Előre, 1986. május (40. évfolyam, 11949-11974. szám)
1986-05-01 / 11949. szám
ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! Redartta ELŐRE: 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1, sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ROMPRESSI LATELIA — Sectorul export-import presa P.O. Box 13—201, telex: 10 376 profir Bucuresti, Calea Griviței nr. 64—66 Világ proletárjai, egyesüljetekl A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL. évfolyam , 11949 szám 1986. május 1., csütörtök 6 oldal ára 50 báni ,,Elmondható, hogy visszatekintve május elseje munkásmegnyilvánulásaira, azok kiemelik a román proletariátus gazdag és hősi történelmét szervezkedésének kezdeteitől, forradalmi politikai pártjának megalakulásától a szocialista forradalom győzelmes kivívásáig, az új társadalom, a szocialista társadalom sikeres építéséig NICOLAE CEAUSESCU FELELŐSSÉGTELJES MUNKA ÉS DICSŐ HAGYOMÁNYOK ÜNNEPE Május elseje immár mintegy százesztendős hagyománya mindenkor az újjászületést jelképezi. Azt szimbolizálja a tavasz miatt, hisz ez az ünnep tájainkon a természet megújhodásának, színpompás virágba bomlásának közepére esik, de ezt jelképezi azért is, mert május elseje, amióta csak a dolgozók szerte a világon megülik, mindig a munka, a harci szolidaritás napja. A munka, a harc és a szolidaritás pedig oly természetesen kapcsolódik a megújhodáshoz, mint a tavasz a természet ébredéséhez, a rügyfakadáshoz és a virágzáshoz. Persze május elseje megújhodást sürgető és hozó harci napja évszázados megünneplése során más-más tartalommal telítődött, hiszen régen a munkáért, a megélhetésért, a dolgozók jogaiért folyó küzdelem napjaként köszöntötték a dolgozók, megint más korban a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, a függetlenségért és szuverenitásért vívott harci napként íródott be a munkásmozgalom történetébe, az utóbbi több mint négy évtizedben a hazai tájakon a megújító, az új társadalom építését kiteljesítő szabad munka, teremtő alkotás nagyszerű ünnepe. Olyan felemelő ünnep, amelyben a munka, a harci szolidaritás és a megújhodás minden szempontból egybeötvöződik, mert forradalmi hagyományokat idéz, megfeszített építőmunkát jelképez, történelmi eredményeket összegez, sorsformáló teendőket tudatosít és országalakító terveket bont ki ez az ünnep. És ilyen szempontból különleges varázsa van a mai május elsejének, hiszen dicsőséges kommunista pártunk megalakulása 65. évfordulója jegyében, pártunk új minőséget hozó, tudományos-technikai forradalmat általánosító programjai, az országot a közepesen fejlettség stádiumába lendítő nyolcadik ötéves terv teljesítése nagy munkájában ünnepeljük. Mindez a munka és a szolidaritás mai hagyományos ünnepét még inkább a hat és fél évtizedes forradalmi harcok és megfeszített építés tradíciói méltó felidézésének, s egyben eredményeink, teendőink, terveink számbavételének, tudatosításának napjává avatja. Az a tény, hogy a történelem akaratából május elseje és a párt születésnapja között mindössze nyolc nap az időkülönbség, a mai ünnepet a párt évfordulója jegyében üljük meg: harci hagyományokra, forradalmi megújhodást hozó győzelmekre, az új társadalom építésében elért ragyogó sikerekre emlékezünk, mai munkánkra figyelünk, holnapi útjainkra tekintünk. Társadalmunknak azt a pártját, éltető központját és dinamizáló erejét köszöntjük, amelyről Nicolae Ceaușescu elvtárs a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésén méltán állapította meg: „Most, amikor 65 éve lesz a Román Kommunista Párt megalakulásának és csaknem száz éve az első romániai munkáspárt létrejöttének, jogos büszkeséggel elmondhatjuk, hogy erős, egységes pártunk van, amelyet az egész nép bizalommal követ, hogy pártunk számára nincs és nem is lesz soha magasztosabb cél a nép érdekénél, a nép jólétének és boldogságának, Románia függetlenségének és szuverenitásának érdekeinél, a szocializmus és a kommunizmus ügyénél!" Harcos májusok hagyományaira gondolunk ma. 1921 májusára, amikor a hazai munkásmozgalom forradalmi tradícióit folytatva és a történelmi szükségszerűséget kifejezve a Szocialista Párt átalakult Kommunista Párttá, a munkásosztály olyan forradalmi, marxi-leuiai elvi alapokon álló élcsapatává, mely új történelmi feltételek között magasra emelte a munkásság, a dolgozók, a demokratikus erők harci zászlóját. Olyan májusokat idézünk, amikor a párt mozgósította és szervezte a tömegeket a jobb életért, a demokráciáért, a függetlenség megvédéséért vívott harcban, a fasiszta veszély elleni küzdelemre. Idézzük 1935 és 1936 május elsejét, de főleg 1939-et, az európai visszhangot kiváltó hatalmas antifasiszta és háborúellenes tüntetések harci napját. Gondolunk 1944. május elsejére, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom diadalra juttatásában oly jelentős szerepet betöltött Munkásegységfront születésnapjára. És megemlékezünk 1945 májusáról, a győzelem és a béke ünnepéről, melynek eljöveteléhez országunk népe is nagy véráldozatokat hozott. Visszatekintünk a további szabad és építő májusokra, a valóban minden téren megújhodást hozó IX. kongreszszus utáni május elsejei örömmeli számvetésekre, így vezet az út a harci hagyományidézéstől mai munkástradíciók alkotásáig. Hiszen miközben az elődök áldozatos harcaira, a párt küzdelmeire tekint(Folytatása az 5. oldalon) Márki Zoltán ÚJULÁS Tündöklése, májusunk, növekedés, béke, csodás, fákon virág gyújtotta színes és szelíd robbanás. Mindenhol fegyvermentes övezetek a friss füvek, levegöző, szelekben lángra lobbanó zöld tüzek. És szárnyakat bontó öröm minden egy napra tárt levél, ez az ujjongó ájulás, s hogy a tavasz bennünk is él. Tünttöttfes z~Tiájigxink,.............. szivünkben, a világon, szépséges vagy, valóság, s szépséges, mint egy álom. mnnyi tavaszi virág készül, amikor boldog belységben ontja a fehér telet feledve megannyi színét a hirtelen növő, zöldellő, virágba boruló természet: mindmegannyi tüneménye közül a legmeghittebb emlékek az orgonához fűznek. Ki az, akinek fürtös, illatos virágai, szelekkel játszó, szív alakú levelei láttán ne jutna eszébe első szerelme? Ki ne álmodozott volna fehér, halványlila, sötétviola árnyékában a boldogságról? S múló idejével, e már távolodó emlékkel a kedves homályban, ki ne pillantana habzó bokrokra-fákra földerülten, a visszatért tavasz bizonyosságával, új s új terveket szövögetve, készen a nyarak nagy munkáira? Egy másik meghitt szál, de inkább sorsvonal is az orgonákhoz vezet. A régi majálisoké, amidőn hajakba tűzött szál orgonákkal, vagy orgonacsokrokkal a kezükben erdőtmezőt egy napra megszálló, ünneplőbe öltözött munkásasszonyok ésférfiak, velük egybevágón gondolkodó, minden szegényekkel és elnyomottakkal szolidáris társak, egyszóval elvtársak találkoztak. Meghányni-vetni ugyancsak bajos ügyeiket, harcuk teendőit, verseket felmondani és dalokat dalolni arról, ami fáj, és ami elmulaszthatja a fájdalmat. Éppen száz esztendeje, hogy Chicagóban elhatározták, legyen május elseje hivatalosan a munkásosztály, minden munkásember ünnepe. Sokáig és sokfelé a hivatalos és nyílt ünneplés helyett is a zöldben majálisozó titkolt ünneplés járta, s a harcot hirdető lobogók helyett az orgonák karcsú virágai suttogták a remény szavait a májusi szélben. És gyöngéd szépségük készségesen rejtegette mindazok gondolatait és szándékait, akik segítségükkel is kijátszották az önkényes rendőri szabályt, és minden tilalom ellenére minden május elsején mégis találkoztak. Aztán... Emlékszem az első szabad május elsejére, amikor a zászlókra orgonavirágot kötöttünk. A világ száz év alatt nagyot változott. Másutt is, nálunk is, de az ünnep értelme és célja, lényege és varázsa változatlan maradt. Század vvégi világunkban több világ él együtt, de mindenkben változatlanul — más-más nyomatékkal, más-más helyzeti indítékkal, különféle okból és hatáscélzatból kifolyólag — elsőrendű fontosságú maradt a dolgozó ember sorsa, a munka mint az értékteremtés legfőbb forrása. A világ fájdalmasan nagy övezeteiben még mindig úgy megyen, hogy aki dolgozik, annak rosszabb a sorsa, mint annak, aki se anyagi, se szellemi javakat nem teremt. Minden új május elseje az ő sorsfordulatuk szükségét is hirdeti. S minthogy e nap a munka ünnepe, különös sugársúrlódással érinti gondolatainkat és gondjainkat, minthogy a jelenlegi világhelyzetben fölöttébb számottevők az olyan erők, amelyek a teremtő munka helyett a háborús pusztítást helyezik kérdéseink középpontjába. A májusi ünnep, hagyományos díszeivel és jelképeivel, a virágzó orgonákkal együtt, maga az eleven tiltakozás a pusztítás ellen, egyben a hűség tüntetése a munka, az alkotás, az ember és megtartó értékei mellett. Nekünk dolgunk van, terveink, országosak és személyszerint vagy családokra lebonthatók, minket a munka vár, és azt akarjuk, hogy továbbra is a munka várjon mindazzal együtt, ami munkánk értékeként visszahárul az életünkre. Közel e májusi ünnephez, alig egy héttel később ünnepeljük pártunk megalakulásának évfordulóját, ez idén a hatvanötödiket. Az építés bonyolultabb, intenzív szakaszába léptünk, a másodfokú műszaki és hozzáértési minőségeket igénylő teremtő munka szakaszába. Nekünk dolgunk van, nekünk béke kell, nekünk a műszakitudományos forradalom, az elektronizálás, a robotika előretörésének vesződséges folyamatában is szükségünk van arra, hogy az elemi, természeti szépségek, együtt a kultúráéval, erőt adjanak a további fölemelkedéshez. Szükségünk van az orgonákra, a májusi illatra, a közelgő nyárra, az idő egészére, a zavartalanul forgó földgolyóra, fönnmaradó bolygónkra, békés, világra-virágra, mert dolgozni akarunk... Szász János MÁJUSI ORGONÁK Dán Rotary HÓDOLAT Magasba lendülj, himnuszt zengj, dalom, Himnuszt a Pártnak az évfordulóra! Hős él hitünkben s szívünkben, akár Egy rüggyel és virággal újuló fa. Áldott bőségtől lelkes most a föld. Meleg kenyérszag leng az ősi tájon, Apránként hull a szavakba a fény. Ahogy a mag a hambárokba, nyáron, Egy Ország és egyetlen Párt vagyunk, Amikor öt, a vezetőt köszöntjük. A kommunizmus felé visz utunk, S a háromszínű zászló leng fölöttünk. SÓS Imre fordítása RANGOS MUNKASIKEREK Határidő előtt Fehér megye dolgozói határidő előtt teljesítették négyhavi tervüket az ipari árutermelés tekintetében és megteremtették a feltételeket, hogy május 1-jéig előirányzaton felül több mint 133 millió lej értekű termelést valósítsanak meg. A NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez intézett táviratban az RKP Fehér megyei Bizottsága többek között rámutat: Biztosítjuk, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs, hogy Fehér megye dolgozói továbbra is határozottan és forradalmi felelősséggel, az ön által a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének mostani kongreszszusán tartott nagyszerű beszédében adott feladatok és útmutatások szellemében tevékenykednek. a XIII. pártkongresszus határozatainak valóra váltása érdekében, amelyek azt szolgálják, hogy a haza rátérjen az újabb fejlődési szakaszra, a szocialista haladás és civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. Újabb turbina az országos hálózatban A párt megalakulásának 65. évfordulója és május 1-je tiszteletére a Vaskapu II Flidroenergetikai és Hajózási Rendszer építői és szerelői kiemelkedő sikerről számolnak be: bekapcsolták az országos hálózatba a hatodik 27 megawattos turbinát. A munkatermelékenység növelésével és hatékony műszaki megoldások alkalmazásával közel két hónappal gyorsabban szerelték fel a hatodik turbinát, mint az elsőt, amelynek átadásától a Vaskapu II. vízierőmű 420 millió kilowattóra villamos energiát adott a nemzeti gazdaságnak 5000 tonna barnaszén terven felül A comahesti-i szénmedence bányászai az elmúlt időszakban fokozták erőfeszítéseiket, hogy minél több szén kitermelésével köszöntsék a Román Kommunista Párt 65. évfordulóját és május 1-jét. A termelőkapacitások jobb kihasználásával, a munkatermelékenység a tervhez viszonyítva 3 százalékkal növekedett, és ez lehetőséget teremtett 5000 tonna barna szén terven felüli kitermelésére. A vermesti-iasári, Lapos Nord-i részlegeken új, nagy termelékenységet biztosító fejtéseket nyitottak meg. Jelenleg azon tevékenykednek, hogy mielőbb megkezdjék a kitermelést két újabb fejtésnél, ahol havonta 1500 tonna termelést valósítanak meg előirányzaton felül. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság miniszterelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke kedden fogadta Ranaszinghe Premadaszát, Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatást tett országunkban. A találkozón részt vett Constantin Dascalescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere. Sri Lanka miniszterelnöke köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elnöknek, hogy fogadta, és tolmácsolta neki Junius Richard Jayewardene, Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság elnöke baráti Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott, üdvözletét és legjobb kívánságait küldte Junius Richard Jayewardene elnöknek. Nicolae Ceausescu elnök egyben kifejezte meggyőződését, hogy a Sri Lanka-i miniszterelnök látogatására sorra kerülő megállapodások hozzájárulnak a két ország és nép baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. A találkozón kiemelték Románia és Sri Lanka baráti kapcsolatainak és együttműködésének pozitív fejlődését és kijelentették, hogy a továbbiakban is mélyíteni, diverzifikálni kívánják a kétoldalú együttmunkálkodást a közös érdekek jegyében, a béke és a megértés egyetemes ügye szolgálatában. Mint megállapították, a két ország szüntelenül növekvő gazdasági potenciálja előfeltételeket teremt a gazdasági és műszakitudományos együttműködés fokozására, a kereskedelmi cserék bővítésére az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Úgyszintén taglalták a világpolitikai élet különböző vonatkozásait. Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is rendkívül az utóbbi...időben sorra került akciók fokozták a feszültséget, majd kiemelte, mindent meg kell tenni a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, egy általános leszerelési program megvalósításáért, amelynek középpontjában a nukleáris leszerelés állna — de amely felölelné az összes klasszikus fegyvereket, a fegyverzetek, a csapatállományok, a katonai kiadások csökkentését is —, továbbá az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés kiküszöböléséért az államközi kapcsolatokból, az összes vitás kérdések kizárólag tárgyalásos megoldásáért, az egyetemes béke, biztonság és megértés politikájáért. Mint rámutatott, erősíteni kell a kis és közepes országok, a fejlődő országok, az el nem kötelezettségi mozgalom országai együttműködését és akcióegységét független gazdasági és társadalmi fejlődésükért, egy közös stratégia megvalósításáért a gyengén fejlettségi problémák megoldásáért, egy új gazdasági világrend megteremtéséért, folytatott harcban. Nicolae Ceausescu elvtárs kiemelte annak a fontosságát, hogy az ENSZ égisze alatt hívjanak össze nemzetközi konferenciát a fejlődő országok és a tellett,, orgiásiszk részvételével egy úi gazdaságpolitika kidolgozása ’ és a fejlődő országok adósságai kérdésének globális megoldása érdekében. A találkozó során kifejezésre juttatták a két ország elhatározását, bővíti nemzetközi síkú együttmunkálkodását abban a küzdelemben, amelynek célja,hogy a jelenkori társadalom nagy problémái a népek érdekében nyerjenek megoldást, egy jobb és igazabb világot teremtsenek meg a földkerekségen. A találkozó szívélyes légkörben folyt le. a Mexikói Egyesült Államok nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke április 29-én, kedden búcsúlátogatáson fogadta Luis Wybo Alfarót, a Mexikói Egyesült Államok bukaresti nagykövetét abból az alkalomból, hogy a nagykövet befejezte küldetését országunkban. Az államfő szívélyes légkörben beszélgetést folytatott a távozó nagykövettel. KOMMUNISTA PÁRTUNK HARCÁNAK EMLÉKEZETES MOZZANATA: 1939. MÁJUS 1. (3. oldal) MUNKÁSJELENTÉS A MUNKA ÜNNEPÉN A MINŐSÉG CSÍKSZEREDAI ÚTJÁN (2. oldal) MÁJUS 2- AZ IFJÚSÁG NAPJA I ■ . ifjúság napja — kikeleti üde sarjadást, hegyipatak friss csobogását, májusfás, majálisos hangulatot idéz a munka ünnepének e második napja. Hiszen van „napja" a bányásznak, van a kohásznak, az építőnek, a nyomdásznak, a pedagógusnak... — megannyi tisztelgő főhajtás az áldozatos tetterő, szaktudás és szakmaszeretet előtt. Hogyne lenne hát azoknak is, akik ifjonti lelkesedéssel és felelősségtudattal viszik tovább, amit apáik rájuk hagyakoztak nemzedékről nemzedékre. S van ebben valami jelképesen felemelő és sokatmondó, hogy éppen a munka — a MUNKA — ünnepét osztjuk meg ifjainkkal, e bíborpalástba öltöző nemzetközi ünnepet, amely véres osztálycsatákat idéz, de ugyanakkor számunkra elődeink történelmi akaratának beteljesedését is nyugtázza. Méltó ünnep a május, — egy költőnk szavaival élve, „legszebb fiatalsága az esztendőnek" —, méltó ifjúságunkhoz — társadalmunk legszebb reménységéhez. Szerencsés korszakban született nemzedék — mondjuk gyakorta —, amely számára napjainkban már történelmi példázat csupán a nyomorúsággal és megaláztatásokkal, éhezéssel és szenvedéssel terhes letűnt rendszer ,a háború véres vihara, a kommunista elődök hősies helytállása, megannyi áldozatos küzdelme egy olyan világért, amelyben valóban a szabad munka, a teremtő munka szabad ünnepét ülhetjük meg e májuselőn. Megszívlelendő, kitörölhetetlen példázat, amelyet nem lehet fel nem idézni e napokban, kommunista pártunk 65 éves évfordulójának előestéjén, s amelyet az ifjakkal való gyakori találkozásai alkalmával pártunk főtitkára sem felejt el emlékezetünkbe vésni: „Az elődök, szülöttek példamutatása éljen mindig elevenen szívetek-lelketek mélyén! Vezéreljenek benneteket is a jövőben azoknak a munka- és életelvei, munka- és életmódja, akik a századok folyamán életüket is feláldozták a román nemzet létéért, népünk haladásáért és boldogságáért!" Szerencsés korszakban, a szocialista építés, kiteljesedés éveiben született és nevelkedett ez a nemzedék, olyan korszakban. JÖVŐBE MERÉSZKEDŐ ÁLMOKKAL amelyet a legmélyrehatóbb politikai, gazdasági és társadalmi átalakulások, az ország eddigi történetében példa nélkül való megvalósítások és beteljesülések jellemeznek, s amelyet pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs széles látókörű, bölcs gondolkodása, újító szelleme, a haza és a nép sorsa iránt érzett forradalmas felelősségtudata avatott valóban új történelmi korszakká az utóbbi több mint két évtized során. E nemzedék számára szinte természetes, magától értetődő jog volt a derűs-boldog gyermekkor, a felhőtlen diákévek, korlátlanul használhatta ki az életre, a munkára való felkészülés páratlan lehetőségeit, hogy felcseperedve, az élet értelmét szavatoló munka szeretetével és felelősségével felvértezve, de- Jakab Márta (Folytatása az 5. oldalon)