Romániai Magyar Szó, 1991. augusztus (3. évfolyam, 491-518. szám)

1991-08-01 / 491. szám

ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Mindenki másr­ a már minden romlik, miért a kocsim ne tenné? A szervizben lézengő szerelők, egy-két kuncsaft, akik inkább csak ér­deklődnek, mint dolgoztatnak. Ez a ja­vítóműhely akkor, amikor — két éve — húszezerrel kevesebb temesi rend­számú kocsi futott, előjegyzéssel dol­gozott. Most? Sehogy... Nincs alkatrész, az árak pedig a csil­lagos egekben. Áll a szerviz. Áll az autógyár is. Al­katrészért ugyanis oda megyek, sugall­­mazásra. Péntek délben — hátraküldtek a motorrészlegre — végiggyalogolok négy csatornán, a 19 hatalmas présgép­nél hárman, odább a szerszámosoknál minden harmadik gépen, a szerelőknél pedig ketten dolgoznak. Ez a kettő is a földön. Az alkatrész lenn, sűrített le­vegővel tisztítják a felületet, rákerül az akármi, a művelet végén lábbal odébbtaszítják a darabokat. Áll a tervezőintézet is, a gépgyáré, 800-ból 300-an maradtak — munka ennyinek sincs. Kérdem Tibit, a szerelőt. — Miért pang a szerviz? — Két lehetőség van: vagy senkit sem érdekel semmi, vagy igenis, vala­kiknek az az érdeke, hogy menjünk tönkre. Gondok jelentkeztek, kaptak kétmil­liót Nyilván hitelbe. Mit tesz hát a vá­ros (talán) legjobb szervizének a főnö­ke? Nem alkatrész után néz, nem se­gédanyagokat szerez be, dehogy. Turis­taágazatot nyit. Igaz ugyan, hogy a Nyu­gaton meggazdagodott cigánytól a volt turistahivatalig, a pénzét gyorsan meg­forgatni akaró újgazdagtól a remény­kedő szerencsétlenig, mindenki turiz­musról álmodik, hirdetéseik oldalakat tesznek ki a helyi lapokban, a szerviz is erre a lóra tesz. Mindenki mást csinál. A szerviz turizmust. Hogy létezik tár­sadalmilag felgyűlt és értékesítendő ta­pasztalat? Kit érdekel? Hogy a hazai, eredeti szocializmus megtagadásával politikailag kell újraindulni s nem szakmailag? Ezt mind magyarázhatjuk. Kereskedik a volt egyetemista, a té­véoperatőr, még orvosról is tudok. Mert ez ma menő. Konjuktúrák világát éljük. A tavalyi a csencselők éve volt. Az idei?... Majd megmondom fél év múlva. Tény, hogy akkora a riadalom, a kapkodás, hogy mindenki úgy érzi, kísérleteznie kell. Ha nem beragad. A nagy baj, az igazi baj ott kezdődik, amikor kormányszinten is ugyanez fo­lyik. Amikor 22 millió emberrel kí­sérletezgetnek olyan szakik, akiknek korábban semmi, de az égvilágon sem­mi lehetőségük nem volt ahhoz, hogy kipróbálhassák, mit érnek eszméik piacgazdasági körülmények között. Nyugaton, míg egy szakember odajut, hogy ágazatot irányítson központi szin­ten — na nem minisztériumot, hanem egy holdingot —, hatvanhat kisebb-na­­gyobb buktatón kell átjutnia. Itt a teg­nap senki voltál, ma bekerültél a székbe — s csinálják a „reformot“. Velünk, a bőrünkre. S ha valami nem akar úgy sikeredni, ahogyan frontunk és kormányunk el­képzeli, hát akkor ellenséget kiabál­nak. Akkor, mint a privatizációs tör­vénytervezet esetében, politikai kér­déssé változtatják a szakmait. Alacsonyabb szinteken most már ki­világlott: a válságból a menekülést igen sok helyen nem a szakmaiság, a jobb munka, a pontosság révén képzelik el, hanem gyorsgazdagok módszereivel. Ami mindenki leszegényedéséhez ve­zethet csupán. Azokéhoz is, akik való­ban értik a turizmust. Ez a kormány is huszárvágásokkal dolgozik. Ki-kitalál valamit. Valami mást, mint ami van. És amit kellene. Fizetésre pénz nincs, az árak pedig... Előbb tanulni kellene. És magunkba szállni. BODÓ BARNA • PROTESTÁNS ISKOLÁK A REFORMÁTUS KERESZTÉNY EMBERI TARTÁS SZOLGÁLATÁBAN — A protestáns iskolahagyomány folytatásának boldog időszakát éli ezek­ben a napokban Nagyvárad, és vele együtt a Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület, hiszen a hagyomány tiszta fonalát folytatva újjáéledni lát­szik a Lorántffy Zsuzsanna nevét vi­selő református iskola... — Ez így igaz. És nyomban hozzátenném, hogy tulajdonképpen református líceumi szeminárium indítására vállalkozunk. Mindez pedig egyenes ágú folytatása an­nak a protestáns iskolahagyománynak, amely Nagyvárad viszonylatában egészen 1568-ig nyúlik vissza! (Igazság szerint a debreceni Református Kollégiumot valójá­ban Nagyvárad-Debreceni Kollégiumnak kellene átkeresztelni, hiszen a reformá­tus kollégium ebből a városból menekült oda!) Megmásíthatatlan tényekkel igazol­ható, hogy ez a hagyomány életképes tu­dott maradni hosszú századokon keresztül, egészen 1948 teléig, amikor is a Lorántffy Zsuzsanna Református Leánynevelő Inté­zetet önkényesen bezáratta az állam. — Tehát „államosították“ a refor­mátus iskolát! —. Egyszerűen megszüntették, szélnek eresztették a diákokat. De nem szeptem­berben, hanem decemberben ..., amikor már képtelenség volt újabb iskolákra ta­lálni. Ami pedig az egyházat és hármas funkcióját illette, ezen önkényes döntés egyik napról a másikra megfosztotta ta­nítói tisztétől. — És most milyen megfontolások alapján választották meg azt a pászmát, amelynek visszahódításáért hosszú hó­napokon át „futott“ a Királyhágómel­léki Református Egyházkerület egész Igazgatói Tanácsa? — Szándékunk világos és egyértelmű: korántsem a régi formát, az egykori leány-kérdezett: BARABÁS ZOLTÁN (Folytatása a 3. oldalon) Exkluzív interjú VERES-KOVÁCS ATTILÁval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettesével LESZ ZÖLDKÁRTYA, LEJÉRT IS? A kereskedelmi biztosítótársaságok meg­alakulásáról, szervezéséről és működéséről a Parlament nemrég új törvényt fogadott el, amely a 47-es számot viseli, és az 1991. július 19-i keltezésű, 151. számú Hivata­los Közlönyben jelent meg. Azt is tudni kell, hogy csak e megjelenést követő 30 nap elteltével lép hatályba. Amiért már most írunk róla, az a 9. szakasz második bekezdésében található, elsősorban a kül­földre utazni kívánó személyeket érintő, érdeklő rendelkezés: „A személy- és va­gyonbiztosítási műveletek költségeit a kül­földre utazók lejben fizetik“. Remélhető­en ez azt (is) jelenti, hogy augusztus kö­zepe után a gépkocsival utazók a zöld­kártyát már lejért válthatják ki (Deák) SZÜKSÉG LESZ A SARLÓRA Kevesebb üzemképes mezőgép van az idén Szilágy megyében, mint tavaly ilyen­kor. A statisztikai hivatal szerint az 1990. esztendő végéhez képest 322 traktorral, 427 ekével, 619 kombájnnal csökkent a mezőgépek állománya több más típusú gép mellett, mivel az annyiszor felújí­tott alkatrészek végül is csak elkoptak. A lakosság gazdaságaiban található 435 erő­gépből 132 az új traktor, egyébként a ta­valy egy traktorra 54 hektár szántó meg­dolgozása jutott. Hosszú és nehéz lesz az idei aratás, kelendő is a zilahi piacon az orosz sarló, amit a kárpátukrajnai turis­ták árusítanak. Úgy tűnik, szükség is lesz rá. (f.l.) LÁNDZSAHEGY A SZENÁTUSBAN TÍZ magyar plusz három román A hétfői napon Teodor Stolojan úr, az Országos Privatizálási Ügynökség főnöke az újságírókkal társalogva arról cseveré­­szett, hogy a honatyák — kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt — nem értik a pri­vatizációs törvényt. Olyan ésszerű volt az okfejtés és a mó­dosítás hozta előnyök, hogy a jelenlévő honatyák jóval több mint fele mellette szavazott. Mircea Cupsa, Beszterce-Na­­szód megyei szenátor megfogalmazása csattant is: e becsületes embereknek nincs tőkéjük, segíteni kell őket. Később ugyancsak ő javasolta, hogy aki 50 000 le­jen felül vásárol az állami vagyonból, an­nak a pénz eredetét meg kell magyaráz­nia. E javaslat ellen azonban még az RMDSZ-esek is ellene szavaztak. Pedig azért akad logika a Cup­a ötletében is. Ami igaz, az igaz: akár a gyorsvonat a kisállomáson, úgy robognak végig az or­­szágnagyok a törvénytervezet cikkelyein. A máskülönben nem a gyors észjárásáról híres Valeriu Momanu, az előterjesztő bi­zottság elnöke több alkalommal is telje­sen belezavarodott, azt sem tudta már, hol tartanak a jogszabály vitájában. Ezt látva, az ülést vezető Vasile Mois jobbnak látta más napirendi pontra térni át, interpellá­ciók és kérdések következtek. Oliviu Gherman úr azt nehezményezte, hogy a gördülőanyag-gyártó vállalatokat leválasztották a vasútról és most ezek csendben becsukják kapuikat, míg a moz­donyok, vagonok állaga mind jobban rom­lik. Ion Vasile a nyugdíjasok érdekében szólt, azt bizonygatván, hogy ezt a társa­dalmi kategóriát érintette a leginkább a kormány liberalizálásnak mondott árnö­velése. Hajdú Gábor is a vasutak nagyjai­nak tette fel kérdését: miért állították le a Brassó—Budapest között járó 41 és 42-es rapidpárt, hiszen nagyon sok székely ép­pen ezzel szeretne a pápa magyarországi látogatásakor odautazni. Stelian Dedu úr pedig Petre Roman valahai hidroenerge­­tikusnak, mai miniszterelnöknek címezte a kérdését: miért hanyagolták el a vízi erőművek építését. 30 erőmű építése fo­lyik, jobban mondva folyt, mert nincs anyag, amivel ezeket befejezték. Utoljára hagytam Romulus Vulpescu szózatait­ Egyrészt: kéri az ügyészséget, hogy 40 órán belül vizsgálja ki és hozzon intézke­déseket a Patriot nevű szekuellenes szer­vezet tevékenységének leállítására. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy Sorin Rosca-Stanescu, e szervezet szóvivője né­hány nappal ezelőtt azt mondta: várja, ki lesz az, aki elsőnek támadja majd a Pat­­riotot, mint a Polgári Szövetség politikai rendőrségét. A név tehát ismert: Romulus Vulpescu.) Interpellációja második részé­ben pedig szenátorunk csatlakozott azok­hoz a képviselőkhöz, akik elítélték a zsidó főrabbi Moses Rosent azon állítását, mely — szerintük — a román népet, teszi bűnös­sé a valahai pogromokért. Ugyanakkor kö- ROMÁN GYŐZŐ (Folytatása a 3. oldalon) HOLNAPTÓL AZ RMSZ-BEN! SZÉKEL­Y VÁRAK LEGENDÁI ÉS MONDÁI Cseh Gábor marosvásárhelyi mérnök az RMSZ-zsebkönyvek pályázatra különböző történelmi munkákból összegyűjtötte a székelység várainak legen­dáit és mondáit. Amíg könyv formájában eljutna az olvasóhoz, a szerzővel kö­zös megegyezésben érdekesebb részleteit megosztjuk a lap olvasóival is. Holnaptól, folytatásokban: SZÉKELY VÁRAK LEGENDÁI ÉS MONDÁI! KERESSE MINDENNAP LAPUNKAT! tavalyi eseményekhez hasonlóan Bálványos az idén is a hazai és régióbeli néptáncegyüttesek találkozási színhelye volt július utolsó vasárnapján. A legősibb formát öltve megvalósult ismét a történelmi kézfogás: a színeké, a hangoké, mozgásé, temperamentumé, a léleké. Birodalmi viták, határmenti torzsalkodások és szemétdombharc he­lyett az érdekmentes dialógus örökér­­vényűsége került előtérbe. örömre öröm, bánatra bánat válaszolt, a külön­bözőségen az egység képe derengett át. „Csak kis népek fia ás így, mintha magába ásna! Lapátol, mintha szemetet magából! (...) Csak kis népek fia néz így: árva tíz ujj ráncai mögül a világ­ra“ — írja lipován atyánkfiairól Farkas Árpád. Szavait parafrazálva a bálvá­­nyosi fesztivál reprezentánsainak jel­lemzéséhez elengedhetetlenül szükséges a közös jegy említése: „Csak kis népek fia táncol így.“ Mintha sátáni szóra vagy jobbsors reményében, tüzeskono­kul, munkahévben is mosolyogva: a ke­leti végek csíkmenasági táncai, a szita­­bodzai vagy az idegenbe szakadt romá­nok, a havasalföldi bolgárok, a még itt­maradt szentpéteri szászok, a makedó­nok, lipovánok — atyánkfiai! KISGYÖRGY RÉKA ALBERT LEVENTE felvételei BÁLVÁNYOSI SZIVÁRVÁNY Tragikus mérleg az árvíz sújtotta vidékeken Kiküldött munkatársaink, mint ahogy azt sejtettük, lapzártáig nem kerül­tek telefonkörelbe, hogy helyszíni tudósításukat továbbíthassák. Riportjuknak holnapi számunkban változatlanul elsőséget biztosítunk. • Máris megközelíti a halottak és az el­tűntek száma a másfél százat az árvíz sújtotta Bákó, Neamt és Suceava megyék­ben. Számos patak, folyó völgye, települé­sek tucatjai borultak gyászba, hiszen az anyagiakon túl olyasmit is elvesztettek, ami örökre pótolhatatlan: szeretetteiket. A legnagyobb pusztítást az elszabadult vizek — amint azt a helyszínre siető Petre Roman kormányfő is megállapította — Bákó megyében végezték, ahol a megvadult Tázló és Tatros a gátszakadást követően (20 millió köbméter víz sepert végig) va­lósággal elmosta az útjában fekvő falvakat. Ideiglenes mérleg szerint az emberi életben és anyagiakban szenvedett kár a követke­ző: 46 halott, 63 eltűnt személy, 972 meg­semmisített, 3834 elöntött ház, 3022 ha-nyi tönkretett termés, 2420 ha víz alatt álló mezőgazdasági terület, 4368 elpusztult, 1703 eltűnt állat. • Neamt megyében 15 községet sújtott az áradat, a víz szintje több helyen elérte az 1—1,5 métert. Slobozia faluban 3600 há­zat öntött el az áradat, Piatra Soimului köz­ségben mintegy 200-at. Ezek egy része hasznavehetetlenné vált. Emberéletben ál­lítólag nem esett kár. Suceava megyében viszont hárman haltak meg, két személy­nek nyoma veszett, több mint félezer pa­rasztgazdaság került víz alá. Az alázuhanó víztömeg, illetve a kitartó esőzések miatt más vidékek is nehéz helyzetbe kerültek. Így Vrancea megyében, ahol később tető­zött az árhullám, 2 személy vesztette éle­tét, károkat jeleznek még Buzáu és Iași megyékből is. • A természeti csapás gyorsszámítások szerint máris több mint 3 milliárd lej érté­kű kárt okozott a vidék infrastruktúrájában. Egy gát, három nagyobb és számtalan ki­sebb híd, vasútvonalszakaszok, több ezer ház, középület, gazdasági létesítmény vált a vizek martalékává. • Az övezetben előbb a helybeliek, majd a katonaság, a rendőrség nyújtott, nyújt mind nagyobb erővel segítséget a mentés­ben, az utak és a vasútvonalak helyreállí­tásában, a romok eltakarításában, a ter­mészeti csapás sújtotta lakosság bizton­ságba helyezésében, élelmezésében.­A szom­szédos megyékből máris megérkeztek az el­ső segélyszállítmányok. Különben országo­san akció bontakozott ki, különböző szer­vezetek pénzt, ruhát, élelmet gyűjtenek és juttatnak el a tragédia színhelyére. Így az RMDSZ háromszéki és csángó szervezete arra kéri lapunkat, tegyen közzé felhívást, hogy aki tud, segítsen a moldvai csángó magyarokon, főleg az alsórekecsénieken, klézsereken, forrófalviakon, berendestű­­­eken. Az adományokat az RMDSZ há­romszéki szervezetéhez kell eljuttatni. (s­math) GYEREKEKET VÁRUNK ÁRVÍZKÁROSULT CSALÁDOKBÓL A székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet családok jelentkezését vár­ja moldvai árvízkárosult gyerekek fogadására augusztus hónapban. Jelent­kezni lehet az RMDSZ titkárságán naponta 8—16 óra között a polgármesteri hivatal épületében, az 5-ös szobában. Telefon 959/13561. HAZAHÍV A BERENDI HARANG (3. oldal) SZOVJET—AMERIKAI CSÚCS A Bush: új korszak kezdődik Mint ismeretes, a moszkvai szovjet— amerikai csúcstalálkozó a Kreml György termében kezdődött, ahol Mihail Gorba­csov és Raissza Gorbacsova fogadta Geor­ge Busht és Barbara Busht, azután a két elnök négyszemközti megbeszélést folyta­tott a Katalin teremben. A szovjet—ameri­kai viszony teljes skáláját, elsősorban a fegyverzetellenőrzés kérdéseit, valamint a nemzetközi helyzet eseményeit, főként a jugoszláv válság és a közel-keleti helyzet kérdéseit tekintették át, valamint a regio­nális konfliktusok rendezésében való kö­zös lépések lehetőségeiről beszélgettek. Miután George Bush a Nemzetközi Kap­csolatok Egyetemén, oktatók, diákok, más intézmények kül­politikusai előtt tartott beszédében bejelentette, visszatértekor Washingtonban a Kongresszus elé terjesz­ti javaslatát, hogy jóváhagyják a szov­jet-amerikai kereskedelmi szerződést —a­melyet a washingtoni találkozón írtak alá —, és ez lehetővé­­teszi majd a legnagyobb kedvezmény megadását a Szovjetuniónak, az amerikai elnök úgy vélekedett, a moszk­vai csúcstalálkozóval új korszak kezdődik a két állam kapcsolataiban. Külön kiemel­te az elmúlt két év eredményeit, neveze­tesen a hagyományos fegyverzetek csök­kentéséről kötött párizsi megállapodást, valamint a stratégiai támadó fegyvereket redukáló szerződést. Bush elnök szólt a még meglévő problémákról is, jelezve, hogy azok megoldhatók. Felvetette a bal­ti köztársaságok kérdését, ugyanakkor Ku­bát is szóba hozta. Felesleges a szigetor­szágnak nyújtott szovjet katonai segítség, hiszen az Egyesült Államok nem fenyege­ti Kubát — mondta az amerikai elnök. A legnagyobb kedvezmény megadását ki­látásba helyező nyilatkozatot követően a Kreml kertjében tett sétájuk után Gor­bacsov elnök a sajtónak azt nyilatkozta, a csúcstalálkozó remekül halad. A magas szintű megbeszélésekkel párhu­zamosan a két állam diplomáciai vezetői. (Folytatása a 2. oldalon) Az IMF elégedett a romániai reformpolitikával A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakér­tődelegációja látogatott a múlt héten Ro­mániában. Moshin Khan, az IMF elnöké­nek asszisztense is tagja volt a küldöttség­nek, aki a Reuter hírügynökségnek azt nyilatkozta a látogatást követően, hogy a román kormány jó úton halad a piacgaz­daság felé. A „fő probléma az ország gaz­,­dasági hanyatlásában áll, ám ezt nagyrészt külső tényezők okozzák“, azaz a külföldi tőke­beruházások hiánya és a néhai KGST-n belüli kereskedelmi cserék kollap­szusa ez— mondta a nemzetközi pénzügyi szakértő. A nyilatkozatban azt is közölte, hogy az IMF 600 millió dollárt szabadított fel abból a 900 millió dolláros csomagból, amelyet a romániai reformpolitika támad

Next