Előre, 1989. július (43. évfolyam, 12932-12957. szám)

1989-07-01 / 12932. szám

- 2 Az RKP KB 1989. június 27-28-i plenáris ülésének HATÁROZATA a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa összehívásáról A Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzata előírásainak megfelelően, miszerint 5 évenként egyszer összehívják a párt kongresszusát, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága elhatá­rozza : I. összehívják a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusát 1989. november 20—25-re és beszámoló és választási gyű­léseket és konferenciákat tartanak az összes pártszervezetekben. II. A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának a napirendje a követke­ző lesz: 1. A Központi Bizottság jelentése a Román Kommunista Párt tevé­kenységéről a XIII. kongresszus és a XIV. kongresszus közötti időszak­ban és a párt jövőbeni feladatai­ról. 2. A Központi Revíziós Bizottság jelentése. 3. Az irányelvprogram tervezete Románia gazdasági-társadalmi fej­lesztéséről az 1991—1995-ös ötéves tervben és a távlati orientációkról a 2000—2010-es évekig terjedően. 4. A Román Kommunista Párt fő­titkárának, a párt Központi Bizott­ságának és a Központi Revíziós Bi­zottságnak a megválasztása. Ill. A képviseleti norma a kongresszusi küldöttek megválasztásához egy küldött lesz 1150 párttagra, számítva, a kommu­nisták magas fórumán tehát a párt 1989. szeptember 30-i tagálományát véve ala­pul. 3320 küldött vesz részt, akiket a me­gyei párszervezetek konferenciáin és a Bucuresti municípiumi pártszervezet konfe­renciáján választanak meg. — a megválasztott küldötteken kí­vül a kongresszuson részt vesz 900 meghívott, párttagok 1944. augusztus 23-a előtti párttag­sággal, párt- és állami, tömeg- és társadalmi szervezeti akti­visták, vezető káderek az ipar­­ból, az építkezésből, a szállí­tásból, az áruforgalmazásból és a mezőgazdaságból, munká­sok, parasztok, mérnökök, tech­nikusok, a szocialista verseny élenjárói, tudományos, kultu­rális és művészeti dolgozók. IV. A Román Kommunista Párt Szer­vezeti Szabályzata előírásainak megfele­lően beszámoló és választási gyűléseket, illetve konferenciákat szerveznek az ösz­­szes helyi pártszervezetekben. Ezek sor­rendje a következő lesz: — 1989. szeptember 1.—október 15. között sor kerül az alapszer­vezetek közgyűléseire és a vál­lalatok, intézményeik, mezőgaz­dasági egységek pártszerveze­teinek gyűléseire, illetve kon­ferenciáira; — 1989. október 5—25 között sor kerül a községi, városi, mu­nicípiumi és fővárosi kerületi pártszervezetek konferenciáira; — 1989. október 25.—november 10. között tartják a megyei párt­­szervezetek konferenciáit és a fővárosi pártszervezet konferen­ciáját. A megyei pártszervezetek konferenciái­nak napirendje a következő lesz: — Beszámoló a megyei pártbizott­ság tevékenységéről; — A megyei Revíziós Bizottság je­lentése; — A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa dokumentumter­vezeteinek megvitatása; — A megye gazdasági-társadalmi fejlesztési terve az 1991—1995- ös ötéves tervidőszakra; — A megyei pártbizottság, a me­gyei revíziós bizottság, az RKP XIV. kongresszusának küldöttei megválasztása és jelöltek állí­tása a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság szá­mára. V. A vezető szervek és a küldöttek meg­választá­sa a pártszervezetek konferenciái­ra, valamint az RKP XIV. kongresszusára, továbbá a jelöltek állítása a pártszer­vezetek közvetlenül felettes szervei számá­ra a párt szervezeti szabályzatában fog­lalt norm­áknak és a helyi pártszervek megválasztására vonatkozó központi bi­zottsági utasításoknak megfelelően törté­nik. A helyi pártszervekbe, valamint a Ro­mán Kommunista Párt XIV. kongresszusá­nak küldötteiként a legjobb kommunistá­kat kell megválasztani, akik kitartó tevé­kenységet folytatnak, az élvonalban küz­denek a pártprogram, a párt- és állami határozatok példás teljesítéséért, forra­dalmi szellemről, igényességről és eltökélt­ségről tesznek tanúságot a rájuk bízott feladatok teljesítésében, pontosan meg­felelnek a politikai, erkölcsi és szakmai ismérveknek. Megfelelő számú párttagot kell megválasztani a nők és az ifjúság soraiból, hogy a pártszervek és a XIV. pártkongresszusi küldöttek struktúrája tük­rözze a párttagság és országunk lakossá­ga társadalmi összetételét. VI. A Román Kommunista Párt Szerve­zeti Szabályzatában foglalt szabályozások alapján a pártszervek számára javasolt jelöltek száma minden szinten, beleértve a Központi Bizottságot is, szabály szerint legalább egyharmaddal lesz nagyobb. A szervezeti szabályzati előírások és a központi bizottsági utasítások értelmében az összes pártkonferenciákon elhangzó jelöltjavaslatok a közvetlenül felettes szer­vek számára, beleértve a párt központi szerveit is, előzetesen megvitatás és ta­nácskozás tárgyát fogják képezni annak a szervezetnek a közgyűlésén, amelyhez az illető párttagok tartoznak és ahova meghívnak más dolgozókat is azokból az egységekből, ahol a javasoltak tevékeny­ségüket kifejtik. VII. A párt vezető szervei számára ja­vasolt központi jelölteket a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságának Po­litikai Végrehajtó Bizottsága jelöli ki. VIH. A pártfőtitkár megválasztására vo­natkozó határozatot, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése fogadott el, megvitatják a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági egységek beszámoló és választási köz­gyűlésein, illetve konferenciáin, valamint a községi, városi, municípiumi és megyei pártszervezetek konferenciáin. IX. A Román Kommunista Párt Szerve­zeti Szabályzata ama előírásainak megfe­lelően, hogy a megyei pártszervezeteknek arányosan kell képviseltetniük magukat a párt központi szerveiben, elhatározást nyert, hogy 13 900 párttagra számítva választanak egy központi bizottsági tagot, illetve 21 250 párttagra számítva egy pót­tagot. A plenáris ülés elhatározza, hogy a párt Központi Bizottsága tagjainak száma 446-ról 455-re emelkedjék, a központi és helyi jelöltek számát, valamint azok megyék szerinti megoszlását az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága állapítja meg. A jelöltjavaslatokat a párt Központi Bizottsága számára körülbelül 1/3 arány­ban a központi párt- és állami aktívából és körülbelül 2/3 arányban a megyei pártszervezetekből ejtik meg. A Központi Bizottság tagjelöltjei össze­tételének meghatározásánál szem előtt kell tartania a társadalmi, a nemek sze­rinti összetételt és a XIV. pártkongresszu­si küldöttek megválasztásával kapcsola­tosan előirányzott többi ismérvet. X. A központi bizottsági utasítások elő­írásai alapján a megyei pártbizottságok taglétszámát az illető szervezetek tagál­­lományától függően állapítják meg, úgy, hogy számuk ne legyen kisebb 71-nél és ne legyen nagyobb 103-nál, a București municípiumi pártbizottság taglétszáma pe­dig legfeljebb 151 tag legyen. — A megyei pártbizottságok és a mu­nicípiumi pártbizottság póttagjainak szá­ma nem haladhatja meg az illető párt­­szerv taglétszámának felét.­­ XI. A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusát, ama kongresszust mege­lőző időszakban, amely a szocialista győ­zelem, Románia teljes gazdasági és poli­tikai függetlensége kongresszusaként ke­rül be a történelembe, a szervező és po­litikai-ideológiai tevékenység középpont­jába­ kell állítani, a kommunisták, egész népünk mind erőteljesebb mozgósítását a haza összes gazdasági-társadalmi fejlesz­tési tervei és programjai példás teljesí­tésére, mély hazafias büszkeséggel dom­borítva ki Nicolae Ceausescu elvtársnak, a modern Románia megalkotójának, an­nak a döntő, rendkívüli jelentőségű sze­repét, aki csaknem negyedszázada, a leg­magsabb párt- és állami tisztségekkel felruházva, megkülönböztetett tisztánlá­tással vezérli a román nemzetet a hala­dás és a civilizáció legmagasabb csúcsa­ felé. A kommunisták ,egész nemzetünk azzal egyidejűleg, hogy messzemenő meg­elégedését juttatja kifejezésre mindazzal kapcsolatban, amit Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára tett és tesz az egész nép javára és boldogulására, han­got ad forró óhajának: mindig a párt és az állam élén kívánja tudni, hiszen ez szilárd biztosíték a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia töretlen előrehaladására a kom­munizmus felé, továbbá afelé, hogy vi­lágszerte a béke, a biztonság és az ösz­­szes nemzetek közötti kooperáció légköre honosodjon meg. A beszámoló és választási gyűlések és konferenciák keretében, valamint a po­litikai-ideológiai és kulturális-tudományos munka vonalán kezdeményezett akciók keretében ki kell domborítani az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra te­rén, ama területeken elért példátlan ered­ményeket, amelyeket messzemenő szaka­­vatottsággal Elena Ceculescu elvtársnő irányít, aki megkülönböztetett mértékben járul hozzá pártunk és államunk bel- és külpolitikájának kidolgozásához és való­ra váltásához. A pártszervezetek beszámoló és válasz­tási gyűléseinek, illetve konferenciáinak ahhoz kell vezetnie, hogy még inkább erősödik kommunista pártunk — az egész nemzet éltető központja — vezető szere­pe, a munkásosztály sziklaszilárd egysége, tovább tökéletesedik a pártszervek és -szervezetek munkastílusa és módszerei, dinamizálódik az egész gazdasági, poli­tikai és társadalmi tevékenység, növek­szik az összes pártszervek és -szervezetek munka-, harci és akcióképessége, befo­lyásoló ereje és amo képessége, hogy mozgósítsa a kommunistákat, az összes dolgozókat a haza gazdasági-társadalmi fejlesztési terveinek és programjainak pél­dás teljesítésére, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és hazánk kommunizmus felé haladására. is ELŐRE - 1989. jaliár 1- A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1989. június 27-28-i plenáris ülésének leni­ & ° ' ‘ : , •>*£;.««* -úi *•*. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével f. év. június 27—28-án lebonyolította mun­kálatait a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plenáris ülése, és­­ az erőteljes kommunista, forradalmi fele­lősség, a teljes hazafias elkötelezettség és a szocializmus, pártunk és államunk mély­ségesen tudományos és humanista politi­kája, ama politika iránti teljes bizalom légkörében, amelyet ragyogóan igazolt az élet, az új társadalmi rend építésében elért páratlan vívmányok — kiemelkedő jelentőségű problémákat vitatott meg az alábbiak szempontjából: Románia gazda­sági-társadalmi fejlesztése a következő ötéves tervben és a 2000—2010-es évek perspektívájában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és a haza kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogram valóra váltása. A plénum napirendje a következő volt: 1. A Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának összehívásáról. 2. Az RKP XIV. kongresszusa Irányelv­­programjának tervezete Románia gazda­sági-társadalmi fejlesztéséről az 1991 — 1995-ös ötéves tervben és a távlati orien­tációkról a 2000—2010-es évekig terjedő­en. 3. A tézisek tervezete a Román Kom­munista Párt XIV. kongresszusára a ro­mán társadalom fejlesztéséről, a gazda­sági-társadalmi vezetés tökéletesítéséről, a forradalmi munkásdemokrácia fejleszté­séről, a Román Kommunista Párt szerepé­nek növeléséről és az ideológiai, politi­kai-nevelő tevékenységről, a tudományos megismerési, kulturális, forradalmi tudat­­színvonal emeléséről, a nemzetközi helyzet erőviszonyairól és alapvető jellegzetessé­geiről. 4. A terv megvalósításáról az esztendő első 6 hónapjára és az intézkedésekről a II. félévi és az 1989-es egész évi terv tel­jesítésére. 3. Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének tervezete 1990-re. A plenáris ülés a legmesszebbmenő nagyrabecsüléssel nyugtázta Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy horderejű beszé­dét, amely átfogó és mélyenszántó tudo­mányos elemzés a gazdasági-társadalmi fejlődésben, a román nemzet és egységes nemzeti állam megteremtésében, a ter­melőerők, a tudomány, a kultúra általános fejlesztésében megtett útról, a szocialista építés eddigi nagy eredményeiről, a ro­mán társadalom jelenlegi stádiumáról, különös tekintettel a történelmi jelentősé­gű IX. kongresszustól felavatott, gyümöl­csöző beteljesülések korszakára, a kom­munisták, az egész nép forradalmi mun­ka és harci programjáról az 1991—1995- ös időszakra és a harmadik évezred for­dulóján túlmenően annak az alapján, hogy az általános törvényszerűségeket, a tudományos szocializmus elveit következe­tesen országunk konkrét feltételei és rea­litásai szerint alkalmazzuk. A plenáris ülés mindenben magáévá teszi a rendkívüli jelentőségű pártfőtitkári beszédben foglalt, megkülönböztetett el­méleti és gyakorlati fontosságú téziseket, eszméket és orientációkat és egyöntetűen elhatározza, hogy a kommunisták, egész népünk munkájának és akciójának erre az alapvető dokumentumára kell építeni a XIV. pártkongresszus, ama kongresszus e­­gész előkészítését, amely, miként Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározta, a szo­cializmus végérvényes győzelme, a tudo­mányos szocializmus elveinek a román társadalom forradalmi átalakításában be­következett diadala, az ország teljes gaz­dasági és politikai függetlensége kong­resszusaként kerül be a történelembe. A plenáris ülés részvevői a megkülön­böztetett hazafias büszkeség és mély hála érzéseivel hangsúlyozzák ilyen keretek kö­zött is Nicolae Ceausescu elvtárs döntő szerepét és meghatározó hozzájárulását a Román Kommunista Párt XIV. kongresszu­sa irányelvprogramjának tervezete és té­zistervezete, az ország nagyszerű gazdasá­gi-társadalmi fejlesztési tervei és program­jai megalapozásához és kidolgozásához, az összes tevékenységi szektorok szerve­zésének és vezetésének tökéletesítéséhez, a szocialista Románia sokoldalú haladá­sához. A plenáris ülés mély és lelkes elisme­réssel adózik a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a ragyogó har­cosnak és forradalmár hazafinak, a nem­zet legnagyobb hősének, a munkásosz­tály, a szocializmus ügye, ama küzdelem rettenthetetlen harcosának, amely célja határozottan, Románia konkrét realitásai­nak megfelelően alkalmazni a társadalmi fejlődés általános törvényeit, a tudomá­nyos szocializmus elveit, a fejlett, dialek­tikus és történelmi materialista világ- és életszemléletet, a modern Románia zse­niális megalkotójának, a kortárs világ, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kivételes politikusának, a függet­lenség, a béke és a szabadság, az ösz­­szes népek közötti széles körű együttmű­ködés legnemesebb törekvései aktív zász­lóvivőjének. A plenáris ülés ugyanakkor kifejezi tisz­teletének és nagyrabecsülésének legme­legebb és legtisztelettel­jesebb érzéseit Elena Ceausescu elvtársnőnek, a jeles po­litikusnak és a széles nemzetközi elis­meréstől övezett tudósnak, pártunk és ál­lamunk élharcosának, aki megkülönböz­tetett mértékben járul hozzá az ország fejlesztési programjai kidolgozásához és valóra váltásához, a tevékenység szerve­zéséhez és tökéletesítéséhez a gazdasági és társadalmi élet minden szektorában, a tudomány és a technika, a nemzeti ok­tatás és kultúra haladásához. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése, hangot ad­va a kommunisták, egész népünk szilárd és rendíthetetlen akaratának, hogy szo­ros egységben munkálkodik a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs kö­rül, mindent megtesz pártunk és álla­munk bel- és külpolitikája példás telje­­sítésének biztosításáért, elhatározza: 1. A plenáris ülés egyöntetűen jóvá­hagyja az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának javaslatait a Román Kom­munista Párt XIV. kongresszusának össze­hívásáról és elhatározza, hogy a román kommunisták magas fórumára 1989. no­vember 20—25 között kerüljön sor. A plenáris ülés jóváhagyja a javasla­tokat a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának napirendjére vonatkozó­an és elhatározza, hogy a kongresszus vi­tassa meg a következőket: — A Központi Bizottság jelentése a Román Kommunista Párt tevékenységéről a XIII. kongresszus és a XIV. kongresszus közötti időszakban és a párt jövőbeni fel­adatairól. — A Központi Revíziós Bizottság je­lentése. — Az Irányelvprogram tervezete Ro­mánia gazdasági-társadalmi fejlesztésé­ről az 1991—1995-ös ötéves tervben és a távlati orientációkról a 2000—2010-es évekig terjedően. — A Román Kommunista Párt főtitká­rának, a párt Központi Bizottságának és a Központi Revíziós Bizottságnak a meg­választása. A plenáris ülés egyöntetűen jóváhagy­ta a javaslatokat a XIV. kongresszus ösz­­szehívására, a beszámoló és választási gyűlések, illetve konferenciák megszerve­zésére az összes pártszervezetekben, va­lamint a képviseleti normákra a kong­resszusi küldöttek megválasztása ügyében. 2. A plenáris ülés megvitatta és egy­öntetűen jóváhagyta az RKP XIV. kong­resszusa irányelvprogramjának ter­vezetét Románia gazdasági-társadalmi fejlesztéséről az 1991—1995-ös ötéves terv­ben és a távlati orientációkról a 2000— 2010-es évekig terjedően. A plénum megállapítja, hogy a haza további fejlesztésének irányvonalai, a­­melyet Nicolae Ceausescu elvtárs orien­tációi alapján és döntő, meghatározó hozzájárulásával dolgoztak ki, mindenben megfelelnek a nemzetgazdaságunk ren­delkezésére álló nagy lehetőségeknek és erőforrásoknak, a szocializmus éveiben, de különösképpen a IX. kongresszus után megteremtett erős műszaki-anyagi alap­nak, a román nép óriási alkotó képessé­geinek. Az irányelvprogram tervezeté­nek előírásai biztosítják a termelőerők, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra további, gyorsabb ütemű nö­vekedését, az összes ágazatok és az or­szág minden megyéje intenzív és kiegyen­súlyozott fejlődését, Románia mind aktí­vabb részvételét a nemzetközi munkameg­osztásban, a nemzeti vagyon állandó gyarapodását, az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának szüntelen emel­kedését A plénum mindenben magáévá teszi Nicolae Ceausescu elvtárs megállapítá­sát, miszerint eltökéltebben kell munkál­kodni a műszaki-tudományos kutatás fej­lesztésén — ez törvényszerű követelmé­nye a pártprogram megvalósításának, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom sikeres megteremtésének és a kommuniz­mus felé haladásának —, hogy Romá­nia ebben az időszakban, a második év­ezred végéig és a harmadik elejéig a műszaki-tudományos haladás hatalmas e­­rejévé váljék magas fejlettségi szinttel az összes területeken. 3. A plenáris ülés megvitatta és egyön­tetűen jóváhagyta a tézisek tervezetét a Román Kommunista Párt XIV. kongresz­­szusára a román társadalom fejlesztésé­ről, a gazdasági-társadalmi vezetés töké­letesítéséről, a forradalmi munkásdemok­rácia fejlesztéséről, a Román Kommunis­ta Párt szerepének növeléséről és az ideo­lógiai, politikai-nevelő tevékenységről, a tudományos megismerést, kulturális, for­radalmi tudatszínvonal emeléséről, a nem­zetközi helyzet erőviszonyairól és alapve­tő jellegzetességeiről. A plenáris ülés hangsúlyozza, hogy a XIV. kongresszus tézisei, amelyek ama rendkívüli jelentőségű megállapításokra és orientációkra épülnek, amelyeket a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu­­elvtárs fogalmazott meg a Politikai Végrehajtó Bizottság 1988. áprilisi ülésén, az RKP KB 1988. novemberi és 1989. áprilisi ple­náris ülésén elhangzott expozéjában, a­­melyeket széleskörűen megvitattak a kom­munisták, a dolgozók és az egész párt és nép az új társadalmi rend építése prog­­­ramdokumentumaiként fogadott el a jelenlegi történelmi szakaszra, s mint ilye­nek az egész nemzet forradalmi gondol­kodását és tudatát, akaratát testesítik meg, meghatározzák a romániai szocialis­ta építés célkitűzéseit és általános politi­kai irányvonalát a jelenlegi szakaszon és távlatilag, ragyogóan általánosítva a román tapasztalatot, a pártfőtitkár újabb nagyszerű hozzájárulását képezve a for­radalmi elmélet és gyakorlat, a tudomá­nyos szocializmus alkotó továbbfejleszté­séhez és gazdagításához. A Központi Bizottság elhatározza, hogy a Román Kommunista Párt XIV. kongresz­­szusa Irányelvprogramjának tervezetét és téziseinek tervezetét tegyék közzé és szé­leskörűen vitassák meg egész pártunk és népünk körében. 4. A plenáris ülés megvitatta és egy­öntetűen jóváhagyta a jelentést a terv megvalósításáról az esztendő első 6 hó­napjára és az intézkedésekről a II. félé­vi és az 1989-es egész évi terv teljesíté­sére. A Nicolae Ceausescu elvtárs által meg­fogalmazott feladatok és orientációk szellemében a plenáris ülés elhatározza, hogy a pártszervek és -szervezetek, a tö­meg- és társadalmi szervezetek munkál­kodjanak eltökélten, magas fokú kommu­nista, forradalmi felelősséggel az összes idei tervmutatók példás teljesítéséért, a minden tevékenységi területen megszabott programok töretlen valóra váltásáért. A plénum felhívja a kommunistákat, az ösz­­szes dogozókat, fordítsanak elsődleges figyelmet az annak az érdekében szüksé­ges műszaki-szervezési intézkedések elfo­gadására, hogy kiküszöböljék a különbö­ző tevékenységi szektorokban észlelt hiá­nyosságokat, mielőbb behozzák az ösz­­szes lemaradásokat, egyidejűleg pedig ütemesen, hónapról hónapra teljesítsék a tervelői­rányzatokat. A plénum mindenben magáévá teszi a munkálatok során elhangzott pártfőtitká­ri beszédben megfogalmazott értékelé­seket, orientációkat és útmutatásokat és felkéri a kormányt, a minisztériumokat, az iparközpontokat, a vállalatokat, a párt­­szerveket és -szervezeteket, fogadják el a leghatékonyabb intézkedéseket a fizi­kai termelés, különösképpen az export­­termelés hiánytalan teljesítésére, a nyers­anyagok és az energia biztosítására, az anyagfogyasztások és a termelési költsé­gek leszorítására, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emelésére, a munkatermelékenység, a gazdasági haté­konyság és jövedelmezőség erőteljesebb növelésére minden tevékenységi terüle­ten. A plenáris ülés úgyszintén elvárja, hogy a leghatározottabb munka bonta­kozzék rá a rend és a fegyelem, a forra­dalmi munkaszellem erősítéséért minden területen. A plenáris ülés megállapítja: megvan minden feltétel, hogy az idén eleddig a legjobb mezőgazdasági hozamokat érjük el mind a gabonatermesztésben, mind pedig a zöldségtermesztésben, a gyü­mölcstermesztésben, a szőlészetben és a többi szektorokban, és felkéri a Mező­­gazdasági Minisztériumot, az összes me­zőgazdasági szerveket, az állami és szövet­kezeti mezőgazdasági egységeket, a nép­­tanácsokat, tevékenykedjenek a legna­gyobb felelősséggel a szalmásgabona-ter­­més operatív és veszteségmentes begyűj­téséért és elraktározásáért, az összes nö­vényápolási munkálatok késedelem nél­küli és magas minőségi szintű elvégzé­séért. A plenáris ülés hangot ad meggyőző­désének, hogy a pártszervek és -szerve­zetek, a minisztériumok, az iparközpo­ntok és vállalatok, a kommunisták, az ipar és a mezőgazdaság összes dolgozói magas fokú forradalmi szellemben, eltökélten és önfeláldozóan fognak munkálkodni az idei és az 1990-es terv legjobb körülmé­nyek közötti teljesítéséért, biztosítva ha­zánk általános gazdasági-társadalmi fej­lettségi színvonalának emelkedését, az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapodását. 5. A plenáris ülés megvitatta és egy­öntetűen jóváhagyta a jelentést Románia Szocialista Köztársaság egységes orszá­gos gazdasági-társadalmi fejlesztési ter­vének tervezetéről 1990-re. A plenáris ülés megkülönböztetett nagy­rabecsüléssel nyugtázta Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározó hozzájárulását az 1990. évi gazdasági- társadalmi fejlesz­tési terv tervezetének tudományos mega­­ láAX "Jr Aknf ír­ t• , í'Va.’í iw: .7 uu.Vj. -; • ■ !:«!}c*ort?atont*r!!0­ * ‘st %a­­­lapozásához. A vita keretében hangsú­lyozták, hogy a pártfőtitkári orientációk szellemében kidolgozott új előirányzatok biztosítják az összes nemzetgazdasági ágaztok intenzív­ minőségi fejlesztésének folytatását, a nyersanyag- és energetikai alap bővítését, a munkatermelékenység növelését, a fokozott hatékonyság eléré­sét az összes területeken. A plenáris ülés megállapítja, hogy a terv tervezete előirányzatai folytán meg­teremti a feltételeket a­ nemzeti vagyon gyarapításához, az egész nép életszínvo­nalának és civilizációs fokának emelésé­hez, hozzájárul a jelenlegi ötéves terv­időszak ama stratégiai célkitűzésének a megvalósításához, hogy Románia lépjen magasabb stádiumba, a közepesen fej­lett szocialista ország stádiumába. A plenáris ülés elhatározza, hogy az 1990-es terv tervezetét széleskörűen vi­tassák meg a vállalatok, ipari központok, minisztériumok, kutatóintézetek, állami és szövetkezti mezőgazdasági egységek, minden szektor munkaközösségei, a vita során elemezzenek és határozzanak el újabb intézkedéseket, terjesszenek elő újabb javaslatokat a hazánk további fejlesztésére vonatkozó célkitűzések töké­letesítésére és töretlen valóra váltásáról. Tekintettel a terv tervezetében foglalt összetett feladatokra, a plénum egyben felkéri a kormányt, a minisztériumokat, az összegező központi szerveket, az ipar­központokat és vállalatokat, a pártszer­veket és -szervezeteket, a tömeg- és tár­sadalmi szervezeteket, munkálkodjanak a legnagyobb felelősséggel az 1990-es terv­­feladatok példás teljesítéséhez szüksé­ges összes feltételek alapos előkészíté­sén. A plenáris ülés hangot ad meggyőződésének, hogy a haza szocialista és kommunista jövője szempontjából e rendkívüli jelentőségű dokumentumok megvitatása újabb erőteljes lendületet hoz az ország egész politikai, gazda­sági és társadalmi életében, ahhoz vezet, hogy mélyenszántóan elemezzék minden pártszervezet, minden gazdasági és társadalmi egység, a forradalmi munkásdemokrácia szervezetei tevékenységét, hozzájárul a dolgozók széles körű mozgósításához a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megterem­téséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló ragyogó program valóra váltására. Hassunk oda, hogy a XIV. kongresszusi dokumentumok széles körű vitá­ja az egész pártban és az egész néppel fejezze ki a legmagasabb fokon az összes kommunisták, az egész nemzet gondolatát és akaratát, legyen mélyen­szántó demokratikus, forradalmi munkásvita, tanúsítsa a nép részvételét a jólét és a boldogság jegyében fogant jövője, a kommunizmus tudatos építésé­ben. Az alapszervezeti közgyűlések és a pártkonferenciák juttassák kifeje­zésre erőteljesen a párt erejét és egységét, ami a legmesszebbmenő biztosíték a gazdasági-társadalmi fejlesztési programok megvalósulására, arra, hogy a párt mint az egész nemzet éltető központja, mint az összes területek politi­kai vezető ereje a legjobb körülmények között tölti be szerepét. A plenáris ülés felhívja a pártszerveket és -szervezeteket, a kommunisták­o­kat, hős munkásosztályunkat, a parasztságot, az értelmiséget, hazánk anya­gi és szellemi javainak összes megalkotóit, vessenek latba minden erőt, munkálkodjanak a legnagyobb határozottsággal a Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó beszédében és az elfogadott dokumentumokban foglalt feladatok és orientációk példás teljesítéséért, a haza gazdasági-társadalmi fejlesztési ter­veiben és programjaiban leszögezett előirányzatok legjobb körülmények kö­zötti megvalósításáért, hogy egész népünk munkájának és életének új, ma­gasabb minőségét érjük el. Szoros egységben a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs közül, akinek bölcs és tisztánlátó vezetésével Románia biztos léptekkel halad elő­re a legigazabb és legemberibb társadalom — a szocialista és a kommunista társadalom — építésének útján, tevékenykedjünk a legnagyobb kommunis­ta, forradalmi felelősséggel, hogy újabb és újabb győzelmekkel köszöntsük az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forrada­lom 45. évfordulóját és a novemberi nagy kommunista fórumot a párt XIV. kongresszusát!

Next