Előre, 1986. február (40. évfolyam, 11873-11895. szám)

1986-02-01 / 11873. szám

- -------- NEMZETKÖZI ÉLET A TARTÓS BÉKÉÉRT, MIELŐBBI LESZERELÉSÉRT NEMZETKÖZI KONFERENCIA A „FÖLDKÖZI-TENGER ÉS a világbéke“ témával Athénban nemzetközi kon­ferencia nyílt meg a „Földkö­zi-tenger és a világbéke“ té­mával. Számos ország, köztük Románia, képviseletében több mint 50 békemozgalmi kül­döttség vesz részt. A résztve­vők megvizsgálják a béke és a biztonság kérdéseit a föld­közi-tengeri övezetben, olyan kérdéseket, mint a konfliktu­sok kiéleződése, a fegyverkezés és egy nukleáris háború ki­robbanásának veszélye, a me­diterrán övezetben kibontako­zó események és a más öveze­tek békéje és biztonsága kö­zötti összefüggés, a nukleáris fegyverek telepítésének be­szüntetése és azok felszámo­lása az övezetben, nukleáris­­fegyver-mentes övezet létreho­zása. ÖSSZEJÖVETEL GENFBEN Genfben befejezte munkála­tait a leszerelés kérdésével foglalkozó nem kormányközi szervezetek különbizottságá­nak ülésszaka, amelyen meg­vizsgálták a Nemzetközi Béke­év keretében sorra kerülő akciók programját a leszere­léssel kapcsolatos ENSZ-köz­­gyűlési határozatok és a nem kormányközi szervezetek „E­­gyütt a békéért“ elnevezésű, Genfben nemrég lezajlott nemzetközi konferenciája konklúzióinak fényében. TÜNTETÉS OLASZORSZÁGBAN A RAKÉTATELEPÍTÉS ELLEN Róma központi utcáin tünte­tés zajlott le, amelynek célja az volt, hogy felhívja a figyel­met a fegyverkezési hajsza veszélyeire. A honvédelmi minisztérium környékén lezajlott tüntetés résztvevői tiltakoztak az ame­rikai közép-hatótávolságú ra­kéták olasz területre való te­lepítése ellen. Állásfoglalás SPANYOLORSZÁGNAK A NATO-BÓL VALÓ KILÉPÉSE MELLETT Carlos Otamendi, a spanyol­­országi békemozgalom szerve­zőbizottságának szóvivője a te­levíziónak adott interjújában kijelentette, hogy Spanyolor­szág semleges politikát kelle­ne, hogy folytasson. Hozzá­fűzte, hogy Spanyolország NATO-tagságának fenntartása ellentétben áll a nemzeti ér­dekekkel, s a katonai kiadások — amelyek jelenleg naponta 300 000 000 pesetát emésztenek fel — növelését eredményezi. Carlos Otamendi ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Spanyolország NATO-tagságá­­val kapcsolatban márciusban sorra kerülő népszavazáson a spanyolok a katonai tömb­ből­ való kilépés mellett fognak szavazni. SZÜKSÉG VAN KONKRÉT LESZERELÉSI MEGÁLLAPODÁSOK MEGKÖTÉSÉRE A United Press International hírügynökségnek New York­ban adott interjújában Kurt Waldheim, az ENSZ volt fő­titkára kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak köze­lebbről kellene foglalkoznia Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nemrégiben tett leszerelési javaslataival. Eze­ket a javaslatokat, amelyek az összes atomfegyverek felszá­molását célozzák a század vé­géig, meg kellene vizsgálni a nukleáris leszereléssel kap­csolatos genfi tárgyalásokon — mondotta, majd hozzáfűzte: " halogatással nem oldhatók meg korunk nagy horderejű kérdései. Miután rámutatott, hogy az 1985. novemberében lezajlott magas szintű szovjet—ameri­kai találkozó után a nemzetkö­zi politikai légkör javult, Kurt Waldheim síkraszállt a lesze­relési kérdés új megvilágítás­ban történő felvetéséért, a­­kárcsak azoknak az erőfeszí­téseknek a folytatásáért, a­­melyek a világ regionális problémáinak a megoldá­sához vezethetnek. Ebben az összefüggésben hangsúlyozta, hogy tárgyalásokat kell foly­tatni és konkrét megállapo­dásokra kell jutni a leszerelés kérdésében a soron következő magas szintű szovjet—ameri­kai találkozó előtt. A VILÁGŰR militarizálása ellen Masashi Ishibashi, a Japán Szocialista Párt Központi Bi­zottságának elnöke parlament­ben elhangzott nyilatkozatá­ban­­ síkraszállt a „csillaghá­ború“ néven ismert amerikai terv ellen, melyet rendkívül veszélyesnek tart a béke szempontjából. Kiemelve, hogy a fegyverkezési hajszának a világűrre való kiterjesztéséről van szó, a felszólaló követelte a kormánytól, hogy utasítsa vissza részvételét a terv va­lóra váltásában. Ghana fővárosában, Accray­ban tett nyilatkozatában An­drere Young, az USA Volt ENSZ-képviselője, jelenleg At­lanta város polgármestere bírálta a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés elnevezésű amerikai katonai program folytatását. Azokat a pénzala­pokat, amelyeket ez az űrfegy­verkezési program emészt föl, jobban föl lehetne hasz­nálni az éhínség elleni harc­ban — mondotta Andrew Young. A nemzetközi gazdasági és társadalmi élet nap mint nap újabb és újabb adatokat szol­gáltat a katonai kiadások szüntelen növekedésének sú­lyos következményeiről. Mint ismeretes, ezek a kiadások je­lenleg megközelítik az 1000 milliárd dollárt. A katonai költségvetések szüntelen növe­kedése világviszonylatban a lehető legsúlyosabb következ­ményekkel jár a fejlesztés szempontjából, óriási erőforrá­sok elpazarlásához vezet, fo­kozza a gyengén fejlettséget, az inflációt, a monetáris­ pénz­ügyi instabilitást, hozzájárul a munkanélküliség növekedésé­hez, számos szociális jellegű program jelentős megnyirbá­lásához az oktatás, a kultúra, az egészségvédelem, a népek életszínvonalának növelése te­rén. Jellemzőek ilyen vonat­kozásban az UNCTAD (az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési Konferenciája) egyik kiadványában megjelent ada­tok és fejtegetések. Ezekből idézünk az alábbiakban.­­ A világgazdasági helyzet ál­talános romlása és a szegény­ség térhódítása a nyolcvanas években egybeesett a fegyver­kezési hajsza újabb eszkalá­ciójával. Az 1980—1984-es idő­szakban a katonai kiadások átlagban 3,5 százalékkal nö­vekedtek évente az előző négy esztendő 2,4 százalékos évi át­lagához viszonyítva. 1980 óta a katonai célokat szolgáló kia­dások növekedésének üteme magasabb volt, mint a globá­lis gazdasági termelés növeke­déséé. Ez a helyzet károsan hatott ki a gazdaság fejlődé­sére, a beruházások növelésé­re, és súlyos teherként nehe­zedett az összes országok vál­­laira. A világ országai termelésé­nek jelentős hányadát a fegy­verkezési hajsza emésztette fel: az utóbbi 40 esztendőben annak 5,8 százalékát. 1981- ben például a katonai célokat szolgáló költségvetési kiadá­sok a fejlődő országok bruttó nemzeti termékének értékét tették ki. Ebben a számítás­ban csupán a fő kőolajexpor­táló országok és néhány nagy ipari exportáló ország adatait nem vették figyelembe. A béke kérdéseivel foglalko­zó stockholmi nemzetközi ku­tatóintézet adatai szerint 1984- ben a világ katonai kiadásai 800—820 milliárd dollárt tettek ki folyó árfolyamokban. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 170 dollár jutott minden fér­fira, nőre és gyermekre. S ez az összeg csaknem egyenlő szá­mos fejlődő országban az egy főre jutó évi nemzeti jövede­lemmel. A fejlődő országok viszont 1982-ben 28,2 milliárd dollárt költöttek fegyvervá­sárlásra a tíz évvel korábbi 14,4 milliárd dollárhoz képest. 1984-ben a fejlődő országok 102 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre, azaz az össz­kiadások 16 százalékát. Jelenleg a világ katonai kia­dásainak évi összege megkö­zelíti a csillagászati összeget, az 1000 milliárd dollárt. Óriási pénzügyi, anyagi, tudományos és emberi erőforrásokat — a­­melyeket gazdasági fejlesztés­re, az emberek jólétének nö­velésére, főleg a fejlődő orszá­gokban, lehetett volna felhasz­nálni — fecsérelnek el nem produktív célokra. Jelenleg a fegyverkezési hajsza percen­ként 1,5 millió dollárt, órán­ként 90 millió dollárt, naponta csaknem 2,2 milliárd dollárt emészt fel. Egy korszerű kö­zép-hatótávolságú bombázó re­pülőgép 200 millió dollárba kerül. Tizenhét ilyen repülő­gép árából meg lehetne oldani az afrikai földrészen az egész­ségügyi problémákat. Egyetlen interkontinentális rakéta árá­ból pedig egymillió hektárnyi terület öntözéséhez szükséges rendszer felépítését lehetne megvalósítani, míg az 1984. év globális katonai kiadásai csu­pán 6 százalékának felhaszná­lásával meg lehetne kétszerezni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet álla­mai által a fejlődő országok­nak folyósított hivatalos se­gítség összegét. Mindezek meggyőző érvek amellett, hogy sürgősen meg kell állítani a fegyverkezési versengést. A leszerelés és az annak nyomán felszabaduló összegek átirányítása békés célokra döntő módon hozzájá­rulna a fejlett és a fejlődő or­szágok között mutatkozó szint­különbségek felszámolásához, az igazságosságon, egyenlősé­gen és együttműködésen a­­lapuló új gazdasági világrend meghonosításához, általában a kortárs világot foglalkoztató más globális problémák meg­oldásához. A katonai kiadások tehát ó­­riási erőforrásokat kötnek le. Ezek felhasználása lehetővé tenné a világgazdaság megkö­vetelte strukturális változta­tások finanszírozását, a sze­génység felszámolását, amely az emberiség kétharmadát é­­rinti, létrehozná a Földön a tartós béke és biztonság, min­den férfi, nő, és gyermek szá­mára a virágzó jövő feltételeit — mutat rá befejezésül az UNCTAD-kiadvány. A fegyverkezési versengés óriási anyagi erőforrásokat von el a termelőtevékenységtől UNCTAD-KIADVÁNY A KATONAI KIADÁSOK KÁROS KIHATÁSAIRÓL FEJLESZTÉSI TERV A brazil kormány jóvá­hagyta az Amazonas vidék fejlesztésének programját. Azt a célt tűzte ki, hogy a kö­vetkező tíz évben meggyor­suljon az 1 560 000 négyzetki­lométer területű, de alig 2 millió lélekszámú vidék gaz­dasági és szociális fejlődése, s emelkedjék a lakosság élet­­színvonala. ÚJ LEPKEFAJTA Huang Zhengxin biológus Zhejiang Uygur kínai körzet­ben, az Altum-hegységben egy újfajta, nagy magassá­gokban élő lepkefajtát talált. Szárnya fehér színű és sárga vonalak vannak rajta. Ugyan­ez a biológus eddig 20 új ro­varfajtát fedezett fel. KITARTÓ ERŐFESZÍTÉSSEL A 32 éves Bansidhar Me­­deiros portugál származású amerikai fiatalember az USA nyugati partvidékétől a kele­tiig 5200 kilométert szaladt egyedül. Teljesítményét a Nemzetközi Békeévnek szen­telte. Medeiros 1985. október 9-én indult el Capistrano San Juan kaliforniai helységből s naponta átlagban 50 kilomé­tert tett meg. Az USA konti­nentális részének legkülönbö­zőbb domborzati formáin — hegyeken, szavannákon, sík­ságon, erdőkön — haladt át a sivatagi övezetek égető nap­sütésében és mínusz nulla fo­kon egyaránt. A vakmerő vál­lalkozót hivatalos fogadta­tásban részesítették az Egye­sült Nemzetek New York-i székháza előtt, ahol kijelen­tette: azért vitte végig ezt a vállalkozást, hogy bebizonyít­sa, kitartó erőfeszítésekkel az emberek bolygónkon elérhe­tik összes kitűzött céljukat. DISNEYLAND FRANCIAORSZÁGBAN Az amerikai Walt Disney Production úgy döntött, Fran­ciaország lesz az első európai állam, ahol Disneylandet fog­nak létesíteni. Az óriási szó­rakoztató létesítményt Párizs közelében fogják felépíteni. MÚMIA 11. Ramszesznek, Egyiptom legnagyobb fáraójának a múmiájáról megállapították: az uralkodót élete végén szörnyű fogfájás kínozta, és sokat szenvedett a reumától is. BUGATTI 55-ÖS SZUPER Minden idők egyik legna­­gy­obb összegét fizették ki Nyugat-Európában egy hasz­nált gépkocsiért. A londoni Sotheby árverésén 440 ezer fontért kelt el egy világos­piros, 1932-ben készült két­üléses Bugatti 55-ös szuper sportkocsi. Eredetileg Lord Rotschild tulajdona volt, és egyike a több mint fél évszá­zad viharát átvészeli és még­is fennmaradt 12 legkereset­­tebb Bugatti-modellnek. Ka­lapács alá került egy 1932-es Daimler, Landaulette is, a­­mely Sir Winston Churchillt vitte éppen húsz éven át, 1932 és 1952 között. Noha ez a tény is sokat nyomott a latban árának megállapításánál, egy svájci gyűjtő potom 60 500 fontért megkapta. A használt gépkocsik kereskedelmében a világrekorder egyébként eg­y másik néhai brit lovag, John Lennon Rolls-Royce Khantom V-je, amely tavaly­ New Yorkban 2 millió­ dollá­rért kelt el. KIREPÜLT AZ AUTÓBÓL Angliában a napokban egy kocsi ablakán át kirepült egy 15 hónapos gyerek. A ko­csi 110 kilométeres sebesség­gel haladt, a kocsi vezetője, az anya elvesztette uralmát a kormánykerék felett, s egy kanyarban a gyerek kiesett az ablakon. Az anya persze nagyon megijedt, de a gyerek csodálatosképpen alig sérült meg, csak néhány karcolást szenvedett. ÖTSZÁZ EMBERT ÖLTEK MEG A VADÁLLATOK Tavaly Zimbabwében több mint 500 embert öltek meg a vadállatok, a kígyók, a kro­kodilok, az elefántok és az oroszlánok. Ezenkívül az or­szágban tavaly 200 embert csapott agyon a villám. ADATOK Minden harmadik angliai és walesi házasság válással­ végződik —állapítja meg egy­ Londonban kiadott jelentés. Az elmúlt húsz évben a válások száma a hatszorosára nőtt, s Nagy-Britannia e téren ma az elsők között van a világon. 1983-ban Angliában és Wales­ben 147 ezer házasságot bon­tottak fel. ELÉGETT KÖNYVGYŰJTEMÉNY Megsemmisült a legna­gyobb, Texas történelmével foglalkozó könyvgyűjtemény abban az óriási tűzben, amely az austini Jenkin Kiadóház­ban pusztított. A gyűjtemény körülbelül 15 000 könyvet tartalmazott. Ezenkívül a tűz martalékává vált több mint félmillió értékes könyv, levél és kézirat is. KÉT ÚJ SZÍVET KAPOTT HUSZONNÉGY ÓRA ALATT az a fiatal amerikai nő, akinek 24 óra leforgása alatt kétszer ültettek át szívet, hihetetlenül jól érzi magát, közölték az orvosok. Ameri­kában Charlotte város kórhá­zában a 31 éves Sandra Car­bone Collier négy gyermek anyja új szívet kapott, amely egy közlekedési szerencsét­lenségben meghalt 17 éves sze­mélytől származik. Mivel azonban a fiatalasszony szer­vezete jelezte, hogy a szívet kiveti magából, az orvosok aznap este új szívet operáltak be mellkasába. Ez a műtét több mi­nt tíz órán át tartott. VARSÓ A Szejm határozata a lengyel külpolitika irányvonalairól A Lengyel NK Szejmje hatá­rozatot fogadott el a külpoliti­ka 1986. évi feladatairól és irányvonalairól. A határozat hangsúlyozza, hogy a külpoli­tika fő célkitűzései az ország biztonságának és szuverenitá­sának, határai sérthetetlensé­gének szavatolása, egy újabb háború veszélyének elhárítása és a nép nemzeti törekvéseinek valóra váltása. A határozat síkraszáll a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok megszilárdításá­ért, s hozzáfűzi, hogy Lengyel­­ország fellép a kapcsolatok bővítéséért a fejlődő országok­kal és az el nem kötelezettségi mozgalommal, valamint a po­litikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok nor­malizálásáért és fejlesztéséért a tőkés világ fejlett országai­val. A Szejm — mutat rá a hatá­rozat — állást foglal Lengyel­ország ENSZ-beli és más nem­zetközi szervezeteken belüli akcióinak szüntelen aktivizá­lása mellett, s teljes mérték­ben támogatja a Nemzetközi Békeév keretében előirány­zott akciókat. A lengyel parlament osztja a nemzetközi közvélemény aggo­dalmát a fegyverkezési hajsza folytatódása és fokozódása ál­tal kiváltott helyzetben. A Szejm határozata síkraszáll az enyhülés felújításáért, s kife­jezi a reményt, hogy a genfi szovjet-amerikai magas szintű találkozó határozatainak va­lóra váltása pozitív befolyással lesz a Kelet és a Nyugat kö­zötti dialógus sikeres bővülé­sére, a világon olyan politikai légkör létrejöttére, amely lehe­tővé teszi a jelenlegi konflik­tusok megoldását, összhang­ban az emberiség fő céljával, a béke megvédésével és meg­szilárdításával. Román-pakisztáni gazdasági megbeszélések Ion M. Nicolae elvtársat, a kormány első miniszterének helyettesét, aki munkalátoga­tást tesz Pakisztánban, fogadta Mohammad Khan Junejo pa­kisztáni kormányfő. A román vendég találkozott még a pénzügyminiszterrel, a terv­ügyi, ipari, kereskedelmi mi­niszterekkel, más hivatalos pa­kisztáni személyiségekkel. A megbeszélések során a felek elemezték a román—pa­kisztáni gyümölcsöző együtt­működés további fejleszté­sének lehetőségeit, főleg gaz­dasági téren, a magas szinten lezajlott megbeszélések és lét­rejött megállapodások szelle­mében. Megállapodtak olyan konkrét intézkedésekben, a­­melyek újabb gazdasági objek­tumok építéséhez vezetnek, ugyanakkor elhatározták a két ország kereskedelmi cseréinek bővítését. KÖZÉP-KELETI ESEMÉNYEK Libanon fővárosában a hét második felében is feszült helyzet alakult ki. Bejrút kü­lönböző térségeiben, főként a demarkációs vonal mentén, további összetűzésekre került sor a keresztény és muzulmán milíciák között. A baabdai el­nöki palota térségéből tüzér­ségi lövedékek becsapódását jelezték. A síita milíciaegységek és palesztin harcosok között az utóbbi két napban lezajlott összetűzések után továbbra is feszült a helyzet a szabrai és satilai palesztin menekülttá­borok térségében. A hírügynökségek ugyan­akkor közölték, hogy izraeli harci gépek két egymást köve­tő napon is berepüléseket haj­tottak végre Bej­rút és az or­szág déli övezete fölött. New Yorkból jelentették, hogy a palesztin nép elidege­níthetetlen jogainak érvénye­sítéséért küzdő ENSZ-bizott­­ság felkérte Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, for­duljon felhívással a világszer­vezet összes tagállamaihoz nemzetközi értekezlet mielőb­bi összehívásáért a közép-kele­ti kérdésben. Az ENSZ-bizott­­ság szerint egy ilyen értekez­leten részt kell venniük az összes érdekelt feleknek. Csak­is ilyen értekezlet összehívása képezi a reális utat a közép­keleti válság igazságos és tar­tós megoldására — hangsú­lyozza az említett bizottság. Ammanban újabb találkozó­ra került sor Husszein jordá­­niai király és Yasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke között. Ez alka­lommal folytatták a tanácsko­zást a békés megoldást célzó jordániai—palesztin közös ak­ciókról. A DÉL-JEMENI HELYZET ALAKULÁSA Az ország lakosságához in­tézett felhívásában Aboubakr Al-Attas, Jemen NDK Leg­felsőbb Népi Tanácsának al­­elnöke, miniszterelnök, aki ideiglenesen betölti a köztár­saság elnöki tisztségét is, hangsúlyozta, hogy a jelenle­gi időszak legfontosabb fela­data a január 13-i események következményein­ek sürgős felszámolása — jelenti a TASZSZ hírügynökség. A Jemeni Szocialista Párt — mutatott rá Aboubakr Al- Attas — munkálkodni fog az ország lakossága normális életének biztosításával kap­csolatos tevékenység mielőbbi újrafelvételén. Chilében az elmúlt napokban további tüntetésekre került sor a demokrácia visszaállítása érdekében. A képen: karhatalmi erők vízágyúkkal oszlatják szét a santiagói orvosok tüntetését. RÓMA A szakszervezetek fellépése a pénzügyi törvénnyel kapcsolatban A három nagy olasz szak­­szervezeti központ — CGIL, CISL és UIL — dokumen­tummal fordult Bettino Craxi olasz miniszterelnökhöz, a­­melyben kérték a parlament­ben vita alá bocsátott 1986. évre vonatkozó pénzügyi tör­vény egyes cikkelyeinek mó­dosítását. Az ANSA hírügy­nökség jelentése szerint a kért­ módosítások a szociális előirányzatokkal és egészség­­ügyi ellátással kapcsolatos fejezetekre vonatkoznak. ELŐRE - 1986. február 1. • Öt világrész hírei • A NUKLEÁRIS ÉS ŰR­­FEGYVEREKRE vonatkozó genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon csütörtökön meg­tartották a közép-hatótávolsá­gú nukleáris fegyverzetek kér­désével foglalkozó csoport ülé­sét. BÉCSBEN plenáris ülést tar­tott az Osztrák KP KB, amely az 1987 tavaszára kitűzött par­lamenti választások előkészíté­sével kapcsolatos kérdéseket vizsgálta meg. MOSZKVÁBAN aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia SZSZK 1986—1990-re vonat­kozó árucsere és fizetési e­­gyezményét, valamint a kétol­dalú kereskedelmi cserék 1986-ra szóló jegyzőkönyvét — jelenti a TASZSZ hírügynök­ség. UGO CARPINELLIT, * az Olasz KP tagját megválasztot­ták a Salerno melletti Giffoni- Valle-Piana város polgármes­terévé. A városi elöljáróság­ba az Olasz Szocialista Párt, valamint a független baloldal képviselőit választották még be. EGY KAMPALAI hivatalos közlemény szerint Yoveri Mu­seveni ugandai elnök Samson Kisekkát nevezte ki az ország miniszterelnökévé. Samson Ki­­sekka eddig a Nemzeti Ellen­állási Hadsereg külügyi fele­lőse volt; Pontian Mulemát pénzügyminiszterré nevezték ki. A közlemény rámutat, hogy kinevezték még a kor­mány négy tagját, az államfő pedig átvette a honvédelmi miniszteri­­teendőket is. A DÉL-AFRIKAI országok fejlesztés-koordináló értekez­letének résztvevői és a Közös Piac képviselői 1986—1990-re egyezményt kötöttek létesít­mények létrehozására, a közle­kedés, a mezőgazdaság, az e­­nergia és a bányászat terén. A munkálatok körülbelül 100 millió dollárba kerülnek — közli a Reuter hírügynökség. SVÁJC kereskedelmi mérle­ge a tavaly 8,13 millió frank hiánnyal zárult — jelentették be hivatalosan Bernben. AZ AFRIKAI ORSZÁGOK küladóssága 1985 decemberé­ben 170 milliárd dollárt tett ki, 20 milliárd dollárral töb­bet, mint 1984 végén — jelen­tette ki Nairobiban Babacar N’Diaye, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke. Rámutatva, hogy az afrikai államok erőforrá­saihoz képest az összeg óriási, a bank elnöke kifejezte aggo­dalmát a kontinens országai küladósságának megoldatlan problémája miatt. RONALD REAGAN, az USA elnöke Richard Lyngét nevez­te ki mezőgazdasági miniszter­ré John Block helyett, aki né­hány héttel ezelőtt adta be lemondását — közli az Asso­ciated Press hírügynökség. CSÜTÖRTÖKÖN megkezdő­dött a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentésére, valamint a járulékos intézkedésekre vo­natkozó bécsi tárgyalások 38. menete. AZ ENSZ-BEN képviselt af­rikai államok csoportja nevé­ben Szudán kérte az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsá­nak sürgős összehívását az Afrika­ déli részében fennálló helyzet megvizsgálása végett. Az utóbbi hónapokban a Biz­tonsági Tanács többször ele­mezte a térség helyzetét, ahol a pretoriai rasszista rendszer­nek a szomszédos államok el­leni akciói következtében ál­landó feszültség ■ uralkodik. Részletek a Challenger űrrepülőgép tragédiájával kapcsolatban Az amerikai Challenger űrrepülőgép katasztrófája, mely­ben hét űrhajós, öt férfi és két nő vesztette életét, mély megrendülést váltott ki nemcsak Amerikában, hanem az egész világon. A nagy nemzetközi hírügynökségek tudósítói, akik jelen voltak az űrrepülőgép fellövésénél, megrázó rész­leteket közöltek a történtekről. Az alábbiakban a FRANCE PRESSE hírügynökség tudósításából közlünk részleteket a szerencsétlenséggel kapcsolatban. „A floridai Cape Canave­ralban gyönyörű volt az idő, amikor a tragédia bekövetke­zett. A fel­övést­előzőleg . *!■?..­­halasztották. ~..ynért: hétfőről keddre virradó éjjel olyan hideg volt, hogy jégréteg ra­kódott le a kilövő toronyra. Néhány tíz másodperccel az űrrepülőgép fellövése után, a­­mikor az 26 kilométernyi ma­gasságban volt és 3200 kilo­méteres óránkénti sebességgel haladt pályája felé, hatalmas robbanást lehetett látni az a­­merikai televízió-képernyőkön — olyan volt, mint egy óriási narancsszínű labda —, ame­lyet valóságos tűzeső köve­tett: az űrrepülőgép lángoló roncsai az Atlanti-óceán vizé­be hulltak. Pár másodperccel a robba­nás előtt az űrrepülőgép pa­rancsnoka, Francis Scoebe, az űrrepülések egyik veteránja, és a houstoni (Texas) ellenőr­ző központ között lezajlott rádió-párbeszéd arra utalt, hogy minden jól megy. A rádiókapcsolat utolsó fá­zisa ez volt:­­Ellenőrző központ: bekap­csolni a fő motorokat, 5, 4, 3, 2, 1. Felszállás. Smith (pilóta): kezdjük a műveletet (a felszállás , utáni normális műveletről van szó). Központ: a művelet igazol­va. Emelkedő sebességetek 644 méter másodpercenként. Challenger: maximális erőt! Smith: Maximális erő iga­zolva.» Ezután síri csend követke­zett, majd pedig az ellenőrző központ képernyőin megje­lent a lángoló gömb. Meg­szólalt a repülésellenőr hang­ja: «Úgy látszik, súlyos prob­léma történt. Megszakadt az összeköttetés a legénységgel». Azoknak a gyermekeknek az előbbi örömujjongása, a­­kik azért gyűltek­ itt össze, hogy részt vegyenek életük legnagyobb eseményén, egy űrrepülőgép fellövésénél, egy­ből borzalmas sikoltozássá változott. Több száz gyermek volt Cape Canaveralban, hogy jelen legyen, amikor felszáll az első magánszemély, akit «meghívtak az űrbe», a 37 éves Christa Mcauliffe tanár­nő,­ két­ gyermek anyja,, akit 11 000 jelölt közül választot­tak ki. Az angol nyelv- és történelemtanárnő csütörtö­kön közvetlenül az űrből kel­lett volna, hogy leadjon egy leckét, ami a történelemben az első űrlecke lett volna, majd pedig, visszatérve­ a kozmoszból, egy­­társadalom­­tudományi tanfolyamon kel­lett volna tanárnőként tevé­kenykednie. A gyermekek e­­lőször nem fogták fel, hogy mi történik. Arcukról válto­zatlanul sugárzott az öröm, mint ahogyan sok televízióné­ző is azt h­itte, hogy a lángok attól a két pótrakétától szár­maznak, amelyek leváltak az űrrepülőgépről. A gyermekek tovább lengették papírzász­lócskáikat és ugrándoztak ö­­römükhett. A tanárnő szülei és férje, akik a két gyermek­kel, Scottal és Caroline-nal jelen voltak, tovább kémlel­ték az eget, anélkül hogy tudták volna, milyen hihetet­len tragédia játszódott le a szemük előtt. A hangszórók­nak kellett bejelenteniük, hogy valami súlyos dolog történt. Ekkor beállt az el­viselhetetlen, síri csend, mi­közben a képernyőn látni le­hetett, hogy miként szóródnak szerteszét az égő roncsok. Az­tán mintha egy kőlapot csap­tak volna le, a bemondó hangja: «Felrobbant a jár­mű». Az ellenőrző központban a technikusok kővé dermedtek, s egy szót sem tudtak kiejte­ni. A jelenlévő újságírók, a­­kik hozzászoktak már az űr­repülésekhez, sírni kezdtek. Ugyanilyen megrázó jelene­tek zajlottak le abban a concordi iskolában is, ahol Christa tanított, és ahol a kü­lönböző tantermekből össze­gyűlt több mint 1200 tanuló szorongott a televíziókészülé­kek előtt, hogy lássa a fellö­vést. A robbanás pontos okai még nem ismeretesek. Sokféle oka lehetett: akár egy rövid­zárlat, akár az, hogy túl ko­rán működésbe lépett az a robbanó szerkezet, amely biz­tosítja a pótrakéták leválá­sát, de a legvalószínűbb, hogy felrobbant az a tartály, a­­melynek a felszállás után nyolc és fél perccel kellett volna leválnia az űrrepülő­gépről. . . ■ A tartály két különálló részében, mint már megírtuk, 1,5 millió liter folyékony hid­rogén és 550 000 liter folyé­kony oxigén volt; a kettő e­­gyütt az eddig ismert egyik legerősebb robbanóanyag. A folyékony üzemanyag meghaj­tó eszközként való felhaszná­lását mindig is az űrrepülé­sek egyik legkényesebb prob­lémájának tartották, viszont ez az üzemanyag abszolút nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérjék a szükséges óriási hajtóerőt. Az Egyesült Álla­mok eddigi 56 űrrepülése so­rán, melyek közül 25-öt a négy űrrepülőgép, a Chal­lenger, a Discovery, az Atlan­tis és a Columbia bonyolított le, eddig még nem történt e­­gyetlen halálos baleset sem, úgyhogy annál nehezebb meg­fejteni a Challenger űrrepü­lőgép robbanásának titkát. Megjegyzendő, hogy a hét űrhajósnak nem állt rendel­kezésére semmilyen eszköz ahhoz, hogy elhagyja az űr­­repü­lőgépet, miután azt fel­lőtték. Az Űrrepülőgépek el­ső négy küldetése idején még voltak katapult-székek az űr­repülőgépeken, de ezeket a kísérleti repülések után fel­számolták, különösen miután megnövekedett a legénység tagjainak száma és a kezdeti kettőről hétre emelkedett. A Kennedy űrközpont igaz­gatója, Richard Smith közölte, hogy a robbanás után mintegy 20—30 másodperccel az űrre­pülőgép két meghajtó raké­táját, melyek épségben ma­radtak, biztonsági okokból a Földről távvezérléssel meg­semmisítették, mivel az egyik rakéta olyan pályára helyez­kedett, amely lakott területek felé vezetett. A Challenger űrrepülőgép katasztrófája miatt az Egye­­sü­lt Államokban hétnapos nemzeti gyászt rendeltek el­. Nyomda: Combinatul Polgrafic Casa Scinteil 1080 Bal

Next