Előre, 1987. február (41. évfolyam, 12183-12206. szám)
1987-02-01 / 12183. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉD FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 183. szám 1987. február 1., vasárnap 6 oldal ára 50 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével január 30-án ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Meghívottként részt vettek kormánytagok, párt- és állami aktivisták, más vezető káderek minisztériumok, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek részéről. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta A JELENTÉST ÉS KÖZLEMÉNYT ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 1986. ÉVI EGYSÉGES ORSZÁGOS GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK TELJESÍTÉSÉRŐL. Az ülés alkalmat nyújtott a magas igényesség szellemében történő elmélyült elemzésre, hogyan tevékenykedtek az 1986-os terv teljesítéséért, valamint melyek az idei egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatai megvalósításának útjai. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását az ország sokoldalú fejlesztési terveinek és programjainak kidolgozásához és valóra váltásához, a társadalom szervezésének és vezetésének, az egész társadalmi életnek a tökéletesítéséhez, a forradalmi munkásdemokrácia elmélyítéséhez, a nemzet alkotó energiáinak mozgósításához, hogy a legjobb feltételek között teljesüljenek a jelenlegi ötéves tervre megszabott célkitűzések, a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának határozatai. Egyöntetűen jóváhagyva a vitára bocsátott dokumentumokat, a Politikai Végrehajtó Bizottság megszabta, hogy tegyék közzé a közleményt Románia Szocialista Köztársaság 1986. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről. Az ülésen beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. A beszédet közzéteszik. A Politikai Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy ezt a rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű programadó beszédet vitassák meg az egész pártban, sajátítsák el az összes kommunisták, az összes dolgozók, a beszédbe foglalt fontos tézisek és orientációk képezzék a jövőbeni tevékenység alapját, váljanak az egész nép mozgósító munka- és akcióprogramjává a párt idei országos konferenciájának köszöntése érdekében, hogy példásan teljesüljenek az 1987-re szóló tervfeladatok, az RKP XIII. kongresszusa által megszabott célkitűzések. Tisztelt elvtársak! Szükségesnek tartottuk szélesebb keretek között elemezni a múlt évi terv teljesítését, tekintettel arra, hogy a gazdasági-társadalmi fejlesztési kérdések döntő tényezőt képeznek a XIII. pártkongresszusi határozatok megvalósításában, a sokoldalúan fejlett, favor* i a 1 i farcori o 1 o-**». megteremtéséről szóló program valóra váltásában. A jelenlegi ötéves tervnek biztosítania kell országunk rátérését egy újabb fejlődési szakaszra, de kiváltképpen az összes tevékenységi szektorok korszerűsítését és intenzív fejlesztését az összes területeken elért legújabb tudományos és technikai vívmányok alapján. Az 1986-ra — a 8. ötéves tervidőszak első esztendejére — szóló terv teljesítésének elemzése azt mutatja, összességében jelentős fejlődést értünk el minden szektorban a nemzetközi élet nehéz gazdasági viszonyai között és olyan feltételek közepette, hogy továbbra is bizonyos ellentmondások és fogyatékosságok mutatkoztak saját tevékenységünkben. Megállapíthatjuk, hogy a termelőerők, a nemzetgazdaság általános fejlesztésében olyan megvalósítások születtek, amelyek lehetővé teszik a XIII. kongresszus határozatainak teljesítését erre az ötéves tervre. Az ipari fejlődés 7,7 százalékos és a mezőgazdasági fejlődés több mint 12 százalékos üteme, a nemzeti jövedelem 7,3 százalékos növekedése, a munkatermelékenység és más mutatók ugyanilyen ütemű növekedése — mindezeket az ütemeket összességükben jóknak tekinthetjük, noha nem felelnek meg mindenben a követelményeknek, a különböző tevékenységi szektorok korszerűsítésére és erőteljesebb fejlesztésére megszabott programjaink szintjének. Úgyszintén számottevő eredményeket értünk el más szektorokban. Az egész tevékenységünkben fontos szerepet betöltő tudomány és oktatás is számos eredményt mondhat magáénak. Mindezekhez hozzászámítva egész sor szociális természetű mutatót, beleértve a jövedelmek, a fogyasztás növekedését is, elmondhatjuk, hogy összességükben számottevő eredményeket értünk el 1986 folyamán. Ennek ellenére nem lehetünk megelégedve — és ne is legyünk megelégedve — azzal, ahogyan a múlt évben folyt a munka, a terv, a gazdaságitársadalmi fejlesztésre, az összes szektorok tevékenységének a korszerűsítésére és jobb szervezésére vonatkozó programok, a gazdasági-pénzügyi kiadások normázásának megvalósításával. Külön hangsúlyozni kívánjuk a bányaipari szektor nagy hiányosságait, a szénkitermelés, a különböző ércek kitermelése terén mutatkozó tervadósságokat. Úgyszintén nagy hiányosságok jelentkeztek a kőolajipar terén, amelyek a bányaipari fogyatékosságokkal együtt igen komoly problémákat okoztak az ország általános fejlődésében. Igen sokat ruháztunk be és a jelenlegi ötéves terv folyamán is igen sokat ruházunk be ezekre a szektorokra. Ennek ellenére az említett szektorok vezetősége — ezt meg kell mondanunk — nem áll programjaink és terveink magaslatán, nem tevékenykedik kellő felelősséggel e téren. V iden komol.T" hiányosságok jelentkeznek energetikai téren. Ebben a szektorban is nagy beruházásokat eszközöltünk, de — mivel súlyos hiányosságok mutatkoznak a szektor munkájának szervezésében, és fegyelmezetlenség tapasztalható — nem biztosítják az erőművek, különösképpen a széntüzelésű erőművek megfelelő üzemeltetését. A javítási és karbantartási programok nem valósultak meg idejében. Mi több, olyan műszaki intézkedéseket szabtak meg, amelyek gyakorlatilag kétszer-háromszor annyi anyagi és pénzeszköz elköltéséhez vezettek, s megkéstek az üzembe helyezéssel is. Merőben helytelenül jártak el. Egy kiküldött komisszió megállapításaiból kitűnt, hogy ezeknek a munkálatoknak még a 30 százalékát sem kellett volna végrehajtani. Felmerül a kérdés — és ezt meg kell vizsgálnunk —, hogy vajon csupán hozzá nem értésről vagy előre megfontolt cselekvésről van szó az energetikai szektor jó működésének megakadályozására. Nem lehet mindent csak a hozzá nem értésnek tulajdonítani, csupán annak, hogy jobb dolgokat szerettek volna csinálni. A minisztérium vezetősége képtelennek bizonyul arra, hogy rendet teremtsen és vezesse ezt a szektort. Komoly lemaradások vannak — minden fogadkozás ellenére — az új energetikai kapacitások üzembe helyezése terén is. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy az energetikai szektor — és ezzel kapcsolatosan a bányaipari és a kőolajipari szektor is — ma gyenge szektor, amely a legnagyobb nehézségeket okozza nekünk a gazdasági-társadalmi fejlődésben. Meg kell szabnunk a megfelelő intézkedéseket ennek az elégtelen állapotnak a gyors felszámolására ! Komoly hiányosságok mutatkoznak a kohászatban, a szükséges alapanyagok előállításában, idejében való gyártásba vételük terén. Ebben a szektorban is jelentkezik az a tendencia, hogy további behozatalt igényeljenek, ahehelyett hogy az olyan alapanyagok gyártásba vételén munkálkodnának, amelyeket kohóiparunk előállíthat. Úgyszintén komolyak a hiányosságok a nehézgépgyártásban, különösképpen az energetikai szektornak, a vegyipari, a kohászati és más tevékenységi szektoroknak szükséges berendezések idejében való előállítása tekintetében. Komoly fogyatékosságok jelentkeztek a vegyipari és a petrolkémiai szektorban, kiváltképpen a berendezések jó karbantartása és üzemeltetése terén, ami e szektorok tervének a nem teljesítéséhez vezetett. S általában elmondhatjuk, hogy csaknem valamennyi szektorban nem szentelnek kellő figyelmet a berendezések és gépek jó karbantartásának, megfelelő üzemeltetésének, a javítások idejében való és a legjobb körülmények közötti végrehajtása-Ha biztosítottuk volna az összes szektorok, valamennyi berendezés, gép jó, a tervezett paraméterek szerinti üzemelését, gyakorlatilag jóval erőteljesebb gazdasági-társadalmi fejlődést érhettünk volna el. De a lényeges probléma nem a fejlődési ütem — véleményem szerint a 7,7 százalékos növekedés jó növekedés —, hanem az említett komoly hiányosságok a fizi-ikai termelés megvalósítása tekintetében, a nemzetgazdaság számára minden szükséges biztosításában. Az ütemet nem tekintem fétisnek. A fejlesztési ütem az összes szektorok harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztéséből és a termelés jó körülmények közötti megvalósításából kell hogy adódjék. Egyáltalán nem lehetünk megelégedve a nagy energia- és anyagfogyasztásokkal, amelyek a múlt év folyamán is jóval meghaladták az öszszes tevékenységi szektorok számára megszabott normákat. Fennáll az általános költségek és az anyagi költségek bizonyos csökkenése, de ez merőben elégtelen. Kivétel nélkül minden szektorban a pazarlás tendenciája, az a tendencia jelentkezik, hogy küzdjenek minél több alapanyag- és energia eléréséért és ne intézkedjenek a megszabott fogyasztási normák betartásáról. Márpedig csupán a megszabott fogyasztási normák betartásával legalább még egy százalékkal gyarapíthattuk volna a nemzeti jövedelmet. Gyengén folyik a különböző tevékenységi szektorokban az alapanyagok és részegységek visszanyerésének és újrafelhasználásának akciója is. Nem megfelelő a viszonyulásuk még azoknak a központi szerveknek sem, amelyeknek kötelességük e kérdésekkel foglalkozni. A Műszaki-Anyagi Ellátásügyi Minisztérium igyekszik indokolni az anyagvisszanyerési lemaradást és csökkenteni az anyagok visszanyerésének és újrafelhasználásának növelésére vonatkozó intézkedéseket. A gazdasági-társadalmi fejlesztés összességében az üzemeket kielégítőknek minősíthetjük, de meg kell mondanunk, hogy a külkereskedelmi tevékenység teljességgel elégtelen. Való igaz, hogy bizonyos befolyást gyakorolt a világpiaci árak helyzete, a kőolaj és számos olyan kőolajtermék árának a csökkenése, amely nagy részarányt képvisel országunk általános kivitelében. De nem indokolható csupán ezzel, hogy az export 1985-höz képest több mint 11 százalékkal csökkent. Amikor az ipari termelés növekedése meghaladta a 80 milliárd lejt, a mezőgazdasági termelés jelentősen gyarapodott, érthetetlen, hogy jutottunk oda, hogy kevesebbet exportáljunk, mint 1985-ben! Csupán az árak vagy a világgazdaság helyzete nem indokolja ezt! Véleményem szerint — és szeretném igen komolyan felvetni ezt a kérdést a Politikai Végrehajtó Bizottság, akárcsak az összes jelenlevő elvi—**»!--«k előtt- — -a helyiség- -egy olyan fix indok,, amely ellentétben áll a kong-' resszusi határozatokkal és a párt általános politikájával, nevezetesen a belső fogyasztások túlzott növekedésének tendenciájával. Tulajdonképpen nemcsak arról van szó, hogy ez a 80 milliárd lej teljes egészében fogyasztásra került, hanem ez történt még vagy 35—40 milliárddal az 1985. évi termelésből is. Márpedig a fogyasztások növekedésének ez a tendenciája nem véletlen. Meghonosították, kezdve az Állami Tervbizottsággal — amelynek több ízben felhívtam a figyelmét erre a kérdésre. Ezt a tendenciát a kormány honosította meg, a Minisztertanács Végrehajtó Bárója pedig patronálta és szorgalmazta. Ha a termelésnövekedésnek csupán 50 százaléka exportra került volna és fenntartottuk volna az előző évi exportot, hiánytalanul megvalósítottuk volna a tervet, valamint a kiviteli növekedést. A volt könnyűipari miniszter az év eleje óta meghonosította a belföldi elosztást és az export meg nem valósítását, utódja pedig folytatta ezt a politikát. Az elektronikai iparban és a többi iparágban — vegyipar, kohászat — mindenféle formát találtak arra, hogy különböző vonatkozásban növeljék a belföldi fogyasztásokat és drasztikusan csökkentsék az exporttermelést. Teljességgel felelőtlen magatartás volt tapasztalható az anyagi eszközök, népünk munkája megfelelő exportértékesítése terén az összes minisztériumok részéről, amelyek nem munkálkodtak kiváló minőségű, a világpiaci igényeknek és követelményeknek megfelelő, jobb kiviteli árak elérését biztosító termékek előállításáért. Teljességgel érthetetlen, ahogyan egyes minisztériumok megindokolták az importárak növekedését és az exportárak csökkenését ugyanazon termékcsoportok tekintetében. Vajon a világpiaci árak alakulása csak egyirányú volt? A tavalyi külkereskedelmi és termelési kooperációs tevékenységet összességében elégtelennek kell tekintenünk mind szocialista országok viszonylatában, mind pedig átváltható valuta relációban. S ez érvényes minden tevékenységi szektorra. A múlt évhez képest a beruházások bizonyos mértékben növekedtek. Üzembe helyeztünk több mint 360 új termelő kapacitást. De ebben a szektorban sem valósultak meg a tervelőirányzatok, s kiváltképpen nem léptek fel teljes felelősséggel igen nagy nemzetgazdasági jelentőségű objektumok idejében való üzembe helyezéséért. Nem annyira a beruházások értékben kifejezett volumenének növekedése kell hogy foglalkoztasson bennünket — hiszen összességében elhatároztuk, hogy intézkedünk a beruházási értékvolumen csökkentéséről, megszüntetve számos kiadást —, mint inkább az, hogy biztosítsuk az objektumok határfelmrütésbe állítását a. Igiavíkunpl. )végzését, önjében, jog mintőségbért és minél alacsonyabb költségekkel. Meg kell mondanom, hogy az Építőipari Minisztérium, de különösképpen a Minisztertanács beruházási szektora teljességgel elégtelenül működött és nem tesz eleget az e téren rá háruló fontos feladatoknak. Véleményem szerint e néhány dolgot meg kell vitatnunk most, amikor a tavalyi terv teljesítésének módját elemezzük, hogy megszabjuk a szükséges intézkedéseket gyors felszámolásukra és az idei terv legjobb körülmények közötti teljesítésének biztosítására. Ismétlem, összességében megállapíthatjuk, hogy a nemzetgazdaság általános fejlesztési ütemei — az exportot kivéve — tartós alapot teremtettek az egész 1986— 1990-es ötéves terv teljesítéséhez. Ez bizonyítja a XIII. kongresszusi határozatok, pártunk politikája helyességét, pártunkét, amely biztosította a hazánkszüntelen haladását szavatoló, erős műszaki-anyagi alap megteremtését. Mindezek a megvalósítások tanúsítják a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók, egész népünk alkotó erejét— és ki kell jelentenem a Politikai Végrehajtó Bizottság ülésén is —, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség valamennyi szektorban magas fokú felelősséggel munkálkodott nagy feladatai teljesítéséért. A hiányosságok, a lemaradások csaknem kizárólag annak tulajdoníthatók, ahogyan a minisztériumok, az iparközpontok és vállalatok vezetőségei teljesítik feladataikat és kötelezettségeiket — és ez nyilvánvalóan a pártszervezetek és -szervek munkájában mutatkozó komoly hiányosságokat is tanúsítja. Tekintettel a gazdaságitársadalmi fejlődés jó általános eredményeire, ez alkalommal szeretnék a legmelegebben gratulálni az összes dolgozóknak, egész népünknek az előző év eredményeihez és azt kívánni, tegyen meg mindent, hogy 1987 folyamán a legjobb körülmények között valósuljon meg a terv. Tisztelt elvtársak! Az 1987. évi terv előirányozza a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztésének folytatását. A múlt évben elfogadott tervet és programokat egyaránt széleskörűen megvitatták demokratikus szerveink, a pártszervek, a Nagy Nemzetgyűlés — következésképpen jól ismertek. (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A CIPRUSI SZOCIALISTA PÁRT (EDEK) ELNÖKÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta Vasszosz Lesszarideszt, a Ciprusi Szocialista Párt (EDEK) elnökét, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. A Ciprusi Szocialista Párt elnöke köszönetet mondott, hogy fogadta őt országunk elnöke, a lehetőségért, hogy újból találkozhatott a Román Kommunista Párt főtitkárával, véleménycserét folytatott közös érdekű kétoldalú és nemzetközi problémákról. A találkozó keretében kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt jelenlegi törekvéseiről. A megbeszélés során hangsúlyozták a két párt jó viszonyát, kifejezték a közös szándékot, hogy cselekedjenek e kapcsolatok bővítéséért, a két ország barátságának erősítése, az európai és az egyetemes együttműködés érdekében. A nemzetközi élet egy sor problémáját taglalva, kidomborították a két párt aggodalmát a világban létező feszültség miatt, ami különösképpen azért adódott elő, hogy fokozódik a fegyverkezési hajsza, amely veszélyezteti az emberiség békéjét, magát az életet bolygónkon. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között inkább mint bármikor, fokozni kell az az összes népek, a földkerekség demokratikus és haladó erős tevékenységét, hogy megállítsák az események veszélyes menetét és megvalósítsák a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés reális intézkedéseit, politikai úton, tárgyalások révén oldják meg az összes feszültség és konfliktushelyzeteket, mellőzzék az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést az államok közötti kapcsolatokban. Pártunk főtitkára rámutatott, a leszerelési folyamatban rendkívüli jelentőséggel bír megfelelő egyezmények létrehozása, amelyek biztosítják a nukleáris fegyverkísérletek leállítását, a közép-hatótávolságú rakéták, az összes nukleáris fegyverek felszámolását kontinensünkön, a hagyományos fegyverzetek számottevő csökkentését. A találkozó során különleges figyelmet szenteltek annak a szerepnek, amely Európára hárul, a maga teljességében, a nemzetközi élet összetett problémáinak megoldásában, különösképpen a leszerelés megvalósításában, a béke, a biztonság és az összes nemzetek közötti együttműködés légkörének megteremtésében. A megbeszélés idején kidomborították az európai országok kétoldalú és sokoldalú együttműködése fejlesztésének szükségességét, azt, hogy a Balkánt, a Földközi-tenger térségét, más zónákat a béke és a biztonság idegen katonai támaszpontoktól mentes övezetévé kell alakítani. A vendég ismertette pártjának álláspontját a ciprusi problémával kapcsolatban, a sziget helyzetének normalizálására irányuló törekvéseket. Románia elnöke újból kinyilvánította országunk állásfoglalását, miszerint biztosítani kell Ciprus Köztársaság egységét, függetlenségét, területi épségét és el nem kötelezettségi statútumát, úgy értékelte, mindent meg kell tenni a sziget összes problémái kizárólag politikai úton, a két közösség közvetlen tárgyalása révén történő megoldásáént A Ciprusi Szocialista Párt elnöke kifejezte azt a nagyrabecsülést, amelynek országában örvend Románia külpolitikája, Nicolae Ceausescu elnöknek nemzetközi téren a béke és a leszerelés érdekében kifejtett tevékenysége, hogy a Balkánon, Európában és a világon megteremtődjék az enyhülés, a megértés és az együttműködés légköre. KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1986. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről Az 1986-os esztendőben, a 8. ötéves tervnek, annak az időszaknak az első évében, amelynek célkitűzése az, hogy Románia belépjen a közepesen fejlett országok sorába, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk a Román Kommunista Párt, annak főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli szoros egységben újabb jelentős megvalósításokat ért el a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésének útján, a XXII. kongresszus történelmi jelentőségű határozatainak teljesítésében. Az 1986-ban elért megvalósítások erőteljesen igazolják pártunk politikájának, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációinak és útmutatásainak realizmusát, aki alkotó módon alkalmazza a tudományos szocializmus általános elveit és igazságait Románia konkrét feltételei között, ragyogó forradalmi tevékenységet fejt ki az intenzív gazdaságfejlesztés lényegi problémáinak megoldásáért, az ország anyagi és emberi erőforrásainak összpontosításáért a gazdasági-társadalmi élet fokozott ütemű fejlesztésének biztosítására, hogy szüntelenül növekedjék a nép jóléte, amely a Román Kommunista Párt, országunk elnöke legfőbb célja. Az elmúlt évben — a nehéz nemzetközi gazdasági feltételek ellenére — következetesen törekedve a termelőerők fejlesztésére, jelentős eredményeket értünk el az ipar, a mezőgazdaság és a többi nemzetgazdasági ág fejlesztésében, a gazdasági hatékonyság növelésében. Az iparban az utóbbi évek egyik legmagasabb növekedési üteme valósult meg. A mezőgazdaságban, bár az időjárási feltételek nem voltak a legjobbak, megvalósult a haza történetének legnagyobb gabonatermése. Jelentős haladás történt a munkatermelékenység, a nemzeti jövedelem, a haza szocialista vagyona növelése terén is. Az 1986-os esztendőben jelentős eredmények születteka tudomány és az oktatás terén. A doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke közvetlen vezetésével kidolgozott tudományos kutatási és technológiafejlesztési programok megvalósítása különösképpen hozzájárult a nemzetgazdaság intenzív fejlesztéséhez, a termelés megújítási folyamatának gyorsításához, a gyártástechnológiák tökéletesítéséhez és korszerűsítéséhez, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emeléséhez és az összes erőforrások magasabb fokú értékesítéséhez. Korszerűsödtek és diverzifikálódtak az oktatás, az ifjúság és az egész dolgozó személyzet továbbképzési formái, fejlődött a kultúra és a művéészét — mindezek különlegesen fontos tényezők szocialista hazánk haladása és virágzása szempontjából. Románia egyre aktívabban vett részt a nemzetközi munkamegosztásban, biztosította a külkereskedelmi cserék diverzifikálását, a más országokkal folytatott termelési és tudományos-technikai együttműködés és kooperálás fejlesztését. A belső tartalékok fokozottabb hasznosítása és a behozatal szigorúan szükségesre való korlátozása elvezetett az aktív kereskedelmi mérleg megvalósításához, hozzájárult a külföldi adósság további csökkentéséhez. A gazdasági növekedésben 1986-ban különösen fontos szerepet töltött be az erre az időszakra az összes tevékenységi szektorokban a gyártásfolyamatok szervezésének tökéletesítésére és korszerűsítésére vonatkozó átfogó akcióba foglalt intézkedések alkalmazása. Ugyanakkor az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésére, a munkásönigazgatási, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodási rendszer tökéletesítésére hozott intézkedések, a tudományosan megalapozott normatívák alkalmazása az anyagi költségek, a munkaforrások, az alapok és a forgalmi eszközök terén hozzájárult a vezető tanácsok és a dolgozói közgyűlések felelősségének növeléséhez minden gazdasági egység gazdasági és társadalmi tevékenysége iránt, a társadalmi tulajdon fejlesztése és erősítése iránt. Biztosítottuk az árak stabilitását, az egészséges pénzforgalmat, a költségvetési, a pénzügyi egyensúlyt és a nemzeti pénznemnek a megszilárdítását. Az 1986-os esztendő újabb és jelentős eredményekkel illeszkedik be országaink történetének megvalósításokban leggazdagabb időszakába, amelyet egész népünk jogosan, hálával és hazafias büszkeséggel nevez NICOLAE CEAUSESCU-KORSZAKNAK. Az 1986. évi gazdasági-társadalmi fejlesztés főbb mutatói a következőképpen alakultak: Megjegyzés: Az értékmutatókat 1986 folyó áraiban, a dinamikát pedig a módszertechnikák és összehasonlítható árak feltételei között kalkulálták. (Folytatása a 2. oldalon) Megvalósib bantások 1985-höz 1986 viszonyítva Lakosság — ezer lakos 22 895 100,5 Aktív lakosság (a gazdasági-társadalmi tevékenységben foglalkoztatva) — ezer személy 10 670 100,8 A dolgozó személyzet létszáma — ezer 7 752 101,2 Ipari termelés — milliárd lej — az árutermelés értéke 1 312,1 107,7 — a nettó termelés értéke 404,0 107,7 Mezőgazdasági termelés — milliárd lej — az össztermelés értéke 252,6 112,8 —a nettó termelés értéke 113,0 113,3 Az áruszállítás volumenemillió tonna 2 729,5 107,6 A nemzetgazdasági beruházások összvolumene — milliárd lej 249,3 101,2 A külkereskedelem összvolumene — milliárd lej 300,6 91,0 — export összesen — milliárd lej 164,4 88,4 — import összesen — milliárd lej 136,2 94,4