Előre, 1988. március (42. évfolyam, 12517-12543. szám)
1988-03-01 / 12517. szám
ELŐRE - 1988. március 1. NÉPTANÁCSAINK A MUNKA ÉS AZ ÉLET ÚJ MINŐSÉGÉÉRT AZ ORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK TÖBB MINT 82 SZÁZALÉKA ÚJ LAKÁSBAN ÉL Az ország területi-közigazgatási átszervezése óta eltelt húsz esztendőben az építés és szépítés mindig forradalmas zászlaja alatt népünknek sikerült új minőséget teremteni az életvitel legfontosabb területén, a lakásépítkezések terén. Világviszonylatban is elismerést vívott ki pártunk emberközpontú politikájának eme pregnáns érvényre jutása. A szocialista életformához illő lakásállomány megteremtése korszerű feltételekkel szolgál a személyiség megfelelő fejlődéséhez, továbbépítkezéséhez, a társadalom egyik legnagyobb értéke, alapsejtje, a család harmonikus önmegvalósításához. Az állami lakásállomány millióknak nyújtott kényelmes, a biológiai-pszichikai fejlődéshez megfelelő feltételeket, keretet. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a tavaly megtartott országos pártkonferencián szólt a lakásépítkezések dinamikájáról, és hangsúlyaiban benne rejlett gondoskodása, figyelme, a beruházások e fontos vonulatának konkrét nyomort követése a társadalomfejlesztés valamennyi szakaszában. A szocialista méltányosság és humanizmus konkrét megnyilatkozása a lakásalap-fejlesztés valósággal szédítő üteme. Méreteit tekintve immár milliós nagyságrenddel számolhatunk, hiszen az egész nép által hazafias büszkeséggel és mély hálával Nicolae Ceausescu-korszaknak nevezett időszakban több mint 3 millió 300 ezer család lépett be új otthonába. Az átfogó településrendezés, a részletekig menő metamorfózis, ennek egyik alapvető vonulata a lakásalap-fejlesztés páratlan dinamikája pártfőtitkárunk, Nicolae Ceausescu elvtárs forradalmi gondolkodásának, cselekvő, perspektivikus szemléletének tanúbizonysága. Az ország valamennyi vidékén tett ismételt munkalátogatásai alkalmával konkrét, eredeti, funkcionális megoldásokat tartalmazó útmutatásai újabb utakat nyitottak a települések életpályájában, minőségileg magasabb szintre emelték mindanynyiunk életvitelét. A településrendezés és az egyes helységek urbánus arculatának és funkcióinak tudományos igényű és egységes koncepciója harmonikusan, szervesen illesztette be a meglévő településstruktúrába az új negyedeket, épületegyütteseket, sokoldalúan kibontakoztatta a helységek komplex funkciórendszerét, korszerű architekturális köntösbe öltöztette a nagyvárost és kisvárost, meg a községeket — fennen tanúsítva, ezáltal népünknek az építésben megnyilatkozó tehetségét, elhivatottságát, szorgalmát. A lakosság több mint négyötöde tehát új lakásban él, de az ország továbbra is hatalmas építőtelep benyomását kelti. A főváros és a vidéki települések egyaránt. A termelőerők arányos, ésszerű telepítésével az ország minden területén, az iparteremtéssel és -fejlesztéssel természetszerűleg erőteljes társadalmi mobilitás járt együtt. Történelmileg hihetetlenül rövid idő alatt százezrek váltak ipari munkássá, és ez a társadalmi jelenség megkövetelte a korszerű szociális ellátmány kialakítását, melynek egyik legfontosabb eleme a megfelelő lakáskörülmények megteremtése. Az építés ma sem szünetel. Továbbbi új lakásokat építünk, s e folyamatban egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi elemek. Előretörnek az esztétikai szempontok, a tervezők-építők mindinkább igyekeznek megfelelni a kényelmi elvárásoknak Új építészeti harmónia születik, amely egybefogja a gazdaságifunkcionális elemeket az esztétikai-környezeti tényezőkkel, és különös hangsúlyt fektet arra, hogy településeink minél otthonosabbakká legyenek, az emberek minél rövidebb idő alatt tökéletesen belakhassák azokat. Más szóval: pszichikailag is beköltözzenek a városba, a negyedbe, a tömbházba, minél rövidebb időszak alatt bekövetkezzék az ember és környezete egymásra hangolódása, a két pillér kölcsönös javára, sokoldalú gyarapodására, perspektivikusan betárolható feltételek megteremtésére. Ez az összetett lakásépítkezési program szerves részeként a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését célzó pártpolitika stratégiájának, természetesen az építés technológiájában is új utakat eredményezett, minőségi változást hozott. Hiszen magától értetődő, hogy ez a hatalmas munkavolumen hagyományos módszerekkel teljességgel kivihetetlen lett volna. Az építkezés sokoldalú gépesítésével, a magas hatékonyságú technológiák alkalmazásával lehet csak úgy építkezni, hogy az országban minden harmadik percben új és új család vehesse át leendő otthonának kulcsát, hogy egyik napról a másikra házak nőjenek ki a földből, hónapok alatt egész negyed emelkedjék az egykori pusztaságon. És jó az, hogy ez a páratlan ütem nem ment a harmónia rovására! Nem ment, mert műépítészeink tudatosan törekedtek a helyi sajátosságok, hagyományos építészeti elemek alkalmazására az új városkép, negyedek megteremtésében, tervezésében, a természetrajzi-földrajzi adottságok érvényre juttatására, arra, hogy az értékes elemeket megőrizve építsék tovább a tájat — az ember hasznára és gyönyörűségére. A lakások belvilágát tekintve is igyekszünk a magasabb szintű minőség útját járni. Jelentősen növekedett a lakások kényelmi foka, nagyobbak a szobák, egyáltalán a lakófelület. Ily módon a lakáskörülmények, azoknak mai szintje valóban megfelelhet pártpolitikánk magasabb életminőség elérését, civilizációs szint emelését célzó irányvonalának. Az építkezések egész folyamatának megtervezése és helyi lebonyolítása a helybeli néptanács feladata és felelőssége. Az országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek lebontása után a helybeli igényeknek megfelelő programok alapján kibontakoztatott építkezési munkálatokat a néptanács megfelelő szakosztálya koordinálja, ellenőrzi — jó ideje már a jövőbe tekintés felelősségével. Sok helységben büszkén jelentheti a néptanács, hogy a lakáskérdés immár megfelelő, méltányos megoldást nyert. Az igények sok helyütt manapság nem a lakásra, mint olyanra vonatkoznak, hanem egy-egy részletkérdésre, a kényelmi szintre, más társadalmi elvárásokra. Az elmúlt napokban lezajlott megyei, municipiumi, városi, községi néptanácsi képviselők megyei konferenciáin a kérdés jelentőségének megfelelő hangsúlyt kapott. Az események számbavétele mellett természetszerűleg sor került a továbbhaladás útjai-módjai kijelölésére, amely aztán országos szintézisben összegződik a néptanácsi elnökök holnap kezdődő országos konfernciáján. A néptanácsok e nagy jelentőségű fórumon továbblépést jelentettek és jelentenek a lakásállomány gazdagításában és ennek mint értéknek az őrzésében, gondozásában. A néptanácsok, képviselők a munkafüzetükben új lapot nyitnak, amelyben a lakásépítkezés tekintetében a mennyiségi elemek mellett az eddiginél még nagyobb szerepet kap a minőségi követelmények egész rendszere. Az otthonok építésének krónikáját így írjuk együtt tovább — a társadalom különféle szervei, demokratikus fórumai, mi mindannyian a köz javára. Sokat építettünk és sokat fogunk még építeni — hangsúlyozta pártunk főtitkára, hiszen a folyamat sohasem lezárt. A jelenlegi ötéves tervben például újabb 750 ezer lakás átadására kerül sor és ezzel, úgy tervezzük, az igényeket főbb vonalakban kielégítettük. Az ezredfordulón pedig tiszta szívvel, emelt fővel kívánjuk kijelenteni: hazánkban végérvényesen megoldottuk a lakáskérdést. Az ország, a nép e grandiózus megvalósítása immár a jövő századnak hirdetheti népünk szorgalmát, alkotó lendületét, teremtő tehetségét. Barabás Béres Katalin SEPSISZENTGYÖRGY A SZÁMOK, ADATOK MEGGYŐZŐ NYELVÉN • A Nicolae Ceaușescu-korszakban hatszor több család költözött új otthonba, mint az előző két évtizedben • 1965—1987 között 3,3 millió lakást építettünk, és ma az ország lakosságának 82 százaléka új lakásban él • 1985—1987 között a lakásállomány újabb 350 ezer lakással gyarapodott. íme, néhány beszédes megyei adat: Máramaros megyében 5460; Brassó megyében 6050; Bihar megyében 7010; Brassó megyében 7660; Iaki megyében 8600; Délj megyében 8680; Temes megyében 8900; Galac megyében 9080; Argeș megyében több mint 9600; Kolozs megyében 10 700; Konstanca megyében 12 500 lakrészt adtak át a dolgozóknak • A korszerű falufejlesztés során megújhodott a falvak-községek lakásállománya is, az utóbbi ötéves tervben 77 ezer új ház épült • Íme, néhány új, vagy alapjaiban megújhodott város az utóbbi évekből: Motru, Rovinari, Bethlen, Tirgu Frumos, Zimnicea, Rosiorii de Vede, Fete?ti, Alexandria, Szilágysomlyó, Negre$ti-Da$, Régen, Pa$cani, Székelyudvarhely, Macin, Slobozia és mások 3 az ország területi-közigazgatási átszervezése óta „A szocializmus hogy a nép legyen a építése a néppel és a népért azt kommunizmus építésének döntő jelenti mindent megteszünkr tényezője NICOLAE CEAUSESCU MEGYEINK HÚSZ ESZTENDŐ FEJLŐDÉSI ÍVÉBEN 9 9 BpL év 8 8 8 — SZATMÁR . 1990: TÍZBŐL KILENC LAKOS ÚJ HÁZBAN LAKIK • 1986 és 1990 között 750 ezer új lakás épül, ebből 100 ezer falun • A jelenlegi ötéves tervben 2 millió dolgozó költözik új otthonba • 1990 végére az ország lakosságának 90 százaléka új lakásban lakik majd • 1990-ben az egy lakosra számított lakófelület eléri a 14 négyzetmétert • Növekszik a 3-4 és 5 szobás lakrészek aránya, a család struktúrájának megfelelően a lakások kényelmi foka