Előre, 1986. május (40. évfolyam, 11949-11974. szám)

1986-05-01 / 11949. szám

­ A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGE KONGRESSZUSÁNAK REZOLÚCIÓJA A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének kong­resszusa a magas fokú, forra­dalmi munkásfelelősség és igé­nyesség légkörében megvitatta és elemezte, hogyan munkálko­dott a Központi Tanács, a szak­­szervezeti szervek és szervezetek az előbbi kongresszus óta eltelt időszakban és a Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára út­mutatásai és orientációi fényé­ben megszabta a szakszervezetek feladatait az RKP XIII. kong­resszusa határozatai, az 19916— 1990-es ötéves terv és távlatilag a 2000-ig terjedő célkitűzések példás valóra váltása terén. A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének kong­resszusa messzemenő nagyrabe­csüléssel és mélységes hálá­val nyugtázta azokat az elis­merő megállapításokat, orientá­ciókat és útmutatásokat, amelye­ket Nicolae Ceausescu elvtárs fogalmazott meg a kongresszus megnyitó ülésén tartott nagy horderejű beszédében, ebben a felmérhetetlen elméleti és gya­korlati jelentőségű dokumen­tumban, amely rendkívül vilá­gosan meghatározza a szakszer­vezetek cselekvési irányait és feladatait a jelenlegi szakaszra. A kongresszus elhatározta, hogy Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának nagy horderejű be­széde legyen akció- és munka­­program a szakszervezetek szá­mára az RKP XIII. kongresszu­sa határozatai valóra váltásához, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséhez és Romá­nia kommunizmus felé haladá­sához. A kongresszus, a Román Kom­munista Párt megalakulásának 63. évfordulója előestéjén bo­nyolítva le munkálatait, mély elismeréssel tisztelgett hős kom­munista pártunk előtt, amely a harcok és a diadalok ezen esz­tendőiben önfeláldozóan, oda­­adóan és politikai tisztánlátás­sal vezérelte nagyszerű munkás­­osztályunkat." a román népet a nemzeti és társadalmi szabad­­ságeszmények megvalósítása, a mai szocialista Románia meg­teremtése felé. A több mint 3 millió szakszer­vezeti tag nevében a kongresz­­szus lelkes légkörben kifejezte forró szeretőjének és mély hálá­jának megkülönböztetett érzé­seit Nicolae Ceausescu elvtárs, a modern szocialista Románia megalkotója, a ragyogó poli­tikus és államférfi, a lánglelkű hazafi és forradalmár, a kortárs világ­ illusztris egyénisége, a vi­lágbékéért, a földkerekség ösz­­szes országai és népei közötti barátságért és együttm­űködésért. íil.Vtato a harc hűhó­ iránt, egy­ben pedig mély tisztelettel­ hangat­súlyozta alapvető, döntő szere­pét pártunk és államunk bel- és külpolitikájának kidolgozásában és valóra váltásában, abban, hogy a IX. pártkongresszustól felavatott korszak dicsőséges é­­veiben olyannyira növekedett az ország nemzetközi tekintélye. A kongresszus kifejezte az összes dolgozók meleg nagyrabe­csülését, szeretetét és háláját doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, pártunk és államunk élharcosa, a jeles politikus iránt mindazért, amit a haza haladása, a nemzet boldog jövője és a szocialista Románia felvirágzása, a világ békéje szol­gálatában tett és tesz. A kongresszus egyöntetűen jóváhagyta az RSZÁSZ Központi Tanácsának jelentését az előbbi kongresszus óta kifejtett te­vékenységről, s­ úgy véli, a szak­szervezeti tagságnak az ország egész politikai, gazdasági és tár­­sadalmi életében való cselekvő és felelősségteljes részvétele n­yomán elért eredmények annak köszönhetők, hogy a Központi Tanács, a szakszervezeti szer­vek és szervezetek tevékenysé­gét állandóan a Román Kom­munista Párt, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs, a Párt főtitkára irányítja. 1­1.­­ A szakszervezetek, állandóan figyelmük középpontjába állít­va a pártprogram ú­jabb meg­valósítási szakaszának alapvető célkitűzését — a fejlődő szo­cialista ország stádiumának meghaladását és a rátérést egy magasabb szakaszra, a közepe­sen fejlett ország stádiumára —, munkálkodjanak eltökélten az ipar, a mezőgazdaság, az anya­gi alkotás összes területei in­tenzív fejlesztéséért az új tu­dományos-technikai forradalom vívmányainak széles­ körű elő­mozdítása útján. A szakszervezetek tevékeny­kedjenek határozottan, hogy to­vább növekedjék a dolgozók­nak mint az egész nemzeti va­gyon tulajdonosainak, megter­­melőinek és haszonélvezőinek kollektív felelőssége és igé­nyessége. Az összes szakszervezeti szer­vek és­­szervezetek alapvető, állandó feladata a következő kell hogy legyen: az áruterme­lési terv teljesítése, illetve túl­szárnyalása a fizikai termelés ütemes megvalósításával, a vá­lasztékszerkezet szüntelen­­javí­tásával, a fogyasztási normák szigorú betartásával, magas mű­szaki-üzemi és gazdasági jel­lemzőkkel rendelkező, a nyers­anyag-, az alapanyag-, a tüze­lőanyag- és energiaforráso­kat magas fokon hasznosító, vi­lágviszonylatban versenyképes termékek előállításával. A szo­cialista verseny egyik kiemelt célkitűzéseként növelni kell az exporttermelést. Az ország energetikai és nyersanyagalapjának fejlesztése céljából a kitermelő ágazatban tevékenykedő szakszervezetek a kollektív vezető szervekkel e­­gyütt lépjenek fel a termelő­kapacitások és a munkaerő tel­jes felhasználásáért, a munka­technológiák tökéletesítéséért, a rend és a fegyelem erősítésé­ért, a tervezett termelés üte­mes megvalósításáért. A villa­mosenergia-termelő egységek­ben különösképpen a széntüzelé­sű erőművekben a szakszerve­zetek a dolgozók tanácsaival e­­gyütt vegyenek részt aktívan a termelés és a munka jobb szer­vezésében az egész előirányzott termelés ütemes megvalósítása céljából, sürgessék meg az e­­nergetikai beruházási objektu­mok üzembehelyezését, ford­ít­­sanak fokozott figyelmet a nap­energia, a biogáz, a geotermá­­lis energia felhasználására vo­natkozó programok végrehajtá­sára, törpe vízierőművek épí­tésére. A szakszervezeti szervek és szervezetek a legnagyobb eltö­kéltséggel és minden politikai­­szervező képességüket latba vet­ve hivatottak munkálkodni a termelés­­és a munka tudomá­nyos szervezésével, a munka­termelékenység hangsúlyozot­­tabb növelésével kapcsolatos programok megvalósításáért. A minisztériumokkal és az ipar­központokkal együtt a szakszer­vezetek járuljanak hozzá a nagy termelékenységű technológiák, találmányok és újítások hasz­nosításához és szorgalmazzák azok általános alkalmazását. A szakszervezeti szervek mun­kálkodjanak határozottan a dol­gozó személyzet globális akkord és közvetlen akkord szerinti ja­vadalmazásáról szóló törvény alkalmazásáért, hiszen az biz­tosítja a dolgozók jövedelmei­nek még szorosabb összekapcso­lását a munka mennyiségével, minőségével és társadalmi fon­tosságával, a terv teljesítésé­vel, a fizikai és az exportter­melés megvalósításával, a ter­mékek minőségi színvonalával, a munkatermelékenység és a gazdasági hatékonyság növelé­sével . A szakszervezeti szervek e­­gyütt a minisztériumok, az ipar­­központok, a vállalatok, a tu­dományos kutató, gyártásterve­ző és tervezőegységek vezetősé­gével vonják be még nagyobb mértékben a mérnökök és tech­nikusok bizottságait, az újító és feltaláló köröket a műszaki-tu­dományos alkotó munkába, össz­pontosítsák törekvéseiket az összes találmányok, újítások gyártáste­chnológiai tökéletesí­tésének termelési alkalmazásá­ra.A szakszervezetek intézkedje­nek A szakszervezeti csoport takarékossági számlája kezde­ményezés általános alkalmazá­sáról, évente dolgozzanak ki kötelezvény-programokat, ame­lyek megszabják a szükséges intézkedéseket, hogy az összes dolgozók felelősségteljesen ve­gyenek részt a nyersanyagok, az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia gazdaságos fel­­használásában, a termékek sze­­­rint normázott fogyasztás csök­kentésében, a mindennemű pa­­zarlási formával szembeni köz­vélemény kialakításában. Kö­vetkezetesen munkálkodni kell az összes újrafelhasználható, a­­­n­yagok és energiaforrások visz­­szanyeréséért, felújításáért és értékesítéséért. Az exporttermelés volumené­nek növelése, a román termé­kek külpiaci versenyképessége­inek fokozása érdekében a szak­­szervezetek folytassanak követ­kezetes akciókat a termékek fokozott újratervezése és kor­szerűsítése ügyében. A kongresszus felhívja a szakszervezeti szerveket és szervezeteket, járuljanak hozzá fokozottan a munkaerő tobor­zásához és felkészítéséhez, kü­lönösképpen a bányaipari és a kőolajipari szektor számára, nemkülönben a dolgozók szak­mai és műszaki továbbképzési formáinak javításához. A kongresszus felhívja az, állami mezőgazdaságban tevé­kenykedő szakszervezeteket, munkálkodjanak a legnagyobb felelősséggel az új agrárforra­dalom végrehajtásáért, a rend és a fegyelem erősítéséért, biz­tos és állandó növényi és álla­ti hozamok megvalósítása, az ésszerű földgazdálkodás, a köz­ponti állami alapnak szánt ös­­­szes termékek hiánytalan elő­állítása érdekében. A szakszervezeti szervek és szervezetek lépjenek fel hatá­rozottan a termelőerők, társa­dalmunk műszaki-anyagi alapja erőteljes fejlesztéséért és kor­szerűsítéséért a beruházási terv legjobb körülmények közötti teljesítése útján, a gépek, a berendezések és a felszerelések ütemes előállításáért és leszál­lításáért, hogy az új ipari és szociális-kulturális létesítmé­nyeket, a tervben előirányzott összes termelő kapacitásokat határidőn belül ü­zembe helyez­zék. A nemzetgazdasági követel­ményekből adódóan a szállítási és távközlési ágazat szakszer­vezetei tevékenykedjenek a leg­határozottabban az ágazat mun­kájának gyökeres javításáért, az ellátmányi eszközök kihasz­nálási mutatójának növeléséért, az üresjáratok kiküszöböléséért, a rend és a munkafegyelem e­­rősítéséért. Az életminőség javítása érde­kében az egészségügyi és okta­tásügyi szakszervezetek hivatot­tak még intenzívebben munkál­kodni a népünk egészségi álla­potának, életerejének és fiatal­ságának a fenntartására, az ok­tatási folyamatban részt vevő összes fiatalok felkészítési és nevelési fokának emelésére vo­natkozó programok töretlen megvalósításáért. Az állami ke­reskedelmi egységek, a szolgál­tatási egységek és az államigaz­gatási intézmények szakszerve­zetei mozgósítják az egész dol­gozó személyzetet kötelezettsé­gei magasabb minőségi szintű teljesítéséért. A kongresszus felhívja az összes nemzetgazdasági szekto­rokban tevékenykedő szakszer­vezeti szerveket és szervezete­ket, munkálkodjanak a legna­gyobb felelősséggel az új gaz­dasági-pénzügyi mechanizmus elvei ,az önigazgatás, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás ha­tározott érvényesítéséért. Meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók közgyűlé­seinek megszervezésére és le­bonyolítására. II. A kongresszus felkérte a szakszervezeteket, fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a szociális kérdésekre, járuljanak hozzá fokozottan annak az irányelv-programnak a megva­lósításához, amelyet az RKP XIII. kongresszusa fogadott el az életszínvonal emelésére és az életminőség­­szüntelen javí­tására az 1986—1990-es időszak­ban. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kollektív mun­kaszerződések tartalmának ja­vítására és a felek által vállalt kötelezettségek hiánytalan és határidőn belüli teljesítésére. A szakszervezetek kötelesek állandóan felügyelni a munka­biztonsági és munkahigiéniai szabályozások töretlen tisztelet­ben tartására, a termelési fo­lyamatok teljesen biztonságos menetére, a munkabalesetek és a­­ szakmai megbetegedések megelőzésére, fellépni a mun­kakörülmények állandó javítá­sára vonatkozó intézkedések maradéktalan és határidőn be­lüli végrehajtásáért. A szakszervezetek, a munka­védelmi feladatkörrel rendelke­ző állami szervekkel együttmű­ködve, bővítsék a dolgozó sze­mélyzet­­ felkészítési formáit és módszereit minden termelő á­­gazat sajátosságaitól függően, már­ említettek hatékonyságának növelése céljából. A kongresszus felhívja a szakszervezeteket, fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a párt társadalombiztosítási poli­tikájának megvalósítására, az állam által ilyen célra fordított alapok körültekintő felhaszná­lására, járuljanak hozzá az ed­diginél nagyobb mértékben az egé­szség­véd­e­lmi p­ro­g­ram­o­k megvalósításához. A szakszervezetek támogassák az átfogó lakásépítkezési prog­ram megvalósítását, kísérjék figyelemmel, hogy a lakáselosz­tás a törvényes előírásoknak megfelelően történjék. A szak­­­­szervezeti szervek és­­szerveze­tek a KISZ-szel és a nőbizott­ságokkal együttműködve szen­teljenek különleges figyelmet a munkásszállások, a bölcsődék és az óvodák, a vállalati és in­tézményi ,szociális létesítmény­­­csoportok jó szervezésének és működésének. A szakszervezetek munkál­kodjanak a kantinok, a kiskan­­tinok és az egységeken belüli falatozók hálózatának bővítésé­ért és azok jó működéséért, a menük minőségének és válto­zatosságának javításáért. A szakszervezetek lépjenek fel a legnagyobb felelősséggel és igényességgel, hogy emel­kedjék magasabb szintre a dol­gozók által a SZDEF égisze a­­latt végzett egész ellenőrző te­vékenység. A kongresszus felkéri a Köz­ponti Tanácsot, az összes szak­­szervezeti szerveket és szerve­zeteket, intézkedjenek a saját üdülő- és gyógykezelőbázis to­vábbi fejlesztéséről, biztosítsák annak megfelelő működését, a dolgozók üdültetésének és gyógykezelésének jó szervezé­sét. Munkálkodni kell a kölcsönös segélypénztárak számának, tag­létszámának és a társadalmi a­­lapoknak a növeléséért, bizto­sítva e széles szociális érdekű intézmények gazdasági és szer­vezeti fejlődését. III. A Román Kommunista Párt ideológiai programja, a pártfő­titkár, Nicolae Ceausescu elv­­társ útmutatásai és orientációi szellemében a kongresszus fel­kéri a szakszervezeti szerveket és szervezeteket, járuljanak hozzá hathatósabban a magas fokú, forradalmi munkásöntu­dattal rendelkező, a szocializ­must és a kommunizmust tuda­tosan építő új ember formálá­sához. A szakszervezetek szervez­zék meg, hogy az összes dolgo­zók tanulmányozzák, vitassák meg és sajátítsák el alaposan a XIII. pártkongresszusnak, az RKP KB plénumainak a hatá­rozatait, a Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeiben foglalt té­teleket, eszméket és orientáció­kat. A kongresszus felhívja a szakszervezeteket, állítsák po­litikai-nevelő munkájuk kö­zéppontjába a dolgozók közgaz­dasági gondolkodásának, tech­nikai kultúrájának a formálását és fejlesztését, összhangban a modern termelés követelmé­nyeivel. Az egész politikai-ideológiai, munkát alá kell rendelni an­nak, hogy az összes dolgozók körében erőteljesen fejlesszük a tulajdonosi, termelői és haszon­­élvezői érzést, erősítsük a kol­lektív és az egyéni felelősséget a néptől kapott eszközök ügy­kezelésének, a velük való gaz­dálkodásnak a módja iránt. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a rend, a fegye­lem és az az iránti munkásfe­­lelősség erősítésére, hogy a ter­melési feladatokat a technoló­giai folyamatok szigorú betartá­sának feltételei között teljesít­sék, továbbá a munkaerő stabi­litásának biztosítására, a mun­kaerő hullámzás leszorítására, az engedélyezett eltávozások és az igazolatlan hiányzások szá­mának csökkentésére, az újon­nan besoroltaknak a munkakö­zösségekbe való gyorsabb beil­leszkedésére. A szakszervezetek, a­ párt­­szervek és -szervezetek vezeté­sével fokozzák a dolgozók ne­velését a dialektikus mate­rialista forradalmi szemlélet, a tudományos szocializmus alap­ján. Működjenek együtt szoro­san az alkotó szövetségekkel, a sajtóval, a rádiótelevízióval, mindazokkal a szervekkel, ame­lyeknek feladata a tudomány és az emberi megismerés legújabb vívmányai felhasználásával biz­tosítani a nép forradalmi tuda­tának fejlesztését. A kongresszus felkéri a szak­­szervezeti szerveket és szerve­zeteket, hogy a Megéneklünk. Románia országos fesztivál ke­retében törekedjenek fokozot­tan a műszaki-tudományos al­kotási tömegmozgalom fejleszté­sére, a kulturális-művészeti tö­megmunka magasabb szintre e­­melésére. Lépjenek fel a legha­tározottabban, hogy minden művelődési ház, minden mun­­­kásklub a dolgozók forradalmi, hazafias nevelésének erős köz­pontja legyen, rendszeresen szervezzen állandó és komplex, széles körű érdeklődésre számot tartó, a termelőmunka követel­ményeihez, a munkaközösségek elfoglaltságaihoz szorosan kap­csolódó tevékenységeket. A kongresszus felhívja a szak­­szervezeti szerveket minden szinten, hogy foglalkozzanak többet a testnevelés, a turiszti­ka és a tömegsport fejlesztésével a Daciada országos vetélkedő keretében - és , azzal, hogy jobb eredmények szülessenek a vál­lalati és intézményi teljesít­mény sportban, azoknak a fela­datoknak a színvonalán, ame­lyek a sportmozgalom 1985— 1990 közötti fejlesztési prog­ramjából következnek. Munkásosztályunk hagyomá­nyai szellemében a szakszerve­zetek politikai-nevelő munká­jának elő kell mozdítania a tö­megek nevelését a világ mun­kásosztályával­ haladó, antiim­­perialista erőivel, mindazokkal a népekkel való szolidaritás szellemében, amelyek síkraszáll­­nak a függetlenségért és a sza­badságért, a földkerekség összes nemzetei közötti békéért és e­­g­y­üttműködésé­rt. IV. A pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs által megfo­galmazott igények és követel­mények fényében, a kongresz­­szus felhívja az összes szak­­szervezeti szerveket és szerve­zeteket, tevékenykedjenek a leghatározottabban egy új, va­lóban forradalmi szellem meg­honosításáért és érvényesítésé­ért egész tevékenységükben. A szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek szüntelenül tökéletesíteniük kell tervezési és szervezési módszereiket, a határozatok megismertetésének és teljesítésének eszközeit, az ellenőrző munkát, a szakszer­vezeti tagok nevelését, hogy pontosan betartsák a szerveze­ti szabályzat előírásait, követ­kezetesen érvényesítve a kol­lektív munka és vezetés elvét, előmozdítva a bírálat és az ön­bírálat szellemét az egész szak­­szervezeti munkában. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy növe­kedjék a dolgozók közgyűlései­nek szerepe az összes tevékeny­ségi szektorok vezetésében, op­timális keretek jöjjenek létre a munkásosztály alkotó erejé­nek és képességeinek kibonta­koztatásához a munkásönigaz­gatás fórumain és a szakszer­vezeti csoportokban előterjesz­tett javaslatok kidolgozása és hatékony megvalósítása terén. A szakszervezeti szervek erő­sítsék szüntelenül kapcsolatai­kat a szervezeti struktúra alap­vető láncszemeivel, munkálkod­janak a leghatározottabban a szakszervezeti csoportok tevé­kenységének gyökeres javításá­ért. . A kongresszus kéri,­­javítsák a párt- és állami határozatok, az RSZÁSZ Központi Tanácsá­nak határozatai alkalmazásával és ennek ellenőrzésével kapcso­latos egész szervezőmunkát. A Központi Tanácsnak ki­emelt jelleggel a gazdasági és társadalmi tevékenység lénye­ges problémáit kell megvitat­nia, egész tevékenységét alá kell rendelnie a gazdasági-tár­sadalmi fejlesztési tervek elő­irányzatai példás teljesítésének, tökéletesítenie kell munkastí­lusát és­­módszereit. A legnagyobb felelősséggel és igényességgel­­ttél­ munkálkodni a káderek kiválogatásának, fel­készítésének és nevelésének a javításáért, biztosítva, hogy a szakszervezeti szervekbe a mun­kások, mesterek és technikusok, más dolgozó kategóriák sorai­ból származó kádereket léptes­senek elő, olyanokat, akik ki­váló erkölcsi-politikai és szak­mai erényekkel rendelkeznek, tekintélynek és megbecsülésnek örvendenek munkaközösségük körében. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell szentelni annak, hogy a szakszervezeti szervek aktívájának és apparátusának soraiba fiatalokat és nőket lép­tessenek elő. • A kongresszus felkéri az RSZÁSZ Központi Tanácsát, í­­rányítsa és támogassa a szak­­szervezeti szervek és szerveze­tek tevékenységét a tagfelvétel­lel és a szakszervezeti tagdíj rendszeres beszedésével kapcso­latos szervezeti szabályzati e­­lőírások betartása ügyében. V. A Szakszervezetek Általá­nos Szövetségének kongresszusa messzemenően nagyrabecsüli Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke mélységesen humanista koncepcióját és bé­kekezdeményezéseit, lankadat­lan munkásságát a kortárs világ nagy és bonyolult problémáinak megoldása szolgálatában. A kongresszus, jóváhagyva a Szakszervezetek Általános Szö­vetségének tevékenységét a kül­­kapcsolatok terén, felkéri a központi tanácsot, az ágazati szakszervezeti szövetségek bi­zottságait, alkalmazzák tovább­ra is következetesen pártunk és államunk külpolitikájának i­­rányvonalait, amelyek a teljes jogegyenlőség, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tiszte­lete, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elveire épülnek. A kongresszus megállapítja, hogy jelenleg, amikor a nem­zetközi helyzet példátlanul sú­lyos, s növekszik egy újabb vi­lágháború veszélye, egy ilyen háború pedig elkerülhetetlenül nukleáris katasztrófába torkoll­na. korunk alapvető problémá­ja a következő: megfékezni a fegyverkezési hajszát, hozzá­látni a leszereléshez és elsősor­ban a nukleáris leszereléshez. A kongresszus felkéri a ro­mániai szakszervezeteket, or­szágunk külpolitikája, Nicolae Ceausescu elvtárs koncepciója­­ és kezdeményezései szellemé-­­ ben cselekedve, a nemzetközi­­ szakszervezeti mozgalom keret­­­­ében harcoljanak következete­sen azért, ho­gy "a szakszerveze­­ti mozgalom szoros egységben a­­ haladó, demokratikus, antiim­­perialista erőkkel vállaljon részt minél aktívabban a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, az űrfegyverkezés leállításáért, a nukleáris kísérletek, az összes agresszió,s akciók megszünteté­séért, az összes népek békéjé­ért és biztonságáért folytatott, küzdelemből. A kongresszus kifejezi a ro­mániai szakszervezetek elhatá­rozását: töretlenül támogatják és előmozdítják pártunk és ál­lamunk politikáját, amelynek fáradhatatlan zászlóvivője a pártfőtitkár, a köztársasági el­nök, Nicolae Ceausescu elvtárs, aki következetesen síkraszáll a leszerelésért és a biztonságért, nukleáris és vegyifegyver-men­­tes övezetek kialakításáért a Balkánon. Európa északi és központi részén, akárcsak a földkerekség más térségeiben, egy egységes európáért, a béke és az együttműködés Európájá­ért. A kongresszus hangsúlyozza országunk, Nicolae Ceausescu elvtárs azzal kapcsolatos kon­cepciójának a nagy elvi és gya­korlati jelentőségét, hogy az ENSZ keretében hívjanak össze nemzetközi konferenciát egy új gazdaságpolitika kidolgozására, a gyengén fejlettségi problémák, közöttük a fejlődő országok küladóssága kérdésének globá­lis megoldására, egy új gazda­sági világrend megteremtésére. A kongresszus felkéri a Szak­­szervezetek Általános Szövetsé­gét, fejlessze a továbbiakban is együttműködését és szolidaritá­sát az összes szocialista orszá­gok szakszervezeteivel, baráti kapcsolatait és együttmunkál­­kodását a fejlődő országok, a világ többi állama szakszerve­zeti szervezeteivel. A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének kong­resszusa felhívja az európai or­szágok, az USA és Kanada, a más kontinenseken elterülő or­szágok dolgozóit, szakszervezeti szerveit és központjait, küzdje­nek fokozottan a leszerelésért, az együttműködésért és a bé­kéért. A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének kong­resszusa kifejezi teljes meggyő­ződését, hogy az összes szak­­szervezeti szervek és szerveze­tek, valamennyi szakszervezeti tag forradalmi eltökéltséggel és felelősséggel fog munkálkodni a XIII. pártkongresszusi hatá­rozatok legjobb körülmények közötti megvalósításáért,, a Nicolae Ceausescu elvtárs által a kongresszusunk szónoki emel­vényéről tartott nagy hordere­jű előadói beszédében foglalt orientációk és útmutatások pon­tos teljesítéséért, minden erejét latba veti, hogy az ország, a Ro­mán Kommunista Párt tapasz­talt vezetésével töretlenül ha­ladjon tovább a szocializmus és a kommunizmus útján. RÖVIDÍTETT SZÖVEG ★ Te­ve CSÜTÖRTÖK 11.00 A munka ünnepe 11.10 Együtt a trikolór és a vö­rös zászló alatt — hazafias és forradalmi dalok, versek (SZ) 11.30 Tavasz — szemelvények Cornel Trailescu zenéjére írt balettből a Kolozsvár-napo­­cai Román Opera balettkara előadásában (SZ) 12.00 Térzene (SZ) 12.20 Népzene (SZ) 13.00 Telex 13.05 Ünnepi album (R. SZ) 16.30 Operettműsor (SZ) 17.05 A párt a román szocialis­ta civilizáció ihletője és meg­valósítója 17.20 A Megéneklünk. Romá­nia országos fesztivál és nem­zetközi versenyek fiatal díja­zottjai (SZ) 17.45 Népzene (SZ) 18.05 Hazánk, ma (SZ) 13.25 Pionírdalok és versek (SZ) 18.45 Ezeregy este (SZ) 19.00 Híradó 19.13 Óda a párthoz, a hazához, a munkához (SZ) 20.30 Játékfilm: Ciprian Po­rumbescu­ (SZ)­ 22.20 Híradó 22.30 Románcok és közkedvelt dalok (SZ) PÉNTEK 11.30 Telex 11.35 A fiatalok az ország tava­szában (SZ) 13.00 Tavaszi album (R. SZ) • Az ifjúság és a tavasz • Ver­sek • Térzene • Meghívó az ifjúsági sétányra • Ma, a párt 65. évében • Déli hang­verseny • Tv-sport • Fiatal népzeneelőadók • Rivalda­fény • Könnyűzene 19.00 Híradó , 19.15 Fiatalnak lenni a párt 65. évében (SZ) 19.30 Fiatalságunkkal köszön­tünk téged, pártunk! (SZ), iro­­dalmi-zenés-koreográfiai mű­sor 20.10 Ifjúságunk —a Ceausescu­­korszak ifjúsága (SZ) 21.30 Ifjúságunk szépséges évei (SZ) — könnyűzene 21.50 Híradó KÖZÉLET A Libanoni Köztársaság par­lamenti küldöttsége, amely Husszein El Husszeíni, a Nem­zetgyűlés elnöke vezetésével a Nagy Nemzetgyűlés meghívá­sára látogatást tett hazánkban, elutazott a fővárosból. Az elutazásukkor a vendége­ket üdvözölte Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, több képviselő. Jelen volt Maurice Bassous, Libanon bukaresti nagykövete. Hollandia nemzeti napja al­kalmából Charles S.­vain Stra­fen, Hollandia bukaresti nagy­követe fogadást adott. Részt vett Nicolae Giosan, a­­ Nagy Nemzetgyűlés elnöke, s több miniszter, minisztériu­­­mok és központi intézmények képviselői, művészeti és kultu­rális dolgozók. Ott voltak hazánkban akkre­ditált diplomáciai képviseleti vezetők. Japán nemzeti napja és Hiro­­hito császár születésnapja al­kalmából Japán bukaresti nagykövete, Masanari Ozaki fo­gadást adott. Részt vett Nico­lae Giosan, a Nagy Nemzet- i gyűlés elnöke, a Külügyminisz-­­ térium, más minisztériumok és­­ központi intézmények vezetősé-­­ gének képviselői, tudományos­­ és művészeti dolgozók, újság-­­­írók. Jelen voltak hazánkban akk­reditált diplomáciai képviseleti vezetők. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti napja al­kalmából és a Csehszlovákiai Kommunista Párt XVII. kong­resszusa eredményeinek ismer­tetésére Csehszlovákia buka­resti nagykövetsége sajtókonfe­renciát szervezett. Jan Papp nagykövet méltatta a csehszlovák nép harcát a­ fasizmus ellen, a szovjet és a román katonák hozzájárulását Csehszlovákia felszabadításá-­­­hoz. A felszólaló kidomborította a­­ Csehszlovákiai KP által veze­­­­tett harc eredményeit a társa-­­ dalom forradalmi átalakítása-­­­ban, a szocializmus építésében , a Csehszlovák SZK-ban, az or­­­­szág gazdasági-társadalmi éle-­­­­ében bekövetkezett változáso­ ■ kat, a dolgozók sikereit új éle­­tük építésében. A nagykövet beszélt ugyan­akkor országa külpolitikájáról, amelyet a párt XVII. kongresz­­szusa határozott meg. A felszólaló méltatta a Ro­mán Kommunista Párt és a Csehszlovákiai Kommunista Párt, az országaink és népeink között meghonosodott baráti jó viszonyt, hangsúlyozva, hogy ennek fejlődése alapját képezik azok a határozatok, amelyeket a Nicolae Ceausescu elvtárs,­­a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Gustav Husak elvtárs, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke közötti találkozók alkal­mával hoztak. Ebből az alkalomból­ Sijtóér­­­­tekezletet tartottak a Csehszlo­vák SZK konstancai­ főkonzu­látusán. Az esemény jelentőségéről beszélt Oldrich­ Sigut, a Cseh­szlovák SZK konstancai fő­konzulja. ★ Május 1, csütörtök II. évnegyed V. hónap Az évből eltelt: 121 nap Hátra van még: 241 nap Napkelte: 6.06 Napnyugta: 20.23 Holdkelte: 3.10 Holdnyugta: 12.10 V­Á­LTOZ­ÉKONY IDŐ A Meteorológiai és Hidro­lógiai Intézet jelenti: Meleg idő, váltás­ felhőzet, hangsú­­lyozottabb felhősödés délen és keleten. Helyi esők, zápo­rok, szórványosan zivatar dé­len, keleten, valamint a hegy- és dombvidékeken. Az ország többi részében e jelenségek ritkábban jelentkezhetnek. Mérsékelt keleti szél, a déli részeken 40 kilométer, a he­gyekben 70 kilométer órán­kénti sebességig. Nappali hő­mérséklet 15—25 fok, éjsza­kai 5—13 fok között, ennél alacsonyabb a depressziókban. Bukaresti jelzések • A­ héten felavatják a csónakázótavat a 23 Au­gust parkban és ezt meg­előzően feltöltik a park összes tavait. Jelenleg­ az öltözőket csinosítják és erő­sítik a partot. Kedvező idő esetén rövidesen megnyíl­nak a strandok a fővá­ros különböző negyedei­ben • A Bukaresti Muni­­cípiumi Csillagvizsgáló je­lentése szerint hazánk egén a hónap végéig lát­ható a Halley-üstökös. Má­jusban szabad szemmel is észlelhető a déli égbolton, a látóhatártól kis magas­ságban. A következő he­tekben fényessége csök­ken, útja azonban követ­hető a Csillagvizsgáló esz­közeivel . A 4-es szektor­ban két kenyérgyár épül az idén. LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA május 3-án, szombaton jelenik meg ­ 1986. május 1-én és 2-án a személyi tulajdonú személygép­ AZ ÁLLAMTANÁCS RÉSZÉRŐL KÖZLEMÉNY A személyi tulajdonú személygépkocsik használatáról 1986. május 1-2-án kocsik közlekedhetnek függet­lenül a jármű páros vagy párat­lan rendszámától. TÁVIRATOK XVI. KÁROLY GUSZTÁV őfelségének, Svédország királyának Születésnapja alkalmából melegen üdvözlöm, kívánok önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a­ baráti svéd nép­nek pedig békét és gyarapodást. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke BEATRIX őfelségének, Hollandia királynőjének HÁGA A Holland Királyság nemzeti napja alkalmából melegen üdvöz­löm, a baráti holland népnek kívánok haladást, gyarapodást és békét. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Elnök úr! Mélységesen megilletődtem üdvözletétől, amelyet szíveskedett küldeni Szenegál nemzeti napja alkalmából. Hálásan köszönöm és a magam során őszintén kívánok önnek személy szerint egészséget és boldogságot, népének pedig gyara­podást. Újra hangot adunk az országaink között fejlődő együttműködés és baráti viszony fölötti örömünknek, és kérem, fogadja, elnök úr, legmagasabb nagyrabecsülésünk biztosítékait. ABDOU DIOUF Szenegál Köztársaság elnöke ELŐRE SRI LANKA DEMOKRATIKUS SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE BEFEJEZTE HIVATALOS LÁTOGATÁSÁT Befejeződött a hivatalos meg­beszélés Románia- Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Constantin Dasca­lescu elvtárs és Sri Lanka De­mokratikus Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke, Rana­­singha Premadasa között. Kifejezték megelégedésüket afölött, ahogyan taglalták a kétoldalú gazdasági együttmű­ködés problémáit, a két fél ré­széről megnyilvánuló érdeklő­dés fölött, hogy bővüljenek a kölcsönösen előnyös együttmun­­kálkodási kapcsolatok. A két kormányfő kifejezte a kormá­nyok elhatározását, hogy erőfe­szítéseket tesznek a megállapí­tott együttműködési és koope­­rálási akciók legjobb feltételek közötti megvalósítása érdeké­ben.A megbeszélések végén a két kormányfő kidomborította a lá­togatás gyümölcsöző jellegét, a véleménycsere hasznosságát, ki­fejezte a meggyőződést, hogy a látogatás hozzájárul Románia és Sri Lanka sokoldalú együtt­működése és barátsága erősíté­séhez. Aláírták a kölcsönös kereske­delem további fejlesztésére és a két ország közötti gazdasági e­­gyüttműködés bővítésére vonat­kozó megállapodást. Ugyanakkor közleményt fo­gadtak el Sri Lanka miniszter­elnöke, Ranasinghe Premada­­sa hazánkbeli látogatásáról. ELUTAZÁS A FŐVÁROSBÓL Sri Lanka Demokratikus Szo­cialista Köztársaság miniszter­elnöke, Ranasinghe Premada­­sa, aki Constantin Dascalescu elvtárs. Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere meghívására hivata­los látogatást tett hazánkban, elutazott a fővárosból. Elutazásakor az Otopeni re­pülőtéren a vendéget üdvözölte Constantin Dascalescu elvtárs, a kormány­ első minisztere, a kor­mány több tagja, számos más hivatalos személy. Elhangzott a két ország álla­mi himnusza. KÖZÖS SAJTÓKÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársa­ság kormánya első miniszteré­nek, Constantin Dascalescu elv­­társnak a meghívására Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Ranasinghe Premadasa, 1936. április 25—29 között hivatalos látogatást tett Románia Szocia­lista Köztársaságban. Sri Lanka DSZK miniszterel­nökét fogadta Nicolae Ceausescu elvtárs Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Ebből az al­kalomból üzenetváltás zajlott le a román államfő és Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köz­társaság elnöke, J. R. Jaye­­wardene között. Sri Lanka Demokratikus Szo­cialista Köztársaság miniszter­­elnöke, Ranasinghe Premadasa, Románia Szocialista Köztársa­ságban való tartózkodása idején ellátogatott gazdasági objektu­mokhoz és szociális-kulturális létesítményekhez, valamint bu­karesti és Brassó megyei lakó­negyedekbe. A két kormányfő szívélyes­, a két ország közötti jó kapcso­latokat tükröző baráti, kölcsö­nös megértési és tisztelet­­teljes légkörben hivatalos meg­beszéléseket folytatott. A meg­beszélések során kidomborítot­ták a két országnak a kereske­delmi cserék és gazdasági ko­operáció előmozdításában elért eredményeit, és megvizsgálták a kooperáció bővítésének lehető­ségeit, e célkitűzés megvalósítá­sának útjait és eszközeit. A két kormányfő, a kétoldalú kapcsolatok további erősítésé­nek szükségességéből kiindul­va, hangsúlyozta kormánya el­határozását, hogy minden ere­jével a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésén és fokozásán munkálkodik. A két első miniszter, megelé­gedéssel nyugtázva a kétoldalú gazdasági kooperáció terén ed­dig elért haladást, valamint e kooperáció továbbfejlesztésének potenciálját, elemezte a lehet­séges intézkedéseket újabb kö­zös tervek és programok meg­valósítására, kölcsönösen elő­nyös alapon, az energia, az i­­par és a mezőgazdaság terén. Ebben a vonatkozásban kiemel­ték mindkét kormány azon ó­­haját, hogy­ megtegyen minden szükséges intézkedést a két or­szág kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak erősítéséért, ink­luzíve a gazdasági együttműkö­dési vegyes bizottságon belül. A két kormányfőnek a gazda­sági kérdésekben folytatott megbeszéléseit rögzítették egy, a látogatás végén aláírt, Romá­nia és Sri Lanka kereskedelmi cseréinek növelésére és gazda­sági kooperációjának fokozásá­ra vonatkozó dokumentumban. A két kormányfő vélemény­­cserét folytatott időszerű nem­zetközi kérdésekben. Kifejezés­re juttatták mindkét ország ag­godalmát amiatt, hogy főként a fegyverkezési,­­ hajsza eszkalá­ciója következtében súlyosbo­dott a nemzetközi helyzet. Hangsúlyozták, hogy a kortárs világ alapvető kérdése a fegy­verkezési hajsza leállítása és az általános leszerelés, elsősor­ban a nukleáris leszerelés meg­kezdése, az egyetemes béke és megértés biztosítása. Ugyanak­kor kiemelték annak szükséges­ségét, hogy az államok közötti összes viszályokat kizárólag bé­kés eszközökkel, tárgyalások ré­vén valósítsák meg. A világgazdasági helyzet e­­lemzése során kidomborították, hogy mivel a fejlődő országo­kat érintette a legkomolyab­ban a gazdasági világválság, nemzetközi szinten sürgős in­tézkedéseket kell tenni ezeknek az államoknak a javára. Figye­lembe véve, hogy­­ a nemzetkö­zi kereskedelmi, pénzügyi és monetáris kérdésekben folyta­tott eddigi tárgyalások holtvá­gányon vannak, hangsúlyozták, hogy teljes határozottsággal kell küzdeni a fejlődő országok előtt tornyosuló súlyos problé­mák, inkluzíve küladósságuk problémája megoldásáért, a gyengén fejlettség felszámolásá­ért, és az új gazdasági világ­rend kiépítéséért. Mindkét fél hangsúlyozta a kis és közepes államok, a fej­lődő országok, az el nem köte­lezett államok fontos szerepét az emberiség előtt álló nagy horderejű problémák megoldá­sában. Megállapodtak abban, hogy intézkednek Románia és Sri Lanka nemzetközi téren va­ló együttműködésének fokozá­sáról. Mindkét fél értékelése szerint Sri Lanka DSZK miniszterelnö­kének romániai látogatása nagy jelentőségű hozzájárulás a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. Sri Lanka DSZK miniszterel­nöke, Ranasinghe Premadasa kifejezte mélységes háláját Ro­mánia Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének a szívélyes fogadtatásért és meleg vendégszeretetért, amelyben Ro­mániában részesült, és meg­hívta, hogy tegyen hivatalos lá­togatást Sri Lanka OSZK-ban. A meghívást szívesen elfogad­ták, a látogatás időpontját utólag tűzik ki diplomáciai úton. Bukarest, 1986. április 29.

Next