Előre, 1987. február (41. évfolyam, 12183-12206. szám)

1987-02-01 / 12183. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉD FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 183. szám 1987. február 1., vasárnap 6 oldal ára 50 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae­­ Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével január 30-án ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Meghívottként részt vettek kormánytagok, párt- és állami aktivisták, más vezető káderek minisztériumok, központi intéz­mények, tömeg- és társadalmi szervezetek részéről. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta A JELENTÉST ÉS KÖZLEMÉNYT ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 1986. ÉVI EGYSÉGES ORSZÁGOS GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK TELJESÍTÉSÉRŐL. Az ülés alkalmat nyújtott a magas igényesség szel­lemében történő elmélyült elemzésre, hogyan tevé­kenykedtek az 1986-os terv teljesítéséért, valamint melyek az idei egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatai megvalósításának útjai. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzá­járulását az ország sokoldalú fejlesztési terveinek és programjainak kidolgozásához és valóra váltásához, a társadalom szervezésének és vezetésének, az egész tár­sadalmi életnek a tökéletesítéséhez, a forradalmi munkásdemokrácia elmélyítéséhez, a nemzet alkotó energiáinak mozgósításához, hogy a legjobb feltételek között teljesüljenek a jelenlegi ötéves tervre meg­szabott célkitűzések, a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának határozatai. Egyöntetűen jóváhagyva a vitára bocsátott doku­mentumokat, a Politikai Végrehajtó Bizottság meg­szabta, hogy tegyék közzé a közleményt Románia Szo­cialista Köztársaság 1986. évi egységes országos gaz­dasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről. Az ülésen beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. A beszédet közzéteszik. A Politikai Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy ezt a rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű programadó beszédet vitassák meg az egész pártban, sajátítsák el az összes kommunisták, az összes dolgo­zók, a beszédbe foglalt fontos tézisek és orientációk képezzék a jövőbeni tevékenység alapját, váljanak az egész nép mozgósító munka- és akcióprogramjává a párt idei országos konferenciájának köszöntése érdeké­ben, hogy példásan teljesüljenek az 1987-re szóló tervfeladatok, az RKP XIII. kongresszusa által megsza­bott célkitűzések. Tisztelt elvtársak! Szükségesnek tartottuk szé­lesebb keretek között elemez­ni a múlt évi terv teljesíté­sét, tekintettel arra, hogy a gazdasági-társadalmi fejlesz­tési kérdések döntő tényezőt képeznek a XIII. pártkong­resszusi határozatok megva­lósításában, a sokoldalúan fej­lett, f­avor* i a 1 i farcori o 1 o-**». megteremtéséről szóló prog­ram valóra váltásában. A jelenlegi ötéves tervnek biztosítania kell országunk rátérését egy újabb fejlődési szakaszra, de kiváltképpen az összes tevékenységi szektorok korszerűsítését és intenzív fejlesztését az összes területe­ken elért legújabb tudomá­nyos és technikai vívmányok alapján. Az 1986-ra — a 8. ötéves tervidőszak első esztendejére — szóló terv teljesítésének e­­lemzése azt mutatja, összes­ségében jelentős fejlődést ér­tünk el minden szektorban a nemzetközi élet nehéz gazda­sági viszonyai között és olyan feltételek közepette, hogy to­vábbra is bizonyos ellent­mondások és fogyatékosságok mutatkoztak saját tevékeny­ségünkben. Megállapíthatjuk, hogy a termelőerők, a nem­zetgazdaság általános fejlesz­tésében olyan megvalósítások születtek, amelyek lehetővé teszik a XIII. kongresszus határozatainak teljesítését er­re az ötéves tervre. Az ipari fejlődés 7,7 százalékos és a mezőgazdasági fejlődés több mint 12 százalékos üteme, a nemzeti jövedelem 7,3 száza­lékos növekedése, a munka­termelékenység és más muta­tók ugyanilyen ütemű növe­kedése — mindezeket az üte­meket összességükben jóknak tekinthetjük, noha nem felel­nek meg mindenben a köve­telményeknek, a különböző tevékenységi szektorok kor­szerűsítésére és erőteljesebb fejlesztésére megszabott prog­ramjaink szintjének. Úgyszintén számottevő e­­redményeket értünk el más szektorokban. Az egész tevé­kenységünkben fontos szere­pet betöltő tudomány és ok­tatás is számos eredményt mondhat magáénak. Minde­zekhez hozzászámítva egész sor szociális természetű mu­tatót, beleértve a jövedel­mek, a fogyasztás növekedé­sét is, elmondhatjuk, hogy összességükben számottevő e­­redményeket értünk el 1986 folyamán. Ennek ellenére nem lehetünk megeléged­ve — és ne is legyünk megelégedve — azzal, aho­gyan a múlt évben folyt a munka, a terv, a gazdasági­társadalmi fejlesztésre, az összes szektorok tevékenysé­gének a korszerűsítésére és jobb szervezésére vonatkozó programok, a gazdasági-pénz­ügyi kiadások normázásának megvalósításával. Külön hangsúlyozni kíván­juk a bányaipari szektor nagy hiányosságait, a szénki­termelés, a különböző ércek kitermelése terén mutatkozó tervadósságokat. Úgyszintén nagy hiányosságok jelentkez­tek a kőolajipar terén, ame­lyek a bányaipari fogyatékos­ságokkal együtt igen komoly problémákat okoztak az or­szág általános fejlődésében. Igen sokat ruháztunk be és a jelenlegi ötéves terv folya­mán is igen sokat ruházunk be ezekre a szektorokra. En­nek ellenére az említett szek­torok vezetősége — ezt meg kell mondanunk — nem áll programjaink és terveink magaslatán, nem tevékenyke­dik kellő felelősséggel e té­ren. V iden kom­ol.T" hiányosságok jelentkeznek e­­nergetikai téren. Ebben a szektorban is nagy beruházá­sokat eszközöltünk, de — mi­vel súlyos hiányosságok mu­tatkoznak a szektor mun­kájának szervezésében, és fegyelmezetlenség tapasztal­ható — nem biztosítják az erőművek, különösképpen a széntüzelésű erőművek meg­felelő üzemeltetését. A ja­vítási és karbantartási prog­ramok nem valósultak meg idejében. Mi több, olyan műszaki intézkedéseket szab­tak meg, amelyek gyakorlati­lag kétszer-háromszor annyi anyagi és pénzeszköz elkölté­séhez vezettek, s megkéstek az üzembe helyezéssel is. Me­rőben helytelenül jártak el. Egy kiküldött komisszió meg­állapításaiból kitűnt, hogy e­­zeknek a munkálatoknak még a 30 százalékát sem kellett volna végrehajtani. Felmerül a kérdés — és ezt meg kell vizsgálnunk —, hogy vajon csupán hozzá nem értésről vagy előre megfontolt cselek­vésről van szó az energetikai szektor jó működésének meg­akadályozására. Nem lehet mindent csak a hozzá nem ér­tésnek tulajdonítani, csupán annak, hogy jobb dolgokat szerettek volna csinálni. A minisztérium vezetősége kép­telennek bizonyul arra, hogy rendet teremtsen és vezesse ezt a szektort. Komoly lemaradások van­nak — minden fogadkozás el­lenére — az új energetikai kapacitások üzembe helyezé­se terén is. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy az ener­getikai szektor — és ezzel kap­csolatosan a bányaipari és a kőolajipari szektor is — ma gyenge szektor, amely a leg­nagyobb nehézségeket okozza nekünk a gazdasági-társadal­mi fejlődésben. Meg kell szabnunk a megfelelő intéz­kedéseket ennek az elégtelen állapotnak a gyors felszámo­lására ! Komoly hiányosságok mu­tatkoznak a kohászatban, a szükséges alapanyagok előál­lításában, idejében való gyár­tásba vételük terén. Ebben a szektorban is jelentkezik az a tendencia, hogy további be­hozatalt igényeljenek, ahe­­helyett hogy az olyan alapa­nyagok gyártásba vételén munkálkodnának, amelyeket kohóiparunk előállíthat. Úgyszintén komolyak a hi­ányosságok a nehézgépgyár­tásban, különösképpen az e­­nergetikai szektornak, a vegyipari, a kohászati és más tevékenységi szektoroknak szükséges berendezések ide­jében való előállítása tekinte­tében. Komoly fogyatékosságok je­lentkeztek a vegyipari és a petrolkémiai szektorban, ki­váltképpen a berendezések jó karbantartása és üzemelteté­se terén, ami e szektorok ter­vének a nem teljesítéséhez vezetett. S általában elmondhatjuk, hogy csaknem valamennyi szektorban nem szentelnek kellő figyelmet a berendezé­sek és gépek jó karbantartá­sának, megfelelő üzemelteté­sének, a javítások idejében való és a legjobb körülmé­nyek közötti végrehajtása-Ha biztosítottuk volna az összes szektorok, valamennyi berendezés, gép jó, a terve­zett paraméterek szerinti ü­­zemelését, gyakorlatilag jóval erőteljesebb gazdasági-társa­dalmi fejlődést érhettünk volna el. De a lényeges prob­léma nem a fejlődési ütem — véleményem szerint a 7,7 szá­zalékos növekedés jó növe­kedés —, hanem az említett komoly hiányosságok a fizi-­ikai termelés megvalósítása tekintetében, a nemzetgazda­ság számára minden szüksé­ges biztosításában. Az ütemet nem tekintem fétisnek. A fej­lesztési ütem az összes szek­torok harmonikus, kiegyensú­lyozott fejlesztéséből és a ter­melés jó körülmények közöt­ti megvalósításából kell hogy adódjék. Egyáltalán nem lehetünk megelégedve a nagy energia- és anyagfogyasztásokkal, a­­melyek a múlt év folyamán is jóval meghaladták az ösz­­szes tevékenységi szektorok számára megszabott normá­kat. Fennáll az általános költségek és az anyagi költsé­gek bizonyos csökkenése, de ez merőben elégtelen. Kivétel nélkül minden szektorban a pazarlás tendenciája, az a tendencia jelentkezik, hogy küzdjenek minél több alapa­nyag- és energia eléréséért és ne intézkedjenek a megsza­bott fogyasztási normák be­tartásáról. Márpedig csupán a megszabott fogyasztási nor­mák betartásával legalább még egy százalékkal gyara­­píthattuk volna a nemzeti jö­vedelmet. Gyengén folyik a különbö­ző tevékenységi szektorokban az alapanyagok és részegysé­gek visszanyerésének és újra­felhasználásának akciója is. Nem megfelelő a viszonyulá­suk még azoknak a központi szerveknek sem, amelyeknek kötelességük e kérdésekkel foglalkozni. A Műszaki-A­nyagi Ellátásügyi Minisztéri­um igyekszik indokolni az a­­nyagvisszanyerési lemaradást és csökkenteni az anyagok visszanyerésének és újrafel­használásának növelésére vonatkozó intézkedéseket. A gazdasági-társadalmi fej­lesztés összességében az üze­meket kielégítőknek minősít­hetjük, de meg kell monda­nunk, hogy a külkereskedel­mi tevékenység teljességgel elégtelen. Való igaz, hogy bi­zonyos befolyást gyakorolt a világpiaci árak helyzete, a kőolaj és számos olyan kő­­olajtermék árának a csökke­nése, amely nagy részarányt képvisel országunk általános kivitelében. De nem indokol­ható csupán ezzel, hogy az export 1985-höz képest több mint 11 százalékkal csökkent. Amikor az ipari termelés nö­vekedése meghaladta a 80 milliárd lejt, a mezőgazdasá­gi termelés jelentősen gyara­podott, érthetetlen, hogy ju­tottunk oda, hogy kevesebbet exportáljunk, mint 1985-ben! Csupán az árak vagy a világ­­gazdaság helyzete nem indo­kolja ezt! Véleményem szerint — és szeretném igen komolyan fel­vetni ezt a kérdést a Politikai Végrehajtó Bizottság, akár­csak az összes jelenlevő elv­i—**»!--«k­ előtt- — -a helyiség- -egy olyan fix indok,, a­­mely ellentétben áll a kong-' resszusi határozatokkal és a párt általános politikájával, nevezetesen a belső fogyasz­tások túlzott növekedésének tendenciájával. Tulajdonkép­pen nemcsak arról van szó, hogy ez a 80 milliárd lej tel­jes egészében fogyasztásra került, hanem ez történt még vagy 35—40 milliárddal az 1985. évi termelésből is. Már­pedig a fogyasztások növeke­désének ez a tendenciája nem véletlen. Meghonosították, kezdve az Állami Tervbizott­sággal — amelynek több íz­ben felhívtam a figyelmét er­re a kérdésre. Ezt a tenden­ciát a kormány honosította meg, a Minisztertanács Vég­rehajtó Bárója pedig patro­nálta és szorgalmazta. Ha a termelésnövekedésnek csupán 50 százaléka exportra került volna és fenntartottuk volna az előző évi exportot, hiánytalanul megvalósítottuk volna a tervet, valamint a ki­viteli növekedést. A volt könnyűipari minisz­ter az év eleje óta meghono­sította a belföldi elosztást és az export meg nem valósítá­sát, utódja pedig folytatta ezt a politikát. Az elektronikai iparban és a többi iparágban — vegy­ipar, kohászat — mindenféle formát találtak arra, hogy különböző vonatkozásban nö­veljék a belföldi fogyasztá­sokat és drasztikusan csök­kentsék az exporttermelést. Teljességgel felelőtlen ma­gatartás volt tapasztalható az anyagi eszközök, népünk munkája megfelelő export­­értékesítése terén az összes minisztériumok részéről, a­­melyek nem munkálkodtak kiváló minőségű, a világpiaci igényeknek és követelmé­nyeknek megfelelő, jobb kivi­teli árak elérését biztosító termékek előállításáért. Teljességgel érthetetlen, a­­hogyan egyes minisztériumok megindokolták az importárak növekedését és az exportárak csökkenését ugyanazon ter­mékcsoportok tekintetében. Vajon a világpiaci árak ala­kulása csak egyirányú volt? A tavalyi külkereskedelmi és termelési kooperációs tevé­kenységet összességében elég­telennek kell tekintenünk mind szocialista országok vi­szonylatában, mind pedig át­váltható valuta relációban. S ez érvényes minden tevékeny­ségi szektorra. A múlt évhez képest a be­ruházások bizonyos mérték­ben növekedtek. Üzembe he­lyeztünk több mint 360 új termelő kapacitást. De ebben a szektorban sem valósultak meg a tervelőirányzatok, s ki­váltképpen nem léptek fel teljes felelősséggel igen nagy nemzetgazdasági jelentőségű objektumok idejében való ü­­zembe helyezéséért. Nem annyira a beruházá­sok értékben kifejezett vo­lumenének növekedése kell hogy foglalkoztasson bennün­ket — hiszen összességében elhatároztuk, hogy intézke­dünk a beruházási értékvolu­men csökkentéséről, meg­szüntetve számos kiadást —, mint inkább az, hogy bizto­sítsuk az objektumok határ­­fel­mrütésbe állítá­­s­á­t a. Igiavíkunpl­. )végzését, önjében, jo­g mintőségbért és minél alacsonyabb költségek­kel. Meg kell mondanom, hogy az Építőipari Miniszté­rium, de különösképpen a Minisztertanács beruházási szektora teljességgel elégtele­nül működött és nem tesz e­­leget az e téren rá háruló fontos feladatoknak. Véleményem szerint e né­hány dolgot meg kell vitat­nunk most, amikor a tavalyi terv teljesítésének módját e­­lemezzük, hogy megszabjuk a szükséges intézkedéseket gyors felszámolásukra és az idei terv legjobb körülmé­nyek közötti teljesítésének biztosítására. Ismétlem, összességében megállapíthatjuk, hogy a nemzetgazdaság általán­­os fejlesztési ütemei — az ex­portot kivéve — tartós alapot teremtettek az egész 1986— 1990-es ötéves terv teljesíté­séhez. Ez bizonyítja a XIII. kongresszusi határozatok, pártunk politikája helyessé­gét, pártunkét, amely bizto­sította a hazánk­­szüntelen haladását szavatoló, erős mű­szaki-anyagi alap megterem­tését. Mindezek a megvalósítások tanúsítják a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók, egész népünk alkotó erejét— és ki kell je­lentenem a Politikai Végre­hajtó Bizottság ülésén is —, hogy a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség vala­mennyi szektorban magas fo­kú felelősséggel munkálko­dott nagy feladatai teljesíté­séért. A hiányosságok, a le­maradások csaknem kizáró­lag annak tulajdoníthatók, a­­hogyan a minisztériumok, az iparközpontok és vállalatok vezetőségei teljesítik felada­taikat és kötelezettségeiket — és ez nyilvánvalóan a párt­­szervezetek és -szervek mun­kájában mutatkozó komoly hiányosságokat is tanúsítja. Tekintettel a gazdasági­társadalmi fejlődés jó általá­nos eredményeire, ez alka­lommal szeretnék a legmele­gebben gratulálni az összes dolgozóknak, egész népünk­nek az előző év eredményei­hez és azt kívánni, tegyen meg mindent, hogy 1987 fo­lyamán a legjobb körülmé­nyek között valósuljon meg a terv. Tisztelt elvtársak! Az 1987. évi terv előirá­nyozza a­ nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztésének folytatását. A múlt évben el­fogadott tervet és programo­kat egyaránt széleskörűen megvitatták demokratikus szerveink, a pártszervek, a Nagy Nemzetgyűlés — kö­vetkezésképpen jól ismertek. (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A CIPRUSI SZOCIALISTA PÁRT (EDEK) ELNÖKÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke pénteken fo­gadta Vasszosz Lesszarideszt, a Ciprusi Szocialista Párt (EDEK) elnökét, aki az RKP KB meg­hívására látogatást tesz orszá­gunkban. A Ciprusi Szocialista Párt elnöke köszönetet mondott, hogy fogadta őt országunk el­nöke, a lehetőségért, hogy új­ból találkozhatott a Román Kommunista Párt főtitkárával, véleménycserét folytatott kö­zös érdekű kétoldalú és nem­zetközi problémákról. A találkozó keretében köl­csönösen tájékoztatták egymást a két párt jelenlegi törekvései­ről. A megbeszélés során hang­súlyozták a két párt jó viszo­nyát, kifejezték a közös szán­dékot, hogy cselekedjenek e kapcsolatok bővítéséért, a­­ két ország barátságának erősítése, az európai és az egyetemes e­­gyüttműködés érdekében. A nemzetközi élet egy sor problémáját taglalva, kidombo­rították a két párt aggodalmát a világban létező feszültség miatt, ami különösképpen azért adódott elő, hogy fokozódik a fegyverkezési hajsza, amely veszélyezteti az emberiség bé­kéjét, magát az életet boly­gónkon. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között inkább mint bármikor, fokozni kell az az összes népek, a földkerekség demokratikus és haladó erős tevékenységét, hogy megállít­sák az események veszélyes menetét és megvalósítsák a leszerelés, elsősorban a nukleá­ris leszerelés reális intézkedé­seit, politikai úton, tárgyalások révén oldják meg az összes fe­szültség­ és konfliktushelyzete­ket, mellőzzék az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést az államok közötti kapcsola­tokban. Pártunk főtitkára rámuta­tott, a leszerelési folyamatban rendkívüli jelentőséggel bír megfelelő egyezmények létre­hozása, amelyek biztosítják a nukleáris fegyverkísérletek le­állítását, a közép-hatótávolságú rakéták, az összes nukleáris fegyverek felszámolását konti­nensünkön, a hagyományos fegyverzetek számottevő csök­kentését. A találkozó során különleges figyelmet szenteltek annak a szerepnek, amely Európára há­rul, a maga teljességében, a nemzetközi élet összetett prob­lémáinak megoldásában, külö­nösképpen a leszerelés megva­lósításában, a béke, a biztonság és az összes nemzetek közötti együttműködés légkörének meg­teremtésében. A megbeszélés idején kidom­borították az európai országok kétoldalú és sokoldalú együtt­működése fejlesztésének szük­ségességét, azt, hogy a Balkánt, a Földközi-tenger térségét, más zónákat a béke és a biztonság idegen katonai támaszpontok­­tól mentes övezetévé kell ala­­­­kítani. A vendég ismertette pártjá­nak álláspontját a ciprusi prob­lémával kapcsolatban, a sziget helyzetének normalizálására irányuló törekvéseket. Románia elnöke újból kinyil­vánította országunk állásfogla­lását, miszerint biztosítani kell Ciprus Köztársaság egységét, függetlenségét, te­rületi épségét és el nem kötelezettségi statútumát, úgy értékelte, mindent meg kell tenni a sziget összes prob­lémái kizárólag politikai úton, a két közösség közvetlen tár­gyalása révén történő megoldá­­sáént A Ciprusi Szocialista Párt el­nöke kifejezte azt a nagyrabe­csülést, amelynek országában örvend Románia külpolitikája, Nicolae Ceausescu elnöknek nemzetközi téren a béke és a leszerelés érdekében kifejtett tevékenysége, hogy a Balkánon, Európában és a világon megte­remtődjék az enyhülés, a meg­értés és az együttműködés lég­köre. KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1986. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről Az 1986-os esztendőben, a 8. ötéves tervnek, annak az idő­szaknak az első évében, amely­nek célkitűzése az, hogy Romá­nia belépjen a közepesen fej­lett országok sorába, a munkás­­osztály, a parasztság, az értel­miség, egész népünk a Román Kommunista Párt, annak főtit­kára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kö­rüli szoros egységben újabb jelentős megvalósításokat ért el a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésének útján, a XXII. kongresszus történelmi jelentő­ségű határozatainak teljesíté­sében. Az 1986-ban elért megvalósí­tások erőteljesen igazolják pár­tunk politikájának, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi­nak és útmutatásainak realiz­musát, aki alkotó módon alkal­mazza a tudományos szocializ­mus általános elveit és igazsá­gait Románia konkrét feltételei között, ragyogó forradalmi te­vékenységet fejt ki az intenzív gazdaságfejlesztés lényegi prob­lémáinak megoldásáért, az or­szág anyagi és emberi erőforrá­sainak összpontosításáért a gazdasági-társadalmi élet foko­zott ütemű fejlesztésének biz­tosítására, hogy szüntelenül nö­vekedjék a nép jóléte, amely a Román Kommunista Párt, or­szágunk elnöke legfőbb célja. Az elmúlt évben — a nehéz nemzetközi gazdasági feltételek ellenére — következetesen tö­rekedve a termelőerők fejlesz­tésére, jelentős eredményeket értünk el az ipar, a mezőgaz­daság és a többi nemzetgazda­sági ág fejlesztésében, a gaz­dasági hatékonyság növelésé­ben. Az iparban az utóbbi évek egyik legmagasabb növekedési üteme valósult meg. A mező­­gazdaságban, bár az időjárási feltételek nem voltak a legjob­bak, megvalósult a haza tör­ténetének legnagyobb gabona­­termése. Jelentős haladás tör­tént a munkatermelékenység, a nemzeti jövedelem, a haza szo­cialista vagyona növelése terén is. Az 1986-os esztendőben jelen­tős eredmények születtek­­a tu­domány és az oktatás terén. A doktor Elena Ceausescu mér­nök akadémikus elvtársnő, a kormány első miniszterének el­ső helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke közvetlen vezetésével kidolgozott tudományos kuta­tási és technológiafejlesztési programok megvalósítása kü­lönösképpen hozzájárult a nem­zetgazdaság intenzív fejlesz­téséhez, a termelés megújítási folyamatának gyorsításához, a gyártástechnológiák tökéle­tesítéséhez és korszerűsítéséhez, a termékek műszaki és minő­­­ségi színvonalának emeléséhez és az összes erőforrások ma­gasabb fokú értékesítéséhez. Korszerűsödtek és diverzi­fikálódtak az oktatás, az ifjú­ság és az egész dolgozó sze­mélyzet továbbképzési formái, fejlődött a kultúra és a művé­é­szét — mindezek különlegesen fontos tényezők szocialista ha­zánk haladása és virágzása szempontjából. Románia egyre aktívabban vett részt a nemzetközi munka­megosztásban, biztosította a külkereskedelmi cserék diver­zifikálását, a más országokkal folytatott termelési és tudomá­nyos-technikai együttműködés és kooperálás fejlesztését. A belső tartalékok fokozottabb hasznosítása és a behozatal szi­gorúan szükségesre való korlá­tozása elvezetett az aktív ke­reskedelmi mérleg megvalósí­tásához, hozzájárult a külföldi adósság további csökkentéséhez. A gazdasági növekedésben 1986-ban különösen fontos sze­repet töltött be az erre az idő­szakra az összes tevékenységi szektorokban a gyártásfolyama­tok szervezésének tökéletesíté­sére és korszerűsítésére vonat­kozó átfogó akcióba fog­lalt intézkedések alkalmazá­sa. Ugyanakkor az új gazdasá­gi-pénzügyi mechanizmus tö­kéletesítésére, a munkásönigaz­gatási, az önálló eszköz- és pénz­gazdálkodási rendszer tökélete­sítésére hozott intézkedések, a tudományosan megalapozott normatívák alkalmazása az a­­nyagi költségek, a munkaforrá­sok, az alapok és a forgalmi eszközök terén hozzájárult a vezető tanácsok és a dolgozói közgyűlések felelősségének nö­veléséhez minden gazdasági egység gazdasági és társadalmi tevékenysége iránt, a társa­dalmi tulajdon fejlesztése és erősítése iránt. Biztosítottuk az árak stabilitását, az egészséges pénzforgalmat, a költségvetési, a pénzügyi egyensúlyt és a nemzeti pénznemnek a megszi­lárdítását. Az 1986-os esztendő újabb és jelentős eredményekkel illesz­kedik be országaink történeté­nek megvalósításokban leggaz­dagabb időszakába, amelyet e­­gész népünk jogosan, hálával és hazafias büszkeséggel nevez NICOLAE CEAUSESCU-KOR­SZAKNAK. Az 1986. évi gazdasági-társa­dalmi fejlesztés főbb mutatói a következőképpen alakultak: Megjegyzés: Az értékmutatókat 1986 folyó áraiban, a dinami­kát pedig a módszertechnikák és összehasonlítható árak feltéte­lei között kalkulálták. (Folytatása a 2. oldalon) Megvalósi­­b­ ban­tások 1985-höz 1986 viszonyítva Lakosság — ezer lakos 22 895 100,5 Aktív lakosság (a gazda­sági-társadalmi tevé­kenységben foglalkoztat­va) — ezer személy 10 670 100,8 A dolgozó személyzet létszáma — ezer 7 752 101,2 Ipari termelés — milliárd lej — az árutermelés értéke 1 312,1 107,7 — a nettó termelés értéke 404,0 107,7 Mezőgazdasági termelés — milliárd lej — az össztermelés értéke 252,6 112,8 —a nettó termelés értéke 113,0 113,3 Az áruszállítás volumene­­millió tonna 2 729,5 107,6 A nemzetgazdasági beruházások összvolumene — milliárd lej 249,3 101,2 A külkereskedelem összvolumene — milliárd lej 300,6 91,0 — export összesen — milliárd lej 164,4 88,4 — import összesen — milliárd lej 136,2 94,4

Next