Előre, 1989. július (43. évfolyam, 12932-12957. szám)
1989-07-01 / 12932. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 932. szám 1989. július 1., szombati oldalára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENLÉTÉBEN ÜLÉSEZETT A NAGY NEMZETGYŰLÉS A Nagy Nemzetgyűlés a megkülönböztetett tisztelet és nagyrabecsülés, szeretet és hazalm büszkeség érzékeivel, egyöntetűek és teljesen csatlakozott a Központi Bizottság plenáris ülésének határozatához Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztásáról a XIV. kongresszuson a legmagasabb, a Román Kommunista Párt főtitkári tisztségébe Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében június 29-én, csütörtökön plenáris ülésen folytatta munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés IX. törvényhozási ciklusának kilencedik ülésszaka. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájának'——' rotundájába érkező Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt az összes jelenlevők a megkülönböztetett tisztelet és nagyrabecsülés érzéseivel fogadták, valamennyien hosszasan éljenezték a pártot és főtitkárát. Nicolae Ceausescu elvtárssal együtt a hivatalos páholyokban helyet foglaltak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és az Államtanács tagjai. A képviselők mellett az ülésszak munkálatain meghívottként részt vett az RKP KB számos tagja, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, tudományos és kulturális életünk képviselői, fővárosi vállalatok és intézmények dolgozói. . . Jelen voltak továbbá a teremben országunkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, valamint külföldi sajtótudósítóit. Megnyitva az ülésszak munkálatait, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Nicolae Giosan elvtárs ezeket mondotta: Tisztelt elvtársnők és elvtársak! A Nagy Nemzetgyűlés képviselői —, akik a jelenlegi ülésszak munkálatainak plénumára ültek össze —, mély megelégedéssel és határtalan örömmel, teljes gondolati és érzelmi egységben az egész párttal és néppel, kimondhatatlan lelkesedéssel fogadták a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülésének határozatát, miszerint javasolják, hogy a XIV. kongresszuson válasszák újra a legmagasabb tisztségbe, a pártfőtitkári tisztségbe a lánglelkű hazafit és ragyogó forradalmár harcost, a szocialista Románia zseniális megalapítóját, a nemzet legnagyobb hősét, a kortárs világ jeles személyiségét, mélyen tisztelt és szeretett vezetőnket, Nicolae Ceausescu elvtársat. (Hatalmas taps, éljenzés és ováció) A Nagy Nemzetgyűlés képviselői, akik közvetlen részvevői Románia szüntelen felemelkedése, a haladás és a civilizáció újabb és újabb fokai elérése nagyszerű művének, amelyet oly ragyogóan kezdeményezett és páratlan bölcsességgel vezet a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs, akárcsak egész népünk, most inkább, mint valaha megértik, hogy az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének, Románia nemzetközi tekintélye példátlan növekedésének grandiózus megvalósításai milyen szorsan kapcsolódnak jelenkori történetünk sorsdöntő momentumához, a IX. pártkongresszushoz, amely felszabadította és dinamizálta a román nemzet alkotó erőit, hatalmas lendületet adott az összes tevékenységi területeken végmenő, mélyreható forradalmi változásoknak. • Számunkra, nagy nemzetgyűlési képviselők számára megtisztelő kötelesség e felemelő pillanatokban lelkesítő hazafias büszkeséggel és rendíthetetlen nagyrabecsüléssel domborítani ki Nicolae Ceausescu elvtárs döntő jelentőségű és kivételes látnoki hozzájárulását a szocialista demokrácia, az új, társadalomnak a néppel és a népért való építése humanista konceptusának kidolgozásához és töretlen alkalmazásához annak révén, hogy biztosítva vannak az összes feltételek a dolgozók, az egész nemzet közvetlen és cselekvő részvételéhez a társadalom vezetésében. Itt, az ország nagy tanácsában, ebben a történelmi levegőjű épületben kifejezésre juttatjuk mély tiszteletünk és nagyrabecsülésünk, határtalan szeretetünk és hálánk megkülönböztetett érzéseit, hőn szeretett és tisztelt párt- és államvezetőnk, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt állandó gondoskodásáért a parlamenti demokrácia szüntelen tökéletesítéséről, arról, hogy a Nagy Nemzetgyűlés fokozottan vállaljon részt a szocialista Románia egész bel- és külpolitikájának kidolgozásából és megvalósításából. (Hatalmas taps.) Közvetlenül az ön nevéhez kapcsolódik, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs az utóbbi negyedszázad leforgása alatt annak irányában kibontakoztatott átfogó folyamat, hogy az összes társadalmi ügyeket határozottan az ország törvényeire alapozzuk, ami szilárd biztosíték és szavatosság Románia töretlen, szabad és független fejlődésére, az összes honpolgárok alapvető jogaira és szabadságjogaira, népünk szüntelen előmenetelére a szocializmus és a kommunizmus ragyogó útján, teljes összhangban legégetőbb törekvéseivel, hogy méltóságban éljen és dolgozzék haladásán és jólétén. (Hatalmas taps.) A hazafias büszkeség e felemelő pillanataiban a Nagy Nemzetgyűlés képviselői kifejezik forró és teljes csatlakozásukat a Központi Bizottság ülésének határozatához, miszerint a XIV. kongresszuson újítsák meg önt, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a legmagasabb párt- és állami tisztségben. Rendíthetetlen meggyőződésünk, hogy az ország nagy fiának illusztris, bölcs és hősi vezetésével Románia töretlenül halad tovább a nép által szabadon és szuverén módon választott úton, annak az útján, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat hazánk konkrét adottságainak megfelelően építsük, határozott léptekkel halad tovább a kommunizmus egyre ragyogóbb és virágzóbb jövője felé, mind erőteljesebben hallatva szavát a nagyvilág nemzetei körében mint a nemzetközi béke, megértés és együttműködés előmozdításának aktív tényezője. (Hatalmas éljenzés és ováció; hosszas taps.) Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! A Nagy Nemzetgyűlés képviselői az egész nemzettel egyetemben jó egészséget és munkabírást, hosszú életet kívánnak és szeretnék mindig a párt és az állam élén tudni önöket, hogy ugyanazzal a kiapadhatatlan energiával, magas fokú forradalmi szellemben vezéreljenek tovább bennünket a nagyszerű történelmi mű, ama alkotás kiteljesítése felé, amelyet oly ragyogón valósítanak meg a néppel együtt és a népért, amely önöket jelölte ki, hogy vezéreljék sorsunkat — a szocializmus és a kommunizmus építését drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság földjén. Az egész nemzet akaratával összhangban a képviselők és a meghívottak hosszas tapssal és éljenzéssel juttatták kifejezésre teljes egyetértésüket az RKP KB .plénumának határozatával, miszerint a pártban vita tárgyává teszik és jóváhagyás végett a XIV. kongresszus elé terjesztik a javaslatot. Nicolae Ceausescu elvtársat újítják meg a legmagasabb tisztségben, a Román Kommunista Párt főtitkárának tisztségében, ami a román nép sorsa szempontjából különleges jelentőségű aktus lesz. Ezután a Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára egyöntetűen elfogadták az alábbi napirendet: 1. Egyes nagy nemzetgyűlési képviselők megválasztásának igazolása. 2. A kormány jelentése a terv megvalósításáról az esztendő első 6 hónapjára és az intézkedésekről a II. félévi és az 1989- es egész évi terv teljesítésére. 3. Törvénytervezet a termékek és szolgáltatások minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről. 4. Törvénytervezet az ésszerű vízgazdálkodásról, a vizek védelméről és minőségük biztosításáról. 5. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról. Az első napirendi pont keretében Nicolae Mihalache elvtárs, az Igazoló Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő annak az igazolásáról, hogy nagy nemzetgyűlési képviselővé választották Irimie Catargiut a 6. számú Petroljani, Hunedoara megye választókerületben és Stefan Gugát, a 35. számú Magurele, Bucuresti municípium választókerületben. A Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen jóváhagyta az Igazoló Bizottság jelentését. Az újonnan megválasztott képviselők letették a bőségesküt Románia Szocialista Köztársaság iránt. Constantin Dascalescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere előterjesztette a kormány jelentését a terv megvalósításáról az esztendő első 6 hónapjára és az intézkedésekről a II. félévi és az 1989-es egész évi terv teljesítésére. Manea Manescu elvtárs, az Államtanács alelnöke ismertetést terjesztett elő a termékek és szolgáltatások minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről szóló törvénytervezetre vonatkozóan. A törvénytervezetet az ésszerű vízgazdálkodásról, a vizek védelméről és minőségük biztosításáról a Vízügyi Országos Tanács elnöke, Ion Badea elvtárs ismertette. A vita tárgyát képező két törvénytervezetet megvizsgált és kedvezően véleményezett illetékes nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok közös jelentését Elena Pugna elvtársnő, az Ipari és Gazdasági Pénzügyi Bizottság alelnöke terjesztette elő. A kormány jelentésével és a két törvénytervezettel kapcsolatos együttes általános vita keretében felszólaltak a következő képviselők: Ion Fratila, Simion Sapunaru, Gheorghe Oprea, Gheorghe David, Gheorghe Dimoiu, Ion Ursu. Délután folytatták az együttes általános vitát a kormány jelentéséről és a törvénytervére(Folytatása az 5. oldalon) A Nagy Nemzetgyűlés megszavazta • A TÖRVÉNYT a termékek és a szolgáltatások minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről • A TÖRVÉNYT az ésszerű vízgazdálkodásról a vizek védelméről és minőségük biztosításáról ♦ NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA a Revolution Africaine című algériai folyóiratnak Mint már közöltük, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke folyó év június 22-én fogadta Sarah Mohamedet és Lazhari Labtert, a Revolution Africaine című folyóirat, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front pártja központi sajtószerve különtudósítóit, akiknek az alábbi interjút adta. KÉRDÉS: Tisztelt elnök úr, napjainkban világszerte sokat beszélnek a változásokról és korszerűsítésről, a reformokról és átalakításokról. Szeretnénk ismerni álláspontját ezekről a törekvésekről. Milyen módon viszonyul Románia ehhez a megújulási folyamathoz?. VÁLASZ: A világ általában egy mélyreható, átalakulási és változási folyamatban van, mind politikai, mind pedig gazdasági téren, összességében elmondható, hogy az erőviszonyokban világszinten beállt nagy változások — a kolonnalizmus tényleges felszámolása, a szocialista országok léte, akárcsak a fejlődő és az el nem kötelezett országok mozgalmának léte, de különösképpen azon nagy számú államnak a léte, amelyek az emberiség közel 70 százalékát képviselő lakossággal rendelkeznek, s amelyek a gyengén fejlettség és a súlyosbodó elszegényedés állapotában vannak — újabb és újabb problémákat teremtenek és vetnek fel az emberi társadalom fejlesztési perspektíváival kapcsolatosan. Mindezeket figyelembe véve, azt mondhatnám, hogy még nem jutottak el a jelenlegi nemzetközi helyzet mélyreható megértéséhez, s következésképpen olyan megfelelő intézkedések kidolgozásához, amelyek új távlatokat tárhatnak fel a népek független gazdasági-társadalmi haladása előtt. Valóban, sokat beszélnek a változásokról, a korszerűsítésekről, a reformokról és átalakításokról, de ezekről főként a szocialista országokban és néhány olyan országban beszélnek, amelyek a független gazdasági-társadalmi haladás útján munkálkodnak. Miért hangsúlyozom ezt? Azért, mert a fejlett kapitalista országokban tulajdonképpen nem hogy nem kerül sor a jelenlegi helyzet beható elemzésére, hanem megpróbálják elhitetni azt az eszmét, hogy a kapitalista társadalom mindenható és nem küzd különösen súlyos problémákkal. Pedig jól ismert, hogy a helyzet egészen más! Elsősorban, világszinten a fejlett kapitalista országok folytatták és folytatják neokolonialista, tucatnyi és tucatnyi nép elnyomására irányuló politikájukat, évente több tíz milliárdnyi dollár profitot valósítva meg ezen államok rovására, ily módon, fenntartva tulajdonképpen egy bizonyos állapotot — nem mondhatnám azt, hogy jólétet, de bizonyos gazdasági-társadalmi problémák megoldását. Mindezekkel együtt évtizedünkben éppen a fejlett kapitalista országokban vált krónikussá a munkanélküliség, napjainkban több mint 80 millió embert érintve. Növekedett a szegénység. Hivatalos adatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 32 millió szegény van, közel 30 százalékkal több, mint 1980-ban. Ugyanilyen helyzetet találunk egy sor európai országban, mint például Angliában, Franciaországban, Németország SZK-ban, Olaszországban és másokban. A fejlett kapitalista országok szegényeinek összlétszáma ma meghaladja a 100 milliót. Nőtt a száma azoknak, akik nem rendelkeznek lakással és kénytelenek metrókban, hidak alatt vagy más helyeken aludni. Növekedett az írástudatlanok száma. Aggasztóan megnövekedett a kábítószer-fogyasztók száma. Növekedett a bűnözés és más negatív társadalmi jelenségek, amelyek erőteljesen bizonyítják a fejlett kapitalista országokban uralkodó súlyos állapotokat. De, bár beszélnek ezekről a jelenségekről, a szóban forgó országok vezető körei még nem vonták le a szükséges konklúziót és nem tervezik egy új, ezen problémák gyökeres megoldására irányuló politika kidolgozását. Ami a szocialista országokat illeti, valóban sokat beszélnek a változásokról, a reformokról, átalakításokról és korszerűsítésekről. Összességében rendjén valónak tartom, hogy alaposan elemezzék a dolgok jelenlegi állását egyik vagy másik országban — de nem csak a szocialista országokban, hanem valamennyi államban —, hogy levonják a szükséges következtetéseket a jövőbeli gazdasági-társadalmi haladásra, a népek anyagi és szellemi jóléteszintjének emelésére vonatkozóan. Ami elmondható, az az, hogy egyes országok nem végezték el időben ezt az alapos elemzést, nem értették meg, hogy a szocializmus nem építhető sablonok, „egyedüli modellek“, dogmatikus koncepciók alapján. Ismeretes egyébként, hogy egyes szocialista országok évtizedeken át a „törvény“ és „eszmék“ rangjára emelték éppen ezeket a negatív állapotokat. Mi úgy véljük tehát, hogy természetes dolog, ha a szocialista országok, bármelyik nép felteszi a kérdést, hogyan is tökéletesítse tevékenységét. Amit azonban nem értünk, az az a tény, hogy ezt nem mindig a szocializmus elvei, a szocializmus fejlődése érdekeinek alapjáról teszik. Ellenkezőleg, néha — sajnos — a szocialista elvek alábecsülése, sőt, megtagadása és a kapitalista formákra való visszatérés álláspontjáról teszik, ami kétségtelenül teljességgel negatív dolog, ellentétes , az illető népek és a szocializmus érdekeivel! Ami Romániát illeti, még 1965- től kezdődően, a párt IX. kongresszusa után kritikai álláspontra helyezkedett a szocializmus fejlesztésének és megvalósításának útjaira vonatkozóan. Több mint 20 évvel ezelőtt sokat elhárítottunk az „egyedüli modellre“, a dogmatizmusra vonatkozó negatív állapotokból, úgy vélve, hogy a szocializmust a tudományos szocializmus elveinek és az általános objektív törvények alkotó alkalmazása révén kell megvalósítani, összhangban minden egyes ország realitásaival. Még akkortól helyreállítottuk a saját erőkbe vetett bizalmat, a román nép méltóságát és azon akaratát, hogy teljesen ura legyen országának, hogy önállóan döntsön Románia gazdasági-társadalmi haladása megvalósításának útjairól. Ebből a célból létrehoztuk az egész gazdasági-társadalmi tevékenység vezetésének új, demokratikus rendszerét. Az önigazgatás, az önálló ügyintézés és önfinanszírozás elveiből indultunk ki valamennyi tevékenységi területen. Napjainkban minden területen a gazdaságitársadalmi tevékenységet vezető dolgozói tanácsokkal rendelkezünk. Az iparban a munkások képviselik ezen tanácsok legkevesebb 30 százalékát. Természetesen a mezőgazdaságban a nagy többséget a parasztok képezik, a tudomány, az oktatás, a kultúra terén pedig az illető területeken dolgozó emberek, de ezeken a területeken és tevékenységben is részt vesznek munkások is más tevékenységi szektorokból. Olyan helyi és országos szerveket hoztunk létre, mint az ipari dolgozók kongresszusa, amelyre 5 évenként kerül sor 11 000 résztvevővel, s amely az ország fejlesztésének alapvető problémáit vitatja meg.A kongresszus mintegy 1500 tagból álló vezető tanácsot választ. Egy mezőgazdasági kongresszusunk is van, amelyen a parasztságot szintén 11 000 küldött képviseli, amely választ egy körülbelül 1200—1300 tagból álló szervet, a mezőgazdaság legfelsőbb tanácsát. Úgyszintén rendelkezünk a tudomány és az oktatás kongresszusával, a nevelés és a kultúra kongresszusával, amelyen 7000, illetve 5000 küldött vesz részt, s amelyek szintén megválasztják állandó vezető szerveiket. Elmondhatjuk, hogy tulajdonképpen létrehoztuk a forradalmi munkásdemokrácia új rendszerét, amelyben a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a dolgozók más kategóriái közvetlenül részt vesznek az ország bel- és külpolitikájának kidolgozásában! Ugyanakkor tökéletesítettük az állami szervek tevékenységét is. Utalni fogok a Nagy Nemzetgyűlésre. Képviselőit 5 évenként válasszák és rendszerint 2—3 jelöltet állítanak egy képviselői helyre. Vannak megyei, városi és községi néptanácsaink, több mint 60 000 képviselővel, amelyek megválasztásánál szintén 2—3 jelöltet állítanak. Általában tökéletesítettük a gazdaságitársadalmi problémáknak, az ország bel- és külpolitikájának az egész néppel való széles körű megvitatásának rendszerét. Éppen ezért úgy véljük, hogy a Romániában megvalósított demokratikus rendszernek rendkívül jelentős szerepe volt a nép egységének megszilárdításában, országunk gazdasági-társadalmi fejlesztési programjainak megvalósításában. Meg kell jegyeznem, hogy ez tükröződik az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődésében, a nép anyagi és szellemi életszínvonala általános emelésében. Példaként említhetjük, hogy a román ipar ma 135-ször többet termel, mint 1944-ben, amiből egy 120-szoros növekedést a párt IX. kongresszusa után valósítottak meg; a mezőgazdaság 10-szer többet, amiből a csaknem 7-szeres növekedést szintén a IX. kongresszus után; a nemzeti jövedelem 40- szeresen növekedett, amiből a megközelítőleg33-szoros növekedést a IX. kongresszus után. Ismerve azt a módot is, ahogyan más országokban fejlődött a szocializmus, úgy véljük, hogy a tevékenység tökéletesítésére irányuló törekvéseket — korszerűsítést, átalakítást, ahogyan ezt egyes országokban nevezik — nem a szocializmus vívmányainak tagadása révén, hanem ereje érvényesítése és olyan új intézkedések meghozatala révén kell megvalósítani, amelyek megerősítik az egész nép és a szövetkezeti szocialista tulajdont, dinamizálják a szocialista fejlődést és minden ország gazdasági erejének még erőteljesebb növekedését, biztosítják az anyagi és szellemi életszínvonal emelkedését, a társadalmi igazságosság és méltányosság megvalósulását. Ahogyan azt az elején megjegyeztem, úgy véljük, hogy a napjainkban a világban felvetődő problémák összefüggnek annak szükségességével, hogy véget vessenek az egyenlőtlenség és elnyomás régi politikájának, biztosítsák az új típusú - egyenlőségen, kölcsönös előnyön alapuló - államközi kapcsolatokat, s egyszersmind azt a követelményt, hogy nemzeti szinten is szavatolják a társadalmi méltányosság, a társadalmi egyenlőség viszonyait. E nélkül nem beszélhetünk megújulásról, nem beszélhetünk korszerűsítésről egyetlen államban sem! Meggyőződésünk, hogy a megújítás és a korszerűsítés napjainkban felvetődő problémáját egyre jobban megértik, és hogy el fognak jutni a társadalmi egyenlőség és méltányosság szocialista elveinek még erőteljesebb érvényesítéséhez, hogy gyökeres változásoknak kell bekövetkeznie magában a kapitalista világ realitásaiban. KÉRDÉS: Egyes szocialist országokban azt állítják, hog a múlt hibáinak leküzdését többpártrendszer bevezetése képezi. Mi erről önnek a személyes véleménye és a Román Kommunista Párt mit szándékszik tenni ez irányban? VÁLASZ: Valóban egyes szocialista országokban szóba került a több párt bevezetése. A pártok létezése, egy országban több politikai párt létezése a történelmi haladás eredménye. A pártok tulajdonképpen egyidőben jelentek meg a világ antagonista osztályokra való szakadásával, amely elmélyült a kapitalizmus feltételei közepette, egyidőben a társadalmi igazságtalanság gyarapodásával, a világ gazdagokra és szegényekre, elnyomottakra és elnyomókra való tagozódásának fokozódásával. Nyilvánvaló, hogy az antagonista osztályokra tagolódó társadalmi rendszerek megszűnésével egyidőben, a társadalmi igazságosság és méltányosság társadalmának megteremtésével — amelyet a szocialista társadalomnak kell megvalósítania — egyidőben több politikai párt létezése anakronizmust jelent. Az új feltételek közepette ez már (Folytatása a 6. oldalon) AZ EGÉSZ PÁRT OPCIÓJA, AZ EGÉSZ NÉP OPCIÓJA EGYÖNTETŰ ÉS LELKES HELYESLÉS ÖVEZI A JAVASLATOT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÚJRAVÁLASZTÁSÁRÓL A LEGMAGASABB, A PÁRTFŐTITKÁRI TISZTSÉGBE (3. oldal) Az RKP KB 1989. június 27-28-i plenáris ülésének HATÁROZATA a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa összehívásáról A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1989. június 27-28-i plenáris ülésének HATÁROZATA (2. oldal)