Előre, 1985. augusztus (39. évfolyam, 11718-11743. szám)
1985-08-01 / 11718. szám
- -------- NEMZETKÖZI ÉLET A Helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulója Románia, Nicolae Ceausescu elnök álláspontja az európai béke, leszerelés és biztonság megvalósításával kapcsolatban Előterjesztette Stefan Andrei román külügyminiszter a finn fővárosban zajló összejövetelen Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu megbízásából üdvözlöm a finn fővárosban zajló jelenlegi találkozók megszervezését, abban a reményben, hogy ez újabb lendületet ad a Záróokmány valóra váltásának, földrészünkön a békére, leszerelésre, biztonságra és együttműködésre irányuló tevékenységnek, és szeretném ismertetni a román államfő, a szocialista Románia meggondolásait ,ezeknek a célkitűzéseknek a valóra váltásával kapcsolatban. 10 .évvel, ezelőtt az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada állam- és kormányfői ebben a teremben aláírták az európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmányát, az egyik legfontosabb dokumentumot Európa sorsa, a béke és a nemzetközi megértés szempontjából. Az összejövetel, amely, a hidegháborús és konfrontációs politikáról az enyhülés és dialóguspolitikára valóátmenet körülményei között zajlott le, hosszas előkészítés, az összes államok politikai akaratának és hozzájárulásának gyümölcse volt, amelyhez aktívan hozzájárultak a kis és közepes országok, a semleges és el nem kötelezett országok. Románia Szocialista Köztársaság, az ország elnöke,, Nicolae Ceausescu, a külpolitika előterébe állítva az európai biztonság és együttműködés ■ kérdéseit, fokozott tevékenységet fejtett ki az európai országok közötti kapcsolatok normalizálásáért és az enyhülés megvalósításáért, a helsinki konferencia megtartásáért, jó előkészítéséért, lebonyolításáért és sikeres befejezéséért. A különböző társadalmi rendszerű országok létének objektív valóságából kiindulva, a Záróokmány — a benne foglalt elvek és irányvonnalak révén— meghatározta ezen országok együttműködésének jogi, politikai és erkölcsi alapját, ez az okmány igazi magatartáskódex a részt vevő 35 állam, kapcsolatainak fejlesztéséhez, szigorúan tiszteletben tartva a nemzeti függetlenséget és szuverenitást, a teljes jogegyenlőséget, a belügyekbe való be nem avatkozást, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzését, minden egyes nép ahhoz való ,elidege-níthetetlen jogát, hogy maga válassza meg fejlődése útját. Románia Szocialista Köztársasága elnöke már a konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy ez, csak az első szakasza volt a biztonságért és békéért folytatott harcnak. „Nem szabad azt az illúziót táplálni — mondotta a román államfő —, hogy nyugodtak lehetünk és biztonságban érezhetjük magunkat,’ ellenkezőleg, tudatában kell lennünk annak, hogy, egy új szakasz következik, amely döntő lesz az európai népekélete, szempontjából, éspedig a béke, a jólét és a szabadság tulajdonképpeni megvalósításának szakasza“. Most azonban be kell ismernünk, hogy a konferencia után a részt vevő államok nem tevékenykedtek már olyan állhatatosan és határozottan a Helsinkiben kijelölt előirányzatok alkalmazásáért,, elsősorban olyan tényleges intézkedések megtételéért, amelyek — úgy, ahogy a Záróokmány hangsúlyozza — „jelentsenek lépéseket végsősoron, az általános és teljes leszerelés szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt történő megvalósítása felé. .Ellenkezőleg, nemhogynem tértek rá a leszerelésre, hanem felgyorsult a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza. Az európai földrészen megkezdték újabb nukleáris fegyverek felhalmozását, amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését, ennek nyomán nukleáris ellenintézkedéseket a Szovjetunió részéről, megkezdték a nukleáris fegyverek kiterjesztését olyan államok területére, amelyeknek nem voltak ilyen fegyvereik, ami a nukleáris veszély példátlan súlyosbodásához vezetett. Általában,, a helsinki konferencia óta eltert időszakban erőpolitikához, a befolyási övezetek újrafelosztására irányuló politikához folyamodtak, feszültség és konfrontáció lépett a dialógus- és enyhülési politika helyére, ami az államok közötti kapcsolatokban példátlan feszültséghez vezetett. A nemzetközi helyzet most is, továbbra is rendkívül súlyos. Az első összeurópai összejövetel egy évtizedes évfordulóján le kell vonni az összes tanulságokat az ebben az időszakban felgyülemletttapasztalatból, és megnézni, hogy mit kell tenni a közösen kijelölt célkitűzések megvalósításáért, tartós biztonsági és együttműködési rendszer kiépítéséért az európai földrészen. , A fegyverkezési hajsza folytatása, az újabb nukleáris fegyverek telepítése Európában növeli a világháború veszélyét, s egy ilyen háború óhatatlanul nukleáris háborúvá alakulna és bolygónkon maguknak az életfeltételeknek az elpusztításához vezetne. Ezért korunk alapvető kérdése a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza leállítása, a nukleáris leszerelés, az általános leszerelés megkezdése, a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésének és a Szovjetunió ellenintézkedéseinek beszüntetése, a világűr militarizálásának megállítása. Románia véleménye szerint nincs fontosabb probléma, mint mindent megtenni az emberiség nukleáris katasztrófától, pusztulástól való megmentéséért, a nemzetek, a népek léthez, szabadsághoz, élethez és békéhez való legfőbb jogának biztosításáért. Románia, akárcsak a földrész összes államai , és a világ más államai, megkülönböztetett figyelmet szentel a nukleáris és űrfegyverek ügyében folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásoknak, és azt várja, hogy ezek a tárgyalások eredményezzenek konkrét egyezményeket a nukleáris fegyverkezés és a világűr m militarizálása megállításának irányában. Mint ismeretes, a tárgyalások két fordulója konkrét eredmények nélkül zárult. Minden erővel oda kell hatni, mindkét fél részéről, hogy a tárgyalások építő szellemben, nagyfokú felelősséggel teljesen bontakozzanak ki olyan megfelelő egyezmények megkötése végett, amelyek megfelelnek a népek várakozásainak. A tárgyalások zajlása természetesen pozitív tényező, de nem szabad elfogadnunk, hogy a tárgyalások leple alatt folytatódjék a fegyverkezési hajsza, az újabb nukleáris fegyverek telepítése, hogy a tárgyalások eltereljék a népek figyelmét a nukleáris katasztrófa növekvő veszélyéről. Románia síkraszáll azért, hogy első lépésként a tárgyalások idejére szüntessék be az újabb nukleáris fegyverek kikísérletezését és gyártását, ilyen fegyverek telepítését és felfejlesztését, a világűr militarizálására irányuló bárminemű akciót. Országunk éppen ennek a következetes álláspontnak a szellemében üdvözölte a Szovjetunió elhatározását, hogy moratóriumot állít nukleáris rakétái telepítése elé, és támogatja a javaslatot, hogy a tárgyalások idejére mindkét fél állítsa le az újabb nukleáris fegyverek telepítését. Mi úgyszintén köszöntöttük az arra vonatkozólag létrejött megállapodást, hogy ez év őszén megszervezik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának és az Amerikai Egyesült Államok elnökének találkozóját, s tettük ezt abban a reményben, hogy az reális, konkrét eredményekhez vezet a fegyverkezési hajszának, elsősorban a nukleáris fegyverkezésnek a Földön való leállítása és a világűr militarizálásának megelőzése szempontjából. Minthogy a Genfben megvitatott kérdések valamennyi nemzet életét és békéjét érintik, mi úgy véljük, hogy az európai országoknak, s főként a két katonai t,mb — a NATO és a Varsói Szerződés — tagállamainak nagyobb közvetlen felelősséggel kell cselekedniük a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt kötelezettségeiknek megfelelően. Úgy véljük, hogy a két katonai szerződéshez tartozó országoknak találkozniuk kell, tárgyalniuk kell és hozzájárulniuk — ilyen vagy amolyan formában — a szovjet—amerikai tárgyalások sikeréhez. Kivételes felelősség hárul azokra az államokra, amelyek belementek, hogy nukleáris fegyvert telepítsenek területükre. Ha ezek az államok olyan elhatározásra jutnának, hogy nem engedik meg ilyen fegyverek további telepítését területükön, a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése útján el lehetne jutni oda, hogy kontinensünkön megszűnjék újabb nukleáris fegyverek telepítése. A jelenlegi nemzetközi körülmények között sokkal inkább, mint eddig bármikor, erősítenünk kell országaink együttműködését az európai és egyetemes leszereléssel, biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó nemzetközi szervekben és konferenciákon. Közös erőfeszítéssel az európai országok biztosíthatják az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési stockholmi konferencia építő szellemben és jó eredményekkel való lebonyolítását. Hasonlóképpen, egy első megállapodás létrejötte a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokon, még ha korlátozott értékű lenne is, bizalomnövelő intézkedés lenne, amely kedvezően hatna ki az európai földrész életére. Szükségesnek tartjuk, hogy a Záróokmányt aláíró országok, a többi országgal közösen, lépjenek fel határozottabban a genfi leszerelési konferencián, hogy megállapodásra jussanak a napirenden szereplő kérdésekben, elsősorban a nukleáris leszerelésre vonatkozóan. Románia következetesen állást foglal az erőegyensúly kialakítása mellett, de nem a fegyvertárak gyarapítása útján, hanem a fegyverzet minél alacsonyabb szintre való leszorításával, leszereléssel. Ilyen értelemben javasoltuk is a katonai kiadásoknakaz 1985-ös év szintjén való befagyasztását és évi 5—10 százalékos utólagos csökkentését, bizonyos megállapodások megkötését arra vonatkozólag, hogy még az idén 10 százalékkal csökkentsék a kontinensen fennálló két katonai szövetséghez tartozó országok és más országok csapatállományát. Az ilyen csökkentések közvetlen hozzájárulást jelentenének a leszerelési, biztonsági és békepolitikához, és könnyítenének a katonai kiadások túl nehéz terhén, amely a népek vállát nyomja; az így nyert alapokat felhasználhatnák a fejlesztési programok megvalósítására és valamennyi nép jólétének növelésére; a gyengén fejlettség és a gazdasági elmaradottság felszámolására. Románia következetesen munkálkodott és munkálkodik az összes balkáni államok sokoldalú együttműködésének fejlesztéséért és azért, hogy változtassák ezt a térséget nukleáris fegyverek.61. és katonai támaszpontoktól mentes övezetté. Egyszersmind támogatjuk ilyen övezetek létrehozását Észak- és Közép-Európában, valamint a világ más térségeiben. Ilyen övezetek létrehozása beíródna azoknak az erőfeszítéseknek az összességébe, amelyek a béke és együttműkdés nukleáris fegyverektől és háborúktól mentes világának megteremtéséért folynak. A Záróokmányt egységes egészként dolgozták ki, és egységes egészként kell megvalósulnia. E fontos dokumentum minden fejezetének, az európai biztonság és együttműködés minden vetületének megvan a maga jelentősége, ezért azon kell munkálkodni, hogy teljes egészében megvalósuljon a Helsinkiben közmegegyezéssel elfogadott minden megállapodás. Az eltelt évtized folyamán országaink gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése nemcsak hogy nem érte el a Záróokmány előírásainak szintjét, hanem még vissza is esett. Egyre gyakrabban folyamodtak megkülönböztető és megszorító kereskedelmi gyakorlatokhoz, szankcióhoz, bojkotthoz, embargóhoz, árukeret-megszabáshoz, nem tarifális sorompókhoz, a magas kamatok politikájához, újabb akadályokat emeltek a technológiaátadás útjába. A Záróokmány szellemében el kell állni az ilyen önkényes és káros gyakorlatoktól, fokozni és bővíteni kell az együttműködést, a gazdasági és tudományos-műszaki kooperációt az összes államok között. Ez hozzájárulna a részt vevő országok nagy gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljának teljes hasznosításához, valamennyi ország érdekét szolgálná, kedvezne mind a gazdasági, tudományos, kulturális és emberi cserék bővítésének, mind pedig általában az európai biztonság és béke ügyének. Románia síkraszállt és síkraszáll olyan akciókért, amelyek ösztönözzék a szellemi értékek cseréjét a nemzetek között, amelyek eredményezték a kölcsönös jobb megismerést és becsülést, a kontinens lakóinak szélesebb körű hozzáférését az emberi civilizáció kincsestárához. Ebben a szellemben szorgalmazzuk a kulturális együttműködés, a tájékoztatás-csere bővítését, de olyan körülmények között, amelyek biztosítják a népek, főként az ifjúság egészséges fejlődése szempontjából káros jelenségek visszaverését, mint amilyen az erőszak, az embergyűlet hirdetése, a nacionalizmus, a sovinizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a revizionizmus terjesztése, mindenfajta olyan megnyilvánulás, amely szennyezheti a tudatot, zülleszti az emberi lényt, a nemzetek közötti gyűlölködéshez vezet. Síkraszálltunk és síkraszállunk az emberi jogok tiszteletben tartásáért, amelyek véleményünk szerint az élethez való alapvető joggal kezdődnek. A legnagyobb fontosságot tulajdonítjuk annak, és megkülönböztetett figyelemmel törődünk azzal, hogy biztosítsuk a munkához, a tanuláshoz, a kultúrához való jogot, minden állampolgár teljes jogegyenlőségét, függetlenül nemzetiségétől vagy nemétől, az egész nép jogát ahhoz, hogy mindenfajta megkülönböztetés nélkül részt vegyen az állam vezetésében. Úgy véljük, nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy minden ember számára biztosítsanak egy munkahelyet, hogy leküzdjék a kábítószer, a bűnözés és más olyan jelenségek rákfenéjét, amelyek súlyosan kihatnak számos ország fiataljaira, és nagy veszélyt jelentenek magára az emberiség civilizációjára és haladására. Véleményünk szerint minden nép azon jogából kell kiindulni, hogy óhaja szerint válassza meg fejlődése útját, valamint abból, hogy biztosítsuk az államok együttműködését mindegyik ország társadalmi berendezkedésének tiszteletben tartása alapján. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által létrehozott keret a Helsinkiben beindult folyamat továbbvitelére és a kidolgozott tárgyalási struktúra tág teret nyit az enyhülés újrafelvételét, elmélyítését és gazdagítását célzó akciók számára. Mindent kell tenni az összeurópai folyamat továbbvitelének biztosítása érdekében, hogy a földrész összes, államai együttesen vitassák meg és rendezzék a kontinens békéjével, biztonságával és az együttműködéssel kapcsolatos közös problémákat. Ez irányban az szükséges, hogy a Záróokmány szellemében biztosítsák az összes államoknak független és szuvererén, katonai tömbökön kívül álló államokként való részvételét az összejöveteleken,, a kidolgozott demokratikus normák alapján, lemondva a kérdéseknek a tömbpolitika szellemében történő felvetéséről, ami csökkenti azon erőfeszítések hatékonyságát, amelyek az európai földrész államai közötti kapcsolatok új alapokra való helyezésére irányulnak. A Záróokmány aláírásának 10. évfordulóján új ösztönzést kell adnunk az összeurópai dialógusnak, a résztvevő 35 állam együttműködésének, hogy minél rövidebb időn belül el lehessen érni a katonai tömbök egyidejű feloszlatását, a fegyverkezési hajsza leállítását és a leszerelésre való rátérést. Nem lehet reális ,biztonságról beszélni a földrészen és a világon, amíg folytatódik a fegyverkezési hajsza, amíg az európai államok területén idegen csapatok és támaszpontok maradnak, beleértve a nukleáris fegyverzetet is, amíg fennáll a földrész megosztottsága szemben álló katonai tömbökre. Európa népeinek érdekei megkívánják, hogy közös erőfeszítéssel megteremtsük a társadal★ ★ A Helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulója alkalmából a finn főváros Finlandia termében kedden megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezleten képviselt 35 ország — az európai országok, az Egyesült Államok és Kanada — külügyminisztereinek találkozója. Romániát Stefan Andrei külügyminiszter képviseli. , A találkozót Mauno Koivisto, Finnország elnöke nyitotta meg, mi rendszerek különbözőségének, minden nép azon jogának tiszteletben tartásán alapuló egységes Európát, hogy minden külső beavatkozástól mentesen önmaga válassza meg fejlődési útját, amelyben független és szuverén államok gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködést folytatnak. A földrész népes béke-perspektívájának biztosítása érdekében a második világháború utáni realitásokból kell kiindulni, minden ország gazdaságitársadalmi rendjének különbözőségéből, és nem szabad megengedni semmilyen kísérletet arra, hogy vita tárgyát képezzék az államközi határok, a háború utáni területi-politikai realitások, véget kell vetni mindenféle revansista és revizionista irányzatnak. A jelenlegi nemzetközi körülmények között, amikor elmélyül a nemzetek közötti kölcsönös egymásrautaltság, amikor a béke és a biztonság oszthatatlan, Európának aktívabbá kell válnia a nemzetközi élet alapvető problémáinak megoldásában. Ebben a szellemben az európai országok fokozhatják saját hozzájárulásukat a katonai konfliktusok, a világ különböző térségeiben fennálló feszültség és háborús helyzetek beszüntetéséhez, az összes államközi vitás kérdések kizárólag tárgyalásos megoldásához, az erőpolitika kiküszöböléséhez a nemzetközi kapcsolatokból. Ugyancsak rendkívüli jelentőségű, hogy az európai országok állást foglaljanak és cselekedjenek a gyengén fejlettség problémáinak — beleértve a fejlődő országok küladósságai kérdésének — globális megoldásáért, azért, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében széles körű konferenciát rendezzenek a fejlődő országok és a fejlett országok között az új nemzetközi gazdasági rend megteremtése érdekében, amely elsőrendű tényező a gazdasági válság leküzdése, a világgazdaság stabilitása szempontjából. 1975. augusztus elsején, a helsinki konferencia Záróokmányának Nicolae Ceausescu elnök általi aláírásával a román nép és kormány ünnepélyes kötelezettséget vállalt, hogy a magas fokú felelősség szellemében cselekszik az összes résztvevő országokkal együtt e fontos dokumentum gyakorlati alkalmazása érdekében. Álláspont-leszögezései, az előterjesztett építő jellegű javaslatok, az ország elnökének kormányszinten és nem kormányszinten lezajlott átfogó kontaktusai révén, egész külpolitikája révén Románia Szocialista Köztársaság az évek folyamán töretlenül munkálkodott az enyhülési folyamat újrafelvételéért, a béke és a megértés biztosításáért földrészünkön. Szilárd elhatározása a továbbiakban is fellépni az európai népek, a világ összes népei által várt haladás megvalósításáért. Alig pár nappal ezelőtt Románia elnöke rámutatott: „Az enyhülésért, az együttműködésért és békéért vívott harcban fontos mozzanatot képező helsinki konferencia 10. évfordulójának azt kell eredményeznie, hogy fokozódjék a népek harca az elfogadott dokumentumok gyakorlatba ültetéséért, hogy fokozódjék egységes harcuk a biztonságért, az együttműködésért és a békéért földrészünkön és az egész világon.“ Felhatalmazásom van arra, hogy a Záróokmányt aláíró országok állam- és kormányfőihez intézzem Románia Szocialista Köztársaság elnökének azt a felhívását, hogy országaink fokozzák együttműködésüket a Záróokmány előirányzatainak teljes egészében történő alkalmazásáért, a béke, enyhülési, leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési, biztonsági és együttműködési politikáért földrészünkön és az egész világon, a béke és az együttműködés egységes Európájáért., ★ Ez alkalommal mondott beszédében kihangsúlyozta a 10 évvel ezelőtt Helsinkiben aláírt Záróokmány jelentőségét. Mint kiemelte, ez a dokumentum alapul szolgált az aláíró országok közötti dialógus és együttműködés kibontakozására, az európai enyhülési folyamat elmélyítésére, a béke és a nemzetközi megértés ügye számára. A találkozó első napján felszólalt országunk külügyminisztere. (Folytatás az 1. oldalról) re beütemezett szovjet—amerikai magas síkú találkozót, ami haladást eredményezhet ezen a téren, ugyanakkor úgy véli, hogy az európai országoknak, a világ összes államainak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a fegyverkezési hajsza megfékezésének, az újabb nukleáris rakétafegyverek telepítése leállításának, a leszereléshez vezető intézkedések meghozatalának kérdésében. Konkrét és hatékony akciókkal kell elősegíteniük e folyamat érdembeni kibontakozását.. Ezt a célt, a leszerelési tárgyalások előmozdítását szolgálja Nicolae Ceausescu elvtárs ismételten megerősített javaslata, hogy a Varsói Szerződés tagállamai térjenek rá a katonai kiadások és a csapatállomány 10—15 százalékos egyoldalú csökkentésére. A világ, a népek sorsa iránti, felelősségérzetről tanúskodó lépés lenne ez, példamutató és követendő intézkedés. A béke megszilárdításában, az enyhülés és az együttműködés erősítésében közismerten nagy szerep hárul az európai országokra, amelyek éppen tíz évvel ezelőtt, a Helsinkiben tartott összeurópai konferencián mutatták meg, hogy a fennálló nézetkülönbségek és a komplex nemzetközi helyzet ellenére lehetséges hathatós intézkedések elfogadása ebben az irányban. A helsinki összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia évfordulójának — mint Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta — azt kell eredményeznie, hogy a népek fokozzák harcukat a Záróokmány egységes egészet alkotó előirányzatainak gyakorlatba ültetéséért, a tíz évvel ezelőtt beindult folyamat továbbviteléért. E cél érdekében szükséges a stockholmi bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia, a genfi leszerelési tárgyalások, a középeurópai fegyverzetek és csapatállományok kölcsönös csökkentését célzó bécsi tárgyalások minél jobb eredménnyel történő lebonyolítása. A béke és biztonság erősítése országunk szerint regionális intézkedésekkel is előmozdítható és ezzel összhangban szorgalmazza Románia a balkáni országok sokrétű együttműködésének bővítését, a térség átalakítását a béke és az együttműködés nukleáris fegyverektől és idegen katonai támaszpontoktól mentes övezetévé, úgyszintén hasonló övezetek létesítését Észak- és Közép- Európában, akárcsak a világ más térségeiben. A világbéke erősítésén fáradozva és a béke oszthatatlanságából kiindulva, Románia kitartóan szorgalmazza a Föld különböző övezeteiben fennálló katonai konfliktusok beszüntetését, az összes államközi nézeteltérések és vitás kérdések politikai tárgyalások révén történő békés rendezését, a kortárs világ többi égető kérdésének mielőbbi megoldását , a gyengén fejlettség globális felszámolását, a fejlődő országokra nehezedő hatalmas küladósság kérdésének építő jellegű megoldását, a méltányosabb és igazságosabb új nemzetközi gazdasági rend kiépítését, a nemzetközi élet demokratizálását, az ENSZ szerepének és hatékonyságának növelését, lehetővé téve az összes országok egyenjogú részvételét korunk nagy és kis problémáinak az egyetemes érdekekkel összhangban álló megoldásában. Országunknak szilárd meggyőződése — amint Nicolae Ceausescu elvtárs ez alkalommal is kiemelte —, hogy a haladó és antiimperialista erők, a békét óhajtó összes népek képesek megállítani az események veszélyes menetét, és egységes fellépéssel kivívhatják a leszerelést és biztosíthatják bolygónkon a tartós békét. Teljes egészében e nemes, minden nép alapvető érdekeivel összhangban álló célkitűzések valóra váltását célozza a hazánkban büszkén Ceaușescu-korszaknak nevezett két évtizedben érvényesített nemzetközi tevékenységünk, amely mellett, — akárcsak belpolitikánk mellett — népünk újólag, egy emberként tett hitet. ELVSZERŰ, CSELEKVŐ KÜLPOLITIKA Redactia ELŐRE , 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1. LIMA Nicolae Ceausescu elnök és Alan Garcia Perez elnök üzenetváltása Nicolae Ceausescu elvtárs részéről meleg gratulációt és szívélyes üdvözletet tolmácsoltak és sikereket kívántak Alan Garcia Perez, Peru Köztársaság elnöke hivatalba lépése alkalmából, a perui népnek pedig felvirágzást és békét kívántak. Meleg köszönetet mondva az üzenetért, Peru elnöke kérte, tolmácsoljanak Nicolae Ceausescu elvtársnak baráti üdvözletet, majd egészséget és boldogságot kívánt, a román népnek pedig békét és jólétet. Az üzenetváltásra abból az alkalomból került sor, hogy Alan Garcia Perez elnök fogadta Maria Ghitulica elvtársnőt, az Államtanács alelnökét, Románia Szocialista Köztársaság elnökének személyes képviselőjét a perui államfő beiktatásával kapcsolatos ünnepségeken. A megbeszélés során hangsúlyozást nyert a közös óhaj, hogy tovább fejlesztik a két ország baráti és együttműködési kapcsolatait. A fogadáson jelen volt Ion Ciucu, országunk perui nagykövete. ELŐRE - 1985. augusztus 1. ROMÁN SAJTÓÜGYNÖKSÉG - AZ AGERPRES A Román Sajtóügynökséget — az Agerprest — felhatalmazták, hogy kijelentse a következőket : A romániai közvélemény érdeklődéssel vett tudomást és üdvözli az SZKP KB főtitkára, Mihail Gorbacsov nyilatkozatát a Szovjetunió arra vonatkozó elhatározásával kapcsolatban, hogy augusztus 6-i kezdettel egyoldalúan felfüggeszt bármilyen kísérletet nukleáris fegyverekkel, hogy az e téren 1986. január 1-ig meghirdetett moratórium érvényben maradhat eme időpont után is, amennyiben a maga részéről az USA hasonlóképpen jár el. Románia úgy értékeli, hogy a nukleáris kísérletekkel kapcsolatos moratórium meghirdetésére vonatkozó újabb szovjet kezdeményezés nagy fontosságú a genfi tárgyalások sikere és általában a nukleáris fegyverkezés megállítása szempontjából. Köszöntenénk, ha az Amerikai Egyesült Államok kedvezően válaszolna erre a kezdeményezésre és hasonló intézkedéseket fogadna el ama óhajának bizonyítékául, hogy rátérjenek a leszerelésre, beleértve a nukleáris leszerelésre, amelyet az említett ország vezetői számtalanszor megerősítettek. A nukleáris kísérletek beszüntetésére vonatkozó mo - NYILATKOZATA ratórium mindkét fél által való elfogadása fokozná a népek reményét a nukleáris és kozmikus fegyverekkel kapcsolatos tárgyalások sikerében és egyben jó példát képezne más, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok számára, hogy rátérjenek hasonló intézkedésekre. Ahogyan számtalanszor hangsúlyozta a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia határozottan síkraszállt az új nukleáris fegyverek európai telepítésének megállításáért a genfi tárgyalások idejére és úgy véli, hogy ez irányban folytatni kell az erőfeszítéseket, inkluzíve annak érdekében, hogy elérjék a nukleáris fegyverekkel való bármilyen kísérletek beszüntetését. Az ilyen intézkedések egyengetnék a tárgyalások útját, bizonyítéka lenne mindkét fél óhajának, hogy pozitív eredményeket érjenek el a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés irányában. Románia úgy véli, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni, hogy bátor akciók és kezdeményezések révén vessenek véget a fegyverkezési hajszának, kényszerítsék ki a nemzetközi élet alakulása jelenlegi irányának az enyhülés, a leszerelés, az együttműködés és a béke felé való megváltoztatását! Országunknak szentelt rendezvény Olaszországban, Chianciano Terme toscanai városban Romániának szentelt rendezvényt tartottak. A helyi és a tartományi vezetőség képviselői és nagyszámú közönség előtt ez alkalommal ismertették a gazdasági-társadalmi éskulturális megvalósításokat, amelyeket a román nép ért el az utóbbi húsz esztendőben, amióta Nicolae Ceausescu elvtárs, a szocialista Románia megteremtője áll a Román Kommunista Párt élén. A rendezvényen méltatták országunk átfogó nemzetközi akcióit, Nicolae Ceausescu elvtárs következetes tevékenységét a béke szavatolásáért, a leszerelés megvalósításáért, az új nemzetközi gazdasági és politikai rend megteremtéséért, a megértés és az együttműködés légkörének meghonosításáért a világ öszszes államai között. Beszédében Chianciano Terme város polgármestere kiemelte Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását az országnak az utóbbi húsz évben végbement gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, kidomborította, hogy Románia és elnökének személyisége rendkívüli tekintélynek örvend a világon. Méltatta ugyanakkor országunknak a jobb és igazabb világ megteremtését célzó kezdeményezéseit és akcióit. ÚTON A CHALLENGER ŰRREPÜLŐGÉP Kedden, csaknem kétórás késéssel, útnak indították az amerikai Challenger űrrepülőgépet, hét űrhajóssal, akik hét napon át tudományos kísérleteket végeznek a nyugateurópai Spacelab laboratóriumban. 15 perccel az eredetileg greenwichi idő szerint 19 óra 23 percre kitűzött indítás előtt az egyik giroszkóp hibás működése miatt félbeszakították a visszaszámlálást. Felszállás után 6 perccel meghibásodott az egyik motor, de a NASA szakemberei úgy számítottak, hogy a másik két motor rendelkezik elegendő energiával ahhoz, hogy pályára helyezze az űrrepülőgépet, és így elkerüljék a kényszerleszállást. • Öt világrész hírei • Elnöki rendelettel az istanbuli nemzetközi repülőtér elnevezését Yesilkoyról Atatürkre változtatták. Az ebből az alkalomból szervezett ünnepségen részt vett Kenan Evren elnök, Türgüt Özal miniszterelnök és más török hivatalos személyiségek. Mohammed Khan Junejo pakisztáni miniszterelnök kijelentette, hogy a statáriumtörvény megszüntetésével kapcsolatos folyamat néhány hónapon belül lezárul. Delhiben elhangzott beszédében Radzsiv Gandhi indiai kormányfő a fejlődő országok szolidaritásának megszilárdítására szólított fel a világgazdasági válság hatásának leküzdése érdekében. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint Tokióban megbeszélések zajlanak a Kínai NK és Japán kormányküldöttségei között a kereskedelmi cserékről és a technológiaátadásról. Julius Nyerere tanzániai államelnök feloszlatta a Nemzetgyűlést az októberre kitűzött elnök- és parlamenti választások előkészítése végett. A moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó Moszkvában tovább tart a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Kedden Nicu Ceausescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KISZ KB első titkára, a román ifjúság fesztivál-küldöttségének vezetője találkozott Jaroslav Jenerallal, a Csehszlovák SZK-beli Szocialista Ifjúsági Szövetség KB elnökével. A találkozón kiemelték a két ország ifjúsági szervezetei közötti baráti és együttműködési kapcsolatok fejlődését azoknak a megállapodásoknak a szellemében, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, és Gustav Husak elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke megbeszélései alkalmával jöttek létre. Úgyszintén átfogó vélemény- és információcserét folytattak arról, hogy a romániai és csehszlovákiai ifjak milyen tevékenységet fejtenek ki az országaikban folyó szocialista építésből reájuk háruló feladatok teljesítéséért. Ugyanaznap Nicu Ceausescu elvtárs találkozott Ri Yon Szuval, a Koreai NDK-beli Szocialista Munkásifjúság Szövetsége KB elnökével. A találkozón hangsúlyozták a kölcsönös óhajt, hogy tovább fejlesszék a két ifjúsági szervezet közötti barátságot és együttműködést, és kiemelték, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, és Kim Ir Szon elvtárs, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke találkozóinak és megbeszéléseinek milyen döntő szerepük van a román—koreai baráti és szolidaritási kapcsolatok bővítésében. A megbeszélésen áttekintették a Nemzetközi Ijúsági Év nemzeti, regionális és nemzetközi szinten való lebonyolításával kapcsolatos egész sor kérdést, hangsúlyozva e rendezvény jelentőségét az ifjú nemzedék sajátos érdekeinek és törekvéseinek előmozdítása szempontjából. ★ A politikai viták lebonyolítására kijelölt központokban, ahol korunk nagy horderejű kérdéseiről van szó, a román ifjúság képviselői átfogóan ismertették a szocialista Románia, Nicolae Ceausescu elnök következetes, aktív és elvszerű béke- és együttműködési politikáját. A Nemzetközi Ifjúsági Évvel kapcsolatos eszmecseréken a román ifjúság képviselői ismertették az RKP, Nicolae Ceausescu elvtárs tudományos, megújító szemléletét az ifjú nemzedéknek a mai világban betöltött helyéről és szerepéről, valamint Románia akcióiról, amelyekkel hozzájárul a világ ifjai alapvető törekvéseinek beteljesüléséhez. Az antiimperialista szolidaritás kérdéseinek megvitatására kijelölt központban a román ifjúság képviselője ismertette Románia, a román ifjúság álláspontját a nemzetközi élet alakulásának fő tendenciáival kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy az uralmi és elnyomó imperialista politikával szemben álló erőknek ki kell harcolniuk az egyenlőségi és függetlenségi, együttműködési és békepolitika érvényesítését. A fesztivál negyedik napján román ifjak csoportjai részt vettek a világ különböző részein függetlenségükért és szabadságukért küzdő népek és ifjak harcával vállalt szolidaritásnak szentelt rendezvényeken. Ezen a napon különböző akciók zajlottak le a hirosimai és nagaszaki atombombázások áldozatainak emlékére. A román ifjúság képviselői kedden találkoztak számos ifjúsági és diákküldöttséggel. A Román Nemzeti Klubban művészcsoportok nagysikerű műsort adtak. KATONAI TANÁCS ALAKULT UGANDÁBAN Kampalában, Uganda fővárosában bejelentették, hogy tíz tagú — nyolc katonatisztből és két civil személyből álló — Katonai Tanács alakult. A tanács elnöki tisztségét Tito Okello tábornok tölti be. Tagja a tanácsnak Basilio Olara Okello dandártábornagy, aki — mint ismeretes — a múltheti államcsínyt vezette. Kampalai hírek szerint úgyszintén kinevezték az új államigazgatás egyes ügyosztályainak vezetőit is. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scintei 40X0El