Előre, 1985. december (39. évfolyam, 11822-11847. szám)

1985-12-01 / 11822. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évfolyam 11 822. szám 1985. december 1., vasárnap 6 oldal ára 50 iráni A Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében foglalt lelkesítő eszmék, a nagyszerű XIII. pártkongresszusi célkitűzések megvalósításának előmozdítására irányuló törekvések jegyében ért véget A TUDOMÁNY- ÉS OKTATÁSÜGYI KONGRESSZUS Az első tudomány- és okta­tásügyi kongresszus november 29-én Románia Szocialista Köztársaság Palotájának Nagytermében befejezte mun­kálatait. Péntek reggel a munkálatok plénumon folytatódtak doktor ELENA CEAUSESCU mérnök akadémikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyet­tese elnökletével. Az ülés első részét Viorica Neculau elvtársnő, nevelés- és oktatásügyi miniszter-helyet­tes vezette. A továbbiakban a munkála­tokat Ion Ursu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Tu­domány- és Technológiaügyi Országos Tanács első alelnöke vezette. A napirendre tűzött problé­mák vitája során, felszólaltak a következő elvtársak: Ioan Iovil-Popescu, a Bukaresti Tu­dományegyetem rektora, Carol Manitiu, a Központi Gépipari Intézet vezérigazgatója, Geor­­geta Nichita, a Temesvári Ag­ronómiai Intézet prorektora, Nicolae Croitoru, az RKP Bu­karest municípiu­mi bizottsá­gának titkára, Marioara Lem­­ne, a Bukaresti Geológiai és Geofizikai Intézet pártbizott­ságának titkára, Ion Dodu Ba­lan, a Bukaresti Tudomány­­egyetem egyetemi tanára, Constantin Arseni, az Orvos­­tudományi Akadémia elnöke, Dan Pavelescu, a KISZ KB titkára, Doina Ivan, a Köz­ponti Biológiai Intézet vezér­­igazgatója, Oratiu Hoara, az Aradi Ioan Slavici Matemati­ka-fizika Líceum igazgatója, Iulia Petrescu, a Textilipari Kutató Intézet igazgatója, Ma­rin Ivancu, a Központi Fizikai Intézet vezérigazgatója, Polia­­na Cristescu, a Pionírszerve­zet Országos Tanácsának el­nöke, Iosif Fodor, a Kolozs­­vár-Napocai Bányaipari Ku­tató és Tervező Intézet igaz­gatója, Dumitru Ghise, a Stefan Gheorghiu Akadémia prorektora, Nicu Boboc, a Központi Matematikai Intézet vezérigazgatója, Valentina Dan, a Galaci Tudományegye­tem prorektora, Ion Buzescu, a Termikus Motorok Orszá­gos Intézetének igazgatója. A vita azoknak a rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentő­ségű útmutatásoknak a szel­lemében zajlott le, amelyek elhangzottak a Román Kom­munista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársa­ság elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a beszédében a tudomány- és oktatásügyi kongresszus meg­nyitásakor. A kongresszus részvevői új­ból kinyilvánították határta­lan szeretetük, tiszteletük és hálájuk érzelmeit Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, aki hatalmas tudományos művé­vel, egész tevékenységével felbecsülhetetlen hozzájárulást nyújt a párt és az állam po­litikájának kidolgozásához és megvalósításához, a haza gaz­dasági-társadalmi fejlesztése terveinek és programjainak megalapozásához, az ország összes erőforrásainak mozgó­sításához és­ a nemzet alkotó energiájának és erejének ösz­tönzéséhez, a szocializmus és i .kommunizm­us építése törté­nelmi jelentőségű művének (Folytatása a 3. oldalon) ■OLM CEAUSESCU ELVTÁRS TALÁLKOZOTT HANS SIEVES ELVTÁRSSAL, a Norvégiai Kommunista Párt elnökével Nicolae Ceausescu elvtárs a Román Kommunista Párt főtit­kára pénteken találkozott Ha­ns Kleven elvtárssal, a Norvégiai Kommunista Párt elnökével, aki az RKP KB meghívására párt­­küldöttség élén látogatást tesz országunkban. • Hans Kleven elvtárs megkö­szönte a Románia meglátogatá­sára tett meghívást, szívélyes üdvözletét és legjobb kívánsá­gait tolmácsolta Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt Központi Bizottságának és ha­zánk kommunistáinak. A ven­dég ugyanakkor nagyra értékelte azokat az eredményeket, ame­lyeket a román nép az RKP és annak főtitkára vezetésével az új társadalom építésében ért el. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönetet mondott a kinyilvánított érzelmekért, majd meleg üdvöz­letét tolmácsolta a Norvégiai KP Központi Bizottságának és a norvég kommunistáknak, akik­nek sikereket kívánt egész te­vékenységükhöz. A szívélyes és baráti légkör­ben lezajlott találkozón a fe­lek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenysé­géről és időszerű célkitűzéseiről, majd véleménycserét folytattak a Román Kommunista Párt és a Norvégiai EP közti kapcsolatok fejlesztéséről a világ politikai életének, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom leg­újabb fejleményeiről. A felek megelégedésüket fe­jezték ki a két párt közt fenn­álló jó barátsági és szolidaritási kapcsolatok fölött, amelyek a teljes jogegyenlőség, a kölcsö­nös, bizalom és megbecsülés el­vein és azon az elven alapulnak hogy tiszteletben kell tartani minden egyes pártnak azt a jo­gát, hogy önállóan, minden kül­ső beavatkozás nélkül dolgozza ki forradalmi stratégiáját és taktikáját. Egyben kinyilvání­tották azt az elhatározásukat, hogy tovább munkálkodjanak e kapcsolatok fejlesztéséért, a kontaktusok és a kölcsönös ér­dekű kérdésekről folytatott vé­leménycsere bővítéséért. A felek úgy értékelték, hogy a Román Kommunista Párt és a Norvégiai Kommunista Párt közti kapcsolatok fejlesztése e­­lőmozdítja a román és a norvég nép, a Románia és Norvégia közti barátság és együttműködés bővítését és elmélyítését, a két­oldalú és nemzetközi síkon foly­tatott együttmunkálkodásuk ki­­szélesítését a két ország javára, a béke és a világ , összes népei közti együttműködés ügye érde­kében. A nemzetközi élet időszerű kérdéseiről lefolyt vélemény­­csere rávilágított a fegyverke­zési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza által a vi­lágban kiváltott feszültség nö­vekedése, a számos konfliktus és feszültségi helyzet fölötti ag­godalmukra. Ebben az összefüg­gésben úgy vélték, jelenleg szükségesebb , mint bármikor nagyságuktól vagy társadalmi rendszerüktől függetlenül az összes államoknak az erőfeszí­téseit összefogni annak érdeké­ben, hogy aktívabban együtt dolgozzanak az események a nukleáris katasztrófa irányába való veszélyes kibontakozásának megakadályozásáért, a leszere­lés, mindenek­előtt a nukleáris leszerelés megvalósításáért, az enyhülési, megértési, együttmű­ködési és békepolitika újrafel­­vételéért és erősítéséért az egész világon. Ilyen vonatkozásban a felek kidomborították a nemr­ég le­zajlott magas szintű szovjet­­amerikai genfi találkozó jelen­tőségét, amely egész sor pozitív eredménnyel, a különböző két­oldalú problémák terén való e­­gyes megállapodásokkal, vala­mint azzal a távlattal zárult, hogy folytatni fogják a tárgya­lásokat a nukleáris fegyverek és az űrfegyverkezés kérdéseit illetően. (Folytatása a 6. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÁTVETTE­­ az USA, bukaresti nagykövetének megbízólevelét Nicolaa Ceausescu­ elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta Ro­­ ger Kirk-öt, aki az Amerikai­ E­­gyesült Államok hazánkben rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti minőségében bemu­tatta megbízólevelét. (Folytatása a 6. oldalon) Elena Ceausescu elvtársnő kongresszusi záróbeszéde Tisztelt elvtársak! A tudomány- és oktatás­ügyi kongresszus a hatalmas lelkesedés és hazafias elköte­lezettség, légkörében, a párt és főtitkára körüli teljes egység szellemében és a részvevők,­­ az összes kutatási és oktatás­ügyi dolgozók ama szilárd el­határozása jegyében fejezi be munkálatait, hogy mindent megtesznek a termelőerők fej­lesztésének és a műszaki-tu­dományos haladásnak az or­szág egész gazdasági és tár­sadalmi életét felölelő előmoz­dítása forradalmi folyamata keretében rájuk háruló nagy és felelősségteljes feladatok legjobb körülmények közötti teljesítéséért. (Hatalmas taps és éljenzés, ütemesen vissz­hangzik: „Ceausescu és a nép!“) A kongresszusi vita bizonyí­totta a tudomány és az okta­tás e jelentős fórumának szé­leskörűen demokratikus jelle­­­gét, ismételten és erőteljesen tanúsította forradalmi mun­kásdemokráciánk nagy fokú felsőbbrendűségét, hiszen az nagyszerű körülményeket te­remt a dolgozók cselekvő és közvetlen részvételéhez az ösz­­szes tevékenységi területek, az egész társadalom vezetésében. A vita során széleskörűen, bírálati és önbírálati szellem­ben elemezték e szektorok te­vékenységét, számos javasla­­latot fogalmaztak meg azzal kapcsolatosan, hogy még erő­teljesebben növekedjék a tu­domány és az oktatás szerepe és közreműködése az ország általános fejlesztésében, a ha­zai szocialista építés egész művében. Megállapíthatjuk, hogy mind a lezajlott vita, mind pedig a kongresszuson egyöntetűen el­fogadott dokumentumok kife­jezik a tudomány és az okta­tás dolgozóinak ama akaratát és elhatározását, hogy a leg­nagyobb eltökéltséggel mun­kálkodnak a pártpolitika tel­jesítéséért, a pártfőtitkári be­szédben foglalt útmutatások és orientációk valóra váltásáért, a XIII. pártkongresszusi ha­tározatokból, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásá­ról szóló programból fakadó összes feladataik töretlen megvalósításáért. (Hatalmas éljenzés és taps; ütemesen visszhangzik: „Ceausescu — RKP!“, „Ceausescu és a nép!“) Amint­­a kongresszuson is hangsúlyozták, jogos büszke­séggel vehetjük számba azo­kat a nagy megvalósításokat, amelyeket népünk a párt ve­zetésével ért el a szocialista építés éveiben — s így az 1981—1985-ös ötéves terv fo­lyamán is — az ipar, a mező­­gazdaság fejlesztésében, a gazdasági és társadalmi élet összes területein, az egész nemzet anyagi és szellemi életszínvonalának emelésében. (Hatalmas taps.) Egész né­pünkkel egyetemben a tudo­mányos kutatás és az oktatás­ügy dolgozói is jelentős mér­tékben hozzájárultak ezekhez a megvalósításokhoz, mind­ahhoz, amit népünk valóra váltott és valóra vált a haza földjén a szocialista Románia haladása és további felemel­kedése, az egész nemzet jóléte és boldogsága érdekében (Ha­talmas taps.) Kétségtelen, hogy a most záruló ötéves terv eredmé­nyei még jelentősebbek lehet­tek volna, ha az összes kuta­tási és műszaki fejlesztési programokat hiánytalanul vég­rehajtják, ha operatívabban hasznosítják a kutatási ered­ményeket ,a termelésben. Ép­pen ezért a kongresszusi vita szellemében határozottan hoz­zá kell látni a konkrét intéz­kedésekhez az észlelt hiányos­ságok felszámolásáért, az egész tevékenység mind ma­gasabb szintre emeléséért a hazai szocialista építés e fon­tos szektoraiban. Az 1986—1990-es új ötéves terv előirányzatai biztosítják a termelőerők, az ipar és a mező­­gazdaság, az összes nemzet­­gazdasági ágak további fejlő­dését, egész népünk munkája és élete új minőségének eléré­sét. A szocialista társadal­munk további fejlődését újabb, magasabb szakaszban biztosí­tó ötéves terv célkitűzéseinek és feladatainak jó körülmé­nyek közötti valóra­­ váltása érdekében mind szorosabban össze kell fogniuk az egész nép erőinek, széleskörűen mozgósítani kell valamennyi tevékenységi terület összes dolgozóinak alkotó energiáit. Ilyen összefüggésben­ különle­gesen nagy feladatok és fele­lősség hárul a tudományos kutatás és oktatás dolgozóira, akiknek egész tevékenységük­kel hozzá kell járulniuk az ország gazdasági és társadalmi fejlesztési terve előirányzatai­nak jó körülmények közötti teljesítéséhez az újabb ötéves tervidőszakban és távlatilag 2000-ig terjedően. Gazdasági fejlődésünk egyik fő célkitűzése a következő idő­szakra az, hogy megvalósítsuk az energia fejlesztésére, az or­szágos energetikai potenciál növelésére és teljes hasznosí­tására vonatkozó programot. A tudományos kutatásnak ilyen irányban számottevő ho­zzáj­árulást kell nyújtania, amennyiben olyan új megoldá­sokat és technológiákat kell ki­dolgoznia, amelyek biztosítják a széntüzelésű és a vízi villa­mos erőművek hatásfokának emelését, meggyorsítják a nukleáris erőművek üzembe helyezését, fokozva ugyanak­kor a tanulmányokat az új reaktorgenerációkra, közöttük a gyorsneutronos reaktorokra való rátárés ügyében. Jelentő­sen hozzá kell járulnia a ku­tatásnak a nem konvencioná­lis energiaforrások kiaknázási technológiai tökéletesítéséhez, valamint újabb energiaforrá­­sok feltárásához és hasznosí­tásához. Az energiatermelés növeke­désének előmozdításával egy­idejűleg a kutatásnak ki kell dolgoznia a legésszerűbb ener­giafogyasztási normákat, hoz­zá kell járulnia a visszanyerő és újrafelhasználó berendezé­sek tökéletesítéséhez, az erő­sen energiaigényes technoló­giák helyettesítéséhez, biztosít­va ez úton az energia- és tü­zelőanyagfogyasztás legalább 20 százalékos csökkentését. A nyersanyagalap fejlesz­tésére vonatkozó program jó körülmények közötti végrehaj-­ tása érdekében megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a geológiai program előirány­zatainak hiánytalan teljesíté­sét szavatoló megoldások és technológiák kidolgozására, hogy újabb nyersanyag- és energiaforrásokat tárjunk fel és hasznosítsunk, arra töre­kedve, hogy az új tartalékok volumene haladja meg a kö­vetkező ötéves tervre beüte­mezett kitermelést. Bővíteni kell a geológiai kutatásokat újabb szénhidrogén-, szén-, vas- és színesfémérc-, vala­mint nemfémes ásvány­tarta­lékok feltárására. A tudományos kutatásnak úgyszintén cselekvően hozzá kell járulnia a nyersanyagok és alapanyagok magas fokú hasznosítása, magasabb jel­lemzőkkel rendelkező új anya­gok és technológiák kidolgo­zása, a termékek műszaki és minőségi mutatóinak javítása Ügyében összeállított progra­mok jó körülmények közötti megvalósításához. A kohászat­ban például még inkább fej­leszteni kell a kutatásokat a különleges acélok előállítási technológiáinak tökéletesíté­sére, a hengereltáru-termelés­­ben pedig a több mint 90 szá­zalékos fémkihozatali hányad biztosítása vonalán. Bővíteni kell a kutatásokat új termé­kek, tipizált acélfajták és­­márkák gyártásbavételére a csúcsipar és más nemzetgazda­sági ágazatok számára. Egy­ben fokozni kell a kutatásokat annak érdekében, hogy a kokszgyártásban nagyobb szá­zalékarányban használják a gyengén vagy egyáltalán nem kokszosítható szénfajtákat, to­vábbá, hogy értékesítsék a szegényebb hasznosanyagtar­­talmú vas- és mangánérceket. A vegyiparban tökéletesíte­ni kell a meglevő technológiá­kat és újabbakat kell kidol­gozni, növelve a kőolaj, a földgáz és a szondagázak hasz­nosítási fokát, előmozdítva a a szénfélék és a kokszolótele­­pi kátrányok kemizálását, ke­­mizálható szénhidrogének elő­állítását biomasszából és más, nem kőolaj forrásokból. Ugyanakkor fejleszteni kell a kutatásokat a műanyagok, mű­gumik, műszálak, gyógyszerek, színezékek, katalizátorok és más finomszintézis-termékek újabb, jobb fajtáinak előállí­tása ügyében. A tudományos kutatás egyben munkálkodjék határozottabban a szervetlen­kémiai, a műtrágyagyártó és a színesfémkohászati technoló­giák korszerűsítése és tökéle­tesítése vonalán az energia- és a nyersanyagfogyasztás csök­kentése, a hasznosanyagok ki­nyerési fokának növelése ér­dekében. • A gépiparban — amelyre fontos szerep hárul az új tech­nika bevezetésében és a ter­melőerők korszerűsítésében — a kutatás szenteljen megkü­lönböztetett figyelmet magas termelékenységű gépek, be­rendezések, felszerelések és technológiai vonalak előállítá­sára. Fejleszteni kell a kuta­tást a számjegyvezérlésű szer­számgépek gyártása terén, pontosan valóra kell váltani a mikroelektronika, a számítás­­technika, a finomműszerészet és az optika fejlesztésére, a komplex automatizálási fel­szerelések széles választéká­nak előállítására vonatkozó program előirányzatait. Az összes iparágakban — valamint az építkezésben és a szállításban —, a­ kutatásnak közvetlenül hozzá kell járul­nia az ötéves terv mennyiségi és minőségi mutatói megvaló­sításához, a következetes mű­szaki fejlesztéshez és a mun­katermelékenység növeléséhez a gazdaság összességében. Az 1986—1990-es időszakra szóló egységes gazdasági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatai­nak megfelelően az új ötéves tervidőszakban az előirányzott munkatermelékenység-növelés körülbelül 55 százalékát mű­szaki haladás révén kell meg­valósítani. Úgyszintén a kutatás járul­jon hozzá fokozottan a műsza­ki fejlesztésre, a termékek fel­újítására és korszerűsítésére, műszaki és minőségi színvo­naluk emelésére vonatkozó program előirányzatainak jó körülmények közötti teljesí­téséhez, hogy szocialista ipa­runk termékeinek legnagyobb része magas műszaki színvo­nalú legyen, sőt egyesek közü­lük meghaladják a világszín­vonalat a minőség tekinteté­ben. (Élénk taps.) A törvényes előírásoknak megfelelően az összes ágaza­tokban több határozottsággal kell érvényesíteni a tipizálást, a szabványosítást és a műsza­ki normázást.. Biztosítani kell (Folytatása a 3. oldalon) Lelkes fogadalom: magas fokú szakavatottsággal és forradalmi felelősséggel munkálkodunk a pártpolitika valóra váltásának fokozott előmozdításáért Távirat Nicolae Ceausescu elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs! Határtalan szeretettel és mélységes tisztelettel a tudomány- és oktatásügyi kongresszus résztvevői a legmelegebb köszö­­netüket fejezik ki ennek a hathatós támogatásért és az új, forradalmi orientálásért, amelyben a hazai tudományos ku­tatást és oktatást részesítette, előmozdítva fejlődésüket szo­ros kapcsolatban az élettel, a termeléssel, az ország gazdasági és társadalmi haladásának magas ütemével a dicsőséges két évtizedben, amely a párt IX. kongresszusa óta telt el az ön tisztánlátó, bölcs és merész vezetésével. Tiszta szívből kifejezzük önnek mélyről fakadó hálatelt ér­zelmeinket a román nép szocialista és kommunista eszményei valóra váltásának szentelt nemes és nagyszerű tevékenysé­géért. Mély hódolattal és megkülönböztetett nagyrabecsüléssel adózunk az ön jeles személyiségének, a kipróbált forradalmi vezetőnek, aki életcélul tűzte ki a nép érdekeinek fenntartás nélküli szolgálatát, a lánglelkű hazafinak, hazánk szabadsá­ga, szuverenitása és függetlensége lankadatlan harcosának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jeles egyénisé­gének, az egyetemes béke ügye megfélemlíthetetlen harcosá­nak. A román nép nagy államférfiak sorának ragyogó folytatása­ként az ön jelenléte pártunk és államunk élén új korszakot avatott fel Románia sokévezredes történelmében, amelyet a leglüktetőbb dinamizmus, a társadalmi-politikai élet mind­megannyi területén páratlanul álló vívmányok jellemeznek, biztosítva szabad és független hazánk rohamos fejlődését. Az ország összes fiai jól tudják és büszkék arra, hogy az ön nevé­hez, gondolkodásához és alkotó cselekvőképességéhez fűződ­nek megbonthatatlanul a nemzetgazdaság korszerűsítésében, a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztésében, a társa­dalom tudományos megszervezésének és vezetésének tökéle­tesítésében, a szocialista demokrácia elmélyítésében, az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapodásában elért összes nagy sikerek. A Románia nemzetközi érvényesülésének szentelt lanka­datlan tevékenysége, az együttműködésre, a békére és a le­szerelésre irányuló kezdeményezései, az ön merész eszméinek hatóereje, az igazságosság és humanizmus szellemében fogant elvei, amelyekért oly következetesen síkraszáll a párt- és az államvezetőkkel, a kortárs világ személyiségeivel folytatott ál­landó dialógusaiban, a legnagyobb fokú tiszteletet vívta ki országunknak, önt pedig oly jeles politikusként írta be az (Folytatása a 4. oldalon) A TUDOMÁNY- ÉS OKTATÁSÜGYI KONGRESSZUS

Next