Előre, 1988. március (42. évfolyam, 12517-12543. szám)

1988-03-01 / 12517. szám

ELŐRE - 1988. március 1. NÉPTANÁCSAINK A MUNKA ÉS AZ ÉLET ÚJ MINŐSÉGÉÉRT AZ ORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK TÖBB MINT 82 SZÁZALÉKA ÚJ LAKÁSBAN ÉL A­z ország területi-köz­igazgatási átszervezése óta eltelt húsz eszten­dőben az építés és szépítés mindig forradalmas zászlaja a­­latt népünknek sikerült új mi­nőséget teremteni az életvitel legfontosabb területén, a lakás­­építkezések terén. Világviszony­latban is elismerést vívott ki pártunk emberközpontú politi­kájának eme pregnáns érvényre jutása. A szocialista életformá­hoz illő lakásállomány megte­remtése korszerű feltételekkel szolgál a személyiség megfelelő fejlődéséhez, továbbépítkezé­­séhez, a társadalom egyik leg­nagyobb értéke, alapsejtje, a család harmonikus önmegvaló­sításához. Az állami lakásállomány mil­lióknak nyújtott kényelmes, a biológiai-pszichikai fejlődéshez megfelelő feltételeket, keretet. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a tavaly megtartott országos pártkonfe­­rencián szólt a lakásépítkezések dinamikájáról, és hangsúlyai­ban benne rejlett gondoskodá­sa, figyelme, a beruházások e fontos vonulatának konkrét nyomort követése a társadalom­­fejlesztés valamennyi szakaszá­ban. A szocialista méltányosság és humanizmus konkrét megnyilat­kozása a lakásalap-fejlesztés valósággal szédítő üteme. Mé­reteit tekintve immár milliós nagyságrenddel számolhatunk, hiszen az egész nép által haza­fias büszkeséggel és mély hálá­val Nicolae Ceausescu-korszak­­nak nevezett időszakban több mint 3 millió 300 ezer család lépett be új otthonába. Az átfogó településrendezés, a részletekig menő metamorfó­zis, ennek egyik alapvető vonu­lata a lakásalap-fejlesztés pá­ratlan dinamikája pártfőtitká­runk, Nicolae Ceausescu elvtárs forradalmi gondolkodásának, cselekvő, perspektivikus szem­léletének tanúbizonysága. Az ország valamennyi vidékén tett ismételt munkalátogatásai al­kalmával konkrét, eredeti, funk­cionális megoldásokat tartal­mazó útmutatásai újabb utakat nyitottak a települések életpá­lyájában, minőségileg maga­sabb szintre emelték mindany­­nyiunk életvitelét. A település­­rendezés és az egyes helységek urbánus arculatának és funk­cióinak tudományos igényű és egységes koncepciója harmoni­kusan, szervesen illesztette be a meglévő településstruktúrába az új negyedeket, épületegyüt­teseket, sokoldalúan kibonta­koztatta a helységek komplex funkciórendszerét, korszerű ar­­chitekturális köntösbe öltöztette a nagyvárost és kisvárost, meg a községeket — fennen tanúsít­­va, ezáltal népünknek az építés­ben megnyilatkozó tehetségét, elhivatottságát, szorgalmát. A lakosság több mint négy­ötöde tehát új lakásban él, de az ország továbbra is hatalmas építőtelep benyomását kelti. A főváros és a vidéki települések egyaránt. A termelőerők ará­nyos, ésszerű telepítésével az or­­szág minden területén, az ipar­teremtéssel és -fejlesztéssel természetszerűleg erőteljes tár­sadalmi mobilitás járt együtt. Történelmileg hihetetlenül rövid idő alatt százezrek váltak ipari munkássá, és ez a társadalmi jelenség megkövetelte a kor­szerű szociális ellátmány kiala­kítását, melynek egyik legfon­tosabb eleme a megfelelő la­káskörülmények megteremtése. Az építés ma sem szünetel. To­­vábbbi új lakásokat építünk, s e folyamatban egyre inkább előtérbe kerülnek a minőségi elemek. Előretörnek az esztéti­kai szempontok, a tervezők-épí­­tők mindinkább igyekeznek meg­felelni a kényelmi elvárásoknak Új építészeti harmónia születik, amely egybefogja a gazdasági­­funkcionális elemeket az eszté­tikai-környezeti tényezőkkel, és különös hangsúlyt fektet ar­ra, hogy településeink minél otthonosabbakká legyenek, az emberek minél rövidebb idő alatt tökéletesen belakhassák azo­kat. Más szóval: pszichikailag is beköltözzenek a városba, a negyedbe, a tömbházba, minél rövidebb időszak alatt bekövet­kezzék az ember és környezete egymásra hangolódása, a két pillér kölcsönös javára,­ sokol­dalú gyarapodására, perspekti­vikusan betárolható feltételek megteremtésére. Ez az összetett lakásépítkezé­si program szerves részeként a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését cél­zó pártpolitika stratégiájának, természetesen az építés tech­nológiájában is új utakat ered­ményezett, minőségi változást hozott. Hiszen magától értető­dő, hogy ez a hatalmas munka­volumen hagyományos módsze­rekkel teljességgel kivihetetlen lett volna. Az építkezés sokol­dalú gépesítésével, a magas hatékonyságú technológiák al­kalmazásával lehet csak úgy építkezni, hogy az országban minden harmadik percben új és új család vehesse át leendő otthonának kulcsát, hogy egyik napról a másikra házak nője­nek ki a földből, hónapok alatt egész negyed emelkedjék az egy­kori pusztaságon. És jó az, hogy ez a páratlan ütem nem ment a harmónia rovására! Nem ment, mert műépítészeink tuda­tosan törekedtek a helyi sajá­tosságok, hagyományos építé­szeti elemek alkalmazására az új városkép, negyedek megte­remtésében, tervezésében, a ter­mészetra­jzi-földrajzi adottságok érvényre juttatására, arra, hogy az értékes elemeket megőrizve építsék tovább a tájat — az ember hasznára és gyönyörű­ségére. A lakások belvilágát tekintve is igyekszünk a magasabb szintű minőség útját járni. Je­lentősen növekedett a lakások kényelmi foka, nagyobbak a szobák, egyáltalán a lakófelü­let. Ily módon a lakáskörülmé­nyek, azoknak mai szintje való­ban megfelelhet pártpolitikánk magasabb életminőség elérését, civilizációs szint emelését célzó irányvonalának. Az építkezések egész folya­matának megtervezése és helyi lebonyolítása a helybeli népta­nács feladata és felelőssége. Az országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek lebontása után a helybeli igényeknek megfelelő programok alapján kibontakoz­tatott építkezési munkálatokat a néptanács megfelelő szakosz­tálya koordinálja, ellenőrzi — jó ideje már a jövőbe tekintés felelősségével. Sok helységben büszkén jelentheti a néptanács, hogy a lakáskérdés immár meg­felelő, méltányos megoldást nyert. Az igények sok helyütt manapság nem a lakásra, mint olyanra vonatkoznak, hanem egy-egy részletkérdésre, a ké­nyelmi szintre, más társadalmi elvá­rásokra. Az elmúlt napokban lezajlott megyei, municipiumi, városi, községi néptanácsi képviselők megyei konferenciáin a kérdés jelentőségének megfelelő hang­súlyt kapott. Az események számbavétele mellett természet­szerűleg sor került a továbbha­ladás útjai-módjai kijelölésére, amely aztán országos szintézis­ben összegződik a néptanácsi elnökök holnap kezdődő orszá­gos konfernciáján. A néptanácsok e nagy jelen­tőségű fórumon továbblépést je­lentettek és jelentenek a lakás­­állomány gazdagításában és ennek mint értéknek az őrzésé­ben, gondozásában. A nép­tanácsok, képviselők a munka­füzetükben új lapot nyitnak, a­­melyben a lakásépítkezés tekin­tetében a mennyiségi elemek mellett az eddiginél még na­gyobb szerepet kap a minőségi követelmények egész rendszere. Az otthonok építésének króniká­ját így írjuk együtt tovább — a társadalom különféle szervei, demokratikus fórumai, mi mind­annyian a köz javára. Sokat építettünk és sokat fogunk még építeni — hangsúl­­yozta pártunk főtitkára, hiszen a folyamat sohasem lezárt. A jelenlegi ötéves tervben pél­dául újabb 750 ezer lakás át­adására kerül sor és ezzel, úgy tervezzük, az igényeket főbb vo­nalakban kielégítettük. Az ezredfordulón pedig tiszta szívvel, emelt fővel kívánjuk ki­jelenteni: hazánkban végérvé­nyesen megoldottuk a lakáskér­­dést. Az ország, a nép e grandió­zus megvalósítása immár a jövő századnak hirdetheti népünk szorgalmát, alkotó lendületét, teremtő tehetségét. Barabás Béres Katalin SEPSISZENTGY­ÖRGY A SZÁMOK, ADATOK MEGGYŐZŐ NYELVÉN • A Nicolae Ceaușescu-kor­­szakban hatszor több család költö­zött új otthonba, mint az előző két évtizedben • 1965—1987 között 3,3 millió lakást építettünk, és ma az ország lakosságának 82 százaléka új la­kásban él • 1985—1987 között a lakásál­lomány újabb 350 ezer lakással gyarapodott. íme, néhány beszé­des megyei adat: Máramaros me­gyében 5460; Brassó megyében 6050; Bihar megyében 7010; Bras­só megyében 7660; Iaki megyében 8600; Délj megyében 8680; Temes megyében 8900; Galac megyében 9080; Argeș megyében több mint 9600; Kolozs megyében 10 700; Konstanca megyében 12 500 lak­részt adtak át a dolgozóknak • A korszerű falufejlesztés so­rán megújhodott a falvak-községek lakásállománya is, az utóbbi ötéves tervben 77 ezer új ház épült • Íme, néhány új, vagy alapjai­ban megújhodott város az utóbbi évekből: Motru, Rovinari, Bethlen, Tirgu Frumos, Zimnicea, Rosiorii de Vede, Fete?ti, Alexandria, Szi­­lágysomlyó, Negre$ti-Da$, Régen, Pa$cani, Székelyudvarhely, Macin, Slobozia és mások 3 az ország területi-közigazgatási átszervezése óta „A szocializmus hogy a nép legyen a építése a néppel és a népért azt kommunizmus építésének döntő jelenti­ mindent megteszünkr tényezője NICOLAE CEAUSESCU MEGYEINK HÚSZ ESZTENDŐ FEJLŐDÉSI ÍVÉBEN 9 9 B­­­pL év 8 8 8 — SZATMÁR . 1990: TÍZBŐL KILENC LAKOS ÚJ HÁZBAN LAKIK • 1986 és 1990 között 750 ezer új lakás épül, ebből 100 ezer falun • A jelenlegi ötéves tervben 2 millió dolgozó költözik új ott­honba • 1990 végére az ország lakosságának 90 százaléka új lakás­ban lakik majd • 1990-ben az egy lakosra számított lakófelület eléri a 14 négy­zetmétert • Növekszik a 3-4 és 5 szobás lakrészek aránya, a család struk­túrájának megfelelően a lakások kényelmi foka

Next