Előre, 1987. július (41. évfolyam, 12310-12336. szám)

1987-07-02 / 12311. szám

SZÓFIA ROMÁN—BOLGÁR MEGBESZÉLÉSEK Június 29-én és 30-án Ion Stoian elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a KB titká­ra, aki a Bolgár KP meghívá­sára látogatást tett Bulgáriá­ban, találkozott Milko Balev elvtárssal, a Bolgár KP KB Politbürójának tagjával, a KB titkárával és Dimitar Sztanisev elvtárssal, a Bolgár KP KB titkárával. A megbeszélések során mélyreható vélemény- és ta­pasztalatcserét folytattak a román és bolgár népnek a szo­cialista társadalom építésével a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán és a Bol­gár Kommunista Párt XIII. kongresszusán megszabott célkitűzések valóra váltásával kapcsolatos törekvései és e­­redményei kérdésében. Ki­domborították a sokoldalú ro­mán—bolgár kapcsolatok szüntelen elmélyítésének és kiszélesítésének széles körű lehetőségeit a legmagasabb szinten aláírt dokumentumok­nak és megállapodásoknak megfelelően, kihangsúlyozva ezzel kapcsolatban a pártvo­nalon létrejött cserék megkü­lönböztetett szerepét. A találkozók során ugyan­akkor megbeszéléseket foly­tattak a nemzetközi élet, a kortárs kommunista és mun­kásmozgalom kérdéseiről. SZOVJETUNIÓ FONTOS TÖRVÉNYEKET FOGADTAK EL A LEGFELSŐBB SZOVJET ÜLÉSSZAKÁN Moszkvában befejezte mun­kálatait a Szovjetunió Leg­felsőbb Szovjetjének üléssza­ka, amely az ország gazdasági és társadalmi élete szempont­jából nagy jelentőségű doku­mentumokat vitatott meg és hagyott jóvá, így a legfelsőbb törvényhozási fórum képvise­lői elfogadták az állami vál­lalatokra vonatkozó törvényt, amely előirányozza a munka­­közösségek tevékenységének alapját képező önigazgatás, önálló gazdálkodás és önfi­nanszírozás fejlesztését. Ez a törvény nagyobb lehetősége­ket biztosít a dolgozói kezde­ményezések kibontakoztatásá­ra, ugyanakkor növeli a fele­lősséget az egész tevékenység iránt. Az ülésszakon előterjesztett jelentésében Nyikolaj Rizs­­kov, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának elnöke többek kö­zött rámutatott, hogy a nem­zeti gazdasági mechanizmus­nak olyan termelési és szo­ciális feltételeket kell terem­tenie a munkaközösségek te­vékenysége számára, amely ösztönzi a vállalatokat a rá­juk háruló legfőbb feladat — a nemzetgazdaság és a lakos­ság termékszükségletének mi­nél, teljesebb kielégítése mi­nél kisebb költségek mellett — teljesítésében. A termelés fokozása és a társadalmi fej­lődés — hangsúlyozta jelen­tésében a kormányfő — ezen­túl közvetlenül és szigorúan függ a termelési tevékenység eredményeitől. A Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnö­ke, Andrej Gromiko az ülés­szakon jelentést terjesztett e­­lő az államélet fontos kérdé­sei nyilvános megvitatására vonatkozó törvénytervezet­tel kapcsolatban. A tör­vénytervezet — mondotta a szónok — kimondja, hogy az ország politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb irányvonalaira vonatkozó problémákat nyilvános vitára bocsássák. A Legfelsőbb Szovjet kép­viselői megvitatták és­ jóvá­hagyták ezt a törvényt, u­­gyancsak megvitattak és jóvá­hagytak más törvényeket is. „Nagyra értékeljük az Európában és más föld­részeken kialakult békemozgalmakat, és úgy vél­jük, a jelenlegi körülmények közepette fokozni kell a néptömegek, a népek küzdelmét, meg kell erősíteni a békeszerető erők együttműködését és szolidaritását a fegyverkezési hajsza leállításá­nak, a háborús veszély kiküszöbölésének, a béke biztosításának alapvető célkitűzése valóra váltá­sa érdekében”. NICOLAE CEAUSESCU * S A nemzetközi helyzet ál­landó súlyosbodásának, a fegyverkezési hajsza fokozódásának körülményei kö­zött nincs olyan ország, amely­nek népe ne a békét óhajtaná. A szakértők egybehangzó véle­ménye szerint nem véletlen te­hát, hogy a korábbi időszakok­kal szemben évtizedünkre első­sorban a békemozgalmak fejlő­dése és kiszélesedése nyomja rá bélyegét. Mindez annak az általánosan elfogadottá vált felismerésnek az eredménye, hogy amikor a haladás, a fejlődés lehet az emberiség egyetlen alternatívá­ja, a tömegpusztító fegyverek felhalmozásának, a fegyver­gyártásnak a fokozása csakis zsákutcába vezethet. Ebből fa­kad az a nyilvánvaló következte­tés is, hogy ma minden gondol­kodó embernek, kormányzatnak, minden tisztességes politikának síkra kell szállnia azért, hogy megmentse az emberiséget a létét fenyegető fegyverektől, a világpusztító háborútól, az űrhá­borútól. A nyolcvanas évek elején mindinkább sajátos jelenségként körvonalazódott a már több év­tizedes hagyományokra vissza­tekintő békemozgalom és ezzel bebizonyosodott, hogy a politi­kai életben számolni kell a jól tájékozott és szakavatott hábo­rúellenes és antinukleáris moz­galmak szerepével és erejével. Napjainkban mintegy ezerre becsülik a nyugat-európai béke­mozgalmak, szervezetek, csopor­tosulások számát. Ezek egy ré­sze a két világháború közötti mozgalmakban gyökerezik, má­sok az 50-es évek békemozgal­mainak hagyományait folytatják, a legtöbb azonban újabb kele­tű. A jelenséget a legkülönbö­zőbb szemléletek és szempontok alapján vizsgáló politológusok e­­gyetértenek abban, hogy a sok­színű európai leszerelési és bé­kemozgalom olyan szerkezeti je­lenség, amelynek fellépése törté­nelmi jelentőségű lehet az euró­pai biztonság létrehozása szem­pontjából. A békemozgalom fő jellemző­jeként általában sokszínűségét és összetettségét említik: a stra­tégiai vonatkozások, védelmi problémák, a nukleáris veszély általános kérdésköre mellett e mozgalmak felvállalták a tilta­kozás egész skáláját. Különbö­ző politikai meggyőződésű, kü­lönböző társadalmi kategóriá­kat képviselő résztvevőit a közös célkitűzés egyesíti, s e politikai, ideológiai és társadalmi sokszí­nűség a mozgalom tömegjelle­­gében ölt testet. Óriási földrajzi kiterjedtsége mellett a mozgalomra az is jel­lemző, hogy tevékenysége folya­matos, fellépései gyorsak és ha­tározottak. Mindez a megnyil­vánulási formák sokféleségében is megfigyelhető: békemenetek indulnak Stockholmból, Rómá­ból, Hamburgból, Amszterdam­ból vagy Brüsszelből, „békeka­ravánokat" szerveznek az északi országokban, „béketáborozáso­kat" Angliában és Olaszország­ban, több mint 150 kilométer hosszú „emberlánccal" kötnek össze két amerikai katonai tá­maszpontot az NSZK-ban, s u­­gyanazt a célt szolgálja a szá­mos míting, kongresszus, szim­pózium, szeminárium, aláírás-gyűjtési akció vagy béketünte­tés. A békemozgalom közismerten egyetemes jellegét meghatároz­za, hogy a nukleáris fegyverek nem ismernek ország- és konti­nenshatárokat, nem tesznek különbséget népek és népek, különböző meggyőződések kö­zött, hiszen egy nukleáris ka­tasztrófa válogatás nélkül szed­né áldozatait. Nyilvánvaló viszont, hogy a jelenlegi mozgalom nem az atomveszély kiváltotta félelem egyszerű lecsapódása, hanem ennél sokkal összetettebb jelen­­ség. Ennek egyik oka az úgyne­vezett „nemzedékváltás": fel­nőtt egy olyan generáció, amely nem ismeri közvetlenül a hábo­rú borzalmait, magasabb kép­zettségben részesült, ismeretei vannak a nukleáris fegyverekről és ennek megfelelően másképp viszonyul hozzájuk. Ugyanakkor — s ez az ok sajátosan az eu­rópai viszonyokhoz kapcsolódik — földrészünkön nagy mennyi­ségű fegyver, mindenekelőtt nukleáris fegyver gyűlt fel, ami a legkülönbözőbb körök és ré­tegek jogos aggodalmát váltot­ta ki. Az új békemozgalmak másik figyelemreméltó vonása, hogy a békéért folytatott harc taktikai és stratégiai célkitűzései körüli viták mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mozgalom intézményesítésére, amely feltét­lenül erősítené hatékonyságu­kat. Ezzel függ össze például az a törekvés, hogy az el nem köte­­lezettségi mozgalomban meg­figyelői státust szerezzenek, és hogy képviseltessék magukat a nemzetközi szervezetekben, első­sorban az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A békemozgal­mak integrációja az ENSZ-ben azonban, nem csak a mozgalmak tekintélyét növelné, hanem a vi­lágszervezetét is, amely erőt me­ríthetne ahhoz a békepolitiká­hoz, amelyet már korábban is támogatott Elég itt felelevení­teni azt a szocialista Romána népe által is örömmel üdvözölt ENSZ-határozatot, amelynek ér­telmében az elmúlt esztendőt a Béke Nemzetközi Évének nyilvá­nították. Az ENSZ-ben elfoga­dott békeprog­ram az egész em­beriség — és valamennyi béke­­mozgalom — óhaját fogalmazta meg, amikor kimondta, hogy a béke a társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi biztonság, a nemzeti függetlenség, a köl­­­csönösségen alapuló államközi kapcsolatok előfeltétele; a le­szerelés, a nukleáris katasztrófa megelőzése nélkül nem közeled­hetünk a világbéke felé; szük­­ség van az országok közötti bi­zalomra, párbeszédre, együttmű­ködésre, arra, hogy a kormá­nyok, a különböző tömegszerve­zetek a béke megőrzése érdeké­ben tevékenykedjenek; a béke szolgálatába kell állítani a ne­velést, a kultúrát és a tudo­mányt, a tömegkommunikáció összes eszközeit; csupán a béke biztosíthatja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, az emberiség olyan átfogó problé­máinak megoldását, mint a gyengén fejlettség felszámolása, az oktatás, az egészségügy javí­tása, a környezet megóvása. Valóban, 1986 a jelentős, át­fogó javaslatok kidolgozásának esztendeje volt, s a kezdemé­nyezések sora 1987 első felében is folytatódott. Ezek eredménye­ként ma — első ízben a második világháború óta eltelt időszak­ban — megnyílt az európai kö­zép-hatótávolságú rakéták ki­küszöbölésének reális távlata. A közvélemény, az európai béke­­mozgalmak fokozzák erőfeszíté­seiket, hogy a jelenlegi megbe­szélések és tárgyalások mielőbb finalizálódjanak, az emberiség ne tékozolja el az első tényleges nukleáris leszerelési megállapo­dás megkötésének történelmi e­­sélyét. Az európai békemozgalmak korántsem teljes számbavétele nem zárható le anélkül, hogy ne térnénk ki a tudomány jelen­legi bonyolult társadalmi szere­pére. Kétségtelen ugyanis, hogy a tudományos eredmények fo­kozott hadiipari alkalmazása vezetett a tömegpusztító fegy­verek megszületéséhez, ám me­rő tévedés lenne azt hinni, hogy az emberiséget fenyegető ve­szedelem gyökereit korunk tudo­mányos-műszaki forradalmában kellene keresni. A tudományos és műszaki fejlődés nem ter­mészetéből fakadóan, nem szük­ségszerűségként vált a tömeg­­pusztító fegyverek létrehozójává. Éppen ezért az esetleges nuk­leáris háború felelőssége még elvileg sem hárítható eleve a tudósokra. A béke vagy a háború mellett való döntés sohasem tu­dományos, hanem politikai ter­mészetű. De minthogy a tudo­mány és a politika egyre szo­rosabban összefonódik az embe­riség jövőjének biztosítása ér­dekében, kölcsönös viszonyuk erősödése növeli mind a politi­ka, mind pedig a tudomány szerepét az emberiség előtt álló alapvető opcióban: folytatja a fegyverkezési hajszát, tehát to­vább halad az önpusztítás felé, vagy a leszereléssel az életet választja. A tudósok felelősségtudatá­nak fokozódása a magyarázata annak, hogy egyre inkább nö­vekszik azoknak a nemzeti és nemzetközi egyesületeknek a száma, amelyek a legkülönbö­zőbb tudományok képviselőit e­­gyesítik abban a közös törekvés­ben, hogy ne vegyenek részt katonai célú kutatásban, és mindent megtegyenek a közvé­lemény tárgyilagos tájékoztatá­sáért egy lehetséges atomhá­ború veszélyét illetően. Elég itt a Pugwash-konferenciák elem­zéseire hivatkozni, azoknak az európai kutatóknak a nyilatko­zataira, akik visszautasították részvételüket az SDI program­ban, vagy az orvosok egyre erő­södő atomháború-ellenes moz­­galmá­ra. Ebben az összefüggésben értékelhető az a mélységesen humanista, forradalmi szemlélet, amelynek jegyében a Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizott­sága alapító elnöke, doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő vezetése alatt kifejti tevékenységét. A bizottság egyik célkitűzése, hogy fokozza a pár­beszédet és az együttműködést a világ öszes békeharcos szerve­zeteivel az összes erők egyesíté­se érdekében, a béke és a né­pek szabadsága eszméinek je­gyében. Rendezvényeink legfőbb célja annak tudatosítása, hogy a tudomány képviselőire nap­jainkban alapvető felelősség há­rul a kortárs világ előtt tornyo­suló nagy problémák megoldá­sában. A bizottság egyik érté­kes kezdeményezése, hogy a genfi leszerelési konferencia elé terjesszen egy munkadokumen­tumot, amelyben javasolja meg­felelő keret létrehozását annak érdekében, hogy a tudósok ve­gyenek részt közvetlenül a lesze­relési tárgyalásokon és hallassák szavukat a tudomány és techni­ka vívmányainak kizárólag az embert szolgáló célokra való fel­­használása érdekében. Országunk, Nicolae Ceausescu ■ elnök külpolitikai szemlélete és egész nemzetközi tevékenysége a béke megőrzésére, a háborúk be­szüntetésére és a nemzetek éle­téből való végleges kiiktatására irányul. Minden országnak, füg­getlenül nagyságától, gazdasági erejétől, földrajzi helyzetétől, politikai rendszerétől, ki kell vennie részét az egyetemes béke megteremtéséből, megőrzésé­ből. Ez az elv érvényesül Romá­nia nemzetközi tevékenységében akkor is, amikor síkraszáll a vi­lág békeszerető erőinek össze­fogásáért. A béke- és leszerelési mozgal­mak követeléseit messzeme­nően támogatják a román köz­vélemény nagyszabású meg­nyilatkozásai, állásfoglalásai, az utóbbi években lezajlott béke­tüntetések és nagygyűlések, tu­dományos és kulturális rendez­vények, de mindenekelőtt a Nicolae Ceausescu elnök által az állampolitika szintjén kife­jezett szolidaaritás és támogatás. A béke megvédelmezését célzó összes erőfeszítések felkarolása, az önálló kezdeményezések — mint az ország fegyverzetének, csapatállományának és katonai kiadásainak az 1986. novemberi népszavazás nyomán végrehaj­tott 5 százalékos csökkentése­k a román külpolitika szerves al­kotóelemei. A jelenség politikai fontossá­gát hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs, amikor rámu­tatott: „Határozott meggyőződé­sünk, hogy a népek újabb di­menziókat fognak adni az euró­pai civilizáció megsemmisítésé­vel fenyegető veszély elleni küz­delemnek és végül érvényt sze­reznek akaratuknak... Úgy vélem, hogy ez a mozgalom még nem mondta ki végső szavát és olyan erővel rendelke­zik, amely meghallgatásra talál mindazoknál, akik felelősség­gel tartoznak a béke ügye és az iránt, hogy biztosítsák az em­berek alapvető jogát, az élethez, a szabadsághoz és függetlenség­hez való jogát". A békemozgalmak felvállalták az „elrettentés doktrínájának" tagadását, a fegyverkezési haj­sza megszüntetésének, az em­beriség létét veszélyeztető atom­fegyverek kiküszöbölésének, egy olyan új nemzetközi légkör, o­­lyan nemzetközi viszonyok ki­alakításának követeléseit, ame­lyek arra hivatottak, hogy meg­óvják az emberiséget a háború borzalmaitól, a pusztulás veszé­lyétől. Rostás M. Irén A LESZERELÉSI ÉS BÉKEMOZGALMAK NÖVEKVŐ SZEREPE EURÓPÁBAN GŐZHAJTÁSÚ GÉPKOCSI A harkovi műegyetem hall­gatói olyan gépkocsi modell­jét tervezték meg, amelynek motorja benzin vagy gázolaj helyett a gőz energiáját hasz­nosítja. Víz helyett azonban egy olyan különleges anyagot használnak, amelynek forr­­pontja nagyon alacsony. A gőzfejlesztést oxidáció útján nyert hővel végzik, tehát nyílt tűz nélkül. A kocsi érdekessé­ge, hogy nincs sebességváltója, ha leáll, akkor a motor is be­szünteti működését. PÉNZHAMISÍTÓK Lyonban nemzetközi érte­kezletre került sor, amely a pénzhamisítás kérdésével fog­lalkozott. A találkozón, amely­re az Interpool kezdeményezé­sére került sor, 130 ország rendőrségének és bankjainak képviselői vettek részt azzal a céllal, hogy egyeztessék erőfeszítéseiket a pénzhamisí­tók ellen. Az értekezlet — a­­mint azt az EFE hírügynökség jelenti — megállapította, hogy Európában Olaszország, míg Latin-Amerikában Kolumbia tartja a pénzhamisítás csú­csát. Az amerikai dollárt ha­misítják a legtöbben, a jegy­zett 13 000 hamisítási kísérlet­ből 12 000 a „zöld biléta“ ellen irányult. ÓRIÁS KRÁTER Egy kanadai geológus az Atlanti-óceán mélyén olyan óriáskrátert fedezett fel, a­­melynek korát 50 millió évre becsülik, s valószínű, egy szo­katlan méretű meteorit becsa­pódásakor keletkezett. A vi­lágűrből érkezett tömeg átmé­rője legalább két kilométer le­hetett, s becsapódásakor ak­kora robbanást idézhetett elő, amely felér a földön levő ösz­­szes atombomba erejével. A kráter Ú­j-Skóciától délre fek­szik, 110 méter mélységre a víz alatt, átmérője 45 kilomé­ter, mélysége pedig meghalad­ja a 3000 m-t. Vannak olyan vélemények, mely szerint a dinosaurusok egy hasonló objektum becsapódása követ­keztében pusztultak el, 65 mil­lió évvel ezelőtt, amikor a föld éghajlata hirtelen változá­sokon ment át. KIADVÁNY A 139 évvel ezelőtt Marx és Engels által közzétett a Kom­munista Párt kiáltványa című munka nemrégiben Írország­ban gael nyelven is megjelent. Mint ismeretes, a jeles munkát eddig több mint száz nyelvre fordították le, gael címe: Fo­rogna Na Gcumannach. DINOSAURUS Kínai paleontológusok nem­régiben óriási dinosaurus ma­radványaira bukkantak, a­­mely, mint megállapították, a legnagyobb ilyenszerű lelet, a­­melyet feltártak az ázsiai kon­tinensen. A Qagan Nur észak­kínai helység közelében talált maradványokból arra követ­keztetnek, hogy a 130 millió évvel ezelőtt élt állat hossza 21 méter, magassága pedig 6 méter volt. OLTÓSZER LEPRA ELLEN Spanyol kutatók John Law­­son Stanford mikrobiológus vezetésével hatékony oltószert fedeztek fel a lepra ellen. Az új szer arra készteti a beteg szervezetét, hogy védekezzék a lepra bacilusai ellen. Az oltóanyagot mycobacterium vaccae-ből készítették, amely ugyanazokkal a tulajdonságok­kal rendelkezik, mint a lepra bacilusai. A szakemberek 1985-ben kezdték meg az oltó­szer kipróbálását, aminek so­rán az esetek többségében hatékonynak bizonyult.. RÉSZECSKEESŐ A Los Alamos-i Laborató­rium szakemberei szerint a Föld ózonernyőjén keletkezett lyukakat heves részecskeeső kelti. A mesterséges bolygók­ról végzett megfigyelések sze­rint a magas energiatöltéssel rendelkező elektron-zápor 27 naponként bombázza a légkö­rünket, amelynek során fel­bontja a több atomos ózont. KOLOSSZUS A Rodosz szigetét övező partvizekben folytatott régé­szeti kutatások során 40 m mélységben több hatalmas, megmunkált kőtömböt fedez­tek fel, amelyekről azt állít­ják a szakemberek, hogy az i.e. 300-ban épült rodoszi ko­losszus maradványai, amely, mint ismeretes, i.e. 226-ban földrengés következtében ösz­­szeomlott. A világ hét csodája közé számított kolosszus Apol­­lónt ábrázolta, s 34 m magas volt. DUPLA KERÉKEN Több személygépkocsi-gyár konstruktőreiben felmerült az az ötlet, hogy, akárcsak a te­herautókat, a kiskocsikat is lássák el dupla kerékkel, ami­nek véleményük szerint szám­talan előnye lenne: biztonsá­gosabb vezetés, kisebb a féke­zési távolság, gumidefekt ese­tén pedig megvan a tovább­haladási lehetőség. AUKCIÓ Párizsban és Londonban csaknem egyszerre két árve­rezési csúcs született. Miköz­ben a párizsi aukción Claude Monet (1840—1926) Virágcso­kor című impresszionista ké­pe 13,8 millió frankért (2,24 millió dollárért) kelt el, addig Londonban Lewis Carroll Alice a Csodaországban című könyve első kiadásának egyik példánya John Tenniel erede­ti rajzaival 148 500 font ster­lingért (237 600 dollárért) ta­lált gazdára. A kötet 1872-ben jelent meg a XIX. századi írók illusztrált sorozatában. n (in 4 ------------- NEMZETKÖZI ÉLET VARSÓ: Véleménycsere a bécsi találkozó munkálatairól Varsóban ülést tartottak a Varsói Szerződésben részt ve­vő államok külügyminiszter­­helyettesei .Ebből az alkalom­ból véleménycserét folytattak a bécsi találkozó munkálatai jelenlegi szakaszával kapcso­latban, kidomborítva a talál­kozón részt vevő valamennyi ország erőfeszítései fokozásá­nak szüksé­gességét annak ér­dekében, hogy az az európai bizalom és biztonság megerő­sítését és az együttműködés fejlesztését szolgáló pozitív e­­redményekkel záruljon. Országunk részéről a meg­beszélésen egy küldöttség vett részt, élén Traian Pop kül­ügyminiszter-helyettessel. A JKSZ KB Elnökségének ülése Bosko Krunics elvtársat választották az elnökség elnökévé A Jugoszláviai Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága Elnökségének ülésén Bosko Krunics elvtársat meg­választották a JKSZ KB El­nökségének elnökévé egyéves mandátummal, a JKSZ szer­vezeti szabályzata és a JKSZ KB Elnökségének működési szabályzata alapján — közli a Tanjug hírügynökség. Bosko Krunics ebben a tisztségben Milanko Benovi­­cát követi, akit a múlt év jú­niusában választottak meg az elnökség elnökévé. PROTEKCIONISTA INTÉZKEDÉSEK BÍRÁLATA AZ ECOSOC ÜLÉSSZAKÁN Genfben folytatja munkála­tait az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, az ECOSOC. Felszólalásában számos kül­dött hangsúlyozta ki a közvet­len összefüggést a világon fennálló nagy problémák megoldása és a leszerelés megvalósítása között, így pél­dául az ECOSOC elnöke, Eu­­geniusz Noworyta (Lengyelor­szág) rámutatott, hogy a fegy­verkezési hajsza leállításával felszabadíthatók az emberisé­get foglalkoztató sürgős gaz­dasági és társadalmi problé­mák megoldásához szükséges erőforrások. Jaskaran Singh Teja (India) értékelése szerint elválasztha­tatlan kapcsolat áll fenn a bé­ke, biztonság, leszerelés és fejlesztés között. A fegyverek­ről történő lemondás lényegé­ben az erőforrások ésszerű felhasználását jelentené gaz­dasági haladás elérésére. Abdul Jabbar Al-Haddawi (Irak) rámutatott, hogy a fej­lődő országok kiváltképpen érdekeltek a fegyverkezési versengés leállításában, mivel hatalmas pénzalapok fegyve­rekre történő pazarlása káro­san hat ki ezen országok gaz­dasági helyzetére. Szaad Ab­­dalla (Szíria) kijelentette, hogy a tartós békéért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért foly­tatott harc az egész nemzetkö­zi közösség elsőrendű felada­tát kell hogy képezze politi­kai és gazdas­ági-t­á­rsadal­mi meggondolásból egyaránt. Számos fejlődő ország kép­viselője ítélte el az ipari álla­mok kereskedelmi protekcio­nista politikáját, állást fog­laltak az új nemzetközi gaz­dasági rend megteremtése mellett. Hangsúlyozták u­­gyanakkor, hogy ésszerű szint­re kell emelni a nyersanyagok árát, helyes megoldást kell találni a küladósság problé­májára. Kidomborítva, hogy a protekcionista intézkedések több tízmilliárd dolláros kárt okoztak a fejlődő országok­nak, számos felszólaló kitért az ilyen gyakorlatok káros gazdasági és társadalmi kiha­tásaira. A vitában felszólaló képviselők rámutattak továb­bá, hogy az iparosított Észak és a gyengén fejlett Dél közötti gazdasági szintkülönbségek szüntelen növekedése veszé­lyezteti a világbékét és stabi­litást. Redactia ELŐRE: 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1 Öt világrész híres WOJCIECH JARUZELSKI, a Lengyel NK Államtanácsá­nak elnöke, aki hivatalos lá­togatást tesz Japánban, Tokió­ban megbeszéléseket folytatott Yasuhiro Nakasone minisz­terelnökkel a kétoldalú kap­csolatokról, valamint a nem­zetközi élet alapvető kérdései­ről, köztük az európai és ázsi­ai nukleáris leszerelés problé­májáról. A VÖRÖSKERESZT NEM­ZETKÖZI BIZOTTSÁGA nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben rámutat, hogy a nicara­­guai ellenforradalmárok a Vöröskereszt emblémája alatt hadianyagot szállítanak. A dokumentum közzéadását megelőzően a Newsweek című amerikai folyóirat egy fényké­pet közölt, amelyen látható, amint az ellenforradalmárok egy csoportja kirak egy vörös­­keresztes jelzésű helikoptert. EGY AMERIKAI FELDE­RÍTŐ REPÜLŐGÉP megsér­tette a Koreai NDK légiterét Kosong város közelében, az ország felségvizeinek térségé­ben. Amint az ACTC hírügy­nökség hangsúlyozza, június hó folyamán ez a 11. ilyen jellegű akció, s ez jelentős mértékben hozzájárul a fe­szültség fenntartásához a Ko­reai-félszigeten. GEORGIOSZ RAFTOPOU­­LOSZ, a Görögországi Mun­kaszövetség elnöke megsebe­sült egy szélsőséges csoport el­lene elkövetett merénylete so­rán. A Brüsszelben tartózkodó Andreasz Papandreu görög miniszterelnök határozottan elítélte a merényletet. VIETNAM SZK MINISZ­TERTANÁCSA akcióprogra­mot fogadott el a következő hat hónap gazdasági feladatai végrehajtásának biztosítására. A VNA hírügynökség rámu­tat, hogy a vietnami kormány a hangsúlyt a gazdaság haté­konyságának növelésére, az állami szervek tevékenységé­nek javítására, a társadalmi viszonyok tökéletesítésére he­lyezi. BURUNDI KÖZTÁRSASÁG AZ ÖNÁLLÓ FEJLŐDÉS NEGYEDSZÁZADA N­egyedszázaddal ezelőtt indult el az önálló fej­lődés útján Afrika e­­gyik legkisebb állama, Burun­di Köztársaság. A hosszas gyarmati uralmat felváltó függetlenség mélyreható vál­tozásokat eredményezett a magas hegyek és termékeny völgyek, füves puszták és a gyorsvízű folyók (köztük a Nílus legdélibb forrása, a Ka­­gera Mukaseny) országában. A fiatal állam —a többi afri­kai országokhoz hasonlóan — elsőrendű feladatnak tekintet­te a gyengén fejlettség le­küzdését, a lakosság döntő többségét foglalkoztató alap­vető ágazat, a mezőgazdaság fejlesztését, a gazdag altalaj­kincseket hasznosító-feldolgo­zó önálló nemzeti ipar kiépí­tését.­ A mezőgazdaságban a függetlenség első éveiben földreformot valósítottak meg, s rátértek a termelés sokrétűbbé tételére. Az u­­tóbbi években végzett feltá­rásoknak köszönhetően Bu­rundiban a világ egyik leg­nagyobb nikkeltartalékait fe­dezték fel, bányáiban emel­lett ónt és tantált, aranyat és ezüstöt is hoznak felszínre. A főváros, Bujumbura közelé­ben az utóbbi években ipari platform épült ki, ahol mező­­gazdasági gépgyár, textil- és cementgyár található, s beren­deztek egy hajóépítő telepet is. Az afrikai országok őszinte barátjaként, a szocialista Ro­mánia együttműködési kap­csolatokat épített ki Burundi Köztársasággal is. A szünte­lenül fejlődő kétoldalú kap­csolatok krónikájának kie­melkedő jelentőségű esemé­nyét képezte N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elvtársnak, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt 1979-ben Burundiban tett látogatása, és Jean Bap­tiste Bagaza elnökkel folyta­tott gyümölcsöző megbeszé­lései, amelyek feltárták az e­­gyüttműködés kölcsönösen e­­lőnyös elmélyítésének konkrét útjait és lehetőségeit. RUANDA KÖZTÁRSASÁG A FÜGGETLENSÉG 25. ÉVFORDULÓJA J­úlius elsején történel­mének legnagyobb je­lentőségű eseményéről, a függetlenség kikiáltásának 25. évfordulójáról emlékezett meg Ruanda Köztársaság csaknem ötmilliós népe. Az afrikai földrész középső öve­zetében, az Egyenlítőtől délre elterülő Ruandában, ahogy gyakran emlegetik, az ezer domb és 4000 métert megha­ladó vulkanikus hegyek or­szágában is megújító változá­sok mentek végbe az önálló fejlődés időszakában. A gaz­daságfejlesztési tervek előte­rében a lakosság négyötödé­nek megélhetését biztosító mezőgazdaság modernizálása, a termelés számottevő növelé­se mellett a lendületes iparo­sítás állt. A ruandai hatósá­gok előirányozták a gazdag ón-, vas- és volfrámtartalé­­kokat hasznosító iparegy­ségek felépítését. Ennek során olvasztókat és acélmű­vet, vegyipari üzemeket és é­­pítőanyagipari egységeket, mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalatokat és tex­tilgyárakat helyeztek, illetve helyeznek üzembe. A növekvő energiaszükséglet fedezésére az országban számos vízi és hőerőmű épült. Románia és Ruanda között, az évek során baráti és együtt­működési kapcsolatok alakul­tak ki. Az országaink között aláírt hosszú lejáratú kereske­delmi egyezmény és más meg­állapodások kedvező keretet teremtettek a mindkét fél szá­mára előnyös együttműködés fokozatos kiépítésére gazdasá­gi, műszaki-tudományos és kulturális téren egyaránt. Várdai Ferenc ELŐRE - 1987. július 2. SPORT • TELEX • Atlétika • A göteborgi B- csoportos női Európa Kupa ver­senyen válogatottunk fölénye­­­sen, 106 ponttal szerezte meg az első helyet. A további sorrend: Magyarország 83 pont, Olasz­ország 80,5 pont, Svájc 69,5 pont, Finnország 65,5 pont stb. E rangos siker nyomán váloga­tottunk bekerült az Európa Ku­pa elit csoportjába. A második versenynapon atlétanőink hat győzelmet szereztek: Doina Me­­linte 1500 m síkfutásban 4 p 03,04 mp-cel, Vali Ionescu tá­volugrásban 6,92 m eredmény­nyel, Mihaela Loghin súlylö­késben 18,74 méterrel, Gabriela Mihalcea magasugrásban 1,96 méterrel, Iolanda Oan­a 200 m síkfutásban 23,09 mp-cel és 4 x 400 m stafétánk 3 p 30,63 mp­­cel. • Ökölvívás • A jugoszláviai Pristinában lezajlott Balkán­bajnokságon a súlycsoportok sorrendjében a következő spor­tolók nyertek bajnoki címet: papírsúly: Marian Grndac (Ro­mánia); légsúly: Kirov (Bulgá­ria); harmatsúly: Ion Guzganu (Románia); pehelysúly: Szimics (Jugoszlávia); könnyűsúly: Ma­­janics (Jugoszlávia); kisváltó­­súly: Chitak (Törökország); váltósúly: Latifi (Jugoszlávia); középsúly: Makoli (Jugoszlá­via) ; nagyváltósúly: Redzepi (Jugoszlávia); félnehézsúly: Vaszics (Jugoszlávia); nehéz­súly: Sztefanopoulosz (Görög­ország) ; ólomsúly: Szaliku (Jugoszlávia). • Tenisz • A wimbledoni nemzetközi tenisztorna máso­dik fordulójában az ausztráliai Peter Doohan — nagy megle­petésre — legyőzte a nyugatné­met Boris Beckert, a harmadik­ban pedig 6—7, 4—6, 6—3, 6—4, 12—10 arányú győzelmet aratott az amerikai Leif Shiras ellen. Ugyancsak a harmadik forduló­ban Mats Wilander 7—6, 6—1, 6—3 arányban felülmúlta hon­fitársát, Jonas Svenssont, a ju­goszláv Szlobodan Zivojinovics 7—6, 7—5, 7—6 arányban bizo­nyult jobbnak az angol Jeremy Batestnél, az amerikai Jimmy Connors pedig 6—1, 6—2, 6—7 6—3 arányban győzött az új-zé­­landi Kelly Evernden ellen. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii TAKARÉK- ÉS LETÉTI PÉNZTÁR AZ 1987. JÚNIUS 30-I HÚZÁSON NYERTES CEC-KÖTVÉNYEK HIVATALOS LISTÁJA Egész nyereményt folyósíta­nak a 200 lejes kötvényekre. A n­yereményérték magában fog­lalja a nyertes kötvény névérté­két is. A nyereményeket a CEC-le­­rendeltségek, -fiókok, illetve -ügynökségek fizetik ki. A 000001—099999 sorozatszámú, 31—200 közötti folyószámú CEC- kötvényeknél a hivatalos listá­val való egybevetéskor a soro­zatszám első zéróját nem kell figyelembe venni. 1 2 • 6 gyj & i fi |1 1 a et Z» d­ ni c› o c a o * '14 Gm t Z 5 ‡! ® › S M 1 68559 203 50 000 1 47898 66 50 000 1 00157 67 50 000 1 66617 21 50 000 1 96771 58 40 000 1 56125 48 40 000 1 10143 78 40 000 1 41564 88 40 000 1 06613 03 40 000 1 16671 126 30 000 1 99768 146 30 000 1 26269 89 30 000 1 63769 198 30 000 1 15024 124 30 000 1 06792 161 30 000 1 25750 138 20 000 1 77487 50 20 000 1 48202 71 20 000 X 96589 189 20 000 X 88432 207 20 000 X 53921­ 150­­20 000 X 66624 06 20 000 X 90504 134 10 000 X 61004 22 10 000 1 79958 214 10 000 X 90880 79 10 000 X 36872 166 10 000 X 37305 131 10 000 1 63392 174 10 000 X 28165 210 10 000 X 35150 19 5 000 X 14571 149 5 000 X 43568 173 5 000 X 99479 34 5 000 X 97293 35 5 000 1 54923 221 5 000 X 68469 151 5 000 X 81043 210 5 000 X 88915 195 5 000 u«/) •C, Síi £ z « í- í *6» íi S b Sl £ a > e c £ K 100 314 186 3 000 100 011 155 2 000 100 417 67 2 000 1000 51 53 1 000 1000 29 208 800 1000 73 60 800 1000 33 25 800 1000 35 167 800 1000 12 79 800 1000 56 65 800 7 339 ÖSSZESEN: 7 345 000 ADAS „ Az Állami Biztosító Ügy­­kezelősége az érdekeltek tudomására hozza, hogy a vegyes életbiztosítások 1987. júniusi amortizációs sorsolásán az alábbi betű­kombinációkat húzták 1) A.U.P. 5) C.C.L 2) I.V.C. 6) Y.U.T. 3) K.M.M. 7) E.R.O. 4) Z.M.B. 8) A.Q.Q. Mindazok a biztosítottak, akiknek kötvényein a fen­ti betűkombinációkból egy vagy több szerepel, fordul­janak az ADAS-egységek­hez járandóságaik megál­lapítása céljából. / 1080

Next