Előre, 1987. június (41. évfolyam, 12285-12309. szám)

1987-06-02 / 12285. szám

4 „NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK VEZETÉSÉVEL ROMÁNIÁBAN ÁTFOGÓ SZOCIALISTA ÉPÍTÉSI FOLYAMAT ZAJLIK " A marokkói Al Bayane című napilapban és a perui El Diario című kiadványban megjelent cikkek A nemzetközi sajtó a román nép új életének jelentős momentumait tükrözi, kidomborítva a korszerű, virágzó Románia építésében a kom­munista párt, Nicolae Ceausescu fő­titkár vezetésével elért nagy meg­valósításokat. A marokkói AL BAYANE „Romá­nia: a nemzeti jövedelem 30 száza­lékát a termelőerők fejlesztésére fordítják“ címmel bemutatja Romá­nia figyelemre méltó sikereit, ame­lyeket a felhalmozási alap és a fo­gyasztási alap optimális összehango­lása alapján ért el, hangsúlyozva, hogy ez a gazdaság valamennyi te­rületén a műszaki-anyagi alap erő­teljes fejlesztésére és korszerűsíté­sére vezetett. „1965-ben az egy főre jutó nem­zeti jövedelem kritériuma alapján kiszámított különbség Románia és a fejlett országok között­­ a 10-hez volt. Azóta — írja a marokkói lap — ez 2—4-szer kisebb lett, s így az or­szág a közepesen fejlett országok sorába léphet a Román Kommunis­ta Párt történelmi opciójának, a sa­ját erőfeszítés stratégiájának kö­szönhetően“. A mai Románia ipara — mutat rá a cikk a továbbiakban — hétszer erősebb, mint 1965-ben volt és csak­nem kétharmaddal járul hozzá a nemzeti jövedelem létrehozásához. Az iparosítás és a termelőerők ész­szerű területi felosztása az ország összes övezeteinek harmonikus, ki­egyensúlyozott fejlődését biztosítot­ták. Az iparosítás alapján — folytat­ja az Al Bayane — korszerűsítették a mezőgazdaságot, amely ma képes egy tonna gabonát termelni egy la­kosra évente. A magas felhalmozási ráta fenntartása — mutat rá a lap — a nemzeti vagyon növeléséhez ve­zetett, és ennek alapján — amely az egyetlen biztos alap — a nemzet a­­nyagi és szellemi életszínvonalának állandó emeléséhez. „A románok az antifasiszta front győzelmét ünneplik“ — e cím alatt az EL DIARIO perui kiadvány be­mutatja az antifasiszta és antiim­­perialista, társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalom megvalósításá­nak különböző vetületeit. A kedvező belső és külső feltéte­leket felhasználva, a Román Kom­munista Párt körül tömörült nemze­ti hazafias erők 1944 augusztusában megindították, majd sikeresen meg­valósították a felszabadító forradal­mat, a fasiszta Németország ellen fordították a fegyvereket, a román hadsereg pedig, a hazafias gárdák­kal egyetemben szembeszállt a né­met hadseregnek az ország területén található fő erőivel. Kidomborítva az ezután következő időszak fő szakaszait és eseményeit — mint az agrárreform, az újjáépí­tés, az 1946-os parlamenti választá­sok, amelyek alapján létrejött Ro­mánia első valóban demokratikus parlamentje —, az El Diario rámutat, hogy a legfontosabb ipari és bánya­­vállalatok, bankok, társadalombizto­­sítási intézmények, szállítóvállalatok államosítása lehetővé tette az ipar terv alapján történő irányítását és fejlesztését. „A gazdasági-társadalmi fejlesztési ötéves tervek, valamint a villamosítási terv bevezetése — mutat rá az idézett cikk — megte­remtette a szocializmus műszaki-a­nyagi alapját. Ezt követően megva­lósult a mezőgazdaság szövetkezete­sítése, amely az egész nemzetgazda­ságban általánossá tette a szocialista termelési viszonyokat és egy egysé­ges szocialista gazdaság létrehozásá­hoz vezetett­. A perui kiadvány kidomborítja a történelmi jelentőségű rendkívüli momentumot, amikor Nicolae Ceausescu elvtársat megválasz­tották a párt, az ország élére: „A Román Kommunista Párt IX. kong­resszusa, amelyre 1965-ben került sor, elfogadta az ország átfogó szo­cialista fejlesztésének programját. Az 1918-ban született Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt főtitkára lett. 1965. augusztus 21-én a Nagy Nemzetgyűlés jóvá­hagyta az ország új Alkotmányát, melynek alapján kikiáltották Romá­nia Szocialista Köztársaságot“. A kiadvány hangsúlyozza, hogy 1974. március 28-án „a Nagy Nemzetgyű­lés Nicolae Ceausescu elvtársat megválasztotta Románia Szocialista Köztársaság elnöke tisztségébe“­ . „Jelenleg Nicolae Ceausescu elnök vezetésével Romániában átfogó szo­cialista építési folyamat zajlik, az önigazgatás és önfinanszírozás elvei­nek szilárd alkalmazásával a gazda­sági tevékenység valamennyi terüle­tén. Az 1986—1990-es gazdasági-társa­dalmi fejlesztési ötéves terv elői­rányozza Románia átlépését a fejlő­dő ország szakaszából egy magasabb, a közepesen fejlett ország szakaszá­ba. A 2000-es év távlatában az or­szág sokoldalú fejlődést fog megva­lósítani, amelynek keretében az ösz­­szes területeken teljes mértékben érvényesülnek a kommunista mun­ka- és életelvek­. E nagyszerű táv­latok — hangsúlyozza az El Diario — biztosítják az ország felemelke­dését, a haza függetlenségét és szu­verenitását. //ROMÁNIA - EGYRE AKTÍVABB RÉSZVÉTEL A NEMZETKÖZI ÉLETBEN" Beszámolók a brazíliai Jornal de és a Flashes című A JORNAL DE BRASILIA című napilap — a brazíliai fővárosban megjelenő legfontosabb kiadvány — „Románia függetlenségének évfor­dulóját ünnepli“ című cikkében rá­mutat, hogy a románok országuk teljes függetlensége kikiáltásának 110. évfordulójáról emlékeztek meg nemrég. A legjelentősebb rendez­vényre Bukarestben, az ország veze­tője, Nicolae Ceausescu elnök jelen­létében került sor — írja a lap. „Eb­ből az alkalomból — mutat rá a to­vábbiakban a Jornal de Brasilia — megemlékeztek az 1945. május 9-i fasizmus feletti győzelemről, amely­hez Románia hadseregével tényle­gesen hozzájárult“. „Bár Havasalföld és Moldva egye­sülésére 1859-ben került sor és ezzel létrejött az egységes román nemzeti állam megteremtésének alapja, az ország teljes függetlensége csupán 1877. május 9-én szilárdult meg Ro­mániának az orosz—török háborúban való részvételével, amelynek ered­ményeként a balkáni népek felsza­badultak az oszmán iga alól“ — írja a brazil lap. Végezetül rámutat, hogy „az esemény évfordulójának megünneplésekor megerősítették Románia elhatározását, hogy meg­védelmezze szabad és szuverén fej­lődését és tevékenyen síkraszálljon békepolitikája érvényesítéséért“. A FLASHES című brazil hetilap hasábjain két nagy cikk jelent meg. A „Románia: fejlődés, együttműkö­dés, béke“ című cikk már első mon­dataiban rámutat, hogy „az antifa­siszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme óta eltelt években Romá­nia a haladás és civilizáció újabb szakaszait járta be, ezzel is bizonyít­va egy szabad és független nép ha­talmas alkotókészségét“. „E megvalósítások — hangsúlyozza a lap — beruházások eszközlését tet­ték szükségessé és egyszersmind a lelkesedés, önfeláldozás és alkotó géniusz óriási erőforrásait tartal­mazzák. Az eredmények teljes mér­tékben igazolták az erőfeszítéseket. Következésképpen a nemzeti jövede­lem e négy évtized alatt több mint 32-szeresére növekedett, ami lehető­vé tette méltó munka- és életfelté­telek megteremtését a haza vala­mennyi fia számára". „Románia — hangsúlyozza a Flashes — saját erőfeszítései alap­ján fejlődött és fejlődik továbbra is. Mint Nicolae Ceaușescu elnök kidom­borította, „mindaz, amit megvalósítot­tunk a munkásosztály, az értelmiség, valamennyi dolgozó, nemzetiségi kü­lönbség nélkül az egész román nem­zet hősies munkájának eredménye és érdeme. Romániának a gazdasági fejlesztésben elért megvalósításai egy olyan nép alkotó erejét bizo­nyítják, amely teljes mértékben ura sorsának és kívánsága szerint építi életét“. Egy másik cikkében „A román nép: folyamatos történelmi latin je­lenlét Kelet-Európában“ címmel a Flashes hangsúlyozza, hogy „a ro­mán nép, Európa egyik legrégibb népe, s századok során büszkén vallotta dák és római eredetét. E nép a régi Dacia egész területén a­­lakult ki a dákok és rómaiak együtt­élésének, a dák és a római civilizá­ció egybefonódásának sokrétű folya­mata során, s a századok folyamán gazdag tapasztalatra tett szert az egységes nemzeti élet és az entitása megőrzéséért vívott harc terén“. „A Fekete-tenger, a Duna és a Kár­pátok közti terület mindenkor a ro­mánok és dák őseik területe volt“. Felidézve népünk hosszas történel­mének mozzanatait és eseményeit, a Flashes rámutat: „Etnikai sziget­ként“ a románok mindig is mély jel­legzetességekkel rendelkeztek, ame­lyek meghatározták egységüket: egy gyakorlatilag dialektusok nélküli sa­ját nyelvvel, szoros gazdasági kap­csolatokkal és egységes kultúrával, amelyek szüntelenül táplálták a kö­zös eredet tudatát. A románok min­denkor a szabadság, függetlenség, egységes politikai államiság eszméit vallották“. A régmúlt idők nehézségeire hi­vatkozva a Flashes rámutat, hogy „az objektív körülmények nem en­gedték meg a románoknak, hogy eleve egyetlen politikai államba szerveződjenek. A vándornépek nyo­mása, a hűbéri rendszer sajátos fel­tételei és a kezdvezőtlen külső kö­rülmények következményeképpen Havasalföld, Moldva és Erdély külön alakultak ki. Bár politikai szempont­ból különválasztva, a szomszédok ál­landó nyomásainak kitéve éltek, a románok megőrizték annak tudatát, hogy egyazon néphez tartoznak“. A továbbiakban a brazíliai hetilap kidomborítja, hogy „a román nép történelmét szüntelenül a léte, egy­sége, függetlensége megvédelmezé­­séért folytatott küzdelem jellemez­te“. Ugyanakkor hangsúlyozzák né­pünk békeóhaját, azt a vágyát, hogy békében éljen az összes népekkel. Ezzel összefüggésben rámutatnak, hogy Románia, Nicolae Ceausescu elnök szemléletében a történelemnek „a népek közötti közeledés és test­vériség“ szolgálatában kell állnia, a „barátság és együttműködés“ törté­nelmévé kell válnia. A Flashes idézi Románia elnökének szavait, aki mindig határozottan állást foglalt a belügyekbe való bármilyen beavat­kozás ellen: „Ezt nem fogadtuk el semmilyen körülmények között, nem fogadjuk el ma sem és sohasem! Románia, a szocialista fejlesztés problémáit az egész román nép ve­zető ereje, a Román Kommunista Párt oldja meg teljes egységben“. A „Románia: egy nemzet, amely békében óhajt élni“ című alfejezet­­ben a Flashes befejezésül a követ­kezőket írja: „Az út, amelyet Ro­mánia történelme során bejárt egy olyan nemzet erőfeszítéseit és meg­valósításait bizonyítja, amely a vi­lág összes népeivel békében kíván élni. Ez a nemzetközi életben egyre tevékenyebben részt vevő Románia külpolitikájának lényege“. A fenti cikket egy fénykép kíséri a következő képaláírással: „Nicolae Ceausescu elnök fáradhatatlanul küzd a békéért“. Brasilia című napilapban hetilapban Redactia ELŐRE: 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1 ELŐRE - 1987. június 2. Jelentős hozzájárulás a román-szovjet baráti és együttműködési a béke és a szocializmus A világ számos országában a tömegtájékoztatási eszközök széles teret szentelnek annak a hivatalos baráti látogatásnak, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke meghívására Mihail Gorbacsov elvtárs, a Szov­ kapcsolatok fejlődéséhez, ügyének előmozdításához Jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára tett orszá­gunkban. Ez a látogatás újabb, jelentős hozzájárulás a román—szovjet baráti kapcsolatok, Románia és a Szovjetunió gyümölcsöző együttműkö­dése erősítéséhez. Az egész szovjet sajtó nagy ter­jedelemben közölt riportokat és fényképeket a bukaresti látogatás­ról, kidomborítva Nicolae Ceausescu elvtárs és Mi­hail Gorbacsov elvtárs találkozója és megbeszélései politikai jelentő­ségét. A PRAVDA „Melegséggel és vendégszeretettel“ című cikke ki­emeli, milyen légkörben zajlott le az egész látogatás. A Pravda, a többi szovjet újság közölte a két vezető pohárköszöntőinek teljes szövegét, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs által Mihail Gorbacsov elvtárs tisztele­tére adott, hivatalos vacsorán hang­zottak el. „A dolgozók életét te­gyük gazdagabbá, teljesebbé“ cím­mel a Pravda beszámolt a szovjet —román barátságnak szentelt nagy népgyűlésről s úgyszintén közzé­tette a két pártvezetőnek a gyűlé­sen mondott beszéde teljes szöve­gét. A bukaresti mítinget — írja a lap — román—szovjet barát­sági népgyűlésnek nevezték el. Ezek a szavak nemcsak a találkozó fontosságát, hanem reprezentatív, valóban népi jellegét tükrözik — hangsúlyozza a lap. Fontos teret szenteltek Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gor­bacsov elvtárs a 23 August Válla­lat dolgozóival lezajlott találkozó­jának. A TASZSZ hírügynökség­nek az ebben a dolgozóközösség­ben tett látogatással kapcsolatos riportja „A tömegek alkotóerejére támaszkodva“ címet viseli és rész­letesen beszámol a két vezetőnek a 23 August dolgozói képviselőivel lezajlott találkozójáról és megbe­széléseiről. A Pravda különtudósítói riportot közöl a 23 August Vállalatban tett látogatásról „Egy munkás kézszo­rítás“ címmel. A cikk szerzői is­mertetik ez „szimbólum-üzem“ e­­rős dolgozóközösségének tevékeny­ségét; ez az üzem a munkásosztály legjobb munka- és harci hagyomá­nyait jelképezi — mutatnak rá. A lap beszámol a 23 August munká­sainak elhatározásáról, hogy gya­korlatba ültetik az RKP XIII. kongresszusán elfogadott doku­mentumok előirányzatait és kieme­li a munkások ragaszkodását a bé­ke és a szocializmus eszményeihez. Egy másik szovjet lap, az IZ­VESZTYIJA „Szovjetunió—Ro­mánia: az együttműködés új sza­kasza“ című cikkében hangsúlyoz­za, hogy a két ország együttműkö­désében nagy tapasztalat halmozó­dott fel minden területen; ennek alapján sikeresen tovább fejlődhet­nek, aktívabbakká válhatnak a testvéri országok kapcsolatai. Az e­­gyüttműködés mechanizmusának javítására, szükséges változtatásai végrehajtására irányuló óhaj meg­felel korunk követelményeinek — ezért száll síkra mind a Szovjet­unió, mind Románia. Ami a nemzetközi életet illeti — hangsúlyozza a lap — a fő kérdés a fegyverkezési hajsza marad. A Szovjetuniót és Romániát egyfor­mán aggasztja a pusztító nukleá­­risfegyver-készletek növekedése. Véleményünk egyöntetű — az embe­riség léte iránti aggodalom új gon­dolkodásmódot, a háború és béke problémáinak új megközelítését igényli. Ezt az álláspontot tükrözi országaink külpolitikájának azonos alakulása. Az Izvesztyija kiemeli, hogy Romániában széles körű tá­mogatásra talált az összes nukle­áris fegyverek 2000-ig történő sza­kaszos felszámolására vonatkozó szovjet javaslat. Az európai biz­tonság szavatolására irányuló első lépésként a román nép üdvözölte a Szovjetunió elhatározását, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások csomagjából különválasztja a kö­zép-hatótávolságú rakéták kérdé­sét. A Szovjetunió a maga részéről támogatja Romániának a béke és a leszerelés megvalósítására irá­nyuló javaslatait, köztük a ro­mán—bolgár közös kezdeményezést a bizalom légkörének megteremté­sére a Balkánon, az övezetnek a béke, a kölcsönös megértés és e­­gyüttműködés, nukleáris­ és vegyi fegyverektől mentes térségévé va­ló alakítására vonatkozólag. A lap a látogatást a két ország testvéri kapcsolatai fejlődésének jelentős szakaszaként, a nemzetkö­zi élet fontos eseményeként érté­keli. A találkozók és megbeszélé­sek igazolták, hogy a Szovjetunió­nak és Romániának szilárd elhatá­rozása tovább munkálkodni a szo­cialista országok egysége, a tartós béke és a népek biztonsága erősí­tésén — írja az Izvesztyija. A NOVOJE VREM­IA című fo­lyóirat a látogatással kapcsolatos anyaghoz fényképet mellékel, a­­mely a két vezetőt a Victoria téren ábrázolja a román nép és a szov­jet népek egymás iránt táplált ér­zelmei kifejeződéseként. Ugyanaz a kiadvány „Az ország számada­tokban“ című cikkében a szocialis­ta Románia gazdasági fejlődéséről számol be. Az SZKP KB főtitkárának láto­gatását adásaikban átfogóan bemu­tatták a SZOVJET RÁDIO- ÉS TELEVÍZIÓÁLLOMÁSOK is; a beszámolókat és kommentárokat képek kísérték. „Barátság és együttműködés a béke és a szocializmus érdekében“, „A jószomszédság és az együtt­működés fejlesztése“, „Az alkotó szocializmus a néptömegek vívmá­nya“, „Széles körű távlatok az e­­gyüttműködés fejlesztésére“, „Hoz­zájárulás a barátság és az együtt­működés mélyítéséhez". „A béke és a szocializmus érdekében“ cím­mel a bolgár központi lapok, a RABOTNICSESZKO DELO, az OTECSESZTVEN FRONT, a ZE­­MEDELSZKO ZNAME, a TRUD, a NARODNA ARMIA, a NARODNA MLADEZS. A NOVA SZVETLINA és a KOOPERATIVNO SZELO át­fogó anyagokat közöltek Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gor­bacsov elvtárs megbeszéléseiről, a látogatás többi mozzanatáról. A RABOTNICSESZKO DELO rámutat, hogy a látogatás során a két pártvezető elemezte a román­­szovjet kapcsolatok elmélyítésének elvi problémáit és megállapította, hogy ezek jelentős szintet értek el; ugyanakkor kifejezték elhatározá­sukat, hogy minden lehetőt meg­tesznek Románia és a Szovjetunió együttműködésének fejlesztésére. Nicolae Ceausescu elvtárs nagy­rabecsüléssel szólt a román—szov­jet kapcsolatokról, amelyek szilár­dan támaszkodnak a teljes egyen­lőségre, kölcsönös tiszteletre és nagyrabecsülésre, a szocializmus nemes elvein, és eszményein ala­pulnak szilárdan. A továbbiakban a lap rámutat Nicolae Ceausescu elvtárs arra vonatkozó álláspontjá­ra, miszerint a világban bekövetke­zett változások, a nukleáris fegyve­rek léte új gondolkodásmódot, a háború és a béke problémáinak új­szerű megközelítését követeli meg, amely abból a realitásból indul ki, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött elképzelhetetlen egy olyan há­ború, amelyben nukleáris fegyvere­ket használnak. Utalva Nicolae Ceausescu elvtárs pohárköszöntőjé­re, a lap úgyszintén hangsúlyozza: Az európai biztonság és együttmű­ködés erősítésére tett akciók kere­tében Románia következetesen sík­­raszáll a Balkánnak a béke és az együttműködés nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetévé való változtatásáért. Támogatja a ja­vaslatokat, hogy ilyen övezeteket hozzanak létre Közép- és Észak- Európában, valamint a világ más részein. Nicolae Ceausescu elvtárs kie­melte Románia és a Szovjetunió szoros együttműködését az ENSZ- ben és más nemzetközi szervekben — írja a lap — és kifejezte meg­­győződését, hogy ez az együttmű­ködés még inkább erősödik a jövő­ben, hogy az összes szocialista álla­mokkal, az egész világ haladó bé­keszerető erőivel együtt a két or­szág egyre jelentősebben hozzájárul a leszerelési, együttműködési, füg­getlenségi és békepolitika határo­zott érvényesítéséhez. Egy szerkesztőségi kommentár­ban ugyanaz a lap utalt a román— szovjet barátsági gyűlésre és ki­domborította, hogy M. Gorbacsov elvtárs elismeréssel illette Románia és Bulgária javaslatát a Balkán­nak nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetté való alakítására vonatkozólag. A szovjet pártvezető kijelentette: a Szovjetunió kész a szükséges biztosítékokkal szolgálni, hogy lemond a nukleáris és vegyi fegyvereknek telepítéséről és fel­­használásáról e térségben. Egy bukaresti tudósításában a bolgár BTA hírügynökség kiemeli: a látogatás során nemcsak hogy megerősítették azt, amit az együtt­működés terén elértek, hanem ú­­jabb utakat tártak fel a román— szovjet kapcsolatok további fejlesz­tésére. A hírügynökség hangsúlyoz­za, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs átfogóan ismertette a román társa­dalomban a szocialista építés több mint négy évtizede alatt, főleg a IX. pártkongresszus utáni években végbement forradalmi változásokat, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére irányu­ló pártprogram megvalósítására tett akciókat. A csehszlovák sajtó is átfogó be­számolókat és kommentárokat kö­zölt a bukaresti látogatásról. A két pártvezető elemezte — ír­ja a RUDE PRAVO — a román— szovjet kapcsolatok stádiumát és azok jövőbeni bővítésének útjait, és megállapította, hogy ezek a kapcso­latok lényeges szintet értek el. Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov­­elvtárs hangsúlyozta a Románia és a Szovjetunió gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködésére és az együtt­­munkálkodás minőségi szintjének a jelenlegi körülményeknek megfele­lő előrehaladott formák előmozdítá­sával történő növelésére vonatkozó hosszú lejáratú program megvalósí­tása szükségességét. Rendkívül fon­tos a felépítmény területén való együttműködés, mindkét ország munkaközösségei és dolgozóinak kontaktusai és kapcsolatai. A továbbiakban a lap rámutat: a két pártvezető kifejtette :a szocia­lista országok külpolitikai kezde­ményezéseinek fontosságát a nuk­leáris háború veszélyének elhárítá­sáért, a leszerelésért és az Európá­ban fennálló katonai konfrontáció csökkentéséért folytatott harc szempontjából. Kifejezésre jutott az a meggondolás, hogy aktivizálni kell az erőfeszítéseket egyes sürgős problémák megoldására, mint ami­lyen a közép-hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó egyez­mény megkötése, a stratégiai fegy­verzetek 50 százalékos csökkentése, a nukleárisfegyver-kísérletek be­szüntetése és a világűr militarizálá­­sának megelőzése. A TRYBUNA LUDU, más lengyel lapok beszámoltak a magas szintű megbeszélésekről és ismertették a látogatás főbb mozzanatait. A LEN­GYEL KÖZPONTI SAJTÓ, A RÁ­DIÓ- ÉS TELEVÍZIÓÁLLOMÁ­SOK kiemelték a román—szovjet közös közleményben foglalt eszmé­ket. A hagyományos barátság, a bará­ti kapcsolatok és együttműködés erősítéséhez nyújtott hozzájárulás­nak tekintett látogatást tükrözik a ZYCIE WARSZAWY, a RZECZPOS­­POLITA és a ZOLNIERZ WOL­­NOSCI című lapok, amelyek kie­melték a román—szovjet kapcsola­tok bővítésére irányuló óhajt. Ez a látogatás nagy érdeklődést keltett a világban — írja a Zycie Warszawy —, kiemelve a két pártvezetőnek a leszerelésre irányuló erőfeszítések fokozása szükségességével kapcso­latos álláspontjának kivételes fon­tosságát. Ugyanakkor megemlíti a két katonai tömb államai katonai költségvetése és kiadásai befa­gyasztására vonatkozó román ja­vaslat rendkívüli szerepét. A meg­beszélések egyaránt összpontosultak a KGST működésével kapcsolatos problémákra, kétoldalú kérdésekre. A jugoszláv BORBA, a POLITI­KA, a VIESNIK, a DNEVNIK, a VECSERNE NOVOSZTI című la­pok, a TANJUG hírügynökség is­mertették Nicolae Ceausescu elv­társ és Mihail Gorbacsov elvtárs bukaresti megbeszéléseit, a látoga­tás más mozzanatait. A megbeszé­léseken a két pártvezető hangsú­lyozta, hogy Románia és a Szovjet­unió folytatja együttműködését a kommunista és munkáspártok egy­sége erősítéséért, a világbékéért és együttműködésért folytatott harc­ban — írja a jugoszláv sajtó. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a fegyverkezési hajsza leállítása és a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés kérdéseinek. Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs úgyszin­tén megbeszéléseket folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és azok bővítésének távlatairól, a Varsói Szerződés és a KGST keretén be­lüli együttműködésről, a nemzetkö­zi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről és egyes időszerű nem­zetközi kérdésekről. A román—szovjet közös közle­ményből a Tanjug hírügynökség kiemeli a két ország álláspontját, miszerint a leszerelés korunk alap­vető problémája. A magyar tömegtájékoztatási eszközök — a NÉPSZABADSÁG, a MAGYAR NEMZET, a MAGYAR HÍRLAP, az ESTI HÍRLAP és a NÉPSZAVA, a RÁDIÓ ÉS A TE­LEVÍZIÓ­K beszámoltak az SZKP KB főtitkárának Romániában tett látogatásáról. A megbeszélésekre utalva, a Magyar Hírlap hangsú­lyozza, hogy a két vezető kölcsönö­sen tájékoztatta egymást Románia, illetve a Szovjetunió belpolitikai helyzetéről, a két kommunista párt kongresszusi határozatainak gya­korlatba ültetéséről és áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit. A Népszabadság részletesen is­merteti a két pártvezető értékelé­seit a hivatalos vacsorán elhangzott pohárköszöntőkben. Utalva a buka­resti népgyűlésre, idézi Nicolae Ceausescu elvtárs szavait a két or­szág, párt és nép kapcsolatainak alapját képező elvekről, azokról a távlatokról, amelyeket a látogatás a kétoldalú együttműködés fejleszté­sére nyit minden területen. A kö­zös közleményből idézi a hivatalos megbeszéléseken áttekintett főbb kérdéseket, kiemelve a két ország­ban zajló szocialista építés, a két­oldalú kapcsolatok időszerű kérdé­seit, valamint a nemzetközi hely­zetre vonatkozó problémákat. A Német DK-ben sajtó beszámo­lókat és kommentárokat tett közzé a látogatásról. A NEUES DEUTSCHLAND című lap kiemelte az ez alkalommal lezajlott véle­ménycsere gyümölcsöző jellegét és a felek óhaját, hogy a megkötött egyezmények alapján tovább mé­lyítsék a két párt és ország együtt­működését. Úgyszintén kidomborí­tották a még aktívabb nemzetközi együttműködésre irányuló törek­vést. A nukleáris fegyverek nem nyújthatnak nagyobb biztonságot — mutatott rá Nicolae Ceausescu elv­társ —, ellenkezőleg, növelik a né­pek biztonsághiányát. A napilap úgyszintén közölte a beszédeket, amelyeket a két párt­vezető a román—szovjet barátsági gyűlésen mondott el. A szöveghez Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs fényképeit mel­lékelték. A BERLINER ZEITUNG és a NATIONAL ZEITUNG című lapok tájékoztattak a magas szintű ro­mán—szovjet megbeszélések befe­jezéséről és a két ország elhatáro­zásáról, hogy tovább mélyíti a két­oldalú és nemzetközi együttműkö­dését. Az ÚJ KÍNA hírügynökség ki­domborítja Nicolae Ceausescu elv­társ és Mihail Gorbacsov elvtárs elhatározását a két ország gazdasá­gi kooperációjának bővítésével kapcsolatban. Ugyanakkor hangsú­lyozza: a közös közleményben a fe­lek megerősítették közös óhajukat, hogy növeljék a kétoldalú együtt­működés szerepét. Elhatározták, hogy bátorítják az ipar csúcságaza­taiban működő vállalatok közötti közvetlen kontaktusokat, közös ter­melési és kutatási vállalatokat hoz­nak létre a saját szükségletek fe­dezése és a nemzetközi piacon va­ló export növelése végett. Az Új Kína hírügynökség kifejti Nicolae Ceausescu elvtárs értékelését, mi­szerint Mihail Gorbacsov elvtárs látogatása Románia és a Szovjet­unió, a két párt, a román nép és a szovjet népek közötti jó kapcsola­tok kifejeződése; a megbeszélése­ken megerősítették Románia és a Szovjetunió elhatározását, hogy ak­tívan együttműködnek nemzetkö­zi téren a határozott leszerelési és békepolitikához nyújtott hozzájá­rulás érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs ugyanak­kor hangot adott elhatározásának, hogy a jövőben is síkraszállnak a kommunista és munkáspártok egy­sége és együttműködése erősítésé­ért a béke és az együttműködés egyetemes ügye győzelméért vívott harcban. Nicolae Ceausescu elvtárs beszé­dének tartalmára utalva, az Új Kína hírügynökség kidomborítja azt a megítélést, miszerint az élet, a rea­litások igazolták és igazolják a szo­cializmus építése útjainak és for­máinak országonkénti különfélesé­­gét. Csak ha figyelembe veszik ezt a különféleséget és tiszteletben tartják minden ország jogát ahhoz, hogy önállóan, konkrét körülmé­nyeinek megfelelően határozza meg fejlődési útjait és formáit, biztosít­ható az új rendszer sikeres felépí­tése, az együttműködés erősítése és általában a szocializmus erőinek növelése. A látogatással kapcsolatos beszá­molóiban a PRENSA LATINA hír­­ügynökség megemlíti, hogy a meg­beszélések központjában a két párt, a két ország együttműködési kap­csolatai, valamint időszerű nemzet­közi kérdések — mint amilyen a leszerelés és a béke — álltak. A román—szovjet barátsági nép­­gyűlésr­ől tájékoztatva az AL MAGHREB című lap a következő­ket írja: Nicolae Ceausescu és Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy megállapodott a kétoldalú együttműködés fokozásában. Úgy­szintén kiemelték nézetazonosságu­kat külpolitikai téren. A román ve­zető támogatja a szovjet leszerelési kezdeményezéseket, M. Gorbacsov pedig üdvözli Románia és Bulgária javaslatait arra vonatkozólag, hogy ne engedélyezzenek nukleáris és vegyi fegyvereket a Balkánon. A kuvaiti KUNA hírügynökség hangsúlyozza, hogy a román—szov­jet barátsági népgyűlésen mondott beszédében Románia elnöke foglal­kozott a pártnak az RKP XIII. kongresszusán meghatározott fel­adatok teljesítésére kifejtett tevé­kenysége főbb irányvonalaival. Eb­ben az összefüggésben megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a termelőerők korszerűsítésének, új vezetési módszerek alkalmazásá­nak, az RKP vezető szerepe erősí­tésének. Nicolae Ceausescu és Mi­hail Gorbacsov egyaránt kitért a két ország kapcsolatai mélyítésé­nek lényeges problémáira. A Francia L’HUMANITÉ részle­tesen beszámol a látogatásról, hangsúlyozva ennek fontosságát. A lap rámutat, hogy a leszerelés te­rén Románia támogatja az európai közép-hatótávolságú rakéták kivo­nására vonatkozó szovjet javaslato­kat. Románia, amely aláírta "az eu­rópai fegyveres erők csökkentésé­vel kapcsolatos budapesti felhívást, önálló hozzájárulást kíván nyújtani s ebben az értelemben 1936 novem­berében népszavazást szervezett sa­ját katonai kiadásai 5 százalékos csökkentésére. Úgyszintén síkra­­száll egy nukleáris- és vegyifegy­­ver-mentes övezet megteremtéséért a Balkánon, s ezt az álláspontot M. Gorbacsov is támogatja. Az olasz sajtó átfogó beszámoló­kat közölt a bukaresti látogatásról. Az IL GIORNALE, az IL TEMPO, a PAESE SERA, a L’UNITÁ, az IL POPOLO, az AVANTI, a LA RE­­PUBLICA, az IL GIORNO, az IL RESTO DEL CARLINO, az IL MATTINO című napilapok és más kiadványok cikkeikben kiemelték országunk békepolitikáját, Nicolae Ceausescu elnök meghatározó hoz­zájárulását Románia nemzetközi kapcsolatai fejlesztéséhez. Kidom­borítják a román—szovjet kapcsola­tok alakulását és ismertetik a két ország álláspontját korunk fő kér­déseivel kapcsolatban. Az EFE spanyol hírügynökség a magas szintű román—szovjet véle­ménycsere tartalmából kiemeli a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más közös érdekű te­rületek kétoldalú kapcsolatai fej­lesztésének kérdéskörét. A nemzet­közi helyzettel kapcsolatosan ki­domborítják, hogy mindkét ország alapvető kérdésnek tartja a fegy­verkezési verseny leállítását a nuk­leáris katasztrófa megakadályozá­sa érdekében. A Bukarestben lezajlott magas szintű román—szovjet találkozónak szentelt beszámolókban a Németor­szág SZK-beli DPA hírügynökség rámutat, a két vezető megerősítette elhatározását, hogy nemzetközi té­ren együttmunkálkodnak az embe­riség előtt tornyosuló súlyos prob­lémák megoldásában. Az EL MOUDZSAHID című lap, valamint az ALGÉRIAI RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ beszámoltak a román— szovjet magas szintű megbeszélé­sekről, kidomborítva a gazdasági kérdéseket, amelyek a látogatás so­rán a két pártvezető figyelmének homlokterében álltak. A FEHÉR HÁZ KÖZLÖNYÉBEN kihangsúlyozzák, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorba­csov elvtárs megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek a nemzetkö­zi kérdésekre vonatkozó megbe­szélések keretében a leszerelési erő­feszítéseknek, a feszültség csökken­tésének és a biztonság megszilárdí­tásának Európában és az egész vi­lágon. Átfogó beszámolók a külföldi sajtóban a hivatalos baráti látogatásról amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs meghívására Mihail Gorbacsov elvtárs tett országunkban Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4880

Next