Előre, 1985. augusztus (39. évfolyam, 11718-11743. szám)

1985-08-01 / 11718. szám

- -------- NEMZETKÖZI ÉLET A Helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulója Románia, Nicolae Ceausescu elnök álláspontja az európai béke, leszerelés és biztonság megvalósításával kapcsolatban Előterjesztette Stefan Andrei román külügyminiszter a finn fővárosban zajló összejövetelen Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke, Nicolae Ceausescu megbízásából üdvözlöm a finn fővárosban zajló jelenlegi talál­kozó­k megszervezését, abban a reményben, hogy ez újabb len­dületet ad a Záróokmány valóra váltásának, földrészünkön a bé­kére, leszerelésre, biztonságra és együttműködésre irányuló te­vékenységnek, és szeretném is­mertetni a román államfő, a szocialista Románia meggondo­lásait ,ezeknek a célkitűzéseknek a valóra váltásával kapcsolat­ban. 10 .évvel, ezelőtt az­ európai or­szágok, az­ Egyesült Államok és Kanada állam- és kormányfői ebben a teremben aláírták az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia Záróokmá­nyát, az egyik legfontosabb do­kumentumot Európa sorsa, a béke és a nemzetközi megértés szempontjából. Az összejövetel, amely, a hi­degháborús és konfrontációs po­litikáról az enyhülés és dialó­guspolitikára való­­átmenet kö­rülményei között zajlott le, hosszas előkészítés, az összes ál­lamok politikai akaratának és hozzájárulásának gyümölcse volt, amelyhez aktívan hozzájá­rultak a kis és közepes orszá­gok, a semleges és el nem kö­telezett országok. Románia Szo­cialista Köztársaság, az ország elnöke,, Nicolae Ceausescu, a külpolitika előterébe állítva az európai biztonság és együttmű­ködés ■ kérdéseit, fokozott tevé­kenységet fejtett ki az európai országok közötti kapcsolatok normalizálásáért és az enyhülés megvalósításáért, a helsinki konferencia megtartásáért, jó előkészítéséért, lebonyolításá­ért és sikeres befejezéséért. A különböző társadalmi rend­szerű országok létének objektív valóságából kiindulva, a Záró­okmány — a benne foglalt elvek és irányvonnalak révén­­— meg­határozta ezen országok együtt­működésének jogi, politikai és erkölcsi alapját, ez az okmány igazi magatartáskódex a részt vevő 35 állam, kapcsolatainak fejlesztéséhez, szigorúan tiszte­letben tartva a nemzeti függet­lenséget és szuverenitást, a tel­jes jogegyenlőséget, a belügyek­­be való be nem avatkozást, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzését,­­ minden egyes nép ahhoz való ,elidege-­­­níthetetlen jogát,­­ hogy maga válassza meg fejlődése útját. Románia Szocialista Köztársa­ság­a elnöke már a konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy ez, csak az első­ szakasza volt a biztonságért és békéért folyta­tott harcnak. „Nem szabad azt az illúziót táplálni­ — mondotta a román­­ államfő —, hogy nyu­godtak lehetünk és biztonságban érezhetjük magunkat,’ ellenke­zőleg, tudatában­­ kell lennünk annak, hogy, egy új szakasz kö­vetkezik, amely döntő lesz az európai népek­­élete, szempont­jából, éspedig a béke, a jólét és a szabadság tulajdonképpeni megvalósításának szakasza“. Most azonban be kell ismer­nünk, hogy a konferencia után a részt­ vevő államok nem­ tevé­kenykedtek már olyan állhata­tosan és határozottan a Hel­sinkiben kijelölt előirányzatok alkalmazásáért,, elsősorban o­­lyan tényleges intézkedések megtételéért, amelyek — úgy, ahogy a Záróokmány hangsú­lyozza — „jelentsenek lépéseket végsősoron, az általános és tel­jes leszerelés szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés a­­latt történő megvalósítása fe­lé. .Ellenkezőleg, nemhogy­­nem tértek rá a leszerelésre, hanem felgyorsult a fegyverke­zési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza. Az európai földrészen megkezdték újabb nukleáris fegyverek felhalmo­zását, amerikai közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták telepíté­sét, ennek nyomán nukleáris el­lenintézkedéseket a Szovjetunió részéről, megkezdték a nukleá­ris fegyverek kiterjesztését o­­lyan államok területére, ame­lyeknek nem voltak ilyen fegy­vereik, ami a nukleáris veszély példátlan súlyosbodásához ve­zetett. Általában,, a helsinki konfe­rencia óta eltert időszakban erő­­politikához, a befolyási öveze­tek újrafelosztására irányuló politikához folyamodtak, feszült­ség és konfrontáció lépett a dialógus-­ és enyhülési politika helyére, ami az államok k­ö­­zötti kapcsolatokban példátlan feszültséghez vezetett. A nem­zetközi helyzet most is, tovább­ra is rendkívül súlyos. Az első összeurópai összejöve­tel egy évtizedes évfordulóján le kell vonni az összes tanulsá­gokat az ebben az időszakban felgyülemlett­­tapasztalatból, és megnézni, hogy mit kell tenni a közösen kijelölt célkitűzések megvalósításáért, tartós bizton­sági és együttműködési rend­szer kiépítéséért az európai földrészen. , A fegyverkezési hajsza folytatá­sa, az újabb nukleáris fegyverek telepítése Európában növeli a vi­lágháború veszélyét, s egy ilyen háború óhatatlanul nukleáris há­borúvá alakulna és bolygónkon maguknak az életfeltételeknek az elpusztításához vezetne. Ezért korunk alapvető kér­dése a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza leállítása, a nukleáris leszerelés, az általános leszerelés megkez­dése, a közép-hatótávolságú ra­kéták európai telepítésének és a Szovjetunió ellenintézkedései­nek beszüntetése, a világűr mi­­litarizálásának megállítása. Románia véleménye szerint nincs fontosabb probléma, mint mindent megtenni az emberiség nukleáris katasztrófától, pusz­tulástól való megmentéséért, a nemzetek, a népek léthez, sza­badsághoz, élethez és­ békéhez való legfőbb jogának biztosítá­sáért. Románia, akárcsak a földrész összes államai , és a világ más államai, megkülönböztetett fi­gyelmet szentel­ a nukleáris és űrfegyverek ügyében folyó gen­fi szovjet—amerikai tárgyalá­soknak, és azt várja, hogy ezek a tárgyalások eredményezzenek konkrét egyezményeket a nuk­leáris fegyverkezés és a világűr m militarizálása megállításának irányában. Mint ismeretes, a tárgyalások két­ fordulója konk­rét eredmények nélkül zárult. Minden erővel oda kell hatni, mindkét fél részéről, hogy a tárgyalások építő szellemben, nagyfokú felelősséggel teljesen bontakozzanak ki olyan megfe­lelő egyezmények megkötése végett, amelyek megfelelnek a népek várakozásainak. A tárgyalások zajlása termé­szetesen pozitív tényező, de nem szabad elfogadnunk, hogy a tár­gyalások leple alatt­ folytatód­jék a fegyverkezési hajsza, az újabb nukleáris fegyverek tele­pítése, hogy a tárgyalások elte­reljék a népek figyelmét a nuk­leáris katasztrófa növekvő ve­szélyéről. Románia síkraszáll azért, hogy első lépésként a tár­gyalások idejére szüntessék be az újabb nukleáris fegyverek kikísérletezését és gyártását, ilyen fegyverek telepítését és felfejlesztését, a világűr milita­­rizálására irányuló bárminemű akciót. Országunk éppen ennek a következetes álláspontnak a szellemében üdvözölte a Szov­jetunió elhatározását, hogy mo­ratóriumot állít nukleáris raké­tái telepítése elé, és támogatja a javaslatot, hogy a tárgyalások idejére mindkét fél állítsa le az újabb nukleáris fegyverek tele­pítését. Mi úgyszintén köszöntöttük az arra vonatkozólag létrejött megállapodást, hogy ez év őszén megszervezik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának és az Amerikai Egyesült Államok el­nökének találkozóját, s tettük ezt abban a reményben, hogy az reális, konkrét­ eredményekhez vezet a fegyverkezési hajszá­nak,­ elsősorban a nukleáris fegyverkezésnek a Földön való leállítása és a világűr militari­­zálásának megelőzése szempont­jából. Minthogy a Genfben megvita­tott kérdések valamennyi nem­zet életét és békéjét érintik, mi úgy véljük, hogy az európai or­szágoknak, s főként a két kato­nai t­,mb — a NATO és a Varsói Szerződés — tagállamainak na­gyobb közvetlen felelősséggel kell cselekedniük a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt kötelezettségeiknek megfelelő­en. Úgy véljük, hogy a két ka­tonai szerződéshez tartozó or­szágoknak találkozniuk kell, tárgyalniuk kell és hozzájárul­niuk — ilyen vagy amolyan formában — a szovjet—ameri­kai tárgyalások sikeréhez. Kivé­teles felelősség hárul azokra az államokra, amelyek belementek, hogy nukleáris fegyvert telepít­senek területükre. Ha ezek az államok olyan elhatározásra jutnának, hogy nem engedik meg ilyen fegyverek további te­lepítését területükön, a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése útján el lehetne jutni oda, hogy kontinensünkön megszűnjék újabb nukleáris fegyverek telepítése. A jelenlegi nemzetközi körül­mények között sokkal inkább, mint eddig bármikor, erősíte­nünk kell országaink együttmű­ködését az európai és egyete­mes leszereléssel, biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó nemzetközi szervekben és kon­ferenciákon. Közös erőfeszítéssel az eu­rópai országok biztosíthatják az európai bizalom- és biztonság­erősítő, valamint leszerelési stockholmi konferencia építő szellemben és jó eredményekkel való lebonyolítását. Hasonlóképpen, egy első megállapodás létrejötte a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokon, még ha korlátozott értékű lenne is, bizalomnövelő intézkedés len­ne, amely kedvezően hatna ki az európai földrész életére. Szükségesnek tartjuk, hogy a Záróokmányt aláíró országok, a többi országgal közösen, lépje­nek fel határozottabban a genfi leszerelési konferencián, hogy megállapodásra jussanak a na­pirenden szereplő kérdésekben, elsősorban a nukleáris leszere­lésre vonatkozóan. Románia következetesen ál­lást foglal az erőegyensúly ki­alakítása mellett, de nem a fegyvertárak gyarapítása útján, hanem a fegyverzet minél ala­csonyabb szintre való leszorítá­sával, leszereléssel. Ilyen érte­lemben javasoltuk is a katonai kiadásoknak­­az 1985-ös év szint­jén való befagyasztását és évi 5—10 százalékos utólagos csök­kentését, bizonyos megállapodá­sok megkötését arra vonatkozó­lag, hogy még az idén 10 száza­lékkal csökkentsék a kontinen­sen fennálló két katonai szövet­séghez tartozó országok és más országok csapatállományát. Az ilyen csökkentések közvetlen hozzájárulást jelentenének a le­szerelési, biztonsági és békepoli­tikához, és könnyítenének a ka­tonai kiadások túl nehéz terhén, amely a népek vállát nyomja; az így nyert alapokat felhasz­nálhatnák a fejlesztési progra­mok megvalósítására és vala­mennyi nép jólétének növelé­sére; a gyengén fejlettség és a gazdasági elmaradottság felszá­molására. Románia következetesen mun­kálkodott és munkálkodik az összes balkáni államok sokol­dalú együttműködésének fej­lesztéséért és azért, hogy vál­toztassák ezt a térséget nukleá­ris fegyverek­.61. és katonai tá­maszpontoktól mentes övezetté. Egyszersmind támogatjuk ilyen övezetek létrehozását Észak- és Közép-Európában, valamint a világ más térségei­ben. Ilyen övezetek létrehozása beíródna azoknak az erőfeszíté­seknek az összességébe, ame­lyek a béke és együttműk­dés nukleáris fegyverektől és hábo­rúktól mentes világának megte­remtéséért folynak. A Záróokmányt egységes e­­gészként dolgozták ki, és egysé­ges egészként kell megvalósul­nia. E fontos dokumentum min­den fejezetének, az európai biz­tonság és együttműködés min­den vetületének megvan a maga jelentősége, ezért azon kell munkálkodni, hogy teljes egé­szében megvalósuljon a Helsin­kiben közmegegyezéssel elfoga­dott minden megállapodás. Az eltelt évtized folyamán or­szágaink gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködése nemcsak hogy nem érte el a Zá­róokmány előírásainak szintjét, hanem még vissza is esett. Egy­re gyakrabban folyamodtak megkülönböztető és megszorító kereskedelmi gyakorlatokhoz, szankcióhoz, bojkotthoz, embar­góhoz, árukeret-megszabáshoz, nem tarifális sorompókhoz, a magas kamatok politikájához, újabb akadályokat emeltek a technológiaátadás útjába. A Zá­róokmány szellemében el kell állni az ilyen önkényes és ká­ros gyakorlatoktól, fokozni és bővíteni kell az együttműködést, a gazdasági és tudományos-mű­szaki kooperációt az összes álla­mok között. Ez hozzájárulna a részt vevő országok nagy gazdasági és tudományos-mű­szaki potenciáljának teljes hasz­nosításához, valamennyi ország érdekét szolgálná, kedvezne mind a gazdasági, tudományos, kulturális és emberi cserék bő­vítésének, mind pedig általában az európai biztonság és béke ügyének. Románia síkraszállt és síkra­száll olyan akciókért, amelyek ösztönözzék a szellemi értékek cseréjét a nemzetek között, a­­melyek eredményezték a köl­csönös jobb megismerést és be­csülést, a kontinens lakóinak szélesebb körű hozzáférését az emberi civilizáció kincsestárá­hoz. Ebben a szellemben szor­galmazzuk a kulturális együtt­működés, a tájékoztatás-csere bővítését, de olyan körülmények között, amelyek biztosítják a népek, főként az ifjúság egész­séges fejlődése szempontjából káros jelenségek visszaverését, mint amilyen az erőszak, az embergyű­let hirdetése, a na­cionalizmus, a sovinizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a revizionizmus terjesztése, mindenfajta olyan megnyilvá­nulás, amely szennyezheti a tu­datot, zülleszti az emberi lényt, a nemzetek közötti gyű­lölködéshez vezet. Síkraszálltunk és síkraszál­­lunk az emberi jogok tisztelet­ben tartásáért, amelyek vélemé­nyünk szerint az élethez való alapvető joggal kezdődnek. A legnagyobb fontosságot tulajdo­nítjuk annak, és megkülönböz­tetett figyelemmel törődünk azzal, hogy biztosítsuk a mun­kához, a tanuláshoz, a kultúrá­hoz való jogot, minden állam­polgár teljes jogegyenlőségét, függetlenül nemzetiségétől vagy nemétől, az egész nép jogát ah­hoz, hogy mindenfajta megkü­lönböztetés nélkül részt vegyen az állam vezetésében. Úgy vél­jük, nagyobb gondot kell fordí­tani arra, hogy minden ember számára biztosítsanak egy mun­kahelyet, hogy leküzdjék a ká­bítószer, a bűnözés és más olyan jelenségek rákfenéjét, a­­melyek súlyosan kihatnak szá­mos ország fiataljaira, és nagy veszélyt jelentenek magára az emberiség civilizációjára és ha­ladására. Véleményünk szerint minden nép azon jogából kell kiindulni, hogy óhaja szerint válassza meg fejlődése útját, valamint abból, hogy biztosítsuk az államok e­­gyüttműködését mindegyik or­szág társadalmi berendezkedé­sének tiszteletben tartása alap­ján. Az európai biztonsági és e­­gyüttműködési értekezlet által létrehozott keret a Helsinkiben beindult folyamat továbbvitelé­re és a kidolgozott tárgyalási struktúra tág teret nyit az eny­hülés újrafelvételét, elmélyítését és gazdagítását célzó akciók szá­mára. Mindent kell tenni az összeurópai folyamat tovább­vitelének biztosítása érdekében, hogy a földrész összes, államai együttesen vitassák meg és ren­dezzék a kontinens békéjével, biztonságával és az együttműkö­déssel kapcsolatos közös prob­lémákat. Ez irányban az szüksé­ges, hogy a Záróokmány szelle­mében biztosítsák az összes ál­lamoknak független és szuvere­­rén, katonai tömbökön kívül ál­ló államokként való részvételét az összejöveteleken,, a kidolgo­zott demokratikus normák alap­ján, lemondva a kérdéseknek a tömbpolitika szellemében törté­nő felvetéséről, ami csökkenti azon erőfeszítések hatékonysá­gát, amelyek az európai föld­rész államai közötti kapcsola­tok új alapokra való helyezésé­re irányulnak. A Záróokmány aláírásának 10. évfordulóján új ösztönzést kell adnunk az összeurópai dialógus­nak, a résztvevő 35 állam e­­gyüttműködésének, hogy minél rövidebb időn belül el lehessen érni a katonai tömbök egyidejű feloszlatását, a fegyverkezési hajsza leállítását és a leszere­lésre való rátérést. Nem lehet reális ,biztonságról beszélni a földrészen és a világon, amíg folytatódik a fegyverkezési haj­sza, amíg az európai államok te­rületén idegen csapatok és tá­maszpontok maradnak, beleértve a nukleáris fegyverzetet is, amíg fennáll a földrész megosztottsá­ga szemben álló katonai töm­bökre. Európa népeinek érdekei meg­kívánják, hogy közös erőfeszí­téssel megteremtsük a társadal­★ ★ A Helsinki Záróokmány alá­írásának 10. évfordulója alkal­mából a finn főváros Finlandia termében kedden megkezdődött az európai­ biztonsági és együtt­működési értekezleten képviselt 35 ország — az európai orszá­gok, az Egyesült Államok és Kanada — külügyminisztereinek találkozója. Romániát Stefan Andrei külügyminiszter képvi­seli. , A találkozót Mauno Koivisto, Finnország elnöke nyitotta meg, mi rendszerek különbözőségé­nek, minden nép azon jogának tiszteletben tartásán alapuló egységes Európát, hogy minden külső beavatkozástól mentesen önmaga válassza meg fejlődési útját, amelyben független és szu­verén államok gyümölcsöző, köl­csönösen előnyös együttműkö­dést folytatnak. A földrész népes béke-pers­pektívájának biztosítása érde­kében a második világháború utáni realitásokból kell kiindul­ni, minden ország gazdasági­társadalmi rendjének különbö­zőségéből, és nem szabad meg­engedni semmilyen kísérletet arra, hogy vita tárgyát képezzék az államközi határok, a háború utáni területi-politikai realitá­­sok, véget kell vetni mindenfé­le revansista és revizionista irányzatnak. A jelenlegi nemzetközi körül­mények között, amikor elmélyül a nemzetek közötti kölcsönös egymásrautaltság, amikor a bé­ke és a biztonság oszthatatlan, Európának aktívabbá kell vál­nia a nemzetközi élet alapvető problémáinak megoldásában. Ebben a szellemben az euró­pai országok fokozhatják saját hozzájárulásukat a katonai konfliktusok, a világ különbö­ző térségeiben fennálló feszült­ség­ és háborús helyzetek be­szüntetéséhez, az összes állam­közi vitás kérdések kizárólag tárgyalásos megoldásához, az e­­rőpolitika kiküszöböléséhez a nemzetközi kapcsolatokból. U­­gyancsak rendkívüli jelentősé­gű, hogy az európai országok ál­lást foglaljanak és cselekedje­nek a gyengén fejlettség prob­lémáinak — beleértve a fejlődő országok küladósságai kérdésé­nek — globális megoldásáért, azért, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete keretében széles körű konferenciát rendezzenek a fejlődő országok és a fejlett országok között az új nemzetkö­zi gazdasági rend megteremtése érdekében, amely elsőrendű té­nyező a gazdasági válság leküz­dése, a világgazdaság stabilitá­sa szempontjából. 1975. augusztus elsején, a hel­sinki konferencia Záróokmányá­nak Nicolae Ceausescu elnök ál­tali aláírásával a román nép és kormány ünnepélyes kötelezett­séget vállalt, hogy a magas fo­kú felelősség szellemében cse­lekszik az összes résztvevő or­szágokkal együtt e fontos doku­mentum gyakorlati alkalmazása érdekében. Álláspont-leszögezé­­sei, az előterjesztett építő jelle­gű javaslatok, az ország elnöké­nek kormányszinten és nem kormányszinten lezajlott átfogó kontaktusai révén, egész külpo­litikája révén Románia Szocia­lista Köztársaság az évek fo­lyamán töretlenül munkálkodott az enyhülési folyamat újrafel­­vételéért, a béke és a megértés biztosításáért földrészünkön. Szilárd elhatározása a további­akban is fellépni az európai né­pek, a világ összes népei által várt haladás megvalósításáért. Alig pár nappal ezelőtt Romá­nia elnöke rámutatott: „Az eny­hülésért, az együttműködésért és békéért vívott harcban fontos mozzanatot képező helsinki kon­ferencia 10. évfordulójának azt kell eredményeznie, hogy foko­zódjék a népek harca az elfoga­dott dokumentumok gyakorlatba ültetéséért, hogy fokozódjék egységes harcuk a biztonságért, az együttműködésért és a béké­ért földrészünkön és az egész világon.“ F­elhatalmazásom van arra, hogy a Záróokmányt aláíró or­szágok állam- és kormányfőihez intézzem Románia Szocialista Köztársaság elnökének azt a fel­hívását, hogy országaink fokoz­zák együttműködésüket a Záró­okmány előirányzatainak teljes egészében történő alkalmazásá­ért, a béke,­ enyhülési, leszere­lési, elsősorban nukleáris lesze­relési, biztonsági és együttmű­ködési politikáért földrészün­kön és az egész világon, a bék­e és az együttműködés egységes Európájáért., ★ Ez alkalommal mondott beszé­dében kihangsúlyozta a 10 év­vel ezelőtt Helsinkiben aláírt Záróokmány jelentőségét. Mint kiemelte, ez a dokumentum a­­lapul szolgált az aláíró orszá­gok közötti dialógus és együtt­működés kibontakozására, az európai enyhülési folyamat el­mélyítésére, a béke és a nem­zetközi megértés ügye számára. A találkozó első napján fel­szólalt országunk külügyminisz­tere. (Folytatás az 1. oldalról) re beütemezett szovjet—amerikai magas síkú találkozót, ami ha­ladást eredményezhet ezen a téren, ugyanakkor úgy véli, hogy az európai országoknak, a világ összes államainak nagyobb fe­lelősséget kell vállalniuk a fegy­verkezési hajsza megfékezésé­nek, az újabb nukleáris rakéta­fegyverek telepítése leállításá­nak, a leszereléshez vezető in­tézkedések meghozatalának kér­désében. Konkrét és hatékony akciókkal kell elősegíteniük e folyamat érdembeni kibonta­­kozását.. Ezt a célt, a leszerelési tárgyalások előmozdítását szol­gálja Nicolae Ceausescu elvtárs ismételten megerősített javasla­ta, hogy a Varsói Szerződés tag­államai térjenek rá a katonai kiadások és a csapatállomány 10—15 százalékos egyoldalú csökkentésére. A világ, a népek sorsa iránti, felelősségérzetről tanúskodó lépés lenne ez, pél­damutató és követendő intézke­dés. A béke megszilárdításában, az enyhülés és az együttműködés erősítésében közismerten nagy szerep hárul az európai orszá­gokra, amelyek éppen tíz évvel ezelőtt, a Helsinkiben tartott összeurópai konferencián mutat­ták meg, hogy a fennálló nézet­­különbségek és a komplex nem­zetközi helyzet ellenére lehetsé­ges hathatós intézkedések elfo­gadása ebben az irányban. A helsinki összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia évfordulójának — mint Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta — azt kell­ eredményeznie, hogy a népek fokozzák harcukat a Záróokmány egységes egészet alkotó előirányzatainak gyakor­latba ültetéséért, a tíz évvel ezelőtt beindult folyamat tovább­viteléért. E cél érdekében szük­­séges a stockholmi bizalom- és biztonságerősítő, valamint le­szerelési konferencia, a genfi leszerelési tárgyalások, a közép­európai fegyverzetek és csapat­­állományok kölcsönös csökken­tését célzó bécsi tárgyalások minél jobb eredménnyel történő lebonyolítása. A béke és biz­tonság erősítése országunk sze­rint regionális intézkedésekkel is előmozdítható és ezzel össz­hangban szorgalmazza Románia a balkáni országok sokrétű e­­gyüttműködésének bővítését, a térség átalakítását a béke és az együttműködés nukleáris fegyverektől és idegen katonai támaszpontoktól mentes öveze­tévé, úgyszintén hasonló öveze­tek létesítését Észak- és Közép- Európában, akárcsak a világ más térségeiben. A világbéke erősítésén fára­dozva és a béke oszthatatlansá­gából kiindulva, Románia kitar­tóan szorgalmazza a Föld külön­böző övezeteiben fennálló ka­tonai konfliktusok beszünteté­sét, az összes államközi nézetel­térések és vitás kérdések politi­kai tárgyalások révén történő békés rendezését, a kortárs vi­lág többi égető kérdésének mi­előbbi megoldását , a gyen­gén fejlettség globális felszámo­lását, a fejlődő országokra ne­hezedő hatalmas küladósság kérdésének építő jellegű megol­dását, a méltányosabb és igaz­ságosabb új nemzetközi gazda­sági rend kiépítését, a nemzet­közi élet demokratizálását, az ENSZ szerepének és hatékony­ságának növelését, lehetővé té­ve az összes országok egyenjo­gú részvételét korunk nagy és kis problémáinak az egyetemes érdekekkel összhangban álló mego­ldásában. Országunknak szilárd meggyőződése — amint Nicolae Ceausescu elvtárs ez alkalommal is kiemelte —, hogy a haladó és antiimperialista e­­rők, a békét óhajtó összes né­pek képesek megállítani az ese­mények veszélyes menetét,­­ és egységes fellépéssel kivívhatják a leszerelést és biztosíthatják bolygónkon a tartós békét. Teljes egészében e nemes, minden nép alapvető érdekeivel összhangban álló célkitűzések valóra váltását célozza a ha­zánkban büszkén Ceaușescu-kor­­szaknak nevezett két évtizedben érvényesített nemzetközi tevé­kenységünk, amely mellett, — akárcsak belpolitikánk mellett — népünk újólag, egy ember­ként tett hitet. ELVSZERŰ, CSELEKVŐ KÜLPOLITIKA Redactia ELŐRE , 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1. LIMA Nicolae Ceausescu elnök és Alan Garcia Perez elnök üzenetváltása Nicolae Ceausescu elvtárs részéről meleg gratulációt és szívélyes üdvözletet tolmá­csoltak és sikereket kívántak Alan Garcia Perez, Peru Köz­társaság elnöke hivatalba lé­pése alkalmából, a perui nép­nek pedig felvirágzást és bé­két kívántak. Meleg köszönetet mondva az üzenetért, Peru elnöke kér­te, tolmácsoljanak Nicolae Ceausescu elvtársnak baráti üdvözletet, majd egészséget és boldogságot kívánt, a román népnek pedig békét és jólétet. Az üzenetváltásra abból az alkalomból került sor, hogy Alan Garcia Perez elnök fo­gadta Maria Ghitulica elv­társnőt, az Államtanács alel­­nökét, Románia Szocialista Köztársaság elnökének szemé­lyes képviselőjét a perui ál­lamfő beiktatásával kapcsola­tos ünnepségeken. A megbeszélés során hang­­súlyozást nyert a közös óhaj, hogy tovább fejlesztik a két ország baráti és együttműkö­dési kapcsolatait. A fogadáson jelen volt Ion Ciucu, országunk perui nagy­követe. ELŐRE - 1985. augusztus 1. ­ ROMÁN SAJTÓÜGYNÖKSÉG - AZ AGERPRES A Román Sajtóügynökséget — az Agerprest — felhatal­mazták, hogy kijelentse a kö­vetkezőket : A romániai közvélemény érdeklődéssel vett tudomást és üdvözli az SZKP KB főtitká­ra, Mihail Gorbacsov nyilat­kozatát a Szovjetunió­ arra vonatkozó elhatározásával kapcsolatban, hogy augusztus 6-i kezdettel egyoldalúan fel­függeszt bármilyen kísérletet nukleáris fegyverekkel, hogy az e téren 1986. január 1-ig meghirdetett moratórium ér­vényben maradhat eme idő­pont után is, amennyiben a maga részéről az USA hason­lóképpen jár el. Románia úgy értékeli, hogy a nukleáris kísérletekkel kap­csolatos moratórium meghir­detésére vonatkozó újabb szovjet kezdeményezés nagy fontosságú a genfi tárgyalások sikere és általában a nukleár­­is fegyverkezés megállítása szempontjából. Köszöntenénk, ha az Ame­rikai Egyesült Államok ked­vezően válaszolna erre a kez­deményezésre és hasonló in­tézkedéseket fogadna el ama óhajának bizonyítékául, hogy rátérjenek a leszerelésre, be­leértve a nukleáris leszerelés­re, amelyet az említett ország vezetői számtalanszor megerő­sítettek. A nukleáris kísérletek beszüntetésére vonatkozó mo­ - NYILATKOZATA­ ratórium mindkét fél által való elfogadása fokozná a né­pek reményét a nukleáris és kozmikus fegyverekkel kap­csolatos tárgyalások sikerében és egyben jó példát képezne más, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok számára, hogy rátérjenek hasonló in­tézkedésekre. Ahogyan számtalanszor hangsúlyozta a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia határozottan síkra­­szállt az új nukleáris fegyve­rek európai telepítésének meg­állításáért a genfi tárgyalások idejére és úgy véli, hogy ez irányban folytatni kell az erő­feszítéseket, inkluzíve annak érdekében, hogy elérjék a nukleáris fegyverekkel való bármilyen kísérletek beszün­tetését. Az ilyen intézkedések egyengetnék a tárgyalások út­ját, bizonyítéka lenne mindkét fél óhajának, hogy pozitív e­­redményeket érjenek el a le­szerelés, elsősorban a nukleá­ris leszerelés irányában. Románia úgy véli, hogy a­­míg nem késő, mindent meg kell tenni, hogy bátor akciók és kezdeményezések révén vessenek véget a fegyverkezé­si hajszának, kényszerítsék ki a nemzetközi élet alakulása jelenlegi irányának az enyhü­lés, a leszerelés, az együttmű­ködés és a béke felé való megváltoztatását! Országunknak szentelt rendezvény Olaszországban, Chianciano Terme toscanai városban Ro­mániának szentelt rendez­vényt tartottak. A helyi és a tartományi vezetőség képvise­lői és nagyszámú közönség előtt ez alkalommal ismertet­ték a gazdasági-társadalmi és­­kulturális megvalósításokat, amelyeket a román nép ért el az utóbbi húsz esztendőben, amióta Nicolae Ceausescu elv­társ, a szocialista Románia megteremtője áll a Román Kommunista Párt élén. A rendezvényen méltatták országunk átfogó nemzetközi akcióit, Nicolae Ceausescu elvtárs következetes tevé­kenységét a béke szavatolá­sáért, a leszerelés megvalósí­tásáért, az új nemzetközi gaz­dasági és politikai rend meg­teremtéséért, a megértés és az együttműködés légkörének meghonosításáért a világ ösz­­szes államai között. Beszédében Chianciano Ter­me város polgármestere ki­emelte Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását az országnak az utóbbi húsz évben végbement gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, ki­domborította, hogy Románia és elnökének személyisége rendkívüli tekintélynek ör­vend a világon. Méltatta u­­gyanakkor országunknak a jobb és igazabb világ megte­remtését célzó kezdeményezé­seit és akcióit. ÚTON A CHALLENGER ŰRREPÜLŐGÉP Kedden, csaknem kétórás késéssel, útnak indították az amerikai Challenger űrrepü­lőgépet, hét űrhajóssal, akik hét napon át tudományos kí­sérleteket végeznek a nyugat­európai Spacelab laboratóri­umban. 15 perccel az eredetileg greenwichi idő szerint 19 óra 23 percre kitűzött indítás e­­lőtt az egyik giroszkóp hibás működése miatt félbeszakí­tották a visszaszámlálást. Felszállás után 6 perccel meghibásodott az egyik motor, de a NASA szakemberei úgy számítottak, hogy a másik két motor rendelkezik elegendő energiával ahhoz, hogy pályá­ra helyezze az űrrepülőgépet, és így elkerüljék a kényszer­­leszállást. • Öt világrész hírei • Elnöki rendelettel az istan­­buli nemzetközi repülőtér el­nevezését Yesilkoyról Atatürk­­re változtatták. Az ebből az alkalomból szervezett ünnep­ségen részt vett Kenan Evren elnök, Türgüt Özal miniszter­elnök és más török hivatalos személyiségek. Mohammed Khan Junejo pakisztáni miniszterelnök ki­jelentette, hogy a statárium­törvény megszüntetésével kap­csolatos folyamat néhány hó­napon belül lezárul. Delhiben elhangzott beszé­dében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő a fejlődő országok szolidaritásának megszilárdí­tására szólított fel a világ­­gazdasági válság hatásának leküzdése érdekében. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint Tokióban megbeszélések zajlanak a Kínai NK és Japán kormány­­küldöttségei között a kereske­delmi cserékről és a technoló­giaátadásról. Julius Nyerere tanzániai ál­lamelnök feloszlatta a Nem­zetgyűlést az októberre kitű­zött elnök- és parlamenti vá­lasztások előkészítése végett. A moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó Moszkvában tovább tart a XII. Világifjúsági és Diákta­lálkozó. Kedden Nicu Ceausescu elv­társ, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KISZ KB első titkára, a román ifjúság fesztivál-kül­döttségének vezetője találko­zott Jaroslav Jenerallal, a Csehszlovák SZK-beli Szocia­lista Ifjúsági Szövetség KB el­nökével. A találkozón kiemel­ték a két ország ifjúsági szer­vezetei közötti baráti és e­­gyüttműködési kapcsolatok fejlődését azoknak a megálla­podásoknak a szellemében, a­­melyek Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke, és Gustav Husak elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke megbeszélései al­kalmával jöttek létre. Úgy­szintén átfogó vélemény- és információcserét folytattak arról, hogy a romániai és csehszlovákiai ifjak milyen te­vékenységet fejtenek ki az or­szágaikban folyó szocialista építésből reájuk háruló fela­datok teljesítéséért. Ugyanaznap Nicu Ceausescu elvtárs találkozott Ri Yon Szuval, a Koreai NDK-beli Szocialista Munkásifjúság Szö­vetsége KB elnökével. A ta­lálkozón hangsúlyozták a köl­csönös óhajt, hogy tovább fej­lesszék a két ifjúsági szerve­zet közötti barátságot és e­­gyüttműködést, és kiemelték, hogy Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke, és Kim­ Ir Szon elvtárs, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke találkozói­nak és megbeszéléseinek mi­lyen döntő szerepük van a ro­mán—koreai baráti és szolida­ritási kapcsolatok bővítésé­ben. A megbeszélésen áttekin­tették a Nemzetközi Ijúsági Év nemzeti, regionális és nem­zetközi szinten való lebonyo­lításával kapcsolatos egész sor kérdést, hangsúlyozva e ren­dezvény jelentőségét az ifjú nemzedék sajátos érdekeinek és törekvéseinek előmozdítá­sa szempontjából. ★ A politikai viták lebonyolí­tására kijelölt központokban, ahol korunk nagy horderejű kérdéseiről van szó, a román ifjúság képviselői átfogóan is­mertették a szocialista Romá­nia, Nicolae Ceausescu elnök következetes, aktív és elvsze­rű béke- és együttműködési politikáját. A Nemzetközi Ifjúsági Év­vel kapcsolatos eszmecseréken a román ifjúság képviselői is­mertették az RKP, Nicolae Ceausescu elvtárs tudomá­nyos, megújító szemléletét az ifjú nemzedéknek a mai világ­ban betöltött helyéről és sze­repéről, valamint Románia akcióiról, amelyekkel hozzá­járul a világ ifjai alapvető törekvéseinek beteljesülésé­hez. Az antiimperialista szolida­ritás kérdéseinek megvitatá­sára kijelölt központban a ro­mán ifjúság képviselője is­mertette Románia, a román if­júság álláspontját a nemzet­közi élet alakulásának fő ten­denciáival kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy az uralmi és elnyomó imperialista poli­tikával szemben álló erőknek ki kell harcolniuk az egyenlő­ségi és függetlenségi, együtt­működési és békepolitika ér­vényesítését. A fesztivál negyedik napján román ifjak csoportjai részt vettek a világ különböző ré­szein függetlenségükért és sza­badságukért küzdő népek és if­jak harcával vállalt szolidari­tásnak szentelt rendezvénye­ken. Ezen a napon különböző akciók zajlottak le a hirosimai és nagaszaki atombombázá­sok áldozatainak emlékére. A román ifjúság képviselői kedden találkoztak számos if­júsági és diákküldöttséggel. A Román Nemzeti Klubban művészcsoportok nagysikerű műsort adtak. KATONAI TANÁCS ALAKULT UGANDÁBAN Kampalában, Uganda fővá­rosában bejelentették, hogy tíz tagú — nyolc katonatisztből és két civil személyből álló — Ka­tonai Tanács alakult. A tanács elnöki tisztségét Tito Okello tábornok tölti be. Tagja a ta­nácsnak Basilio Olara Okello dandártábornagy, aki — mint ismeretes — a múltheti állam­csínyt vezette. Kampalai hírek szerint úgyszintén kinevezték az új államigazgatás egyes­­ ügyosztályainak vezetőit is. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scintei­ 40X0El

Next