Előre, 1986. szeptember (40. évfolyam, 12054-12078. szám)

1986-09-02 / 12054. szám

----- 4 NEMZETKÖZI ÉLET „NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK VEZETÉSÉVEL A SZOCIALISTA ROMÁNIA ELVSZERŰ, A BÉKÉT, LESZERELÉST ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉST SZOLGÁLÓ POLITIKÁT FOLYTAT" Átfogó cikk a bangladesi The Tide című folyóiratban A világ különböző országai­nak tömegtájékoztatási eszkö­zei széleskörűen tükrözik a szocialista Románia követke­zetes békepolitikáját, Nicolae Ceausescu elnök építő szelle­mű kezdeményezéseit és ki­tartó fellépését a fegyverke­zési hajsza megállításáért, a leszerelés, elsősorban a nuk­leáris leszerelés megvalósítá­sáért, a nemzetközi élet ve­szélyes fejleményeinek megál­lításáért, az enyhülési folya­mat újrabeindításáért, az ösz­­szes államok közötti gyümöl­csöző együttműködés előmoz­dításáért. Világszerte nagy visszhan­got váltanak ki a fegyverek­től és háborúktól mentes vi­lág megteremtésére vonatkozó román javaslatok, amelyek összességükben realista és komplex leszerelési programot képeznek. A különböző országok tö­megtájékoztatási eszközei is­mertetik országunk, Nicolae Ceausescu elnök építő állás­pontját az emberiség nagy problémáival kapcsolatban, állhatatos erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az emberi­ség számára biztosítottak le­gyenek a harmonikus fejlődés kedvező feltételei. Az ilyen cikkek, kommentá­rok és beszámolók arról ta­núskodnak, hogy a földkerek­ség minden részén milyen nagy nemzetközi tekintélye van országunknak, országunk vezetőjének, és ezek a cikkek egyben tükrözik a román kül­politika realizmusát és dina­mikáját. „Románia külpolitikája bé­ke- és megértési politika“ — ez a címe a bangladesi The Tide­rban megjelent cikknek, amely kiemeli, hogy „a gazda­sági-társadalmi fejlesztést és nemzeti prosperitást célzó te­vékenységgel párhuzamosan Románia a külkapcsolatokban aktívan fellép az együttműkö­désért, békéért és enyhülésért- Nicolae Ceausescu elnök veze­tésével Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi tevé­kenységét szilárdan a teljes jogegyenlőség, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tisz­teletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny, az erőszak és az erőszakkal való, fenyegetés elvetése elveire és minden nép ahhoz való jogának tisz­teletben tartására építi, hogy maga irányítsa saját sorsát, szabadon és függetlenül fej­lődjék minden külső beavat­kozás nélkül. Románia síkra­­száll minden nemzetközi vi­szály békés, tárgyalásos ren­dezéséért“. A továbbiakban ez áll a cikkben: „Külpolitikai tevé­kenységében Románia elsődle­ges fontosságot tulajdonít a szocialista országokkal való, kölcsönösen előnyös együtt­működésnek, barátságnak és szolidaritásnak.“ Ilyen érte­lemben Románia azon mun­kálkodik, hogy „bővítse a ke­reskedelmi cserét, a gazdasá­gi és tudományos-műszaki e­­gyüttműködést, valamint a kulturális cserét a KGST-tag­­országokkal, az összes szocia­lista országokkal. Románia diplomáciai és konzuláris kap­csolatokat tart fenn 140 állam­mal, 155 állammal pedig gaz­dasági, tudományos és tech­nológiai, valamint termelési kooperációs kapcsolatokat.“ A cikk a továbbiakban hangsúlyozza: „Állandóan nö­vekedett a külkereskedelem volumene, s az 1981—1985 kö­zötti időszakban 25,6 százalé­kos növekedést ért el az előző ötéves időszakhoz viszonyítva, és Románia az utóbbi években aktív kereskedelmi mérleget valósított meg“. „Megkülön­böztetett figyelmet szentelnek — írja a cikk — a termelési kooperáció, a más államokkal való tudományos és technoló­giai együttműködés fejleszté­sének, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok viszonttételes rendszere előmozdításának.“ „Románia külpolitikájának egyik legfontosabb irányvona­la a béke, a népek alapvető joga, az élethez való joga megvédéséért folytatott harc. Amint Nicolae Ceausescu el­nök hangsúlyozta — írja a The Tide —, olyan időszakon megyünk át, amelyben a nem­zetközi helyzet rendkívül sú­lyos. Folytatódik a fegyverke­zési, főként a nukleáris fegy­verkezési hajsza. Éppen ezért korunk alapvető kérdése a le­szerelés és a béke, a nukleá­ris fegyverek felszámolása és a háborúktól, fegyverektől mentes világ megteremtése. Ezzel az orientációval össz­hangban Románia síkraszáll további nukleáris fegyverek telepítése és gyártása ellen, a meglevő készletek fokozatos csökkentéséért — egészen tel­jes felszámolásukig —, az ösz­­szes nukleáris kísérletek eltil­tásáért, és cselekszik is ez irányban. Románia aktívan támogatja a Szovjetunió által javasolt szakaszos nukleáris leszerelési tervet, s ugyanak­kor úgy véli, hogy az USA és más államok által megfogal­mazott javaslatok is alapul szolgálhatnak tárgyalások le­bonyolításához és megfelelő egyezmények megkötéséhez“. A továbbiakban a kiadvány hangsúlyozza, hogy a jelenle­gi nemzetközi körülmények között „Románia úgy véli, a szakaszos nukleáris leszerelési intézkedésekkel párhuzamosan rá kell térni egy komplex ál­talános leszerelési program végrehajtására, amely terjed­jen ki a vegyi fegyverekre és a konvencionális fegyverek valamennyi típusára, az álla­mok fegyveres erőire és ka­tonai kiadásaira, elsősorban az erősen felfegyverzett álla­mokéira“. „A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Konzultatív Bizottságának ez év júniusá­ban Budapesten tartott ta­nácskozásán fontos határoza­tokat fogadtak el, amelyek tükrözik a részt vevő szocia­lista országok óhaját, hogy te­gyenek meg minden lehetőt az események veszélyes alaku­lásának megváltoztatásáért, az enyhülési és békepoliti­káért — emlékeztet a kiadvány, és hangsúlyozza: A fegyverzetek, csallatok és katonai kiadások 1990-ig történő 25 százalékos csökkentésére vonatkozó Prog­ram-Felhívás kivételes fontos­ságú, és először nyitja meg annak reális lehetőségét, hogy — a nukleáris fegyverek csökkentésével egyidejűleg — megkezdődjék a hagyományos fegyverek lényeges csökken­tése is Románia nagyon fontosnak tartja —■ folytatja a banglade­si hetilap —, hogy megtörtén­jen az első lépés. Ha pedig 1990-ig megvalósul a felhí­vásban jelzett 25 százalék, létrejönnek a feltételek arra, hogy az elkövetkező időszak­ban — 2000-ig — további leg­alább 50 százalékos csökken­tés valósuljon meg, természe­tesen, a Szovjetunió által ja­vasolt, 2000-ig terjedő nukleá­ris leszerelési program alkal­mazásának körülményei kö­zött“. Ezt követően kiemeli, hogy „Románia szükségesnek tart­ja: az államok mondjanak le a nagyméretű hadgyakorlatok­ról, vonják ki a nagyhatal­mak flottáit a Földközi-ten­gerről és az Indiai-óceánról és általában álljanak el a nem­zetközi vizeken való hadgya­korlatoktól, biztosítsák az ösz­­szes államok hajózási szabad­ságát, fogadjanak el más olyan intézkedéseket, amelyek al­kalmasak arra, hogy megvéd­jék a nemzetközi biztonságot és az összes államok függet­lenségét“. Románia ezen felül szükségesnek tartja: „a lég­körön kívüli térség békés célú felhasználásának általános rendezését abból az eszméből kiindulva, hogy az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget a világűrre vonatkozó nemzet­közi szerződés megkötéséért. “ Befejezésül a bangladesi lap cikke ezeket írja: „Romá­nia síkraszáll a vegyi fegyve­rek gyártásának és tökéletesí­tésének eltiltásáért és a meg­levő vegyifegyver-készletek megsemmisítéséért, a radioló­giai fegyverek eltiltásáért, a más államok területén levő katonai támaszpontok felszá­molásáért és az idegen csapa­toknak a nemzeti határok mögé való visszavonásáért, a két tömb katonai jellegének csökkentéséért s a feltételek megteremtéséért ahhoz, hogy egyidejűleg feloszlassák a NATO-t és a Varsói Szerző­dést, s újra beinduljon az enyhülési politika, biztosítani lehessen Európa és az egész világ biztonságát és békéjét“. | Romanian Foreign Policy- A Policy Of Peace And Understanding ^ aji&s« <.,4» $•>**** K'-'»'"'«"; W'c VF'ZZl .»>* x* «<*» ' &&&&* %* ♦«*''•*»>«> *■*♦ *. w v z .is2? mm Jm vt . W -,:•**>:«> »>fto ot *4 «»wio* '•*» *.«**:>/* **( tit ■ ■*'. % b .** x-oi T - : **»>«♦ -A --------------------- ... • oO+isv K-yx. *>:.<, '/» .!*/>:.-„<* x* -vi ÖU. or-****» Po pStejSip. a V* , k. .. ^ v s .X * «SA <**«*ÍY **•.«. Ä’iSÄ fjfil . . - <JÖV1S-.. Mr-”-" I!»! «'3 <**■ pp#+' » I g w... V.W/. ' S/ O •,? / fa V W. Román—szíriai megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, és Elena Ceausescu elvtársnő részéről szívélyes üdvözletet és egész­­ségkívánatokat adtak át Hafez Al-Asszadnak, az Arab Szo­cialista Baath Párt főtitkárá­nak, a Szíriai Arab Köztársa­ság elnökének, és Anisse Al- Asszad asszonynak, a baráti szíriai népnek pedig békét és jólétet kívántak. Hafez Al-Asszad elnök meg­köszönte az üzenetet, és a maga és Anisse Al-Asszad asszony részéről meleg üdvöz­letet, egészség- és boldogság­­kívánatokat küldött Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek, ha­ladást és felvirágzást kívánt a román népnek. Az üzenetváltásra az adott alkalmat, hogy a Szíriai Arab Köztársaság elnöke fogadta Ion Stoian elvtársat, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagját, a KB titkárát, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke személyes küldöttét, aki üze­netet adott át Hafez Al-Asszad elnöknek. A megbeszélésen kiemelték a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Baath Párt kapcsolatainak pozitív a­­lakulását, és hangot adtak an­nak a meggyőződésüknek, hogy ezek a kapcsolatok hoz­zájárulnak Románia és Szíria jó együttműködésének előmoz­dításához a közép-keleti és az egyetemes enyhülés, megértés és béke ügyéért. Megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek a román—szíriai gazdasági kap­csolatok bővítésének, és kife­jezték azt a közös óhajukat, hogy a jövőben is a gazdasági kapcsolatok bővítésén, a ke­reskedelmi cserék volumené­nek növelésén és e cserék vál­tozatosabbá tételén munkál­kodjanak mindkét ország és nép javára és érdekében. MENNYIRE ÉLETERŐS A NÖVÉNY? A nyugat-berlini egyete­men kifejlesztett eljárással perceken belül megállapít­ható, hogy valamely nö­vényben mennyire erőteljes a fotoszintézis. A kutatók a zöld leveleknek azt a tu­lajdonságát hasznosítják, hogy a reájuk eső fények egy részét, fluorescens fényeket visszasugározzák. Az eljárás­ban a megvizsgálandó növé­nyek egyik levelét világos­vörös lézerfénnyel megvilá­gítják. A visszasugárzott fény mindig egy bizonyos hullám­­hosszúságú sötétvörös fény. Ha a növény egészséges, ez a fénylés jellegzetes lefutá­sú. Ennek kiértékelésekor az összehasonlítási alap egy azonos fajú, bizonyítottan e­­gészséges növényen elvégzett hasonló mérés. „LEÁLLT“ AZ EXOSAT Az Európai Űrhajózási Ügy­nökség (ESA) 1983. május 26-án bocsátotta fel Exosat nevű, a kozmikus röntgen­­források helyzetének, szer­kezetének, színképi tulaj­donságainak észlelésére szol­gáló mesterséges holdját. Ez — csaknem háromévi műkö­dése után, amely idő alatt több mint kétszer megfigye­lést végzett — április 9-én működésképtelenné vált. A tájolása romlott el, s emiatt azok a segédrakétái, ame­lyek a pályán tartották, nem kapták meg a működésük­höz szükséges sűrített gázt. RÁDIÓ-TÁVCSŐ — OPTIKAI TELESZKÓP Az örmény SZSZK-ban, Jereván m­ellett, a 4000 mé­teresnél magasabb Aragaci hegynek a déli oldalában, 1800 méteres magasságban új rövidhullámú rádió-távcső é­­pült. Az új teleszkópnak az az egyik nevezetessége, hogy ez idő szerint a világnak ez a legpontosabb rádiótávcsö­ve. A másik az, hogy egy nagy optikai távcsővel, egy 2,6 méteres tükrös teleszkóp­pal összehangoltan működik. Az új berendezéssel, már mialatt beállították, egy rö­vid, erőteljes rádióf­ellángo­lást észleltek az Ikrek csil­lagképének tőlük 250 fény­évnyire levő Eta Gemono­­rum nevű csillagán, onnan, ahonnan olyan fellángolást eddig még nem figyeltek meg. TÖRPEFÁK CSERÉPBEN A bonsai, a Távol-Keleten funkcionális díszként haszná­latos törpefa a meditáció, a természettel való párbeszéd eszköze. Az ősi japán köz­mondás azt hirdeti: ültess tör­pefát, a gondozását bízd a fiadra, s majd az unokádnak lesz öröme benne! A fák ki­csinyítésének művészetével, a­­bonsaival foglalkozók igazod­nak is a közmondáshoz. A bonsai szerelmesei évtizede­kig tartó fáradságos munká­val, metszéssel, drótkötéses el­­szorítással, no meg különleges diéták alkalmazásával 50—80 centiméteresre „törpésítik“ a szabadban gyakran 10—20 méteresre is megnövő fákat. MOSZATTENYÉSZET A FEHÉR-TENGERBEN A Szovjet Tudományos A­­kadémia Tengerbiológiai Inté­zetének kutatói megállapí­tották, hogy a Fehér-tenger öbleibe telepített víz alatti „veteményeskertek“-ben kitű­nően és gazdaságilag is ki­fizetődően tenyészthetők a barna moszatok törzsébe tar­tozó Laminaria fajok. A Mur­­manszkban létrehozott ilyen „ültetvények“-ből csaknem 100 tonnás termést takarí­tottak be hektáronként, há­romszor többet, mint ameny­­nyit ugyanekkora területről természetes körülmények kö­zött takarítanak be. A La­­minariákat részben a gyógy­szeriparban hasznosítják, részben az Arhangelszkben e célra alapított üzemben élelmiszer-alapanyagot gyár­tanak belőlük. TITOKZATOS EREDETŰ EMBERI CSONTVÁZ Hanau város (NSZK) titkos­rendőrei gyilkosságra gondol­tak, amikor emberi csontvá­zat találtak egy kertben. A ,,gyilkosság“ körülményeinek kiderítésén egy álló évig dolgoztak, de eredménytele­nül. Az orvosszakértők meg­állapították, hogy a halál az utóbbi öt évben következett be. A csontváz mellett a­­zonban egy különleges nyak­éket és egy gombot találtak. Az archeológusok kiderítet­ték, a két tárgy a kelták korából való, tulajdonosa pe­dig 240­ évvel ezelőtt élt. ÜVEGHÁZI „SZUPERFÓLIA“ Az izraeli Weizmann Inté­zetben olyan műanyag fóliát fejlesztettek ki, amely a napfénytől különösen sok hőt nyel el, s ezért kiválóan alkalmas rá, hogy vele ü­­vegházakat fedjenek be. E fóliának az alapanyaga polie­tilén, s ehhez nátrium-meta­­foszfátot kevernek hozzá. Ennek a sónak a szokásos­nál ,felényivel több infra­vörös sugárzást nyel el. Egy adalék azt gátolja meg, hogy a fólián kondenzációs víz csapódjon le. A gazdasági eredmény: a fólia meggyor­sítja a vele fedett üveghá­zak növényeinek fejlődését, s csökkenti a fűtés költsé­gét. HETVEN ÉVE A JÉG FOGLYA Pontosan 70 éve lett a jég foglya egy osztrák katona a Dél-Tirol-Brient határvidé­kén. Nemrégiben találták meg a holttestét teljes ép­ségben. A nyakában függő azonossági lapból állapítot­ták meg a személyi adatait. KÖZÉP-KELET A libanoni nemzeti ellenál­lási erők folytatják akcióikat az ország déli részén a meg­szálló csapatok ellen. A KCNA hírügynökség jelentése szerint a libanoni ellenállási egységek az úgynevezett biztonsági öve­zetben­­ rakétákkal lőtték az Izrael által létrehozott és fi­nanszírozott dél-libanoni had­sereg elemeinek egyik Jezzin melletti állását. A támadás következtében harcképtelenné vált a dél-libanoni hadsereg számos tagja. Yasszer Arafat, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke azt a felhívást intézte az el nem kötelezett országok magas szintű találkozójához, hogy a Palesztinai kérdésnek szenteljenek ugyanolyan fi­gyelmet mint a namíbiai és a dél-afrikai helyzetnek. Egy in­terjújában rámutatott: számos módja van annak, hogy az el­­nem kötelezettségi mozgalom támogassa a Palesztinai nép igazságos harcát. • Öt világrész hírei • Több mint 132 000 svájci állampolgár írta alá azt a dokumentumot, amelyben kérik népszavazás megren­dezését Svájc fegyvermen­tesítése ügyében. Az aláí­rásgyűjtés idején ország­szerte tüntetéseket és nagygyűléseket rendeztek, követelve az összes atom­fegyver-kísérletek beszün­tetését. Japánban szintén alá­írásgyűjtési kampány kez­dődött olyan dokumentu­mokra, amelyekben arra szólítják fel a kormányt, hogy Japán ne vegyen részt az amerikai csillag­háborús űrprogramban. A vonatkozó dokumentumo­kat eddig már több ezer japán írta alá, határozot­tan követelve, hogy a tudo­mányos tevékenység szol­gáljon kizárólag békés cé­lokat. A BOLÍVIAI MUNKÁS­­KÖZPONT — az ország leg­nagyobb szakszervezete —, amely több mint egymillió ta­got tömörít, a hét végén 24 órás általános sztrájkot ren­dezett tiltakozásul a kormány azon döntése ellen, hogy sür­gősségi állapotot vezessen be az országban. PAKISZTÁN ELNÖKE, Mohamed Zia­ ul Haq bejelen­tette, hogy meghívja a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerveze­tet /SWAPO/, nyisson diplo­máciai kirendeltséget a pa­kisztáni fővárosban — közli a Reuter. A pakisztáni államfő ennek kapcsán megjegyezte, hogy országa szorosabb kap­csolatok kiépítésére törekszik az afrikai felszabadítási moz­galmakkal és az első vonal­beli államokkal. GÖTEBORGBAN (Svédor­szág) befejezte munkálatait az észak-európai szociáldemok­rata pártok és szakszervezetek XVII. kongresszusa. A részt­vevők határozatot fogadtak el, amelyben fellépnek azért, hogy az Egyesült Nemzetek égisze alatt hozzanak tényle­ges gazdasági szankciókat a DÁK ellen, amelynek kisebb­ségi rasszista kormánya apart­heid-politikát folytat — jelen­ti az Associated Press hírügy­nökség. A SALVADORI ÄLLAMFÖ, José Napoleon Duarte rész­leges kormányátalakítást haj­tott végre. A jelentősebb mó­dosítás az, hogy a gazdasági minisztérium él­ére José Ri­cardo Perdomót, a külkeres­kedelmi tárca betöltésére „P­e­­dig Gonzalez Camachót ne­vezték ki. A BANGLADESI KOR­MÁNYPÁRT, a Jatiya, az or­szág elnökét, Husszain Mu­hammad Ershadot indítja a maga jelöltjeként a következő elnökválasztásra, amelynek időpontját később jelentik be. Husszain Muhammad Ersha­dot ugyanakkor a Jatiya Párt elnökévé választották. URHO KEKKONEN, Finn­ország volt elnöke augusztus 30-ról 31-re virradólag, 85 éves korában, elhunyt — jelentet­ték be hivatalosan Helsinki­­ben. A halál az agy vérel­látási zavarai miatt állt be. A finn kormány augusztus 31- ére nemzeti gyászt rendelt el. A nyugatnémet parlamenti választások előkészületei Helmut Kohl nyugatnémet kancellár megnyitotta pártjá­nak — a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) — választási kampányát az 1987 januárjá­ban sorra kerülő törvényhozó­testületi választások előkészí­tésére — jelenti a France Presse hírügynökség. Ez alkalomból mondott be­szédében Helmut Kohl egye­bek között kijelentette, hogy a CDU legfontosabb célkitűzése új munkahelyek megteremtése és a nemzeti ipar korszerűsí­tése. Jelen pillanatban az NSZK-ban hivatalosan nyil­vántartott munkanélküliek száma 2,2 millió. A hírügy­nökség emlékeztet rá, hogy a párt egyik regionális kongresz­­szusán, amely Mainzban zaj­lott le, Kohlt a CDU jelölt­lis­tájának élére választották meg a következő szövetségi válasz­tásra. A nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt alelnöke, Johan­nes Rau, a következő parla­menti választások SPD-kan­­cellárjelöltje nyomatékosan kérte, hogy az Egyesült Álla­mok a legnagyobb komolyság­gal vizsgálja meg a Szovjet­uniónak a fegyverzet-ellenőr­zésre vonatkozó „rendkívüli jelentőségű“ javaslatait. Az Associated Press hírügynök­ségnek adott interjújában ki­jelentette, hogy támogat „min­den olyan erőfeszítést, amely elvezethet a magas szintű szovjet—amerikai találkozó­hoz és konkrét egyezmények megkötéséhez“. Belpolitikai kérdésekre utal­va, Johannes Rau síkraszáll­t azért, hogy a gazdasági fellen­dülés ösztönzéséért csökkent­sék a kamatlábat és ugyanak­kor szorítsák vissza a munka­­nélküliséget, amely most az összmunkaerő 8,6 százalékát érinti. ­ Ünnepel ma, szeptember 2-án, a szocialista Vietnam népe. Annak a napnak az év­fordulójára emlékezik, amikor 1945-ben Hanoiban kikiáltot­ták a vietnami munkások és parasztok első önálló államát, Vietnam Demokratikus Köz­társaságot. Diadalünnep volt ez azon a negyvenegy évvel ezelőtti napon. Hosszas, áldo­zatos gyarmatellenes harc ér­lelte meg gyümölcsét, olyan harc, melyet a kommunista párt szervezett és vezetett, szé­les ellenállási frontba — a Viet Minhbe — tömörítve az összes népi-nemzeti erőket. Győzelmüket az egész haladó világ üdvözölte. Ám a vietna­mi nép első országépítő, új életet teremtő erőfeszítéseit hamarosan megtorpantották a hatalmukhoz görcsösen ragasz­kodó gyarmattartók, s bár lát­szatra önálló állammá tették Dél-Vietnamot, újra gyarma­tukként kezelték, folytatták kizsákmányoló és elnyomó po­litikájukat, miközben az önál­ló, demokratikus vietnami ál­lamot az ország területének északnyugati részébe szorítot­ták vissza. Évekig tartó felsza­badító harc következett, amely — noha kivonulásra késztette a franciákat — rövid fegyver­nyugvás után újra fellángolt, ezúttal új elnyomók, új gyar­matosítók — az amerikaiak — és bábjaik ellen. Harminc évnek kellett eltel­nie a demokratikus köztársa­ság kikiáltásától — míg az egész vietnami népet — Észa­kot is Dél mellett — megmoz­gató, szívós küzdelemben, fel­mérhetetlen áldozatok árán másodszorra is felszabadítot­ták az ország egész területét. Az 1975 tavaszán bekövetke­zett teljes felszabadulás után egy évvel az egész országban megtartott választással életre­­hívott új Nemzetgyűlés ki­mondta a mesterségesen ket­tészakított ország újraegyesü­lését Vietnam Szocialista Köz­társaságban. Az új állam és népe előtt tornyosuló feladatok hatalma­sak. De a vietnami nép siker­rel küzd meg velük. Minde­nekelőtt az újjáépítéssel, hi­szen a háború az ország egész területén szinte a semmivel tette egyenlővé a vietnami gazdaságot. És az újjáépítés mellett eleget tesz a továbblé­pés feladatának. Az újjáépí­tett gazdasági létesítmények mellett újak jelennek meg, nagyszabású fejlesztési munka bontakozott ki. Északon meg­szilárdították a szocialista ter­melési viszonyokat, a szocia­lista társadalmi rend műszaki­anyagi alapját, a saját altalaj­kincsek és természeti adottsá­gok hasznosítására alapozott szocialista ipart, a nagyüzemi állami és szövetkezeti alapon szervezett­­ mezőgazdaságot. Délen a fő feladat a szocialis­ta tulajdonviszonyok kialakí­tása a gazdaság minden ágá­ban, hogy megteremtsék a szocialista Vietnam egységes gazdaságát. A titáni munka eredményeit új meg új objektumok jelzik a legkülönbözőbb termelési á­­gakban. Az újjáépített válla­latok mellett új iparegységek épültek, főként az energetiká­ban. Továbbfejlesztik a főként hőerőművekre alapozott háló­zatot, kiemelt gondot fordítva a hidroenergetikai adottságok hasznosítására, hiszen az iz­mosodó ipar, az egyre válto­zatosabbá váló gazdaság ener­giaigénye mindinkább növek­szik. Az altalajkincsek hasz­nosításában továbbra is a szénipar áll első helyen. Viet­nam antracitkészletei a leg­újabb feltárások bizonysága szerint gazdagabb, mint eddig hitték, így a bányászatban ez az ágazat áll a legjelentősebb­nek ígérkező felfutás előtt. Nagy jövő vár a kőolajkiter­melésre és feldolgozásra. A vietnami partok mentén ugyanis nagy kiterjedésű, gaz­dag tartalékkal rendelkező olajmezőt fedeztek fel. A ki­termelés előkészítése és bein­dítása jelentős olajtermelővé teszi Vietnamot azzal a pers­pektívával, hogy önellátóvá is válhat. Nem kevésbé kiemelkedőek a mezőgazdaságban elért ered­mények, annál is inkább, mi­vel a lakosság többségét ma is a mezőgazdaság foglalkoztatja. Több mint 1 millió hektárral növelték a megművelt terüle­teket, bővítették a lakosság táplálkozásában alapvető sze­repet betöltő rizs termesztését. A mezőgazdaság közvetlen fel­adata a lakosság élelmiszer­szükségletének saját termelés­ből való fedezése, az ipari nö­vények termesztésének kiter­jesztése oly módon, hogy kellő nyersanyagbázist hozzanak létre az élelmiszeripar és tex­tilipar számára. Az eredmények ma már kézzelfoghatóak a társadalmi­művelődési életben is. Fejlesz­tették az iskolahálózatot, e­­melték az oktatás színvonalát minden fokon, bővülőben az egészségügyi hálózat, széles körű tudományos kutatómun­ka folyik az ország természeti erőforrásainak minél maga­sabb szintű hasznosításáért, az ország érdekében. Erőteljesen fejlődik a szocialista kultúra és szocialista művészet. Mindezeket a sikereket ér­deklődéssel követi népünk, és szívből örül annak, hogy a vietnami nép oly sok megpró­báltatás után országépítő, új embert formáló munkájának szentelheti erejét. Teszi ezt annak a múltban mélyen gyö­kerező barátságnak, szolidari­tásnak és együttműködésnek a szellemében, amely erős szá­lakkal fűzi egymáshoz pártja­inkat, országainkat és népein­ket, s amelynek oly sok tanú­jelét adta pártunk és álla­munk a vietnami nép küzdel­me idején, politikai, anyagi és erkölcsi támogatásban része­sítve győzelme kivívásában. A győzelem esztendeje óta a békés építőmunka megannyi vetülete képezi együttműködé­sünk tárgyát. Az eszmei kö­zösség és a szocialista társada­lom megteremtését illető cél­azonosság termékeny talaján gyümölcsözően fejlődnek kap­csolataink. E fejlődés megha­tározó momentumai Nicolae Ceausescu elvtárs Bukarestben és Hanoiban folytatott magas szintű megbeszélései, amelyek minden alkalommal elmélyí­tették, új elemekkel gazdagí­tották a kétoldalú gazdasági, tudományos-műszaki és kultu­rális együttműködést mindkét nép javára. A mai évfordulón népünk azzal a meggyőződéssel kö­szönti a szocialista Vietnam népét és kíván neki további sikereket a szocialista építő­­munkában, hogy kapcsolataink a jövőben méginkább elmé­lyülnek minden területen, mindkét nép hasznára, a szo­cializmus, az általános társa­dalmi haladás, a béke ügye javára. Szűcs Olga A BARÁTI VIETNAMI NÉP NEMZETI ÜNNEPE V­ietnam szabad északi részében 1954-ben, az első indokínai háború befejezésekor óriási építő­munka indult be. Egy évtized elteltével az építőmunka e­­redményeként számos nehéz- és könnyűipari gyár indult be, olyan korszerű iparegysé­gek létesültek, mint a hanoi szerszámgépgyár, a Lam Thao-i vegyipari kombi­nát, a Van Dien-i műtrágya­­gyár. Úgyszintén számottevő­en fejlődött a bányaipar, lé­vén, hogy az ország jelentős szén-, ón-, króm- és apatit­­tartalékokkal rendelkezik. A vietnami nép kitartó erőfeszí­téseinek gyümölcsei azonban nem érhettek be a békés építőmunkájukat 1965-ben de­rékba törte az amerikai ag­resszió. A kereken tíz évig tartó vi­etnami háború pusztításai tragikusan lehangolóak: az emberi veszteségekért túl, az ország teljes anyagi bázisa el­pusztult, csaknem valamennyi tartományi székhely és város súlyosan megrongálódott — közülük 63 város teljesen rombadőlt. Az ország mintegy 5800 községéből 4000 nap mint nap átélte a bombázás ször­nyűségét, miközben több mil­lió négyzetméternyi lakóterü­let használhatatlanná vált, is­kolák, kórházak és középü­letek százai pusztultak el. Az ország újraegyesítése után elölről kellett kezdeniük, tulajdonképpen egész Viet­nam újjáépítését. A gazdaság talpraállításához elsődleges fontosságú feladatként jelent­kezett az energetikai ipar helyreállítása, de nem utolsó­sorban az élelmicikkeket gyártó vállalatok újjáépítése. Vong Bi, Vinh Dong Hoi, Hue és Da Nang helységekben vi­szonylag rövid idő alatt felújí­tották és kibővítették a szét­bombázott hőerőműveket, Pha Laiban pedig újat építettek. Megkezdték a termelést a nemrég felépült Thac Ba-i és Da Nhim-i vízi erőművek is. I­­lyenformán fokozatosan rátér­hettek a nagy általánosságban megsemmisített ipar egészé­nek rekonstrukciójára, annál is inkább, hogy időközben fo­lyamatosan növekedett az építőanyagok termelése. Az 1955-ös esztendőhöz viszonyít­va napjainkban mintegy 160- szor több cementet és több mint 50-szer több téglát gyár­tanak. Az épületelem-gyárak évi termelése például 250 000 köbméter falelem, a fű­­rászárugyáraké pedig 80 000 köbméter faanyag. Meg­jegyzendő, hogy az építkezési munkálatok a legtöbb építő­telepen 70—80 százalékban gé­pesítettek. A szociális-kulturális épít­kezések terén is számottevő megvalósítások születtek, a Vietami KP KB Politbüró­­jának vonatkozó határozatai értelmében évek óta kiemelt helyen szerepel az általános és felsőfokú oktatási hálózat, valamint az egészségügyi el­látás bővítése és korszerűsí­tése. Hanoiban modern ál­talános és a gyermekgyógyá­szati klinika, a tartomá­nyi székhelyeken kórházak, járóbetegrendelők épültek, az 1976 óta újonnan átadott ál­talános és felsőfokú taninté­zetek száma meghaladja az 1300-at. Gyors ütemben haladt a lakásépítkezés, csaknem egymillió négyzetméternyi lakterületet adtak át, a vidéki házaknak 60—65 százaléka téglából épült. A nagyszabású, gyors ütemű építkezésekhez természetsze­rűen szakavatott irányításra volt szükség. Ilyen meggondo­lásból jött létre a tervezőinté­zet, az ipari építkezések in­tézete, az építőanyagipari ku­tatóintézet, valamint a jövő szakembereit képző két mű­építészeti főiskola. Az építke­zésben jelenleg dolgozó mint­egy 350 ezer szakember között több ezer magas képzettségű mérnök és műépítész tevé­kenykedik, s hozzáértésüket olyan nagyszerű kulturális és ipari „erődítmények“ dicsé­rik, mint Ho Si Min elnök mauzóleuma, vagy a Bai Bang-i papírgyár, a Pha Lai-i hőerőmű, a Hoa Binh-i és Tri An-i vízi erőművek.­ ­ _ A második nagy lendület eredményeiből A képünkön látható duzzasztógát a Hunan tartományi Chinyiban épült, és Vietnam legjelentősebb vívmányai között tartják számon ............................................— ELŐRE - 1986. szeptember 2. Redactia ELŐRE, 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector L Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4030 1

Next