Előre, 1985. szeptember (39. évfolyam, 11744-11768. szám)

1985-09-01 / 11744. szám

2 RESICA — 1985 — — A SEPSISZENTGYÖRGYI GÉPEKET ÉS GÉPKOCSIALKATRÉSZEKET GYÁRTÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK KÖZGYŰLÉSE JOBBAN KIHASZNÁLNI A MUNKAIDŐT, ERŐSÍTENI A TECHNOLÓGIAI FEGYELMET . Közgyűlésünkön mindenennekelőtt pártunk főtitkárának abból az útmutatásából kell kiindulnunk, hogy a következő tervidőszak legjobb, legalaposabb előkészítését az idei, tervfeldatolt példás teljesítésbe jelenik Éppen ezért eredményeink számbavétele mellett igényességgel és felelősségérzettel, a kritika és önkritika szellemében kell elemeznünk a munkaközösségünk első félévi tevékenységében észlelt hiányosságokat, és összegeznünk azokat a teendőket, amelyek irányt szabnak jövőbeni feladatainknak, azoknak a törekvéseinknek, melyek a lemaradások pótlálsát,„a rend és a fegyelem erőtetelét, termékeink''' 'rtfihotékjinek javítását'.' az ez évi t‘rzffiálatok ma?8di!klsfff8' Tsiferet céloz SSIP -as* lfibhdcffl'.'1 felszólalásában többek között Arsenie ión mérnök, a sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket ' Gyártó Vállalat minőségellenőrző osztályának vezetője. S valóban, Kovászna megye legnagyobb gépgyártóipari egysége félévi közgyűlésének homlokterében a legidőszerűbb és legsürgősebb teendők álltak: a még létező lemaradások behozatala és az 1985- ös tervfeladatok teljesítése. Ilyen körülmények között szinte természetesnek tűnik, hogy a beszámoló, az intézkedési terv és a hozzászólók a maguk komplexitásában vonták meg az első félévi eredmények mérlegét és szögezték le a jövőbeni feladatokat. A sepsiszentgyörgyi gépgyártók 99,8 százalékban teljesítették árutermelési tervüket. Noha a lemaradások pótlása, mondhatni, elérhető közelségbe került, s a felmutatott eredmények mintegy 4,4százalékos növekedést jelentenek a múlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva, mégis, a felszólalók az elégedetlenség hangján nyilatkoztak félévi megvalósításaikról. S hogy valójában a hiányosságokkal, a mulasztásokkal szembeni nyílt állásfoglalás, az igényes és határozott jövőbe tekintés jellemezte ezt a hangnemet, bizonyítja az a tény is, hogy a lemaradásokat nem csupán az objektív okokkal — az ütemes anyagellátás és a szerződések hiánya, az energiagondok okozta kiesések — indokolták, hanem bátran szembenéztek a szubjektív tényezőkkel is. A munkaidő kihasználása például a szóban forgó időszakban mindössze 90,21 százalék volt, két százalékkal kevesebb, mint a múlt esztendő első felében. Persze a kihasználatlan munkaidő — mint ahogy azt a beszámoló és a hozzászólók is hangsúlyozták — a munkafegyelem lazaságának csakaz egyik: vetülete, hiszem, ugyanilyen fagyor gond a technológiai fegyelem gyakori megszegése, a termelés megszervezésében, a termékek kivitelezésében tapasztalt hiányosságok és hanyagságok, melyek következtében az első félév folyamán tetemes összeget tett ki a selejtes munkadarabok összértéke. Az a közhangulat és jobbító szándék, mely a közgyűlést jellemezte, minden bizonnyal alkalmasnak mutatkozik majd a negatív jelenségek felszámolására. Ez természetesen megköveteli a jobb munkaszervezést, a megfelelő nyers- és segédanyagellátást ésfőként azt, hogy a vállalat minden egyes munkaközösségében nagyobb gondot fordítsanak a nevelésre, a felmerült termelési és fegyelmi problémák operatív megoldására. Természetesen, technikai, kifejezetten szakmai kérdésekről is sok szó esett, s így többek között a termékek minőségének javítását, a gyártástechnológiák felújítását és korszerűsítését, a munkatermelékenység növelését, a termelési költségek csökkentését, a nyersanyag, üzemanyag- és az energiatakarékosságot célzó programok nyomon követéséről és maradéktalan valóra váltásáról. A felelősségtudat, a javító szándék szellemében lezajlott közgyűlés, a célratörő és hasznosítható javaslatok tehát egyöntetűen kifejezésre juttatták a vállalat vezetőségének és egész munkaközösségének azt az elhatározását, hogy a Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plénumán, valamint az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott pártfőtitkári útmutatások szellemében mindent megtesznek azért, hogy felszámolják a hiányosságokat, minél előbb behozzák a lemaradásokat, hogy maradéktalanul teljesíthessék az idei tervfeladataikat, így az elkövetkezendő időszakban az eddigieknél nagyobb, súlyt helyeznek az izerméktetes minőségének és versenyképességének javítására, a munkatermelékenység, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozására. Úgyszintén figyelmük középpontjába helyezik a termelőkapacitások jobb kihasználását, a munkaerővel való észszerűbb gazdálkodást, a dolgozók szakmai képzését, a rend és a fegyelem erősítését, a termelési költségek csökkentését. A felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy az esztendő hátralévő részében olyan szervezési és politikai nevelő intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek biztosítják minden szinten és minden tevékenységi területen a dolgozók mozgósítását, a munkásöntudat, a forradalmi szellem erősítését, a soron levő tervfeladatok népszerűsítését, illetve tudatosítását, a technológiai fegyelem további szilárdítását. Ezért nagyobb gondot kell fordítani az összes kategóriájú dolgozó sokoldalú képzésére, a magas fokú szocialista öntudattal rendelkező új típusú ember formálását célzó politikai-nevelő tevékenység változatosabbá tételére, hatékonyságának fokozására. Mátyás Árpád FELHASZNÁLNI MINDENT, AMI ÉRTÉK!ANYAGTAKARÉKOS ALKATRÉSZ FELÚJÍTÁS Abban, hogy Marosvásárhely egyik jelentős ipari egysége, a könnyűipari gépeket gyártó Metalotehnica vállalat ez év első felében összes tervmutatóit teljesíteni tudta, nem kis szerepe volt az alkatrészfelújításra fordított megkülönböztetett figyelemnek. A gyári szakemberek a tevékenység számszerűen megfogalmazható eredményeiről tájékoztattak. Az idei feladatok— vállalati szinten — az év első hat hónapjára 480 000 lej értékben jelölték meg az alkatrészek felújításának összértékét. Az adatok tanúsága szerint ezt teljes egészében sikerült megvalósítaniuk, sőt, jelentős többletekre is futotta. Trifan George, a főgépészeti részleg mérnöke, a gazdasági hatékonyságot kedvezően befolyásoló vállalkozások közül egy egészen korszerű eljárásra hívta fel a figyelmet: a fémszórásos alkatrészfelújításra. Ennek lényege egy példán szemléletesen összegezhető. A Metalotecnicában több ezer villanymotor üzemel. Ezek főtengelye gyakran elkopik, s az eddigi gyakorlat szerint a megkopott alkatrész helyett teljesen újat készítettek. A most alkalmazott technológia lehetővé teszi az alkatrész élettartamának meghossszabbítását olyképpen, hogy hegesztő dinamó segítségével két fémdrót között villamos ívet hoznak létre s az ív által megolvasztott fémet sűrített levegő ráfuvásával felviszik a megkopott felületre. Az eljárás kiválóan visszaadja az alkatrész minden főbb jellemzőjét, s mivel az újjal való helyettesítés fölöslegessé válik, jelentős fémmegtakarítás is elérhető. Maga a berendezés rendkívül olcsó. Tulajdonképpen egy már leírt esztergát újítottak hozzá fel és ezt a célnak megfelelően átalakították, felszerelve a szükséges berendezésekkel, melyek szintén a házi gépgyártás keretében készültek el. Ma már a villanymotortengelyek mintegy 60 százaléka ezzel az eljárással kerül felújításra, de a hasznosítási terület szinte korlátlan lehetőségeket kínál más alkatrészek hasonló kezelésére is. Újabban a hűtőfolyadékok keringtető szivattyúit is fémszórásos eljárással újítják fel. Most a vállalat szakemberei a különböző bronzperselyek belső felületének felújítási lehetőségeit tanulmányozzák. A tét legalább 80 százalékos bronzmegtakarítás! A hidraulikus berendezések felújítása szintén újabb kezdeményezés. A gyár mintegy kétezer szerszámgépéből közel hatszáz hidraulikus meghajtású. A vezetőség reggeli operatív ülésein hosszú időn át szinte állandó napirendi pontként tárgyalták ezeknek a berendezéseknek a gyakori meghibásodásait. Jelenleg, ha a szerszámgépek hidraulikus meghajtásánál használt csavar- vagy fogaskerékszivattyú meghibásodik, nem kell szükségszerűen újat rendelni helyette. Ha figyelembe vesszük, hogy az említett részegységek ugyancsak drága árucikkek (egyesek ára megközelíti a tízezer lejt), akkor a mostani takarékossági lehetőségekről is valós képet alkothatunk. Indokolt tehát az ilyenfajta felújítás, de az is igaz, hogy a művelet rendkívül kényes s ezért gondos, alapos munkát igényel. Küsmödi Dezső a vállalat egyik legjobb szakmunkása. Ő a lelke annak a műhelynek, mely a hidraulikus berendezések felújítását végzi. . Szaktudásáról, kézügyességéről legendák keringenek. Volt csoportvezető, mester, de saját bevallása szerint az esztergapad mellett érzi legjobban magát. Engem személy szerint egy vele kapcsolatos apró történet nagyon megragadott, mert a nemes emberi tulajdonságait és páratlan szaktudását egyszerre kidomborító élethelyzet sokat elárult jelleméből. Tavaly egyik munkatársának — szigorú orvosi előírásokra — különleges járóprotézist készített. Kollégái mondják, hogy napokon, heteken keresztül, míg elkészült, arcán is lehetett látni, mennyire viaskodik a munkadarabbal. .. Hogy miért mondtam el mindezt róla? Talán azért, mert az ő alkotó nyugtalansága nélkül — aminek egyik sokatmondó példája a fenti eset is — aligha kerülhetett volna tető alá a hidraulikus berendezéseket felújító műhely. Mindenesetre, szerényen másokra hárítja az érdemeket, de ez talán most már nem is annyira lényeges. Ami fontos: a kis műhely léte. Itt Küsmödi Dezsőt becsülettel „szekundálja“ Sebesi Ferenc és Bene András. Kezük alól a szivattyúk megújulva kerülnek ki s visszaszerelve lényegében ugyanolyan hatásfokkal teljesítik feladataikat, mint új korukban. Vagy legalábbis nagyon megközelítik ezeket az értékeket, ami mindenképpen bravúros műszaki teljesítmény. Még el kell mondani azt is, hogy sok esetben a csoport munkája jelentős valutamegtakarítással jár, mert számos alkatrész importból származott. A minőséget szavatoló felelősségteljes hozzáállás vonatkozik a hidraulikus munkahengerek felújítására is. Ezt szintén a Küsmödiék műhelye végzi — dörzscsiszolással. És ugyancsak rájuk bízták a hidraulikus alkatrészek kipróbálását végző helyi tervezésű próbapad összeszerelését és bejáratását is. Ez lesz az a legközelebbi esemény, melytől az alkatrészfelújítás újabb minőségi előbbrelépését várják. A marosvásárhelyi Metalotehnicában az alkatrészfelújítás kinőtt egykori peremtevékenységi státuszából, költségcsökkentő, anyagtakarékosságot serkentő, importot is helyettesítő tevékenység lett, s új alapokról, jó irányban halad a minőségi megújulás útján. Bögözi Attila a marosvásárhelyi Metalotecnicában építőtelep, a másik pedig már családok fészke. Mindezt szóvá téve arról sem hallgathattam, hogy egyelőre kevésnek tartjuk az itt működő kereskedelmi egységeket, ugyanis mindössze kettő nyitott még ki: egy önkiszolgáló élelmiszerüzlet és egy Gostat. Megoldásra vár negyedünkben a közszállítás. A municípiumi néptanács figyelmébe ajánlottam, hogy mielőbb épüljön fel a mi lakótelepünkön is egy iskola, valamint bölcsőde és óvoda. A tervekben jól tudom, hogy mindezek szerepelnek, tehát csupán arról van szó, hogy az erőket mielőbb ezekre is összpontosítsuk. Mint említettem, a törvénytervezetet átolvastam, s így mindjárt ott, a honpolgári gyűlésen ki is fejtettem az ezzel kapcsolatos véleményemet. Nyilvánvaló, hogy a törvénytervezet, amelyet a párt XIII. kongresszusa határozatai szellemében dolgoztak ki, elfogadása után szentesíteni fogja azokat az elveket, amelyek hatékonyabbá teszik a néptanácsok tevékenységét; az okmány kitűzi azokat a koordinátákat, amelyek alapján az állampolgárok közvetlenül részt vehetnek a helységek vezetésében, az adminisztrálásban, a helységgazdálkodásban. Az új jogi keret arra hivatott, hogy torgjih, erősítve bépnütik,a’kozos Ügyek iránti törődést, Hogy szilárdítsa. „ a köfcv.igyöftt.. rttibdánftyíűfik’ megóvásának szemléletét és gyakorlatát, hogy lehetőséget teremtsen a még gyorsabb fejlesztésre olyan területeken, ahol a lakosság közvetlenül haszonélvező. Meggyőződésem, hogy a jövőben még jobban odafigyelünk arra, mi körülvesz bennünket, joggal mondjuk majd: az én munkám s az én pénzem fekszik benne! S mi, akik még KISZ-tagokként azt mondhatjuk: az élet előttünk áll, mindig készen leszünk arra, hogy tettekkel válaszoljunk olyan felhívásra, amely lakótelepünk, városunk, szépséges hazánk gazdagításának érdekében hangzik el! Varga Sándor, az Unió marósa: — Mint hazánk valamennyi lakosa én is megismertem a törvénytervezet tartalmát. Egyetértek vele,hiszen, ma amikor államunk a gazdaságitársadalmi fejlesztésre oly nagy pénzalapokat fordít, nekünk, állampolgároknak hathatósabban kell fenntartanunk, támogatnunk ezt az erőfeszítést. A törvénytervezet számomra több szempontból is sokat ígérő: először is, mert a pénz- és munkabeli hozzájárulást a munkaképes családtagok számához köti, s ugyanakkor sokkal jobban ösztönöz a tényleges részvételre, hiszen aki kibúvót keres a közös teendőkből, annak meg is kell fizetnie az árát! Másodszor azt emelném ki, hogy a honpolgári gyűlések döntenek arról, hogy a lakosok pénzéből milyen közérdekű munkálatokat végezzenek el. Harmadszor pedig lüktetőbb közügyi életet látok a nyomában fakadni, még demokratikusabb részvállalást az ügyek intézésében, ma már mindenki tudja: a honpolgári gyűlés nem üres formalitás. Az is meglehet, hogy ezután nem is kell minden esetben megvárni, hogy a városi néptanács gyűlést szervezzen, hanem mi, lakók alkalmanként is meghányjukveljük a tennivalókat, hogy amikor a hivatalos fórumon dönteni kell, kellőképpen meg tudjuk indokolni, hol , mit hogyan szeretnénk. Az önigazgatásiési,gazdálkodáselvét, .ismerjük.. csak éppenn a gyakorlatai-kor! imihót!-tübbenítós udónél többet ismételgetnünk, hogy vérünkké váljék. Petrán Lucian loan’ nyugdíjas, 15-ös lakótelep. — Olvasva a törvénytervezetet, jómagam annak konkrét, gyakorlati jellegét emelném ki. Világosan látjuk, hogyan kell hasznosítani (pénzben vagy munkában) az állampolgárok hozzájárulását. Igencsak egyetértek azzal például, hogy minden munkaképes lakos 6 napot dolgozzon valamit a közért. Látja itt a blokk környékét? Mind én gondozom, én tartom rendben egy másik szintén nyugdíjas lakótárssal. Nem is tudom, mi lenne itt velünk, ha nem lenne számunkra valamilyen olyan elfoglaltság, amivel a napunkat kitölthetjük. Mondhatják a fiatalabbak, a munkába járók, könnyű nekünk, mert nem fúj a gyár és anynyit és akkor dolgozhatunk a ház körül, amikor kedvünk van. De én, amikor a munkába is jártam, a szabad időmben mindig tettem-vettem valamit, ha nem nekem, hát a szomszédoknak segítettem be. Én úgy tartanám viszont helyesnek, ha a néptanács, vagy a lakótelepi bizottság majd úgy szabná meg a tennivalókat, hogy a nyugdíjasok olyan munkával segédkezzenek, amit szívesen végeznek amúgy is. És nem teszi őket különösebben próbára. Magam a törvénytervezetben olvastam, hogy a zöldterületek, szabadidő-központok, sportpályák és gyermekjátszóterek gondozása, gyümölcsfák, mézelőnövények, díszfák éscserjék, valamint virágok ültetése olyan munkálatok, amelyeket mi, lakosok kell elvégezzünk. Hát én az ilyeneket szívesen is tenném! Sebestyén László kőműves: — Kenyerem javát az építőtelepeken kerestem meg, ezer és ezer lakásban van benne a két kezem munkája, de emeltem már iskolát, óvodát, kórházat, gyárat, sőt hidat is. S eközben gyakran megfordult a fejemben; -fjegy, amit ebben az utóbbi ,, húsz, évben ,építettünk, előttem;(talán húsz kőművesgeneráció:,,í,,serh ’’ építettes ' anyag, és fűtés közben mind új igények születtek, ide még egy üzlet, oda még egy óvoda, szélesebb út, most a gyermekjátszótér, holnap sportcsarnok... Persze hogy kellenek, de arra ritkán gondolunk, hogy az igényektől a megvalósulásig bizony kell még egy-két dolog... A most közzétett törvénytervezet reálisan fogalmazza meg, amikor így szól: „Az összes állampolgárok, a községek, városok és municípiumok munka- és életfeltételei közvetlen haszonélvezőinek kötelezettségük, hogy a jelen törvény feltételei közepette cselekvően részt vegyenek az egész társadalom általános fejlesztési alapja létrehozásában, a helységek önálló gazdálkodásában egyes társadalmi-kulturális, gazdasági és helységgazdálkodási objektumok megvalósításában, hozzájárulva ily módon a közigazgatási-területi egységek önálló pénzügyviteléhez, az összes helységek fejlesztéséhez és szépítéséhez“. Úgy vélem, ezt megvalósítva anyagi és pénzügyi lehetőségeknek vetjük meg az alapját, amely már sokkal közelebb áll elvárásainkhoz lett légyen szó iskoláról, művelődési otthonokról, orvosi rendelőkről, törpe villamos erőművekről, utakról, sporttelepekről. .. A megvalósításokat aztán csak bízzák ránk. Elvégre azért vagyunk építők! (Folytatás az 1. oldalról) / • szolgáltattak annak elemzésére, ahogyan megvalósulnak az államhatalom és közigazgatás helyi szerveire háruló feladatok a párt politikájának megvalósításában, a haza jelenlegi sokoldalú fejlődése szakaszában, az egész tevékenység állandó tökéletesítésében a munka, az összes helységek egész gazdasági-társadalmi tevékenysége jobb megszervezése problémáinak hozzáértő megoldásában. A megyei néptanácsok elnökei által előterjesztett jelentésekben és a vita során kidomborították népünk nagy megvalósításait, amelyeket különösen az utóbbi 20 évben értünk el a párt, a pártfőtitkár kipróbált vezetésével. Románia története megvalósításokban leggazdagabb időszakában, amelyet magasztos tisztelettel és hazafias büszkeséggel nevezünk Nicolae Ceausescu korszaknak. Ugyanakkor kiemelték a néptanácsok által az összes tevékenységi területeken elért eredményeket, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a dolgozók Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai és orientációi szellemében tevékenykedtek az összes megyék és helységek gazdasági és társadalmi potenciáljának emelésére irányuló általános erőfeszítésből rájuk" háruló jelentős feladatok példás teljesítése során. A vita során különleges figyelmet szenteltek a legjobb feltételek biztosításának, hogy maradéktalanul, minden mutatószám esetében teljesüljön az idő, és az egész ötéves terv, magasabb fokon készítsék elő a következő, az 1986—1990-es ötéves terv megvalósítását. Hangsúlyozták: a néptanácsok, a képviselők jelentősen hozzá kell hogy járuljanak mindegyik vidék gazdasági és társadalmi haladásához, a magasabb minőség eléréséhez mindék tevékenységi területei.Ezzel kapcsolatban különleges figyelmet szenteltek azoknak az intézkedéseknek, amelyek elősegítik a fizikai termelés, az exportterv, a saját energetikai és nyersanyagalap fejlesztésére, a termékek műszaki és minőségi színvonala emelésére, a termelékenység lényeges fokozására, a nyersanyagok, anyagok, tüzelőanyagok és energia fogyasztásának csökkentésére, az anyag és pénzalapok jobb gazdálkodására, az összes újrafelhasználható anyagok viszszanyerésére, felújítására és hasznosítására, a beruházásra és lakásépítésre vonatkozó kiemelt programok teljesítését. Úgyszintén hangsúlyozták a néptanácsokra háruló jelentős feladatokat az új mezőgazdasági forradalom megvalósításában, a falusi dolgozók mozgósításában a biztos és állandó mezőgazdasági hozamok szavatolására vonatkozó program, más kiemelt programok teljesítése érdekében, amelyeket a nemzetgazdaság ezen alapvető ágazatában hoztak a termőföld ésszerű, hatékony kihasználása, a tudomány és a technika vívmányai széles körű alkalmazása, az állami alaphoz leszállított terménymennyiségek növelése, az önellátás biztosítása, az őszi mezőgazdasági munkálatok példás lebonyolítása érdekében. A vita során megvizsgálták a kisipar erőteljesebb fejlesztésének útjait és eszközeit. Ezen a téren számos a kiaknázatlan lehetőség különösen a helyi nyersanyagok, a mezőgazdaság másodlagos anyagai, a visszanyerhető és újrahasznosítható anyagok értékesítésében. Megvizsgálták az exporttermelés növelésének, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások szélesítésének és minősége javításának lehetőségeit. Ugyanakkor a részvevők megvitatták a néptanácsokra háruló feladatokat a városi és falusi helységek rendezése terén , és ezzel összefüggésben a termőföld magasabb fokú hasznosításában a beépített terület csökkentése révén, a korszerű építészet érvényesítésében, amely hasznosítja a helyi hagyományokat és új arculatot kölcsönöz a haza összes településeinek. Rámutattak az államhatalom helyi szervei kötelezettségére, hogy határozottabban törekedjenek az új energiaforrások — nap-, szél-, geotermális energia, a biogáz, a helyi vízenergia — kihasználására. A vita során rávilágítottak a szállításban, távközlésben, kereskedelemben, a szövetkezetekben, az oktatásban, a kulturális tevékenységben, az egészségvédelemben, a helységgazdálkodásban és -szépítésben a tevékenység jobb lebonyolítása érdekében hozott intézkedésekre. Központi helyet foglalt el a vita során a néptanácsok tevékenységének tökéletesítésére és korszerűsítésére kidolgozott törvény tervezete a területi-közigazgtási egységek önigazgatásáról, önálló gazdasági-pénzügyi gazdálkodásáról és önálló pénzügyviteléről, amelyet nemrég tettek közzé nyilvános vita céljából. Ilyen értelemben a részvevők kifejezték az ország összes helységes állampolgárainak széles körű csatlakozását az új jogi kerethez, amely megerősíti a néptanácsok szerepét , és hatáskörét, tolmácsolták az állampolgári felelősség, hangját, amellyel helységekbe»rrrecentett munka» és életfeltételek állandó javításának közvetlen haszonélvezői, hazánk lakosai kifejezik szándékukat, hogy a szocialista egységek oldalán hozzájáruljanak egyes közérdekű munkálatok megvalósításához, a területi közigazgatási egységek teljesen önálló pénzügyviteléhez. A megvitatott problémák rendkívüli jelentősége, a vita széleskörűsége, az elhangzott javaslatok nagy száma révén a megyei konferenciák társadalmunk mély demokratizmusának megnyilvánulásaiként érzékeltették a dolgozók közvetlen részvételének növekedését a közügyek vezetésében. A munkálatok befejeztével a konferenciák részvevői táviratokat intéztek NICOLAE CEAUȘESCU elvtárshoz, a párt főtitkárához, a köztársaság elnökéhez és azokban kifejezik határtalan szeretetük és mélységes hálájuk érzelmeit pártunk és államunk vezetője iránt mindazért amit tett és tesz egész nemzetünk javára és boldogulására. A táviratokban kifejezésre jut a haza összes állampolgárainak vállalása, hogy forradalmi következetességgel tevékenykednek az idei és az egész ötéves terv feladatainak, a párt XIII. kongresszusa határozatainak példás teljesítéséért, teljes elkötelezettségük pártunk és államunk bel- és külpolitikája iránt. AZ ÁLLAMPOLGÁRI KIMMÍSMKÍSZSÉG is mitt ivatson Ösztönzője A NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐKMEGYEI KONFERENCIÁI (Folytatás az 1. oldalról) ELŐRE — 1985. szeptember 1 TÖBBLETJÖVEDELEM (Folytatás az 1. oldalról) ért közel 2,5 milliós többletjövedelem, a nettó termelésben elért 13 millió lejt meghaladó plusz. Erős pártszervezetünk irányítása alatt a dolgozók tanácsa és annak végrehajtó bürója intenzív munkát folytat annak érdekében, hogy a tröszt munkája egyre javuljon, a dolgozók javaslatainak gyakorlatba ültetésével, a kollektív bölcsesség meghonosításával és következetes alkalmazásával munkánk mind hatékonyabbá, eredményesebbé váljék. A pártbizottság, a dolgozók tanácsa, a szakszervezeti és a KISZ-bizottság erőfeszítései jelen pillanatban arra irányulnak, hogy a Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plénumán elhatározónak, a Nicolae Ceausescu elvtárstól kapott útmutatások szellemében kidolgozott pótlólagos intézkedési terv maradéktalanul megvalósuljon, hiszen az abban foglaltak elengedhetetlenül szükségesek munkánk jobbá tételéhez, a beruházások kivitelezési ütemének meggyorsításához, az építkezési költségek minimálisra csökkentéséhez. Az e-ismerve a tröszt dolgozóinak tapasztalatát, az évek során kifejtett lelkes munkáját, amivel több ízben is kiérdemeltük az iparági élenjáró címet, bizakodva nézünk a jövő elé, mert biztosak vagyunk abban, hogy sok ezres munkaközösségünk egyetlen tagja gyüttes plénum után kidolgozott intézkedéseink közül a következőket említeném meg: sem fogja kímélni erejét, és feladataink példás valóra váltásával tehetünk eleget a párt és főtitkára hozzánk intézett felhívásainak, s az elmúlt évekhez hasonlóan, az előirányzatok és a szocialista versenyfelajánlások teljesítésével fogjuk zárni az idei esztendőt is. — készre munkált épülethomlokzatok tervezése és kivitelezése; — előregyártott könnyűbeton-falaknak a szerkezettel egy időben történő szerelése; — loggiák és erkélyek faragásos színesbeton-mellvédjeinek kivitelezése; — terazitos és téglalemezes homlokzati pannók sorozatgyártása; — teraszok ólomszivornyáinak helyettesítése fémlemez-, illetve PVC szivornyákkal; — előregyártott felvonó-, szemétgyűjtő és szellőzőcsatornák használatának bevezetése; — műanyagfóliák használata kísérleti jelleggel 10 lakásnál a teraszok vízszigetelésére; — a kolozsvár-napocai Politechnikai Intézettel együttműködve egy olyan tömbház felépítése ugyancsak kísérleti jelleggel, ahol a lakásépítkezési technológiában eddig ismert legújabb eljárásokat próbálhatnánk ki a gyakorlatban: a betonkeverő állomásokon dolgozó dózerek villamosítása.