Előre, 1989. szeptember (43. évfolyam, 12984-13009. szám)

1989-09-01 / 12984. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 984. szám 1989. szeptember 1., péntek 4 oldal­ára 50 iráni KÖSZÖNÍTSÜK AZ 111 TERV PÉLBÁS TELJESÍTÉSÉVEL PÁRTUNK XIV. KONGRESSZUSÁT! Közel 100 millió lej értékű árutöbblettel kezdték a szep­tembert Délj megye 25 gaz­dasági egységének dolgozói. A siker birtokosai, akik sorá­ban találjuk a filiasi-i Ener­getikai Pótalkatrészgyártó Vállalat, a craiovai Iparépít­­kezési Fővállalkozási Tröszt, a Craiova—2 Villamos Fűtő­erőmű munkaközösségét, az ipari kapacitások jobb ki­használásával és a munkater­melékenység növelésével je­lentős többletet valósítottak meg villamos és hőenergiá­ból, elektrotechnikai és ener­getikai termékekből, építő­anyagokból, más anyagi ja­vakból. MUNKAKÖZÖSSÉGEIK TEMEMNEK KÖZÉPPONTJÁBAN: A TERMELÉS ÖTÉINEK TOVÁBBI FOKOZÁSA ,,Köszöntsük a XIV. pártkongresszust újabb megvalósításokkal a haza szocialista fejlesztésében, az egész nemzet civilizációs fokának, jólétének és boldogságának emelésében! Szenteljük egész munka­bírásunkat a szocialista Románia felvirágoztatása és haladása ügyének, a nemzeti függetlenség és szuverenitás erősítésének, rendíthetetlen hittel kommunista pártunk forradalmi politikájában, a saját jövőjét tudatosan építő népünk együttes erejében NICOLAE CEAUSESCU I­dőben minden nappal távolodunk az idei esz­tendő egyik kiemelke­dő történelmi jelentőségű és kihatású momentumától, az augusztusi forradalom győzel­mének 45. évfordulójától, a­­mikor egész népünk, szilárd egységben a párt és annak fő­titkára körül, lelkes légkörben emlékezett meg a haza sor­sában gyökeres fordulatot ho­zó eseményekről, a szocialista építésre való rátérés hősi nyi­tányáról, méltatta az azóta el­telt négy és fél évtizedben kemény munkával elért nagy­szerű és példátlan megvalósí­tásokat, hitet tett a megkez­dett, kivételes sikerekkel --ki­kövezett út töretlen folytatása mellett, A szívünkben és lel­künk mélyén azonban tovább­ra is élénken él az ünnepség­­sorozat minden mozzanata, tetteinkben tovább hatnak szeretett vezetőnk munkára, kivételes teljesítményekre buzdító szavai. „Nagy nemzeti ünnepünk 45. évfordulóján — hívta fel hazánk népét Nicolae Ceaușescu elvtárs — fogadjuk meg ünnepélyesen, hogy a leghatározottabban fo­gunk munkálkodni a haza szüntelen gazdasági-társadal­mi fejlesztéséért, a munkás­­osztály, a parasztság, az ér­telmiség, az összes dolgozók, egész népünk egységének erő­sítéséért dicsőséges kommu­nista pártunk közül a sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtéséről és ar­ról szóló pártprogram töret­len valóra váltásáért, hogy Románia határozottan halad­jon előre népünk, az összes népek aranyálma — a kom­munizmus felé!“ A nagy nem­zeti ünnepünk tiszteletére a fővárosban és a megyeszék­helyeken megrendezett felvo­nulásokra máskülönben nem­csak hálatelt gondolatokkal, az elért sikerek felett érzett elégtétellel érkeztek a mun­kaközösségek, hanem a gazda­sági-társadalmi fejlesztési programok életbe ültetése te­rén elért kivételes megvalósí­tásokkal is, az idei esztendő első nyolc hónapjára eső terv­feladatok határidő előtti telje­sítésével, sok-sok milliárd le­­jes árutermelési többlet valóra váltásával. Az idővel folytatott verseny­­futásban megszerzett tekinté­lyes előny, az elért termelési többletek, a nyolchavi tervkö­telezettségek idő előtti teljesí­tése nyilván kedvezően hat ki további munkánkra, megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy — az intenzív fejlesztés követel­ményeinek megfelelően fokoz­va erőfeszítéseinket, a munka ütemét, javítva a termékek műszaki-minőségi jellemzőit — ünnepélyes fogadalmunk­nak megfelelően a kommunis­ták nagy országos fórumáig, a XIV. pártkongresszus tisztele­tére minden vállalat, minden munkaközösség jelenthesse e­­gész évi tervfeladatainak ma­radéktalan teljesítését. Ennek a magasztos célnak az elérése nyilván feltételezi azt, hogy minden gazdasági egységben a termelőmunkát alaposan meg­szervezzék, töretlenül életbe ültessék a korszerűsítési prog­ramok esedékes intézkedéseit, felgyorsítsák a tudományos­műszaki forradalom legfris­sebb vívmányainak alkalma­zását, erősítsék a rendet és a fegyelmet, nap mint nap nyo­mon kövessék a tervfeladatok életbe ültetésének fokát, in­tézkedjenek azonnal, ha vala­milyen oknál fogva az üzem lankad. Akárcsak eddig, ezután is kivételes szerep hárul e té­ren a nyersanyagtermelő és energetikai szektorokra, ame­lyek tevékenységétől nagy mértékben függ a feldolgozó ipar teljesítménye is. S hogy még e téren van tenni- és ja­vítanivaló, azt lemérhetjük azon is, hogy az általában ki­váló eredmények, számos munkaterületen a tavalyinál jobb teljesítmények ellenére sem emelkedett a termelés a követelmények és a megterem­tett lehetőségek szintjére, hogy több, a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelt fontos­ságú egységben, iparágban na­gyok még a fel nem tárt és (Folytatása a 3. oldalon) KOMBÁJNNAL, KÉZI ERŐVEL ÜTEMES, GYORS A BURGONYABETAKARÍTÁS COVASNA MEGYÉBEN Nem az idei az első év, amikor Covasna megyében már au­gusztus végén megkezdődhetett a burgonyaszüret. A félkorai, illetve középkorai fajták fokozatos térhódítása nyomán nyolc-tíz nappal előrehozódott a gumók betakarításának idő­szaka. Különösen így van ez ebben az esztendőben, amikor az övezetben példátlanul korai ültetés mellett a szokatlan nyári hőség is siettette a vegetációs időszak lezárulását, meg­gyorsította a gumók utóérését. A gazdaságokban már augusz­tus derekától napirendre került a betakarítás előkészítése.­ ­ És amint CSAPÓ GYÖRGY mérnöktől, a me­gyei szakigazgatóság igaz­gatójától megtudtuk, a turiai és a marti­­neni-i termelőszövetkeze­tekben, majd a cernati, ca­­talinai gazdaságokban is el­indultak a krumplibetaka­rító gépek, s megkezdődött a terményértékesítés.­­ Napi átlagban minimáli­­san 509 hektár burgonya ter­mését kell összegyűjtenünk ahhoz, hogy a szüretet 24 mun­kanap alatt befejezhessük. Er­re, amint az az őszi munkák lebonyolítására összeállított, a megyei bővített pártaktíva ü­­lésén bevitatott és elfogadott programból is kiderült, a­­dottak a feltételek. Az a körül­mény pedig, hogy a szokottnál korábban teljesedett ki a bur­gonya betakarítása, igen ked­vező feltételeket biztosít az őszi vetések elvégzésére, hi­szen vidékünkön közismerten a burgonya a búza legfonto­sabb előveteménye. — A szedés ütemességé­ben meghatározó tényező a jó gépkihasználás. Ezt csak üzemképes felszerelé­sekkel lehet elérni. Mi a helyzet e téren? — A gépállomásokon idejé­ben kijavították a burgonya­szedő gépeket, s év közben, dotáció révén tovább bővült a kombájnpark is. Így a 81 F— 684 típusú háromsoros burgo­nyabetakarító kombájn mellett az idén már 80 modern Z— 609-es típusú aggregát, illetve ugyancsak 80 MSC—2 segít a gumók felszínre hozásában, u­­gyanakkor — ha szükségesnek bizonyul — rendelkezésre áll nagyszámú egysoros pergető is.­­ Terepjárás közben ta­pasztalhattuk, hogy válto­zatlanul megoldatlan prob­léma e vidéken a kombáj­nok megfelelő üzemelteté­se. Utalunk itt arra, hogy a nagy kapacitású gépek e­­gyelőre a földből kiszedve a földre potyogtatják le a krumplit, így gyakorlatilag csak szedőgépekként hasz­nosíthatók.­­ Így is igen fontos szerep hárul az F—684-eseket üze­meltető gépesítőkre a betaka­rításban, a kombájnnal való szedés ugyanis önmagában ter­melékenyebb és hozzásegít ah­hoz, hogy ne maradjon gumó a földben. Az idei betakarítás egyik újdonságaként különben megemlíteném, hogy az övezet kísérleti állomásán kipróbálás alatt áll egy új, nagy kapaci­tású burgonyaválogató beren­dezés. Az első benyomások kedvezőek, hiszen az aggregát üzemeltetésével naponta 250 tonna burgonyát szelektálna­(Folytatása a 3. oldalon) TEENDŐK A FÖLDEKEN Az őszelő havába léptünk, az időszak munkáit azonban már korábban elkezdhettük. Hasznos ez az előny, idejé­ben biztonságba kerül a ter­més, felszabadul a búza és az árpa vetésterülete, gondo­san elő lehet készíteni az őszi kalászosok magágyát és a legkedvezőbb időszakban el­végzett vetéssel megalapoz­hatjuk a jövő évi gazdag ter­mést. Az erők fokozott moz­gósítására azonban a továb­biakban is szükség van, a szakembereknek­ rendszere­sen járniuk kell a határt, hogy késedelem nélkül a be­érett parcellákra irányíthas­sák a gépészeket és a mun­kaalakulatokat, hogy szep­tember 10-ig betakarítsák a terményeket azokról a terü­letekről, ahova őszi kalászo­sokat vetnek. Sok a munka a zöldségker­tészetekben is, hogy a ter­més veszteség nélkül a kon­zervgyárakba, a piacokra vagy raktárakba kerüljön, ugyanakkor a további gon­dos kertápolással kell bizto­sítani a növények hosszú te­­nyészidejét, a termés folya­matos beérését. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ INTÉZETT TÁVIRATOKBAN SZÁNTÓFÖLDEK DOLGOZÓI JELENTIK KÜLÖNBÖZŐ TER­MÉNYFÉLÉK BETAKARÍTÁSÁNAK BEFEJEZÉSÉT ÉS NAGY HEK­TÁRHOZAMOK ELÉRÉSÉT (3. Old.) A Az RKP­M KONGRESSZUSÁNAK IRÁNYEL­VPROGRAM-TERVEZETE ÉS TÉZISEI ÉJ, MERÉSZ TÁVLATOKAT TÁRNAK FEL A Hm SOKOÍDAIÉBEJÍŐDÉSE EIDEE A SZOCIALIZMUS GYŐZELME - OBJEKTÍV SZÜKSÉGSZERŰSÉG «■)­ z antifasiszta és antiim­­perialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 45. évfordulója al­kalmából rendezett nagy ünnepi gyűlésen elhangzott pártfőtitkári beszéd kivételes elméleti és gyakorlati jelentő­ségű dokumentum, mert azon túl, hogy foglalkozik a sokol­dalúan fejlett szocialista tár­sadalom építése jelenlegi sza­kaszában bennünket közvetle­nül érintő kérdésekkel és fel­adatokkal, elmélyülten taglal­ja a szocializmus építésének néhány általános, alapvetően fontos kérdését is. Egyébként érvényes ez valamennyi prog­­ramjellegű pártdokumentum­ra, s éppen ezért ezek kima­gasló hozzájárulást jelentenek a tudományos szocializmus el­méleti és gyakorlati tárházá­nak gazdagításához, tovább­fejlesztéséhez. Említett beszédében Nicolae Ceaușescu elvtárs ismét hang­súlyozta, hogy a társadalom, amelyet építünk — a szocializ­mus — egyet jelent a tényle­ges egyenlőséggel, a társadal­mi és nemzeti szabadsággal és igazságossággal, mert megte­­remti a méltó és szabad em­beri lét feltételeit, s legfőbb céljának az ember anyagi és szellemi jólétének biztosítását, a társadalmi haladást, az em­ber sokoldalú érvényesítését tartja. A szocialista forradalom és a szocialista társadalom építé­se törvényszerű folyamat a történelmi fejlődés során, mert egyedül ez a rendszer képes a humanizmus szellemében megoldani a kapitalizmus lé­nyegéből adódó súlyos társa­dalmi és emberi problémákat; egyedül a szocializmus felel meg a dolgozók, a széles népi tömegek törekvéseinek, esz­ményeinek. Ebben áll a szo­cializmus felsőbbrendűsége, ez­zel magyarázható az, hogy szerte a világon a népek, az összes haladó erők hisznek a szocializmusban, s lelkesen harcolnak eszményeinek való­ra váltásáért, az egyedül igaz­ságos társadalom felépítésé­ért. Ennek a nyilvánvaló igaz­ságnak a tudatában, ezt aláhú­zandó szögezik le a XIV. párt­­kongresszus tézisei: „A társa­dalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme, az új, szocialista társadalom romá­niai építésére való rátérés a A szabadságunk 45. eszten­dejében, s különösen a IX. pártkongresszus óta eltelt idő­szakban — a Nicolae Ceaușesc­u-korszakban — végbement gyökeres változá­sok, a gazdasági-társadalmi é­­let minden területén felmutat­ható nagyszerű sikerek a té­nyek meggyőző erejével tanú­sítják a szocializmus létjogo­sultságát, a társadalom fejlő­dését és az emberek sokolda­lú érvényesülését biztosító e­­rényeit, ama képességét, hogy szavatolja az ország felvirág­zását, a munka és az élet új minőségét mindenki számára. A tények ismeretében nyilván­való a következtetés, hogy csakis a szocializmusban válik sorsának urává a nép, és az elmaradottság viszonylag rövid időn belüli felszámolását is csak a mi társadalmi rendsze­rünk teszi lehetővé. Márpedig ez a szocializmus felsőbbren­dűségét bizonyítja minden más társadalmi rendszerrel szem­ben. A társadalmi fejlődés tör­vényszerűségeit tudományos alapokon feltáró forradalmi, dialektikus-materialista szem­lélet elsőként mutatott rá a társadalmi fejlődés törvény­szerű követelményeinek kife­jeződése, a termelési módok egymást követése objektív tör­ténelmi folyamatának eredmé­nye, melyet a társadalmi hala­dás dialektikája, a termelőe­rők fejlődése és a termelési vi­szonyok jellege közötti össz­hang szükségszerűsége határo­zott meg; betetőzése annak a hosszas forradalmi harcnak, amelyet a munkásosztály a kommunista párt vezetésével vívott; egész népünk történel­mi művei, társadalmi haladás mechaniz­musára és hajtóerőire, s így lehetővé tette a haladás ob­jektív tényezőinek felismeré­sét, tudományos meghatározá­sát, a haladás és a tömegek eszményei, törekvései közötti összefüggés érzékelését. S ugyancsak a munkásosztály forradalmi elmélete mutatott rá arra is, hogy forradalom útján történik az átmenet e­­gyik társadalmi rendszerről a másikra. A történelmi és dia­lektikus-materialista filozófia ezért válhatott egy új tudo­mányág, a tudományos szocia­lizmus ideológiai alapjává, az új társadalom felépítésének elengedhetetlen eszközévé. A kommunista párt vezette munkásosztály kitartó és áldo­zatos harcának, lendületes é­­pítőmunkájának köszönhetően a szocializmus ma már több egyszerű eszménél, maga a va­lóság, olyan gazdasági-politikai gyakorlat, mely képes megol­dani a szüntelenül sorjázó kér­déseket, az élet felvetette ne­hézségeket. S annak ellenére, hogy egyik-másik országban. (Folytatása a 2. oldalon) A TÉNYEK MEGGYŐZŐ EREJÉVEL Bacau — 1989 MEGÉNEKLÜNK, ROMÁNIA FESZTIVÁL V­ége a versenynek, éljen a verseny! Egy ver­senysorozat lezárult, egy másik elkezdődik! Miként az előbbiek, a most befejező­dött is többféle tanulsággal, a továbbiakban értékesíthető tapasztalattal szolgál. A tö­megnevelés, az alkotómozga­lom a műkedvelő tevékenység vezetőinek és szakirányítói­nak feladata megvonni a mér­leget hisz ők belülről látják a dolgokat, közvetlenül ismerik egy-egy jelenség kiváltó okait. Az itt-ott feltűnő, néha az elő­adások feléről vagy harma­dáról lemaradó, olykor csak a pillanatnyi igény szempont­jaira figyelő krónikás legfel­jebb kiegészítheti, ha úgy tet­szik, színesítheti az ő értéke­lésüket. Alkalmasint a Megéneklünk, Románia fesztivál ösztönző hatásával, nagy tömegeket megmozgató erejével magya­rázható, hogy már az első é­­vekben sok műszaki dolgozó — mérnök, technikus, mester — kapcsolódott be nem csak a tudományos-technikai alko­tásba, de az önkifejező mű­kedvelésbe is. Akik tehetséget éreztek magukban, táncoltak, énekeltek, szavaltak vagy a színjátszó csoportokban szere­peltek. A még tehetségeseb­bek meg éppen karvezetőként, táncmesterként vagy éppen egy újonnan alakult színjátszó csoport vezetőjeként, illetve rendezőjeként igyekeztek biz­­­onyítani. Tirgu Lapus népszín­házát esztendők óta egy gé­pészmérnök, Dorel Macovei (a helybeli mezőgépészeti állo­más dolgozója) vezeti. Még­hozzá nem akármilyen ered­ménnyel, mert a most zárult versenysorozaton immár har­madik alkalommal jutottak el az országos döntőre. Nem kis részben ennek a nem túl nagy létszámú csapatnak köszönhe­tő, hogy az egyre jobban ipa­rosodó és urbanizálódó város­kában mind nagyobb közön­sége van a színjátszásnak, oly­annyira, hogy egyik-másik előadásra már kevés a nézőtér négyszáz széke, hogy mind több hivatásos együttes láto­gat el ide. Caran-Severin me­gye egyik legjobb kórusát egy gépészmester vezeti. Csíkban a legeredményesebb táncmes­terek között nem egy mérnök és technikus van, az oltenitai hajógyár művészeti brigádjá­nak élén egy hegesztő áll s a példákat sorolhatnánk. De hát térjünk vissza az idén zárult versenysorozatra. (Folytatása a 2. oldalon) TELT HÁZNAK JÁTSZANI

Next