Előre, 1987. június (41. évfolyam, 12285-12309. szám)
1987-06-02 / 12285. szám
4 „NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK VEZETÉSÉVEL ROMÁNIÁBAN ÁTFOGÓ SZOCIALISTA ÉPÍTÉSI FOLYAMAT ZAJLIK " A marokkói Al Bayane című napilapban és a perui El Diario című kiadványban megjelent cikkek A nemzetközi sajtó a román nép új életének jelentős momentumait tükrözi, kidomborítva a korszerű, virágzó Románia építésében a kommunista párt, Nicolae Ceausescu főtitkár vezetésével elért nagy megvalósításokat. A marokkói AL BAYANE „Románia: a nemzeti jövedelem 30 százalékát a termelőerők fejlesztésére fordítják“ címmel bemutatja Románia figyelemre méltó sikereit, amelyeket a felhalmozási alap és a fogyasztási alap optimális összehangolása alapján ért el, hangsúlyozva, hogy ez a gazdaság valamennyi területén a műszaki-anyagi alap erőteljes fejlesztésére és korszerűsítésére vezetett. „1965-ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem kritériuma alapján kiszámított különbség Románia és a fejlett országok között a 10-hez volt. Azóta — írja a marokkói lap — ez 2—4-szer kisebb lett, s így az ország a közepesen fejlett országok sorába léphet a Román Kommunista Párt történelmi opciójának, a saját erőfeszítés stratégiájának köszönhetően“. A mai Románia ipara — mutat rá a cikk a továbbiakban — hétszer erősebb, mint 1965-ben volt és csaknem kétharmaddal járul hozzá a nemzeti jövedelem létrehozásához. Az iparosítás és a termelőerők észszerű területi felosztása az ország összes övezeteinek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését biztosították. Az iparosítás alapján — folytatja az Al Bayane — korszerűsítették a mezőgazdaságot, amely ma képes egy tonna gabonát termelni egy lakosra évente. A magas felhalmozási ráta fenntartása — mutat rá a lap — a nemzeti vagyon növeléséhez vezetett, és ennek alapján — amely az egyetlen biztos alap — a nemzet anyagi és szellemi életszínvonalának állandó emeléséhez. „A románok az antifasiszta front győzelmét ünneplik“ — e cím alatt az EL DIARIO perui kiadvány bemutatja az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom megvalósításának különböző vetületeit. A kedvező belső és külső feltételeket felhasználva, a Román Kommunista Párt körül tömörült nemzeti hazafias erők 1944 augusztusában megindították, majd sikeresen megvalósították a felszabadító forradalmat, a fasiszta Németország ellen fordították a fegyvereket, a román hadsereg pedig, a hazafias gárdákkal egyetemben szembeszállt a német hadseregnek az ország területén található fő erőivel. Kidomborítva az ezután következő időszak fő szakaszait és eseményeit — mint az agrárreform, az újjáépítés, az 1946-os parlamenti választások, amelyek alapján létrejött Románia első valóban demokratikus parlamentje —, az El Diario rámutat, hogy a legfontosabb ipari és bányavállalatok, bankok, társadalombiztosítási intézmények, szállítóvállalatok államosítása lehetővé tette az ipar terv alapján történő irányítását és fejlesztését. „A gazdasági-társadalmi fejlesztési ötéves tervek, valamint a villamosítási terv bevezetése — mutat rá az idézett cikk — megteremtette a szocializmus műszaki-anyagi alapját. Ezt követően megvalósult a mezőgazdaság szövetkezetesítése, amely az egész nemzetgazdaságban általánossá tette a szocialista termelési viszonyokat és egy egységes szocialista gazdaság létrehozásához vezetett. A perui kiadvány kidomborítja a történelmi jelentőségű rendkívüli momentumot, amikor Nicolae Ceausescu elvtársat megválasztották a párt, az ország élére: „A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa, amelyre 1965-ben került sor, elfogadta az ország átfogó szocialista fejlesztésének programját. Az 1918-ban született Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt főtitkára lett. 1965. augusztus 21-én a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyta az ország új Alkotmányát, melynek alapján kikiáltották Románia Szocialista Köztársaságot“. A kiadvány hangsúlyozza, hogy 1974. március 28-án „a Nagy Nemzetgyűlés Nicolae Ceausescu elvtársat megválasztotta Románia Szocialista Köztársaság elnöke tisztségébe“ . „Jelenleg Nicolae Ceausescu elnök vezetésével Romániában átfogó szocialista építési folyamat zajlik, az önigazgatás és önfinanszírozás elveinek szilárd alkalmazásával a gazdasági tevékenység valamennyi területén. Az 1986—1990-es gazdasági-társadalmi fejlesztési ötéves terv előirányozza Románia átlépését a fejlődő ország szakaszából egy magasabb, a közepesen fejlett ország szakaszába. A 2000-es év távlatában az ország sokoldalú fejlődést fog megvalósítani, amelynek keretében az öszszes területeken teljes mértékben érvényesülnek a kommunista munka- és életelvek. E nagyszerű távlatok — hangsúlyozza az El Diario — biztosítják az ország felemelkedését, a haza függetlenségét és szuverenitását. //ROMÁNIA - EGYRE AKTÍVABB RÉSZVÉTEL A NEMZETKÖZI ÉLETBEN" Beszámolók a brazíliai Jornal de és a Flashes című A JORNAL DE BRASILIA című napilap — a brazíliai fővárosban megjelenő legfontosabb kiadvány — „Románia függetlenségének évfordulóját ünnepli“ című cikkében rámutat, hogy a románok országuk teljes függetlensége kikiáltásának 110. évfordulójáról emlékeztek meg nemrég. A legjelentősebb rendezvényre Bukarestben, az ország vezetője, Nicolae Ceausescu elnök jelenlétében került sor — írja a lap. „Ebből az alkalomból — mutat rá a továbbiakban a Jornal de Brasilia — megemlékeztek az 1945. május 9-i fasizmus feletti győzelemről, amelyhez Románia hadseregével ténylegesen hozzájárult“. „Bár Havasalföld és Moldva egyesülésére 1859-ben került sor és ezzel létrejött az egységes román nemzeti állam megteremtésének alapja, az ország teljes függetlensége csupán 1877. május 9-én szilárdult meg Romániának az orosz—török háborúban való részvételével, amelynek eredményeként a balkáni népek felszabadultak az oszmán iga alól“ — írja a brazil lap. Végezetül rámutat, hogy „az esemény évfordulójának megünneplésekor megerősítették Románia elhatározását, hogy megvédelmezze szabad és szuverén fejlődését és tevékenyen síkraszálljon békepolitikája érvényesítéséért“. A FLASHES című brazil hetilap hasábjain két nagy cikk jelent meg. A „Románia: fejlődés, együttműködés, béke“ című cikk már első mondataiban rámutat, hogy „az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme óta eltelt években Románia a haladás és civilizáció újabb szakaszait járta be, ezzel is bizonyítva egy szabad és független nép hatalmas alkotókészségét“. „E megvalósítások — hangsúlyozza a lap — beruházások eszközlését tették szükségessé és egyszersmind a lelkesedés, önfeláldozás és alkotó géniusz óriási erőforrásait tartalmazzák. Az eredmények teljes mértékben igazolták az erőfeszítéseket. Következésképpen a nemzeti jövedelem e négy évtized alatt több mint 32-szeresére növekedett, ami lehetővé tette méltó munka- és életfeltételek megteremtését a haza valamennyi fia számára". „Románia — hangsúlyozza a Flashes — saját erőfeszítései alapján fejlődött és fejlődik továbbra is. Mint Nicolae Ceaușescu elnök kidomborította, „mindaz, amit megvalósítottunk a munkásosztály, az értelmiség, valamennyi dolgozó, nemzetiségi különbség nélkül az egész román nemzet hősies munkájának eredménye és érdeme. Romániának a gazdasági fejlesztésben elért megvalósításai egy olyan nép alkotó erejét bizonyítják, amely teljes mértékben ura sorsának és kívánsága szerint építi életét“. Egy másik cikkében „A román nép: folyamatos történelmi latin jelenlét Kelet-Európában“ címmel a Flashes hangsúlyozza, hogy „a román nép, Európa egyik legrégibb népe, s századok során büszkén vallotta dák és római eredetét. E nép a régi Dacia egész területén alakult ki a dákok és rómaiak együttélésének, a dák és a római civilizáció egybefonódásának sokrétű folyamata során, s a századok folyamán gazdag tapasztalatra tett szert az egységes nemzeti élet és az entitása megőrzéséért vívott harc terén“. „A Fekete-tenger, a Duna és a Kárpátok közti terület mindenkor a románok és dák őseik területe volt“. Felidézve népünk hosszas történelmének mozzanatait és eseményeit, a Flashes rámutat: „Etnikai szigetként“ a románok mindig is mély jellegzetességekkel rendelkeztek, amelyek meghatározták egységüket: egy gyakorlatilag dialektusok nélküli saját nyelvvel, szoros gazdasági kapcsolatokkal és egységes kultúrával, amelyek szüntelenül táplálták a közös eredet tudatát. A románok mindenkor a szabadság, függetlenség, egységes politikai államiság eszméit vallották“. A régmúlt idők nehézségeire hivatkozva a Flashes rámutat, hogy „az objektív körülmények nem engedték meg a románoknak, hogy eleve egyetlen politikai államba szerveződjenek. A vándornépek nyomása, a hűbéri rendszer sajátos feltételei és a kezdvezőtlen külső körülmények következményeképpen Havasalföld, Moldva és Erdély külön alakultak ki. Bár politikai szempontból különválasztva, a szomszédok állandó nyomásainak kitéve éltek, a románok megőrizték annak tudatát, hogy egyazon néphez tartoznak“. A továbbiakban a brazíliai hetilap kidomborítja, hogy „a román nép történelmét szüntelenül a léte, egysége, függetlensége megvédelmezéséért folytatott küzdelem jellemezte“. Ugyanakkor hangsúlyozzák népünk békeóhaját, azt a vágyát, hogy békében éljen az összes népekkel. Ezzel összefüggésben rámutatnak, hogy Románia, Nicolae Ceausescu elnök szemléletében a történelemnek „a népek közötti közeledés és testvériség“ szolgálatában kell állnia, a „barátság és együttműködés“ történelmévé kell válnia. A Flashes idézi Románia elnökének szavait, aki mindig határozottan állást foglalt a belügyekbe való bármilyen beavatkozás ellen: „Ezt nem fogadtuk el semmilyen körülmények között, nem fogadjuk el ma sem és sohasem! Románia, a szocialista fejlesztés problémáit az egész román nép vezető ereje, a Román Kommunista Párt oldja meg teljes egységben“. A „Románia: egy nemzet, amely békében óhajt élni“ című alfejezetben a Flashes befejezésül a következőket írja: „Az út, amelyet Románia történelme során bejárt egy olyan nemzet erőfeszítéseit és megvalósításait bizonyítja, amely a világ összes népeivel békében kíván élni. Ez a nemzetközi életben egyre tevékenyebben részt vevő Románia külpolitikájának lényege“. A fenti cikket egy fénykép kíséri a következő képaláírással: „Nicolae Ceausescu elnök fáradhatatlanul küzd a békéért“. Brasilia című napilapban hetilapban Redactia ELŐRE: 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1 ELŐRE - 1987. június 2. Jelentős hozzájárulás a román-szovjet baráti és együttműködési a béke és a szocializmus A világ számos országában a tömegtájékoztatási eszközök széles teret szentelnek annak a hivatalos baráti látogatásnak, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására Mihail Gorbacsov elvtárs, a Szov kapcsolatok fejlődéséhez, ügyének előmozdításához Jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára tett országunkban. Ez a látogatás újabb, jelentős hozzájárulás a román—szovjet baráti kapcsolatok, Románia és a Szovjetunió gyümölcsöző együttműködése erősítéséhez. Az egész szovjet sajtó nagy terjedelemben közölt riportokat és fényképeket a bukaresti látogatásról, kidomborítva Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs találkozója és megbeszélései politikai jelentőségét. A PRAVDA „Melegséggel és vendégszeretettel“ című cikke kiemeli, milyen légkörben zajlott le az egész látogatás. A Pravda, a többi szovjet újság közölte a két vezető pohárköszöntőinek teljes szövegét, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs által Mihail Gorbacsov elvtárs tiszteletére adott, hivatalos vacsorán hangzottak el. „A dolgozók életét tegyük gazdagabbá, teljesebbé“ címmel a Pravda beszámolt a szovjet —román barátságnak szentelt nagy népgyűlésről s úgyszintén közzétette a két pártvezetőnek a gyűlésen mondott beszéde teljes szövegét. A bukaresti mítinget — írja a lap — román—szovjet barátsági népgyűlésnek nevezték el. Ezek a szavak nemcsak a találkozó fontosságát, hanem reprezentatív, valóban népi jellegét tükrözik — hangsúlyozza a lap. Fontos teret szenteltek Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs a 23 August Vállalat dolgozóival lezajlott találkozójának. A TASZSZ hírügynökségnek az ebben a dolgozóközösségben tett látogatással kapcsolatos riportja „A tömegek alkotóerejére támaszkodva“ címet viseli és részletesen beszámol a két vezetőnek a 23 August dolgozói képviselőivel lezajlott találkozójáról és megbeszéléseiről. A Pravda különtudósítói riportot közöl a 23 August Vállalatban tett látogatásról „Egy munkás kézszorítás“ címmel. A cikk szerzői ismertetik ez „szimbólum-üzem“ erős dolgozóközösségének tevékenységét; ez az üzem a munkásosztály legjobb munka- és harci hagyományait jelképezi — mutatnak rá. A lap beszámol a 23 August munkásainak elhatározásáról, hogy gyakorlatba ültetik az RKP XIII. kongresszusán elfogadott dokumentumok előirányzatait és kiemeli a munkások ragaszkodását a béke és a szocializmus eszményeihez. Egy másik szovjet lap, az IZVESZTYIJA „Szovjetunió—Románia: az együttműködés új szakasza“ című cikkében hangsúlyozza, hogy a két ország együttműködésében nagy tapasztalat halmozódott fel minden területen; ennek alapján sikeresen tovább fejlődhetnek, aktívabbakká válhatnak a testvéri országok kapcsolatai. Az együttműködés mechanizmusának javítására, szükséges változtatásai végrehajtására irányuló óhaj megfelel korunk követelményeinek — ezért száll síkra mind a Szovjetunió, mind Románia. Ami a nemzetközi életet illeti — hangsúlyozza a lap — a fő kérdés a fegyverkezési hajsza marad. A Szovjetuniót és Romániát egyformán aggasztja a pusztító nukleárisfegyver-készletek növekedése. Véleményünk egyöntetű — az emberiség léte iránti aggodalom új gondolkodásmódot, a háború és béke problémáinak új megközelítését igényli. Ezt az álláspontot tükrözi országaink külpolitikájának azonos alakulása. Az Izvesztyija kiemeli, hogy Romániában széles körű támogatásra talált az összes nukleáris fegyverek 2000-ig történő szakaszos felszámolására vonatkozó szovjet javaslat. Az európai biztonság szavatolására irányuló első lépésként a román nép üdvözölte a Szovjetunió elhatározását, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások csomagjából különválasztja a közép-hatótávolságú rakéták kérdését. A Szovjetunió a maga részéről támogatja Romániának a béke és a leszerelés megvalósítására irányuló javaslatait, köztük a román—bolgár közös kezdeményezést a bizalom légkörének megteremtésére a Balkánon, az övezetnek a béke, a kölcsönös megértés és együttműködés, nukleáris és vegyi fegyverektől mentes térségévé való alakítására vonatkozólag. A lap a látogatást a két ország testvéri kapcsolatai fejlődésének jelentős szakaszaként, a nemzetközi élet fontos eseményeként értékeli. A találkozók és megbeszélések igazolták, hogy a Szovjetuniónak és Romániának szilárd elhatározása tovább munkálkodni a szocialista országok egysége, a tartós béke és a népek biztonsága erősítésén — írja az Izvesztyija. A NOVOJE VREMIA című folyóirat a látogatással kapcsolatos anyaghoz fényképet mellékel, amely a két vezetőt a Victoria téren ábrázolja a román nép és a szovjet népek egymás iránt táplált érzelmei kifejeződéseként. Ugyanaz a kiadvány „Az ország számadatokban“ című cikkében a szocialista Románia gazdasági fejlődéséről számol be. Az SZKP KB főtitkárának látogatását adásaikban átfogóan bemutatták a SZOVJET RÁDIO- ÉS TELEVÍZIÓÁLLOMÁSOK is; a beszámolókat és kommentárokat képek kísérték. „Barátság és együttműködés a béke és a szocializmus érdekében“, „A jószomszédság és az együttműködés fejlesztése“, „Az alkotó szocializmus a néptömegek vívmánya“, „Széles körű távlatok az együttműködés fejlesztésére“, „Hozzájárulás a barátság és az együttműködés mélyítéséhez". „A béke és a szocializmus érdekében“ címmel a bolgár központi lapok, a RABOTNICSESZKO DELO, az OTECSESZTVEN FRONT, a ZEMEDELSZKO ZNAME, a TRUD, a NARODNA ARMIA, a NARODNA MLADEZS. A NOVA SZVETLINA és a KOOPERATIVNO SZELO átfogó anyagokat közöltek Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs megbeszéléseiről, a látogatás többi mozzanatáról. A RABOTNICSESZKO DELO rámutat, hogy a látogatás során a két pártvezető elemezte a románszovjet kapcsolatok elmélyítésének elvi problémáit és megállapította, hogy ezek jelentős szintet értek el; ugyanakkor kifejezték elhatározásukat, hogy minden lehetőt megtesznek Románia és a Szovjetunió együttműködésének fejlesztésére. Nicolae Ceausescu elvtárs nagyrabecsüléssel szólt a román—szovjet kapcsolatokról, amelyek szilárdan támaszkodnak a teljes egyenlőségre, kölcsönös tiszteletre és nagyrabecsülésre, a szocializmus nemes elvein, és eszményein alapulnak szilárdan. A továbbiakban a lap rámutat Nicolae Ceausescu elvtárs arra vonatkozó álláspontjára, miszerint a világban bekövetkezett változások, a nukleáris fegyverek léte új gondolkodásmódot, a háború és a béke problémáinak újszerű megközelítését követeli meg, amely abból a realitásból indul ki, hogy a jelenlegi körülmények között elképzelhetetlen egy olyan háború, amelyben nukleáris fegyvereket használnak. Utalva Nicolae Ceausescu elvtárs pohárköszöntőjére, a lap úgyszintén hangsúlyozza: Az európai biztonság és együttműködés erősítésére tett akciók keretében Románia következetesen síkraszáll a Balkánnak a béke és az együttműködés nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetévé való változtatásáért. Támogatja a javaslatokat, hogy ilyen övezeteket hozzanak létre Közép- és Észak- Európában, valamint a világ más részein. Nicolae Ceausescu elvtárs kiemelte Románia és a Szovjetunió szoros együttműködését az ENSZ- ben és más nemzetközi szervekben — írja a lap — és kifejezte meggyőződését, hogy ez az együttműködés még inkább erősödik a jövőben, hogy az összes szocialista államokkal, az egész világ haladó békeszerető erőivel együtt a két ország egyre jelentősebben hozzájárul a leszerelési, együttműködési, függetlenségi és békepolitika határozott érvényesítéséhez. Egy szerkesztőségi kommentárban ugyanaz a lap utalt a román— szovjet barátsági gyűlésre és kidomborította, hogy M. Gorbacsov elvtárs elismeréssel illette Románia és Bulgária javaslatát a Balkánnak nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetté való alakítására vonatkozólag. A szovjet pártvezető kijelentette: a Szovjetunió kész a szükséges biztosítékokkal szolgálni, hogy lemond a nukleáris és vegyi fegyvereknek telepítéséről és felhasználásáról e térségben. Egy bukaresti tudósításában a bolgár BTA hírügynökség kiemeli: a látogatás során nemcsak hogy megerősítették azt, amit az együttműködés terén elértek, hanem újabb utakat tártak fel a román— szovjet kapcsolatok további fejlesztésére. A hírügynökség hangsúlyozza, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs átfogóan ismertette a román társadalomban a szocialista építés több mint négy évtizede alatt, főleg a IX. pártkongresszus utáni években végbement forradalmi változásokat, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére irányuló pártprogram megvalósítására tett akciókat. A csehszlovák sajtó is átfogó beszámolókat és kommentárokat közölt a bukaresti látogatásról. A két pártvezető elemezte — írja a RUDE PRAVO — a román— szovjet kapcsolatok stádiumát és azok jövőbeni bővítésének útjait, és megállapította, hogy ezek a kapcsolatok lényeges szintet értek el. Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsovelvtárs hangsúlyozta a Románia és a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésére és az együttmunkálkodás minőségi szintjének a jelenlegi körülményeknek megfelelő előrehaladott formák előmozdításával történő növelésére vonatkozó hosszú lejáratú program megvalósítása szükségességét. Rendkívül fontos a felépítmény területén való együttműködés, mindkét ország munkaközösségei és dolgozóinak kontaktusai és kapcsolatai. A továbbiakban a lap rámutat: a két pártvezető kifejtette :a szocialista országok külpolitikai kezdeményezéseinek fontosságát a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a leszerelésért és az Európában fennálló katonai konfrontáció csökkentéséért folytatott harc szempontjából. Kifejezésre jutott az a meggondolás, hogy aktivizálni kell az erőfeszítéseket egyes sürgős problémák megoldására, mint amilyen a közép-hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó egyezmény megkötése, a stratégiai fegyverzetek 50 százalékos csökkentése, a nukleárisfegyver-kísérletek beszüntetése és a világűr militarizálásának megelőzése. A TRYBUNA LUDU, más lengyel lapok beszámoltak a magas szintű megbeszélésekről és ismertették a látogatás főbb mozzanatait. A LENGYEL KÖZPONTI SAJTÓ, A RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓÁLLOMÁSOK kiemelték a román—szovjet közös közleményben foglalt eszméket. A hagyományos barátság, a baráti kapcsolatok és együttműködés erősítéséhez nyújtott hozzájárulásnak tekintett látogatást tükrözik a ZYCIE WARSZAWY, a RZECZPOSPOLITA és a ZOLNIERZ WOLNOSCI című lapok, amelyek kiemelték a román—szovjet kapcsolatok bővítésére irányuló óhajt. Ez a látogatás nagy érdeklődést keltett a világban — írja a Zycie Warszawy —, kiemelve a két pártvezetőnek a leszerelésre irányuló erőfeszítések fokozása szükségességével kapcsolatos álláspontjának kivételes fontosságát. Ugyanakkor megemlíti a két katonai tömb államai katonai költségvetése és kiadásai befagyasztására vonatkozó román javaslat rendkívüli szerepét. A megbeszélések egyaránt összpontosultak a KGST működésével kapcsolatos problémákra, kétoldalú kérdésekre. A jugoszláv BORBA, a POLITIKA, a VIESNIK, a DNEVNIK, a VECSERNE NOVOSZTI című lapok, a TANJUG hírügynökség ismertették Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs bukaresti megbeszéléseit, a látogatás más mozzanatait. A megbeszéléseken a két pártvezető hangsúlyozta, hogy Románia és a Szovjetunió folytatja együttműködését a kommunista és munkáspártok egysége erősítéséért, a világbékéért és együttműködésért folytatott harcban — írja a jugoszláv sajtó. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a fegyverkezési hajsza leállítása és a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés kérdéseinek. Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs úgyszintén megbeszéléseket folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és azok bővítésének távlatairól, a Varsói Szerződés és a KGST keretén belüli együttműködésről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről és egyes időszerű nemzetközi kérdésekről. A román—szovjet közös közleményből a Tanjug hírügynökség kiemeli a két ország álláspontját, miszerint a leszerelés korunk alapvető problémája. A magyar tömegtájékoztatási eszközök — a NÉPSZABADSÁG, a MAGYAR NEMZET, a MAGYAR HÍRLAP, az ESTI HÍRLAP és a NÉPSZAVA, a RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓK beszámoltak az SZKP KB főtitkárának Romániában tett látogatásáról. A megbeszélésekre utalva, a Magyar Hírlap hangsúlyozza, hogy a két vezető kölcsönösen tájékoztatta egymást Románia, illetve a Szovjetunió belpolitikai helyzetéről, a két kommunista párt kongresszusi határozatainak gyakorlatba ültetéséről és áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A Népszabadság részletesen ismerteti a két pártvezető értékeléseit a hivatalos vacsorán elhangzott pohárköszöntőkben. Utalva a bukaresti népgyűlésre, idézi Nicolae Ceausescu elvtárs szavait a két ország, párt és nép kapcsolatainak alapját képező elvekről, azokról a távlatokról, amelyeket a látogatás a kétoldalú együttműködés fejlesztésére nyit minden területen. A közös közleményből idézi a hivatalos megbeszéléseken áttekintett főbb kérdéseket, kiemelve a két országban zajló szocialista építés, a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit, valamint a nemzetközi helyzetre vonatkozó problémákat. A Német DK-ben sajtó beszámolókat és kommentárokat tett közzé a látogatásról. A NEUES DEUTSCHLAND című lap kiemelte az ez alkalommal lezajlott véleménycsere gyümölcsöző jellegét és a felek óhaját, hogy a megkötött egyezmények alapján tovább mélyítsék a két párt és ország együttműködését. Úgyszintén kidomborították a még aktívabb nemzetközi együttműködésre irányuló törekvést. A nukleáris fegyverek nem nyújthatnak nagyobb biztonságot — mutatott rá Nicolae Ceausescu elvtárs —, ellenkezőleg, növelik a népek biztonsághiányát. A napilap úgyszintén közölte a beszédeket, amelyeket a két pártvezető a román—szovjet barátsági gyűlésen mondott el. A szöveghez Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs fényképeit mellékelték. A BERLINER ZEITUNG és a NATIONAL ZEITUNG című lapok tájékoztattak a magas szintű román—szovjet megbeszélések befejezéséről és a két ország elhatározásáról, hogy tovább mélyíti a kétoldalú és nemzetközi együttműködését. Az ÚJ KÍNA hírügynökség kidomborítja Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs elhatározását a két ország gazdasági kooperációjának bővítésével kapcsolatban. Ugyanakkor hangsúlyozza: a közös közleményben a felek megerősítették közös óhajukat, hogy növeljék a kétoldalú együttműködés szerepét. Elhatározták, hogy bátorítják az ipar csúcságazataiban működő vállalatok közötti közvetlen kontaktusokat, közös termelési és kutatási vállalatokat hoznak létre a saját szükségletek fedezése és a nemzetközi piacon való export növelése végett. Az Új Kína hírügynökség kifejti Nicolae Ceausescu elvtárs értékelését, miszerint Mihail Gorbacsov elvtárs látogatása Románia és a Szovjetunió, a két párt, a román nép és a szovjet népek közötti jó kapcsolatok kifejeződése; a megbeszéléseken megerősítették Románia és a Szovjetunió elhatározását, hogy aktívan együttműködnek nemzetközi téren a határozott leszerelési és békepolitikához nyújtott hozzájárulás érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs ugyanakkor hangot adott elhatározásának, hogy a jövőben is síkraszállnak a kommunista és munkáspártok egysége és együttműködése erősítéséért a béke és az együttműködés egyetemes ügye győzelméért vívott harcban. Nicolae Ceausescu elvtárs beszédének tartalmára utalva, az Új Kína hírügynökség kidomborítja azt a megítélést, miszerint az élet, a realitások igazolták és igazolják a szocializmus építése útjainak és formáinak országonkénti különféleségét. Csak ha figyelembe veszik ezt a különféleséget és tiszteletben tartják minden ország jogát ahhoz, hogy önállóan, konkrét körülményeinek megfelelően határozza meg fejlődési útjait és formáit, biztosítható az új rendszer sikeres felépítése, az együttműködés erősítése és általában a szocializmus erőinek növelése. A látogatással kapcsolatos beszámolóiban a PRENSA LATINA hírügynökség megemlíti, hogy a megbeszélések központjában a két párt, a két ország együttműködési kapcsolatai, valamint időszerű nemzetközi kérdések — mint amilyen a leszerelés és a béke — álltak. A román—szovjet barátsági népgyűlésről tájékoztatva az AL MAGHREB című lap a következőket írja: Nicolae Ceausescu és Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy megállapodott a kétoldalú együttműködés fokozásában. Úgyszintén kiemelték nézetazonosságukat külpolitikai téren. A román vezető támogatja a szovjet leszerelési kezdeményezéseket, M. Gorbacsov pedig üdvözli Románia és Bulgária javaslatait arra vonatkozólag, hogy ne engedélyezzenek nukleáris és vegyi fegyvereket a Balkánon. A kuvaiti KUNA hírügynökség hangsúlyozza, hogy a román—szovjet barátsági népgyűlésen mondott beszédében Románia elnöke foglalkozott a pártnak az RKP XIII. kongresszusán meghatározott feladatok teljesítésére kifejtett tevékenysége főbb irányvonalaival. Ebben az összefüggésben megkülönböztetett figyelmet szenteltek a termelőerők korszerűsítésének, új vezetési módszerek alkalmazásának, az RKP vezető szerepe erősítésének. Nicolae Ceausescu és Mihail Gorbacsov egyaránt kitért a két ország kapcsolatai mélyítésének lényeges problémáira. A Francia L’HUMANITÉ részletesen beszámol a látogatásról, hangsúlyozva ennek fontosságát. A lap rámutat, hogy a leszerelés terén Románia támogatja az európai közép-hatótávolságú rakéták kivonására vonatkozó szovjet javaslatokat. Románia, amely aláírta "az európai fegyveres erők csökkentésével kapcsolatos budapesti felhívást, önálló hozzájárulást kíván nyújtani s ebben az értelemben 1936 novemberében népszavazást szervezett saját katonai kiadásai 5 százalékos csökkentésére. Úgyszintén síkraszáll egy nukleáris- és vegyifegyver-mentes övezet megteremtéséért a Balkánon, s ezt az álláspontot M. Gorbacsov is támogatja. Az olasz sajtó átfogó beszámolókat közölt a bukaresti látogatásról. Az IL GIORNALE, az IL TEMPO, a PAESE SERA, a L’UNITÁ, az IL POPOLO, az AVANTI, a LA REPUBLICA, az IL GIORNO, az IL RESTO DEL CARLINO, az IL MATTINO című napilapok és más kiadványok cikkeikben kiemelték országunk békepolitikáját, Nicolae Ceausescu elnök meghatározó hozzájárulását Románia nemzetközi kapcsolatai fejlesztéséhez. Kidomborítják a román—szovjet kapcsolatok alakulását és ismertetik a két ország álláspontját korunk fő kérdéseivel kapcsolatban. Az EFE spanyol hírügynökség a magas szintű román—szovjet véleménycsere tartalmából kiemeli a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más közös érdekű területek kétoldalú kapcsolatai fejlesztésének kérdéskörét. A nemzetközi helyzettel kapcsolatosan kidomborítják, hogy mindkét ország alapvető kérdésnek tartja a fegyverkezési verseny leállítását a nukleáris katasztrófa megakadályozása érdekében. A Bukarestben lezajlott magas szintű román—szovjet találkozónak szentelt beszámolókban a Németország SZK-beli DPA hírügynökség rámutat, a két vezető megerősítette elhatározását, hogy nemzetközi téren együttmunkálkodnak az emberiség előtt tornyosuló súlyos problémák megoldásában. Az EL MOUDZSAHID című lap, valamint az ALGÉRIAI RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ beszámoltak a román— szovjet magas szintű megbeszélésekről, kidomborítva a gazdasági kérdéseket, amelyek a látogatás során a két pártvezető figyelmének homlokterében álltak. A FEHÉR HÁZ KÖZLÖNYÉBEN kihangsúlyozzák, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs megkülönböztetett figyelmet szenteltek a nemzetközi kérdésekre vonatkozó megbeszélések keretében a leszerelési erőfeszítéseknek, a feszültség csökkentésének és a biztonság megszilárdításának Európában és az egész világon. Átfogó beszámolók a külföldi sajtóban a hivatalos baráti látogatásról amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs meghívására Mihail Gorbacsov elvtárs tett országunkban Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4880