Előre, 1985. július (39. évfolyam, 11692-11717. szám)

1985-07-02 / 11692. szám

IDÉNYTEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN • Kihasználva a kedvező időjárást, sokhelyütt vasár­nap is dolgoztak a földeken • Biztonságos helyen az ár­patermés több mint ötven százaléka • Az ország déli részén teljében a búza ara­tása • Ahol végeztek a beta­karítással, sietni kell a má­sodvetéssel • A kettős ter­mesztés sikere megköveteli a haladéktalan talajelőkészí­­tést • Ahol a gépi munka a­­kadályokba ütközik, kézi erő­vel kell vágni a rendet • Most az ideje megteremteni a gazdag szálastakarmány­­készletet A­­z ország melegebb éghajlatú vidékein az árpa java részét immár betakarították. Néhány megyében pedig hozzálát­tak a búza aratásához. Jú­liusban pedig a szalmás­gabonák begyűjtése meg­kezdődik a hűvösebb ég­hajlatú tájakon. De bőven van még tennivaló a ka­pásnövények parcelláin, a növényápolás igencsak sür­gős tennivaló, mindenütt, ahol kukoricát, burgonyát, cukorrépát, zöldséget s másféle kapást ter­mesztenek. Kaszát vár­nak a kövérfüvű pázsitok, igencsak előtérbe került a téli takarmányalap megte­remtése. Ahol pedig a ka­lászosokat betakarították, azonnal vetni kell a má­sodjára termesztett növé­nyek magját, hogy jól ki­használhassuk azt a csa­padékmennyiséget, ami az utóbbi napokban esett. Tudvalevő, hogy az idén kétmillió hektár másodve­tést kell megvalósítanunk, ezért szükség van arra, mi­ként a Mezőgazdasági, É­­lelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács Határozat­ felhívá­sa hangzik, hogy a beta­karítás után legfeljebb 2-3 nap alatt a földekről elhordják a szalmát, meg­felelőképpen előkészítsék és olyan agrotechnikai szinten bevessék őket, a­­mely szavatolja a várt ho­zamok elérését. E napokban igencsak fontos az,­­hogy a szakem­berek állandóan a mezőn tartózkodjanak. Ellenőriz­zék a gabonák érési álla­potát, tüstént lássanak hozzá a betakarításihoz ott, ahol aratásra érett az ár­pa­­búza. Készenlétben kell állnia minden gépnek, minden embernek, ha azt akarjuk, hogy veszteség nélkül kerüljön tető alá a termés. FELKÉSZÜLTEK AZ ARATÁSRA MÁRAMAROS MEGYÉBEN Emlékeztetnünk kell beve­zetőnkben a tavalyi tanulsá­gokra : Máramaros megyében a szegényebb gabonahozamok egyik oka az volt, hogy az egységekben nem sikerült el­kerülni teljes egészében a szem­veszteséget. Veszteséget idézett elő, hogy eléggé ki­nyúlt a betakarítási munká­latok ideje, az elgyomosodott vetéstáblákon nehezen bol­dogultak a kombájnosok, s az arató-cséplő gépek gyakoribb meghibásodása is előfordult munka közben több mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben. A gyors betakarításhoz u­­gyanakkor elegendő számú kombájnnal rendelkeztek a mezőgépészeti részlegek, s ál­talában tapasztalt gépészekre bízták az aratást, ám a hibá­­sodások következtében nem mindig sikerült teljesíteniök a tervezett napi ütemet. A Mezőgazdasági, Élelmi­­szeripari, Erdő- és Vízgazdál­kodási Országos Tanács bő­vített plénumán a párt főtit­kára időben utasította az ara­tási előkészületek befejezésé­re az érdekelt szerveket, már munkára készen kell állni, mivel a június közepe táján kezdték, elhagyni zöld árnya­latukat az árpaföldek az or­szág északi övezetében is, a­­mi a közelítő aratásra figyel­meztet. A Szamos mentén különben is tiszta és sűrű vetéseket lát­tunk, bár a vetés egy-egy helyen meg is dőlt, a földek a tavalyinál jobb termést í­­gérnek. A belterjes művelésű táblákon úgyszintén kár len­ne, ha az aratás készületlenül találná az mtsz-gazdákat és gépészeket, s ennek következ­tében ismét szemveszteség vá­molná meg a termést. A mezőgépészeti tröszt ki­mutatásai szerint élénk tevé­kenység zajlott az elmúlt he­tekben, hónapokban a javító­­műhelyekben és a gépállomá­sok részlegein. Volt is idő a gépek felülvizsgálásához, ja­vításához, ám június elejére még nem sikerült elérni, hogy hiánytalanul minden gép üzemképes állapotban várja a rajthoz szólító jelt. Nagy­bányán, Égerháton, Copalnic Monasturon, Láposon akadt egy-egy arató-cséplő gép, melynek javítását nem fejez­ték be, az utolsó­ két kombájn javításával foglalatoskodtak Hosszúfaluban is. Hosszúfaluban a központi javítóműhelyben egyébként más részlegek számára 43 da­rab C-12 típusú arató-cséplő gépet tettek üzemképessé, azonkívül a helybeli mezőgé­pészeti állomás számára még 21 kombájn javítását fejezték be. A javítóműhelybeliek u­­gyanakkor a szalmaprések ja­vításának befejezését is le­tudták. Nem lehetünk elégedettek a „papírforma“ szerinti helyzet­­jelentéssel, tulajdonképpen csak akkor várhatjuk nyugod­tan az aratás kezdetét, ha a megjavított gépeket ki is pró­bálták, gépész-szakemberek kezeskednek a javítások mi­nőségéért, hogy azok nem fognak meghibásodni munka közben. Nem gondolunk a szíj­szakadásokra, alkatrészek törésére, melyek munka köz­ben bármikor bekövetkezhet- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon) A tervfeladatok és a szocialista versenyvállalások példás tel­jesítésén magas fokú felelősséggel és szakavatottsággal munkál­kodó galaci kokszvegyészek újabb rangos termelési sikereket arattak. Az 1—4. számú kokszolótelep munkaközössége június folyamán terven felül 7000 tonna kohókokszot, a 6. kokszolótelep körülbelül 1800 tonnát állított elő. A galaci kohászati kombinát hengerészeinek júniusi terven fe­lüli teljesítménye több mint 12 000 tonna ötvözet volt, ami lehe­tővé tette a fizikai termelési előirányzatok és különösképpen az exportleszállítások ütemes teljesítését. Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA HOGYAN ALAKUL A TAKARMÁNYMÉRLEG KOVÁSZNA MEGYÉBEN Látványosnak is nevezhe­tő tej hozamemelkedés jelzi Kovászna megyében, hogy tel­jében a legeltetési idény. A­­mióta pázsitokon vannak az állatok, a tejtermelés meg­duplázódott, így ezekben a napokban már közel kétszer annyi árutejet értékesíthet­nek, mint áprilisban. Előfordul viszont, hogy a duplázás is kevés! Az év de­rekához érkezve, a tervtel­jesítést mérlegelve, szembe­tűnő, milyen sok még a tör­­lesztenivaló. Június elejéig u­­gyanis, az esedékes áru­tej a­­lig 71 százaléka került a fel­dolgozó vállalatokhoz. K­ed­­vezőtlen az összkép akkor is, ha az idei megvalósításokat a tavalyi év hasonló idősza­kával hasonlítjuk össze. Persze a lemaradáshoz ve­zető okok kutatása közben gyorsan eljutunk a téli kiesé­sekhez. De éppen a téli ta­pasztalat figyelmeztet valami másra is. Ezúttal arra, amit a tavaly nyáron nem sikerült az elvárásoknak megfelelően megoldani. A takarmánykész­letre utalunk, amely télelőn még nem tűnt túlzottan defi­citesnek, de nem volt elegen­dő a szokatlanul meghosszab­­bodott istállózási idény ter­melési és adatainak biztosítá­sához. Következésképpen, a hasonló gondok elhárítása érdekében ezekben a napok­ban kell cselekedni. Annál is inkább, mivel a tervek sze­rint a tél beköszöntéséig mint­egy tízezerrel bővül csupán a szarvasmarha-állomány a­­mi, nyersen számolva is, tíz­ezer tonna többletet feltéte­lez a takarmánymérlegben. Tarján, a megye egyik leg­nagyobb állattenyésztő tele­pen máris azzal dicseked­hetnek, hogy a létszámterv tekintetében elérték az esz­tendő végére kitűzött szin­tet. Nem kevésbé jelentős tett viszont az árutej-mérlegük: június elejéig mintegy 800 hektoliter tejjel szállítottak többet a feldolgozó vállalat­hoz, mint amennyi a tervben szerepel. Jórészt éppen a ked­vező takarmánymérleg lehe­tőségeit értékesítve jutottak előre (nem véletlenül állt a téli közgyűlési viták közép­pontjában is éppen a takar­mánytermesztés, illetve a be­takarítás meggyorsítását le­hetővé tevő érdekeltségi for­mák kikristályosítása), de so­kat nyom a latban az itt ta­nasz­tal­ható árutermelési s'c:' - lélet is. Az, hogy a kifejt te­jet igyekeznek a lehető legha­tékonyabban értékesíteni, így érték el azt, hogy a szövetke­­­zetben minden száz liter tej­ből 82 liter eljut a kézdivásár­­helyi feldolgozó vállalathoz, addig, amíg a megye sok egy­ségében ez az arány még az 50 százalékot sem közelíti meg. Nyilván, tejre van szük­ség a kisborúak neveléséhez is. Tarján a holnapi tenyész­­állomány nevelése külön figyelmet érdemel. Azáltal is, hogy a rendelkezésre álló pázsitterületen sok és jó mi­nőségű takarmányt termelnek. Úgy, hogy az érdekeltség meg­teremtésével a tagság állatál­lománya számára is jut kost. Flóra Gábor (Folytatása a 3. oldalon) FELHASZNÁLNI MINDENT, AMI ÉRTÉK PEREMSTÁTUSBÓL - KORSZERŰ IPARI TEVÉKENYSÉG (3. oldal) D­ombháton épült a község. Még ma is csak a la­pályig „merészkednek" a házak, nem tovább. Bár a vasútállomással szemben, túl a síneken s a lustán elterülő zsombékon vagy két tucat ház már megtörte a rendet, kiváltak a bolyból. Kiváltak és mégis ide tartoznak. És velük együtt van mostanság 1410 ház Vin­­gán, Vingán, ahol a messze földön híres bonbon született. Itt, ahol napjainkban 6960 ro­mán, magyar, bolgár és német nemzetiségű ember él és mun­kálkodik. De ne feledkezzünk meg a 460 monostori és a 640 majláti portáról sem, hiszen köz­igazgatásilag mindkét település Vingához tartozik. Ám Sirca Gavril­ sem rest hozzáfűzni: „És mindkét falu Vingával együtt gyarapodik!" És erre a kijelentésre, egy hirtelen támadt ötlet nyomán, máris egyezséget ajánlottam a községi néptanács harminchá­rom éves alelnökének. — Legyen ezúttal a „vizsgaté­tel" az utóbbi két évtized, ne­vezetesen: a Ceaușescu-korszak. Én majd mondom a tetszőleges évszámokat, és elvárom, hogy az előbbi kijelentést igazolandó megvalósításokat halljam! Váratlan ajánlatomra egy pil­lanatig sem habozott a fiatal vezető. — Kezdheti! — mondta kissé felvillanyozottan, és hangjában nyoma sem volt a feszültségnek, a várakozás izgalmának. — 1966... — kezdtem az „esztendő-számtant". — Felavatjuk a majláti kul­­túrotthont! — 1967! — Jó alkalom a monostoriak­nak, hogy „egyenlítsenek"! U­­gyanis elkészül a 300 helyes kul­túrotthonuk. Vingán pedig az akkori Fogyasztási Szövetkezet dolgozóinak körében ünnepelve nyitottuk meg az új motelt. — És máris 1968-ban járunk. — Igen. Feledhetetlen ese­ménynek­ volt részese a község népe. Annak a napnak az emlé­ke mélyen és kitörölhetetlenül él az emlékezetünkben. Az a nagy megtiszteltetés ért ben­­nünket, hogy pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs mun­kalátogatást tett Vingán. Jelen­létével és páratlan értékes út­mutatásaival tulajdonképpen meghatározta a település fejlő­désének legfontosabb irányait, a további gyarapodás útjait-mód­­jait. Egyébként még ebben az esztendőben felavattuk közsé­günk új filmszínházát. — Javasolnám, hogy ugorjunk most négy esztendőt! — Rendben van. Tehát 1972- ben­­járunk, amikor is... a Munkaérdemrend harmadik fo­kozatát kapta meg Vinga. En­nek párja is lett, mégpedig 1979.ben. — 1978...? — A néptanácshoz jövet, el­képzelhetetlen, hogy ne látta volna a víztornyot. Nos, már hét esztendeje áll itt és szolgál­ja a község vízvezetékhálózatát. De tegyük hozzá: amelynek hossza ma már megegyezik az Aradig vezető út hosszával, azaz: közel 21 kilométert tesz­­ki. — Tartozik-e még valami az 1979-es esztendő eseménykróni­­ká­jához? — Meghiszem azt,­ hogy tar­tozik. .. Ebben az évben készült el a község 400 helyes művelő­dési háza. Impozáns épülete községközpontunk egyik dísze. —­­1980... — Már a kezdet sem akár­milyen: Vinga kiérdemli a Mun­kaérdemrend második fokoza­tát! Közös összefogással, sok száz hazafias munkaóra ered­ményeként, sikerült leaszfaltoz­nunk a község központi részén átvezető három kilométeres út­szakaszt. Sokat szépül, csinoso­­dik a község... — 1981? — Legszívesebben csak any­­nyit mondanék: csúcsesztendő volt. De hát tartanom kell ma­gamat az egyezséghez... Tehát tartsunk sort. Másodízben is megkapjuk a Munkaérdemrend második fokozatát. Pietorus né­ven 150 asszonyt foglalkoztató ■kisipari termelőegységet szer­veztünk. S hogy milyen hamar be­lelendültek a papucsgyártásba, arra elég csak egy érvet felhoz­­ni: ma már a részleg egész termelése exportra kerül. Lám, így született a „Made in Vin­­ga". .. .És még ebben az esz­tendőben vadonatúj orvosi ren­delőt kap Monostor! — Ezek után már az illendő­ség is úgy tartja, hogy sorra vegyük az éveket. Tehát 1982... — Felépül az első 12 lakré­szes tömbházunk! De alighogy átadják az építők, nyomban a következő blokk alapozásához látnak. És 1983-ban már a hu­szonnegyedik új lakást is elfog­lalják a boldog tulajdonosok. — Tehát ez volt 1983-ban? — Igen. — Akkor 1984 következik. — Mondhatni, hogy az utak éve volt. Aszfaltburkolattal lát­tuk el a Majlátra vezető utat. Nyugodtan feljegyezheti: 12 ki­lométer. Csakhogy Vingán már meghaladja a 30 kilométert a lebetonozott járdák hossza. És... Hirtelen huncut mosoly ült ki az alelnök arcára. De mielőtt még bármit is szólhattam volna, tüstént folytatta. — És előreláthatóan 1986-ban egy újabb tömbház kerül áta­dásra. Ezúttal egy hat lakrészes, földszintjén üzletekkel, szolgál­­tatóipari egységekkel. „Társa" a következő évben követi majd. Csakhogy ezt már látni kel­lett. Kellemes időben sétáltunk Sir­ca Gavrillal a blokknegyed felé. Rövid utunk gondozott kertek, szép házak mellett vezetett. Az­tán a meglepetés sem maradt el. Arad megye első napelemes fűtőrendszerű tömbháza itt épül Vingán! Jobban mondva: épült... hiszen , már a befejezéséhez kö­zeledik. Már csak a tetőszerke­­zet és a vakolás van hátra. Álltunk a nyár eleji verőfény­ben és néztük az építőtelepi sür­­tölődést. Tőlünk pár lépésre, de valamivel lennebb, a vízmű szi­vattyúháza dolgozott. Legalábbis a zajból ítélve. És ekkor megkérdeztem Sirca­ Gavrilt. — Mikor jöhetek a következő „esztendővallatóra"? — Ne sokára! — vágta rá kis­vártatva. , Ez pedig annyit jelentett, hogy megegyeztünk. Barabás Zoltán ESZTENDŐ VALLA­TÚ VINGÁN XXXIX. évfolyam 11692. szám 1985. július 2 kedd­i oldal­ára 50 báni Etedactia ELŐRE. 79776 Bucuresti 33. I Plata Seinteil 1. sector 1.­­ ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 63 03. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ROMPRESFILATELIA - Sectorul export-import presa P.O. Box 12—261, telex: 10 376 profir București, Calea Griviței nr. 64—66 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Marokkó Királyság felszerelési, szakmai felkészítési és káderképzési miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia­i Szocialista Köztár­saság elnöke szombaton fo­gadta Mohamed Kabbajt. Ma­rokkó Királyság felszerelési, szakmai felkészítési és káder­képzési miniszterét, a Bu­karestben ülésezett román— marokkói gazdasági és mű­szaki kooperációs kormány­közi bizottság munkálatain részt vett marokkói küldött­ség vezetőjét. A vendég melegen meg­köszönte Nicolae Ceausescu elnöknek, hogy fogadta, kie­melte, annak a kellemes fel­adatnak kell eleget tennie, hogy tolmácsolja II. Hasszán marokkói király baráti üd­­­vözletét és legjobb kívánsá­gait, nevében jó egészséget és boldogságot kívánjon neki. Nicolae Ceausescu elnök kö­szönő szavakat mondott, me­leg üdvözletét és legjobb kí­vánságait küldte a marokkói uralkodónak. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt találkozón kie­melték, hogy Románia és Ma­rokkó kapcsolatai a magas szintű határozatokkal és megállapodásokkal tökéletes összhangban, pozitívan fejlőd­nek. Ugyanakkor rámutatnak, hogy bővíteni kívánják a két­oldalú kapcsolatokat politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos téren és más tevékeny­ségi területeken a két ország és nép, a nemzetek "közötti" béke, biztonság és megértés ügye hasznára és javára. Ilyen összefüggésben kiemel­ték : fontos­ szerep hárul a román—marokkói kormány­közi bizottságra a különböző tevékenységi területeken fo­lyó kétoldalú kooperáció if­jabb bővítési útjainak és módozatainak feltárásában, messzebbmenően hasznosí­tandó a román, illetve a ma­rokkói nemzetgazdaság kí­nálta együttműködési lehető­ségeket. Úgyszintén taglaltak világ­politikai kérdéseket, külö­nösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezésével, a le­szerelés, elsősorban a nukleá­ris leszerelés megkezdésével, az egyetemes béke és bizton­­ság megszilárdításával, a Közép-Kelet és a világ más térségei problémáinak politi­kai megoldásával, egy új gaz­dasági világrend megterem­tésével, a fejlődő országok egységének és szolidaritásá­nak erősítésével kapcsolato­san. Ilyen összefüggésben rá­mutattak annak a fontosságá­ra, hogy tovább fejlesszék Románia és Marokkó együtt­­munkálkodását a nemzetközi küzdőtéren. A találkozón jelen volt Ste­fan Andrei külügyminiszter. TÖBBLETRE VÁLLALKOZNAK A BIHARI OLAJBÁNYÁSZOK Komoly erőpróbát jelentett a margittai Kőolajkitermelő Vállalat dolgozóinak is az idei tél. A nagy hideg és a vas­tag hóréteg alaposan próbára tette e fiatal, alig pár hónap­ja önállósult vállalat olajbá­nyászait. Nemcsak a kutak működtetése volt szerfelett nehéz, hanem a hidegben megnövekedett az olaj viszko­zitása és ez szinte lehetetlen­né tette a berendezések és a csővezetékek használatát. De amilyen nehéz körülmények a­­lakultak­­ki az év első napjai­ban, annyira kemény fából fa­ragták azokat, akik ezt a könnyűnek egyáltalán nem mondható szép mesterséget választották. Ahogy engedett a hideg, újult erővel láttak munkához, kijavították a meghibásodott berendezéseket és napról nap­ra növelni tudták az olajku­tak teljesítményét. Március­ban már túllépték a hónapra esedékes tervfeladataikat, a második negyedévben tovább csökkentették hátralékaikat. Igaz ugyan, hogy az első két hónapban felgyűlt adósságot, a több mint 5000 tonnás le­maradást június végéig nem hozták be, de egyre bizako­­dóbban néznek a következő hónapok elé, hiszen jelenlegi munkaritmusuk fenntartásá­val szeptember végéig utolér­hetik az eredeti tervet. Ez azt jelenti, hogy az utolsó évne­gyedben már terven felüli mennyiséget hozhatnak fel­színre. Biharban és Máramarosban dolgoznak a margittai válla­lat olajbányászai. A 250 kilo­métert is meghaladja a két legmesszebb fekvő kút közti távolság. Nem könnyű ilyen körülmények között megszer­vezni, irányítani a vállalat tevékenységét, úgy összefogni azt, hogy minden egyes mun­kacsoportnak biztosítani le­hessen a kellő munkafeltéte­leket. Az adott helyzetben a dolgozók tanácsa még márci­usban kidolgozta azt a külön­­programot, akciótervet, amely gondoskodik a kutak és cső­vezetékek, a berendezések maximális hatékonyságú ü­zemeltetéséről, a menet köz­ben esetleg előforduló üzem­zavarok azonnali, gyors elhá­rításáról, a munkarend és­­fegyelem megerősítéséről va­lamennyi kőolajtelepen. A termelés növelésének érdeké­ben három új munkacsopor­tot állítottak fel és további négyet akarnak megszervez­ni a következő hetekben. Cornel Roman, a pártbizott­ság titkára szerint külö­nösen a Mihai Bravu-i és az érkörtvélyesi komplex bri­gádok dolgoztak jól a tavaszi hónapokban. Elismerőleg szólt a Pavel Gug, Liviu Hosu, Te­odor Ruse és Szász Gábor ve­zette Mihai Bravu-i munka­csoportokról, valamint az ér­körtvélyesi Beke József, Oc­­tavian Corpas és Szabó József szondamesterek kollektívái­nak teljesítményéről. Vélemé­nye szerint a komplex bri­gádokban még sok tartalék rejlik, és­ ha a többiek is fel­zárkóznak az élenjárókhoz, a kitermelés ütemét tovább le­het fokozni. Kevésbé kedvező a kép a földgázkutaknál. Itt a kezde­ti lemaradás 50 millió köbmé­ter volt, a napi feladatokat csak májussal kezdődően si­került túllépni. Ennek követ­keztében a hátralék eltünte­tése is nehezebb. A fela­datok teljesítésének egyik fel­tétele, hogy a nagyváradi szakvállalat minél több föld­gázkutat adjon át a kiterme­lésnek. A kútfúróknál is rosszul kezdődött az év, de már rendeződtek a dolgok és — mint Margittán mondják — számítani lehet arra, hogy a tervben előirányzott mély­fúrások teljesítésével elegen­dő gázkutat lehet decemberig üzembe helyezni. A margittai Kőolajkiterme­lő Vállalat munkaközössége tisztában van az energiahor­dozók termelése növelésének fontosságával, figyelmesen követte a Dolgozók Országos Tanácsa és­ a Legfelsőbb Gaz­dasági és Társadalmi Fejlesz­tési Tanács legutóbbi együttes ülése munkálatait és, az ott megfogalmazott elvárásoknak megfelelően, mindent elkövet feladatainak példás teljesí­téséért. Keszthelyi Gyula (Folytatása a 3. oldalon)

Next