Előre, 1985. december (39. évfolyam, 11822-11847. szám)

1985-12-01 / 11822. szám

ELŐRE — 1985. december 1. (Folytatás az 1. oldalról) szervezéséhez és vezetéséhez Romániában. A nagy fórum emelvényén a felszólalók nagyra értékelték a párt és az állam vezetőjé­nek nagyszerű beszédét, aki rendkívüli alaposságú elem­zés alapján meghatározta az alapvető irányokat az egész tevékenység számára a­­ tudo­mány és az oktatás terén, és ezzel lelkesítő akcióprogramot nyújt a kutatás fokozásához és a képző-nevelő munka tö­kéletesítéséhez. A kongresszus küldöttei és meghívottai kifejezték tiszte­letüket doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő tevékenysége iránt, aki jeles politikusként, széles nemzet­közi elismerésnek örvendő te­kintélyes tudósként figyelem­re méltó hozzáértéssel, forró hazafias és forradalmi oda­adással állandóan, közvetlenül irányítja a párt és az állam politikájának megvalósítását a tudomány, oktatás és a kul­túra terén. A vita részvevői kifejezték a tudomány és az oktatás ösz­­szes dolgozóinak teljes egyet­értését pártunk és államunk bel- és külpolitikájával, amely a legmagasabb fokon megfe­lel a román nép alapvető ér­dekeinek és törekvéseinek a haladás és a jólét, a béke, megértés és nemzetközi e­­gyüttműködés tekintetében. A felszólalók ismertették a kutatásban, technológiaterve­zésben és tervezésben, a min­den szintű oktatásban tevé­kenykedő dolgozók odaadás­sal végzett munkáját a párt XIII. kongresszusa doku­mentumaiból, a kiemelt prog­ramokból rájuk háruló fel­adatok példás teljesítéséért, hogy növekedjen a román tu­domány és iskola hozzájárulá­sa hazánk szocialista építése nagyszerű célkitűzéseinek megvalósításához. Ugyanakkor kifejezve egy­behangzó egyetértésüket a kongresszus elé megvitatásra és jóváhagyásra előterjesztett dokumentumok tartalmával, a részvevők az ezeken a nagyon fontos területeken dolgozók nevében vállalták, hogy lelke­sen, felelősséggel tevékeny­kednek a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke beszédé­ben foglalt ragyogó útmuta­tások és eszmék életbe ülteté­séért, a tudományos és okta­tási tevékenység fokozására és tökéletesítésére vonatkozó cél-’ kitűzések teljesítéséért, ame­lyek elválaszthatatlan részei a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom felépítése és Románia kommunizmus felé haladása programjának. Az elnökség javaslatára, miután tájékoztatta a kong­resszust, hogy a vita során, a kongresszus plénumán és a szekciókban, 203 elvtárs szó­lalt fel és taglalta a napiren­den szereplő összes problémá­kat, a részvevők elhatározták a vita lezárását. Ezután rátértek a kongresz­­szus vitájára bocsátott doku­mentumokkal kapcsolatos ha­tározatok elfogadására. Tekintettel NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke nagyszerű beszédének különleges elméle­ti és gyakorlati jelentőségé­re, amely tisztánlátással jelöli ki a napfényes távlatokat az UKJ* XIII. kongresszusa által megszabott célkitűzések meg­valósításának tevékenységé­ben, az elnökség javasolta, hogy a beszédet fogadják el mint a tudomány- és oktatás­ügyi kongresszus dokumentu­mát, mint a kutatás és az ok­tatás munkaprogramját. Nagy lelkesedés hangulatá­ban, a szavazatok egyöntetű­ségével elfogadták, hogy pár­tunk és államunk jeles vezetőjének, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs­nak a tudomány- és oktatás­ügyi kongresszuson elhangzott beszéde legyen a kongresszus dokumentuma, az egész kuta­tói és oktatási tevékenység munkaprogramja. A munkálatok folytatása­ként egyhangúlag elfogadták a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökének és a tanács tagjainak kijelölésé­re vonatkozó javaslatokat. Doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese egyöntetű sza­vazattal lett a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke. Kifejezve a kongresszus részvevőinek, mindazoknak a gondolatait és érzelmeit, akik a tudomány és az oktatás te­rületén dolgoznak, Ion Ursu elvtárs a következőket mon­dotta: „Elena Ceausescu elvtársnő, pártunk eminens harcosa, a je­les tudós kijelölése a Tudo­mány- és Oktatásügyi Orszá­gos Tanács elnöke magas tisztségbe mindannyiunk szá­mára szavatolja a párt XIII. kongresszusa által elfogadott programoknak a legmagasabb igény szintjén való megvalósu­lását ezen a fontos tevékeny­ségi területen, a­ tudomány és az oktatás további erőteljes fejlődését drága hazánkban.“ Egyhangúlag elfogadták a kongresszus vitájára bocsátott jelentéseket és programokat. Úgyszintén elfogadták a tu­domány- és oktatásügyi kong­resszus Határozatát és a Felhí­vását az egész világ tudomá­nyos, kulturális és oktatási dolgozóihoz az együttműködé­sért, leszerelésért, békéért. A jelenlevők tapsa közepet­te szólásra emelkedett doktor Elena Ceausescu mérnök aka­démikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a kormány első miniszterének első he­lyettese, a Tudomány- és Ok­tatásügyi Országos Tanács el­nöke. A beszéd elhangzása után, Elena Ceausescu elvtársnőhöz intézve szavait, Ion Ursu elv­társ a következőket mondotta: „A­ kongresszus összes rész­vevőinek nevében engedje meg, hogy meleg és tisztelet­­teljes köszönetet mondjak a munkánk fokozására vonatko­zó értékes útmutatásokért, va­lamint a tudományos kutatás és az oktatás tökéletesítése te­rén a tevékenység irányainak meghatározásáért a következő ötéves tervre vonatkozóan. Biztosítjuk, mélyen tisztelt elnök elvtársnő, hogy semmi­lyen erőt sem kímélünk és odaadással, az ön által érvé­nyesített kommunista szellem­ben fogunk dolgozni a kong­resszus által elfogadott doku­mentumok életbe ültetése ér­dekében.“ Az erőteljes, hazafiság fel­emelő hangulatában a részve­vők elfogadták az RKP KB- hoz, Nicolae Ceausescu elv­társhoz, a Román Kommunis­ta Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnö­kéhez intézett távirat szöve­gét, kifejezve a tudomány és az oktatás szolgálóinak határ­talan tiszteletét és mélységes nagyrabecsülését a párt és az" állam szeretett vezetője iránt, aki bölcsességgel, tisztánlátás­sal és forradalmi bátorsággal irányítja az ország, a nemzet sorsát a szocializmus és a kommunizmus, a jólét és a béke útján. A kongresszus munkálatai­nak befejezésekor elhangzott a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának himnusza — E seris pe tricolor unire. A kongresszusi munkálatok zárószakasza 3 Elena Ceausescu elvtársnő kongresszusi záróbeszédé­t (Folytatás az 1. oldalról) az alaptípusok számának a szigorú szükségletre csök­kentését és le kell szögezni ezek felhasználási területét, modulszerkezetes kivitelben kell előállítani a termékeket, a konstrukció szempontjából egységesíteni kell az alkatré­szeket és a részegységeket, az összes termékeket, a technoló­giai vonalakat és berendezé­seket. Az új ötéves terv különleges fontosságú célkitűzéseket és feladatokat szab meg a mező­­gazdaság fejlesztésével és ha­zánkban az új agrárforradalom végrehajtásával kapcsolatosan. A gabona és az ipari növények termesztésének növelése cél­jából fejleszteni kell a kuta­tást magasabb termelőpoten­ciállal rendelkező és az időjá­rás viszontagságait jobban bí­ró új növényfajták és hibri­dek kinevelése érdekében. A kertészetben nagy termelé­kenységű, mind nagyobb mennyiségű tápanyagot tartal­mazó új fajtákat kell kinevel­ni. Az­­ állattenyésztésben a tudományos kutatás járuljon hozzá az állatfajták genetikai feljavításához, nagyobb hoza­mú új fajok kitenyésztéséhez. Úgyszintén fokozni kell a ku­tatómunkát a talajleromlás megakadályozása, a talaj ter­mékenységének és termőké­pességének növelése ügyében. A tudományos kutatás for­dítson megkülönböztetett fi­gyelmet a gazdasági tevékeny­ség tökéletesítési problémáira az iparban, a mezőgazdaság­ban, az összes nemzetgazdasá­gi ágakban. E célból fokozni kell a tanulmányokat a mun­ka és a termelés jobb szerve­zését, a termelési költségek, az anyag- és energiafogyasztások csökkentését, az egész gazda­sági tevékenység jövedelmező­ségének és hatékonyságának növelését szolgáló új megoldá­sok előmozdítása ügyében. Úgyszintén fejleszteni kell a tudományos kutatást az új gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus, a munkásönigazgatás és önálló gazdálkodás, a munka és az elosztás szocialista elvei alkalmazásának, a gazdasági tervezés és vezetés szervezé­sének tökéletesítése ügyében. Tökéletes összhangban az 1986—1990-es gazdasági-társa­dalmi fejlesztési terv előirány­zataival, a termelőerők, a nemzeti vagyon gyarapítása terén elért eredményekkel, az új ötéves terv jelentős prog­ramot irányoz elő a dolgozók anyagi és szellemi jólétének növelésére, az egész nép élet­minőségének javítására. A ku­tatás járuljon hozzá jelentős mértékben e program megva­lósításához, ilyen célból mé­lyítse el a tanulmányokat­ a lakossági fogyasztásra szánt javak termelésének növelése és diverzifikálása, a közegész­ségügy, az urbanizáció és a településrendezés, a szennye­ződés leküzdése és a környe­zet minőségének biztosítása terén. Az újabb ötéves terv gazda­sági-társadalmi fejlesztési cél­kitűzéseinek és feladatainak valóra váltása érdekében meg kell valósítani a munka új minőségét a tudományos ku­tatás terén is. A tudományos-technikai for­radalom végrehajtása forra­dalmi szellemet, merészséget és kezdeményezőkészséget igé­nyel a tudományos dolgozók részéről. A kutatással szemben szük­ségképpen felmerül az­­ óhaj, hogy a természet, a környező világ újabb törvényszerűsé­geit tárjuk fel, újabb techno­lógiákat dolgozzunk ki, ame­­melyek nyomán a román tu­domány egyre rangosabb he­lyet foglal el­­az egyetemes tu­dományos megismerés kereté­ben. (Élénk taps.) Úgyszintén még inkább fej­leszteni kell a távlati jellegű alapkutatásokat az emberi megismerés összes területein, hogy újabb horizontokat tár­junk fel az alkalmazott kuta­tás előtt és fokozzuk a tudo­mány hozzájárulását az or­szág általános haladásához, az egyetemes tudományos gon­dolkodás tárházának gyarapí­tásához. Az 1986—1990-es időszakra szóló kutatási és műszaki fej­lesztési program megvalósítá­sában különlegesen fontos fel­adatok hárulnak a Tudomány- és Technológiaügyi Tanácsra, amely felel az egész tudomá­nyos kutatás koordinálásá­ért és a kutatási eredmé­nyek termelési hasznosításá­ért. A tanácsnak rendszeresen figyelemmel kell kísérnie a kutatási és műszaki fejlesztési program megvalósítását, na­gyobb súlyt kell helyeznie az operativitás fokozására újabb kutatási célkitűzések és témák megfogalmazásában a fokozott gazdasági igényeknek megfe­lelően, biztosítania kell a ku­tatók és a tervezők tényleges részvételét az új megoldások alkalmazásában, el egészen a tervezett paraméterek eléré­séig, és biztosítania kell a ku­tatási és technológiai fejlesz­tési programok hiánytalan teljesítését. A XIII. pártkongresszuson megszabott tudományos és műszaki kutatási célkitűzések valóra váltása messzemenően és pozitívan kihat az egész gazdasági és társadalmi­­fejlő­désre, döntő mértékben járul hozzá a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges kü­lönbségek további felszámolá­sához, a falusi és a városi munka- és életkörülmények közeledéséhez, az emberi egyéniség teljes felvirágzásá­hoz, a kép anyagi és szellemi életszínvonalának szüntelen emeléséhez. (Hatalmas, hosszas taps; ütemesen visszhangzik: „Ceausescu és a nép!“) Tisztelt elvtársak! A kongresszuson széleskö­rűen megvitatták a nevelés és­ az oktatás kérdéseit. Elmond­hatjuk, hogy a vita során mé­­lyenszántóan elemezték az ed­digi munkát, valamint továb­bi javításának útjait és esz­közeit e fontos területeken. A román oktatás ma komp­lex, összetett szakmai felkészí­tési rendszer, amely egységes, tudományosan megalapozott koncepcióra épül, tökéletes összhangban társadalmunk ha­ladáskövetelményeivel. Tekin­tettel felépítésére, átfogó jel­legére és tartalmára, forra­dalmi alapjaira, az oktatás minden foka biztosítja a ká­derszükségletet a nemzet­­gazdaság, akárcsak a társa­dalmi és kulturális élet összes többi területe számára. (Élénk taps.) Amint a kongresszusi vitá­ból is kitűnt, jobban ki kell aknáznunk az oktatás számá­ra megteremtett feltételeket, hogy az egyre eredményeseb­ben tehessen eleget nagy fel­adatainak, állandóan lépést tarthasson a tudományos-tech­nikai forradalom hazai kibon­takozásából fakadó változá­sokkal. Elsősorban is megkülönböz­tetett figyelmet kell fordíta­nunk az­­oktatás, tartalmának és', strnktu'fá­ jának állandó 'tö­­kéletesítésére, hasznosítva mindazt, ami új és haladó az egyetemes gondolkodásban és gyakorlatban. Az oktatásügyi tevékenység­­­e követelménye jegyében a legnagyobb figyel­met kell fordítani a főtantár­gyak — matematika, fizika, kémia, biológia —, valamint a társadalomtudományok és más olyan diszciplínák alapis­mereteinek elsajátíttatására, amelyek nevelési szempontból erősen befolyásolják a fiata­lokat,­­mint amilyen a román nyelv és irodalom, a haza tör­ténete és földrajza. Csakis így teljesülhet ki a hazai oktatás mélységesen humanista külde­tése, csakis így biztosíthat az abszolvenseknek széles tudo­mányos és kulturális látókört, jó szakmai és szakfelkészült­­séget, s teheti lehetővé szá­mukra, hogy gyorsan alkal­mazkodjanak az összes gazda­sági ágak technikájában és technológiáiban bekövetkező változásokhoz. Az oktatást minden fokon a következőkre kell építeni: ala­posan megismertetni és elsa­játíttatni a dialektikus és tör­ténelmi materialista világ- és életszemléletet, pártunk forra­dalmi elméletét, pártunkét, amely alkotó módon, orszá­gunk konkrét adottságainak megfelelően alkalmazza a tu­dományos szocializmus általá­nos igazságait. Azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítása, amelyeket a XIII. pártkongresszus szabott rSstre" 2»­ terjedően, újabb követelmé­nyeket állít a román oktatás elé és újabb felelősséget ru­ház rá az ifjú nemzedék szak­mai, műszaki, tudományos fel­készítése, általános­ műveltségi színvonalának emelése terén. Ilyen tekintetben nagy kötele­zettségek hárulnak elsősorban a tanerőkre, hiszen rájuk bíz­ták hazánk ifjúságának for­málását, oktatását és nevelé­sét. Az iskola nevelten alapo­san felkészült, a szakmai és a szakismeretek széles látóköré­vel rendelkező munkásokat és szakembereket, akik képesek uralni és fejleszteni a korsze­rű technikát, eredményesen bekapcsolódni az egész nép munkájába, az ország gazda­sági-társadalmi fejlesztésébe, az új, szocialista rend építésé­be. (Hatalmas taps.) A szakmailag alaposan kép­zett kádereknek az összes tevé­kenységi területek számára való felkészítésével egyidejű­leg az oktatásnak egyre jobb körülmények között kell ele­get­­tennie feladatainak a fia­talok kommunista, forradalmi nevelésében, abban, hogy ön­tudatos, a hazához és a nép­hez hű honpolgárokká nevelje őket. (Élénk taps.) Az oktatás fejlessze a fiata­lok érdeklődését a nemzeti történelem, a román nép di­csőséges harci múltja, az egész nemzet szocialista építő­munkájának és erőfeszítései­nek nagyszerű eredményei­­?«ht!»ápolja az ifjúság sorai­ban az erős hazafias érzése­ket, az elhatározást, hogy tö­­­­retlenül szolgálják az orszá­got, a pártot és a népet, min­dent megtesznek a szocialista Románia történelm­i jelentő­ségű vívmányainak megvédel­­mezéséért és további gyarapí­tásáért, függetlenségének és szuverenitásának erősítéséért, szocialista hazánk szüntelen­­haladásáért és felvirágzásáért! (Hatalmas, hosszas taps.) Az ifjú nemzedék egész képzésében és nevelésében a tanerők működjenek együtt szorosan a szülői bizottságok­kal, a tanulók családjával, biztosítva, hogy a fiatalok egész magaviseletükkel — az iskolában és odahaza egyaránt — a szocialista Románia mél­tó és derék honpolgáraivá, fej­lett morállal és tudattal ren­delkező emberekké nevelked­jenek, akik teljes mértékben tudatában vannak felelőssé­güknek a társadalomban, a Románia új, szocialista és kommunista társadalmának építéséért folytatott munká­ban és harcban. (Hatalmas taps.) A Kommunista Ifjúsági Szö­vetségre, a diákegyesületekre és a pionírszervezetekre kü­lönleges fontosságú feladatok hárulnak az iskolai politikai­nevelő munka fejlesztésében, abban, hogy ápolják az ifjú nemzedék soraiban az alkotó szenvedélyt a tudomány, a technika és a kultúr.^utant^, mi érté­keket teremtő konkrét, alkotómunka iránt,­ mindaz iránt, ami szocialista hazánk­ban megvalósult és ma meg­valósul. Az iskolák és az egyetemek pártszervezetei és szakszerve­zetei tevékenykedjenek a leg­határozottabban, hogy a ma­gas fokú felelősség, a rend és a fegyelem szelleme uralkod­jék az egész tevékenységben, s így a hazai oktatás minden fokon egyre jobb körülmények között tegyen eleget a társa­dalom egész szocialista fejlő­déséből ráháruló követelmé­nyeknek, annak a szükséglet­nek, hogy új, alaposan felké­szült ifjúságot formáljon és neveljen, amely becsülettel to­vább gyarapítja a nép mai­­ vívmányait. A régi és szép hagyomá­nyokra visszatekintő román oktatásnak, a párt vezetése alatt, egybefogva mindezeket az erőket, határozottan úgy kell jelentkeznie, mint az ifjú nemzedék képzésének és ne­velésének, egy új, magasabb rendű civilizáció megteremté­sének, az emberiség aranyál­ma, a kommunizmus hazai megvalósításának különleges fontosságú tényezője. (Hatal­mas taps és éljenzés; ütemesen visszhangzik: „Ceausescu — hősiesség, Románia — kom­­imic­izmus!“, „Ceausescu és a nép!“) A tudomány- és oktatásügyi kongresszus erőteljesen tanú­sította a tudományos és okta­tásügyi dolgozók­­ egyöntetű csatlakozását a XIII. párt­­kongresszus történelmi­ jelen­tőségű határozataihoz, rendít­hetetlen akaratukat, hogy mindent megtesznek a haza gazdasági-társadalmi fejlődé­sét, a haladás és a civilizá­ció újabb csúcsainak meghó­dítását szolgáló program tö­retlen valóra váltásáért. (Ha­talmas taps és éljenzés, ütemesen vissz­ha­ngzik: „Ceausescu — RKP!“) Ugyanakkor egyöntetűen el­fogadta a kutatási programot, valamint a káderek és a mun­kaerő felkészítésének prog­ramját a következő ötéves tervre és távlatilag 2000-ig terjedően, amely programok Románia egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesz­tési tervének szerves részét alkotják. A Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos­­Tanács meg­alakulása biztosítja a feltéte­leket a tudomány és az okta­tás még szorosabb összefogá­sához, a termeléssel való e­­gyüttmunkálkodásuk erősíté­séhez a kutatási és káderkép­zési programok megvalósítása, a tudományos-technikai hala­dás vívmányainak még gyor­sabb és az összes tevékenysé­gi területekre kiterjedő hasz­nosítása érdekében. (Élénk és hatalmas taps.) Tisztelt elvtársak! A hazánk gazdasági-társa­dalmi fejlesztésére, a tudo­mány, az oktatás és a kultúra felvirágoztatására vonatkozó tervek és programok sikeres valóra váltása csakis egyete­mes béke és együttműködés körülményei között lehetséges. Éppen ezért — pártunk és ál­lamunk általános béke- és e­­gyüttműködési politikája ke­retében — a román tudomány és oktatás vállaljon részt; egv­­delmezését, a' now’raytRoyi'úRIO­­peráció és együttmunkálkodás­ erősítését célzó , erőfeszítések­ből, a tudományos-technikai és kulturális értékek egyete­mes cseréjéből. (Hatalmas taps és éljenzés; ütemesen vissz­hangzik: „Ceausescu—béke!“) A Románia által a szocia­lista országokkal, a KGST- tagállamokkal, valamint más államokkal megkötött mű­szaki-tudományos együttmű­ködési és kooperációs egyez­mények és programok széles kereteket kínálnak nemzetközi együttmunkálkodásunk fej­lesztéséhez, ahhoz, hogy együt­tes erővel oldjunk meg az or­szágaink gazdasági-társadalmi haladása, a tudomány és a technika egyetemes fejlődése szempontjából nagy fontossá­gú tudományos és műszaki problémákat. (Élénk taps.) Mindig abból indulunk ki, hogy a nemzetközi együttmű­ködésnek és kooperációnak kizárólag a béke ügyét, vala­mennyi nép haladását kell szolgálnia — és nem az élet, a civilizáció elpusztítását! A jelenlegi körülmények között, amikor a korszerű­­ tudomány és technika vívmányainak nagy részét háborús célokra, tömegpusztító fegyverek elő­állítására használják fel, min­dent meg kell tennünk, hogy szüntelenül erősítsük együtt­működésünket az egész világ tudományos és oktatásügyi dolgozóival a békéért, a lesze­relésért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a­­zért folytatott küzdelemben, hogy a tudományt és a kultú­rát állítsák kizárólag a nem­zetek közötti béke és megér­tés, valamennyi nép jóléte és boldogsága szolgálatába. (É­­lénk és hatalmas taps.) A párt főtitkára kongresz­­szusi beszédében átfogóan ele­mezte a nemzetközi eseménye­ket, ismételten és nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy a fegy­verkezési hajsza meggátolása, a leszerelés megkezdése és a béke megvédelmezése korunk alapvető problémája. A tudo­mányos, oktatásügyi és kultu­rális dolgozók — a Tudósok és a Béke Nemzeti Bizottság­ba tömörülve — a leghatáro­zottabban támogatják a szo­cialista Románia elnökének béke- és együttműködési kez­deményezéseit, s fokozzák e­­gyüttmunkálkodásukat a világ tudósainak­­ hasonló szerveze­teivel és más fórumaival, a földkerekség összes haladó erőivel, hogy diadalmaskodjék a józan ész, a leszerelés és az enyhülés, az együttműködés és a béke ügye, az emberek és népek legmagasztosabb joga, az élethez és a békéhez való joga. (Hatalmas taps és éljen­zés, ütemesen visszhangzik: „Ceausescu — béke!“) Befejezésül a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács nevében szeretném biztosítani a kongresszust, a párt és az állam vezetőségét, mindent megteszünk az egész tudomá­nyos kutatási és oktatási te­vékenység újabb minőségi fo­kokra emeléséért, még erőtel­jesebben fokozzuk e szektorok hozzájárulását a haza sokol­dalú haladásához, a nép anya­gi és szellemi életszínvonalá­nak emeléséhez,­­ ami szo­cialista társadalmi rendünk legfőbb célja. (Hatalmas taps és éljenzés; hosszasan vissz­hangzik: „Ceausescu és a nép!“) nak a tudományos kutatá­s és az oktatás terén folyó mun­kának­ növelik a felelősséget és a forradalmi szellemet a haza gazdasági-társadalmi fej­lesztési terve, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásá­ról szóló program valóra vál­tása szolgálatában. Pártunk és államunk veze­tősége, a párt főtitkára nevé­ben legmelegebb jókívánsá­gaimat intézem és további sok munkasikert kívánok a kong­resszus részvevőinek, a tudo­mány és az oktatás valameny­­nyi­ dolgozójának! (Hatalmas taps és éljenzés, hosszasan visszhangzik: „Ceausescu ■— RKP!“, „Ceausescu és a nép!“, „Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceausescu — Románia!“, „Ceausescu — béke!“) A TUDOMÁNY- ÉS OKTATÁSÜGYI KONGRESSZUS MUNKÁLATAI

Next