Előre, 1985. december (39. évfolyam, 11822-11847. szám)
1985-12-01 / 11822. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évfolyam 11 822. szám 1985. december 1., vasárnap 6 oldal ára 50 iráni A Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében foglalt lelkesítő eszmék, a nagyszerű XIII. pártkongresszusi célkitűzések megvalósításának előmozdítására irányuló törekvések jegyében ért véget A TUDOMÁNY- ÉS OKTATÁSÜGYI KONGRESSZUS Az első tudomány- és oktatásügyi kongresszus november 29-én Románia Szocialista Köztársaság Palotájának Nagytermében befejezte munkálatait. Péntek reggel a munkálatok plénumon folytatódtak doktor ELENA CEAUSESCU mérnök akadémikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese elnökletével. Az ülés első részét Viorica Neculau elvtársnő, nevelés- és oktatásügyi miniszter-helyettes vezette. A továbbiakban a munkálatokat Ion Ursu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács első alelnöke vezette. A napirendre tűzött problémák vitája során, felszólaltak a következő elvtársak: Ioan Iovil-Popescu, a Bukaresti Tudományegyetem rektora, Carol Manitiu, a Központi Gépipari Intézet vezérigazgatója, Georgeta Nichita, a Temesvári Agronómiai Intézet prorektora, Nicolae Croitoru, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának titkára, Marioara Lemne, a Bukaresti Geológiai és Geofizikai Intézet pártbizottságának titkára, Ion Dodu Balan, a Bukaresti Tudományegyetem egyetemi tanára, Constantin Arseni, az Orvostudományi Akadémia elnöke, Dan Pavelescu, a KISZ KB titkára, Doina Ivan, a Központi Biológiai Intézet vezérigazgatója, Oratiu Hoara, az Aradi Ioan Slavici Matematika-fizika Líceum igazgatója, Iulia Petrescu, a Textilipari Kutató Intézet igazgatója, Marin Ivancu, a Központi Fizikai Intézet vezérigazgatója, Poliana Cristescu, a Pionírszervezet Országos Tanácsának elnöke, Iosif Fodor, a Kolozsvár-Napocai Bányaipari Kutató és Tervező Intézet igazgatója, Dumitru Ghise, a Stefan Gheorghiu Akadémia prorektora, Nicu Boboc, a Központi Matematikai Intézet vezérigazgatója, Valentina Dan, a Galaci Tudományegyetem prorektora, Ion Buzescu, a Termikus Motorok Országos Intézetének igazgatója. A vita azoknak a rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű útmutatásoknak a szellemében zajlott le, amelyek elhangzottak a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a beszédében a tudomány- és oktatásügyi kongresszus megnyitásakor. A kongresszus részvevői újból kinyilvánították határtalan szeretetük, tiszteletük és hálájuk érzelmeit Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, aki hatalmas tudományos művével, egész tevékenységével felbecsülhetetlen hozzájárulást nyújt a párt és az állam politikájának kidolgozásához és megvalósításához, a haza gazdasági-társadalmi fejlesztése terveinek és programjainak megalapozásához, az ország összes erőforrásainak mozgósításához és a nemzet alkotó energiájának és erejének ösztönzéséhez, a szocializmus és i .kommunizmus építése történelmi jelentőségű művének (Folytatása a 3. oldalon) ■OLM CEAUSESCU ELVTÁRS TALÁLKOZOTT HANS SIEVES ELVTÁRSSAL, a Norvégiai Kommunista Párt elnökével Nicolae Ceausescu elvtárs a Román Kommunista Párt főtitkára pénteken találkozott Hans Kleven elvtárssal, a Norvégiai Kommunista Párt elnökével, aki az RKP KB meghívására pártküldöttség élén látogatást tesz országunkban. • Hans Kleven elvtárs megköszönte a Románia meglátogatására tett meghívást, szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt Központi Bizottságának és hazánk kommunistáinak. A vendég ugyanakkor nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a román nép az RKP és annak főtitkára vezetésével az új társadalom építésében ért el. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott a kinyilvánított érzelmekért, majd meleg üdvözletét tolmácsolta a Norvégiai KP Központi Bizottságának és a norvég kommunistáknak, akiknek sikereket kívánt egész tevékenységükhöz. A szívélyes és baráti légkörben lezajlott találkozón a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és időszerű célkitűzéseiről, majd véleménycserét folytattak a Román Kommunista Párt és a Norvégiai EP közti kapcsolatok fejlesztéséről a világ politikai életének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legújabb fejleményeiről. A felek megelégedésüket fejezték ki a két párt közt fennálló jó barátsági és szolidaritási kapcsolatok fölött, amelyek a teljes jogegyenlőség, a kölcsönös, bizalom és megbecsülés elvein és azon az elven alapulnak hogy tiszteletben kell tartani minden egyes pártnak azt a jogát, hogy önállóan, minden külső beavatkozás nélkül dolgozza ki forradalmi stratégiáját és taktikáját. Egyben kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy tovább munkálkodjanak e kapcsolatok fejlesztéséért, a kontaktusok és a kölcsönös érdekű kérdésekről folytatott véleménycsere bővítéséért. A felek úgy értékelték, hogy a Román Kommunista Párt és a Norvégiai Kommunista Párt közti kapcsolatok fejlesztése előmozdítja a román és a norvég nép, a Románia és Norvégia közti barátság és együttműködés bővítését és elmélyítését, a kétoldalú és nemzetközi síkon folytatott együttmunkálkodásuk kiszélesítését a két ország javára, a béke és a világ , összes népei közti együttműködés ügye érdekében. A nemzetközi élet időszerű kérdéseiről lefolyt véleménycsere rávilágított a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza által a világban kiváltott feszültség növekedése, a számos konfliktus és feszültségi helyzet fölötti aggodalmukra. Ebben az összefüggésben úgy vélték, jelenleg szükségesebb , mint bármikor nagyságuktól vagy társadalmi rendszerüktől függetlenül az összes államoknak az erőfeszítéseit összefogni annak érdekében, hogy aktívabban együtt dolgozzanak az események a nukleáris katasztrófa irányába való veszélyes kibontakozásának megakadályozásáért, a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megvalósításáért, az enyhülési, megértési, együttműködési és békepolitika újrafelvételéért és erősítéséért az egész világon. Ilyen vonatkozásban a felek kidomborították a nemrég lezajlott magas szintű szovjetamerikai genfi találkozó jelentőségét, amely egész sor pozitív eredménnyel, a különböző kétoldalú problémák terén való egyes megállapodásokkal, valamint azzal a távlattal zárult, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat a nukleáris fegyverek és az űrfegyverkezés kérdéseit illetően. (Folytatása a 6. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÁTVETTE az USA, bukaresti nagykövetének megbízólevelét Nicolaa Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta Ro ger Kirk-öt, aki az Amerikai Egyesült Államok hazánkben rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti minőségében bemutatta megbízólevelét. (Folytatása a 6. oldalon) Elena Ceausescu elvtársnő kongresszusi záróbeszéde Tisztelt elvtársak! A tudomány- és oktatásügyi kongresszus a hatalmas lelkesedés és hazafias elkötelezettség, légkörében, a párt és főtitkára körüli teljes egység szellemében és a részvevők, az összes kutatási és oktatásügyi dolgozók ama szilárd elhatározása jegyében fejezi be munkálatait, hogy mindent megtesznek a termelőerők fejlesztésének és a műszaki-tudományos haladásnak az ország egész gazdasági és társadalmi életét felölelő előmozdítása forradalmi folyamata keretében rájuk háruló nagy és felelősségteljes feladatok legjobb körülmények közötti teljesítéséért. (Hatalmas taps és éljenzés, ütemesen visszhangzik: „Ceausescu és a nép!“) A kongresszusi vita bizonyította a tudomány és az oktatás e jelentős fórumának széleskörűen demokratikus jellegét, ismételten és erőteljesen tanúsította forradalmi munkásdemokráciánk nagy fokú felsőbbrendűségét, hiszen az nagyszerű körülményeket teremt a dolgozók cselekvő és közvetlen részvételéhez az öszszes tevékenységi területek, az egész társadalom vezetésében. A vita során széleskörűen, bírálati és önbírálati szellemben elemezték e szektorok tevékenységét, számos javaslalatot fogalmaztak meg azzal kapcsolatosan, hogy még erőteljesebben növekedjék a tudomány és az oktatás szerepe és közreműködése az ország általános fejlesztésében, a hazai szocialista építés egész művében. Megállapíthatjuk, hogy mind a lezajlott vita, mind pedig a kongresszuson egyöntetűen elfogadott dokumentumok kifejezik a tudomány és az oktatás dolgozóinak ama akaratát és elhatározását, hogy a legnagyobb eltökéltséggel munkálkodnak a pártpolitika teljesítéséért, a pártfőtitkári beszédben foglalt útmutatások és orientációk valóra váltásáért, a XIII. pártkongresszusi határozatokból, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló programból fakadó összes feladataik töretlen megvalósításáért. (Hatalmas éljenzés és taps; ütemesen visszhangzik: „Ceausescu — RKP!“, „Ceausescu és a nép!“) Aminta kongresszuson is hangsúlyozták, jogos büszkeséggel vehetjük számba azokat a nagy megvalósításokat, amelyeket népünk a párt vezetésével ért el a szocialista építés éveiben — s így az 1981—1985-ös ötéves terv folyamán is — az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében, a gazdasági és társadalmi élet összes területein, az egész nemzet anyagi és szellemi életszínvonalának emelésében. (Hatalmas taps.) Egész népünkkel egyetemben a tudományos kutatás és az oktatásügy dolgozói is jelentős mértékben hozzájárultak ezekhez a megvalósításokhoz, mindahhoz, amit népünk valóra váltott és valóra vált a haza földjén a szocialista Románia haladása és további felemelkedése, az egész nemzet jóléte és boldogsága érdekében (Hatalmas taps.) Kétségtelen, hogy a most záruló ötéves terv eredményei még jelentősebbek lehettek volna, ha az összes kutatási és műszaki fejlesztési programokat hiánytalanul végrehajtják, ha operatívabban hasznosítják a kutatási eredményeket ,a termelésben. Éppen ezért a kongresszusi vita szellemében határozottan hozzá kell látni a konkrét intézkedésekhez az észlelt hiányosságok felszámolásáért, az egész tevékenység mind magasabb szintre emeléséért a hazai szocialista építés e fontos szektoraiban. Az 1986—1990-es új ötéves terv előirányzatai biztosítják a termelőerők, az ipar és a mezőgazdaság, az összes nemzetgazdasági ágak további fejlődését, egész népünk munkája és élete új minőségének elérését. A szocialista társadalmunk további fejlődését újabb, magasabb szakaszban biztosító ötéves terv célkitűzéseinek és feladatainak jó körülmények közötti valóra váltása érdekében mind szorosabban össze kell fogniuk az egész nép erőinek, széleskörűen mozgósítani kell valamennyi tevékenységi terület összes dolgozóinak alkotó energiáit. Ilyen összefüggésben különlegesen nagy feladatok és felelősség hárul a tudományos kutatás és oktatás dolgozóira, akiknek egész tevékenységükkel hozzá kell járulniuk az ország gazdasági és társadalmi fejlesztési terve előirányzatainak jó körülmények közötti teljesítéséhez az újabb ötéves tervidőszakban és távlatilag 2000-ig terjedően. Gazdasági fejlődésünk egyik fő célkitűzése a következő időszakra az, hogy megvalósítsuk az energia fejlesztésére, az országos energetikai potenciál növelésére és teljes hasznosítására vonatkozó programot. A tudományos kutatásnak ilyen irányban számottevő hozzájárulást kell nyújtania, amennyiben olyan új megoldásokat és technológiákat kell kidolgoznia, amelyek biztosítják a széntüzelésű és a vízi villamos erőművek hatásfokának emelését, meggyorsítják a nukleáris erőművek üzembe helyezését, fokozva ugyanakkor a tanulmányokat az új reaktorgenerációkra, közöttük a gyorsneutronos reaktorokra való rátárés ügyében. Jelentősen hozzá kell járulnia a kutatásnak a nem konvencionális energiaforrások kiaknázási technológiai tökéletesítéséhez, valamint újabb energiaforrások feltárásához és hasznosításához. Az energiatermelés növekedésének előmozdításával egyidejűleg a kutatásnak ki kell dolgoznia a legésszerűbb energiafogyasztási normákat, hozzá kell járulnia a visszanyerő és újrafelhasználó berendezések tökéletesítéséhez, az erősen energiaigényes technológiák helyettesítéséhez, biztosítva ez úton az energia- és tüzelőanyagfogyasztás legalább 20 százalékos csökkentését. A nyersanyagalap fejlesztésére vonatkozó program jó körülmények közötti végrehaj- tása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a geológiai program előirányzatainak hiánytalan teljesítését szavatoló megoldások és technológiák kidolgozására, hogy újabb nyersanyag- és energiaforrásokat tárjunk fel és hasznosítsunk, arra törekedve, hogy az új tartalékok volumene haladja meg a következő ötéves tervre beütemezett kitermelést. Bővíteni kell a geológiai kutatásokat újabb szénhidrogén-, szén-, vas- és színesfémérc-, valamint nemfémes ásványtartalékok feltárására. A tudományos kutatásnak úgyszintén cselekvően hozzá kell járulnia a nyersanyagok és alapanyagok magas fokú hasznosítása, magasabb jellemzőkkel rendelkező új anyagok és technológiák kidolgozása, a termékek műszaki és minőségi mutatóinak javítása Ügyében összeállított programok jó körülmények közötti megvalósításához. A kohászatban például még inkább fejleszteni kell a kutatásokat a különleges acélok előállítási technológiáinak tökéletesítésére, a hengereltáru-termelésben pedig a több mint 90 százalékos fémkihozatali hányad biztosítása vonalán. Bővíteni kell a kutatásokat új termékek, tipizált acélfajták ésmárkák gyártásbavételére a csúcsipar és más nemzetgazdasági ágazatok számára. Egyben fokozni kell a kutatásokat annak érdekében, hogy a kokszgyártásban nagyobb százalékarányban használják a gyengén vagy egyáltalán nem kokszosítható szénfajtákat, továbbá, hogy értékesítsék a szegényebb hasznosanyagtartalmú vas- és mangánérceket. A vegyiparban tökéletesíteni kell a meglevő technológiákat és újabbakat kell kidolgozni, növelve a kőolaj, a földgáz és a szondagázak hasznosítási fokát, előmozdítva a a szénfélék és a kokszolótelepi kátrányok kemizálását, kemizálható szénhidrogének előállítását biomasszából és más, nem kőolaj forrásokból. Ugyanakkor fejleszteni kell a kutatásokat a műanyagok, műgumik, műszálak, gyógyszerek, színezékek, katalizátorok és más finomszintézis-termékek újabb, jobb fajtáinak előállítása ügyében. A tudományos kutatás egyben munkálkodjék határozottabban a szervetlenkémiai, a műtrágyagyártó és a színesfémkohászati technológiák korszerűsítése és tökéletesítése vonalán az energia- és a nyersanyagfogyasztás csökkentése, a hasznosanyagok kinyerési fokának növelése érdekében. • A gépiparban — amelyre fontos szerep hárul az új technika bevezetésében és a termelőerők korszerűsítésében — a kutatás szenteljen megkülönböztetett figyelmet magas termelékenységű gépek, berendezések, felszerelések és technológiai vonalak előállítására. Fejleszteni kell a kutatást a számjegyvezérlésű szerszámgépek gyártása terén, pontosan valóra kell váltani a mikroelektronika, a számítástechnika, a finomműszerészet és az optika fejlesztésére, a komplex automatizálási felszerelések széles választékának előállítására vonatkozó program előirányzatait. Az összes iparágakban — valamint az építkezésben és a szállításban —, a kutatásnak közvetlenül hozzá kell járulnia az ötéves terv mennyiségi és minőségi mutatói megvalósításához, a következetes műszaki fejlesztéshez és a munkatermelékenység növeléséhez a gazdaság összességében. Az 1986—1990-es időszakra szóló egységes gazdasági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatainak megfelelően az új ötéves tervidőszakban az előirányzott munkatermelékenység-növelés körülbelül 55 százalékát műszaki haladás révén kell megvalósítani. Úgyszintén a kutatás járuljon hozzá fokozottan a műszaki fejlesztésre, a termékek felújítására és korszerűsítésére, műszaki és minőségi színvonaluk emelésére vonatkozó program előirányzatainak jó körülmények közötti teljesítéséhez, hogy szocialista iparunk termékeinek legnagyobb része magas műszaki színvonalú legyen, sőt egyesek közülük meghaladják a világszínvonalat a minőség tekintetében. (Élénk taps.) A törvényes előírásoknak megfelelően az összes ágazatokban több határozottsággal kell érvényesíteni a tipizálást, a szabványosítást és a műszaki normázást.. Biztosítani kell (Folytatása a 3. oldalon) Lelkes fogadalom: magas fokú szakavatottsággal és forradalmi felelősséggel munkálkodunk a pártpolitika valóra váltásának fokozott előmozdításáért Távirat Nicolae Ceausescu elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs! Határtalan szeretettel és mélységes tisztelettel a tudomány- és oktatásügyi kongresszus résztvevői a legmelegebb köszönetüket fejezik ki ennek a hathatós támogatásért és az új, forradalmi orientálásért, amelyben a hazai tudományos kutatást és oktatást részesítette, előmozdítva fejlődésüket szoros kapcsolatban az élettel, a termeléssel, az ország gazdasági és társadalmi haladásának magas ütemével a dicsőséges két évtizedben, amely a párt IX. kongresszusa óta telt el az ön tisztánlátó, bölcs és merész vezetésével. Tiszta szívből kifejezzük önnek mélyről fakadó hálatelt érzelmeinket a román nép szocialista és kommunista eszményei valóra váltásának szentelt nemes és nagyszerű tevékenységéért. Mély hódolattal és megkülönböztetett nagyrabecsüléssel adózunk az ön jeles személyiségének, a kipróbált forradalmi vezetőnek, aki életcélul tűzte ki a nép érdekeinek fenntartás nélküli szolgálatát, a lánglelkű hazafinak, hazánk szabadsága, szuverenitása és függetlensége lankadatlan harcosának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jeles egyéniségének, az egyetemes béke ügye megfélemlíthetetlen harcosának. A román nép nagy államférfiak sorának ragyogó folytatásaként az ön jelenléte pártunk és államunk élén új korszakot avatott fel Románia sokévezredes történelmében, amelyet a leglüktetőbb dinamizmus, a társadalmi-politikai élet mindmegannyi területén páratlanul álló vívmányok jellemeznek, biztosítva szabad és független hazánk rohamos fejlődését. Az ország összes fiai jól tudják és büszkék arra, hogy az ön nevéhez, gondolkodásához és alkotó cselekvőképességéhez fűződnek megbonthatatlanul a nemzetgazdaság korszerűsítésében, a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztésében, a társadalom tudományos megszervezésének és vezetésének tökéletesítésében, a szocialista demokrácia elmélyítésében, az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapodásában elért összes nagy sikerek. A Románia nemzetközi érvényesülésének szentelt lankadatlan tevékenysége, az együttműködésre, a békére és a leszerelésre irányuló kezdeményezései, az ön merész eszméinek hatóereje, az igazságosság és humanizmus szellemében fogant elvei, amelyekért oly következetesen síkraszáll a párt- és az államvezetőkkel, a kortárs világ személyiségeivel folytatott állandó dialógusaiban, a legnagyobb fokú tiszteletet vívta ki országunknak, önt pedig oly jeles politikusként írta be az (Folytatása a 4. oldalon) A TUDOMÁNY- ÉS OKTATÁSÜGYI KONGRESSZUS