Előre, 1989. szeptember (43. évfolyam, 12984-13009. szám)

1989-09-01 / 12984. szám

4 NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK VEZETÉSÉVEL ROMÁNIA A HALADÁS, A BÉKE, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ORSZÁGAKÉNT ÉRVÉNYESÜL Cikkek és kommentárok a külföldi sajtóban népünk nagy nemzeti ünnepe alkalmából A különböző országok napilapjai és folyóiratai továbbra is át­fogóan tükrözik a kimagasló megvalósításokat, amelyeket a ro­mán nép ért el az 1944. augusztus 23-i antifasiszta és antiimperia­­lista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom óta eltelt 45 esztendőben, főképpen pedig a szocialista Románia sokoldalú felvirágzásának időszakában, amelyet a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa, az a kongresszus nyitott meg, amely Nicolae Ceausescu elvtársat választotta meg szabad hazánk sorsának irá­nyítására. A külföldi sajtó úgyszintén tükrözi Románia, Nicolae Ceausescu elnök határozott, dinamikus álláspontját, következetes akcióit nemzetközi téren az igazságos és méltányos új gazdasági világrend meghonosításáért, a béke és az együttműködés világá­nak megteremtéséért. Ünnepi mérleg. Ambiciózus, jövőbe tekintő tervek. A bol­gár—román kapcsolatok gyümöl­csöző fejlődése címet viseli az az átfogó bucuresti-i tudósítás, amelyet az OTECSESZTVEN FRONT című bolgár lap közölt augusztus 23-án. „A román nép erőfeszítései és megvalósításai a szocializmus útján, a szocia­lista építés egész időszakában — hangsúlyozza a lap — minden kétséget kizáróan beíródnak a történelembe a nagy tervek gi­gantikus méreteivel, az újjal, amely átfogja az élet minden te­rületét, a román föld sokoldalú átalakulásával.“ ..Kellemes lát­ványt nyújt több román nagy­város korszerű képe — mutat rá a továbbiakban a cikk. — De a korszerű városok építése a valóságban a tekintélyes iparo­sításnak csupán a külső vetüle­­te, minthogy az olyan grandió­zus terveket foglal magában, mint amilyen a galati-i és a ca­­larasi-i fémipari kombinát, a nehézgépgyártó kombinátok rendszerének létrehozása és az évi 30 millió tonna kőolaj fel­dolgozását biztosító kapacitá­sok megteremtése. A múltban elmaradott agrárországból a szo­cializmus építésének éveiben Románia közepesen fejlett ipari állammá vált.“ Befejezésül az Otecsesztyen Front kiemeli, hogy ezekben a napokban a román nép jelentős munkasikerekkel köszönti az RKP XIV. kongresszusát. A NODOM SZÍNMŰN koreai lap különoldalt szentelt orszá­gunknak, a szocializmus évei­ben a gazdaságban és más te­rületeken elért megvalósítások ismertetésének. A szabadság, az egység és az alkotó munka jegyében címmel megjelent egyik cikk rámutat: Minden évben a nyár közepén a román nép 45 év óta mérleget készít, sűrített történelmének mérlegét. Ez azzal az 1944. au­gusztus 23-i nappal kezdődött, amely alapvető dátumot jelen­tett, új korszakot nyitott, a fegyveres felkelés napjával, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszaba­dító forradalom kezdetével. A román történelem kétezer éves krónikájában eme új út­kezdet kitörölhetetlen emlékét ma a leghívebben és a leglelke­sebben egy emlékmű testesíti meg — maga az ország, amely alapjaiban megváltozott, s büsz­ke arra, amit megvalósított a szocialista átalakulások frontján, amely nem volt mentes nehéz­ségektől. Ebben a négy és fél évtizedben, de főleg a történel­mi IX. kongresszus után, ami­kor a párt élére Nicolae Ceausescu elvtársat választot­ták, a nép felszabadított alkotó energiája az ország fejlődését korábban nem sejtett szintre e­­melte minden tekintetben. Ezek a megvalósítások, ame­lyeket a kommunista párt, Nicolae Ceausescu elvtárs bölcs vezetése alatt, a szocialista tu­lajdon fejlesztése, a termelő­erőknek az ország egész terüle­tén való harmonikus elosztása alapján értek el — mutat rá a Noron Színműn —, lehetővé tet­ték a nép életszínvonalának szüntelen növelését, a nyilván­való növekedést az életminőség széles skáláját alkotó minden te­rületen. Az 1944. augusztusi antifasisz­ta és antiimperialista, társadal­mi és nemzeti felszabadító for­radalom számos átalakuláshoz vezetett Románia gazdasági­társadalmi életében: a korszerű, dinamikus gazdaság megterem­téséhez, a szocialista termelési vi­szonyok általánosításához, az ország minden övezetének har­monikus fejlesztéséhez, az egész nép anyagi és szellemi, életszín­vonalának növeléséhez, s mind­ez szervesen összefonódik az új légkör létrejöttével és érvé­nyesülésével a politikai és tár­sadalmi életben — hangsúlyoz­za a Nodon Színműn. Főleg az utóbbi 24 esztendőben, a párt IX. kongresszusát követően a de­mokratikus keret tökéletesítése — Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére és szüntelen gondoskodása révén — termé­szetes módon átfogta a társa­dalmi élet minden vetületét. A szocializmus építésének a nép­pel és a népért elvvel összhang­ban, a párt bölcs vezetése alatt, kidolgozták és általánosították az önigazgatás és az önálló pénz­ügyi gazdálkodás elveit. Minden szocialista egységben a vezetés legfőbb szervei a dolgozók köz­gyűlései lettek, amelyek határo­zatait a dolgozók tanácsai alkal­mazzák. A párt XIV. kongresszusának évében a román társadalom fon­tos megvalósításokkal jelentke­zik az élet minden területén, a­­melyek között élhelyen találha­tó a szocialista demokrácia sok­rétű, széles körű részvételi komplex keretének létezése és működése. A RUDE PRAVO című cseh­szlovák napilap hangsúlyozza, hogy „az 1944. augusztusi forra­dalom győzelme szükségszerű következménye volt az ország legszélesebb társadalmi rétegei által a Román Kommunista Párt vezetésével folytatott hosz­­szas és ádáz harcoknak. A ro­mán hadsereg — mutat rá a cikk — az 1945. május 9-i végső győ­zelemig folytatta a harcot a hit­lerista hadseregek ellen, nagy mértékben járulva hozzá Cseh­szlovákia felszabadításához is. A demokratikus szabadságjogok visszaszerzéséért folytatott har­cokban 170 000 román katona vesztette életét. Csupán Cseh­szlovákiában, különösképpen Tátra, Zvolen, Kromerice, Brno és Havlicek Brod tartományok­ban a román hadsereg 65 000 ka­tonája áldozta életét területünk felszabadításáért“. Kidomborítva a népünk által ebben az időszakban elért nagy megvalósításokat, a Rude Pravo ezeket írja: Az utóbbi 24 esz­tendőben csaknem 2000 új ipa­ri objektum épült meglévő gaz­dasági központokban és az ipar­nak az ország egész területén való ésszerű elosztására vonat­kozó program keretében, vala­mint 180 új iparközpontban. Fi­gyelemre méltó sikert képez az ország küladósságának kifizeté­se is. A román párt- és kor­mányszervek ilyenformán meg­valósítják az ország gazdasági függetlenségi politikáját, első­sorban a nyugati finánctőkével szemben. A lap ezt követően kiemeli a Románia és Csehszlovákia kö­zötti hagyományos baráti kap­csolatokat, melyek dinamikus és sokoldalú fejlődése szempontjá­ból rendkívüli jelentőségű a Csehszlovákia és Románia kö­zötti, 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos fejlesztési program. Mindkét állam párt­vezetője, Milos Jakes elvtárs és Nicolae Ceausescu elvtárs a­z. év májusában Prágában lezajlott találkozón pozitívan értékelte az utóbbi időszakban a sokoldalú együttműködés alakulását — írja a Rude Pravo. Ilyen értelemben hangsúlyozták a találkozó alkal­mával aláírt, a két ország közöt­ti kooperáció és gyártmánysza­kosítás további elmélyítésére vonatkozó program jelentőségét is. A görögországi ELEFTHEROS TYPOS című napilap a Románia — a gazdasági haladás 45 eszten­deje címmel közölt cikkében rávilágít a nagy forradalmi vál­tozásokra, melyek országunkat az 1944 augusztusa óta eltelt években gyengén fejlett, sze­rény iparral és elmaradott me­zőgazdasággal rendelkező or­szágból sokoldalúan fejlett, kor­szerű iparral rendelkező ország­gá alakították át. Az 1965-ös esztendővel kezdő­dően — mutat rá a cikk — Ro­mánia új fejlődési irány alap­jait rakta le. Új demokratikus szerveket hoztak létre és fej­lesztettek ki országos szinten. Augusztus 23. — Románia nemzeti napja. Építeni az embe­rekért címmel az ELEFTHERO­­TYPIA ciprusi napilap átfogó cikkben kiemeli, hogy a Romá­niában az azóta eltelt 24 év so­rán elért megvalósítások, amióta az ország élén Nicolae Ceausescu elnök áll, szemléletes tanúságai az ezekben az években az egész társadalom éltető központjává vált Román Kommunista Párt által kifejtett széles körű tevé­kenységnek, politikai vezető szerepe növekedésének, azon hatalmas képességének, hogy a román nemzet alkotó energiáit mozgósítani tudja. Ezek a meg­valósítások ugyanakkor nyil­vánvaló bizonyítékai a Nicolae Ceausescu elnökre jellemző po­litikai tisztánlátásnak, azon nagy képességének, hogy mély­reható következtetéseket von le a román nép történelméből, a­­hogyan, tudományos eszközök­kel, sokoldalúan elemzi az or­szág mai megvalósításait, a jövő követelményeit. Egy másik ciprusi napilap, a TA­NEA, mely két cikket is szentel a román nép augusztusi ünnepének, miután ismerteti az augusztus 23-i történelmi ese­mény jelentőségét, kiemeli: Jelenleg Románia nemzetközi téren a leszerelés és a béke ak­tív előmozdítójaként érvényesül. A második cikk rámutat: Ro­mánia ma az emberiség békés sorsa iránt felelősséget vállaló államok egyikeként mutatkozik, a jelenkor tudatában az ország neve annak az elismerésével e­­gyütt marad fenn, hogy cáfolha­­tatlanul hozzájárul az összes emberek jó eszményeinek érvé­nyesüléséhez és beteljesülésé­hez. Mint tudott, e politika köz­vetlenül kapcsolódik Nicolae Ceausescu elnök, az eminens po­litikai személyiség gondolko­dásához és tevékenységéhez, a­­kit a nem csupán országa szá­mára, hanem a földkerekség minden béke-, szabadság- és függetlenségszerető népének sor­sa számára is a legnagyobb fon­tossággal bíró értékes eszméiért tisztelnek és nagyrabecsülnek. „Románia — Ceausescu“ két név, mely ma nagy nemzetközi tekintély közepette egybecseng. Románia külpolitikájában fon­tos helyet kapnak az emberisé­get foglalkoztató súlyos és bo­nyolult gazdasági problémák megoldását, a világgazdaság sta­bil, kiegyensúlyozott és dina­mikus fejlődését, a világ összes államának haladását célzó lépé­sek és kezdeményezések — hangsúlyozza az ATTUALITA DEL PARLAMENTO című olasz kiadvány Románia lépései és kezdeményezései az új gazdasá­gi világrend meghonosításáért című cikkben. Románia gazdasági fejlesztési stratégiájának szentelt cikké­ben a CARLINO RIMINI című olasz napilap a hangsúlyt arra a tényre helyezi, hogy a felsza­badulás óta eltelt években, kü­lönösképpen az RKP IX. kong­resszusa után Románia, elhatá­rozva, hogy korszerű és haté­kony nemzetgazdasági együttest épít fel, következetesen érvé­nyesítette a nemzetgazdaság korszerű vállalatokkal és be­rendezésekkel való ellátásának és újrafelszerelésének politiká­ját, ugyanakkor megerősítve a mezőgazdaság anyagi alapját. A termelőerőknek a beruhá­zási programok megvalósítása révén történt fejlesztése főként az utóbbi 24 évben számos mun­kahely létesítését vonta maga után — mutat­­rá a cikk. Büszke nemzet, mely saját sorsát építi — címmel közölt cikket a BRIEFING című, Tö­rökországban megjelenő folyó­irat. Már 1965-ben, az ország élére történt megválasztása óta — mutat­­ rá a cikk —, Nicolae Ceausescu elnök olyan gazda­sági és társadalmi fejlesztési po­litikát folytatott, melynek hiva­tása előmozdítani az ipari-agrár társadalom megvalósítását, egy gyengén fejlett ország feltéte­leiből kiindulva. A gazdasági függetlenség és a haladás meg­valósításáért a román nép rend­kívüli erőfeszítéseket tett. Ma a megelégedés sokrétű, a dolgo­zók a múltbelieknél sokkal ma­gasabb rendű életfeltételeknek örvendenek. Az 1944. augusztusi felszaba­dulás után Románia lenyűgöző haladást ért el címmel átfogó cikk jelent meg az EL UNIVER­SAL című mexikói napilapban, mely többek között hangsúlyoz­za, hogy az augusztus 23 meg­ünneplésének előkészületei egy­beestek az RKP XIV. kongresz­­szusa dokumentumainak közzé­tételével, mely dokumentumo­kat nyilvános vitára bocsátot­tak, és amelyek meghatározzák az országnak a jövő évtizedre és a 2010-es évek távlatára szóló fejlődési irányvonalait. Saját sorsa, a rendelkezésére álló anyagi és emberi erőforrá­sok urává válva, a román nép ipari-agrár országgá alakította hazáját, magas civilizációs és kulturális színvonallal. A leg­nagyobb sikerek az RKP IX. kongresszusa után jöttek létre, mely kongresszus a párt élére Nicolae Ceausescu elnököt vá­lasztotta. A haladás és a jólét megvaló­sításának folyamatában, melyet az 1944. augusztus 23-i forra­dalom nyitott meg, a Román Kommunista Párt IX. kongresz­­szusa, Románia történelmének legfontosabb eseménye forduló­pontot jelentett. Az 1965. esz­tendő történelmi nyarától eltelt időszakban Románia Szocialista Köztársaság dinamikus és erő­teljes, sokoldalú haladás korsza­kán ment át — írja a ZIMBAB­WE NEWS című folyóirat a Románia nagy nemzeti ünnepe című cikkében. Az egész világ felé nyitott külpolitikájának köszönhetően a szocialista Románia ma a bé­ke, társadalmi rendszertől füg­getlenül az összes állammal folytatott együttműködés és e­­gyüttmunkálkodás országa. A Románia napja. A béke, a stabilitás feltételeket teremt az állandó fejlődéshez című cikké­ben a THE JAPAN TIMES rá­világít, hogy az 1944. augusztu­si forradalom által megnyitott úton a legfontosabb momentu­mot az RKP IX. kongresszusa képviseli. Az 1965 utáni évek­ben, Nicolae Ceausescu elnök kezdeményezésére és döntő hoz­zájárulásával átfogó és komplex intézkedések születtek a terme­lőerők fejlesztésére és azoknak harmonikus módon és kiegyen­súlyozottan történő elosztására, ami az ország összes térsége gazdasági haladásához vezetett. A Japánban megjelenő MAI- NICHI DAILY hangsúlyozza: Az 1965 évet követő időszak a leg­nagyobb megvalósítások kora, a történelemben e példa nélküli haladás korszaka, mely Romá­niának új öntudatot és új stá­tust kölcsönzött a világ előtt. Ezek az esztendők, amióta a pártot és az államot Nicolae Ceausescu elnök, az eminens stratéga és a korszerű Románia megalkotója vezeti, aki a román népnek a társadalmi és nemzeti igazságosságra, békére és az em­beriség általános haladására irányuló nagy törekvései meg­valósításának szentelt politikai akció új légkörét teremtette meg. A bizonytalansággal, számos megoldandó problémával küsz­ködő bolygónkon Románia, Nicolae Ceausescu elnök bebi­zonyította a nemzetközi élet nagy problémáit nyíltan és fele­lősségteljesen megközelítő po­litika erejét. Az ugyancsak Japánban meg­jelenő ASAHI EVENING NEWS kiemeli: Az 1944. augusztusi e­­semények évfordulója alkalmat nyújt a román népnek az új gazdasági és társadalmi rend­szer építésében elért történelmi megvalósítások kidomborításá­ra. A JAYAKARTA című indonéz lap a Románia gazdasági fejlő­désének prioritásai című cikké­ben rámutat, hogy az 1944. au­gusztus­ 23-i történelmi aktus óta eltelt időszakban Románia több szakaszt felölelő fejlődési folyamaton ment át, amely a saját erőfeszítésen alapul, s el­sődlegesen mezőgazdasági or­szágból fejlett, erőteljes és kor­szerű iparral, virágzó mezőgaz­dasággal rendelkező ipari-agrár­országgá vált. Az utóbbi 24 év­ben, amióta az ország élén Nicolae Ceausescu elnök áll, megnyilvánuló tudományos po­litikának köszönhetően Romá­nia gazdasága példa nélküli di­namizmussal fejlődik. Egy másik Indonéziai lap, a MERDEKA rámutat, hogy gaz­dasági-társadalmi fejlődésének minden szakaszában, főleg 1965 után, amikor Nicolae Ceausescu elnököt választották népe sorsának irányítására, Ro­mánia a felhalmozás magas rá­tájának biztosítása mellett dön­tött, ami az egyetlen út a gazda­sági-társadalmi fejlődés, az e­­gész nép jóléte szüntelen növe­lésének biztosítására. Redactia ELŐRE, 79 776 Bucuresti 33, Piata Scinteil 1, sector L 11 aranyérem román termékeknek az erfurti nemzetközi vásáron A Német DK-beli Erfurt vá­rosában megrendezték a zöld­ség- és gyümölcsbemutató „igaz 89“ Nemzetközi Vásárt, melyen országunk szép sikert aratott, 11 aranyérmet nyert. A vásárnak otthont adó or­szágon kívül Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Vietnam cégei vettek részt a rendezvényen. A Biztonsági Tanács határozata a namíbiai kérdésben Az ENSZ Biztonsági Taná­csa egyhangúlag határozatot fogadott el Namíbiára vonat­kozólag, amelyet az el nem kötelezett országok csoportja javasolt. A dokumentum fel­szólít valamennyi érdekelt fe­let, elsősorban is a Dél-afri­kai Köztársaságot, tartsa szi­gorúan tiszteletben a Namíbia függetlenségének megadására vonatkozó biztonsági tanácsi 435. és 632. számú határoza­tokat. A határozat teljes támogatá­sáról biztosítja Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak a 435. számú határozat alkal­mazását és a Namíbiában ál­lomásozó ENSZ békefenntartó erők szerepének növelését célzó erőfeszítéseit és felszólít­ja az érdekelt feleket, járulja­nak hozzá olyan feltételek megteremtéséhez Namíbiá­ban, amelyek lehetővé teszik a terület népének a soron kö­vetkező választásokon való szabad részvételt. A határo­zat ugyanakkor kéri, hogy számolják fel a DAK-nak Na­míbiában lévő valamennyi ka­tonai vagy katonai jellegű a­­lakulatát Tiltakozások a Panama belügyeibe való beavatkozás ellen Carlos Duque, a Forradalmi Demokratikus Párt elnöke Ciudad de Panamában tett nyilatkozatában síkraszállt az erőpolitika vagy az erőszakkal való fenyegetés politikájának a nemzetközi kapcsolatokból való végérvényes kizárásáért, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvének szi­gorú tiszteletben tartásáért — jelenti a Prensa Latina hír­­ügynökség. Utalt Panama je­lenlegi bonyolult helyzetére és az országot különösképpen egyes USA-beli körök részéről érő külső nyomásra, követel­ve, tartsák tiszteletben a pa­namai népnek azon jogát, hogy saját maga döntsön sorsa felől. A panamai kormány jelen­tette az „állam biztonságát veszélyeztető“ fegyveres cso­port elfogatását — jelenti az IPS hírügynökség, Ciudad­ de Panamában közzétett hivata­los közleményt idézve. A cso­port az országban működő konzervatív elemekkel tartott kapcsolatot és külföldről ka­pott segítséget. Az elnemkötelezettségi mozgalom korunk számottevő politikai tényezője „Románia nagyra értékeli az elnemkötelezettségi mozgalom sze­repét a kortárs világ súlyos problémáinak megoldásában és egy új, demokratikus politika érvényre juttatásában, amely szabadságra és függetlenségre, valamint arra irányul, hogy tartsák tiszteletben min­den nép jogát, hogy szabadon válassza meg gazdasági-társ­adalmi fejlődése útját." NICOLAE CEAUSESCU M­inden esztendőben a vi­lág haladó közvélemé­nye szeptember else­jén megemlékezik az el nem­­kötelezettség napjáról. Hu­szonnyolc évvel ezelőtt u­­gyanis szeptember havá­nak első napján nyílt meg Belgrádban az el­nem kötelezett országok első csúcsértekezlete. A mozgalom azóta nem csak hogy bebizo­nyította életképességét, ha­nem a nemzetközi élet szá­mottevő haladó politikai ere­jévé nőtte ki magát a nemzeti függetlenségért és szuvereni­tásért, az államközi kapcsola­tokat mérgező válsághelyzetek megoldásáért, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásá­ért ,az emberiségnek a hala­dás útján való előrehaladá­sáért, a nemzetközi együttmű­ködés bővítéséért, a béke sza­vatolásáért, a leszerelés,­­első­sorban a nukleáris leszerelés megvalósításáért folytatott harcban. Az el nem kötelezettség termé­szetes következménye a világ­háború utáni időszakban vég­bement mélyreható, forradal­mi jellegű politikai, gazda­sági és társadalmi átalakulá­soknak, a gyarmati rendszer széthullását előidéző függet­lenségi harcnak, amely mint­egy száz új független államot kapcsolt be a nemzetközi po­litikai életbe. Ezek az orszá­gok — visszautasítva a kato­nai-politikai tömbökhöz való csatlakozást, — önálló, nem­zeti érdekeket szolgáló politi­kát érvényesítenek, az antiim­perialista, antikolonialista és háborúellenes front részét ké­pezik. A „tömbönkívüliség“, ahogyan létrejöttekor nevez­ték az el nem kötelezettséget, korántsem jelent tartózkodást az emberiséget foglalkoztató sarkalatos problémáktól, ha­nem csupán a katonai szövet­ségektől. Ami az emberiség sorsdöntő kérdéseit illeti, az el nem kötelezettek nagyon is elkötelezettek. Az­ el nem kö­telezett országok mozgalma a világszinteben­­megjelent új e­­rők kategóriájához tartozik, amely a kis és közepes orszá­gok, a fejlődő államok szere­pének fokozódásához vezető változások nyomán jött létre. Megalakulása óta az el nem­kötelezettségi mozgalom je­lentős mennyiségi növekedé­sen ment át. A jugoszláv fővá­rosban tartott első magas szin­tű konferencián 25 állam és három megfigyelő státusú or­szág vett részt. Manapság a mozgalom a világ államainak több mint kétharmadát cso­portosítja, ami azt jelenti, hogy az ENSZ után ez a leg­átfogóbb jellegű nemzetközi közösség. Hozzá tartoznak to­vábbá nemzeti felszabadítási mozgalmak is.­­ Az el nem kötelezettségi mozgalom céljait és elveit — amelyek tükrözik a világ né­peinek azt a szilárd törekvé­sét, hogy szabadságban, füg­getlenségben és egyenjogúság­ban éljenek — az 1961-ben Belgrádban tartott alakuló csúcsértekezleten fogadták el. Az 1979. évi havannai magas szintű konferencia megerősí­tette ezeket az elveket és rendszerezte őket, a három év­vel ezelőtt Hararéban lezajlott nyolcadik csúcsértekezlet pe­dig újólag hitet tett a szóban forgó elvek mellett, ismétel­ten hangoztatva azok idősze­rűségét. Igen jelentős kérdé­sek szerepelnek a néhány nap múlva a jugoszláv fővárosban megnyíló magas szintű konfe­rencia napirendjén is. Az alapvető kapocs, amely az el nem kötelezett országo­kat összefűzi, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás vé­­delmezése, mindegyik nép a­­ma elidegeníthetetlen jogának­­ tiszteletben tartása, hogy ma­ga döntsön sorsáról, minden­féle külső beavatkozás nélkül. A belső építés azonban csak úgy valósítható meg sikerrel, ha ehhez biztosítottak a külső, a nemzetközi feltételek. íme, miért érdekeltek az el nem kötelezett országok — a nem­zeti függetlenség megszilár­dítása mellett — a leszerelés megvalósításában, az erőszak­politika végleges felszámolásá­ban, valamennyi államközi vi­tás kérdés, nézeteltérés, konf­liktus békés, tárgyalásos ren­dezésében. Ugyanakkor állást foglalnak a jogegyenlőségen és méltányosságon alapuló új típusú államközi kapcsolatok kialakítása, a szegény és gaz­dag országok közötti szintkü­lönbségek csökkentése, az új gazdasági és politikai világ­rend meghonosítása mellett. Mindez oda vezetett, hogy bár az el nem kötelezettségi mozgalomhoz tartozó orszá­gok mind erejüket, nagyságu­kat, történelmi és kulturális múltjukat, mind fejlettségi szintjüket, társadalmi-politi­kai rendszerüket, stratégiai helyzetüket tekintve rendkí­vül változatosak, s noha olykor érdekellentétek is felütik a fejüket közöttük, a szóban forgó államoknak sikerült globális álláspontot, politikát kidolgozni számos nagy fon­tosságú nemzetközi kérdés­ben. Románia fejlődő szocialista országként — az el nem kötele­zettségi mozgalom elveinek és célkitűzéseinek megfelelő po­litikát folytatva — 1976 óta, meghívottként cselekvően részt vesz a mozgalom össze­jövetelein és tevékenységé­ben. A nemzetközi kérdések­kel foglalkozó valamennyi pártdokumentum, főtitkári be­széd és interjú kidomborítja Romániának az el nem kötele­zett országokhoz fűződő kap­csolatai ápolásának és fejlesz­tésének szükségességét. „Szé­leskörűen fejlesztettük és ha­tározottan bővítjük a továb­biakban is kapcsolatainkat a kis és közepes országokkal, a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett országokkal, mivel ez különösképpen jelentős té­nyező az igazabb és jobb világ megteremtéséért vívott harc­ban“ — mondotta pártunk és államunk vezetője az antifa­siszta és antiimperialista, tár­sadalmi és nemzeti felszabadí­tó forradalom 45. évfordulója alkalmából elhangzott beszé­dében. Ezeknek a kapcsolatoknak a bővítésében és mélyítésében meghatározó jellegűek voltak Nicolae Ceausescu elvtárs ta­lálkozói számos el nem köte­lezett ország állam- és kor­mányfőivel, más vezető politi­kusaival. E találkozók alkal­mával lezajlott megbeszélé­sek tükrözték a hazánk és a szóban forgó államok állás­pontjainak azonosságát vagy hasonlóságát sarkalatos nem­zetközi kérdésekben, akárcsak törekvéseik és terveik azonos­ságát egy jobb és igazságo­sabb világ megteremtése te­kintetében. A magas szintű dialógusok eredményeként a­­láírt dokumentumok megerősí­tették az ú­j államközi kapcso­latok új elveit, hozzájárultak a kölcsönös szolidaritás és e­­gyüttműködés megszilárdítá­sához, a kortárs világ nagy fontosságú problémáinak vala­mennyi nép érdekében törté­nő megoldásához. Amint arra pártunk és ál­lamunk vezetője számtalan­szor rámutatott, a jelenlegi nemzetközi körülmények kö­zepette a központi feladat, a­­melynek megoldásában vala­mennyi ország és nép érde­kelt, a béke szavatolása, a fegyerkezési versengés meg­állítása a leszerelés, elsőd­legesen a nukleáris leszerelés valóra váltása. Ugyanakkor a jelenlegi fel­tételek között, amikor a világ különböző övezeteiben konf­liktus- és feszültségállapotok léteznek, amelyek nem egy e­­setben az el nem kötelezett országokat is érintik, szükség van arra, hogy az el nem kö­telezettek mozgalma, a világ haladó erői határozottan hal­lassák szavukat bármilyen ka­tonai akció beszüntetése, a nemzetközi vitás problémák kizárólag tárgyalásos megol­dása érdekében. Az események alakulása egyben mutatja bizonyos glo­bális és sürgős intézkedések elfogadásának szükségességét. A küladósság például olyan súlyos teherként nehezedik az el nem kötelezett országok túlnyomó többségének gazda­ságára, hogy sürgető követel­ménnyé lép elő a nemzetközi pénzügyi-monetáris rendszer átszervezése, új alapokra he­lyezése. E vonatkozásban nagy jelentősége lenne ama román javaslat valóra váltásának, a­­melynek értelmében nemzet­közi konferenciát kellene ösz­­szehívni az ENSZ égisze alatt, amelyen részt kellene ven­niük a fejlődő országoknak és a fejlett államoknak egyaránt. Szem előtt tartva az el nem kötelezett országok előtt álló problémák komplexitását, fon­tos feladatként jelentkezik e­­me államok szolidaritásának és együttmunkálkodásának megszilárdítása. Híven eddigi politikájához, Románia Szocialista Köztársa­ság a jövőben is bővíteni fog­ja együttműködését, erősíteni fogja szolidaritását az el nem kötelezett országokkal, általá­ban a fejlődő országokkal, az­zal a meggyőződéssel, hogy ez megfelel a román nép, akár­csak a világ valamennyi népe, a béke, a haladás ügye érde­keinek. Székely László • Öt világrész hírei • Lisszabonban plenáris ülést tartott a Portugáliai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga, mely elemezte a belső po­litikai helyzetet, valamint a párt előkészületeit a december 17-én sorra kerülő municípiu­­mi választásokra. A 22 tagból álló, parlament által jóváhagyott új iráni kor­mányban 12 az újonnan kije­lölt miniszterek száma, míg 10-en megőrizték tárcáikat. Ali Akbar Velayati továbbra is külügyminiszter. Washingtonban ezen a hé­ten bejegyezték az év három­századik gyilkosságát — je­lenti az ADN hírügynökség. Az elmúlt évben amikor 324 emberölést követtek el, Wa­shington az első helyre került az USA-ban a bűnözés tekin­tetében. Hatalmas esőzések és viha­rok pusztítottak Jugoszlávia északnyugati vidékeinek nagy részén, jelentős anyagi káro­kat okozva. Több száz hektár­nyi szántóföld víz alá került, az országúti forgalom több he­lyen megszakadt. Zagrebben négyzetméterenként 47 liter eső esett. Az esők és árvizek úgyszintén anyagi károkat o­koztak Boszniában és Herce­govinában és az Adriai-tenger partvidékén. Kairóban sorra került sze­mináriumon nemzetközi kon­ferencia összehívásának szük­ségességét hangsúlyozták az Afrika küladóssága — több mint 230 milliárd dollár — problémájának elemzésére. Az EFE hírügynökség által közölt hír szerint a részvevők az af­rikai országok közötti együtt­működés bővítésére és szoli­daritásuk megszilárdítására szólítottak. Az EGK-országok az év el­ső felében 1,47 milliárd dollá­ros kereskedelmi deficitet je­gyeztek az Egyesült Államok­kal folytatott cserék viszony­latában. Hivatalos adatok szerint január—június között az USA 41,883 milliárd dollár értékű terméket importált az EGK-tagországokból és 43,353 millió dollár értékű terméket exportált ezen országok pia­caira. Omar Bongo, Gabon elnöke kormányátalakítást hajtott végre, melynek során hét új minisztert nevezett ki — je­lenti az EFE hírügynökség. A külügyminiszteri tárcát Ali Ben Bongo kapta. ELŐRE - 1989. szeptember 1 Közép-keleti események Az Öböl Együttműködési Tanács Miniszteri Tanácsa támogatásának adott hangot az Irán és Irak közötti nézet­­eltérés megszüntetését célzó béketárgyalások iránt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598. számú határozata alapján. Az összejövetel bezárása­kor Dzsiddahban kiadott köz­leményében a Miniszteri Ta­nács — melyben a tagállamok, Szaúd Arábia, Qatar, Omán, az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein külügyminiszterei vesznek részt — úgyszintén kifejezi a támogatást a meg­szállt területeken élő paleszti­­nek felkelése (INTIFADA) iránt, hangsúlyozva egyben a palesztin nép nemzeti jogai tiszteletben tartásának szüksé­gességét. A külügyminiszterek ismé­telten kifejezésre juttatták, hogy támogatják Libanon egy­ségét, szuverenitását és füg­getlenségét, kérve a konflik­tusban álló feleket, hagyja­nak fel a megtorlásokkal és működjenek együtt a válság megoldására hivatott arab hármas bizottsággal. Bécsben, Ausztria fővárosá­ban nemzetközi szimpóziu­mot tartottak egyes nem kor­mányszintű szervezetek. A palesztin nép elidegeníthetet­len jogai gyakorlásának bizto­sításával foglalkozó ENSZ- bizottság égisze alatt lezajlott szimpóziumon a palesztin probléma kérdéseiről tárgyal­tak. A munkálatokon több mint száz európai nem kor­mányszintű szervezet, a pa­lesztin nép képviselői, egyes nemzetközi szervezetek meg­figyelői vettek részt. A közép-keleti konfliktus rendezésének leghatékonyabb útja — hangsúlyozták a vita során — egy nemzetközi bé­kekonferencia összehívása az ENSZ égisze alatt, az összes érdekelt fél részvételével, be­leértve a Palesztinai Felsza­badítási Szervezetet. Szerdán újabb erőszakhul­lám tört ki Libanon fővárosá­ban, a konfliktusban álló felek közötti tüzérségi párbaj követ­keztében. Politikai források szerint a leghevesebb tűz­­párbajra a Múzeumi átjáró nevű térségben került sor, a Bejrút keleti és nyugati ré­szét elválasztó demarkációs vonal mentén. Az első hivata­los jelentések szerint négy sze­mély megsebesült. Lövedékek értek egyes hiva­tali negyedeket is. Az izraeli légierők alacsony szintű felderítő berepüléseket végeztek Saida, Tyr, Nabatiya városok, valamint az, Ain El Hiloweh és Miyeh Miyeh pa­lesztin menekülttáborok fölött — jelenti a FANA hírügynök­ség. Az izraeli gyorsnaszádok fokozták őrjárataikat a libano­ni déli partvidékek mentén «080 Nyomda: Combinatul Poligraflc Casa Scintell

Next