Előre, 1987. július (41. évfolyam, 12310-12336. szám)

1987-07-02 / 12311. szám

NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMESEN ARASSUNK IDEJÉBEN - VESZTESÉGMENTESEN A pártfőtitkári útmutatásokat követve, teljes hatékonyságúvá, technológiai folyamattá kell változtatnunk az aratást, az egyik legfontosabb mezőgazdasági munkát, amely teljesen gépesített, korszerű műszaki ellátottságra alapozott. A kalászosok betakarítása olyan feladat, amelynek teljesítése a termény minőségére és mennyiségére is utat, befolyásolja a hozamokat, a következő termesztési év szaporítóanyagának hioletés sikerét. A gépesített aratás túllépi a farmok és gazdaságok szervezési keretét, hiszen a szállítás, a tárolás a kisegítő egységeket is fokozottabb teljesítményű idénymunkára készteti- Ily módon a korszerű eszközökkel dolgozó mezőgazdasági nagyüzemben a betakarítás optimális időtartama az összeegyeztetett és hatékony szervezés eredménye, a teljes gépkihasználás következménye. Köztudomású, hogy az aratás közvetlen részvevője a mezőgépész üzemének szavatolója az alternatívákra figyelő szervezés. A modern kombájnok, a célszerűen összeállított munkaalakulatok akkor dolgoznak maximális hatékonysággal, ha kifogástalanok az üzemeltetési feltételek, kellő ütemű a szállítás, megfelelően összehangolt a munkacsoportok tevékenysége. Nyilvánvaló, hogy a kölcsönhatás olyképpen is érvényesül: minél kifogástalanabbul működnek a gépek, minél fegyelmezettebben dolgozik a mezőgépész, annál sikeresebb a szervezés! Induljunk ki utóbbi összefüggésből, s lássuk, miként válthatjuk valóra azt a pártfőtitkári útmutatást: arassunk veszteségmentesen! A búza esetében például, egy fajtát minimális pergésveszteséggel 4—5 napig lehet aratni. Ha a gazdaságban két-három fajtát termesztünk, akkor hosszabb aratási időtartamra számíthatunk, de csakis olyankor, amikor a fajták érési ideje különböző. Ezért jó betartani azt a szabályt, hogy a fajtaösszetétel meghatározásakor a tenyészidő különbözősége is legyen mérvadó, persze nem csupán az aratás szakaszosságáért, hanem az időjárási viszontagságokat kivédő biológiai előnyökért is! Érthető tehát, miért válik az optimális aratási időtartam technológiai előírásból agrárpolitikai feladattá: biológiai-műszakiszervezési sajátosságok késztetnek, a veszteségeket megelőző gyors betakarításra! A pártfőtitkári utasítás szerint az árpát 3—4 munkanap, a búzát 8—10 munkanap alatt kell learatni! Már egy-két nap késlekedés is számottevő hozamcsökkenést okozhat, éppen annak a biológiai potenciálnak ,a kihasználását akadályozza, melyet tudományos erőfeszítések árán évek alatt hoznak létre, s amelynek értékesítéséért a termelési beruházásokat eszközöljük. Arassunk idejében, s máris kizártuk a termésveszteség egyik okozóját. Kifogástalan műszaki állapot A magvak tarlóra, tüzekbe, pelyvába, szalmába jutása s nem tartályban felhalmozódása, a kombájn műszaki állapotától, a gépkihasználástól függ. A szükséges beállítások mellőzése, a megengedettnél nagyobb megterhelés, a nem megfelelő tömítés, az elmulasztott karbantartás-tisztítás, a gyakori megállás, a termény nedvességtartalmának figyelmen kívül hagyása, a tarló nagy magassága, a vágóasztal rossz működése a szemveszteséget fokozza. Bár ennek a veszteségnek léteznek műsza- Dr. Csapó I. József (Folytatása a 3. oldalon) „Most a fő probléma az, hogy minden erővel munkához lássunk és legfeljebb 3—4 munkanap alatt betakarítsuk az árpát, alaposan előkészítsük és 8—10 munkanap alatt begyűjtsük a búzát. Ehhez minden eszközzel rendelkezünk.“ NICOLAE CEAUSESCU BERUHÁZÁS-JÖVŐALAPOZÁS A Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács júniusi együttes plenáris ülése behatóan foglalkozott a beruházási előirányzatok teljesítésének helyzetével is. „Eltökélten, határozottan kell munkálkodni — mutatott rá Nicolae Ceausescu elvtárs az együttes plénumon elhangzott beszédében — az összes beruházások jó körülmények közötti megvalósításáért. Ez elengedhetetlen mind az idei terv teljesítése, mind pedig, sőt főként a jövő évi terv megvalósítási feltételeinek megteremtése szempontjából". Mint ismeretes, az 1987-es beruházási alapok kiemelt jelleggel olyan objektumok kivitelezésére szolgálnak, amelyek gyarapítják a nyersanyag- és energetikai alapot, elősegítik a mezőgazdasági programok végrehajtását, a termelési folyamatok korszerűsítését. Határozottan folytatódik ugyanakkor a terület- és településrendezési programok valóra váltása; ebben az esztendőben állami alapokból 150 ezer lakás épül, ebből 20 ezer falusi környezetben. Mindez különösen felelősségteljes feladatokat ró a beruházási ágazat dolgozóira, akiknek féléves mérlege — számos példamutató eredmény mellett — több helyen még lemaradást jelez. Mindenekelőtt az energetikai, a kitermelő ipari, a vegyipari és a kohászati kapacitások terén kell gyorsítani az építő-szerelő munkák ütemét. Egyes építőtelepeken az alapanyagok — elsősorban a cement, a vasbeton, a fémszerelvények — felhasználása nagyobb a szükségesnél és a megengedettnél. Ez pedig nemzetgazdasági szinten tekintélyes mennyiségű anyagi értéket köt le feleslegesen, von ki a valóban szükséges hasznosítás köréből és anyagellátási gondokhoz vezethet. A korszerű műszaki eljárások gyorsabb alkalmazására, a gazdaszellem erősítésére van szükség tehát ezen a területen is. A nagyarányú fejlesztési program életbe ültetése megköveteli a beruházási tevékenység szüntelen tökéletesítését, az igényesség fokozását, szigorú rend és fegyelem meghonosítását minden munkahelyen. A forradalmi munkásdemokrácia országos fóruma felhívta az építőtelepek dolgozóit, hogy következetesen tartsák tiszteletben az átadási határidőket, bővítsék az építő-szerelő műveletek gépesítését és iparosítását, vezessenek be modernebb technológiákat, használják ki jobban az építőipari felszereléseket és szállítóeszközöket. Lépjünk fel eltökélten — szól a határozatfelhívás — a tervezett beruházások, különösképpen az olyan objektumok mielőbbi átadásáért, amelyek biztosítják a nyersanyag- és energetikai alap gyarapodását, a termelés korszerűsítését a feldolgozó ágazatokban, a települések rendezését és fejlesztését! Valósítsunk meg minden objektumot a legjobb minőségi és hatékonysági körülmények között! A határidőre és kifogástalan minőségben elvégzett beruházás — szilárd jövőalapozás. LEHETNE JÓ NÉHÁNY TÖMBHÁZZAL TÖBB? KOLOZS MEGYEI LAKÁSÉPÍTŐK TAPASZTALATAIBÓL 4000 lakás átadása szerepel a kolozsvár-napocai Építő-Szerelő Fővállalkozási Tröszt ez évi tervében. Elkészülnek-e idejében, vagy adósok maradnak a múlt évekbeli kimagasló teljesítményeikért többszörösen is kitüntetett lakásépítők? Mielőtt válaszolnánk, mondjuk el, mit tapasztaltunk a helyszínen, a megyeszékhely és a vidék telepein, a még alapozás előtt álló, vagy már majdnem kész, lakókat váró tömbházak között. . Néhány évvel ezelőtt teljesen indokolt volt, ha valaki az épülőfélben levő új lakótelepeket a városok beépítetlen területén kívül, a munkálatok megkezdéséig megművelés alatt álló mezőgazdasági területeken kereste. De változott a helyzet. A területrendezés, a helységek beépíthető területének kijelölése után már nem lehet szabadon terjeszkedni a szántóterületek rovására, az új épületek helyét a képzeletben városfalon belül, már eddig is használt, beépített területen kell megtalálni. Ma már az építkezések túlnyomó többsége a városok belkerületeihez közel, sőt már Keszthelyi Gyula (Folytatása a 3. oldalon) ÉPÍTŐANYAGOK - TERVEN FELÜL A TEMESVÁRI SZAKVÁLLALAT EREDMÉNYEIBŐL A temesvári Építőanyaggyártó Vállalat dolgozói — a termeléskorszerűsítési és munkaszervezési intézkedések maradéktalan életbe ültetésének eredményeként — ütemesen teljesítik a fizikai tervet. Mostanáig a vállalat egyik fő termékéből, az előre gyártott vasbetonelemből például több mint 1000 köbméterrel szárnyalta túl az előirányzatokat. Az árutermelésben mintegy 2 millió lej többletet ért el a munkaközösség, és bővült a kiváló minőségű alapanyagok aránya. Az eddigi eredmények igazolják a dolgozói tanács intézkedéseinek hatékonyságát. Gyakorlatilag az egység a termeléskorszerűsítési program első szakaszában nem hajtott végre költségesebb beruházásokat. Ezzel szemben a szakemberek nagy felelősségtudattal néztek szét „saját házuk táján“, mérték fel és gyümölcsöztették a belső adottságok lehetőségeit, önerőből korszerűsítették például a terrakotta lemezek préselési és zománcozási technológiáját. Valamenynyi gyáregységben és munkatelepen mérhető eredményeket magukba foglaló megoldásokkal járultak hozzá a termelési felületek, valamint a Juhász Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) NAPIRENDEN: A TERMÉSZET- ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM EGY IDŐSZERŰ AKCIÓ ÉS ANNAK MOZGATÓRUGÓI HARGITA MEGYÉBEN fa tájat, amelyet a vonatablakból nézek, a zöld két, egymástól elütő árnyalata uralja: a legelők harsány zöldje s a fenyők mélyzöldje. Mégis, a látványdús fürű térségeken elszórt sötét fenyőcsoportokkal s távolabb, a hegyvonulat vulkanikus kúpjai felé már összefüggőfenyőerdők sűrűjével — annyira változatos rajzolatokat hoz a figyelő szem elé, amelyeket megunni nem lehet és valami hasonlíthatatlan nyugalommal, békességgel telítik az embert. Hasonlíthatatlan, össze nem téveszthető maga ez a csíki táj is, amely fölött most haragos, sötét fellegek úsznak, gomolygó ködfoszlányokat eregetnek fenyők, rétek fölé. A barátságtalan idő ellenére a mindig megújhodó természet, a kissé megkésett nyár ereje máris kitapintható ... Nem véletlen hát — gondolok rá, mielőtt Csíkszeredában leszállnék a vonatról —, hogy ilyenkor tartják Hargita megyében a természet- és környezetvédelem hetét. Meghívója ott lapul táskámban, ígéretesen sorakoztatva számos ismeretbővítő, környezetszépítő és -alakító rendezvényt. Első tájékoztatásra Csíkszeredában, Hargita megye impozáns, új adminisztratív palotájának negyedik emeletén, Cotfas Maria, Hargita megye szocialista művelődési és nevelési bizottságának alelnöknője fogad. A rendezvénysorozat igazi „házigazdájaként" ő ad előzetes áttekintést. — Megyénkban 1980-ban rendeztük meg először a természet és környezet védelmének hetét, s így elmondhatjuk, hogy már hagyománya van. Minden alkalommal legalább tíz-tizenöt fővárosi és más megyéből meghívott neves szakember jelenléte emelte a hét eseményeinek színvonalát, de az idei rendezvény ilyen szempontból is különleges számunkra, mert vendégünk az RSZK Akadémiája Természetvédelmi Bizottságának X. tudományos ülésszaka, amelynek témája: ökológiai alapú természetvédelem. A hazai tudományoskulturális élet több mint hetven személyisége fogadta el meghívásunkat. A szakdolgozatok, előterjesztések igen széles körben fogják át a román kutatás eredményeit és feladatait a természet és a környezet védelme területén, annak a politikának szellemében, amelyet pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs felbecsülhetetlen értékű áttekintéssel ily módon foglalt össze: „Kibővítjük a környezet minőségét ellenőrző rendszereket, annak érdekében, hogy megismerjük a nagy ipari platformok övezeteiben és országunk egész területén a környezet állapotának alakulását és annak irányait. Ugyanakkor bővíteni fogjuk a lakosság, főképp a fiatalság nevelésére irányuló akciókat a környezet minőségének védelme és annak javítása érdekében, beleértve a természetvédelmet is." Ezen megállapítások fényében, Cottas Maria céljaikról, az akciók mozgatórugóiról a továbbiakban még elmondja, hogy az alkalmat felhasználva igyekeznek a lakosság lehető legszélesebb rétegeiben tudatosítani a környezet és a természet óvásának, értékei megőrzésének fontosságát és szükségességét napjainkban, amikor ezt az intenzív gazdasági-társadalmi fejlődés, az urbanisztikai átalakulások, a turisztika bővülése egyaránt nagy mértékben időszerűvé teszi. Mivel a természet- és környezetvédelmi hét egyik fő célja a széles körű nevelés, akcióik a lakosság minden rétegéhez szólnak — gyermekekhez, felnőttekhez, idősekhez egyaránt. Az idén, épp a tudományos ülésszak emelte magasabb szintre a megye több helységében — így Székelyudvarhelyen, Toplicán, Balánbányán, Borszéken és másutt— a szokott előadások, szimpóziumok, filmvetítések, a témához tartozó körben megjelent könyvek ismertetése érdekességét, színvonalát. — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Hargita megye lakosságának tudatában már elfoglalta helyét ez az egy hetet átfogó rendezvénysorozat. Eseményei iránt nagy az érdeklődés, várják, lelkesen vesznek részt bennük az emberek — folytatja Cotfas Mária, hozzátéve: tud is ezekről mindenki, aki e téren valamilyen módon érintett és érdekelt, kezdve az iskolásoktól a mezőgazdaság irányítóiig, a vízgazdálkodási, növényvédelmi, talajjavítási hivatalok, erdészeti felügyelőségek stb. vezető szakembereit is beleértve. Egyes rendezvényeket épp velük közösen szerveznek. Szóvá teszi, hogy a szervezésben a fő szerep a megye Természet- és Környezetvédelmi Bizottságának jut, amely — mint a megyei néptanács szerve — koordinálja a rendezvénysorozatot. D. Mátray Erzsébet (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 311. szám 1987. július 2., csütörtök 4 oldalára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA GEORGES HAOUIT, A LIBANONI KOMMUNISTA PÁRT KB FŐTITKÁRÁT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke kedden fogadta Georges Haouit , a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. A vendég köszönetet mondott, hogy fogadták, hogy alkalma nyílt ellátogatni Romániába, találkozni a Román Kommunista Párt főtitkárával, véleménycserét folytatni vele közös érdekű kérdésekről. A Libanoni KP KB főtitkára messzemenő nagyrabecsüléssel nyilatkozott Románia külpolitikájáról, Nicolae Ceausescu elvtárs nemzetközi munkásságáról, kezdeményezéseiről és akcióiról az emberiség bonyolult problémáinak békés megoldásáért. Ilyen összefüggésben a vendég elismerően szólt Románia építő álláspontjáról a közép-keleti helyzet politikai rendezése, a libanoni béke helyreállítása, Libanon gazdasági-társadalmi életének normalizálása ügyében. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott a kifejezett érzésekért, s békét és jólétet kívánt a baráti libanoni népnek. A találkozó során kiemelték a Román Kommunista Párt és a Libanoni Kommunista Párt baráti kapcsolatait és együttműködését, ennek hozzájárulását az országaink és népeink közötti együttmunkálkodás bővítéséhez és erősítéséhez. A nemzetközi élet számos kérdésének taglalása során megállapítást nyert, hogy a jelenlegi, különlegesen bonyolult körülmények között az összes népeknek, a világ demokratikus és haladó erőinek fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés megkezdéséért, a béke biztosításáért. Egyben hangsúlyozták, hogy politikai, tárgyalásos úton kell rendezni a földkerekség különböző térségeiben fennálló összes feszültségi és konfliktusállapotokat. Nicolae Ceausescu elvtárs megerősítette országunk elvszerű álláspontját a közép-keleti problémák békés megoldása ügyében és hangsúlyozta: nemzetközi konferenciát kell összehívni az ENSZ égisze alatt az övezet helyzetének rendezésére az összes érdekelt államok részvételével, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, valamint Izraelt is. Pártunk főtitkára ilyen öszszefüggésben kiemelte, fokozott erőfeszítéseket kell tenni a jelenlegi libanoni helyzet mielőbbi leküzdéséért, az izraeli haderők teljes és haladéktalan kivonásáért libanoni területről, véget kell vetni mindennemű beavatkozásnak a libanoni belügyekbe és módot kell találni az összes politikai erők széles együttműködésére, a libanoni nép egységének, függetlenségének és szabadságának biztosítására. A találkozón jelen volt Constantin Radu elvtárs, az RKP KB titkára. A PÁRT, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS 7 ÚJÍTÓ TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZMÉINEK FÉNYÉBEN TUDOMÁNYOS MATERIALISTA NEVELÉS ÉS FORRADALMI HUMANIZMUS A címben jelzett összefüggést sokfelől és sokféleképpen lehet megközelíteni. De bármelyik oldaláról is ragadjuk meg a témát, elöljáróban fontos leszögezni, hogy miben áll időszerűsége, miért tarthat számot érdeklődésre. S pártunk dokumentumai miért jelölik meg a tudományos-materialista nevelést az összes nevelő tényezők fontos feladataként. Időszerű a téma, mert időszerű a harc az emberek tudatában még fel-felbukkanó maradi nézetek, misztikus hiedelmek ellen. Ezeknek léte szocialista rendszerünk egyik ellentmondása, hiszen olyan állapotot, helyzetet tükröz, amelynek anyagitársadalmi alapja rég megszűnt. A történelmi materializmus ismérvei szerint a vallás történelmi jellegű társadalmi jelenség, amely objektív folyamatok alapján keletkezett és létezett. Vagy amint Marx mondotta: nem egyéb, mint az ember öntudata, azé az emberé, aki még nem lelt önmagára, vagy ismét elveszítette önmagát. Más szóval, a vallásban emberi tulajdonságok, jellemzők jutnak kifejezésre —■ az elidegenedés eszközeivel. S minthogy az elidegenedésnek mindig objektív, társadalmi okai vannak, ahhoz, hogy megértsük a vallás mibenlétét, előbb a társadalmi létnek és gyakorlatnak azokat a formáit kell szemügyre vennünk, amelyek a vallást eredményezték. A természetfölöttiben való hitre alapozó vallás a saját magyarázatát véli egyedül helyesnek és lehetségesnek a világról; hamis, torz és kettős képet nyújt az embernek a világmindenségről. E kép egyrészt a Földön túli, égi világot „ábrázolja", mely tökéletes és örökkévaló; másrészt a földi világot, mely hitvány és múlandó — tehát mindenképpen roszszabb, alábbvaló az előbbinél és (a vallás szempontjából talán ez a legfontosabb) annak függvénye. Mindennek alapján jött létre a miszticizmus erkölcse és értékrendje, amely téves (hamis) eszményekre, törekvésekre épül, azt hirdeti, hogy az igazi boldogságot csak a túlvilágon érheti el az ember. Ez a „tökéletlen világ" pedig nem egyéb, mint a halhatatlanságot megelőző állapot, amelyben minden, de minden cselekedet a síron túli boldogságot készíti elő. Méltán mondotta Marx, hogy a misztikus hit a népek ópiuma! Idővel a vallás létrehozta saját bonyolult struktúráit. Ide sorolható: változatos és gazdag szertartásrendje, a kultikus megnyilvánulások, intézmények stb. Az osztálytársadalmak kialakulásával és fejlődésével aztán mind nagyobb társadalmi szerephez jut a vallás — mégpedig az elnyomás és a kizsákmányolás eszközeként, hiszen vele jól lehetett ámítani a tömegeket. És hogyne lett volna legnagyobb becsben, ha jogosnak nyilvánította és hirdette a társadalmi egyenlőtlenséget, a földi boldogtalanságot és szenvedést! Azáltal, hogy a természetfölöttit hirdette és feltétlen hitet követelt iránta, tehetetlenségre ítélte, valósággal lefegyverezte az embert, mert hiábavalónak, értelmetlennek minősített minden olyan próbálkozást, amely az emberek sorsának jobbítását célozná. A vallás megjelenése — évezredekkel ezelőtt — arra vezethető vissza, hogy az ember kiszolgáltatottnak érezte magát a természet erőivel szemben és nem értette meg azokat, tehát magyarázatra volt szüksége. A „magyarázatot" pedig a természetfölötti lényekben, jelenségekben vélte megtalálni. A mi társadalmunkban azért idejétmúlt a misztikus hit, mert a letűnt rendszerre jellemző állapotokat tükröz és igyekszik azokat fenntartani. A szocialista forradalom, az új társadalom megteremti az ember felszabadításának szellemi és anyagi feltételeit, s így megszűnik létezni az elidegenedés alapja; a szocialista társadalmi viszonyok az egyéniség sokoldalú érvényesítésének kedveznek. Az új, forradalmi tudat kialakítása — beleértve az ember felszabadítását a miszticizmus befolyása alól — az objektív és szubjektív feltételek megteremtésével egyidejűleg, fokozatosan megy végbe. E tekintetben fontos szerepet játszik a társadalmi viszonyok tökéletesítése, a szocialista erkölcs és méltányosság elveinek érvényesítése, a tudomány és a kultúra széles körű elterjesztése. A szocializmus építése lényegében az új érvényesítését és a régi felszámolását jelenti a társadalmi élet minden területén. Ám a változtatás mindig szembe találja magát az elavult magatartások, nézetek valamelyikével. Ahhoz, hogy eredményesen harcolhassunk a tudatban, erkölcsben, az emberi viszonyulásokban kimutatható negatív jelenségek ellen, mindé- D. Bartha Margit (Folytatása a 2. oldalon) A példátlan fejlődés útját járja évek óta Szováta városa és a hozzá tartozó híres fürdőhely. Egyebek között korszerű bútorgyár, szolgáltató vállalat, autójavító és asztalosműhelyek, transzformátor-állomás, széles kisipari szövetkezeti hálózat épült. A város ipari termelése jelenleg csaknem 1 milliárd lej, szemben az 1965. évi csupán 67 millióval. Az utóbbi 22 esztendő során 1226 lakás, iskolák, bölcsődék és óvodák, nagy vízmű és víztisztító állomás, újabb kereskedelmi egységek létesültek Szovátán. A kiemelkedő urbanisztikai létesítmények közé tartozik az Ursul negru szállodakomplexum, az új postaépület automata telefonközponttal, a fürdőtelepi pihenőövezet.