Romániai Magyar Szó, 1991. augusztus (3. évfolyam, 491-518. szám)
1991-08-01 / 491. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Mindenki másr a már minden romlik, miért a kocsim ne tenné? A szervizben lézengő szerelők, egy-két kuncsaft, akik inkább csak érdeklődnek, mint dolgoztatnak. Ez a javítóműhely akkor, amikor — két éve — húszezerrel kevesebb temesi rendszámú kocsi futott, előjegyzéssel dolgozott. Most? Sehogy... Nincs alkatrész, az árak pedig a csillagos egekben. Áll a szerviz. Áll az autógyár is. Alkatrészért ugyanis oda megyek, sugallmazásra. Péntek délben — hátraküldtek a motorrészlegre — végiggyalogolok négy csatornán, a 19 hatalmas présgépnél hárman, odább a szerszámosoknál minden harmadik gépen, a szerelőknél pedig ketten dolgoznak. Ez a kettő is a földön. Az alkatrész lenn, sűrített levegővel tisztítják a felületet, rákerül az akármi, a művelet végén lábbal odébbtaszítják a darabokat. Áll a tervezőintézet is, a gépgyáré, 800-ból 300-an maradtak — munka ennyinek sincs. Kérdem Tibit, a szerelőt. — Miért pang a szerviz? — Két lehetőség van: vagy senkit sem érdekel semmi, vagy igenis, valakiknek az az érdeke, hogy menjünk tönkre. Gondok jelentkeztek, kaptak kétmilliót Nyilván hitelbe. Mit tesz hát a város (talán) legjobb szervizének a főnöke? Nem alkatrész után néz, nem segédanyagokat szerez be, dehogy. Turistaágazatot nyit. Igaz ugyan, hogy a Nyugaton meggazdagodott cigánytól a volt turistahivatalig, a pénzét gyorsan megforgatni akaró újgazdagtól a reménykedő szerencsétlenig, mindenki turizmusról álmodik, hirdetéseik oldalakat tesznek ki a helyi lapokban, a szerviz is erre a lóra tesz. Mindenki mást csinál. A szerviz turizmust. Hogy létezik társadalmilag felgyűlt és értékesítendő tapasztalat? Kit érdekel? Hogy a hazai, eredeti szocializmus megtagadásával politikailag kell újraindulni s nem szakmailag? Ezt mind magyarázhatjuk. Kereskedik a volt egyetemista, a tévéoperatőr, még orvosról is tudok. Mert ez ma menő. Konjuktúrák világát éljük. A tavalyi a csencselők éve volt. Az idei?... Majd megmondom fél év múlva. Tény, hogy akkora a riadalom, a kapkodás, hogy mindenki úgy érzi, kísérleteznie kell. Ha nem beragad. A nagy baj, az igazi baj ott kezdődik, amikor kormányszinten is ugyanez folyik. Amikor 22 millió emberrel kísérletezgetnek olyan szakik, akiknek korábban semmi, de az égvilágon semmi lehetőségük nem volt ahhoz, hogy kipróbálhassák, mit érnek eszméik piacgazdasági körülmények között. Nyugaton, míg egy szakember odajut, hogy ágazatot irányítson központi szinten — na nem minisztériumot, hanem egy holdingot —, hatvanhat kisebb-nagyobb buktatón kell átjutnia. Itt a tegnap senki voltál, ma bekerültél a székbe — s csinálják a „reformot“. Velünk, a bőrünkre. S ha valami nem akar úgy sikeredni, ahogyan frontunk és kormányunk elképzeli, hát akkor ellenséget kiabálnak. Akkor, mint a privatizációs törvénytervezet esetében, politikai kérdéssé változtatják a szakmait. Alacsonyabb szinteken most már kiviláglott: a válságból a menekülést igen sok helyen nem a szakmaiság, a jobb munka, a pontosság révén képzelik el, hanem gyorsgazdagok módszereivel. Ami mindenki leszegényedéséhez vezethet csupán. Azokéhoz is, akik valóban értik a turizmust. Ez a kormány is huszárvágásokkal dolgozik. Ki-kitalál valamit. Valami mást, mint ami van. És amit kellene. Fizetésre pénz nincs, az árak pedig... Előbb tanulni kellene. És magunkba szállni. BODÓ BARNA • PROTESTÁNS ISKOLÁK A REFORMÁTUS KERESZTÉNY EMBERI TARTÁS SZOLGÁLATÁBAN — A protestáns iskolahagyomány folytatásának boldog időszakát éli ezekben a napokban Nagyvárad, és vele együtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, hiszen a hagyomány tiszta fonalát folytatva újjáéledni látszik a Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő református iskola... — Ez így igaz. És nyomban hozzátenném, hogy tulajdonképpen református líceumi szeminárium indítására vállalkozunk. Mindez pedig egyenes ágú folytatása annak a protestáns iskolahagyománynak, amely Nagyvárad viszonylatában egészen 1568-ig nyúlik vissza! (Igazság szerint a debreceni Református Kollégiumot valójában Nagyvárad-Debreceni Kollégiumnak kellene átkeresztelni, hiszen a református kollégium ebből a városból menekült oda!) Megmásíthatatlan tényekkel igazolható, hogy ez a hagyomány életképes tudott maradni hosszú századokon keresztül, egészen 1948 teléig, amikor is a Lorántffy Zsuzsanna Református Leánynevelő Intézetet önkényesen bezáratta az állam. — Tehát „államosították“ a református iskolát! —. Egyszerűen megszüntették, szélnek eresztették a diákokat. De nem szeptemberben, hanem decemberben ..., amikor már képtelenség volt újabb iskolákra találni. Ami pedig az egyházat és hármas funkcióját illette, ezen önkényes döntés egyik napról a másikra megfosztotta tanítói tisztétől. — És most milyen megfontolások alapján választották meg azt a pászmát, amelynek visszahódításáért hosszú hónapokon át „futott“ a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egész Igazgatói Tanácsa? — Szándékunk világos és egyértelmű: korántsem a régi formát, az egykori leány-kérdezett: BARABÁS ZOLTÁN (Folytatása a 3. oldalon) Exkluzív interjú VERES-KOVÁCS ATTILÁval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettesével LESZ ZÖLDKÁRTYA, LEJÉRT IS? A kereskedelmi biztosítótársaságok megalakulásáról, szervezéséről és működéséről a Parlament nemrég új törvényt fogadott el, amely a 47-es számot viseli, és az 1991. július 19-i keltezésű, 151. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg. Azt is tudni kell, hogy csak e megjelenést követő 30 nap elteltével lép hatályba. Amiért már most írunk róla, az a 9. szakasz második bekezdésében található, elsősorban a külföldre utazni kívánó személyeket érintő, érdeklő rendelkezés: „A személy- és vagyonbiztosítási műveletek költségeit a külföldre utazók lejben fizetik“. Remélhetően ez azt (is) jelenti, hogy augusztus közepe után a gépkocsival utazók a zöldkártyát már lejért válthatják ki (Deák) SZÜKSÉG LESZ A SARLÓRA Kevesebb üzemképes mezőgép van az idén Szilágy megyében, mint tavaly ilyenkor. A statisztikai hivatal szerint az 1990. esztendő végéhez képest 322 traktorral, 427 ekével, 619 kombájnnal csökkent a mezőgépek állománya több más típusú gép mellett, mivel az annyiszor felújított alkatrészek végül is csak elkoptak. A lakosság gazdaságaiban található 435 erőgépből 132 az új traktor, egyébként a tavaly egy traktorra 54 hektár szántó megdolgozása jutott. Hosszú és nehéz lesz az idei aratás, kelendő is a zilahi piacon az orosz sarló, amit a kárpátukrajnai turisták árusítanak. Úgy tűnik, szükség is lesz rá. (f.l.) LÁNDZSAHEGY A SZENÁTUSBAN TÍZ magyar plusz három román A hétfői napon Teodor Stolojan úr, az Országos Privatizálási Ügynökség főnöke az újságírókkal társalogva arról cseverészett, hogy a honatyák — kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt — nem értik a privatizációs törvényt. Olyan ésszerű volt az okfejtés és a módosítás hozta előnyök, hogy a jelenlévő honatyák jóval több mint fele mellette szavazott. Mircea Cupsa, Beszterce-Naszód megyei szenátor megfogalmazása csattant is: e becsületes embereknek nincs tőkéjük, segíteni kell őket. Később ugyancsak ő javasolta, hogy aki 50 000 lejen felül vásárol az állami vagyonból, annak a pénz eredetét meg kell magyaráznia. E javaslat ellen azonban még az RMDSZ-esek is ellene szavaztak. Pedig azért akad logika a Cupa ötletében is. Ami igaz, az igaz: akár a gyorsvonat a kisállomáson, úgy robognak végig az országnagyok a törvénytervezet cikkelyein. A máskülönben nem a gyors észjárásáról híres Valeriu Momanu, az előterjesztő bizottság elnöke több alkalommal is teljesen belezavarodott, azt sem tudta már, hol tartanak a jogszabály vitájában. Ezt látva, az ülést vezető Vasile Mois jobbnak látta más napirendi pontra térni át, interpellációk és kérdések következtek. Oliviu Gherman úr azt nehezményezte, hogy a gördülőanyag-gyártó vállalatokat leválasztották a vasútról és most ezek csendben becsukják kapuikat, míg a mozdonyok, vagonok állaga mind jobban romlik. Ion Vasile a nyugdíjasok érdekében szólt, azt bizonygatván, hogy ezt a társadalmi kategóriát érintette a leginkább a kormány liberalizálásnak mondott árnövelése. Hajdú Gábor is a vasutak nagyjainak tette fel kérdését: miért állították le a Brassó—Budapest között járó 41 és 42-es rapidpárt, hiszen nagyon sok székely éppen ezzel szeretne a pápa magyarországi látogatásakor odautazni. Stelian Dedu úr pedig Petre Roman valahai hidroenergetikusnak, mai miniszterelnöknek címezte a kérdését: miért hanyagolták el a vízi erőművek építését. 30 erőmű építése folyik, jobban mondva folyt, mert nincs anyag, amivel ezeket befejezték. Utoljára hagytam Romulus Vulpescu szózatait Egyrészt: kéri az ügyészséget, hogy 40 órán belül vizsgálja ki és hozzon intézkedéseket a Patriot nevű szekuellenes szervezet tevékenységének leállítására. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy Sorin Rosca-Stanescu, e szervezet szóvivője néhány nappal ezelőtt azt mondta: várja, ki lesz az, aki elsőnek támadja majd a Patriotot, mint a Polgári Szövetség politikai rendőrségét. A név tehát ismert: Romulus Vulpescu.) Interpellációja második részében pedig szenátorunk csatlakozott azokhoz a képviselőkhöz, akik elítélték a zsidó főrabbi Moses Rosent azon állítását, mely — szerintük — a román népet, teszi bűnössé a valahai pogromokért. Ugyanakkor kö- ROMÁN GYŐZŐ (Folytatása a 3. oldalon) HOLNAPTÓL AZ RMSZ-BEN! SZÉKELY VÁRAK LEGENDÁI ÉS MONDÁI Cseh Gábor marosvásárhelyi mérnök az RMSZ-zsebkönyvek pályázatra különböző történelmi munkákból összegyűjtötte a székelység várainak legendáit és mondáit. Amíg könyv formájában eljutna az olvasóhoz, a szerzővel közös megegyezésben érdekesebb részleteit megosztjuk a lap olvasóival is. Holnaptól, folytatásokban: SZÉKELY VÁRAK LEGENDÁI ÉS MONDÁI! KERESSE MINDENNAP LAPUNKAT! tavalyi eseményekhez hasonlóan Bálványos az idén is a hazai és régióbeli néptáncegyüttesek találkozási színhelye volt július utolsó vasárnapján. A legősibb formát öltve megvalósult ismét a történelmi kézfogás: a színeké, a hangoké, mozgásé, temperamentumé, a léleké. Birodalmi viták, határmenti torzsalkodások és szemétdombharc helyett az érdekmentes dialógus örökérvényűsége került előtérbe. örömre öröm, bánatra bánat válaszolt, a különbözőségen az egység képe derengett át. „Csak kis népek fia ás így, mintha magába ásna! Lapátol, mintha szemetet magából! (...) Csak kis népek fia néz így: árva tíz ujj ráncai mögül a világra“ — írja lipován atyánkfiairól Farkas Árpád. Szavait parafrazálva a bálványosi fesztivál reprezentánsainak jellemzéséhez elengedhetetlenül szükséges a közös jegy említése: „Csak kis népek fia táncol így.“ Mintha sátáni szóra vagy jobbsors reményében, tüzeskonokul, munkahévben is mosolyogva: a keleti végek csíkmenasági táncai, a szitabodzai vagy az idegenbe szakadt románok, a havasalföldi bolgárok, a még ittmaradt szentpéteri szászok, a makedónok, lipovánok — atyánkfiai! KISGYÖRGY RÉKA ALBERT LEVENTE felvételei BÁLVÁNYOSI SZIVÁRVÁNY Tragikus mérleg az árvíz sújtotta vidékeken Kiküldött munkatársaink, mint ahogy azt sejtettük, lapzártáig nem kerültek telefonkörelbe, hogy helyszíni tudósításukat továbbíthassák. Riportjuknak holnapi számunkban változatlanul elsőséget biztosítunk. • Máris megközelíti a halottak és az eltűntek száma a másfél százat az árvíz sújtotta Bákó, Neamt és Suceava megyékben. Számos patak, folyó völgye, települések tucatjai borultak gyászba, hiszen az anyagiakon túl olyasmit is elvesztettek, ami örökre pótolhatatlan: szeretetteiket. A legnagyobb pusztítást az elszabadult vizek — amint azt a helyszínre siető Petre Roman kormányfő is megállapította — Bákó megyében végezték, ahol a megvadult Tázló és Tatros a gátszakadást követően (20 millió köbméter víz sepert végig) valósággal elmosta az útjában fekvő falvakat. Ideiglenes mérleg szerint az emberi életben és anyagiakban szenvedett kár a következő: 46 halott, 63 eltűnt személy, 972 megsemmisített, 3834 elöntött ház, 3022 ha-nyi tönkretett termés, 2420 ha víz alatt álló mezőgazdasági terület, 4368 elpusztult, 1703 eltűnt állat. • Neamt megyében 15 községet sújtott az áradat, a víz szintje több helyen elérte az 1—1,5 métert. Slobozia faluban 3600 házat öntött el az áradat, Piatra Soimului községben mintegy 200-at. Ezek egy része hasznavehetetlenné vált. Emberéletben állítólag nem esett kár. Suceava megyében viszont hárman haltak meg, két személynek nyoma veszett, több mint félezer parasztgazdaság került víz alá. Az alázuhanó víztömeg, illetve a kitartó esőzések miatt más vidékek is nehéz helyzetbe kerültek. Így Vrancea megyében, ahol később tetőzött az árhullám, 2 személy vesztette életét, károkat jeleznek még Buzáu és Iași megyékből is. • A természeti csapás gyorsszámítások szerint máris több mint 3 milliárd lej értékű kárt okozott a vidék infrastruktúrájában. Egy gát, három nagyobb és számtalan kisebb híd, vasútvonalszakaszok, több ezer ház, középület, gazdasági létesítmény vált a vizek martalékává. • Az övezetben előbb a helybeliek, majd a katonaság, a rendőrség nyújtott, nyújt mind nagyobb erővel segítséget a mentésben, az utak és a vasútvonalak helyreállításában, a romok eltakarításában, a természeti csapás sújtotta lakosság biztonságba helyezésében, élelmezésében.A szomszédos megyékből máris megérkeztek az első segélyszállítmányok. Különben országosan akció bontakozott ki, különböző szervezetek pénzt, ruhát, élelmet gyűjtenek és juttatnak el a tragédia színhelyére. Így az RMDSZ háromszéki és csángó szervezete arra kéri lapunkat, tegyen közzé felhívást, hogy aki tud, segítsen a moldvai csángó magyarokon, főleg az alsórekecsénieken, klézsereken, forrófalviakon, berendestűeken. Az adományokat az RMDSZ háromszéki szervezetéhez kell eljuttatni. (smath) GYEREKEKET VÁRUNK ÁRVÍZKÁROSULT CSALÁDOKBÓL A székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet családok jelentkezését várja moldvai árvízkárosult gyerekek fogadására augusztus hónapban. Jelentkezni lehet az RMDSZ titkárságán naponta 8—16 óra között a polgármesteri hivatal épületében, az 5-ös szobában. Telefon 959/13561. HAZAHÍV A BERENDI HARANG (3. oldal) SZOVJET—AMERIKAI CSÚCS A Bush: új korszak kezdődik Mint ismeretes, a moszkvai szovjet— amerikai csúcstalálkozó a Kreml György termében kezdődött, ahol Mihail Gorbacsov és Raissza Gorbacsova fogadta George Busht és Barbara Busht, azután a két elnök négyszemközti megbeszélést folytatott a Katalin teremben. A szovjet—amerikai viszony teljes skáláját, elsősorban a fegyverzetellenőrzés kérdéseit, valamint a nemzetközi helyzet eseményeit, főként a jugoszláv válság és a közel-keleti helyzet kérdéseit tekintették át, valamint a regionális konfliktusok rendezésében való közös lépések lehetőségeiről beszélgettek. Miután George Bush a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, oktatók, diákok, más intézmények külpolitikusai előtt tartott beszédében bejelentette, visszatértekor Washingtonban a Kongresszus elé terjeszti javaslatát, hogy jóváhagyják a szovjet-amerikai kereskedelmi szerződést —amelyet a washingtoni találkozón írtak alá —, és ez lehetővéteszi majd a legnagyobb kedvezmény megadását a Szovjetuniónak, az amerikai elnök úgy vélekedett, a moszkvai csúcstalálkozóval új korszak kezdődik a két állam kapcsolataiban. Külön kiemelte az elmúlt két év eredményeit, nevezetesen a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről kötött párizsi megállapodást, valamint a stratégiai támadó fegyvereket redukáló szerződést. Bush elnök szólt a még meglévő problémákról is, jelezve, hogy azok megoldhatók. Felvetette a balti köztársaságok kérdését, ugyanakkor Kubát is szóba hozta. Felesleges a szigetországnak nyújtott szovjet katonai segítség, hiszen az Egyesült Államok nem fenyegeti Kubát — mondta az amerikai elnök. A legnagyobb kedvezmény megadását kilátásba helyező nyilatkozatot követően a Kreml kertjében tett sétájuk után Gorbacsov elnök a sajtónak azt nyilatkozta, a csúcstalálkozó remekül halad. A magas szintű megbeszélésekkel párhuzamosan a két állam diplomáciai vezetői. (Folytatása a 2. oldalon) Az IMF elégedett a romániai reformpolitikával A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértődelegációja látogatott a múlt héten Romániában. Moshin Khan, az IMF elnökének asszisztense is tagja volt a küldöttségnek, aki a Reuter hírügynökségnek azt nyilatkozta a látogatást követően, hogy a román kormány jó úton halad a piacgazdaság felé. A „fő probléma az ország gaz,dasági hanyatlásában áll, ám ezt nagyrészt külső tényezők okozzák“, azaz a külföldi tőkeberuházások hiánya és a néhai KGST-n belüli kereskedelmi cserék kollapszusa ez— mondta a nemzetközi pénzügyi szakértő. A nyilatkozatban azt is közölte, hogy az IMF 600 millió dollárt szabadított fel abból a 900 millió dolláros csomagból, amelyet a romániai reformpolitika támad