Előre, 1987. november (41. évfolyam, 12416-12440. szám)

1987-11-01 / 12416. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! . - • t . v . . . * * v ^­­ . •'•••• -A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 416. szám 1987. november 1., vasárnap 6 oldal ára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta az SZVSZ Főtanácsa ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetőit Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta a Szakszervezeti Világ­­szövetség Főtanácsa Bukarest­ben folyó 40. ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetőit. Az ülésszakon, mint ismeretes, az összes kontinens több mint 70 országából csaknem­­100 szak­­szervezeti szervezet, továbbá 12 ágazati nemzetközi szakszerve­zeti szövetség képviselteti ma­gát.A szívélyes légkörben lezajlott találkozón részt vettek Emil Bobu", Miu Dobrescu, Ion Stoian, Constantin Mitea elvtársak. Miu Dobrescu elvtárs,­ az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke a Romániai Szakszerve­zetek Általános Szövetsége, a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa 40. ülésszakának vendéglátója nevében mély kö­szönetet mondott Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fo­gadta a bukaresti ülésszakon részt vevő szakszervezeti szer­vezetek képviselőit, hangsú­lyozta, hogy ez ékesszólóan ta­núsítja, milyen jelentőséget tu­lajdonít Románia elnöke a munkásosztály- e szervezeteinek, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom küldetésének a jelen­kor nagy problémái megoldásá­ban. A továbbiakban felszólalt Gáspár Sándor, a Magyarorszá­gi Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke, J. M. Bokamba-Yangouma, a Kon­gói Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Chaturanan Mishra, az összindiai Szakszervezeti Kongresszus elnöke. A vendégek melegen megkö­szönték Nicolae Ceausescu elv­társnak, hogy fogadta őket, hogy lehetőség nyílt a jelenlegi ülésszak bukaresti megtartásá­ra, hogy biztosították a feltéte­leket a munkálatok jó meneté­hez. Nicolae Ceausescu elvtársat tájékoztatták a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának időszerű teendőiről. A felszólalók hangsúlyozták, a romániai tartózkodás lehetősé­get kínál az ülésszak részvevői számára, hogy közvetlenül is­merkedjenek a munkásosztály, az egész nép megvalósításaival az ország sokoldalú fejlődésé­ben, a szocialista Romániában végbemenő megújhodásokban. A vendégek hangsúlyozták, hogy országunk külpolitikája, Nicolae Ceausescu elnök nemzetközi te­vékenysége a béke és a leszere­lés, a kortárs világ nagy prob­lémáinak megoldása szolgálatá­ban messzemenő nagyrabecsü­lésnek örvend. Nicolae Ceausescu elvtársnak melegen jó egészséget és hosszú életet, a pártunk és államunk élén folytatott felelősségteljes munkásságához teljes sikert kí­vántak. Ezután szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a­­Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista­­ Köztársaság elnöke. A beszédet megkülönböztetett érdeklődéssel hallgatták végig és megtapsolták a jelenlevők. NICOLAE CEAUSESCU ELV­TÁRS JELENÜKBEN ÜLÉSEZETT A NAGY NEMZETGYŰLÉS Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében, mint már hírül adtuk, október 30-án, pénteken sor került a Nagy Nemzet­­gyűlés IX. törvényhozási ciklusa VI. ülésszakának munkálataira. A leren­cesi ülésszak munkála­tai annak az erőteljes hazafias elkötelezettségnek a légkörében folynak, amely közepette egész népünk munkálkodik az idei terv legjobb körülmények kö­zötti teljesítéséért, azért, hogy újabb és még jelentősebb sike­rekkel köszöntse a párt országos konferenciáját és a köztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját. A Nagy Nemzetgyűlés palotá­jának rotundájába érkező N­icolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt é­­lénk és hosszas taps fogadta. Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt a hivatalos páholyokban helyet foglalt Elena Ceausescu elvtársnő, a következő elvtár­sik: Constantin Dascalescu, Emil Bobu, Virgil Cazacu, Lina Ciobanu, Ion Coman, Nicolae Constantin, Ion Dinca, Fazekas Lajos, Manea Manescu, Con­stantin Olteanu, Gheorghe Op­­rea, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu. A képviselők mellett ott volt a teremben az RKP KB és a kormány több tagja, központi intézmények, tömeg- és társa­dalmi szervezetek vezetői, a dolgozók, tudományos és kultu­rális életünk képviselői. Jelen voltak hazánkban akkre­ditált diplomáciai képviseletek vezetői, valamint külföldi sajtó­tudósítók. Az ülésszak munkálatait Nico­lae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta m­eg. A Nagy Nemzetgyűlés Büró­­jának javaslatára elfogadták az alábbi napirendet: 1. Románia Szocialista Köz­társaság 1988. évi egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fej­lesztési terve törvényének ter­vezete. 2. Románia Szocialista Köz­társaság 1988. évi mezőgazda­ság-, élelmiszeripar-, erdő- és vízgazdálkodás-fejlesztési terve törvényének tervezete. 3. Románia Szocialista Köz­társaság 1988. évi állami költ­ségvetése törvényének terve­zete. 4. Önigazgatási és önellátási program a lakosság jó ellátásá­ra mezőgazdasági élelmiszerter­mékekkel és ipari fogyasztási cikkekkel 1988-ra. 5. Törvénytervezet a szocia­lista egységek közötti gazda­sági-társadalmi kapcsolatokról, a gazdasági szerződések megkö­téséről és végrehajtásáról. 6. Törvénytervezet Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társa­dalmi Fejlesztési Tanácsának megalakításáról azzal a szerep­pel, hogy kidolgozza a gazda­sági és társadalmi fejlesztés távlati orientációit és egységes országos terveit. 7. Törvénytervezet az erdők megóvásáról és védelméről, az ökológiai egyensúly fenntartá­sáról. 8. Törvénytervezetek az Ál­lamtanács által kibocsátott tör­vényerejű normákat tartalmazó törvényerejű rendeletek jóvá­hagyásáról. Minthogy a napirenden sze­replő többi dokumentumterve­zet megvizsgálás alatt áll és véleményezésre vár az illeté­kes állandó bizottságok részé­ről, javaslat hangzott el, mi­szerint térjenek rá az erdők megóvásáról és védelméről, az ökológiai egyensúly fenntar­tásáról szóló törvénytervezet megvitatására.­­ Cornel Pacoste elvtárs, a kor­mány első miniszerének helyet­tese ismertette a törvényterve­zetet. A továbbiakban Tiberiu Muresan képviselő előterjesz­tette a vita tárgyát képező tör­vényterv­ezetet megvizsgált és kedvezően véleményezett nagy­nemzetgyűlési állandó bizottsá­gok jelentését. Ezzel a napirendi ponttal kap­csolatosan felszólaltak a követ­kező képviselők: Ioan Ungur, Ioan Badea, Venerica Patru, Traian Morariu, Filofteia Neg­­rutiu, Ion Fratila. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke jóváhagyás alá bocsátotta a vita során elhangzott javaslatot, mi­szerint a törvény címét, elő­irányzatai tartalmának ponto­sabb tükrözése céljából, egészít­sék ki és fogalmazzák meg a következőképpen: Törvény az erdők megóvásáról, védelméről és fejlesztéséről, ésszerű, gaz­daságos kiaknázásáról és az­­ökológiai egyensúly fenntartá­sáról. A részvevők a javaslatot egyhangúlag jóváhagyták. (Folytatása, a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével október 30-án, pénteken ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Úgyszintén részt vett a kormány több tagja, gaz­dasági vezető káderek, a megyei pártbizottságok első titkárai és mezőgazdasági problémákkal foglalkozó titkárai, iparközpontok és központi kutatóintézetek vezérigazgatói. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvizsgálta A TERV NOVEMBER ÉS DECEMBER HÓNAPBAN, A IV. ÉVNEGYEDBEN ÉS AZ EGÉSZ 1937-ES ESZTENDŐ­BEN VALÓ MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉRE, VALA­MINT AZ 1988. ÉVI TERVELŐIRÁNYZATOK VALÓRA VÁLTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZ­KEDÉSEKET. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén elemez­te a JELENTÉST AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI KAM­PÁNYFELADATOK TELJESÍTÉSÉRŐL ÉS AZ ÁLLAMI ALAP KÉPZÉSÉRŐL NÖVÉNYI ÉS ÁLLATTENYÉSZ­TÉSI TERMÉKEKRŐL, valamint a JELENTÉST AZ EL­FEKVŐ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE HOZOTT INTÉZ­KEDÉSEKRŐL. Ugyanakkor megvizsgálták a PROGRA­MOT AZ ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ ANYAGOK BEGYŰJ­TÉSÉRE ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENY­SÉG FOKOZÁSÁRÓL 1988-BAN és a PROGRAMOT A PÓTALKATRÉSZEK ÉS GÉPEGYSÉGEK FELÚJÍTÁSI TE­VÉKENYSÉGÉNEK FOKOZÁSÁRÓL. Ezekkel a problémákkal kapcsolatban kormánytagok, megyei pártbizottsági első titkárok tájékoztatót tartot­tak arról, hogyan tevékenykedtek a terv teljesítése ér­dekében október hónapban és az év elejétől eltelt egész időszakban, milyen intézkedéseket foganatosí­tottak az 1987-re előirányzott összes feladatok valóra váltásáért, valamint a jövő évi termelés megfelelő elő­készítése érdekében. A napirenden szereplő ezen kérdésekkel kapcsola­tos vita befejező részében felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, aki úgy értékelte, hogy az év 10 hónapjában az ipari termelésben elért eredmények, bár az elmúlt év hasonló időszakában elérteknél ma­gasabbak, nem érnek el kielégítő szintet. A pártfőtit­kár rámutatott, hogy a tervhez viszonyított lemaradá­sokat leginkább a hiányosságok okozták, amelyek megnyilvánultak egyes minisztériumok, iparközpontok és vállalatok, egyes megyei pártbizottságok és megyei néptanácsok tevékenységében, amelyek nem munkál­kodtak a legnagyobb felelősséggel a termelés jó meg­szervezése és lebonyolítása érdekében, a terv teljesí­tésével kapcsolatos összes problémák operatív meg­oldásáért. Hangsúlyozva, hogy rendelkezünk mindazzal, ami szükséges a terv maradéktalan teljesítéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs felkérte a kormányt, a minisztériu­mokat, iparközpontokat, az összes gazdasági egysége­ket, pártszerveket és­­szervezeteket, hozzanak határo­zott intézkedéseket a hiányosságok késedelem nélküli felszámolásáért és az egész tevékenység gyökeres javí­tásáért, a hátralékok behozásáért és a tervelőirányza­tok legjobb körülmények közötti teljesítéséért novem­berben és decemberben, az egész IV. évnegyed folya­mán. Különösképpen biztosítani kell a terv maradéktalan teljesítését a IV. évnegyedben az export és a többi mutató tekintetében. Ennek érdekében azt igényelte, hogy a folyó évnegyed egész termelésének gyártásba vételét legkésőbb november 10-ig valósítsák meg és hozzanak meg minden intézkedést annak maradékta­lan teljesítéséért.­Minden vállalatban, iparközpontban dolgozzanak ki grafikonokat minden termék gyártásba­­vételére és megvalósítására. Határozott intézkedéseket kell foganatosítani a munka minden vállalatban való jó lebonyolítására, a tevékenység három, váltásban való megszervezésére ott, ahol az elvárások ezt szükségessé teszik, a szük­séges munkaerő biztosítására, az exporttermelés leg­jobb körülmények közötti megvalósításáért. Felkérte a kormányt, hogy november 10-ig tegyen jelentést a hozott intézkedésekkel kapcsolatban, és arról, hogyan biztosították az exporttermelés mara­déktalan teljesítését a IV. évnegyedben. A pártfőtitkár úgyszintén hangsúlyozta, minden in­tézkedést meg kell hozni a IV. negyedévi beruházási terv maradéktalan teljesítéséért — amelyet minimális­nak kell tekinteni —, a szükséges berendezések biz­tosításáért és az előirányzott termelési kapacitások határidőre való üzembe helyezéséért. Ugyanakkor azt igényelte, nagyobb határozottsággal cselekedjenek a munkatermelékenység növelésére, az anyagfogyasztások betartására, a termelési kiadások és költségek csökkentésére vonatkozó feladatok telje­(Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE C ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak! Örömmel találkozom a Szakszervezeti Világszövet­ség Főtanácsa ülésszakának részvevőivel, az összes konti­nensen elterülő, jelentős szá­mú államban működő szak­­szervezetek képviselőivel. Szeretném melegen üdvözölni önöket, az SZVSZ Főtanácsa ülésszakának részvevőit és a legjobbakat, sok sikert kíván-­­­ni egész tevékenységükhöz. Messzemenően nagyrabe­­csüljük a Szakszervezeti Vi­lágszövetséget, s egyáltalán, az egész világ szakszerveze­teit, hiszen a munkásosztály, az értelmiség, a tisztviselők, az összes dolgozó legszélesebb szervezeteiként döntő szere­pet töltenek be valamennyi állam gazdasági-társadalmi fejlesztésében. Azt szeretnénk azonban, hogy ugyanolyan mértékben, a munkásosztály, az értelmi­ség, a tisztviselők, a néptö­megek, a szakszervezetek u­­gyanazt a szerepet töltsék be az összes ország vezetésében és gazdasági-társadalmi fej­lesztésében, kifejezésre jut­tatva az igazi demokráciát, a­­melyben a munkásosztály egyre jelentősebb szerepet kap. Az elnök ülésszakára külön­legesen bonyolult és nehéz nemzetközi körülmények kö­zött került sor. Elsősorban szólnék arról, hogy folytató­dik a fegyverkezési, ezen be­lül a nukleáris fegyverkezési hajsza, szólnék továbbá az erőpolitikáról, a más államok belügyeibe való durva be­avatkozás, a népek nemzeti függetlenségének megsértése politikájáról, a fejlődő orszá­gok gazdasági helyzetének, s általában a világgazdasági helyzetnek az állandó súlyos­bodásáról, de hangsúlyozom a fejlődő országok helyzeté­nek különleges súlyosbodását, ami a monopóliumok impe­rialista politikájából, a nem­zetközi finánctőke politikájá­ból, tucatnyi nép elnyomásá­nak és fosztogatásának poli­tikájából adódik. Úgy hiszem, igen jól isme­rik a szociális problémákat, a súlyosbodó társadalmi vál­ságot, a politikai válságot, a munkanélküliséget, azt a kö­rülményt, hogy a fiatalok tíz- és tízmilliói számára nem biztosítanak munka- és tanu­lási körülményeket, hogy a nők jogfosztottságban élnek és számos államban — közöt­tük fejlett államokban — nincsenek politikai jogaik, alacsonyabb bért kapnak. Is­meretesek a származás és a bőr színe szerinti bérezési egyenlőtlenségek akár a leg­fejlettebb tőkés országokban, amelyek azzal az igénnyel is fellépnek, hogy az igazi de­mokráciát képviselik. Igaz, hogy e súlyos nemzet­közi helyzetben hatalmas erők vannak, erőteljesen fejlődik a földkerekség népeinek ön­tudata, a munkásosztály, az értelmiség, s tehát a szakszer­vezetek is, egyre fontosabb szerepet töltenek be, szem­­beszállnak a társadalomelle­nes politikával, a fegyverke­zési politikával és síkraszáll­­nak az új fejlődésért, a béke és az együttműködés politiká­jáért. De szeretném elmonda­ni önöknek, hogy mi, Romá­niában úgy véljük, a nemzet­közi erőviszonyokban sajnos csak bizonyos egyensúly áll fenn a háború erői és a béke erői között, és munkálkod­­nuk kell a helyzet megváltoz­tatásáért, annak az eléréséért, hogy a béke és a haladás erőinek döntő szavuk legyen a nemzetközi élet fejlődésé­ben. Románia véleménye szerint a jelenlegi körülmények kö­zött az alapvető probléma a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés, a végér­vényes lemondás a nukleáris fegyverről. Véleményünk szerint ma a legfontosabb probléma az, hogy minden erő összefogjon a leszerelésért és a békéért vívott küzdelemben. Ezen a vonalon a szakszervezetek­nek döntő szerepet kell kap­niuk a munkásosztály, az ér­telmiség, a tiszviselők, mind­azok egybefogásában, akik bé­két óhajtanak, akik létbizton­ságot, életük biztonságát óhajtják. Mindent meg kell tennünk, hogy elérjük a nuk­leáris fegyverek teljes felszá­molását az egész földkereksé­gen! Románia köszönti és tá­mogatja a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodását, miszerint még az idén egyezményt ír­nak alá a közép- és rövidebb hatótávolságú fegyverek tel­jes felszámolásáról Európá­ban és Ázsiában, első lépés­ként nukleáris fegyverek to­tális felszámolása terén. Kö­szöntenénk, ha a Szakszerve­zeti Világszövetség, ha a töb­bi szakszervezeti világszerve­zet, a földkerekség szakszer­vezetei elsődleges céljukként tűznék ki a cselekvést a nuk­leáris leszerelésért. Ez megfe­lelne a munkásosztály érde­keinek, minden ember és va­lamennyi nép érdekeinek szerte a világon! Ilyen értelemben mi úgy véljük, hogy Európában kü­lönleges a helyzet, mert a kö­zép- és rövidebb hatótávol­ságú rakétákon kívül vannak úgynevezett taktikai rakéták is. Vannak országok, amelyek gyártanak és kijelentik, hogy továbbra is gyártani fognak nukleáris fegyvereket. De a legutóbbi tapasztalat, a cser­nobili villamos atomerőműben történt rongálódásból adódó tapasztalat bebizonyította, hogy az ellenőrzés alól kisza­baduló nukleáris energia — s annál inkább a nukleáris rob­banás — nem ismer semmi­lyen határt, károkat okoz és halált hoz minden államban, függetlenül annak társadalmi berendezkedésétől, függetlenül társadalmi osztálytól. Egy­aránt károsodnak a munká­sok is, az értelmiségiek is, a tőkések is. Senki sem szaba­dulhat a nukleáris fegyverek robbanásának kihatásaitól. Mindannyiunknak érdekünk tehát, hogy Európában — Eu­rópára gondolok, mert itt vonták össze a legerősebb fegyverzetet — mindent meg­tegyünk az összes nukleáris fegyver felszámolásáért. Következésképpen a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok közötti egyez­mény aláírása olyan kezdeti lépés lesz, amelynek magá­val kell hoznia a harc foko­zódását, hogy egyetlen eu­rópai állam földjén se ma­radjon semmilyen nukleáris fegyver, hogy munkálkodja­nak az összes nukleáris fegy­ver felszámolásáért szerte a világon. Ennél fontosabb probléma nincs is és nem is lehet! Úgyszintén síkraszállunk a konvencionális fegyverzet ra­dikális csökkentéséért. Úgy véljük, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO közötti tár­gyalásoknak, a többi európai állam részvételével is, a fegy­verzet lényeges, legalább 20 százalékos csökkentéséhez kell vezetniük, ahogyan azt a Varsói Paktum országai Bu­dapesten javasolták. De ez nem a felső, hanem az alsó határérték! Véleményünk szerint e fegyverzetnek az 50 százalékig terjedő csökken­tése ésszerűbb lenne és ter­mészetesen érdeke Európá­nak, az egész világnak. Mindent meg kell tennünk, hogy rátérjenek a fegyverke­zést szolgáló katonai kiadá­sok radikális csökkentésére, hiszen e kiadások ebben az évben meghaladták az ezer­­milliárd dollárt. Csupán 20 szá­zalékos csökkentésük azt je­lentené, hogy évente 200 mil­liárd dollárt lehetne felhasz­nálni minden országban szá­mos súlyos szociális problé­ma megoldására, de a fejlődő országok megsegítésére is. Íme miért véljük úgy, hogy fel kell lépni — és felkértük a romániai szakszervezeteket, hogy lépjenek föl — azért, hogy a katonai kiadások csökkentése a román szak­­szervezetek tevékenységének, de a Szakszervezeti Világ­­szövetséghez, az egész világ más szövetségeihez tartozó szakszervezetekkel, az egész világ szakszervezeteivel való együttműködésnek is az egyik alapvető problémája legyen. Határozottan síkraszállunk a gyengén fejlettségi problé­mák megoldásáért. Nem tart­ható fenn tovább a dolgok jelenlegi állapota, vagyis az, hogy az emberiség körülbelül kétharmada nyomorúságban, gyengén fejlettségben éljen. Globális megoldásra kell jut­ni — beleértve a fejlődő or­szágok adósságainak kérdé­sét is —, új nemzetközi kap­csolatokat, új gazdasági vi­lágrendet kell kiépíteni, a­­mely előmozdítaná a fejlődő országok gyorsabb haladását, de ugyanakkor biztosítaná a világgazdaság stabilitását, ki­egyensúlyozott és harmoni­kus fejlődését is. A világgazdaság harmoni­kus, kiegyensúlyozott fejlődé­sének kérdése alapvető fon­tosságú a népek életszínvona­lának emelése, a munkahe­lyek, az egész világ munkás­­osztálya számára jobb élet­­körülmények biztosítása szempontjából. Való igaz, hogy a feltételek a fejlődő országokban a leg­nehezebbek. De nem lehet (Folytatása a 3. oldalon)

Next