Előre, 1988. december (42. évfolyam, 12752-12778. szám)

1988-12-01 / 12752. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLII. évfolyam 12 752. szám 1988. december 1., szerda 6 oldal­ára 50 iáni A PÁRT, IMOLÁT CEAUSESCU Et PEARL KURK­LI FORRADALMI ÖSSZEFORROITSÁGCAL IS ERŐTELJES VÁZÁRLÁS ELKÖTELEZETTSÉGGEL PÁLIJUK PÁL ŐRÁ SZOCIALISTA HÁZAM FEL­PIRÁCOZTATÁSÁRA N­ÉPSZERŰ MUNKAPROGRAMJÁT . Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével #­­ *9­9 A­T Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökleté­vel november 29-én, kedden folytatódott a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának plénuma, a de­mokratikus szervek, a tömeg­es társadalmi szervezetek együttes ülése. A délelőtti ülés első részét Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az Állam­tanács alelnöke vezette.­­ A napirenden szereplő prob­lémákról plénumban folytatott vita keretében felszólaltak a következő elvt­ársak: Constantin Pascalescu, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszte­re. Constantin Radu, az RK­P KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, az RKP Bu­­curesti Municípiumi Bizottsá­gának első titkára. Ion M. Ni­colae, a Vegy- és Petrolké­mia-ipari Minisztérium vezető tanácsának elnöke, Maria Bra­­dea, az RKP „Satu Mare Megyei Bizottságának" első titkára, Ion Marin, az­ Insula Mare a Brai­­lei-i Állami Mezőgazdasági Vállalat vezető tanácsának első alelnöke, Iuliana Bucur, a bu­­curesti-i Gyapjúipari Központ vezető tanácsának elnöke, Petre Raducanu, a bucuresti-i 23 August Vállalat dolgozói taná­csának elnöke, Sptefan Andrei, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, a kormány első miniszterének he­lyettese, Szász József, az RKP KB­ Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, az RKP Ca­­raș-Severin Megyei Bizottságá­nak első titkára, Petre Fluture, a Villamosenergia-ipari Mi­nisztérium vezető tanácsának elnöke, Constantin Popa, a lu­­peni-i (Hunedoara megye) Bá­nyavállalat dolgozói tanácsának tagja, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szö­vetsége Központi Tanácsának elnöke. A továbbiakban a munkála­tokat Gheorghe Oprea elvtárs, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese vezette. Felszólalt Elena Ceausescu elvtársnő, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisz­terének első helyettese, a Tu­domány- és Oktatásügyi Orszá­gos Tanács elnöke. Úgyszintén felszólaltak a következő elv­társak: Carol Dina, az RKP Galati Megyei Bizottságának első titkára, Dumitru Constan­tin, a bucuresti-i Nehézgép­­gyártó Vállalat dolgozói taná­csának első alelnöke,­ Nicolae Vaidescu, az Elektrotechnika­ipari Minisztérium vezető ta­nácsának elnöke, Ioan Toma, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KISZ KB első titkára. Czégé Sándor, a salontai (Bihor megye) Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet vezető tanácsának elnök­e, Ion Stoian, az RKÉ KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára. Constan­tin Neacsu, a Scornicesti Köz­ségi (Olt megye) Néptanács el­nöke, Emil Bobu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. A plénumban zajló vita részt­vevői a legmesszebbmenő nagy­­raértékeléssel illették Nicolae Ceausescu elvtárs expozéját — a párt és az ország életében rendkívüli jelentőségű doku­mentumot — és kifejezésre jut­tatták teljes egyetértésüket, hogy ezt a felbecsülhetetlen el­méleti és gyakorlati értékű do­kumentumot fogadják el a párt, egész népünk forradalmi mun­ka- és­­akcióprogramjaként, s az szolgáljon a Román Kommu­nista Párt XIV. kongresszusa e­­lőkészítésének és lebonyolításá­nak alapjául a jövő év folya­mán s az 1991—1995-ös új ötéves terv és a szocialista Romániá­nak a 2000. esztendőig szóló fejlesztési programja alapjául. A felszólalók kidomborították a napirenden szereplő tervek és programok jelentőségét, melyeknek előirányzatai össz­hangban állnak a párt XIII. kongresszusa és országos kon­ferenciája határozataival és biz­tosítják a termelőerők folyto­nos gyarapodását, az ipar, a mezőgazdaság, az egész gazda­ság, a többi tevékenységi szek­tor és terület intenzív fejleszté­sét, a nemzeti vagyon szüntelen gyarapodását és ezen az alapon népünk anyagi és szellemi jó­létének növekedését. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­ma, a demokratikus szervek, a tömeg- és társadalmi szerveze­tek együttes ülése szerdán befe­jeződött. befejeződött A ROMA KOMMUNISTA PÁRT DEMOKRATIKUS SZERVEK, • • * ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK EGYÜTTES ÜLÉSE 5 PÁRTOS, HAZAFIAS ELKÖTELEZETTSÉGGEL JÖVŐÉPÍTŐ TÖREKVÉSEINK VALÓRA VÁLTÁSÁÉRT A NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS RAGYOGÓ EXPOZÉJÁBAN FOGLALT ESZMÉKET LELKES EGYETÉRTÉSSEL FOGADTA AZ ORSZÁG terte az országban, az üzemekben és bányákban, a kutató- és tervezőinté­zetekben, az állami és szövet­kezeti mezőgazdasági egységek­ben, szállító vállalatokban és oktatási intézményekben, lénye­gében tehát mindenütt, ahol anyagi és szellemi javak szü­letnek, a hét első napjaiban a tekintetek az ország fővárosa felé irányultak, nagy figyelem­mel és jogos érdeklődéssel kö­vették a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plé­numának, a forradalmi munkás­demokrácia szervei, a tömeg­et társadalmi szervezetek vég­rehajtó tanácsainak, illetve ba­ráinak együttes munkálatait, hallgatták végig, olvasták el és tanulmányozták népünk szere­tetett fia, a tett főtitkára, köz­társaságunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó EX­POZÉJÁT A ROMÁN TÁRSA­DALOM JELENLEGI STÁDI­UMA ÉS TOVÁBBI FEJLŐ­DÉSÉNEK TÁVLATAIRÓL, A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VEZETÉS TÖKÉLETESÍTÉ­­SÉRŐL, A FORRADALMI MUN­KÁSDEMOKRÁCIA FEJLESZ­TÉSÉRŐL, AZ ÁLLAMI ÉS DEMOKRATIKUS SZERVEK SZEREPÉRŐL, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT SZERE­PÉNEK NÖVEKEDÉSÉRŐL ÉS AZ IDEOLÓGIAI, POLITIKAI­­NEVELŐ TEVÉKENYSÉGRŐL, A TUDOMÁNYOS ISMERET­­SZINT, A KULTURÁLIS SZÍN­VONAL, A FORRADALMI TU­DAT EMELÉSÉRŐL. AZ ERŐ­VISZONYOK ÉS A NEMZET­KÖZI HELYZET ALAPVETŐ JELLEMZŐIRŐL. Az egész or­szág lakosságát, annak minden társadalmi osztályát és rétegét képviselő fórum magas szóno­ki emelvényéről elhangzott esz­me- és gondolatgazdag expozé, am­ely nagyszerűen vázolta mind a hazánk megtette utat, a ro­mán nép küzdelmes múltját, de a Román Kommunista Párt ve­zetésével elért történelmi meg­valósításait is, ugyanakkor szé­les távlatokban az előttünk ál­ló tennivalókat, Románia jövő­jét, érthetően lelkes visszhang­ra talált a munkaközösségek­ben, amelyek ugyanakkor kife­jezték azt az elhatározásukat is, hogy maradéktalanul valóra váltják azokat a nagyszerű cél­kitűzéseket, amelyeket­­pártunk főtitkára megfogalmazott,­ élet­be ültetik a párt XXIL. kong­resszusa és országos konferen­ciája határozatait, példásan tel­jesítik az idei és az egész öté­ves tervet, ami alapvető felté­tele annak, hogy a haladás és a felvirágzás útján előbbre lép­jünk. Szerte az országban, minden munkahelyen örömmel nyugtáz­ták, hazafias büszkeséggel vet­ték tudomásul, az eddig kifej­tett áldozatos munka nagyraér­­tékeléseként fogták fel pártunk főtitkárának véleményét azok­kal a történelmi megvalósítá­sokkal kapcsolatosan, amelye­ket népünk a szocialista építés éveiben elért a haza gazdasá­gi-társadalmi fejlesztésében. Érthető is ez­ az elégtétel, hiszen a­ nyolcadik ötéves terv dere­kán, mindössze 44 évvel az au­gusztusi történelmi sorsforduló után, 1945-h­öz viszonyít­va, az ipari termelés 128-szo­­rosan, a mezőgazdasági pedig 9-szeresen növekedett. Új, mo­dern ágazatokat építettünk ki, az­­ acéltermelés körülbelül 120- szorosan, a vegyipar több mint 1300-szorosan, a gépipar több mint 500-szorosan növekedett, de­ hasonlóan magas ütemben fejlődtek a­­többi iparágak, kö­zöttük a könnyű- és élelmiszer­ipar, a fogyasztási javak gyár­tása. Ugyanakkor a felhalmo­zott nemzeti vagyon elérte az 5100 milliárd lejt, a produk­tív állóalapok körülbelül a 2500 milliárd lejt­ . A nem­zeti jövedelem több mint 36-szorosan, az általános ja­vadalmazási alap pedig körül­(Folytatása a 6. oldalon) K­özéletünk nagy demokra­tikus fórumának, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága plénuma, a forradalmi munkásd­emokrácia szervei, a tömeg- és társadalmi szervezetek végrehajtó tanácsai, illetve bárói együttes ülésének lelkesítő hangulatában, Nicolae Ceausescu elvtárs programjelle­­gű expozéja, történelmet idéző és mai feladatokat mélyenszán­­tóan taglaló, széles perspektí­vákat feltáró, hatalmas elméleti és gyakorlati jelentőségű elő­adói beszédének hatása alatt ünnepli dolgozó népünk a leg­újabb kori román történelem határkövét jelentő esemény, az egységes román nemzeti állam megalakulása hetvenedik évfor­dulóját. A múlt, a jelen és a jövő dialektikájának, szerves egybekapcsolódásának, a ha­gyományidézésnek és magasabb fokon való tradíció folytatásának, a törté­­elemelemzésnek és mai-holnapi történelemformálás­­nak a megnyilatkozása ez az ünnep .Annál fogva, hogy a párt­főtitkári expozé tudatosítja, su­gározza mindezt, országépítő tetteket méltat, eredményeket sorjáz, tanulságokat von le, a­­zonnali és távlati teendőket ha­tároz meg történelmi koncepció­ban, messze múltba eredő és jö­vőbe mutató perspektívában. Történelmi évforduló — törté­nelmi egység jegyében. Hiszen egyesülés és egység cseng egy­be e kivételes fontosságú be­szédben és az ország ünnepi megemlékezésében. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán hang­súlyozza történelmi szempontból is nagy elvi jelentőségű előadói beszédében: „Tudományosan e­­lemeznünk kell népünk egész fejlődését (...) Országunk múltbeli helyzetének ismereté­ben jobban megérthetjük, hogy csakis a szocializmus biztosította az idegen imperialista uralom, az elmaradottsági állapot fel­számolását és valósította meg történelmileg rövid idő alatt a termelőerők, az összes gazdasá­gi-társadalmi szektorok erőtel­jes fejlődését, az egész nemzet civilizációs színvonalának álta­lános emelkedését, a tudomány, az oktatás, a kultúra haladását, a nép anyagi és szellemi jólété­nek szüntelen gyarapodását, azt, hogy Románia — négy évti­zed alatt — lendületesen fejlő­dő, erős­ ipari-agrár állammá váljék, szilárduljon anyagi és szellemi ereje, függetlensége és szuverenitása.* E pártfőtitkári útmutatás, az­ expozé múltelemzése, jelen­felmérése és jövőfeltárása szel­lemében, a teljes gondolati és cselekvési egység jegyében em­lékezik meg az ország közvéle­ménye a román nép életében új történelmi korszakot nyitó ese­ményről, az évszázados egység­küzdelem kiteljesítését betetéző, hét évtizeddel, ezelőtti politikai tettről. Az évforduló jó alkal­mat ad arra, hogy a pártfőtitká­­ri expozé tudományos történe­lemelemzése, valamint széles perspektívanyitása fényében fel­idézzük e tájak haladó társadal­mi-politikai erői, a néptömegek együttes küzdelméből eredő tör­ténelmi mozzanatokat, ezek je­lentőségét, áttekintsük az ország hosszas és harcos történelmi út­ját és értelmezzük a mát, pász­tázzuk a jövőt, honnan indul­tunk, hol tartunk ma, mit valósí­tottunk meg, merre igyekszünk, milyen távlatok állnak előttünk. Nicolae Ceausescu elvtárs elő­adói beszéde mély tudományos megalapozottságú, nagy elméleti és gyakorlati fontosságú választ ad ezekre a kérdésekre, amikor a történelmi hagyományokat a jelenbe vetíti, a jelen megvaló­sításait pedig a jövő fundamen­tumává avatja, meghatározza a román szocialista társadalom je­lenlegi stádiumát és további fej­lődésének távlatait, kijelöli a gazdasági-társadalmi vezetés tökéletesítésének, a forradalmi "munkásdemokrácia “ fejlesztésé­nek útjait, módozatait, ki­­domborítja az állam és a de­mokratikus­­szervek szerepét, programjellegű útmutatást ad a párt szerepének növelésére és az ideológiai, politikai-nevelő tevékenység, a tudományos is­meretszint, a kulturális színvonal emelésével, a forradalmi tudat elmélyítésével kapcsolatosan, mélyenszántóan elemzi a nem­zetközi erőviszonyokat, a világ­­helyzet alapvető jellemzőit. "Át­fogó munkaprogramot ad ke­zünkbe, mely az eddig elért e­­redményekből kiindulva tudo­mányosan meghatározza a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építésének további stratégiáját, a gazdasági-társa­dalmi fejlesztés vezetési és ter­vezési rendszerének tökéletesí­tését, Románia közepesen fej­lett ország stádiumára lépésé­nek útját, az ország gazdasági­­társadalmi előrehaladásának irányvonalait a következő évti­zedben, valamint a politikai­ideológiai és kulturális-nevelő tevékenység feladatait a forra­dalmi öntudatú új ember formá­lásában. Az események egybeesése folytán ez az évfordulós ünnep egybeesik a párt Központi Bi­zottsága plénumának, a forra­dalmi munkásdem­okrácia szer­vei, a tömeg- és társadalmi szervezetek végrehajtó tanácsai­nak, illetve báróinak együttes ülésével, s a hetven évvel eze­lőtti esemény történelmi mélta­tása Nicolae Ceausescu elvtárs előadói beszédének fénysugará­ba kerül, így a hét évtizeddel ezelőtti egyesülés történelmi tényének méltatása a mai egység, a mai párt körü­li összeforrottság részévé válik. Országépítő tettek ösztönzőjé­vé, a pártfőtitkár által felvázolt átfogó munkaprogram megva­lósításának mozgósítójává. Történelmet idéz ezen a na­pon az ország, de ugyanakkor a pártfőtitkári előadói beszéd fényében mai és jövőbeni fel­adataira összpontosít. Az egye­sülés jelentőségét méltatja, de mai egységét erősíti. Ez az egység a forrása az u­­tóbbi több mint négy évtized, de különösen a IX. kongresszus óta eltelt történelmi megvaló­sításokban leggazdagabb pe­riódus minden megvalósításá­nak. A pártfőtitkár elemzésében lelkesítő tablót festett e, korszak eredményeiről, kitartó, nehézsé­gektől nem mentes munkájáról. Visszatekintve ezen évek egész tevékenységére — mondotta a párt­ főtitkára a IX. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról szólva —, jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy minden­­területen nagy átalakulások és figyelemre méltó megvalósítá­sok korszaka­ volt, amely teljes mértékben igazolja portunk fel­fogásán­k helyességét az álta­lános törvényszerűségek, a szo­cialista elvek alkalmazásáról Románia realitásai és feltételei közepette. És azt is hangsúlyoz­za, hogy a­ legnagyobb eltökélt­séggel kell munkálkodnunk az egész tevékenység további töké­letesítéséért, mert csak így biz­tosíthatjuk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtéséről és a kommunizmus felé való határozott haladás­ról szóló pártprogram töretlen valóra váltását. Ezen az évfordulón azonban nem csak a távolabbi és köze­lebbi múltba tekintünk, az u­­tóbbi évtizedek, évek erőfeszíté­sektől teli és eredményektől gazdag útját mérjük fel, ha­nem — éppen a pártfőtitkári expozé szellemében — távja­(Folytatása a 6. oldalon) TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓ _ TÖRTÉNELMI EGYSÉG JEGYÉBEN „1918. december elsején a néptömegek, a nép elhatárolásá­ból megalakult az egységes román nemzeti állam. Népünk ezen évszázados álmának valóra válása új korszakot nyitott Románia fej­lődésében, abban, hogy a haladás és a civilizáció újabb fokaira emelkedjék." NICOLAE CEAUSESCU Az egységes román nemzeti állam megalakulásának 70. évfordulója

Next