Előre, 1986. május (40. évfolyam, 11949-11974. szám)

1986-05-01 / 11949. szám

ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! Redartta ELŐRE: 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1, sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ROMPRESSI LATELI­A — Sectorul export-import presa P.O. Box 13—201, telex: 10 376 profir Bucuresti, Calea Griviței nr. 64—66 Világ proletárjai, egyesüljetekl A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL. évfolyam , 11949 szám 1986. május 1., csütörtök 6 oldal ára 50 báni ,,Elmondható, hogy visszatekintve május elseje munkásmegnyil­­vánulásaira, azok kiemelik a román proletariátus gazdag és hősi történelmét szervezkedésének kezdeteitől, forradalmi politikai pártjának megalakulásától a szocialista forradalom győzelmes kivívásáig, az új társadalom, a szocialista társadalom sikeres építéséig NICOLAE CEAUSESCU FELELŐSSÉGTELJES MUNKA ÉS DICSŐ HAGYOMÁNYOK ÜNNEPE M­­ájus elseje immár mintegy százesztendős hagyomá­nya mindenkor az újjá­születést jelképezi. Azt szimbo­lizálja a tavasz miatt, hisz ez az ünnep tájainkon a természet megújhodásának, színpompás vi­rágba bomlásának közepére esik, de ezt jelképezi azért is, mert május elseje, amióta csak a dolgozók szerte a világon megülik, mindig a munka, a har­ci szolidaritás napja. A munka, a harc és a szolidaritás pedig oly természetesen kapcsolódik a megújhodáshoz, mint a tavasz a természet ébredéséhez, a rügy­­fakadáshoz és a virágzáshoz. Persze május elseje megújho­dást sürgető és hozó harci nap­ja évszázados megünneplése so­rán más-más tartalommal telítő­dött, hiszen régen a munkáért, a megélhetésért, a dolgozók jo­gaiért folyó küzdelem napjaként köszöntötték a dolgozók, megint más korban a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a füg­getlenségért és szuverenitásért vívott harci napként íródott be a munkásmozgalom történetébe, az utóbbi több mint négy évti­zedben a hazai tájakon a meg­újító, az új társadalom építését kiteljesítő szabad munka, terem­tő alkotás nagyszerű ünnepe. Olyan felemelő ünnep, amely­ben a munka, a harci szolidari­tás és a megújhodás minden szempontból egybeötvöződik, mert forradalmi hagyományokat idéz, megfeszített építőmunkát jelképez, történelmi eredménye­ket összegez, sorsformáló teen­dőket tudatosít és országalakító terveket bont ki ez az ünnep. És ilyen szempontból különle­ges varázsa van a mai május el­sejének, hiszen dicsőséges kom­munista pártunk megalakulása 65. évfordulója jegyében, pár­tunk új minőséget hozó, tudo­mányos-technikai forradalmat általánosító programjai, az or­szágot a közepesen fejlettség stádiumába lendítő nyolcadik ötéves terv teljesítése nagy munkájában ünnepeljük. Mindez a munka és a szolidaritás mai hagyományos ünnepét még in­kább a hat és fél évtizedes for­radalmi harcok és megfeszített építés tradíciói méltó felidézésé­nek, s egyben eredményeink, teendőink, terveink számbavéte­lének, tudatosításának napjává avatja. Az a tény, hogy a törté­nelem akaratából május elseje és a párt születésnapja között mindössze nyolc nap az időkü­lönbség, a mai ünnepet a párt évfordulója jegyében üljük meg: harci hagyományokra, for­radalmi megújhodást hozó győ­zelmekre, az új társadalom épí­tésében elért ragyogó sikerekre emlékezünk, mai munkánkra fi­gyelünk, holnapi útjainkra te­kintünk. Társadalmunknak azt a pártját, éltető központját és di­namizáló erejét köszöntjük, a­­melyről Nicolae Ceaușescu elv­társ a Központi Bizottság leg­utóbbi plenáris ülésén méltán állapította meg: „Most, amikor 65 éve lesz a Román Kommu­nista Párt megalakulásának és csaknem száz éve az első romá­niai munkáspárt létrejöttének, jogos büszkeséggel elmondhat­juk, hogy erős, egységes pár­tunk van, amelyet az egész nép bizalommal követ, hogy pártunk számára nincs és nem is lesz soha magasztosabb cél a nép érdekénél, a nép jólétének és boldogságának, Románia füg­getlenségének és szuverenitásá­nak érdekeinél, a szocializmus és a kommunizmus ügyénél!" Harcos májusok hagyományai­ra gondolunk ma. 1921 májusá­ra, amikor a hazai munkásmoz­galom forradalmi tradícióit foly­tatva és a történelmi szükség­­szerűséget kifejezve a Szocialis­ta Párt átalakult Kommunista Párttá, a munkásosztály olyan forradalmi, marxi-leuiai elvi ala­pokon álló élcsapatává, mely új történelmi feltételek között ma­gasra emelte a munkásság, a dolgozók, a demokratikus erők harci zászlóját. Olyan májusokat idézünk, amikor a párt mozgósí­totta és szervezte a tömegeket a jobb életért, a demokráciáért, a függetlenség megvédéséért ví­vott harcban, a fasiszta veszély elleni küzdelemre. Idézzük 1935 és 1936 május elsejét, de főleg 1939-et, az európai visszhangot kiváltó hatalmas antifasiszta és háborúellenes tüntetések harci napját. Gondolunk 1944. május elsejére, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom diadalra juttatásában oly jelen­tős szerepet betöltött Munkás­egységfront születésnapjára. És megemlékezünk 1945 májusáról, a győzelem és a béke ünnepé­ről, melynek eljöveteléhez orszá­gunk népe is nagy véráldozato­­­kat hozott. Visszatekintünk a to­vábbi szabad és építő májusok­ra, a valóban minden téren megújhodást hozó IX. kongresz­­szus utáni május elsejei örömme­­li számvetésekre, így vezet az út a harci hagyo­mányidézéstől mai munkástradí­­ciók alkotásáig. Hiszen miköz­ben az elődök áldozatos harcai­ra, a párt küzdelmeire tekint­(Folytatása az 5. oldalon) Márki Zoltán ÚJULÁS Tündöklése, májusunk, növekedés, béke, csodás, fákon virág gyújtotta színes és szelíd robbanás. Mindenhol fegyvermentes övezetek a friss füvek, levegöző, szelekben lángra lobbanó zöld tüzek. És szárnyakat bontó öröm minden egy napra tárt levél, ez az ujjongó ájulás, s hogy a tavasz bennünk is él. Tünttöttfes z~T­iáji­gxink,.............. szivünkben, a világon, szépséges vagy, valóság, s szépséges, mint egy álom. m­nnyi tavaszi virág ké­­s­­zül, amikor boldog be­­ly­ségben ontja a fehér telet feledve megannyi színét a hirtelen növő, zöldellő, vi­rágba boruló természet: mindmegannyi tüneménye közül a legmeghittebb emlé­kek az orgonához fűznek. Ki az, akinek fürtös, illatos virá­gai, szelekkel játszó, szív a­­lakú levelei láttán ne jutna eszébe első szerelme? Ki ne álmodozott volna fehér, hal­ványlila, sötétviola árnyéká­ban a boldogságról? S múló idejével, e már távolodó em­lékkel a kedves homályban, ki ne pillantana habzó bok­­rokra-fákra földerülten, a visszatért tavasz bizonyossá­gával, új s új terveket szövö­getve, készen a nyarak nagy munkáira? Egy másik meghitt szál, de inkább sorsvonal is az orgo­nákhoz vezet. A régi majáli­soké, amidőn hajakba tűzött szál orgonákkal, vagy orgona­csokrokkal a kezükben erdőt­­mezőt egy napra megszálló, ünneplőbe öltözött munkás­asszonyok és­­férfiak, velük egybevágón gondolkodó, min­den szegényekkel és elnyo­mottakkal szolidáris társak, egyszóval elvtársak találkoz­tak. Meghányni-vetni ugyan­csak bajos ügyeiket, harcuk teendőit, verseket felmonda­ni és dalokat dalolni arról, ami fáj, és ami elmulaszthat­ja a fájdalmat. Éppen száz esztendeje, hogy Chicagóban elhatározták, legyen május elseje hivatalosan a munkás­osztály, minden munkásem­ber ünnepe. Sokáig és sokfelé a hivatalos és nyílt ünneplés helyett is a zöldben majáliso­­zó titkolt ünneplés járta, s a harcot hirdető lobogók he­lyett az orgonák karcsú virá­gai suttogták a remény sza­vait a májusi szélben. És gyöngéd szépségük készsége­sen rejtegette mindazok gon­dolatait és szándékait, akik segítségükkel is kijátszották az önkényes rendőri szabályt, és minden tilalom ellenére minden május elsején mégis találkoztak. Aztán... Emlék­szem az első szabad május el­sejére, amikor a zászlókra or­gonavirágot kötöttünk. A világ száz év alatt na­gyot változott. Másutt is, ná­lunk is, de az ünnep értelme és célja, lényege és varázsa változatlan maradt. Század vvégi világunkban több világ él együtt, de mindenkben változatlanul — más-más nyomatékkal, más-más hely­zeti indítékkal, különféle ok­ból és hatáscélzatból kifolyó­lag — elsőrendű fontosságú maradt a dolgozó ember sor­sa, a munka mint az értékte­remtés legfőbb forrása. A vi­lág fájdalmasan nagy öveze­teiben még mindig úgy me­gyen, hogy aki dolgozik, an­nak rosszabb a sorsa, mint annak, aki se anyagi, se szel­lemi javakat nem teremt. Minden új május elseje az ő sorsfordulatuk szükségét is hirdeti. S minthogy e nap a munka ünnepe, különös su­­gársúrlódással érinti gondo­latainkat és gondjainkat, minthogy a jelenlegi világ­­helyzetben fölöttébb számot­tevők az olyan erők, amelyek a teremtő munka helyett a háborús pusztítást helyezik kérdéseink középpontjába. A májusi ünnep, hagyományos díszeivel és jelképeivel, a vi­rágzó orgonákkal együtt, ma­ga­ az eleven tiltakozás a pusztítás ellen, egyben a hű­ség tüntetése a munka, az al­kotás, az ember és megtartó értékei mellett. Nekünk dolgunk van, ter­veink, országosak és személy­­szerint vagy családokra le­bonthatók, minket a munka vár, és azt akarjuk, hogy to­vábbra is a munka várjon mindazzal együtt, ami mun­kánk értékeként visszahárul az életünkre. Közel e májusi ünnephez, alig egy héttel ké­sőbb ünnepeljük pártunk megalakulásának évforduló­ját, ez idén a hatvanötödiket. Az építés bonyolultabb, in­tenzív szakaszába léptünk, a másodfokú műszaki és hozzá­­értési minőségeket igénylő te­remtő munka szakaszába. Ne­künk dolgunk van, nekünk béke kell, nekünk a műszaki­­tudományos forradalom, az e­­lektronizálás, a robotika elő­retörésének vesződséges folya­matában is szükségünk van arra, hogy az elemi, termé­szeti szépségek, együtt a kul­túráéval, erőt adjanak a to­vábbi fölemelkedéshez. Szük­ségünk van az orgonákra, a májusi illatra, a közelgő nyárra, az idő egészére, a za­vartalanul forgó földgolyóra, fönnmaradó bolygónkra, bé­kés, világra-virágra, mert dol­gozni akarunk... Szász János MÁJUSI ORGONÁK Dán Rotary HÓDOLAT Magasba lendülj, himnuszt zengj, dalom, Himnuszt a Pártnak az évfordulóra! Hős él hitünkben s szívünkben, akár Egy rüggyel és virággal újuló fa. Áldott bőségtől lelkes most a föld. Meleg kenyérszag leng az ősi tájon, Apránként hull a szavakba a fény. Ahogy a mag a hambárokba, nyáron, Egy Ország és egyetlen Párt vagyunk, Amikor öt, a vezetőt köszöntjük. A kommunizmus felé visz utunk, S a háromszínű zászló leng fölöttünk. SÓS Imre fordítása RANGOS MUNKASIKEREK Határidő előtt Fehér megye dolgozói ha­táridő előtt teljesítették négy­havi tervüket az ipari áru­termelés tekintetében és megte­remtették a feltételeket, hogy május 1-jéig előirányzaton felül több mint 133 millió lej értekű­ termelést valósítsanak meg. A NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommu­nista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnöké­hez intézett táviratban az RKP Fehér megyei Bizottsága többek között rámutat: Biztosítjuk, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elv­­társ, hogy Fehér megye dol­gozói továbbra is határozot­tan és forradalmi felelősség­gel, az ön által a Romániai Szakszervezetek Általános Szö­vetségének mostani kongresz­­szusán tartott nagyszerű beszé­dében adott feladatok és útmu­tatások szellemében tevékeny­kednek. a XIII. pártkongresszus határozatainak valóra váltása érdekében, amelyek azt szolgál­ják, hogy a haza rátérjen az újabb fejlődési szakaszra, a szo­cialista haladás és civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. Újabb turbina az országos hálózatban A párt megalakulásának 65. évfordulója és május 1-je tiszteletére a Vaskapu II Flidroenergetikai és Hajózási Rendszer építői és szerelői ki­emelkedő sikerről számolnak be: bekapcsolták az országos há­lózatba a hatodik 27 megawattos turbinát. A munkatermelékeny­ség növelésével és hatékony műszaki megoldások alkalmazá­sával közel két hónappal gyor­sabban szerelték fel a hatodik turbinát, mint az elsőt­, amelynek átadásától a Vaskapu II. vízi­­erőmű 420 millió kilowattóra villamos energiát adott a nem­­zeti gazdaságnak 5000 tonna barnaszén terven felül A comahesti-i szénmedence bányászai az elmúlt idő­szakban fokozták erőfeszíté­seiket, hogy minél több szén kitermelésével köszöntsék a Ro­mán Kommunista Párt 65. év­fordulóját és május 1-jét. A ter­melőkapacitások jobb kihaszná­lásával, a munkatermelékenység a tervhez viszonyítva 3 száza­lékkal növekedett, és ez lehető­séget teremtett 5000 tonna barna szén terven felüli kitermelésére. A vermesti-i­­asári, Lapos Nord-i részlegeken új, nagy ter­melékenységet biztosító fejté­seket nyitottak meg. Jelenleg azon tevékenykednek, hogy mi­előbb megkezdjék a kitermelést két­ újabb fejtésnél, ahol ha­vonta 1500 tonna termelést való­sítanak meg előirányzaton felül. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság miniszterelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke kedden fogadta Ra­­naszinghe Premadaszát, Sri Lan­ka Demokratikus Szocialista Köztársaság miniszterelnökét, a­­ki hivatalos látogatást tett or­szágunkban. A találkozón részt vett Con­stantin Dascalescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere. Sri Lanka miniszterelnöke kö­szönetet mondott N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elnöknek, hogy fogadta, és tolmácsolta ne­ki Junius Richard Jayewardene, Sri Lanka Demokratikus Szocia­lista Köztársaság elnöke baráti Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönő szavakat mondott, üdvöz­letét és legjobb kívánságait küldte Junius Richard Jayewar­dene elnöknek. Nicolae Ceausescu elnök egy­ben kifejezte meggyőződését, hogy a Sri Lanka-i miniszterel­nök látogatásár­a sorra kerülő megállapodások hozzájárulnak a két ország és nép baráti kapcso­latainak fejlesztéséhez. A találkozón kiemelték Ro­mánia és Sri Lanka baráti kap­csolatainak és együttműködésé­nek pozitív fejlődését és kije­lentették, hogy a továbbiakban is mélyíteni, diverzifikálni kí­vánják a kétoldalú együttmun­­kálkodást a közös érdekek je­gyében, a béke és a megértés egyetemes ügye szolgálatában. Mint megállapították, a két or­szág szüntelenül növekvő gazda­sági potenciálja előfeltételeket teremt a gazdasági és műszaki­­tudományos együttműködés fo­kozására, a kereskedelmi cserék bővítésére az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Úgyszintén taglalták a világ­politikai élet különböző vonat­kozásait. Nicolae Ceausescu elvtárs rá­mutatott, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is rendkívül az utóbbi...időben sorra került akciók fokozták a­­ feszültséget, majd kiemelte, min­dent meg kell tenni a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, egy általános leszerelési program megvalósításáért, amelynek kö­zéppontjában a nukleáris lesze­relés állna — de amely felölelné az összes klasszikus fegyvereket, a fegyverzetek, a csapatállomá­­nyok, a katonai kiadások csök­kentését is —, továbbá az erő­szak és az erőszakkal való fe­nyegetés kiküszöböléséért az államközi kapcsolatokból, az összes vitás kérdések kizárólag tárgyalásos megoldásáért, az e­gyetemes béke, biztonság és megértés politikájáért. Mint rámutatott, erősíteni kell a kis és közepes országok, a fej­lődő országok, az el nem kötele­zettségi mozgalom országai e­­gyüttműködését és akcióegysé­gét független gazdasági és tár­sadalmi fejlődésükért, egy közös stratégia megvalósításáért a gyengén fejlettségi problémák megoldásáért, egy új gazdasági világrend megteremtéséért, foly­tatott harcban. Nicolae Ceausescu elvtárs ki­emelte annak a fontosságát, hogy az ENSZ égisze­ alatt hív­janak össze nemzetközi konfe­renciát a fejlődő országok és a tellett,, orgiásiszk részvételével egy ú­i gazdaságpolitika kidol­gozása ’ és a fejlődő országok adósságai kérdésének globális megoldása érdekében. A találkozó során kifejezésre juttatták a két ország elhatá­rozását, bővíti nemzetközi síkú együttmunkálkodását abban a küzdelemben, amelynek célja,­­hogy a jelenkori társadalom nagy problémái a népek érde­kében nyerjenek megoldást, egy jobb és igazabb világot teremt­senek meg a földkerekségen. A találkozó szívélyes légkör­ben folyt le. a Mexikói Egyesült Államok nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke április 29-én, kedden bú­csúlátogatáson fogadta Luis Wy­bo Alfarót, a Mexikói Egyesült Államok bukaresti nagykövetét abból az alkalomból, hogy a nagykövet befejezte küldetését országunkban. Az államfő szívélyes légkörben beszélgetést folytatott a távozó nagykövettel. KOMMUNISTA PÁRTUNK HARCÁNAK EMLÉKEZETES MOZZANATA: 1939. MÁJUS 1. (3. oldal) MUNKÁSJELENTÉS A MUNKA ÜNNEPÉN A MINŐSÉG CSÍKSZEREDAI ÚTJÁN (2. oldal) MÁJUS 2- AZ IFJÚSÁG NAPJA I ■ . i­fjúság napja — kikeleti üde sarjadást, hegyipa­tak friss csobogását, má­jusfás, majálisos hangulatot idéz a munka ünnepének e második napja. Hiszen van „napja" a bányásznak, van a kohásznak, az építőnek, a nyomdásznak, a pedagógusnak... — megannyi tisztelgő főhajtás az áldozatos tetterő, szaktudás és szakmasze­retet előtt. Hogyne lenne hát azoknak is, akik ifjonti lelkese­déssel és felelősségtudattal viszik tovább, amit apáik rájuk hagya­­koztak nemzedékről nemzedékre. S van ebben valami jelképe­sen felemelő és sokatmondó, hogy éppen a munka — a MUNKA — ünnepét osztjuk meg ifjainkkal, e bíborpalástba öltö­ző nemzetközi ünnepet, amely véres osztálycsatákat idéz, de ugyanakkor számunkra elődeink történelmi akaratának beteljese­dését is nyugtázza. Méltó ünnep a május, — egy költőnk szavai­val élve, „legszebb fiatalsága az esztendőnek" —, méltó ifjúsá­gunkhoz — társadalmunk leg­szebb reménységéhez. Szerencsés korszakban szüle­tett nemzedék — mondjuk gya­korta —, amely számára nap­jainkban már történelmi példá­zat csupán a nyomorúsággal és megaláztatásokkal, éhezéssel és szenvedéssel terhes letűnt rend­szer ,a háború véres vihara, a kommunista elődök hősies helyt­állása, megannyi áldozatos küz­delme egy olyan világért, amely­ben valóban a szabad munka, a teremtő munka szabad ünnepét ülhetjük meg e májuselőn. Meg­szívlelendő, kitörölhetetlen pél­dázat, amelyet nem lehet fel nem idézni e napokban, kom­munista pártunk 65 éves évfor­dulójának előestéjén, s amelyet az ifjakkal való gyakori találko­zásai alkalmával pártunk főtit­kára sem felejt el emlékezetünk­be vésni: „Az elődök, szülöttek példamutatása éljen mindig ele­venen szívetek-lelketek mélyén! Vezéreljenek benneteket is a jövőben azoknak a munka- és életelvei, munka- és életmódja, akik a századok folyamán életü­ket is feláldozták a román nem­zet létéért, népünk haladásáért és boldogságáért!" Szerencsés korszakban, a szo­cialista építés, kiteljesedés évei­ben született és nevelkedett ez a nemzedék, olyan korszakban. JÖVŐBE MERÉSZKEDŐ ÁLMOKKAL amelyet a legmélyrehatóbb poli­tikai, gazdasági és társadalmi átalakulások, az ország eddigi történetében példa nélkül való megvalósítások és beteljesülések jellemeznek, s amelyet pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs széles látókörű, bölcs gondolkodása, újító szelleme, a haza és a nép sorsa iránt érzett forradalmas felelősségtudata a­­vatott valóban új történelmi kor­szakká az utóbbi több mint két évtized során. E nemzedék számára szinte természetes, magától értetődő jog volt a derűs-boldog gyer­mekkor, a felhőtlen diákévek, korlátlanul használhatta ki az életre, a munkára való felkészü­lés páratlan lehetőségeit, hogy felcseperedve, az élet értelmét szavatoló munka szeretetével és felelősségével felvértezve, de- Jakab Márta (Folytatása az 5. oldalon)

Next