Előre, 1988. szeptember (42. évfolyam, 12674-12699. szám)

1988-09-01 / 12674. szám

4 A ROMÁNIA - ’38 MOSZKVAI KIÁLLÍTÁS - NÉPÜNK SZOCIALISTA ÉPÍTÉSBEN ELÉRT NAGYSZERŰ MEGVALÓSÍT­ÁS­AIN­AK TÜKRE Mint már jelentettük, hétfőn Moszkvában hivatalosan meg­nyitották az országunk nemzetgazdaságának szentelt kiállítást. A Románia — ’88 elnevezésű kiállítás összefoglalja a román nép által a párt vezetésével a szocialista építés éveiben, főleg a párt IX. kongresszusa utáni időszakban elért nagy megvalósításokat. Ugyanakkor a kiállítás meggyőzően szemlélteti országunk kül­gazdasági kapcsolatainak fejlődését, amelyek keretében első­rendű fontosságú helyet foglal el a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés és kooperálás. E nagyszabású rendez­vény arra hivatott, hogy újabb ösztönzést nyújtson a román— szovjet gazdasági együttmunkálkodás számára — írja beszámo­lójában az Agerpres moszkvai tudósítója. A kiállítás bemutatja a román ipar kimagasló sikereit, amely a termékek széles skáláját állítja elő a legmagasabb műszaki vi­lágszínvonalon. Szemlélteti a gépgyártás erőteljes fejlődését, beleértve olyan ágazatokat és alágazatokat is, mint az eszter­gapadok, a szárazföldi, légi és tengeri szállítóeszközök gyártá­sa, a kitermelő és­ energetikai ipar, a komplex ipari felszere­lések termelése, a mezőgazda­­sági gépek és felszerelések gyártása és mások. Már a kiállítás bejáratánál magukra vonják a figyelmet a román ipar jelentős megvalósí­tásai: nagy kapacitású és tel­jesítményű fúróberendezések, vegyipari és petrolkémiai tech­nológiai felszerelések, hatalmas erőgépek építkezések számára és más célokra. Bemutatásra került egyszersmind a román gépkocsik széles skálája: teher­autók, traktorok, autóbuszok, mikrobuszok, célgépkocsik, Da­cia, Oltcit és ARO személygép­kocsik. A látogatók érdeklődés­sel állnak meg a komplex fém­­feldolgozó berendezések — kü­lönböző méretű számjegyvezér­lésű esztergapadok, esztergálás­­hoz használt rugalmas gyártócel­lák — előtt, az energetikai, kiter­melő, vegyipari, kohóipari, fa­­feldolgozó és élelmiszeripari felszerelések és berendezések előtt. Magukra vonják a figyelmet egyszersmind azok a standok is, amelyek a román vegyipar és petrolkémia tekintélyes meg­valósításait ismertetik. A kiállítás megnyitóján mon­dott beszédében Ny. V. Tali­­zin, az SZKP KB Polibürójá­­nak póttagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alel­­nöke üdvözölte a szovjet—ro­mán együttműködés ezen je­lentős eseményét. A kiállításra — mondotta a szónok — nem sokkal Románia fasizmus alóli felszabadulása napjának, az antifasiszta és an­­tiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 44. évfordulójának megünnep­lése után került sor, mely for­radalom lehetővé tette, hogy az ország új útra, a szocialista társadalom Romániában való megteremtésének útjára lép­jen. A szocializmus tartósnak bi­zonyult a­ román földön, a nép koncepciójának és társadalmi tudatának mérföldkövét és ge­rincét képezve. A mai Románia arculatára jellemző gazdag színskálából a jelen kiállítás a román népnek az Új társadalom építésének é­­veiben elért reális eredményeit és sikereit tükrözi. Ezek­­ a megvalósítások egyértelműen bizonyítják a román nemzet­­gazdaság megnövekedett erejét, kidomborítva nagy lehetőségeit. A szovjet emberek nagy figye­lemmel követik a testvéri ro­mán nép életét, Romániában a szocializmus megteremtésének folyamatait. A szovjet—román együttmű­ködés sokrétű — mondotta a továbbiakban a szónok. Ezek a kapcsolatok politikai, jogi, gaz­dasági, kulturális téren és más területeken bontakoznak ki. Kétoldalú, kapcsolataink fej­lesztésére és gazdagítására vo­natkozó közös óhajunk széles körű visszhangra és támogatás­ra találnak országaink millió­nyi kommunistájának és dolgo­zójának tudatában. Az a határozottság és szilárd­ság, hogy a barátság erősítésé­nek útján a jövőben is tovább haladunk, meggyőzően igazoló­dott M. Sz. Gorbacsov és Nicolae Ceausescu elvtársak, a két testvéri párt vezetője közt 1987 májusában Bucuresti­ben lezajlott találkozó eredményei révén. A szovjet—román gazdasági együttműködést az a kölcsönös törekvés jellemzi, hogy e kap­csolatoknak stabil, állandóan fejlődő jelleget kölcsönözzenek, amely megfeleljen a két ország nemzetgazdasága alapvető ér­dekeinek és követelményeinek. A Szovjetunió hosszú évek óta Románia fő kereskedelmi part­nere. Kétoldalú gazdasági kapcsolataink felfelé ívelnek. Újabb széles együttműködési lehetőségek tárulnak fel az or­szágunkban folyó sokrétű áté­pítési folyamat kiteljesítése nyomán, a párt 19. konferen­ciája határozatainak megvalósí­tása folyamán. Ez széles körű kooperációt és gyártmányszakű­ködési formák alkalmazását is jelenti, egyszersmind közvetlen termelési kapcsolatok létesítését és vegyes vállalatok, tudomá­nyos munkaközösségek, a tudo­mány és a termelés területein való központok létesítését stb. is jelenti. A közvetlen kooperáció pél­dájaként említhetjük Románia részvételét a szovjetunióbeli Krivoj RomM bányaipari kom­binát építésében, a Türkmén SZSZK-ban lévő szovetabadi földgáztelepek értékesítésében, valamint a Románia terü­letén áthaladó gázvezeték épí­tésében. Az országaink közti gazdasági együttműködés elmélyítéséhez kedvező feltételeket teremtenek a KGST 44. ülésszakának határo­zatai. Az 1991—2005-re vonat­kozó nemzetközi szocialista munkamegosztás koncepciója — amelyet az ülésszak kereté­ben fogadtak el — lehetővé te­szi, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködése te­rén fokozott mértékben kihasz­nálhassuk a meglévő lehetősé­geket. Fejlesztve a kétoldalú kapcso­latokat, országaink nagy fon­tosságot tulajdonítanak a szo­cialista országok egysége erősí­tésének, a szocializmus pozíciói megszilárdításának a világon. Ezen országok tervei elválaszt­hatatlanul kapcsolódnak a szo­cializmus eszméihez, amelyek a béke, egy mindent átfogó nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtése, a leszerelés és a széles körű nemzetközi e­­gyüttműködés megvalósítása felé irányulnak. Ezekre a cél­kitűzésekre válaszolnak a Var­sói Szerződésben részt vevő államok legújabb kezdeménye­zései, amelyeket nemrég a Po­litikai Konzultatív Bizottság varsói tanácskozásán fogalmaz­tak meg. Meggyőződésünk, hogy ez a ki­állítás, amely bemutatja a szovjet embereknek a román népnek a szocialista építés évei­ben elért sikereit, a román nemzetgazdaság által elért je­lenlegi szintet, nagy mérték­ben hozzájárul a román—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fejlesz­téséhez s további mélyítéséhez — mondotta befejezésül a szó­nok. Beszédében Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, Románia Szocialista Köz­társaság kormánya első minisz­terének helyettese rámutatott: A Románia — ’88 nemzeti kiál­lítás — amely a legnagyobb az idén külföldön sorra kerülő ro­mán kiállítások között — a ro­mán nép igazság- és szabad­ságeszméi és törekvései betel­jesülésének, a szocialista társa­dalom országunkban való építé­sének útját megnyitó dicsőséges történelmi aktus, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forga­lom győzelmének 44. évforduló­ja kontextusában kerül megren­dezésre. A kiállítás tükrözi a törté­nelmi jelentőségű nagy meg­valósításokat, amelyeket a ro­mán nép ért el kommunista pártja vezetésével a forradalmi átalakulások útján az antifasisz­ta és antiim­perialista, társa­dalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmétől eltelt 44 esztendőben, mely időszak alatt Románia korszerű és erő­teljes iparral, a fejlődés teljé­ben lévő mezőgazdasággal, a jó­lét és civilizáció mind maga­sabb fokával rendelkező ipari­agrár állammá változott. Ez idő alatt a Román Kom­munista Párt, a néppel együtt és a népért, történelmi jelentő­ségű határozatokat fogadott el az ipar, a mezőgazdaság, a nemzetgazdaság összes szektorai harmonikus, gyors ütemű fej­lesztése, a termelőerőknek az ország egész területén történő kiegyensúlyozott elosztása, a társadalom szervezésének és ve­zetésének állandó tökéletesítése, a forradalmi munkásdemokrácia erőteljes fejlesztése érdekében. Pártunk átfogó intézkedéseket kezdeményezett a szocialista állam szerepének növelésére az új társadalom építése egész művében, a szocializmus romá­niai megteremtése összes prob­lémáinak építő megoldása érde­kében, összhangban egész nem­zetünk alapvető érdekeivel. Kiváltképpen nagyszerű meg­­valósítások születtek a IX. párt­­kongresszuson elfogadott poli­tikai irányvonal következetes alkalmazása révén. A 23 évvel ezelőtti pártfórum a legfontosabb mozzanatot képezte szocialista hazánk fejlődésében, az új tár­sadalom építésében, megnyitva az utat az egész nép részvételé­re és érvényesülésére ebben a nagyszerű történelmi műben. A nemzeti jövedelem csaknem egyharmadának a fejlesztés cél­jaira fordításával lehetővé vált, hogy az ország ipari termelése az 1945. évi több mint 120-szoro­­sára növekedjék, a mezőgazda­­sági termelés több mint hatszo­rosára, míg a nemzeti jövede­lem csaknem 33-szorosára. E­­zekben az években erőteljesen fejlődött a tudományos kutatás, az oktatás és a kultúra, döntő módon hozzájárulva a tudomá­nyos és műszaki haladás komp­lex problémáinak megoldásá­hoz. Szoros egységben a párt és fő­titkára, Nicolae Ceausescu elv­társ közül, a román nép határo­zottan munkálkodik a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája történelmi jelen­tőségű határozatainak töretlen valóra váltása érdekében. Jövőbeni programjai meg­valósításában — mondotta a szónok — országunk rendkívüli jelentőséget tulajdonít gazdasá­gi külkapcsolatai és más orszá­gokkal való termelési kooperá­ciója fejlesztésének. Románia aktív gazdasági kapcsolatokat tart fenn a földkerekség 155 ál­lamával, a szocialista országok­kal, s elsősorban a KGST-tag­­országokkal, a fejlődő országok­kal, a világ összes államaival társadalmi rendszerre való te­kintet nélkül. Külgazdasági kapcsolataink e­­gészében fő helyet foglalnak el a Szovjetunióval való széles körű gazdasági együttműködési és kooperálási kapcsolatok, a­­melyek tartósan alapulnak a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előny, a szolidaritás , és a kölcsönös elv­társi segítségnyújtás elvein. Az országaink közti kapcsola­tok méreteire jellemző, hogy a Szovjetunió Románia gazdasági külkapcsolatainak egészében az első helyen áll; a kölcsönös árucsere növekvő tendenciát mutat, sikeresen fejlődik a ter­melési kooperáció és gyárt­mányszakosítás ; hazánk részt vesz a Szovjetunió területén ké­szülő számos fontos gazdasági objektum építésében. Az országaink közti együtt­működés, termelési kooperáció és gyártmányszakosítás fejlődé­sében a legnagyobb jelentőségű szerepet töltötték be a Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke és Mihail Gorbacsov elv­társ, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára között lezajlott magas szintű megbeszélések és az ezen alkalmakkor létrejött megálla­podások. A pártvezetőink közti találkozók mindenkor döntő momentumot képeztek a népe­ink közti együttműködés és szo­lidaritás még erőteljesebb fejlő­désében, az együttműködés ú­­jabb és termékeny távlatainak előrevetítésében, a két ország közti gazdasági együttműködés újabb akcióinak felkutatásá­ban. A Románia és a Szovjetunió között a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés fej­lesztésére magas szinten aláírt 2000-ig terjedő hosszú távú program optimális keretet nyújt a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok kiterjesztésé­re és diverzifikálására országa­ink nemzetgazdasága fokozott lehetőségeinek megfelelően. Ezzel kapcsolatosan hangsú­lyozni szeretném, hogy a román nép által elért megvalósítások, valamint a Szovjetunió népei által a sokrétű és kiegyensúlyo­zott gazdaság megteremtésé­ben elért sikerek erős bázist biztosítanak az együttműködés, kooperálás és termelési szakosí­tás fokozására és diverzifikálá­sára országaink között, a szo­cializmus és kommunizmus épí­tése, a béke és a nemzetközi e­­gyüttműködés megszilárdítása javára. Meggyőződésem, hogy a Ro­mánia — ’88 nemzeti kiállítás ki­fejezésre juttatja népeink töret­len akaratát, hogy újabb dimen­ziókat adjanak a román—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésnek népe­ink, a szocializmus, az együtt­működés és a béke ügyének ja­vára és érdekében — mondotta befejezésül Istefan Andrei elv­társ. Mint a TASZSZ hírügynök­ség közli, a kiállítás ünnepélyes megnyitását a moszkvaiak szá­zai és a szovjet főváros vendé­gei köszöntötték. --------------- NEMZETKÖZI ÉLET KIADÓI TERVEK .A Kínai NK jövőkutató tár­saságának gondozásában nem­sokára megjelennek a Kína és a világ a XXI. században című sorozat első kötetei. A kiadvá­nyok témája igen átfogó: szo­ciológiai, gazdasági, oktatási, tudományos és műszaki, ipari és mezőgazdasági kérdéseket taglalnak, a jövő század pers­pektívájában. Íme, néhány kö­teteim: Kínai ipar a XXI. szá­zadban, Génsebészet, Életem 1,5 milliárd ember számára. KÍMÉLI AZ ÚSZÓK SZEMÉT — I — ... I­I . — | | | Az úszómedencék fertőtlení­tésre általában klórt használ­nak (például klórmész formá­jában). A klór azonban ko­rántsem eszményi fertőtlenítő­szer: csípi az úszók szemét, ráadásul — ha csak nagyon csekély, a milliomodrésznél jó­val kisebb mennyiségben is — mérgező vegyületeket alkot a vízbe jutó bizonyos szerves a­­nyagokkal. Egyesült államok­beli vegyészek most uszodák és fürdők vizének fertőtleníté­sére a klórnál alkalmasabb­nak ígérkező szert készítettek. A BCI néven forgalomba kerü­lő vegyület nem bántja a sze­met, nem alkot mérgező ve­gyületeket a vízben található anyagokkal, s a vízben hóna­pokig is megőrzi fertőtlenítő hatását. BEETHOVEN X. SZIMFÓNIÁJA első tételének — melynek fel­fedezéséről és rekonstruálásá­ról már szóltunk ezeken a ha­sábokon — akkordjait hallhat­ja először a nagyközönség ok­tóber 10-én a londoni Royal Festival Hall koncerttermé­be­n. A X. szimfónia első téte­le körülbelül 14 perces, elő­adását a liverpooli filharmoni­kus zenekar vállalta, Walter Weller vezényletével. ERDEI DISZNÓ Van házisertés és vaddisznó, de újabban már erdei disznó is létezik. Ezt dr. Otto Repka grazi professzor öt házisertés­­fajtából és a vaddisznóból te­nyésztette ki fajtaátalakító ke­resztezéssel. A háromnegyed­részt vaddisznó és egynegyed­részt házisertés nem szűk ól­ban éli le életét, hanem beke­rített erdős területen szabadon mozog. Több hasznot hoz a te­nyésztőjének, mint a vaddisz­nó, mert egész évben rendsze­resen ivarzik, a vaddisznónál hatékonyabban dolgozza fel a takarmányt, s amazénál a húsa is ízletesebb. Az erdészek is örülnek neki, mert a fenyő­erdőkben kipusztítja a nem kí­vánatos növényzetet, úgyhogy ott a hatéves fenyőfák átlago­san 40 centiméterrel magasab­bak, mint azokban az erdők­ben, amelyekben nem élnek erdei disznók. LELET Belgrád belvárosában az építkezési ásatások során egy római harcos szarkofágjára bukkantak. Az időszámításunk előtti III. századból származó lelet mellett egész sor, időszá­mításunk elején készült tár­gyat találtak. A régészek meg­­álapították, hogy a 2,3 méter hosszú és több mint egy méter magas kőkoporsó a mai Belg­rád helyén álló Singidunum római városban állomásozó ró­mai légió egyik veteránjáé volt. SZAÚD-ARÁBIÁBAN 145 éves korában elhunyt az ország legidősebb polgára, Ab­del Muain Atiia. Utolsó nap­jaiig aktív életmódot folyta­tott: dédunokái és ükunokái nevelésével foglalkozott, irigy­lésre méltó erőnlétben. VILÁGREKORD Japánban újabb világrekord született a vasút sebesség te­rén. Egy különleges próba­­lo­ndon egy pőre kocsi elérte az 524 kilométeres óránkénti sebességet. A kísérlet során kiderült, hogy a vasúti kocsi felépítése megfelel az ekkora sebességek eléréséhez. Az ilyen típusú vagonok a forgalomban 350 km/ó-s sebességgel közle­kedhetnek majd. A kísérleti kocsit nagy ellenállóképességű műanyagokból készítették. TERMÉSZETES SELYEM — SELYEMHERNYÓ NÉLKÜL Egy dél-kaliforniai géntech­nológiai vállalat kutatói a se­lyemlepkék hernyóiból elkü­lönítették a selyemfonal létre­hozását meghatározó gént, s azt beépítették baktériumok öröklési anyagába,­­aminek e­­redményeként a baktériumok­ban selyemfonal képződött. De a kutatók nem elégedtek meg ezzel. Géntechnológiai úton az így kapott fehérjét úgy módo­sították, hogy annak a ter­mészetesnél is nagyobb legyen a szakítószilárdsága, s hogy amannál is könnyebben dol­gozhassák fel. Az új tulajdon­ságú anyagokat most próbál­ják ki. TALLIUM HELYETT TECHNECIUM A szív izmainak vagy ko­szorúereinek esetleges károso­dását a testen kívülről csak akkor tudják vizsgálni, ha e szövetek radioaktív anyaggal megjelölhetők. E célra világ­szerte a tallium 201-es izotóp­ját használják. Ennek sugár­zása azonban erre a célra nem a legalkalmasabb, ráadásul ez az izotóp nagyon drága is. He­lyette az NDK-ban legújabban a radioaktív technéciumnak egy olyan vegyületét használ­ják fel, amely viszonylag könnyen elkészíthető, a tal­­liumizotópnál kevésbé terheli meg a szervezetet, a beteg job­ban tűri, s ráadásul olcsóbb is nála. Hozzá olyan érzékelőbe­rendezést készítettek — Spect a neve —, amely jól kiszűri a zavar­jeleket. GYŰJTEMÉNY 1786-ban Norvégia déli vi­zeiben egy erős vihar követ­keztében elsüllyedt a Sampson hajó. Nemrég került felszínre a hajó fedélzetén elrejtett való­ságos ezüstérme-gyűjtemény. A több mint 3000, XVII. szá­zadi norvég és dán képmáso­kat ábrázoló érme 20 kilót nyom, belső értékén kívül pe­dig igen nagy numizmatikai és történelmi jelentőségű. KÖZÉP-KELETI ESEMÉNYEK Hani Khasawiwh jordá­niai tájékoztatásügyi minisz­ter a kuvaiti El Watan című lapnak adott interjújában ki­jelentette, hogy a Jordánia és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) képviselői között nemrég Ammanban folytatott megbeszélések pozi­tív, baráti légkörben, a teljes megértés jegyében zajlottak le. Az USA Igazságügyminisz­tériuma bejelentette, hogy az amerikai kormányzat lemon­dott arról a követeléséről, hogy zárják be a PFSZ állan­dó ENSZ-misszióját. Hírügy­nökségi jelentések szerint a minisztérium egy szóvivője hozzátette, hogy az USA­ nem szándékszik fellebbezni a New York-i bíróság azon döntése ellen, hogy a PFSZ- nek továbbra is joga van ál­landó ENSZ-irodája kereté­ben folytatni tevékenységét. Ezzel kapcsolatosan az ENSZ- főtitkár egy szóvivője kije­lentette, hogy ezennel az ENSZ és az USA közti nézet­­eltérés e kérdésben lezárult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyébként hivata­losan is megelégedését fejez­te ki az USA azon döntése iránt,­ hogy a továbbiak­ban is lehetővé teszi a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet állandó ENSZ-irodája zavartalan működését. A hírt közlő MENA hírügynökség emlékeztet arra, hogy az USA-kongresszus az elmúlt évben kérte a kormányza­tot, zárassa be a PFSZ ál­landó ENSZ-irodáját, ám­­egy amerikai szövetségi bíróság ez év június 29-i döntése sze­rint az USA-nak nincs joga ilyen igényt támasztani az ENSZ-szel szemben. Az Izrael által megszállt Ciszjordániában és Gázában kedden általános sztrájkot hirdettek a hatóságok által elrendelt palesztin kiutasítá­sok elleni­­ tiltakozás jeléül. Az üzletek és iskolák bezár­tak, más közintézményekben is szünetelt a munka. Hírügynökségek másrészt arról számoltak be, hogy az utóbbi 24 órában Tulkarm­­ban, Nabluszban, Kelet-Jeru­­zsálemben, Gázában, Khan- Youneszben, El Khalilban és Ramallahban lezajlott tünte­tések során mintegy 50 pa­lesztin lakos sebesült meg. V­ilágszerte minden év­ben szeptember else­jén megemlékeznek az el nemkötelezettség napjáról. Az erre vonatkozó határoza­tot az el nem kötelezett or­szágok Delhiben 1981 febru­árjában tartott miniszteri szintű összejövetelén fogad­ták­ el. 1981. szeptember­ else­jén jött létre ugyanis az el­nem kötelezettségi mozgalom, amely azóta is a békéért és a leszerelésért, a tömbökre osztottság felszámolásáért, a fejlődő országok politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdításáért, gazda­sági-társad­almi haladásuk e­­lőmozdításáért, az államközi kapcsolatok új alapokra he­lyezéséért, demokratizálásá­ért, az új politikai és gazda­sági világrend meghonosítá­­tásáért, a politikai, gazdasági és társadalmi jellegű átala­kulásokért folytatott harc, az antiimperialista, antikolo­­nialista és háborúellenes front jelentős tényezőjeként jelentkezik. Az el nem kötelezettség, a tömbön kívüliség gondolata a második világháború utáni időszakban a hidegháborús légkör és a világnak tömbökre osztottsága, valamint a gyar­mati uralom ellen, a nemzeti függetlenségért és gazdasági felemelkedésért folytatott harc kezdeti sikereinek kö­rülményei közepette született meg és érlelődött. Az el nem­­kötelezettségi mozgalom cél­jait és elveit — amelyek tük­rözik a világ népeinek azt az évszázados törekvését, hogy szabadságban, függetlenség­ben és egyenjogúságban élje­nek — az 1961-ben Belgrádban tartott alakuló csúcsértekez­leten fogadták el. Az 1979. évi havannai csúcsértekezlet megerősítette ezeket az elve­ket és rendszerezte őket, a két évvel ezelőtt Hararéban lezajlott nyolcadik magas szintű konferencia pedig újó­lag hitet tett a szóban forgó elvek mellett, ismételten le­szögezte azok időszerűségét. Az el nem kötelezettség — meghirdetett elvei és céljai révén — óriási vonzerőt képe­zett és képez, s ennek ered­ményeként a mozgalom szün­telenül terebélyesedett; a belgrádi alakuló csúcsérte­kezleten 25 ország képvisel­tette magát, míg Hararéban több mint száz állam. Jelen­leg a világ államainak csak­nem kétharmada tartozik az el nem kötelezettek közé, ami azt jelenti, hogy az E­­gyesült Nemzetek Szervezete után ez a legátfogóbb jellegű nemzetközi közösség. Mint ismeretes, a szocialis­ta Románia cselekvően támo­gatta és támogatja a nemzeti felszabadítási mozgalmakat, a népek harcát a politikai és gazdasági függetlenség kiví­vásáért és megszilárdításáért, következetesen síkraszállt és síkraszáll a fejlődő országok­kal való baráti és együttmű­ködési kapcsolatok megho­nosításért és szüntelen fejlesz­téséért. Mindezt figyelembe véve, valamint azt, hogy or­szágunk szüntelen erőfeszíté­seket tesz az el nem kötelezett­ségi mozgalom által meghir­detett célkitűzések és elvek valóra váltásáért, a mozgalom 1976-ban Colombóban meg­rendezett csúcsértekezletén el­fogadott döntés értelmében hazánknak állandó meghívot­­ti státust biztosított. Azóta országunk aktívan részt vesz a mozgalom tevékenységében. Románia Szocialista Köztár­saság teljes mértékben szo­lidaritást vállal az el nem kötelezett országok törekvé­sével, hogy megszilárdítsák nemzeti függetlenségüket, túl­lépjenek a gyengén fejlettség állapotán, saját elképzelé­seiknek megfelelően fejlőd­jenek, megoldják az előttük álló súlyos társadalmi és gaz­dasági problémákat, köztük a rendkívül nehéz terhet jelen­tő küladósság kérdését, hogy csökkenjen a különbség a gazdag és a szegény országo­kat egymástól elválasztó fej­lettségi szint között. Pártunk és államunk veze­tője, Nicolae Ceausescu elv­társ nemegyszer hangsúlyoz­ta az el nem kötelezettségi mozgalomnak a nemzetközi életben betöltött jelentős sze­repét. A hararei magas szin­tű konferenciához intézett üzenetében államelnökünk kiemelte: „Románia nagyra értékeli az el nem kötelezett­ségi mozgalom szerepét a kortárs világ súlyos problé­máinak megoldásában és egy új, demokratikus politika ér­vényre juttatásában, amely szabadságra és függetlenség­re, valamint arra irányul, hogy tartsák tiszteletben minden nép jogát ahhoz, hogy szabadon válassza meg gazdasági-társadalmi fejlő­dése útját. Románia — maga is fejlődő szocialista ország — a teljes egyenlőség, a nem­zeti függetlenség és szuvere­nitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elveire épülő aktív béke- és széles körű nemzet­közi együttműködési politi­kát folytat, az el nem kötele­zettségi mozgalom elvi célki­tűzéseivel összhangban mun­kálkodik, szolidáris az el nem kötelezett és fejlődő orszá­gok akcióival és erőfeszíté­seivel, melyeket az előttük álló problémák meghaladásá­ért, nemzeti függetlenségük megszilárdításáért és önálló gazdasági és társadalmi fej­lődésükért kifejtenek.“ A fejlődő országokhoz — amelyek zömükben el nem kötelezett államok — fűződő kapcsolatok megszilárdításá­ban és bővítésében döntő je­lentőségűek Nicolae Ceausescu elvtárs találkozói és megbe­szélései a szóban forgó or­szágok állam- és kormányfői­vel, pártvezetőivel. E találko­zók és megbeszélések alkal­mával aláírt dokumentumok­ban kifejezésre jut az embe­riséget foglalkoztató nagy horderejű kérdések megoldá­si módozataival kapcsolatos nézetazonosság, egy jobb és igazságosabb világ megte­remtésére irányuló erőfeszíté­sek fokozásának sürgető szükségessége. Országunk mindig is a magáénak vallot­ta azokat a célkitűzéseket, amelyeket az el nem kötelezet­tek meghirdettek: a fegyver­kezési versengés megállítása és konkrét leszerelési, min­denekelőtt nukleáris leszere­lési intézkedések megtétele, az erőszakhasználat végleges felszámolása az államközi kapcsolatok gyakorlatában és az összes vitás probléma kizá­rólag békés rendezése, a nemzeti függetlenség védel­­mezése és a népek azon el­idegeníthetetlen jogának sza­vatolása, hogy saját maguk döntsenek sorsukról, a teljes egyenlőségen, méltányossá­gon és kölcsönös tiszteleten alapuló, új típusú államközi kapcsolatok kialakítása, a gazdag és szegény országok közötti­ szintkülönbségek fel­számolása, egy új gazdasági világrend megteremtése, a tömbpolitika ellenzése. A szocialista Románia meg­győződése, hogy a jelenlegi bonyolult és súlyos nemzetkö­zi helyzet feltételei közepette szükség van valamennyi ha­ladó erő, nép erőfeszítései­nek összehangolására az eny­hülési politika folyamatának megszilárdítására, az emberi­séget foglalkoztató kulcsfon­tosságú problémák megoldá­sára. Ezek sorában fontos szerepet játszanak az el nem kötelezett országok. Országunk úgy véli, hogy a megoldásra váró feladatok rendkívüli fontosságára való tekintettel szüntelenül erősí­teni kell az el nem kötelezett országok, a fejlődő államok közötti szolidaritást. Pártunk és államunk számos doku­mentuma nyom­atékosan hangsúlyo­za, hogy függetle­nül az egyik vagy másik probléma megoldási módjá­val kapcsolatos véleménykü­lönbségektől, fel kell kutatni, meg kell találni az egység, az együttes fellépés, az együtt­működés útját, hogy érvényt szerezzenek a teljes jogegyen­lőségen alapuló, a független­ség biztosítását, a béke fenn­tartását és a nemzetek közöt­ti széles körű együttműködés megvalósítását célzó új poli­tikai irányvonalnak. Románia Szocialista Köz­társaság szilárd elhatározá­sa, hogy ebben a szellemben fejleszti kapcsolatait a továb­biakban is az el nem kötele­zett államokkal és általában a fejlődő országokkal azzal a meggyőződéssel, hogy ez tel­jes mértékben megfelel a vi­lág valamennyi népe, a béke és a haladás ügye érdekeinek. Székely László Az el nem kötelezettségi mozgalom a béke, a függetlenség, a haladás ügye előmozdításának jelentős tényezője Felújította munkálatait a bécsi összeurópai találkozó Bécsben felújította munká­latait az összeurópai találko­zó. Harminchárom európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői erőfeszítéseiket je­lenleg az összejövetel záródo­kumentuma kidolgozására fordítják. A ciprusi külügyminiszter nyilatkozata Giorgiosz Jakovou ciprusi külügyminiszter sajtóértekez­leten úgy értékelte, hogy az évszázad végéig tovább nö­vekszik az el nem kötelezettségi mozgalom szerepe. Ezzel ösz­­szefüggésben hangsúlyozta az el nem kötelezett országok külügyminiszterei Nicosiában szeptember 5 és 10 között megtartásra kerülő értekezle­tének jelentőségét, szem előtt tartva a nemzetközi porondon végbemenő fontos eseménye­ket. A továbbiakban rámutatott, hogy a külügyminiszteri kon­ferencián — Nicosiai nyilat­kozat néven — politikai doku­mentumot fogadnak el az el­­nem kötelezettségi mozgalom jelenlegi és az évszázad vé­géig betöltött szerepéről. A dokumentum taglalja az em­beriség előtt álló összes prob­lémát. A napirenden szereplő kér­dések közül megemlítette a ciprusi kérdést, a közép-kele­ti helyzetet és másokat. Namíbia függetlensége megadásáért Az ENSZ Namíbia­ tanácsa üdvözli a Biztonsági Tanács 435-ös számú határozata, gya­korlati alkalmazása — a dél­nyugat-afrikai terület függet­lenségének megadása és ter­mészeti erőforrásai védelme — érdekében hozott legutóbbi intézkedéseket — mondotta Peter Zuze (Zambia), a tanács elnöke. Egyben leszögezte, hogy a Namíbia-tanács egé­szen a függetlenség elnyerésé­ig, az ENSZ-közgyűléstől ka­pott mandátummal összhang­ban képviselni fogja a namí­­biai nép érdekeit. Peter Zuze, a­ki időközben látogatásra Új-Zéland főváro­sába, Wellingtonba érkezett, az ország vezetőivel megbe­széléseket folytatott a dél-af­rikai rezsim illegális namíbiai jelenléte felszámolásának mó­dozatairól. Mint rámutatott, felújították a tárgyalásokat a pretoriai kormánnyal a Biz­tonsági Tanács Namíbia füg­getlenségének megadására vo­natkozó 435-ös számú határo­zata alkalmazásáról. Hangsú­lyozta,, hogy az új-zélandi kormány értékes támogatást nyújthat e folyamat véghez viteléhez. Kitért a namíbiai helyzettel kapcsolatos legutóbbi fejle­ményekre Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet, a SWAPO elnöke. Mint egy ruandai sajtóértekezleten kijelentette a SWAPO szep­tember elsejétől, tehát a hiva­talos tűzszünet októberre ter­vezett életbe lépése előtt, kész beszüntetni katonai tevé­kenységét, ha hasonlóképpen cselekszik a Namíbiát megszál­ló dél-afrikai hadsereg is. Hangsúlyozta, hogy a namí­biai felszabadító néphadsereg fontos szerepet töltött be az új politikai és katonai helyzet kialakításában a térségben, akárcsak a békefolyamat be­indításában. Sam Nujoma rá­mutatott, hogy a SWAPO-har­­cosok elszántsága és bátorsá­ga, amely a pretoriai rasszis­ta rezsim csapatai elleni har­ci akciókban megnyilvánult, hozzájárult a dél-afrikai ka­tonák demoralizálásához és tehetetlenségéhez. ELŐRE — 1988. szeptember 1. MALAYSIA NEMZETI ÜNNEPE SZULTÁN ISZKANDAR őfelségének, Malaysia uralkodójának KUALA LUMPUR Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából nagy örömmel küldöm meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat, ennek személy szerint jó egészséget és boldogságot, Malaysia népének haladást és jólétet kívánok. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Történelme legjelentősebb, korszakos­­fordulatot hozó eseményének — független­sége kikiáltásának — 31. évfordulóját ünnepli augusz­tus 31-én a valaha csupán a nyersgumi és az ón országa­ként ismert Malaysia. A Maláj-félsziget déli ré­szét és Borneo szigete északi részét magába f­alaló délke­let-ázsiai ország rendkívül gazdag ásványkincsei ellené­re elsősorban mezőgazdasági ország volt, s csupán a füg­getlenség évei hozták el gaz­daságának szerkezeti átalaku­lását. A hetvenes évek átfogó gazdasági-társadalmi fejlesz­tési programjainak életbe ül­tetésével olyan új iparágak születtek, mint az elektro­nika, az elektrotechnika vagy a gépkocsigyártás, s számot­tevővé vált a petrolkémiai ipar is (évtizedünk első évei­ben a kőolajtermelés elérte már a napi 280 ezer barellt). A nyolcvanas évek elején nagy léptékben fejlődő ma­­laysiai gazdaságot súlyosan érintette a világgazdasági válság, a nyersanyagárak­­ vi­lágpiaci esése, a fejlett tőkés államok protekcionista in­tézkedései. A növekedési ráta átmeneti csökkenése után a szakértők most úgy vélik, hogy az 1985-ös visszaesést újabb fellendülés követi. Nemrég Kuala Lumpurban bejelentették, hogy az idei eredmények alapján átérté­kelték az 1988-as gazdaság­­fejlődési prognózist és az előrejelzett 5,9 százalékos fejlődési ütem helyett 7 szá­zalékos fejlődési ütemre szá­mítanak, így tehát a délke­let-ázsiai ország visszatér a maláj nép független éves ál­landó célkitűzését képező fo­kozott fejlődési ütemhez. A nagy földrajzi távolság ellenére a szocialista Romá­nia és Malaysia között baráti és együttműködési kapcsola­tok honosodtak meg, amelyek a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tar­tására, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elveire támaszkodnak. E kap­csolatok szüntelen bővítésé­ben döntő szerepet töltöttek be a két ország fővárosában sorra került magas szintű lá­togatások és megbeszélések, amelyek újabb távlatokat nyitottak a román és a maláj nép gyümölcsöző együttmű­ködése, a béke és az enyhü­lés egyetemes ügyét szolgáló együttmunkálkodása számára. ­ Öt világrész hírei • Öt világrész hírei KIRUNÁBAN megkezdte munkálatait az északi orszá­gok kormányképviselőinek ta­nácskozása. A részvevők — Svédország, Finnország, Dá­nia, Norvégia és Izland kül­ügyminisztere — vélemény­­cserét folytatnak a nemzetkö­zi enyhülés, a helyi válságok rendezése, a biztonság- és a bizalomerősítés kérdésköré­ben. ABDUL GHAFAR BABA a malaysiai miniszterelnök­helyettes befejezte vietnami hivatalos látogatását. Az ez alkalomból nyilvánosságra ho­zott közös közlemény többek között leszögezi, hogy a két ország közötti kapcsolatok te­rén az utóbbi időben jelentős előrelépés történt. MÜNSTERBEN folytatja munkálatait a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt, a leg­jelentősebb NSZK-beli ellen­zéki politikai csoportosulás kongresszusa. A négynapos munkálatok során a részve­vők megvitatják az ország legfontosabb külpolitikai és gazdasági-társadalmi problém _________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ IIIII Redactia ELŐRE, 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1 Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 6080 . - 1

Next