Előre, 1986. szeptember (40. évfolyam, 12054-12078. szám)

1986-09-02 / 12054. szám

A DOLGOZÓK III. KONGRESSZUSÁNAK MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE FORRADALMI MUNKÁSDEMOKRÁCIA - FORRADALMI FELELŐSSÉG O­rszágunk népe közéletünk nagy demokratikus fóru­mára, a dolgozók III. kongresszusára készül. Ország­szerte ezekben a napokban tar­tották meg az ipari, építkezési, szállítási­, áruforgalmazási és pénzügyi dolgozók képviselőinek megyei konferenciáit. Ezekre annak a széles demokratikus fórumnak az előkészületei jegyé­ben került sor, amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs kezdeménye­zésére munkásdemokráciánkat továbbmélyítve intézményesítet­tek, s amely hozzátartozik a párt- és államvezetőség ama következetes gyakorlatához, hogy rendszeresen tanácskozik az anyagi javak megalkotóival különböző tevékenységi szekto­rokból, az egész néppel. A dol­gozók III. kongresszusa szocia­lista demokráciánk újabb nagy­szerű megnyilvánulása, annak tanúsága, hogy a dolgozók ter­melőkként, tulajdonosokként és haszonélvezőkként részt vesznek az ország vezetésében, történel­mi terveink megalapozásában és kivitelezésében. A kongresz­­szus számvetést készít az 1981— 1985-ös ötéves terv teljesítésé­nek módjáról, tapasztalatairól, ugyanakkor a forradalmi fele­lősség szellemében megvitatja az 1986—1990-es ötéves terv­időszak feladatait. Országunk gazdasági-társa­dalmi fejlesztésének évtizedünk második felére szóló célkitűzé­sei, melyeket pártunk XIII. kong­resszusa jelölt ki és a júniusi központi bizottsági plénum vita­tott meg és véglegesített, majd a Nagy Nemzetgyűlés ötéves terve­ként törvényerőre emelt, szocia­lista társadalmunk erejét, képes­ségét és egyben népünk haladás­­törekvéseit­­ tükrözik. Világosan jelzik, hol tartunk, merre, mi­lyen irányba törekszünk, kije­lölik haladásunk ütemét, hiszen olyan alapcélkitűzés, mint az intenzív fejlődés, közvetlen ki­fejezése az ország jelenlegi fejlődési stádiumának, az eddi­gi megvalósításoknak és a reá­lis előrehaladási lehetőségek­nek. Társadalmunk, fogékonyan reagálva a tudományos-techni­kai forradalom új szakaszának követelményeire — a maga mély társadalmi és gazdasági jelentőségével, kihatásaival e­­gyütt — a munka új minőségé­nek elérését tűzte ki célul maga elé. Nagy ünnepünk, az antifa­siszta és antiimperialista, társa­dalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme 42. évfor­dulója alkalmából az ország minden részéből Nicolae Ceaușescu elvtárshoz érkezett táviratokban a dolgozók meg­fogadták, hogy töretlenül való­ra váltják az új minőség cél­kitűzéseit, a XIII. pártkongresz­­szus határozatait. Ez az új minőség jelenti mind a mun­kaeszközök és a termelési szer­kezet korszerűsítését, a termé­kek műszaki és minőségi szín­vonalának emelését, minnd pe­dig a dolgozók szakmai felké­szültségének gyarapítását, a nép alkotóképességének, terem­tő intelligenciájának magas fokú hasznosítását, a tudat mi­nőségi átalakítását, így hát tá­volról sem csupán gazdasági kérdésről van szó; az intenzív fejlesztés nemcsak közgazdasá­gi fogalom, hanem humanista filozófiai töltetű koncepció is. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs ezt így nyo­matékosította a Központi Bizott­ság legutóbbi plenáris ülésén: „Tulajdonképpen a tudomá­nyos-technikai forradalmat ki kellene egészítsük a tudat for­radalmával. Az emberek tuda­tának és gondolkodásmódjának e forradalma nélkül nem hajt­hatunk végre igazi tudományos­technikai forradalmat! (...) Több figyelmet kell fordítanunk a szakmai és műszaki képzett­ségi színvonal emelési program­jainak végrehajtására is, ala­posan megszervezve a káderek továbbképzését az összes tevé­kenységi szektorokban. Ahhoz, hogy minden szektorban végre­hajtsuk a tudományos-techni­kai forradalmat, foglalkoznunk kell az e forradalom végrehaj­tására hivatott emberek felké­szítésével." Korunkban a tudományos­technikai forradalom alapján végbemenő intenzív fejlesztés­nek tehát mélységesen huma­nista jelentősége, jellege van, nem csak az embert, az ember jólétét szolgáló nemes finali­­tásáért, hanem azért is, mert megvalósításának fő tényezője az ember, a maga öntökélete­sítési erőfeszítéseivel, kitartó munkájával, termelői, tulajdo­nosi és haszonélvezői hármas minőségével. Miként pártunk főtitkára több ízben hangsú­lyozta: terveinket az ember ne­vében valósítjuk meg, de u­­gyanakkor annak erőfeszítései­vel, közvetlen részvételével a társadalom előrehaladását érin­tő összes határozatok kidolgo­zásában és gyakorlatba ülte­tésében. Szocialista demokráci­ánk alapelve ez. Hiszen — szin­tén pártunk főtitkára domborí­totta ki — „... csak az összes dolgozók részvételével tudjuk megfelelően megoldani az e­­gész tevékenység komplex prob­lémáit. A szocializmust az em­berekkel építjük az emberek­nek, így tehát ők azok, akik ha­tároznak afelől, miként valósul­jon meg, hogy nézzen ki az a szocializmus, amelyet létreho­zunk." Gazdasági-társadalmi éle­tünk szervezésének és vezetésé­nek ebből az alapvető tételé­ből kiindulva, mindig időszerű követelmény nem csak a maga­sabb hatékonyságú gazdasági tevékenységet biztosító forra­dalmi munkásdemokrácia in­tézményrendszerének szüntelen tökéletesítése és jó működteté­se, hanem minőségi változások előidézése az emberek tudatá­ban, felelősségük növelése, szakmai hozzáértésük emelése. Végső soron ez azt jelenti, hogy minél gazdagabb tartalommal megtölteni a forradalmi mun­kásdemokrácia szerveinek — a dolgozók tanácsainak, a köz­gyűléseknek — a munkáját. Napjainkban politikai művelt­ség és szakmai kompetencia kérdése ez. Mert csak a helyi, munkahelyi ügyekben tisztánlá­­tó és országos szinten is átte­kintéssel rendelkező, a párt ál­talános politikáját ismerő és a­ Vasile Muresan egyetemi előadótanár (Folytatása a 3. oldalon) TÖBB SZENET AZ ORSZÁGNAK! RAFIRA, ASAU ÉS LUMINA IS FELZÁRKÓZOTT AZ ÉLVONALBA A Tatros-völgyi bányászok idei sikersorozatához, a ver­­menti-i részleg után, a RAL- bánya munkaközössége járult hozzá a legjobb teljesítmé­nyekkel. Ezt a figyelmet ér­demlő megvalósítást nem csu­pán a széntermelésben elért tetemes többletek bizonyítják, hanem a vállalat keretében ki­bontakozó szocialista munka­verseny félévi eredményei a­­lapján elért második helyezés is. Vitathatatlan tény, hogy az esztendő első nyolc havában is kitettek magukért a RAL- bánya dolgozói, terven felül több mint 7000 tonna szenet hoztak felszínre. Megvaló­sításuk értékét növeli az is, hogy az előkészítésnél 1300 és a kutatási munkálatoknál 250 méteres előnyre tettek szert. Maftei Miron mérnök, a bánya vezetője mindenekelőtt arról tájékoztatott, hogy a RAL-bánya, mely a legna­gyobb a Tatros-völgyi szén­­medencében — a Rafira, Asau és a Lumina részlegeket fog­lalja magába, s elnevezését is ezek kezdőbetűiről kapta —, egyben a legrégibb is. A bá­nyamunkálatok összhossza meghaladja a hetven kilo­métert és a legmélyebb pont­ja a négyszáz métert. Mi­vel a kedvezőtlen geológiai sajátosságok következtében kissé nehezebb a vékony ré­­rétegek kitermelése más szén­mezőkhöz viszonyítva, a hol­­gozók tanácsa nagy gondot fordított és fordít a munka­helyek ésszerű megszervezé­sére, a rend és a fegyelem erősítésére, a vezetés állandó tökéletesítésére, a munkaerő ésszerű elosztására, a belső erőtartalékok jobb hasznosí­tására. Az eddig elért jó eredmé­nyek mindenekelőtt a mun­katermelékenység növelését, s főként a széntermelés gépesí­tési fokának az emelését cél­zó törekvésekben rejlenek. Érthető tehát, hogy a bánya vezetősége nagy súlyt helyez a dolgozók nemrégiben meg­tartott közgyűlésén elfoga­dott határozatok életbe ülte­tésére, az idei kötelezettségek mennyiségi és minőségi telje­sítéséhez szükséges feltételek megteremtésére. Ilyen érte­lemben figyelmet érdemel a második félévi széntermelés zökkenésmentes biztosítására vonatkozó újabb frontfejtések, kitermelő kapacitások megfe­lelő és időben történő előké­szítése. Jó példa erre többek között két nagyobb munkálat is, melyek átadási határide­jét augusztus 23-a tiszteletére húsz nappal rövidítették le a RAL bányászai. Az egyik a Nistor Ioanisim által irányított brigád munkáját dicséri és célja az 561/9-es bányamun­kálatoknál az Asan és a La­­pok részleg közti kapcso­lat megteremtése, mely lehe­tővé teszi egy nagy termelé­kenységű frontfejtés megnyitá­sát. Hasonló áttörési munká­lat folyik Gheorghe Husan brigádos irányításával is, mely a Wagner elnevezésű szénrétegben teszi lehetővé egy új és szintén nagy ter­melékenységű frontfejtés megkezdését. Az említett frontfejtések előkészítése és átadása több szempontból is eredményesnek bizonyul, hi­szen egyrészt több százezer tonnás széntartalékról van szó, másrészt a munkaterme­lékenység lényeges növelésé­ről, mely elengedhetetlen feltétele a második félévi, sőt a jövő évi széntermelés üte­mes biztosításának. Persze a bánya vezetősége a minőségi törekvésekről sem feledkezik meg, hiszen egy egész sor in­tézkedést foganatosítottak an­nak érdekében, hogy minél kevesebb meddő kerüljön a tiszta szénbe, s ezért már a frontfejtéseknél megszervez­ték a meddő kiválasztását. A RAL-bánya eddigi telje­sítményéről beszélve, nem szabad megfeledkeznünk a­­zokról az eredményekről sem, melyeket az újrafelhasználha­tó anyagok értékesítése, a gazdaszellem erősítése terén értek el, így többek között az említett időszakban sikerült újra értékesíteniük 500 tonna fémácsolatot, 100 köbméter bányafát, 30 köbméter fűrész­árut és 500 méter sínt, illetve csillevágányt. A comanesti-i Bányaválla­lat RAL-részlegének eddigi termelési eredményei és több­let-megvalósításai az alapos felkészülésről, a mennyiségi és minőségi teljesítményekhez szükséges feltételek időbeni megteremtéséről, s e bánya­közösség helytállásáról tanús­kodnak. Ezért már sejhetjük is, hogy az eddig szerzett több ezer tonnás előnyt nem csak megtartják, hanem, a ver­­menti-i részleggel folytatott munkaverseny hevében, az esztendő végéig minden bi­zonnyal újabb jelentős téte­lekkel gyarapítják. Mátyás Árpád KOLOZSVÁR-NAPOCA, 1986; a Murá­ti-tér modern magasházai Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL. évfolyam 12 054. szám 1986. szeptember 2., kedd 4 oldal­ára 50 iráni A szocialista munkaverseny élenjáróinak tapasztalatai A szociális kérdések megoldása a dolgozói tanács figyelmének előterében Az elfekvő készletek értékesítése alapvető nemzetgazdasági érdek (3. oldal) HATÁRJÁRÁS BESZTERCE-NASZÓD MEGYÉBEN Man gazdasít, kípis és köteles az oht megyeiektől tanulni Az elmúlt napokban­­ min­denütt alapos elemzésnek ve­tették alá a nyári mezőgazda­­sági kampány eredményeit és hiányosságait. A kiértékelé­seknél pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a mezőgazdasági párt- és ál­lami aktívával folytatott ta­nácskozáson megfogalmazott minősítéseit, méltatásait és bírálatait vették figyelembe. Beszterce-Naszód megyében is sor került a tapasztalatok leszűrésére, a tennivalók ki­­jelölésére. Minderről Herlea Mária, a Mezőgazdasági Igaz­gatóság növénytermesztéssel foglalkozó igazgatója tájékoz­tatott bennünket. — Milyen volt az idei árpa­­meg búzatermés? — Annak ellenére, hogy a hozamok nagyobbak, mint korábban bármikor, nem le­hetünk elégedettek. Sokkal többre volt lehetőség, de az adottságokat nagyon sok egység nem használta ki elég­gé. Hiányosságok voltak az elővetemények megválasztá­sánál, a tápanyagpótlásnál, a növénysűrűség, a jól megha­tározott növénysűrűség bizto­sításánál. No és az aratás túl hosszúra nyúlt, nem sikerült tíz nap leforgása alatt begyűj­­tenünk a termést, így a vesz­teség számottevő. A megyében 31241 hektár­ról gyűjtöttük be a gabonát, a terület körülbelül háromne­gyedén búza, egynegyedén ár­pa volt. A megyei terv 3150 kilogrammos átlagot irányzott elő gabonafélékből, tehát nem túl sokat, de ennek ellenére sem tudtuk megvalósítani. Árpából egyedül a besztercei áru közelítette meg az öt­ezer kilót, búzából pedig csak a besztercei termelőszövetke­zet ért el négyezer kilón felü­li termést. Még egy sor falu­ban, községben jónak, elégsé­gesnek mondható az eredmény, így például Vissoarán, Örmé­nyen, Chiraleben, Magheru­­son, Tekén, ám másutt nem­igen lehet sikeresnek nevezni az aratást. Meggyőződésem, hogy pár­tunk főtitkárának orientációi, útmutatásai és az Olt megyei tapasztalatcsere ösztönzőleg hat megyénk mezőgazdasági dolgozóira. Nekünk is fel kell zárkóznunk. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy minden megye, minden gaz­daság képes és köteles az Olt megyeiektől tanulni. A mód­szerük tulajdonképpen is­mert, az út kitaposott, csak az embereken múlik a megvaló­sítás. Például az Olt megyei Valea Mare-i termelőszövet­kezet évekkel ezelőtt még két­ezer kiló gabonát sem takarí­tott be hektáronként, de az é­­lenjáró egységek tapasztala­tainak hasznosítása révén, a jobb szervezés és a jobb mun­kamorál révén eljutottak oda, hogy az idén búzából több mint hatezer, árpából pedig hétezer kilót mérhettek. — A jövő évi termést nyil­ván most úgy készítik elő, hogy több elégtételt hozzon... — Mihamarabb befejezzük a területek kitakarítását s elő­készítjük a földet a vetésre. Nagy gondot fordítunk az elő­­veteményekre. Lehetőségeink szerint elkerüljük, hogy szal­más gabona után búzamag kerüljön a talajba. Idén azok a parcellák adták a legjobb ter­mést, melyeket egy évvel ko­rábban szerves trágyával szór­tunk be. Most már az összte­rületnek harminc százaléka lesz ilyen, s ez is egy garan­cia arra, hogy a hozamokat növelni tudjuk. Ami a vető­magot illeti: minőségi vizs­gálatuk jórészt megtörtént. A búzafajták közül megyénk­ben a Bucovina bizonyult a legjobbnak, őt követi, eredmé­nyesség szempontjából, a Tur­­da—81 meg a Transilvania. Az elvégzendő munka mi­nőségének emelése érdekében megbeszéléseket tartunk szak­embereinkkel. A kampány idejére mindenki konkrét fel­adatot kap; részletes progra­mot dolgoztunk ki minden gazdaság számára; sor kerül a vetőgépek ellenőrzésére, át­alakítására, így biztosítjuk a 6—8 centiméteres sorközöket, a megfelelő növénysűrűséget; erősíteni fogjuk a rendet, a fegyelmet, úgy ahogy azt pár­tunk főtitkára kijelölte. Az új agrárforradalom azt is jelen­ti, hogy mind igényesebbnek kell lennünk. AZ ŐSZI TERVÉNYBEGYŰJTÉSRE ÖSSZPONTOSÍTANAK A megye állami mezőgaz­dasági vállalatai közül a teker zárta legsikeresebben a tava­lyi évet, s úgy néz ki, 1986- ban megismétlik jó eredmé­nyeiket. Ezt Spatacean Emi­­liantól, a gazdaság főkönyve­lőjétől hallottuk.­­ De nézzük csak, mivel ma­gyarázható az árv dolgozói­nak, szakem­bereinek derűlátá­sa. összesen 3150 szarvasmar­hát tartanak, ebből 1110 fe­jőstehén. Az évi létszámtervü­ket teljesíteni tudják, hiszen a félévi tervet 108 százalék­ban valósították meg. Az el­­lési arányszám jó, a kény­szervágásokat sikerült mini­málisra csökkenteniük. Súly­gyarapodási programjuk 196 tonnányi növekedést irányoz elő a valamivel több mint kétezer állat számára; az év első hét hónapjában már 116 tonnát értek el, ami biztosíték arra, hogy a szarvasmarhák hízásával, növekedésével nem lesz baj. Haladás tapasztalható a tej­termelésben is. Tavaly, az el­sőt hét hónapban, 1363 liter tejet ,fejtek minden tehéntől, pontosabban: ez volt az átlag. Az idén, ugyanebben az idő­szakban, már 228 literrel töb­bet adtak az állatok, azaz át­lagosan 1591 litert. Mindez fő­leg a takarmánytermesztés korszerűsítésének, a hektár­hozamok növelésének köszön­hető. A takarmánytermesztés­re szánt teljes területen a kö­vetkező eredményeket érték el az évek folyamán: 1982-ben 3580, 1983-ban 3811, 1984-ben 3995, 1985-ben 4117 és 1986- ban 4445 takarmányegységet hektáronként. Még több lett a szántóterületen, ez évben: 6200 takarmányegység. A gyü­mölcsösökben, szőlőültetvé­nyeken köztes termesztéssel is foglalkoznak, s ez évente 2600 tonnányi takarmányt hoz számukra, így érthető, miért nem kell már évek óta szénát vásárolniuk.­­ Az elkövetkező napok­ban, hetekben az őszi ter­ménybegyűjtési kampányra összpontosítunk — magyaráz­za az ámv főkönyvelője. — Csupán kukoricát 438 hektár­ról kell leszednünk. Becslé­seink szerint jó lesz a termés, a tervet nem csak teljesíteni tudjuk, de annál többet való­sítunk meg. Hektáronként át­lag ötezer kilogrammra szá­mítunk. Kezdődik a gyümölcs­ös szőlőszüret. Almánk 925 hektáron van, főleg Stark Ear­­list, Jonatán, Golden fajta. A gyümölcs egészséges, csak a szedésre kell nagyon ügyel­nünk. Van még 188 hektár szőlősünk is. A terménybe­gyűjtés nálunk igazi kam­pány lesz — úgy megszervez­ve, ahogy azt pártunk főtit­­ra, Nicolae Ceausescu elvtárs a mezőgazdasági párt- és ál­lami aktívával folytatott ta­nácskozáson hangsúlyozta. Vagyis a községből mindenki bekapcsolódik a munkába, hogy minél hamarabb végez­hessünk, s így a veszteséget a lehető legkisebbre csökkent­sük ... A különböző tevékenységi ágak, ágazatok fejlesztésével egy időben a korszerű gondol­kodás és magatartás is gyöke­ret kell hogy verjen. Tudják ezt a tekei állami mezőgazda­­sági vállalatnál. Ezért az ál­lattenyésztés, a növényter­mesztés, a gyümölcs- és sző­lőtermesztés technikai-anyagi alapjának fejlesztésekor dol­gozóikat a korigénynek meg­felelő szakmai és politikai is­meretek elsajátítására ösztön­zik. Mert csakis így lehet megvalósítani az új agrárfor­radalom célkitűzéseit. Varga Sándor TELEPÜLÉSEINK A SOKOLDALÚ FEJLŐDÉS ÚTJÁN A Hargita megyei Vasláb község — fölötte a hegy­vidéki településekre jel­lemző valószerűtlenül kék éggel — maga a csönd, a nyugalom zöld mezőkkel, távolabb­i szikla­­bércekkel határolt szigete. Így látja-láthatja legalábbis a Csíkszereda—Gyergyószent­­miklós műúton átsuhanó utazó... De ha megállunk és bepil­lantunk a község életébe, sok­arcú világ, korszerű faluközös­ség képe bontakozik ki. Érde­mes megszakítani az utat már a község határában. A természet különleges látványossággal szol­gál. A műúttól alig fél kilomé­terre a Maros partján mintegy hatvan hektáron tőzegláp terül el, amely jégkorszakbeli marad­ványnövényeket őriz. A törpe kecskerágó, a kakastaréj, a fűz­levelű gyöngyvessző, valamint egy egészen ritka ibolyafaj és más maradványnövények termé­szeti rezerváció, védett terület rangjára emelték a vaslábi tő­zeglápot. A ragyogó napfény­ben ugyancsak virulnak a jég­korszakbeli „virágok". Virulja­nak békességben még hosszú­hosszú századokig ... Mi pedig továbbhaladunk. Ha csak a főutcán is pillantunk vé­gig, meglepő, milyen népesek a porták. És milyen sok gyerek játszik a muskátlis ablakok a­­latt. — Nem mind a tm­iénk, helye­sebben nem mind lakik itt ál­landó jelleggel — nevezi el ma­gát Tinea Letitia, a községi nép­tanács alelnöke. — Sokan szár­maztak el innen, akik azonban ma is minden nyáron visszatér­nek, hozzák a családot, látogat­ják a rokonságot, itt­ itthagyják a jó levegőre a gyermekeket. És ha már erről beszélgetünk, hadd mondjam el, hogy akik megváltak szülőhelyüktől, azok is csak becsületet szereztek a községnek. Bárhová kerültek, épp olyan szorgalmasan, oda­adással dolgoznak, mint a hely­beliek. Sok magas képzettségű értelmiségi került ki a község­ből. Orvosok, tanárok, mérnö­kök, más technikai képzettségű emberek, jó szakmunkások — még tengerész is akad közöttük —, akikkel a község megfelelő, szervezeti szinten is tartja a kapcsolatot. Rendszeresen meg­szervezzük a község fiainak ta­lálkozóját, amely a település közösségi életének mindig ki­emelkedő jelentőségű eseménye. A helybeliek számára jóleső ér­zés számot adni arról, miben haladt előre a község és szemé­lyesen a tagjai. Az elszármazot­tak pedig odateszik a mérleg másik serpenyőjére saját dol­gos hétköznapjaik eredményeit, egyéni örömeit... — Mivel foglalkoznak a hely­beliek? — Megőrződtek a hagyomá­nyos foglalkozások, de felzár­kóztak melléjük újabbak is. Vaslábon mezőgazdasági ter­melőszövetkezet működik, a hozzátartozó Marosfő nem szö­­vetkezetesített. Mindkét helység­ben sokan tartanak állatot. Köz­ségi szinten ezerkétszáz szarvas­­marhát, ezernyolcszáz juhot, hét­száz sertést tartunk nyilván; van emellett megfelelő számú apró­jószág. A növénykultúrákat te­kintve burgonyavidék vagyunk. Jó terméseket takarítunk be é­­vente. A munkák rendjében ná­lunk is meghonosodott bizonyos fajta „kétlakiság": a mezőgaz­dasági teendőket a helyben la­kó, de iparvállalatokban vagy más munkahelyeken foglalkoz­tatott dolgozók végzik, akik ily módon saját szükségleteikre termelnek és emellett hozzájá­rulnak ahhoz is, hogy a község a szerződéskötések, valamint az állami alap javára juttatandó termékekre vonatkozó kötele­zettségeit a megfelelő módon teljesíthesse. A mezőgazdaság vonalán erőteljesen szorgal­mazzuk az állatállomány gyara­pítását, további feljavítását. Külön elismerést érdemelnek az olyan gazdák, mint Chindea loan, Erős Péter vagy pedig Tin­ca loan, akinek félszáz juhnál kevesebbje nem hiszem, hogy lett volna az utóbbi évtizedben. Bizony sokan példát vehetnének róluk, főként a fiatalabbra. A marosfői gazdák már jobban kötődnek az állattenyésztéshez; ma is alig akad porta, ahol se tartanának állatot, a legtöbb helyen nem is egyet. Az állatállomány gyarapításá­nak egyik fő feltétele viszont a legelők feljavítása. Sürgős teen­dőink vannak nekünk is ezen a téren. Nagyszabású legelőtisztí­­tási , feljavítási munkálatokba kezdtünk. A jelenlegi ötéves tervben szakaszosan az egész legelőterület feljavítása megtör­ténik. A közeljövőben a megfe­lelő beruházással, valamint a helység lakóinak bekapcsoló­dásával mintegy 320 hektárnyi területet javítunk fel a Maros­­nyír nevű határrészen. Megtisz­títjuk, ritkítjuk, megtakarítjuk a fáktól meg a cserjéktől, újravet­jük, trágyázzuk. Sor kerül alag­­csövezési munkálatokra is, majd kis hidak is épülnek az állatát­járás céljára. A jövő évben a Kásabükk nevű legelő kerül sor­ra. Ezt is megszabadítjuk a cser­jéktől, újravetjük, alaposan rendbe tesszük. És utána kö­vetkezik a többi... Béres Katalin (Folytatása a 2. oldalon) VASLÁB NAPFÉNYBEN

Next