Előre, 1989. június (43. évfolyam, 12906-12931. szám)

1989-06-01 / 12906. szám

2 TÖBB SZENET AZ ORSZÁGNAK! A DILJAI BÁNYÁSZOK KÉT HÓNAP ÓTA BIZONYÍTANAK!­ ­. .. Határozott intézkedé­sekre van szükség a negatív állapotok gyors felszámolásá­hoz, az egész tevékenység ja­vításához, azért, hogy a hune­­doarai dolgozók, a Zsil-völgyi bányászok is egyre jelentősebb mértékben járuljanak hozzá az idei terv, az egész ötéves terv, az energetikai program valóra váltásához“ — mondot­ta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a­z. év már­ciusában Petrovani municí­­piumban tartott nagy népgyű­lésen. S a dillaiak nem késle­kedtek a válaszadással: ápri­lisban, hosszú hónapok, mi több, évek óta először terven felül is kitermeltek, feladtak szenet, nem is keveset, 1300 tonnát. S a lendület, képlete­sen szólva, a harc az újabb és újabb tonnákért, a terv teljesí­téséért, azóta is megszakítás nélkül tart. E tudósításunkban erről kívánunk részletesebben szólni. Aki érdeklődésünkre — mint annyiszor az elmúlt é­­vekben — most is készségesen válaszolt: Boanta Marca köz­gazdász, a vállalati pártbizott­ság titkára, a dolgozói tanács elnöke: — Nálunk, és így van ez szerte a Zsil-völgyében, a na­pi szénkihozatali terv teljesí­tésére összpontosítunk, mert csak ez biztosíthatja a hó vé­gi, az év végi végső és már nagyon várt sikert. Hogy mennyire fontos a tervteljesí­tés szempontjából minden jól vagy rosszul zárt nap, azt a májusi első tíz nap gyengébb eredményein, majd a fokoza­tos felzárkózás sikerén mér­hetjük le vagy érzékelhetjük. Elég volt egy rövid időszak, egy megtorpanás, s máris 1000 tonnás tervtől való lemaradást jegyeztünk. Ennek gyors fel­számolásáért nyílt pártalap­­szervezeti gyűléseket és szak­­szervezeti csoportgyűléseket hívtunk össze, amelyeken fel­tártuk az észlelt hiányosságo­kat, s amelyeken a brigádve­zetők vállalták a felzárkózás, a lemaradások azonnali beho­zatalának erőfeszítéseket igénylő munkáját. Ez azért volt ennyire fontos, mert a napi átlagot (tervet) csakis úgy tudjuk teljesíteni, ha a leg­több szenet adó posztokon a brigádok, tagjaik egyenletes teljesítményt nyújtanak, vagy másképpen fogalmazva, ha a gyengébbek felzárkóznak a legjobbak mellé, mögé. Cozma Nicolae, Pavel Tisaru, Ioan A­­vadanei, Valerian Maxim, Ni­colae Toma, Ioan Porav és a többi ismert brigádvezető ezt vállalta, s az eredmény: május közepére már nem csak be­hoztuk az első tíz nap alatt felgyűlt lemaradást, hanem 300 tonna előnyre is szert tet­tünk, s a hónapot várhatóan 100 tonna „plusszal“, terven felül kihozott szénmennyiség­gel zárjuk. Ebben természete­sen benne van Gheorghe Ma­téi brigádjának kiugró telje­sítménye is, amely a munka­termelékenység erőteljes növe­lésén keresztül posztonként 12 tonna szenet fejt le és ad fel az egyedi f­őtőbiztosításos frontfejtésben, a kevésbé gé­pesíthető Zsil-völgyi bányák­ban mindinkább hódító új fej­tési technológiával, módszer­rel. De ugyanilyen jól szerepel a bányán belüli szocialista munkaversenyben Varga La­jos és brigádja is. Az áprilisi és a májusi sikeres hónapzá­rás a keresetekre is azonnal kihatott; a jól dolgozó bányá­szok, a tervüket teljesítő és túlteljesítő, szaporodó számú brigádok tagjai többet vihet­tek, vittek haza, s ezzel egy­­időben erősödött a rend és a fegyelem, kevesebb lett az iga­zolatlanul hiányzó brigádtag, ezzel a kieső munkaórák szá­ma, kisebb a fluktuáció. Mindezek az információk, tények — tesszük mi hozzá — a bánya dolgozói előtt nem is­meretlenek, egyszerűen azért nem, mert a brigádok, a szek­torok, a Zsil-völgyi vállalatok versenyéről naprakész infor­mációkat nyújtanak a különös gonddal és alapossággal veze­tett, tetszetős grafikai kivite­lezésű pannók, grafikonok, összehasonlító adatok. Az információk, ez a köz­vetlen és gyors informálás pedig közvetlenül és gyorsan, azonnal hat; a brigádvezetők, a váltásvezetők, a vájárok szá­molnak: ma ennyit és ennyit kell felküldenünk ahhoz, hogy a napi terv teljesítése mellett a szénadósság törlesztésére is jusson valamennyi, vagy: en­nek és ennek a brigádnak hány tonna szén van pluszban a „tarsolyában“, hogyan, mi­vel lehetne megelőzni őket, s a versenyben az élre, az elsőik közé kerülni? De a szénről és mindenről, ami ezzel összefügg, szó esik az itt rendszeresített brigád­vezetői munkatanácskozásokon is. Május tizedikén például, a legutolsó ilyen brigádvezetői tanácskozáson, a fentebb név szerint is említettek az anyag­­ellátás javítására, a gépek, a szénkiszállító szalagrendszer üzembiztonságának növelésé­re és ezzel összefüggésben a javítások gyorsabb és jobb el­végzésére tettek értékes javas­latokat. Ezeket a munkata­nácskozáson jelen lévő három főmérnök nem csak jegyezte, hanem megoldásuk, orvoslá­suk azóta már folyamatban is van. Régebbi tudósításainkban már hírt adtunk arról, hogy a bányavállalat vezetése és mű­szaki személyzete, az irodave­zetők, a beosztottak, egy-egy szektor, egy vagy több brigád terv teljesítéséért személyesen is felelnek. A módszer bevált, mert így, egyfelől, a műsza­kiak közvetlenül is kötődnek a termeléshez, másfelől pedig a brigádos, a váltásvezető mester, a szektorfőnök, tehát a fentiek, konkrét ügyekben egy-egy felelős beosztású és döntéshozatali joggal felruhá­zott vállalati szakember, veze­tő segítségére is biztosan szá­míthatnak. Amiről itt szó volt, nem más, mint azoknak a felbe­csülhetetlen értékű pártfő­titkári útmutatásoknak a meg­valósítása, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs ez év már­ciusi Hunedoara megyei és Zsil-völgyi munkalátogatásán fogalmazott meg, és amelyeket az RKP Központi Bizottsága áprilisi plenáris ülésének do­kumentumai is tartalmaznak: a lemaradások behozatalán, az ütemes tervteljesítésen keresz­tül mind több kokszosítható és energetikai szenet adni az országnak! A dillaiak tehát elindultak azon az úton, amely e felzárkózáshoz, Zsil-völgyi élvállalattá válásukhoz vezet, vezethet... Deák Levente ÚJABB DOLGOZÓI KATEGÓRIÁK JAVADALMAZÁSÁT EMELIK (Folytatás az 1. oldalról) töltenek be a szociális kiadá­sok, amelyek több mint 44 százalékkal emelkedtek. Mindezek a tényezők való­ban meggyőző bizonyítékai pártunk emberközpontú po­litikájának, melynek kezdemé­nyezője pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs, aki szüntelenül újabb és újabb intézkedéseket javasol a dol­gozók, az egész nép jólétének növelésére. A folyamatban lévő javadalmazásemelési tör­vényerejű rendelet kapcsán­­, amely eredetileg augusztus hónappal bezárólag alkalmaz­ta volna fokozatosan és ágaza­tonként a javadalmazáseme­lést — pártunk főtitkára ja­vasolta, hogy egy hónappal hamarabb fejeződjék be a jö­vedelmek növelése az összes dolgozói kategóriák számára. Június elsejétől kezdve a törvény értelmében a követ­kező dolgozói kategóriák java­dalmazásának növelésére ke­rül sor: a Fémipari Miniszté­rium alárendeltségében levő ipari egységek, a Mezőgazda­­sági Minisztérium kötelékébe tartozó ipari egységek, vala­mint a tudományos kutatás, technológiafejlesztés, tervezés és az informatika területe. A dolgozók legszélesebb ré­tegei, de tulajdonképpen ha­zánk egész lakossága a meg­különböztetett tisztelet és nagyrabecsülés érzésével fo­gadta az intézkedést alkalma­zása első pillanatától kezdve. Tisztelet és hála övezi ezért pártunk főtitkárát, Nicolae Ceaușescu elvtársat, Elena Ceaușescu elvtársnőt, és övez­ze mélységes nagyrabecsülés tisztánlátó és következetes or­szágfejlesztő politikai eszme­­rendszerünk kidolgozásáért, gazdasági-társadalmi célkitű­zéseink maradéktalan megva­lósításáért. A javadalmazáse­­melés, mint szociális intézke­dés, egyben ragyogó politikai tett is, mely pártpolitikánk he­lyességének, dinamizmusának, biztos perspektívákat nyújtó jellegének meggyőző bizony­sága. Tágabb eszmei sugárzá­sában értékelve: az életszínvo­nal emelését szolgáló vala­mennyi intézkedés hazánkban a szocialista tulajdon erejét, nemzetgazdaságunk jelenlegi irányának életképességét, rea­lizmusát, tudományos alapon átgondolt céljaink jövőépítő funkcionalitását tükrözi. Jó úton haladunk tehát, sa­ját erőnkre támaszkodva bát­ran tervezünk, programjainkat maradéktalanul végrehajtjuk az ország, a nép javára. Szo­cialista építésünk legutóbbi nagy jelentőségű gazdasági, politikai győzelme, kiadós­ságunk teljes kifizetése azt igazolja, hogy az eddig meg­tett út is helyes volt, és az adósságmentesség elérésével erőfeszítéseink olyan tényező­ben csúcsosodtak, amely mesz­­szemenően kivívta a nemzet­közi közvélemény elismerését és a népek tiszteletét munkál­kodásunk iránt a gazdasági­társadalmi tevékenység vala­mennyi területén. De méltán elemezhetjük a javadalmazásemelési intézke­déssorozatot saját belső ösz­­szefüggésrendszerében, struk­túrája társadalmi-politikai je­gyeire figyelmezve. A tavaly augusztus elsejé­vel érvénybe lépő törvényere­jű rendelet különféle szaka­szai a szocialista etika és mél­tányosság, társadalmi rendsze­rünk mélységes humanizmusá­nak meggyőző bizonyságai. Az a tény, hogy a legalacsonyabb jövedelműek javadalmazásá­nak emelésére került sor el­sőbben és indulván a legna­gyobb erőfeszítéseket igénylő iparágakkal — a törvény rea­lista jellegét és kommunista pártunk ama törekvését tük­rözi, hogy méltányos arányt a­­lakítson ki a különféle jöve­delmi szintek között. Érdemben hangsúlyozandó az a tény is, hogy az ifjú nem­zedék az elsők között része­sült javadalmazásemelésben, mely valós bizonyítéka pár­tunk és államunk megkülön­böztetett gondoskodásának a fiatalok társadalmi helyzeté­ről, egyéni boldogulásuk elő­mozdításáról és más szociális feltételek mellett az anyagiak megfelelő biztosításáról. Végső soron ez a törvény — a munka, a munkánk tükre. Annak, ahogyan dolgoztunk, amiképpen előteremtettük é­­letbe lépésének anyagi felté­teleit, de arról is vall, mikép­pen kell ezután munkálkod­nunk, hogy a ráfordítandó hatalmas összeget megvalósít­suk. Méltán hangsúlyozza u­­gyanis pártunk főtitkára em­lített beszédében: „Szocialista társadalmunkban senkinek ne legyen lehetősége arra, hogy munka nélkül, vagy mások munkájának kizsákmányolá­sából éljen!“ Munkánk által, csakis álta­la haladhatunk előre, valósít­hatjuk meg országépítő célja­inkat, nagy közösségi törekvé­seinket, melyek ugyanakkor szervesen magukban hordják személyes boldogulásunk fel­tételeit, biztos jövőnk zálogát. 100 millió lejes többlettermelés A termelés korszerűsíté­sét célzó számos intézke­dést alkalmaztak a mar­­ghitai Bihoreana Cipőgyár­tó Vállalatban, azok haté­konysága az ötéves terv eddig eltelt időszakában közel 100 millió lej értékű árutermelési többletben és több mint 50 millió lej megtakarításban tükröződ­nek. Az öntéstechnológiák kiterjesztésével, az új mo­dellek gyártásba vételével, más intézkedések révén az előzetes számítások szerint az esztendő végéig további 56 millió lej értékű terme­lési többletet valósítanak meg. K­örülbelül egy évvel eze­lőtt találkoztak a bra­­sovi egyetemista diá­kok Megéneklünk, Románia művelődési és alkotási központ­jának két főemberével, Tiberiu Dogaru igazgatóval és Valen­tin Munteanuval, aki a minden­féle zenés csoportok szakirányí­tója. Ő azért nélkülözhetetlen embere a központnak, mert mint mindenütt, itt a zenés (tán­cos, énekes) műfajok tisztes túlsúlya mutatkozik. Jellemző módon nem a szólistákról vagy a zenekarokról beszélgettünk először. Hanem­­ az elektro­nikai körről, a filmesekről és videósokról, főleg a műszaki be­állítottságú körökről, s hogy miben, mennyiben formál és in­formál az intézmény. Körülbelül ötszáz egyetemis­ta jár egyik vagy másik csoport próbáira, s az országos ver­senyeken szépen szerepeltek­­szerepelnek. Van barlangász­kö­rük is, a természetvédelem kü­lön csoport dolga, zeneszerző­ik (akik egyetemisták) rendsze­rint díjat kapnak a kompozíció­ért — kórusműveiket, könnyű­zene-szerzeményeiket (majdnem­­slágereiket) rendszeresen elő­adják. A műfajok e végletes társítása legfennebb arra jó, hogy meggyőződésünk erősítse: a művelődési és alkotási köz­pont elvégzi az eredendően rá­háruló feladatokat. Hangsúlyo­san a politikai-ideológiai ne­velő­ tevékenységgel foglalko­zik, a műszaki alkotókörök te­vékenységét irányítja (és ter­mészetesen támogatja), a mű­kedvelő művészi tömegmozga­lom szélesítése is állandó teen­dője. Épp akkoriban, ar mikor Bra­­sovban jártam, kezembe ke­rült egy dialógus, az egyetemis­ták egyik táncegyüttesének ve­zetőjével beszélgetett az új­ságíró. Az iménti megfogalma­zás sejteti, legalább három e­­gyüttese van a művelődési és alkotási központnak. Depner Csaba akkor harmadéves hall­gató beszélt tehát a Bokrétáról, mikor alakult a csoport, milyen táncokat táncolnak, merre ter­­vezik kiszállásaik. Az újabb be­szélgetés szempontjai — kérdé­sei — mitsem változnak. Ám addig még nézelődjünk kicsit, dúskáljunk, mint mondani szo­kás, az újdonságokban. Tiberiu Dogaru mondja: — Az ország nagy egyetemi központjaiban folyik a műfajon­ként megszervezett verseny. Nemrégiben lazi­ban találkoz­tak a komoly­zene szólistái és hangszeres előadói. Három ász­­szal képviseltettük magunk: Di­­mitriu Stefan a klasszikus gitár kiváló értője sok díjat szerzett ez ideig; Román Dezső zongo­rista (egyébként harmadéves a mechanikán), Pop Claudia pedig énekesként vett részt a versenyen. A fővárosban gyü­lekeztek a filmesek és a fotó­sok, itt is sok jó pontot szerez­tünk. A könnyűzenekarok Tir­­gu Mureș-en mérték össze te­hetségüket. Egyetemi közpon­tunkat az Excelsior és a Casca­de folk-csoport képviselte, jó együttesek. Petro Dani: a műked­velő képzőművészek városa volt, legalábbis míg a verse­nyek tartottak. Aelenei Daniel ötödévesünk igen tehetséges festőművész, Gaitan Petre u­­gyanolyan klasszisú fafaragó. Cristina David a másodévről u­­gyancsak festményeit állította ki. Cluj-Napocán a művész­­brigádok és az esztrád jelent­keztek, egyik mechanikásunk monológgal lépett színpadra. Timișoarán a modern és témás tánc szólista­­-cso­portjai voltak, nál egy tíz táncból álló összeál­lítással jelentkeztünk. Ploiesti: színház, szavalatok. I.D. Sirbu egyik darabjával neveztünk be, politikai színházat művelünk, meglehetős sikerrel. S persze bemutattuk Tudor Popescu Cuibul című színdarabját is. Az első bemutatónkon részt vett a szerző, mondott néhány meg­fontolandó tanulságot... Cra­­iován két kórussal versenyez­tünk. A Diason rendkívül jó csoport, a második pedig, a Vi­va la musica nagyon fiatal (idén ment át a tűzpróbán), s egyet­len fakultás, a gépgyártás­­technológia hallgatóiból áll. Galati­on adtak találkát a folklór hívei. A három együttes: a Junij Brasovului, aztán a Bokréta, és a német folklórcsoport. Velük ment a népi zenekar is, Rus­l­an ötödéves a prímása. Depner Csaba jelenleg ne­gyedéves mezőgépész. Ha vé­gez, majd valamelyik mga mérnökeként dolgozik. A falu amúgy sem idegen számára. Harghita megye egyik kis te­lepüléséről, a Homorúd men­téről származott be Brasovba. A falu s a táj szeretetét hozta, még valamit: minden korábbi kultúra, minden korábbi és rész­ben ma is élő tánc szeretetét Mi tehát a Bokréta? — Az együttes tizenhárom évvel ezelőtt alakult, még Ke­lemen Dénes hozta össze, azt hiszem, másod- vagy harmadé­ves volt akkoriban. Kelemen a faiparit végezte, öt párral in­dultak, s a vezetés is hagyomá­­nyozódott, akárcsak a csoport neve. Mert, akik kezdték, időköz­ben végeztek, átadták a követ­kezőknek a házi szabályzatot, az­tán ők is végeztek, és így tovább. Én két együttesvezetőt is megér­tem, amikor első éves voltam, Szakács Csaba vezette a társa­ságot, az erdészetiről, én vi­szont Hegedűs Istvánnak se­gédkeztem. Az a szokás nálunk, hogy az irányító körülbelül egy esztendővel a végzés­ előtt ki­választja, ki folytassa. Az az esztendő nagyjából elég a be­tanuláshoz, ha van ilyesmi egyáltalán, mert nagyjából min­denki egyformán dolgozik... I­­destova két éve vezetem az együttest, e pillanatban magyar és román táncok vannak mű­sorunkon. Zenekari számok, szó­lóénekek — egy teljes estére va­ló műsort kiállítunk akármikor. A Bokréta negyven egyetemis­tából áll — tizenkét pár táncos, nyolctagú zenekar, szólisták. Jó táncosaim vannak. A lányfőnök Geréb Éva negyedéves a faipa­rb­ól, de éppoly jó Páll Mária, Fazakas Ilona, György Gertrud is. A fiúk közül pedig Takács Zoltán, Fazakas Levente, Longa­­uer Tibor, Bíró Zsolt. Táncosaim nagyrészt falusiak, a hagyomány tehát egyenes vo­nalú — a tánc hagyománya. Az is szokásunk, hogy évente lega­lább egy új tánccal bővítjük a műsort. Idén meglepően sokan jelentkeztek, legalább harmin­can. Persze jónéhányan lemor­zsolódnak az első­ másodéven, s aki marad, azután következete­sen ragaszkodik a Bokrétához, így szokott ez lenni. Az szépen megtanulja minden korábbi tán­cunkat, s miután eltűnik a fázis­­különbség, együtt látunk neki az útnak. Elég sok kiszállásunk volt, Brasov megyében terepez­­tünk, gyakran átjárunk a szom­szédos Harghita megyébe, Mu­res megyében is megfordultunk egyszer-kétszer. Évi átlagban három-négy tereputat vállalunk, egy út legfennebb két falu. Ta­valyelőtt az egyetemisták mű­velődési versenyein országos má­sodik díjjal méltányolták teljesít­ményünk lali­ban. Hogy s mint lesz az idén, nem tudjuk. Egy biztos, mi erőnk és lehetősége­ink szerint készültünk, ugyanígy a két testvéregyüttes is. A többiről majd egy nyárra időzített beszélgetésben. Amikor már közhír az országos verse­nyek eredménylajstroma. Oláh István DIÁKOK A DOBOGÓN KEZDŐDHET A KALÁSZOSOK BETAKARÍTÁSA SALAJ MEGYÉBEN Rohamosan közeleg az aratás ideje. Az aratást számos elő­készítő munka előzi meg nem csak a növénytermesztő egysé­gekben, hanem a mezőgépészeti egységek, valamint a szállí­tási vállalatok és a terményértékesítő szervek is időben fel­készülnek. Az aratás az év legnehezebb és legfelelősségtelje­­sebb munkája, éppen ezért szükséges a betakarítás tervének összeállítása, a betakarításban használt gépek, felszerelések és minden más eszköz javítása, előkészítése; s még a tárolás előtt kitakarított és fertőtlenített magtárakkal kell felkészül­ni a termény fogadására. És nem feledhető az sem, hogy a kalászos gabonafélék be­takarítását követően a melléktermék, a szalma gyors levoná­sát sürgeti a kettős termesztési előirányzatok teljesítése, tehát nem korai a másodvetésű növények vetőmagjáról sem gon­doskodni. Az aratás viszont eszten­dőről esztendőre a legtöbb és legnehezebb feladatot mezőgépészeinknek juttatja, a felkészülésben is rájuk hárul a tetemesebb rész, ezekről TANASE HADA mérnököt, a mezőgépészeti állomások Sala­ megyei trösztje igazgatóját kér­deztük. " Az elvárás az, hogy gyors és veszteségmentes betakarí­tást végezzenek az arató-csép­lő gépek vezetői, s ehhez az elváráshoz nyújt fedezetet a hetekkel, hónapokkal koráb­ban megkezdett aratási előké­szület. Csupán a szocialista egységekben közel félszázezer hektár kalászosgabona beta­karítása vár ránk. A nyár de­rekáig tart a munka, hiszen előbb az árpát, majd azt kö­vetően a búzát, rozsot, s leg­végül a zabot kell learatnunk és kicsépelnünk.­­ Az elmúlt évekhez vi­szonyítva, milyen előké­születek szolgálják a gyor­sabb betakarítási ütemet a [­­ megyében? 7 . § A gyomos és megdőlt ve­téstáblákon lassabban halad­nak az aratók. Ha valaki szemlét tart a Salaj megyei mezőkön, arról győződhetik meg, hogy általában szépek a vetések, gyomtól mentes ár­pa- és búzaföldek láthatók mindenfelé. Annak a bizonyí­téka, hogy korábban gépé­szeink hatékony és jó minősé­gű munkát végeztek, hogy ne gyomosodjanak a vetések, kö­vetkezésképpen a tiszta táblá­kon jobb ütemmel halad majd az aratás. S tegyem azt is hoz­zá, kevesebb idegen anyag ke­rül így a gabonaszemek közé; nem beszélve arról, hogy a gyomtól mentes földeken ha­marabb felszáll a harmat, s az aratók is hamarabb foghatnak nap mint nap a munkához. — Az aratás gyors lebo­nyolításában a legdöntőbb az üzemképes mezőgép. Felkészültek-e a betakarí­tásra a teljes gépparkkal? — Hónapokkal korábban mindegyik alegységünkben a kombájnok, szalmaprések, u­­tánfutók javításával foglalkoz­tak, s május közepe előtt nagyjából be is fejezték azt. Szeretném kiemelni, mezőgé­pészeti állomásainkon és a részlegeken is a javítás idő­szakában nagy figyelmet szen­teltek annak, hogy számos pótalkatrészt felújítsanak. Ez­által olcsóbb a javítás, s az el­múlt évvel szemben eddig 17 százalékkal nagyobb értékű alkatrészfelújítást végeztünk. A több száz kombájnból u­­gyan néhányat nem javítottak meg május közepéig, a lema­radás az ileandai, sarmaragi és a zimbori mezőgépészeti ál­lomásokra vonatkozik, ám in­tézkedtünk, hogy az említett alegységekben is határidőre tegyenek üzemképessé minden gépet és felszerelést. Hason­lóan a szalmaprések javításá­val is igyekeztek az egységek­ben. Számunkra viszont az a legfontosabb,­ hogy­ lehetőleg­­ minden üzemzavart elkerül-­­ jünk, s a teljes gépparkká is dolgozzunk. Éppen ezért, azo­kat a kombájnokat, melyekkel a tavaly ősszel a kukorica be­takarításában is részt vettünk, az elmúlt év gyakorlatával el­lentétben nem a részlegeken, hanem a mezőgépészeti állo­másokon vizsgáltuk felül és javítottuk meg. Az állomások központi műhelyeiben jobbak a feltételek a javításhoz, s nagyobb a garancia, hogy rej­tett hiba miatt a gép nem esik ki a munkából aratáskor. Kü­lönben növeltük a javítási kapacitást a trimleu Silvaniei-i és a hidai mezőgépészeti állo­másokon, ahol az idén jobb minőségű javításhoz nyújtot­tunk lehetőséget. Úgyszintén szem előtt tart­juk a gépek működési bizton­ságának kérdését, erre töre­kedtek a javítást végző mun­kások az elmúlt időszakban, ezért külön ellenőriztek min­den egyes motort, sebesség­váltóművet, reduktort, melyek üzemképességétől függ a na­gyobb üzembiztonság. — Mindez egymagában fedezete a gyors és veszte­ségmentes aratásnak? — Több problémára kiter­jedt a figyelmünk. Szeretnénk, ha egyetlen gépnél sem for­dulna elő szemveszteség ara­tás közben. Az E-514 kombájn tömítési rendszerét általáno­sítottuk a többi gép esetében is, tehát jó tömítésekkel, pa­kolásokkal úgyszintén a szemek elcsurgását igyekezünk mege­lőzni. A gépjavítást követően minden arató-cséplő gépet szempróbának vetünk alá, s a motor megindítása után azon­nal kiderül, hogy a betöltött szemek visszacsorognak a vá­góasztalra vagy elfogynak. Ha ilyen eset fordul elő, pótlóla­gos javítást, tömítést végez­nek a kombájnon, hogy szem­veszteség ne csökkentse az elért hozamot. Különben min­den kombájn nyilvántartási lappal rendelkezik, melyen fel­tüntetik funkcionális paramé­tereit, a javítás minőségét, s az előforduló hibák kijavításá­nak határidejét.­­ Az elcsépelt gabonát tárolás előtt tisztítani és szállítani szükséges, hogy biztonságos­­ helyre kerül­jön. Előforduhat fennaka­dás a következő idényben is a szállításban? — A szakigazgatósággal e­­gyüttesen leltároztuk­ fel a rendelkezésre álló szállítóka­pacitást. Természetesen a me­­zőgépészeti részl­egeken'' kívül főleg a termelőegységek, a va­­­lamint a mezőgazdasági­ ter­­mények szállítására szakosított vállalat egyformán érdekelt a gyors fuvarozásban, megyénk­ben régi szokás, hogy még aznap fedél alá jut a kicsé­pelt gabona. Ezer tonna szállí­tókapacitással növekedett az idén saját parkunk, tehát több utánfutó fordul majd a mezők és a terményátvevő központok között naponta. S ugyancsak arra törekszünk, hogy a szal­mát is gyorsabban takarítsuk le a tarlóról, hogy idejében ele­get tegyünk a másodvetési előirányzatoknak. Úgy véljük, mindent megtettünk, hogy ne legyen semmiféle fennakadás a terményszállításban. Lejegyezte: Fejér László ELŐRE KÖZÉLET 1989. május 27—30 között ku­bai­­katonadelegáció Rogelio Acevedo Gonzales hadosztály­­parancsnokkal, Kuba Köztársa­ság Fegyveres Erői Központi Politikai Igazgatóságának veze­tőj­ével az élen látogatást tett az országunkban a Hadsereg Po­litikai­­ Főtanácsának meghívá­sára. A látogatás idején a vendége­ket fogadta Ion Coman elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó­ Bizottságának tagja, a KB titkára. A delegációt úgyszintén fo­gadta Vasile Milea vezérezredes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, honvé­delmi miniszter. Ez alkalomból­­kidomborították a pártjaink, né­peink és hadseregeink között meghonosodott baráti kapcsola­tokat, újabb utakat és módoza­tokat jelöltek ki a két had­sereg közötti együttműködés bő­vítésére és diverzifikálására. Romániai tartózkodása idején a kubai küldöttség tapasztalat­cseréket bonyolított le a szerve­zési és politikai-nevelő párt­­i munka problémái kapcsán a Hadsereg Politikai Főtanácsánál, egy aktivista delegációval, élen, Ilie Ceausescu altábornaggyal, a honvédelmi miniszter helyettesé­vel és a Hadsereg Politikai Fő­tanácsának titkárával, valamint­­ katonai parancsnokságok és egy­ségek pártszerveinél. A kubai vendégek úgyszintén megbeszéléseket folytattak az RKP Cluj Megyei Bizottságának első titkárával és szociális­gazdasági, turisztikai objektumo­kat kerestek fel országunkban. Május 27—31 között a Palesz­tinai Diákok Általános Szövet­ségének (GUPS) küldöttsége Ibrahim Asszad, a szövetség el­nöke vezetésével látogatást, tett országunkban a KISZ KB és az RKDESZ Tanácsa meghívására. A látogatás folyamán a kül­döttség találkozott fiatalokkal, diákokkal. KISZ-és KDE-káde­­rekkel, főiskolai és szociális­­kulturális objektumokat keresett fel Bucuresti municípiumban és Brasov megyében, megbeszélé­seket folytatott a KISZ KB-nál, az RRDESZ Tanácsánál, a Ne­velés- és Oktatásügyi Miniszté­riumnál. A vita keretében tapasztalat­os tájékoztatáscserét folytat­tak a KISZ, az RRDESZ és a GYPS tevékenységéről; kifeje­-­­ zésre jutott a közös szándék,­ hogy kölcsönös érdekből tovább " erősítik és fejlesztik a román és a palesztinai egyetemi ifjú-.,­ság közötti baráti és együttmű­ködési kapcsolatokat. A látogatás befejező részében,­ a delegációt fogadta Ion Stoian elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára.­ Június 1, csütörtök II. évnegyed VI. hónap Az évből eltelt: 152 nap Hátra van még: 213 nap Napkelte: 5.34 Napnyugta: 20.53 MELEG IDŐ A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: Délre 22— 30 fokig emelkedik a levegő hőmérséklete, országszerte me­leg időre számíthatunk, de a nyugati, központi és északi vidékeken megnövekszik a fel­hőzet, aránylag kiterjedt terü­leteken számíthatunk esőre, zi­vatarra, jégesőre. Másutt csak helyi eső lehetséges. Nyugaton és a hegyekben fokozódik a légmozgás, a szélsebesség eléri az óránkénti 55 kilométert. Hajnalban 8—16 fok közötti hőmérsékleti értékeket mér­nek. Bucuresti­ben is meleg lesz, az ég változékony, a szél mér­sékelt, a hőmérséklet nappal 28—30, éjszaka 12—14 fok kö­zött ala­kul. 7 TÉVÉ ...17­ . PÉNTEK 19.00 Híradó­­ 19.25 A dolgozói tanácsok hatá­rozott tevékenysége termelési problémák megoldásáért (SZ) 19.45 Románia a nagyvilágban (SZ) — dokumentumfilm 20.05 A Nicolae Ceaușescu elv­társ által megfogalmazott té­zisek és orientációk — forra­dalmi munka- és akcióprogram 20.25 A gyermekek dalolnak a hazáról és a pártról (SZ) 20.45 Oktatás — kutatás — ter­melés (SZ) 21.05 Világegyetem, anyag, élet (SZ) 21.35 Zenés műsor (SZ) 21.50 Híradó Sport­­ Telex • Íjászat • A szófiai nem­zetközi verseny női száma Dia­na Nicolaescu szép győzelmé­vel ért véget, aki 324 pontot összesített. A táblázaton őt köz­z­­veti Szonja Gromova (Szovjet­unió) 322 ponttal, Irina Leonova (Szovjetunió) 319 ponttal, Kin Zen Khun (Koreai NDK) 316 ponttal, Natalja Bolotova (Szov­­­­jetunió) 312 ponttal, Angelika Berg (NDK) 305 ponttal. A férfi mezőnyben Jaroszlav Gu­­szak (Szovjetunió) végzett az első helyen 327 ponttal, további 7 sorrend: M. Daszlicsinerov (Szovjetunió) 323 pont, Pavel Jurák­ (Csehszlovákia) 314 pont. • Ökölvívás • Az athéni sportpalotában megkezdődtek a 28. Európa-bajnokság küzdel­mei, amelyeken 26 ország, köz­tük hazánk is, 160 ökölvívója vesz részt. Az első napon a nagyváltósúlyú Rudel Obreja győzött Zdravko Kosztics ju­goszláv bajnokkal szemben, aki a második menetben feladásra kényszerült. • Méta • A Románia Kupa tornát az idén a Bucure?ti-i­­ Casa Scinteii Nyomdaipari •­ Kombinát csapata nyerte, má­sodik a Dinamo Bucure?ti, har­­­­madik a Laminorul Roman. A Mangalián lebonyolított döntő tornán 11 csapat vett részt. • Kerékpár • Az Utánpótlás Békeverseny — Prágában — a csehszlovák­­Jan Cirkl győzel­­­­mév­el ért véget, 1 20­­mp-es idő­­hátránnyal a második Shinko (NDK).-- Csapatversenyben: 1. , Csehszlovákia, 2. Német DK, 3. Norvégia, 4. Dánia • Olaszor­szág körversenyének 10., egyen­kénti indításos szakaszát (Ric­­cionéban 36,800 kilométeres tá­von) a lengyel Lech Piasecki nyerte 43 p 26 mp-es időered­ménnyel, második Breukink 25 mp, harmadik Roche 33 mp időhátránnyal. Egyéni összetett­ben a holland Erik Breukink ve­zet, további sorrend: Roche (Ír­ország) 46 mp, Fignon (Francia­­ország) 1 p 01 mp, Ugrumov (Szovjetunió) 1 p 05 mp, Giup­­poni (Olaszország) 1 p 23 mp időhátránnyal. KELLEMES KIRÁNDULÁS A DUNA-DELTÁBA A MEGYEI TURISZTIKAI HIVATALOK közvetítésével A természet szerelmesei, a festői szépségű helyek kedvelői közül mind többen akarják látni vagy viszontlátni a Deltát, a DUNA-DELTA CSODÁLATOS VILÁGÁT. Ebben az időszakban a megyei turisztikai hi­vatalok vagy a bucuresti-i Turisztikai, Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat közvetítésével felejthe­tetlen látogatást tehet ezeken a tájakon. A DUNA-DELTÁT , a tenger szomszédságában elterülő, egyedi éghajlattal, növény- és állatvilág­gal rendelkező tájat ön is megismerheti, ha részt vesz a turisztikai ügynökségek által szervezett kirándulásokon. Egy ilyen kiránduláson biztosít­ják: • az elszállásolást szállodákban, kem­pingházikókban, úszó hálótermekben, sze­mélyi tulajdonú vagy a Tulcea Megyei Turisz­tikai Hivataltól bérelt sátorban • étkezést vendéglőben • utazást vonattal Tulceáig, különböző típusú hajóval a Delta ágain és csatornáin • szakvezetést • a részvételt különböző kulturális-mű­vészeti műsorokon Bővebb felvilágosítás a megyei turisztikai hivatalok és a bucuresti-i Turisztikai, Szállo­da- és Vendéglátóipari ügynökségeinél. (41 )

Next