Előre, 1986. december (40. évfolyam, 12132-12157. szám)

1986-12-02 / 12132. szám

- --------------- NEMZETKÖZI ÉLET A szocialista Románia - a béke, az együttműködés és a haladás országa A világsajtóban széles körű visszhangra találnak Romá­nia elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezései a világbéke megteremtésére, a leszerelés, elsősorban a nuk­leáris leszerelés valóra váltására vonatkozólag. Ugyanakkor kiemelik a szocialista Románia külpolitikájának fő kooordi­­nátáit. Ezen belül továbbra is központi helyet foglal el Nicolae Ceausescu elnök ragyogó kezdeményezése az or­szág fegyverzetének, csapatállományának és katonai kia­dásainak 5 százalékos csökkentésére vonatkozólag. Ezt a kezdeményezést egész népünk teljes mértékben jóváhagy­ta. A külföldi tömegtájékoztató eszközök egyben ismertetik hazánk dolgozóinak a legkülönbözőbb tevékenységi terüle­teken az ország sokoldalú fejlesztésében elért nagyszerű megvalósításait. Az AS-SIYASSAH című kuwaiti lap ismerteti Romá­nia leszerelési politikáját, konkrét akcióját, amelyet a fegyverzet, a csapatállomány és katonai kiadások 5 száza­lékos csökkentésére vonatkozó november 23-i népszavazáson egyöntetűen jóváhagyott in­tézkedés tükröz. A nép jóváhagyta Nicolae Ceausescu­­elnök javaslatát az ország katonai kiadásainak csökkentésére vonatkozólag, mintegy hozzájárulásként a feszültség csökkentéséhez, a világ összes államai és nem­zetei közötti béke és megér­tés erősítéséhez. Románia ki­vételes jelentőségűnek értéke­li, hogy más államok is rátér­jenek a fegyverzet és a kato­nai kiadások csökkentésére; ebben az összefüggésben Nicolae Ceaușescu elnök nem­rég felhívta az összes európai államokat, az USA-t és Kana­dát, hogy legalább 5 százalék­kal csökkentsék fegyverzetei­ket, még mielőtt ezzel kapcso­latban megfelelő egyezmény jönne létre. Nicolae Ceausescu elnök úgy értékeli, hogy napjaink legfontosabb kérdése a lesze­relés, az újabb katonai konf­liktus veszélyének elhárítása és a népeknek a léthez, a függetlenséghez, a szabadság­hoz, az élethez és békéhez va­ló elidegeníthetetlen joga biz­tosítása — mutat rá az As-Si­­yassah. Ceausescu elnök világosan kidomborította, hogy Románia kezdeményezése­­ feltétlenül szükséges kiindulópontot je­lent gyakorlati leszerelési in­tézkedések meghozatalának sürgetésében, az első lépés a béke erősítését célzó felelős­ségteljes tárgyalások és ak­ciók beindulásának útján Az As-Siyassah ezután kiemeli Románia, Nicolae Ceausescu elnök aktív álláspontját a napjaink időszerű kérdé­seinek megoldására tett erő­feszítésekben. „Leszerelés­e az akció pillanata“ címmel a pakisz­táni MÉDIA folyóirat Nicolae Ceausescu elvtárs fényképé­vel kísért cikket közölt Ro­mánia azon elhatározásáról, hogy egyoldalúan 5 százalék­kal csökkenti fegyverzetét, csapatállományát és katonai kiadásait. Kiemeli, hogy ezt az elhatározást, amelyet a nép jóváhagyott a november 23-i népszavazáson, Nicolae Ceausescu elnök kezdeménye­zésére fogadták el, ebben az összefüggésben hangsúlyozva Románia békeóhaját. A kiad­vány ugyanakkor kidomborít­ja: a Nagy Nemzetgyűlés egy­hangúlag elhatározta, hogy külpolitikai programdoku­mentumként elfogadja Nicolae Ceausescu elnök beszédét Ro­mániának a politikai-gazda­sági kapcsolatok, az összes ál­lamokkal való sokoldalú e­­gyüttműködés fejlesztése, a nemzetközi életben felmerülő komp­ex kérdéseknek párbe­szédek és tárgyalások révén történő megoldásában, az e­gyetemes leszerelésért és bé­kéért vívott harcban való ak­tív részvétel terén kifejtett tevékenységére vonatkozólag. A nyugatnémet FRANK­FURTER ALLGEMEINE ZEI­TUNG című lap az országunk­ban a fegyverzet, a csapatál­lomány és a katonai kiadások 5 százalékos csökkentése kér­désében lezajlott népszava­zásról tudósít. Miután közli, hogy a referendum megszer­vezése végett módosítást haj­tottak végre az alkotmányban, a lap kidomborítja, hogy a népszavazáson részt vevő, sza­vazati joggal rendelkező hon­polgárok 99,99 százaléka mind jóváhagyta ennek az intézke­désnek a gyakorlatba ülteté­sét. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta: Nicolae Ceausescu elnök a népszavazás küszöbén elhang­zott beszédében konkréten rá­mutatott a fegyverzet, a csak átfogó beszámolók a külföldi sajtóban pótállomány és a katonai ki­adások csökkentésének ele­meire. Egy másik nyugatnémet lap, a SÜDDEUTSCHE ZEITUNG cikkében ismerteti, milyen nagy arányban vettek részt az ország honpolgárai a népsza­vazáson. A nyugatnémet TELEVÍ­ZIÓÁLLOMÁSOK tudósításo­kat sugároztak a népszavazás megszervezéséről és jelentősé­géről. Konkrét adatokat tettek közzé a sorra kerülő csökken­tésekről. A TANJUG hírügynökség utal Nicolae Ceausescu elnö­k és Szinan Haszani elnök bu­karesti megbeszéléseire, és rá­mutat, hogy megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a vi­lágbéke és­­biztonság erősíté­sének, a fegyverkezési hajsza leállításának, a leszerelés va­lóra váltásának, az európai­­biztonság és együttműködés megszilárdításának, az eny­hülésnek és a nemzetközi fe­szültség csökkentésének. Jugoszlávia és Románia ha­tározottan síkraszáll az összes balkáni országok kétoldalú és sokrétű együttműködéséért, a Balkánnak a béke, a bizton­ság, az együttműködés, a jó szomszédság nukleáris és ve­gyi fegyverektől mentes öve­zetévé való alakításáért. A két ország úgyszintén fellépett azért, hogy fokozzák az erőfe­szítéseket a világ különböző részein fennálló válság rende­zéséért kizárólag békés eszkö­zökkel, tárgyalások útján az összes érdekelt feleknek e­­g­yen­jogú részvételével, az ENSZ-alapokmány elveinek megfelelően. Ugyanakkor kiemeli, hogy a két ország elhatározása továb­bi erőfeszítéseket tenni a ro­mán—jugoszláv együttműkö­désnek és kooperációnak kü­lönböző területeken való bő­vítéséért és változatosabbá té­teléért. Más jugoszláv lapok — így a BORŠA, POLITIKA, VES­NIK, VEGERNJE NOVOSTI, DNEVNIK, KOMUNIST — is ismertetik Nicolae Ceausescu elnöknek és Szinan Haszani­­nak a legfontosabb nemzetkö­zi politikai kérdésekben kifeje­zett álláspontját, azt az elha­tározásukat, hogy továbbra is a kétoldalú kooperáció fejlesz­tésén, a béke és biztonság megteremtésén, a népek jog­­egyenlőségén alapuló együtt­működés bővítésén munkál­kodnak. Nicolae Ceausescu elnök a Gordon McLennannal, a Nagy­­britanniai EP főtitkárával folytatott megbeszélése alkal­mából kiemelte, hogy konkrét intézkedéseket kell hozni új európai nukleáris fegyverek telepítésének leállítására, a meglévők kivonására, az ösz­­szes nukleáris­­fegyverek kikü­szöbölésére és a konvencioná­lis fegyverzetek lényeges csök­kentésére — mutat rá az ÚJ KÍNA hírügynökség. A Román Kommunista Párt főtitkára kidomborította: mindent meg kell tenni, hogy gyakorlatba ültessék az izlandi magas szin­tű szovjet—amerikai találko­zón létrejött megállapodáso­kat. A kínai hírügynökség ki­emeli, hogy a Nagy-britanniai KP főtitkára nagyra értékelte az AKP főtitkárának a béke és a leszerelés megteremtéséért tett akcióit. A TASZSZ hírügynökség ugyanezzel kapcsolatos tudósí­tásában hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyzet elemzése során rámutattak azokra a ve­szélyekre, amelyek a békét fe­nyegetik a fegyverkezési, első­sorban a nukleáris fegyverke­zési hajsza nyomán. A hírügy­nökség úgy értékeli, hogy a kommunista és munkáspár­toknak, bolygónk összes hala­dó erőinek fokozniuk kell erő­feszítéseiket egy nukleáris ka­tasztrófa megelőzéséért, egy­ben kidomborítja a kommu­nista és munkáspártok, a szo­cialista és szociáldemokrata pártok, az összes haladó és an­­tiimperialista erők a nemzet­közi békéért és enyhülésért vívott harcban való együttmű­ködése fejlesztésének és erő­sítésünk jelentőségét.­Számos külföldi kiadvány megkülönböztetett figyelmet szentel Románia, Nicolae Ceausescu elnök nézetének arra vonatkozólag, hogy mi­lyen szerepet tölt be az ifjú­ság a világban és milyen fe­lelősség hárul a fiatal nemze­­dékekre. A SETTEGIORNI cí­mű olasz hetilap a következő­ket írja: Románia szerint iga­zán eleget­ tenni az ifjú nemze­dék törekvéseinek annyit je­lent, mint jobb anyagi és kul­turális feltételeket, társadalmi segélyt biztosítani az ifjú nemzedék számára, biztosítani azt, hogy a társadalmi élet minden területén érvényesítse alkotóképességét, lelkesedését és újító szemléletét. Románia, elnöke, Nicolae Ceausescu következetesen sík­­raszáll azért, hogy ennek az országnak az ifjúsága a munka, a hazaszeretet, a többi néppel való megértés és együttműkö­dés, a világbéke és­­biztonság iránti elkötelezettség­­és fele­lősség egészséges szellemében fejlődjék — hangsúlyozza a kiadvány. A továbbiakban rá­mutat, hogy az ifjúság nagy része tevékenységével, ame­lyet ténylegesen kifejt az ipar­ban és mezőgazdaságban, köz­vetlenül részt vesz az ország gazdasági életében. ­ Öt világrész hírei • Öt világrész hírei­­ SZÖULBAN, ahol szomba­ton a hatóságok 70 ezer rend­őr bevetésével kegyetlenül elfojtották a demokratikus ellenzék egy tüntetését és 635 személyt, köztük számos ellenzéki képviselőt, letartóz­tattak, a helyzet továbbra is feszült.­­ A LENGYEL SZAKSZER­VEZETEK KONGRESSZU­SÁN beszédet mondott W. Ja­ruzelski­­ elvtárs, a LEMP KB első titkára, a Lengyel NK Ál­lamtanácsának elnöke. Beszé­dében a szakszervezet struk­túrájával és feladataival, va­lamint a pártnak a szakszer­vezeti mozgalomban betöltött politikai-ideológiai irányító szerepével foglalkozott. PRÁGÁBAN megtartották a KGST új anyagok és tech­nológiák kidolgozása terén való együttműködéssel foglal­kozó állandó bizottságának második ülését, amelyen a KGST-tagországok küldöttsé­gei vettek részt. LIMÁBAN véget értek az ENSZ Latin-amerikai Gazda­sági Bizottsága égisze alatt rendezett, a latin-amerikai országok gazdasági válságá­nak szentelt találkozó munká­latai. A perui külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a je­lenlegi válság fő oka a kül­­adósság. AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA határozatot foga­dott el, amelyben felhívja az összes államokat, hogy foga­natosítsanak szigorú intézke­déseket a Dél-afrikai Köztár­sasággal való katonai együtt­működés ellen. ALBÁNIA állami függet­lensége kikiáltásának 74., va­lamint a fasiszta uralom alóli felszabadulás és a népi forra­dalom győzelmének 42. évfor­dulója alkalmából Tiranában ünnepi gyűlést tartottak, a­­melyen felszólalt Kico Mus­­taqi, az Albán Munkapárt KB Politikai Bizottságának pót­tagja. VESZÉLYES JÁTÉK Bea Van Hemert holland háziasszony a készülő vacso­rához krumplit hámozott. Az egyik, földtől, sártól piszkos burgonya túl keménynek tűnt, még a kés pengéje is beletört. Van Hemert háziasszony kise­lejtezte a fazékba szánt krumplit, és csak úgy a kony­ha szemetesvedrébe dobta. A család kisebbik fia, a 6 esz­tendős Dirk rátalált, és ját­szani kezdett vele. A közben hazatért agának feltűnt, hogy a gyerek új játéka furcsa, ke­mény hangot ad, ha Dirk azt a konyha kövezetére ejti. A csa­ládfő közelebbről szemügyre vette a fazékból kiszorult bur­gonyát, amelyről­­ kiderült, hogy azzal sem táplálkozni, sem játszani nem ajánlatos, mert a sár egy, a világhábo­rúból visszamaradt tojásgrá­nátot takar. LAKKSZI­LÁRDÍTÓ ELEKTRONSUGÁR A Szovjetunió lakk- és fes­tékiparának kutatói olyan a­­nyagokat fejlesztettek ki, a­­melyek normális körülmények között folyékony monomerek, de elektronsugárzás vagy a villanólámpa fényének hatá­sára a másodperc töredéke a­­latt polimerizálódnak — meg­szilárdulnak. Különleges ada­lékanyagokkal kitűnő tulaj­donságú lakkokat hozhatnak létre ezekből az anyagokból a bútoripar használatára. Az újfajta lakkok nagy előnye, hogy nem tartalmaznak illé­kony szerves oldószereket, és gyártási eljárásuk során nem szennyezik a környezetet. Az is előnyük, hogy megszilár­dulásuk után semmiféle utó­kezelésre nem szorulnak. A PIZSAMAGYÁRTÁS VILÁGKÖZPONTJA A Tennessee állambeli Manchester joggal nevezheti magát a pizsamagyártás vi­lágközpontjának: a 8 ezer főt számláló városkában fél szá­zad óta két pizsamagyár mű­ködik, s a kisváros minden tizedik lakója részt vesz e ru­hadarab varrásában. A két gyár legnagyobb konkuren­ciáját maguk az alkalmazot­tak jelentik. A szokás szerint ugyanis az alkalmazottak minden év végén jutalmul hat pizsamát kapnak, ám ennek jó részét rendszeresen áruba bocsátják. A gyártulajdono­sok megelégelték a belső kon­kurenciát, és döntést hoztak: mostantól nincsen több aján­dék pizsama. Helyette a jövő­ben jutalompénzt osztanak a dolgozóknak. A TOLVAJ LEVELE . Úgy látszik, nem minden betörőből hiányzik a könyö­­rület, a lelkiismeret. Bizonyí­tékul álljon itt egy igaz tör­ténet a svédországi Ystadsból. Egy frissen, új otthonba köl­tözött fiatalember, amikor ha­zaért munkájából, feltörve ta­lálta a lakását. Körülnézett otthonában, minden a helyén volt, igaz, hogy egy hálózsá­kon és hátizsákon kívül csak egyetlen lábos volt az egész berendezése. A lábos az aszta­lon állt, s mellette egy néhány soros levél: „Ez mindened, te szerencsétlen? Innen aztán nem érdemes semmit elvin­ni...“ — írta a tolvaj hátra­hagyott levelében, mielőtt el­hagyta a tetthelyet. KONKURENCIA Hazai pályán „talpalják le“ az olasz cipőgyártókat: az ol­csó importált cipők valósággal elárasztják Olaszországot, és a vevők nemigen viselik a híres olasz cipőipar termékeit. Az olasz cipőgyárak szövetsége szerint az utóbbi időben nőtt a dél-koreai, taiwani, amerikai lábbelik eladása a hazaiak ro­vására, s a tetejébe esik a ki­vitel is. Az első félévben ösz­­szesen 71,5 millió pár cipőt adtak el Itáliában, ebből 41,9 százalék olasz gyártmányú, ami azt jelenti, hogy az össz-eladás 5,1 százalékkal, de a ha­zai cipők eladása nagyobb a­­rányban, 7,1 százalékkal mér­séklődött. A fiatalok körében az angol és az amerikai cipők számítanak divatosnak. Igaz, az eladási nehézségek csak az olcsó tömegtermékek gyártóit sújtják. Egyelőre nincsenek ilyen gondjaik a híres, exklu­zív cipőtervező intézeteknek, mint a Gucci vagy a Ferra­­game. LÁNGOLÓ ERDŐK Lisszaboni értékelések sze­rint az utóbb évtizedben kö­rülbelül 40 ezer hektár erdő vált a lángok martalékává, vagyis Portugália erdeinek 15 százaléka. Ez komoly prob­lémát okoz az egész ország­nak, mivel Portugália kivite­lében jelentős hányaddal vesznek részt a fa- és faipari termékek 1985-ben az ex­portált faipari termékek érté­ke meghaladta a 140 milliárd escudót (kb. 1 milliárd dol­lár). MELEGSZIK A TALAJ ALASZKÁBAN Száz év leforgása alatt É­­szak-Alaszka talaja 3,5 fokkal melegedett. Az amerikai geo­lógusok kétféleképpen ma­gyarázzák ezt a jelenséget. Az egyik elmélet szerint erre a Nap intenzívebb sugárzása, valamint a vulkánok által ki­fejlesztett hő miatt került sor, míg a másik, az ún. meleg­ház-effektussal magyarázza a talaj felmelegedését. A me­legház-effektus a légkörbe kerülő nagy mennyiségű szén­dioxid miatt jön létre, mivel ez a,gáz nem engedi ki az In­fravörös sugarakat a világűr­be.t ■ 1 ■..»1 .­­ • 4 . i NARKOMÁNIA AZ NSZK-BAN Az év elejétől 236-an hal­tak meg kábítószertúladagolás következtében az NSZK-ban. Ezzel kapcsolatban Friedrich Zimmermann belügyminiszter hangsúlyozta a határátkelőhe­lyeken való ellenőrzés szigo­rításának a fontosságát. Az intézkedések azonban csak részben segítenek a kábító­­szerélvezés felszámolásában. A statisztikai jelentések sze­rint a narkomániások többsé­ge szociális problémákkal küszködik. Redactia ELŐRE, 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1. ÜZENETVÁLTÁS AZ RKP FŐTITKÁRA ÉS A CIPRUSI AKEL FŐTITKÁRA KÖZÖTT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára részéről meleg üdvöz­letet és jókívánságokat tol­mácsoltak Ezekiasz Papajoan­­nou elvtársnak, a Ciprusi Dol­gozók Haladó Pártja (AKEL) főtitkárának és a Ciprusi Kommunista Párt — AKEL megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából üdvözlő­üzenetet nyújtottak át neki. Az AKEL főtitkára kérte, hogy tolmácsolják Nicolae Ceausescu elvtársnak a maga és az AKEL vezetőségének őszinte köszönetét a hozzájuk intézett üzenetért, legmele­gebb egészség- és bolldogság­­kívánataival együtt, újabb és nagy sikereket kívánva a párt és az állam élén kifejtett tevé­kenységéhez. Az üzenetváltásra az adott alkalmat, hogy Ezekiasz Pa­­pajoannou elvtárs fogadta Gere Mihály elvtársat, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, pár­tunk képviselőjét az AKEL XVI. kongresszusának munká­latain. A KISZ KB első titkárának megbeszélései a DÍVSZ tagszervezetei közgyűlése alkalmából Budapesten megtartották a Demokratikus Ifjúsági Világ­­szervezet (DÍVSZ) tagszerve­zetei XII. közgyűlésének mun­kálatait. Országunkat a Kom­munista Ifjúsági Szövetség küldöttsége képviselte, élén Nicu Ceausescu elvtárssal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjával, a KISZ KB első titkárával. Ebből az alkalomból Nicu Ceausescu elvtárs találkozott egyes, a közgyűlésen jelen levő küldöttségekkel. A Szovjetunió Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetsége, a Német DK-beli Szabad Német Ifjúság, a Magyar NK-beli Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságainak első titkáraival, a Palesztin Diákok Általános Szövetségé­nek elnökével, a Japán De­mokratikus Ifjúsági Liga titkárával, valamint a Demok­ratikus Ifjúsági Világszerve­zet és a Nemzetközi Diákszer­vezet elnökével megtartott ta­lálkozók keretében véleményt cseréltek a nemzetközi ifjúsá­gi és diákmozgalom egy sor vetületével kapcsolatban. A megbeszélések résztvevői nagyra érték­elték a szocialista Románia, Nicolae Ceausescu elnök aktív és következetes álláspontját a jelenkor alap­vető kérdéseinek megvitatásá­ban és megfelelő rendezésé­ben, a széleskörű nemzetközi visszhangot kiváltó román kezdeményezéseket a leszere­lés kérdésében, köztük a Ro­mánia fegyverzete, csapatállo­­mánya és katonai kiadásai öt százalékos egyoldalú csök­kentésére vonatkozó nemrégi döntést. A megbeszéléseken ugyan­akkor kidomborították annak fontosságát, hogy a világ ifjú­sága egyre nagyobb mérték­ben járuljén hozzá a népek­nek a nukleáris katasztrófa kiküszöböléséért, a béke meg­őrzéséért és megszilárdításá­ért, egy jobb és igazabb világ felépítéséért vívott harcához. ★ A DÍVSZ közgyűlésének résztvevői konszenzussal elfo­gadták egy felhívás szövegét, amelyben a világ ifjúságért — politikai, filozófiai, ideológiai vagy vallási hovatartozásától függetlenül — arra szólítják fel, hogy a nemzetközi helyzet súlyosbodásának körülményei közepette egy közös platform­ról határozottan szálljon sík­ra a nukleáris háború fenye­gető veszélyének kiküszöbö­léséért, a béke, biztonság, nemzetközi megértés és e­­gyüttműködés légkörének meghonosításáért az egész vi­lágon. Képviselőink felszólalásai a bécsi találkozón A bécsi összeurópai találko­zó munkacsoportjaiban rátér­tek a­ konferencia­ napirendjén szereplő kérdések konkrét megvizsgálására. Az első mun­kacsoportban például vita zaj­lik arról, hogy miként nyer­nek gyakorlati alkalmazást az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten képvi­selt államok közötti kapcsola­tokat szabályozó elvek. A fel­szólalók ugyanakkor kitérnek az európai biztonság katonai vetületeire, s ennek keretében a stockholmi bizalom- és biz­tonságerősítő, leszerelési kon­ferencia eredményeinek érté­kelésére, valamint az elhatá­rozott bizalomerősítő intézke­dések gyakorlatba ültetésének módozataira, az erőfeszítések folytatására a Helsinki Záró­okmányba foglalt alapvető célkitűzés­t az általános és teljes leszerelés megvalósítása érdekében. A vitában felszó­laló küldöttek — köztük kis és közepes, semleges és el­­nem kötelezett országok képvi­selői —­ rámutattak, hogy a stockholmi konferencia pozi­tív eredményei fontos hozzá­járulást képeznek a biztonság és a bizalom erősítéséhez föld­részünkön. Országunk képviselője fel­szólalásában behatóan ismer­tette a szocialista Románia, Nicolae Ceausescu elvtárs ér­tékeléseit a stockholmi kon­ferencia sikeres befejezésének jelentőségével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy bebizonyo­sodott :ha fennáll a megfelelő politikai akarat, akkor lehet­séges megfelelő megállapodá­sok kidolgozása, haladás elé­rése az európai biztonság megvalósításának útján. A bonyolult európai helyzettel kapcsolatban a felszólaló utalt a szüntelen fegyverhalmozás­­ra, az újabb nukleáris raké­­­ták telepítésére, a nagyszabású katonai tevékenységre és csa­patmozdulatokra, s ennek fé­nyében kiemelte, hogy hatá­rozott intézkedésekre van szükség a feszültség és a ka­tonai konfrontáció csökkenté­se, a fegyverkezési hajsza le­állítása, a­ leszerelés, elsősor­ban a nukleáris leszerelés megvalósítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a leszere­lési folyamat fontos összetevő­je a fegyverzet, a csapatállo­mány és a katonai kiadások csökkentése, amelynek terén az európai államok lényeges hozzájárulást nyújthatnak. Ebben"az összefüggésben em­lítést tett országunk, a román államfő arra vonatkozó ja­vaslatáról, hogy 1990-ig le­galább 25 százalékkal, a század végéig pedig 50 százalékkal csökkentsék a fegyverzetet, a csapatállományt és a katonai kiadásokat. Országunk képviselője a to­vábbiakban kifejtette, hogy a Záróokmányba foglalt célkitű­zések elérése érdekében a bé­csi összeurópai találkozónak meg kell vizsgálnia a bizalom- és biztonságerősítés új útjait és módozatait. Ezen a téren a legnagyobb jelentőségű lépés az lenne, ha a jelenlegi fórum elhatározná az európai biza­lom- és biztonságerősítési, le­szerelési konferencia második szakaszának összehívását, a­­melyen tényleges leszerelési intézkedések elfogadását vizs­gálnák meg. A gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés kér­déseit tárgyaló munkacsoport­ban­­, amelynek keretében a képviselt országok közötti ke­reskedelem helyzetét tárgyal­ják meg — ugyancsak felszó­lalt országunk képviselője. Küldöttünk többek között hangsúlyozta, hogy a gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztése az európai biztonsági és együtt­működési folyamat szerves ré­szét képezi, következésképpen síkraszállt az európai országok közötti kereskedelem kiszélesí­téséért, s taglalta e célkitűzés megvalósításainak különböző aspektusait. D A LAOSZI NÉP D­ élkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten, hosszú, keskeny föld­sávon terül el a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a félsziget egyetlen tengerpart nélküli országa. Dél­kelet-Ázsia legnagyobb folyója, a Mekong mentén elnyúló, több mint há­rommillió lakosú országban történelemalakító események mentek végbe 11 esztendővel ezelőtt: a nép képviselői meg­döntötték a monarchiát és ki­kiáltották a köztársaságot. Ez a sorsdöntő fordulat betetőzte azt a hosszas és áldozatteljes harcot, amelyet a laoszi nép a gyarmati uralom, majd pedig az imperialista katonai inter­venció és a feudális rendszer ellen, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott. A népi hatalom beiktatása óta eltelt tizenegy év alatt a laoszi nép jelentős lépésekkel haladt előre a gazdasági-tár­sadalmi felemelkedés útján. Nagyon mélyről kellett elin­dulnia, hiszen a hosszas gyar­mati uralom, majd az ugyan­, csak elhúzódó polgárháború következtében rendkívül ter­hes örökséggel lépett be törté­nelmi fejlődése új korszakába Ez a magyarázata annak, hogy amint a Laoszi Forradalmi Néppárt nemrég megtartott IV. kongresszusán leszögez­ték, habár a köztársaság ki­kiáltása óta, különösen pedig a múlt évben lezárult első öt­éves terv időszakában, jelen­tős eredményeket értek el a szocialista építés útján. Laosz gazdasága még mindig gyen­gén fejlett, és, amint a kong­resszuson előterjesztett tevé­kenységi beszámoló hangsú­lyozta, még több évre lesz szükség ennek a gyengén fej­­lettségnek a meghaladásához. Mindazonáltal az eredmé­nyek számottevőek, hiszen ahhoz kell viszonyítani őket, ahonnan ez a nép elindult az új élet építésének útján, így például az első ötéves terv éveiben a bruttó nemzeti ter­mék 54 százalékkal, a nemzeti jövedelem 48 százalékkal, a nagyberuházások volumene pedig 41 százalékkal növeke­dett. Ugyanebben a periódus­ban 28 százalékkal emelkedett a munkatermelékenység, és, ami a lakosság élelmezése szempontjából létfontosságú, az egy lakosra számított rizs­termesztés elérte a 390 kilót, ami 18 százalékos növekedést jelent 1980-hoz viszonyítva. Ez lehetővé tette a lakosság szükségleteinek kielégítését ebből az alapélelmi cikkből. A laoszi nép legértékesebb ered­ményei között tartja számon, hogy 1985-ban már a szocia­lista szektor adta a bruttó nemzeti termék 46 százalékát, az iparban a szocialista szek­tor részaránya 96, a mezőgaz­daságban 27, az építőiparban (a nagyberuházásoknál) 90, a kereskedelemben pedig 35 százalék volt. . Az első ötéves terv ered­ményei megteremtették az ala­pot ahhoz, hogy sikerrel vált­sák valóra a második, 1936 - 1990-es ötéves terv előirány­zatait. Ezek pedig igen jelen­tősek és fokozott erőfeszítése­ket igényelnek a laoszi nép ré­széről. A IV. pártkongresszus határozatai értelmében ebben az ötéves tervben alapvetően meg akarják oldani az élelme­zés problémáját. A kiemelt tennivalók között szerepel to­vábbá az erdőgazdálkodás nagyarányú fejlesztése, bele­értve az erdőirtás korlátozását és a letarolt erdőterületek újra beültetését is. Erőteljesen fej­lesztik a szállítási, posta- és távközlési hálózatot, nagy­mértékben fejlesztik az okta­­tást, a gazdasági és társadalmi élet valamennyi területe szá­mára szükséges káderek felké­szítését és fokozottabban al­kalmazzák a tudomány és a fejlett technika vívmányait. A második ötéves terv a nem­zeti bruttó termék évi 10 szá­zalékos, és a nemzeti jövede­lem évi 9 százalékos növelé­sét irányozza elő. Nagyberu­házásokra 57 százalékkal na­gyobb alakokat fordítanak, mint az előző ötéves tervben. Az egyik igen jelentős elő­irányzat szerint 1990-ig a ga­bonatermelést 40—45 száza­lékkal növelik 1985-höz viszo­nyítva. A következő öt évben nagyot akar lépni az ország az iparosítás útján, elsősor­ban a feldolgozó ipar fejlesz­tése révén. 1990-ig (1985-höz viszonyítva) 90 százalékkal növelik az ipari termelés m­ér­tékét, ami évi 14 százalékos növekedési ütemet jelent. Az idén beindult új ötéves terv­ben megkülönböztetett figyel­met szentelnek a villamos­­energia-termelés, az érckiter­melés fejlesztésének, a kisipar serkentésének a közfogyasztá­si javak termelésének fokozá­sa, választékának gazdagítása céljából. Az új ötéves­­ terv valamennyi előirányzata­ ösz­­szességében azt a célt szolgál­­ja, hogy biztosítsa a laoszi nép anyagi és szellemi élet­­színvonalának emelését, gyor­sabb haladását az új társada­lom építésének útján. A román nép, amely annak­idején támogatta a laoszi nép­nek a társadalmi és nemzeti felszabadulásért­ folytatott i­­gazságos harcát, érdeklődéssel követi nyomon a Laoszban ki­fejtett társadalomépítő mun­kát, és örvend e munka ered­ményeinek. A­ Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság ki­kiáltása után kialakult új kö­rülmények között magasabb szinten fejlődtek, a román-la­oszi baráti és együttműködési kapcsolatok, melyek erősödé­sének a magas szintű román­laoszi megbeszélések és meg­állapodások mindannyiszor ú­­jabb lendületet adtak. A laoszi nép nemzeti ünne­pe jó alkalmat nyújt a román népnek arra, hogy ismételten kifejezésre juttassa baráti ér­zelmeit e nép iránt, azzal a jókívánságával együtt, hogy érjen el minél k­imagaslóbb sikereket a szocialista építés­ben, országa független gaz­dasági-társadalmi fejlesztésé­ben. Horváth Júlia ELŐRE - 1986. december 2. Az USA döntése a SALT-2 szerződés előírásainak be nem tartásáról A BÉKE ÉS A LESZERELÉS ÜGYÉVEL ELLENTÉTES LÉPÉS Amint azt bejelentették, az amerikai, kormány, figyelmen kívül hagyva a népek, s beleért­ve saját országa közvéleményé­nek követeléseit, * elhatározta, hogy egyoldalúan túllépi a Szov­jetunióval együtt aláírt, a táma­dó stratégiai fegyverekre vonat­kozó SALT—2 szerződésben le­fektetett­ korlátokat. Ez az akció ellentétben áll a béke és a nem­zetközi megértés általános érde­keivel, amellyel kapcsolatosan országútik közvéleménye,­­ az egész román nép mélységes aggodalmának és rosszallásának adott hangot. Az amerikai fél azon döntése, hogy nem tartja tiszteletben a SALTO 2 szerződés előírásait, annál is inkább sajnálatra mél­tó, mert olyan körülmények kö­zepette került rá sor, amikor a nemrég lezajlott izlandi találko­zón olyan elvi álláspontra jutot­tak, amely első ízben körvona­lazta a támadó stratégiai fegy­verek lényeges csökkentésének lehetőségét — párhuzamosan az európai nukleáris rakéták teljes kiküszöbölésének és az atomkí­sérletek beszüntetésére vonatko­zó általános egyezmény meg­valósításának perspektívájával. Ilyen körülmények közepette szükségessé válna, hogy semmi olyat ne tegyenek, amely eltá­volodást okoz a reykjavíki elvi megállapodástól, hogy mindkét fél tiszteletben tartsa a SALT-2 szerződés előírásait. Nyilvánvaló, hogy a támadó stratégiai fegyverek korlátainak túllépése — a nukleáris töltetű firkálórakétával felszerelt 131. B—52-es amerikai stratégiai bombázó harcképes állapotba való helyezésével egyidőben — az atomfegyverkezés újabb esz­kalációját, eredményezi. Ezzel a döntésével az USA óriási fele­lősséget vállal magára a béke és a nemzetközi enyhülés ügye szempontjából. Mint ismeretes, a szocialista Románia következetesen síkra­szállt és síkraszáll minden olyan akció ellen, amely fokozza a nemzetközi feszültséget, hatá­rozottan felhívta és felhívja a figyelmet a veszélyes fegyverke­zési hajsza késedelem nélküli leállításának követelményére, azonnali és tényleges intézkedé­sek meghozatalának égető szük­ségességére, amelyek lehetősé­get teremtenek az atomkataszt­rófa elhárításához, és megte­remtik a feltételeket a béke és a nemzetek közti együttműködés világa meghonosításához. Ezt az elvi álláspontot erősí­tette meg teljes határozottsággal NICOLAE CEAUSESCU elvtárs a november 23-i referendumot megelőző fővárosi nagy népgyű­­lésen mondott beszédében: „A nemzetközi körülmények termé­szetéből adódóan ma a legfonto­sabb teendő a következő: rátér­ni konkrét leszerelési akciókra, olyan intézkedéseket fogadni el, amelyek megszabadítják az em­beriséget egy pusztító nukleáris háború veszélyétől. Mindent meg kell tenni a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyver­kezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért, a béke biztosításá­ért, az összes népek, az emberek létfontosságú jogának, a léthez, a szabadsághoz, az élethez, a békéhez való jogának szavato­lásához.“ Jogosan tevődik fel a kérdés: Amikor mindkét fél bevallottan elegendő nukleáris fegyverrel rendelkezik ahhoz, hogy több­szörösen megsemmisíthesse az egész emberiséget, s amikor mindkét fél egyetért abban, hogy egy nukleáris­ konfliktus­ban nem lehetnek győztesek, akkor miért van szükség újabb pusztító eszközök felhalmozásá­ra? Az amerikai kormányzat ezen akcióin, hogy egy­ újabb nukleáris töltetű pusztító eszközt harcképes állapotba helyez, tel­jességgel ellentmond a népek azon várakozásainak, hogy ..is Nemzetközi Békeévben reális intézkedéseket hozzanak a fegy­verkezési hajsza megfékezésére és a földi élet megvédésére — mely napjaink alapvető problé­mája. Az amerikai kormányzat dön­tése aggodalmat és rosszallást váltott ki világszerte, beleértse az USA egyes szövetségeseit és amerikai politikai köröket is, a­­melyek arra figyelmeztetnek, hogy az kedvezőtlen módon hat ki a fegyverkezési hajsza leállításába és a leszerelésre vonatkozó e­­gyezmények létrejötte folyama­tára. Az emberiség magasztos érdekei megkövetelik, hogy ké­sedelem nélkül térjenek rá a konkrét leszerelési intézkedé­sekre, hogy az USA felülvizsgál­ja e döntését és reális lépése­ket tegyen a leszerelés és a béke irányába. A román nép reméli, hogy a józan ész fog győzedelmeskedni, mindent el fognak követni, hogy megakadályozzák a fegyverkezé­si hajsza további fokozódását, hogy az emberiség várakozásai­val összhangban, megfelelő le­szerelési megállapodásokhoz jus­sanak. Világszerte helytelenítik az amerikai döntést WASHINGTON: Az amerikai kormányzat döntése, hogy meg­szegi a stratégiai támadófegyve­rek korlátozására vonatkozó e­­gyezményt, éles bírálatot váltott ki az amerikai Kongresszusban. Jim Wright, aki a Képviselőház következő törvényhozási ciklusá­ban a demokrata többség elnöki tisztségét tölti be, kijelentette, hogy e határozat egyenlő a le­szerelés ügyének figyelmen kí­vül hagyásával és újabb csapást jelent az amerikai külpolitika szavahihetőségére. Sam Nunn demokrata szenátor, a Szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bi­zottságának elnöke úgy értékel­te, hogy a szóban forgó döntés kényelmetlen helyzetbe hozza az USA szövetségeseit és fokoz­za a fegyverkezési versenyt. Edward Kennedy szenátor kije­lentette, hogy az USA-nak egy­szerűen semmilyen indokolt oka nincs a SALTO 2 szerződés be nem tartására, s hogy e döntés a nukleáris fegyverkészletek és a katonai vetélkedés növekedé­séhez vezet. PÁRIZS: Francois Mitterrand francia köztársasági elnök sajtó­értekezleten sajnálatát fejezte ki az amerikai kormányzat dön­tésével kapcsolatosan. Kijelen­tette, hogy a SALT—2 szerződés­­igen hasznos volt, nem csak az azt aláíró országok számára, és jó lenne, ha továbbra is érvény­ben maradna. KOPPENHÁGA: Uffe Ele­mann-Jensen dán külügyminisz­ter országa sajnálatát fejezte ki az USA-nak a SALT—2 szerző­dés be nem tartásával kapcsola­tos döntése miatt. Annál is saj­nálatosabb — mondotta —, mi­vel olyan időpontban került rá sor, amikor remény van egyez­mény létrejöttére a fegyverzet­­ellenőrzés terén. OSLO: Norvégia külügymi­nisztere, Knut Frydenlund saj­nálatát fejezte ki az amerikai döntéssel kapcsolatosan és kije­lentette, hogy a SALT-2 szerző­dés rendkívül jelentős dokumen­tum a fegyverkezés megfékezése szempontjából és igen fontos annak érvényben tartása. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Seinteil 1080

Next