Előre, 1986. szeptember (40. évfolyam, 12054-12078. szám)
1986-09-02 / 12054. szám
A DOLGOZÓK III. KONGRESSZUSÁNAK MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE FORRADALMI MUNKÁSDEMOKRÁCIA - FORRADALMI FELELŐSSÉG Országunk népe közéletünk nagy demokratikus fórumára, a dolgozók III. kongresszusára készül. Országszerte ezekben a napokban tartották meg az ipari, építkezési, szállítási, áruforgalmazási és pénzügyi dolgozók képviselőinek megyei konferenciáit. Ezekre annak a széles demokratikus fórumnak az előkészületei jegyében került sor, amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs kezdeményezésére munkásdemokráciánkat továbbmélyítve intézményesítettek, s amely hozzátartozik a párt- és államvezetőség ama következetes gyakorlatához, hogy rendszeresen tanácskozik az anyagi javak megalkotóival különböző tevékenységi szektorokból, az egész néppel. A dolgozók III. kongresszusa szocialista demokráciánk újabb nagyszerű megnyilvánulása, annak tanúsága, hogy a dolgozók termelőkként, tulajdonosokként és haszonélvezőkként részt vesznek az ország vezetésében, történelmi terveink megalapozásában és kivitelezésében. A kongreszszus számvetést készít az 1981— 1985-ös ötéves terv teljesítésének módjáról, tapasztalatairól, ugyanakkor a forradalmi felelősség szellemében megvitatja az 1986—1990-es ötéves tervidőszak feladatait. Országunk gazdasági-társadalmi fejlesztésének évtizedünk második felére szóló célkitűzései, melyeket pártunk XIII. kongresszusa jelölt ki és a júniusi központi bizottsági plénum vitatott meg és véglegesített, majd a Nagy Nemzetgyűlés ötéves terveként törvényerőre emelt, szocialista társadalmunk erejét, képességét és egyben népünk haladástörekvéseit tükrözik. Világosan jelzik, hol tartunk, merre, milyen irányba törekszünk, kijelölik haladásunk ütemét, hiszen olyan alapcélkitűzés, mint az intenzív fejlődés, közvetlen kifejezése az ország jelenlegi fejlődési stádiumának, az eddigi megvalósításoknak és a reális előrehaladási lehetőségeknek. Társadalmunk, fogékonyan reagálva a tudományos-technikai forradalom új szakaszának követelményeire — a maga mély társadalmi és gazdasági jelentőségével, kihatásaival együtt — a munka új minőségének elérését tűzte ki célul maga elé. Nagy ünnepünk, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme 42. évfordulója alkalmából az ország minden részéből Nicolae Ceaușescu elvtárshoz érkezett táviratokban a dolgozók megfogadták, hogy töretlenül valóra váltják az új minőség célkitűzéseit, a XIII. pártkongreszszus határozatait. Ez az új minőség jelenti mind a munkaeszközök és a termelési szerkezet korszerűsítését, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emelését, minnd pedig a dolgozók szakmai felkészültségének gyarapítását, a nép alkotóképességének, teremtő intelligenciájának magas fokú hasznosítását, a tudat minőségi átalakítását, így hát távolról sem csupán gazdasági kérdésről van szó; az intenzív fejlesztés nemcsak közgazdasági fogalom, hanem humanista filozófiai töltetű koncepció is. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs ezt így nyomatékosította a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésén: „Tulajdonképpen a tudományos-technikai forradalmat ki kellene egészítsük a tudat forradalmával. Az emberek tudatának és gondolkodásmódjának e forradalma nélkül nem hajthatunk végre igazi tudományostechnikai forradalmat! (...) Több figyelmet kell fordítanunk a szakmai és műszaki képzettségi színvonal emelési programjainak végrehajtására is, alaposan megszervezve a káderek továbbképzését az összes tevékenységi szektorokban. Ahhoz, hogy minden szektorban végrehajtsuk a tudományos-technikai forradalmat, foglalkoznunk kell az e forradalom végrehajtására hivatott emberek felkészítésével." Korunkban a tudományostechnikai forradalom alapján végbemenő intenzív fejlesztésnek tehát mélységesen humanista jelentősége, jellege van, nem csak az embert, az ember jólétét szolgáló nemes finalitásáért, hanem azért is, mert megvalósításának fő tényezője az ember, a maga öntökéletesítési erőfeszítéseivel, kitartó munkájával, termelői, tulajdonosi és haszonélvezői hármas minőségével. Miként pártunk főtitkára több ízben hangsúlyozta: terveinket az ember nevében valósítjuk meg, de ugyanakkor annak erőfeszítéseivel, közvetlen részvételével a társadalom előrehaladását érintő összes határozatok kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében. Szocialista demokráciánk alapelve ez. Hiszen — szintén pártunk főtitkára domborította ki — „... csak az összes dolgozók részvételével tudjuk megfelelően megoldani az egész tevékenység komplex problémáit. A szocializmust az emberekkel építjük az embereknek, így tehát ők azok, akik határoznak afelől, miként valósuljon meg, hogy nézzen ki az a szocializmus, amelyet létrehozunk." Gazdasági-társadalmi életünk szervezésének és vezetésének ebből az alapvető tételéből kiindulva, mindig időszerű követelmény nem csak a magasabb hatékonyságú gazdasági tevékenységet biztosító forradalmi munkásdemokrácia intézményrendszerének szüntelen tökéletesítése és jó működtetése, hanem minőségi változások előidézése az emberek tudatában, felelősségük növelése, szakmai hozzáértésük emelése. Végső soron ez azt jelenti, hogy minél gazdagabb tartalommal megtölteni a forradalmi munkásdemokrácia szerveinek — a dolgozók tanácsainak, a közgyűléseknek — a munkáját. Napjainkban politikai műveltség és szakmai kompetencia kérdése ez. Mert csak a helyi, munkahelyi ügyekben tisztánlátó és országos szinten is áttekintéssel rendelkező, a párt általános politikáját ismerő és a Vasile Muresan egyetemi előadótanár (Folytatása a 3. oldalon) TÖBB SZENET AZ ORSZÁGNAK! RAFIRA, ASAU ÉS LUMINA IS FELZÁRKÓZOTT AZ ÉLVONALBA A Tatros-völgyi bányászok idei sikersorozatához, a vermenti-i részleg után, a RAL- bánya munkaközössége járult hozzá a legjobb teljesítményekkel. Ezt a figyelmet érdemlő megvalósítást nem csupán a széntermelésben elért tetemes többletek bizonyítják, hanem a vállalat keretében kibontakozó szocialista munkaverseny félévi eredményei alapján elért második helyezés is. Vitathatatlan tény, hogy az esztendő első nyolc havában is kitettek magukért a RAL- bánya dolgozói, terven felül több mint 7000 tonna szenet hoztak felszínre. Megvalósításuk értékét növeli az is, hogy az előkészítésnél 1300 és a kutatási munkálatoknál 250 méteres előnyre tettek szert. Maftei Miron mérnök, a bánya vezetője mindenekelőtt arról tájékoztatott, hogy a RAL-bánya, mely a legnagyobb a Tatros-völgyi szénmedencében — a Rafira, Asau és a Lumina részlegeket foglalja magába, s elnevezését is ezek kezdőbetűiről kapta —, egyben a legrégibb is. A bányamunkálatok összhossza meghaladja a hetven kilométert és a legmélyebb pontja a négyszáz métert. Mivel a kedvezőtlen geológiai sajátosságok következtében kissé nehezebb a vékony rérétegek kitermelése más szénmezőkhöz viszonyítva, a holgozók tanácsa nagy gondot fordított és fordít a munkahelyek ésszerű megszervezésére, a rend és a fegyelem erősítésére, a vezetés állandó tökéletesítésére, a munkaerő ésszerű elosztására, a belső erőtartalékok jobb hasznosítására. Az eddig elért jó eredmények mindenekelőtt a munkatermelékenység növelését, s főként a széntermelés gépesítési fokának az emelését célzó törekvésekben rejlenek. Érthető tehát, hogy a bánya vezetősége nagy súlyt helyez a dolgozók nemrégiben megtartott közgyűlésén elfogadott határozatok életbe ültetésére, az idei kötelezettségek mennyiségi és minőségi teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésére. Ilyen értelemben figyelmet érdemel a második félévi széntermelés zökkenésmentes biztosítására vonatkozó újabb frontfejtések, kitermelő kapacitások megfelelő és időben történő előkészítése. Jó példa erre többek között két nagyobb munkálat is, melyek átadási határidejét augusztus 23-a tiszteletére húsz nappal rövidítették le a RAL bányászai. Az egyik a Nistor Ioanisim által irányított brigád munkáját dicséri és célja az 561/9-es bányamunkálatoknál az Asan és a Lapok részleg közti kapcsolat megteremtése, mely lehetővé teszi egy nagy termelékenységű frontfejtés megnyitását. Hasonló áttörési munkálat folyik Gheorghe Husan brigádos irányításával is, mely a Wagner elnevezésű szénrétegben teszi lehetővé egy új és szintén nagy termelékenységű frontfejtés megkezdését. Az említett frontfejtések előkészítése és átadása több szempontból is eredményesnek bizonyul, hiszen egyrészt több százezer tonnás széntartalékról van szó, másrészt a munkatermelékenység lényeges növeléséről, mely elengedhetetlen feltétele a második félévi, sőt a jövő évi széntermelés ütemes biztosításának. Persze a bánya vezetősége a minőségi törekvésekről sem feledkezik meg, hiszen egy egész sor intézkedést foganatosítottak annak érdekében, hogy minél kevesebb meddő kerüljön a tiszta szénbe, s ezért már a frontfejtéseknél megszervezték a meddő kiválasztását. A RAL-bánya eddigi teljesítményéről beszélve, nem szabad megfeledkeznünk azokról az eredményekről sem, melyeket az újrafelhasználható anyagok értékesítése, a gazdaszellem erősítése terén értek el, így többek között az említett időszakban sikerült újra értékesíteniük 500 tonna fémácsolatot, 100 köbméter bányafát, 30 köbméter fűrészárut és 500 méter sínt, illetve csillevágányt. A comanesti-i Bányavállalat RAL-részlegének eddigi termelési eredményei és többlet-megvalósításai az alapos felkészülésről, a mennyiségi és minőségi teljesítményekhez szükséges feltételek időbeni megteremtéséről, s e bányaközösség helytállásáról tanúskodnak. Ezért már sejhetjük is, hogy az eddig szerzett több ezer tonnás előnyt nem csak megtartják, hanem, a vermenti-i részleggel folytatott munkaverseny hevében, az esztendő végéig minden bizonnyal újabb jelentős tételekkel gyarapítják. Mátyás Árpád KOLOZSVÁR-NAPOCA, 1986; a Muráti-tér modern magasházai Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL. évfolyam 12 054. szám 1986. szeptember 2., kedd 4 oldalára 50 iráni A szocialista munkaverseny élenjáróinak tapasztalatai A szociális kérdések megoldása a dolgozói tanács figyelmének előterében Az elfekvő készletek értékesítése alapvető nemzetgazdasági érdek (3. oldal) HATÁRJÁRÁS BESZTERCE-NASZÓD MEGYÉBEN Man gazdasít, kípis és köteles az oht megyeiektől tanulni Az elmúlt napokban mindenütt alapos elemzésnek vetették alá a nyári mezőgazdasági kampány eredményeit és hiányosságait. A kiértékeléseknél pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a mezőgazdasági párt- és állami aktívával folytatott tanácskozáson megfogalmazott minősítéseit, méltatásait és bírálatait vették figyelembe. Beszterce-Naszód megyében is sor került a tapasztalatok leszűrésére, a tennivalók kijelölésére. Minderről Herlea Mária, a Mezőgazdasági Igazgatóság növénytermesztéssel foglalkozó igazgatója tájékoztatott bennünket. — Milyen volt az idei árpameg búzatermés? — Annak ellenére, hogy a hozamok nagyobbak, mint korábban bármikor, nem lehetünk elégedettek. Sokkal többre volt lehetőség, de az adottságokat nagyon sok egység nem használta ki eléggé. Hiányosságok voltak az elővetemények megválasztásánál, a tápanyagpótlásnál, a növénysűrűség, a jól meghatározott növénysűrűség biztosításánál. No és az aratás túl hosszúra nyúlt, nem sikerült tíz nap leforgása alatt begyűjtenünk a termést, így a veszteség számottevő. A megyében 31241 hektárról gyűjtöttük be a gabonát, a terület körülbelül háromnegyedén búza, egynegyedén árpa volt. A megyei terv 3150 kilogrammos átlagot irányzott elő gabonafélékből, tehát nem túl sokat, de ennek ellenére sem tudtuk megvalósítani. Árpából egyedül a besztercei áru közelítette meg az ötezer kilót, búzából pedig csak a besztercei termelőszövetkezet ért el négyezer kilón felüli termést. Még egy sor faluban, községben jónak, elégségesnek mondható az eredmény, így például Vissoarán, Örményen, Chiraleben, Magheruson, Tekén, ám másutt nemigen lehet sikeresnek nevezni az aratást. Meggyőződésem, hogy pártunk főtitkárának orientációi, útmutatásai és az Olt megyei tapasztalatcsere ösztönzőleg hat megyénk mezőgazdasági dolgozóira. Nekünk is fel kell zárkóznunk. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy minden megye, minden gazdaság képes és köteles az Olt megyeiektől tanulni. A módszerük tulajdonképpen ismert, az út kitaposott, csak az embereken múlik a megvalósítás. Például az Olt megyei Valea Mare-i termelőszövetkezet évekkel ezelőtt még kétezer kiló gabonát sem takarított be hektáronként, de az élenjáró egységek tapasztalatainak hasznosítása révén, a jobb szervezés és a jobb munkamorál révén eljutottak oda, hogy az idén búzából több mint hatezer, árpából pedig hétezer kilót mérhettek. — A jövő évi termést nyilván most úgy készítik elő, hogy több elégtételt hozzon... — Mihamarabb befejezzük a területek kitakarítását s előkészítjük a földet a vetésre. Nagy gondot fordítunk az előveteményekre. Lehetőségeink szerint elkerüljük, hogy szalmás gabona után búzamag kerüljön a talajba. Idén azok a parcellák adták a legjobb termést, melyeket egy évvel korábban szerves trágyával szórtunk be. Most már az összterületnek harminc százaléka lesz ilyen, s ez is egy garancia arra, hogy a hozamokat növelni tudjuk. Ami a vetőmagot illeti: minőségi vizsgálatuk jórészt megtörtént. A búzafajták közül megyénkben a Bucovina bizonyult a legjobbnak, őt követi, eredményesség szempontjából, a Turda—81 meg a Transilvania. Az elvégzendő munka minőségének emelése érdekében megbeszéléseket tartunk szakembereinkkel. A kampány idejére mindenki konkrét feladatot kap; részletes programot dolgoztunk ki minden gazdaság számára; sor kerül a vetőgépek ellenőrzésére, átalakítására, így biztosítjuk a 6—8 centiméteres sorközöket, a megfelelő növénysűrűséget; erősíteni fogjuk a rendet, a fegyelmet, úgy ahogy azt pártunk főtitkára kijelölte. Az új agrárforradalom azt is jelenti, hogy mind igényesebbnek kell lennünk. AZ ŐSZI TERVÉNYBEGYŰJTÉSRE ÖSSZPONTOSÍTANAK A megye állami mezőgazdasági vállalatai közül a teker zárta legsikeresebben a tavalyi évet, s úgy néz ki, 1986- ban megismétlik jó eredményeiket. Ezt Spatacean Emiliantól, a gazdaság főkönyvelőjétől hallottuk. De nézzük csak, mivel magyarázható az árv dolgozóinak, szakembereinek derűlátása. összesen 3150 szarvasmarhát tartanak, ebből 1110 fejőstehén. Az évi létszámtervüket teljesíteni tudják, hiszen a félévi tervet 108 százalékban valósították meg. Az ellési arányszám jó, a kényszervágásokat sikerült minimálisra csökkenteniük. Súlygyarapodási programjuk 196 tonnányi növekedést irányoz elő a valamivel több mint kétezer állat számára; az év első hét hónapjában már 116 tonnát értek el, ami biztosíték arra, hogy a szarvasmarhák hízásával, növekedésével nem lesz baj. Haladás tapasztalható a tejtermelésben is. Tavaly, az elsőt hét hónapban, 1363 liter tejet ,fejtek minden tehéntől, pontosabban: ez volt az átlag. Az idén, ugyanebben az időszakban, már 228 literrel többet adtak az állatok, azaz átlagosan 1591 litert. Mindez főleg a takarmánytermesztés korszerűsítésének, a hektárhozamok növelésének köszönhető. A takarmánytermesztésre szánt teljes területen a következő eredményeket érték el az évek folyamán: 1982-ben 3580, 1983-ban 3811, 1984-ben 3995, 1985-ben 4117 és 1986- ban 4445 takarmányegységet hektáronként. Még több lett a szántóterületen, ez évben: 6200 takarmányegység. A gyümölcsösökben, szőlőültetvényeken köztes termesztéssel is foglalkoznak, s ez évente 2600 tonnányi takarmányt hoz számukra, így érthető, miért nem kell már évek óta szénát vásárolniuk. Az elkövetkező napokban, hetekben az őszi terménybegyűjtési kampányra összpontosítunk — magyarázza az ámv főkönyvelője. — Csupán kukoricát 438 hektárról kell leszednünk. Becsléseink szerint jó lesz a termés, a tervet nem csak teljesíteni tudjuk, de annál többet valósítunk meg. Hektáronként átlag ötezer kilogrammra számítunk. Kezdődik a gyümölcsös szőlőszüret. Almánk 925 hektáron van, főleg Stark Earlist, Jonatán, Golden fajta. A gyümölcs egészséges, csak a szedésre kell nagyon ügyelnünk. Van még 188 hektár szőlősünk is. A terménybegyűjtés nálunk igazi kampány lesz — úgy megszervezve, ahogy azt pártunk főtitra, Nicolae Ceausescu elvtárs a mezőgazdasági párt- és állami aktívával folytatott tanácskozáson hangsúlyozta. Vagyis a községből mindenki bekapcsolódik a munkába, hogy minél hamarabb végezhessünk, s így a veszteséget a lehető legkisebbre csökkentsük ... A különböző tevékenységi ágak, ágazatok fejlesztésével egy időben a korszerű gondolkodás és magatartás is gyökeret kell hogy verjen. Tudják ezt a tekei állami mezőgazdasági vállalatnál. Ezért az állattenyésztés, a növénytermesztés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés technikai-anyagi alapjának fejlesztésekor dolgozóikat a korigénynek megfelelő szakmai és politikai ismeretek elsajátítására ösztönzik. Mert csakis így lehet megvalósítani az új agrárforradalom célkitűzéseit. Varga Sándor TELEPÜLÉSEINK A SOKOLDALÚ FEJLŐDÉS ÚTJÁN A Hargita megyei Vasláb község — fölötte a hegyvidéki településekre jellemző valószerűtlenül kék éggel — maga a csönd, a nyugalom zöld mezőkkel, távolabbi sziklabércekkel határolt szigete. Így látja-láthatja legalábbis a Csíkszereda—Gyergyószentmiklós műúton átsuhanó utazó... De ha megállunk és bepillantunk a község életébe, sokarcú világ, korszerű faluközösség képe bontakozik ki. Érdemes megszakítani az utat már a község határában. A természet különleges látványossággal szolgál. A műúttól alig fél kilométerre a Maros partján mintegy hatvan hektáron tőzegláp terül el, amely jégkorszakbeli maradványnövényeket őriz. A törpe kecskerágó, a kakastaréj, a fűzlevelű gyöngyvessző, valamint egy egészen ritka ibolyafaj és más maradványnövények természeti rezerváció, védett terület rangjára emelték a vaslábi tőzeglápot. A ragyogó napfényben ugyancsak virulnak a jégkorszakbeli „virágok". Viruljanak békességben még hosszúhosszú századokig ... Mi pedig továbbhaladunk. Ha csak a főutcán is pillantunk végig, meglepő, milyen népesek a porták. És milyen sok gyerek játszik a muskátlis ablakok alatt. — Nem mind a tmiénk, helyesebben nem mind lakik itt állandó jelleggel — nevezi el magát Tinea Letitia, a községi néptanács alelnöke. — Sokan származtak el innen, akik azonban ma is minden nyáron visszatérnek, hozzák a családot, látogatják a rokonságot, itt itthagyják a jó levegőre a gyermekeket. És ha már erről beszélgetünk, hadd mondjam el, hogy akik megváltak szülőhelyüktől, azok is csak becsületet szereztek a községnek. Bárhová kerültek, épp olyan szorgalmasan, odaadással dolgoznak, mint a helybeliek. Sok magas képzettségű értelmiségi került ki a községből. Orvosok, tanárok, mérnökök, más technikai képzettségű emberek, jó szakmunkások — még tengerész is akad közöttük —, akikkel a község megfelelő, szervezeti szinten is tartja a kapcsolatot. Rendszeresen megszervezzük a község fiainak találkozóját, amely a település közösségi életének mindig kiemelkedő jelentőségű eseménye. A helybeliek számára jóleső érzés számot adni arról, miben haladt előre a község és személyesen a tagjai. Az elszármazottak pedig odateszik a mérleg másik serpenyőjére saját dolgos hétköznapjaik eredményeit, egyéni örömeit... — Mivel foglalkoznak a helybeliek? — Megőrződtek a hagyományos foglalkozások, de felzárkóztak melléjük újabbak is. Vaslábon mezőgazdasági termelőszövetkezet működik, a hozzátartozó Marosfő nem szövetkezetesített. Mindkét helységben sokan tartanak állatot. Községi szinten ezerkétszáz szarvasmarhát, ezernyolcszáz juhot, hétszáz sertést tartunk nyilván; van emellett megfelelő számú aprójószág. A növénykultúrákat tekintve burgonyavidék vagyunk. Jó terméseket takarítunk be évente. A munkák rendjében nálunk is meghonosodott bizonyos fajta „kétlakiság": a mezőgazdasági teendőket a helyben lakó, de iparvállalatokban vagy más munkahelyeken foglalkoztatott dolgozók végzik, akik ily módon saját szükségleteikre termelnek és emellett hozzájárulnak ahhoz is, hogy a község a szerződéskötések, valamint az állami alap javára juttatandó termékekre vonatkozó kötelezettségeit a megfelelő módon teljesíthesse. A mezőgazdaság vonalán erőteljesen szorgalmazzuk az állatállomány gyarapítását, további feljavítását. Külön elismerést érdemelnek az olyan gazdák, mint Chindea loan, Erős Péter vagy pedig Tinca loan, akinek félszáz juhnál kevesebbje nem hiszem, hogy lett volna az utóbbi évtizedben. Bizony sokan példát vehetnének róluk, főként a fiatalabbra. A marosfői gazdák már jobban kötődnek az állattenyésztéshez; ma is alig akad porta, ahol se tartanának állatot, a legtöbb helyen nem is egyet. Az állatállomány gyarapításának egyik fő feltétele viszont a legelők feljavítása. Sürgős teendőink vannak nekünk is ezen a téren. Nagyszabású legelőtisztítási , feljavítási munkálatokba kezdtünk. A jelenlegi ötéves tervben szakaszosan az egész legelőterület feljavítása megtörténik. A közeljövőben a megfelelő beruházással, valamint a helység lakóinak bekapcsolódásával mintegy 320 hektárnyi területet javítunk fel a Marosnyír nevű határrészen. Megtisztítjuk, ritkítjuk, megtakarítjuk a fáktól meg a cserjéktől, újravetjük, trágyázzuk. Sor kerül alagcsövezési munkálatokra is, majd kis hidak is épülnek az állatátjárás céljára. A jövő évben a Kásabükk nevű legelő kerül sorra. Ezt is megszabadítjuk a cserjéktől, újravetjük, alaposan rendbe tesszük. És utána következik a többi... Béres Katalin (Folytatása a 2. oldalon) VASLÁB NAPFÉNYBEN