Romániai Magyar Szó, 1991. szeptember (3. évfolyam, 519-542. szám)
1991-09-03 / 519. szám
.... • •• A szovjet külügyminisztérium legfelsőbb köreit is elérte a napokban kezdett tisztogatás. Besszmerbih külügyminiszter után Gorbacsov elnök menesztette Kvicinszkijt, a külügyminiszter első helyettesét és Nyikiforov külügyminiszterhelyettest. Kvicinszkij helyébe Vlagyimir Petrovszkijt nevezte ki. ••• Az 1937-es sztálini tisztogatásokhoz hasonlította a gorbacsovi vezetés legutóbbi lépéseit Besszmertnih. A nemrég leváltott szovjet külügyminiszter egyben cáfolta, hogy együttműködött volna a puccsistákkal. • • • Borisz Pankin új szovjet külügyminiszter kijelentette: az új külpolitikai irányvonal elsődleges célja, hogy az országot a civilizált államok közösségébe vezesse és kijuttassa a válságból. •••A nyugati hírszerzési szakértők szerint Pankin, az új szovjet külügyminiszter a KGB dezinformációs osztályának vezetője volt, amikor a nyolcvanas évek elején a szerzői jogi hivatal élén állott — írta múlt pénteki számában a The Wall Street Journal. Amenynyiben a vádak igazak, Pankin nem lesz nagyon aktív a KGB külföldi hálózatának felgöngyölítésében. Ugyanakkor tisztáznia kell múltját, mielőtt Baker amerikai külügyminiszter leülne vele az állítólag közös érdekekről tárgyalni — írja az amerikai lap. • •• Törvénytisztelő, modern és nyitott állambiztonsági szervezetet akar formálni a rovott múltú KGB-ből Vagyim Bakatyin, a szervezet új főnöke. Bejelentette, hogy hamarosan megkezdődik a KGB strukturális átalakítása: fegyveres alakulatait átadják a hadseregnek, az államfő őrségét az államfői hivatalnak, a titkos hírközlési rendszert pedig a belügyminisztériumnak. Bakatyin cáfolta, hogy az ügynökiistát valaha is nyilvánosságra hozzák. Szerinte egy ilyen lépés tömeges megtorlásokhoz vezetne. • • •• A pekingi vezetés riasztotta a kínai néphadsereget miután Moszkvában bejelentették az SZKP felfüggesztését — jelenti az AP, egy magas rangú kínai katonai vezetőt idézve. Hongkongi lapok szerint Fu Kuj-csin kínai altábornagy kijelentette, hogy készültségbe helyezték a haditengerészetet, a légierőt, a szárazföldi csapatokat és a határőrséget arra az eshetőségre, ha „egyes személyek megpróbálnák bűncselekmények elkövetését a szovjetunióbeli helyzetet kihasználva“. „A szovjetunióbelihez hasonlatos incidensek nálunk nem fordulhatnak elő, mivel mi, a hadsereg, hiszünk a pártvezetésben" — mondotta állítólag a kínai altábornagy. ••• Az orosz és a kazah elnök Alma-Atában egyezményt írt alá a két köztársaság közös határainak kölcsönös tiszteletben tartásáról. ••• A letartóztatásban lévő puccsistákat elszállították Moszkva környéki dácsáikról, s a fovakos egyik börtönében, köztörvényes bűnözőkkel közös cellákban tartják fogva őket — közölte Sztyepanov orosz államügyész. • •• A moszkvai főpolgármester rendeletben függesztette fel az orosz írószövetség vezetőségének tevékenységét, s ingatlanait is lefoglaltatta. Az indoklás szerint a vezetőség közvetlenül támogatta a puccsistákat. ••• Mojszejev tábornok, a szovjet hadsereg volt vezérkari főnöke a moszkvai államcsíny alatt a hadászati fegyverek bevetésére használatos parancsokat hatálytalanította, miután megszakadt a kapcsolat Gorbacsov krími dácsájával. Mojszejev a Corriere della Sera című olasz lapnak elmondta: az államcsíny idején ő volt az egyetlen, aki a hadászati nukleáris fegyverek fölötti parancskiadás jogával rendelkezett, mivel az elnök és Jazov védelmi miniszter ki volt zárva e rendszerből. LAPZÁRTAKOR A szovjet népképviselők tegnap megnyílt rendkívüli kongresszusán Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke felolvasta a Szovjetunió elnöke és tíz szövetségi köztársaság — Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Üzbegisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizia, Tádzsikisztán, Örményország és Türkménia — vezetőinek nyilatkozatát. (Grúzia képviselője részt vett a dokumentum kidolgozásában, de nem írta alá.) A nyilatkozat javasolja: „dolgozzák ki és az összes ezt kívánó köztársaságok írják alá a szuverén államok szövetségéről szóló szerződést, amelyen belül mindegyik önállóan határozhatja el részvételének formáját“. Romániai Magyar Szó 2 • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • 1991. szeptember 3. SZOVJETUNIÓ • SZOVJETUNIÓ • SZOVJETUNIÓ • SZOVJETUNIÓ • SZOVJETUNIÓ • SZOVJETUNIÓ '■í'I feiäte mim :J SIKS-a srrfit Nyolc évszázad után az erdélyi németek is elhagyják az anyaföldet James L. Graff cikke, amelyet az alábbiakban ismertetünk, a Time című amerikai hetilapban jelent meg. A lutheránus templom az erdélyi Motis faluban — a német Mortesdorfnak hívják — úgy épült, mint egy erődítmény. A templomudvart masszív ital veszi körül, rajta kőrések, amelyet egykor íjászok használtak. Az udvaron helyezték el a falulakók számára szükséges dolgokat a tatárok, törökök, osztrákok és moldáviaiak ostromának évszázadai során. Sózott disznóhús lógott a szélben az egyik sarkon épült toronyban, egy másikban pedig harangláb kapott helyet. Szőlőindák nőnek a belső tér mentén, egy kis disznóól és egy tyúkketrec fölött húzódva. De a nyirkos tárolókamrák a falban nincsenek tele gabonával, mint a XV. században lehettek, amikor a rabló ottomán törökök fosztogatták a vidéket. A helyén bölcs előrelátással tíz fenyőfakoporsó sorakozik, a kimúlás fájdalmait nyögő lakosság hátramaradottjaira várva. Paul Sattler atya két és fél évvel ezelőtt jött a plébániára, amikor Mortesdorfnak körülbelül 700 német ajkú lakója volt, ma már csak 124 van, és a szám hetente csökken. A Lengyelországban, a Szovjetunióban és más keleti területeken élő németekhez hasonlóan, az úgynevezett erdélyi szászok is kihúzkodják gyökereiket, és Németországban tartanak. „Manapság mindannyian a távozás részleteiről"beszélünk" — mondja a 13 éves Sattler, aki, havonta körbejárja négy zsugorodó gyülekezetét. A koporsók a távozók utolsó adományai a hátramaradó öregek számára. Az erdélyi szászok több mint 800 éve élnek Romániában. A XII. század közepén II. Géza magyar király kérte a német bevándorlókat, hogy birodalma keleti részén telepedjenek le és műveljék meg a földet, melyet addig szándékosan hagytak vadon, hogy elriassza a keletről és délről érkező támadókat. Hívása válaszra talált a földéhes telepeseknél a Rajnától nyugatra fekvő, Flandriáig és Luxemburgig húzódó sűrűn lakott térségben. A betelepülők külön éltek az Erdélyt lakó magyaroktól és románoktól, de többnyire békében velük. A zavaros időszakok ellenére a majdnem 300 német falu és város rendezett és még mindig virágzó képe a dombos vidéken az átplántált közösség viszonylagos jólétének és stabilitásának emlékét hordozza. A XX. század utolsó évtizedeiben átélt viszontagságoknak és különösen Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor brutális uralmának vége az új remény idejét jelezhette. Ám helyette fokozódott a kiáramlás keletről. 1990 januárja és ez év márciusa között — Bertold Köber nagyszebeni geológiaprofesszor becslése szerint — az erdélyi német lakosság 60 százaléka vette útját Nyugat felé. Hasonló a helyzet a többnyire római katolikus németek körében is, akik Románia nyugati, Bánát nevű tartományában élnek. Németország tavaly 111150 németet fogadott be Romániából, csaknem négyszer annyit, mint 1989-ben. A németek, mivel nincsenek meggyőződve arról, hogy az új kormány javítani fog Románia siralmas gazdasági helyzetén vagy visszaadja a kommunisták által kisajátított földjüket, inkább a távozást választják, mint hogy kivárják, mi történik. A kiáramlás már régen elérte a kritikus tömeget, megtörve a közösségi érzést a romániai németek körében. Most azok is,, akik remélték, hogy maradhatnak, vonakodva beállnak a sorba. „Emlékszem, a forradalom után azt mondtam, hogy nem fogok elmenni“ — mondja a 62 éves Michael Roth, miközben fadobozokba pakolja a család ingóságait Tirnovoara faluban, ahol a templomot bedeszkázták. „De amint a kapuk megnyíltak, a fiatalabbak pánikszerűen megrohanták azokat. Most már nincs értelme maradni.“ Roth három fia már elment Bajorországba, ő és a felesége, Tegina is követi őket. Eladták a családi házat — bútorral, virágoskerttel és istállóval — ezer dollárnak megfelelő összegért. A német mikrokultúra vége Romániában Hitler világháborújával kezdődött. Saját elhatározásból vagy nyomásra sok német nemzetiségű szolgált a Waffen— SS-ben. Amikor a háború véget ért, férfiak és nők tízezreit vitték munkatáborokba a Szovjetunióba és csak hét év múlva engedték szabadon őket. A németek földjeit 1945-ben kisajátították, a szabadparasztok büszke kultúráját román szomszédaik szintjére szállítva le. „Elvesztettük kapcsolatunkat a földdel, és proletárok lettünk — mondja Köbér. — Ez nem megy morális károsodás nélkül.“ A régi életmód maradványai még megvannak a falvakban. Sattler Luther-szerű lelkipásztor, széles mosolyú és földönjáró, 800 liter saját borral a pincében, kötődik a rendhez a földön és az egekben. Templomában régi hagyomány szerint a nők a földszinten ülnek, a férfiak az első erkélyen, az újonnan konfirmáltak a másodikon. „Itt mindig tudtam, mi a kötelességem de szükségem van emberekre, hogy csináljam — mondja. — Szerettem volna a gyermekeimet ebben a sértetlen világban fölnevelni. Helyette lehet, hogy végül taxisofőr leszek valahol Németországban.“ Persze, Kelet-Európa elszegényedett egykori kommunista országainak legtöbb lakója elől még ez a lehetőség is el van zárva. A Németországba érkező romániai németek általában keményen dolgoznak és kényelmesen élnek. Rendszerint vannak rokonaik, akik átsegítik őket a beilleszkedésen, és Bonn eddig bőkezű segítséget nyújtott, egyebek között, lakbértámogatást és jóléti, juttatásokat az új állampolgároknak. De néhányan, akik megtették a lépést — és azok, akik még most fogják megtenni — gyanakvón tekintenek a modern világra. „Népünk kialakult rendben született, élt és halt meg — mondja Köber. — Németországban nem tud hozzászokni ahhoz, hogy nem tudja, kik a szomszédai.“ Köbér reméli, hogy maradhat, és hasonlóan a forradalom utáni romániai Német Demokrata Fórum aktivistáihoz, megpróbálja rávenni a távozókat, hogy legalább tartsák meg házukat és így a lehetőséget a visszatérésre. De egy olyan bajban levő földön, mint Románia, a nyugati gazdasági lehetőségek nagyobb vonzerőt jelentenek, mint egy ősi rend, amely most tele van bizonytalanságokkal. Mortesdorfban és a hozzá hasonló falvak tucatjaiban a koporsók leeresztése jelentheti az erdélyi szászok végső fizikai kötődését , választott földjükhöz. GORBACSOV MENTES KÍSÉRLETE Gorbacsov szovjet elnök vasárnap összehívta az új összetételű Nemzetbiztonsági Tanácsot és a köztársaságok képviselőit. A szovjet államfő ezzel talán az utolsó kísérletet tette arra, hogy a Népképviselők Kongresszusának hétfőn megkezdődött ülésszaka előtt rábírja a kiválni készülő köztársaságokat a szövetségi szerződés aláírására. Igyekezete azonban nem kecsegtet sikerrel, mert a vasárnapi ülésre nem ment el sem a három balti állam, sem Moldova és Ukrajna képviselője. Ami pedig a Nemzetbiztonsági Tanács összetételét illeti, a TASZSZ hangsúlyozza, hogy mind Sevardnadze volt külügyminiszter, mind Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov elnök volt tanácsadója, mind Gavriil Popov moszkvai polgármester visszautasította a testületben való részvételt. A Szovjet Televíziónak és a CNN amerikai tévétársaságnak adott interjúban Gorbacsov síkraszállt a köztársaságközi kapcsolatok változatos formáiért az új szövetség keretében. Mint hangsúlyozta, az új szövetség nagyfokú szabadságot, a kölcsönös kapcsolatok különféle formáit fogja biztosítani a köztársaságok számára. Ez utóbbiak között föderatív, konföderatív vagy társulási kapcsolatok jöhetnek létre — vélte Gorbacsov, majd hozzátette: az új szövetség megteremti annak lehetőségét, hogy minden köztársaság önállóan döntsön. Gorbacsov ugyanakkor kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani, és elismerte — első alkalommal — a balti államok függetlenséghez való jogát. Amerikai kormánykörökben bizonyára megelégedéssel fogadták a szovjet állama kijelentését. A Fehér Ház azt szeretné, ha Mihail Gorbacsov, a nemzetközi politikában kipróbált vezető állna a Szovjetunió élén, mert tartanak a demagógiára, populizmusra hajló Borisz Jelcintől — írta vezető kormánytisztviselőkre utalva a The Washington Post. Értesülések szerint az amerikai elnök vezető tanácsadói nyíltan előnyben részesítik Gorbacsovot és a központi kormányt, szemben a kevésbé ismert politikusokkal, mint például a tizenöt köztársaság vezetői. Eagleburger amerikai külügyminiszterhelyettes azt tanácsolta a Nyugatnak: működjön együtt a szovjet reformerekkel, mert a Szovjetunió felbomlása egyenlő lenne a káosszal. Ezzel együtt Eagleburger annak a véleménynek adott hangot, hogy a Nyugatnak nem szabad átgondolatlan gazdasági segítségben részesítenie a Szovjetuniót, amíg nincsenek biztos jelei a reformoknak. A legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank felügyelőtanácsának elnöke ezzel szemben úgy véli, hogy a Szovjetunióban elkerülhetetlen a káosz, az összeomlás. Az ország eddig is csak nehezen kapott segítséget a Nyugattól, a jövőben még nehezebben jut hozzá. Mindazonáltal remény van arra is, hogy a Szovjetunió alkotóelemeiben előbb-utóbb felülkerekedik a józan felismerés: szükségük van egymásra — mondta a bankelnök Litvánia felvételét kéri az ENSZ-be Roland Dumas francia külügyminiszter befejezte a balti államokban tett látogatását, melynek során előkészítette a diplomáciai kapcsolatok felvételét a három köztársasággal: Litvániával, Lettországgal és Észtországgal. Landsbergis litván elnök a francia külügyminiszter révén levelet küldött Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak, arra kérve, hogy a független Litvániát vegyék fel a világszervezetbe. Arnold Ruuter, az észt parlament elnöke kijelentette, hogy országa szintén csatlakozni kíván az ENSZ-hez. Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára egy sajtóértekezleten úgy vélte, hogy a balti államok a jövő év elejétől válhatnának a Tanács teljes jogú tagjaivá. A moszkvai események felgyorsították a függetlenségi törekvéseket, és az Európa Tanács szervei mindent megtesznek annak érdekében, hogy sürgős intézkedések történjenek ezen a téren — mondotta Lalumiére asszony. Major Moszkvában 85 ezer tonna élelmiszer a Szovjetuniónak Vasárnap rövid látogatást tett Moszkvában John Major brit kormányfő. Major az első nyugati vezető, aki a puccskísérlet után a Szovjetunióba látogatott. A brit politikus Moszkvából Pekingbe utazott. Néhány órás szovjetunióbeli látogatása során Major tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet, majd Borisz Jelcin oroszországi elnökkel. A felek áttekintették a Szovjetunió gazdasági és politikai helyzetét, a szovjet—brit kapcsolatok perspektíváit, illetve a Szovjetuniónak nyújtandó nyugati segítség lehetőségeit. A tárgyalásokat követő sajtóértekezletén Major kijelentette, hogy az Európai Gazdasági Közösség 85 ezer tonna élelmiszert küld a Szovjetuniónak, amelyet még az ősz folyamán el kell juttatni a lakossághoz. Mint elmondta, javasolni fogja, hogy az EGK finanszírozza a kelet-európai államokból származó, a Szovjetuniónak szánt élelmiszerek felvásárlását. A balti államokról szólva a brit kormányfő hangsúlyozta, hogy országa hamarosan diplomáciai képviseletet nyit Vilniusban, Rigában és Tallinban. A balti államok függetlenségének elismerése nem jelent beavatkozást a szovjet belügyekbe — mondotta Major. TÍZ A TIZENÖT KÖZÜL A múlt hét végén a Szovjetunió újabb három tagköztársasága kiáltotta ki függetlenségét: Azerbajdzsán, Kirgizia és Üzbegisztán. Ezennel a függetlenségüket kikiáltott szovjet köztársaságok száma tízre emelkedett. Kisinyovi jubileum AZ ANYANYELV ÜNNEPE Disszonáns hangok Amint a Rompres különtudósítói jelentik, Anyanyelvünk a román jelszóval nagyszabású ünnepségen emlékeztek szombaton a moldovai fővárosban arra, hogy a köztársaság parlamentje két évvel ezelőtt augusztus 31-én nyilvánította hivatalos nyelvnek a románt és határozta el a viszszatérést a latin írásmódra. Egyben megünnepelték Kisinyov első írásos említésének 555. évfordulóját. Elnöki beszéd, szoboravatás ünnepi istentisztelet, majd késő éjszakába nyúló zenés-táncos műsorok jelezték az ünnepségsorozat főbb momentumait. Jelen volt Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke, aki szenátusi küldöttség élén tartózkodik Kisinyovban, más romániai vendégek. Az anyanyelv ünnepe alkalmából román —moldovai táviratváltásra került sor elnöki, kormányfői és külügyminiszteri szinten. Disszonáns hang a függetlenség útjára lépett Moldovában a köztársaság keleti és déli részén, a Dnyeszteren túl, illetve a gagaúzok lakta területeken tapasztalható szeparatizmus. A dnyeszterentúliak, válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov pár nappal előbbi letartóztatására, gazdasági szankciókkal fenyegetőznek — közli a France Presse s hozzáteszi, hogy Moldova villamosenergia- és földgázellátása csaknem teljesen a dnyeszterentúliak kezében KÜLFÖLDI VENDÉGEK BUKARESTBEN Élénk diplomáciai tevékenység színhelye volt a múlt hét utolsó napjain az elnöki hivatal, a kormány székhelye, a külügyminisztérium. Ion Iliescu elnök pénteken fogadta a Cotroceni palotában Nicolae Tiu moldovai külügyminisztert. Ez alkalommal a moldovai függetlenség kikiáltásának fontosságát és a további gyakorlati teendőket hangsúlyozták, a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó hathatós támogatás részletkérdéseiről tanácskoztak. A moldovai vendég ezt megelőzően a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel folytatott megbeszélést s aláírta a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezményt és a konzuli megállapodást. Szombat délelőtt a hazánkban tartózkodó pakisztáni küldöttséget fogadta az államfő. A találkozó alkalmával baráti üzenetváltásra került sor, mindkét részről kiemelték a kapcsolatok bővítésének óhaját különösképpen gazdasági téren. Ion Iliescu elnök aznap délelőtt találkozott Románia külföldön akkreditált diplomáciai képviselőivel. Ez alkalommal a román külpolitika új orientációit, követelményeit és kiemelt feladatait tekintették át figyelembe véve a világ számos térségében, különösképpen egyes szomszédos országokban zajló eseményeket. Románia és az USA új kereskedelmi egyezményt fog aláírni, a régebbi ugyanis már nem felel meg az új román realitásoknak — erre a megállapításra jutottak Petre Roman miniszterelnök, más kormánytagok és Sam Gibbons, az amerikai képviselőház egyik albizottságának elnöke a Victoria-palotában sorra került találkozón. Amint az amerikai vendég hangoztatta, az USA figyelemmel fogja kísérni a romániai választásokat, a privatizáció alakulását, a vallásszabadság és az emberi jogok tiszteletben tartását, s aztán valószínűleg rövidesen megadhatja Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt is. Adrian Nastase külügyminiszter péntek délután fogadta Vinko Kandjija horvát külügyminiszter-helyettest. A megbeszélésen sor került a román fél kimerítő tájékoztatására a jugoszláviai események alakulásáról. Tekintettel a gyors változásokra, a felek megállapodtak az állandó kontaktus fenntartásában és az összes számba jöhető tájékoztatási források igénybevételében. A horvát vendég e célból, hivatalos látogatásra román kormányküldöttséget is meghívott. Az EGK-bizottság hazánkban tartózkodó küldöttsége péntek délelőtt megbeszélést folytatott Teodor Melescanu külügyi államtitkárral. A megbeszélés tárgyköre a következő volt: együttműködési lehetőségek és hathatós közösségi támogatás Románia számára a tudomány és a technológia terén, különös tekintettel a környezetvédelemre, az informatikára, a távközlésre, az egészségügyre stb., átmeneti lépésként a társult tagsági státus elnyeréséig. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat mielőbb szeretnénk megkezdeni — hangoztatta az államtitkár. ☆ Constantin Ene külügyi államtitkár vezetésével román küldöttség utazott meghívot minőségben az el nem kötelezett országok accrai (Ghana fővárosa) külügyminiszteri konferenciájára. , Romulus Neagu nagykövet, hazánk genfi állandó ENSZ-megbízottja aláírta a textilkereskedelemre vonatkozó nemzetközi megállapodás érvényét 1992 végéig meghosszabbító jegyzőkönyvet. Románia ugyanis, amelynek kereskedelmében a textília tekintélyes részarányt tesz ki, érdekelt az Uruguay-menet néven ismert, már hoszszabb ideje folyó GATT-tárgyalások egyik legérzékenyebb pontját képező kérdésben. JELENTŐS LÉPÉS A JUGOSZLÁV VÁLSÁG RENDEZÉSÉRE Aláírták a fegyvernyugvási egyezményt (Folytatás az 1. oldalról) ta el az Európai Közösség béketervét, beleértve a megfigyelők kiküldését is, azzal a kikötéssel, hogy azok polgári személyek legyenek. Ugyancsak szombaton este a horvát kormány válságülésén elvetették a hadiállapot formális kihirdetését, de számos döntést hoztak, amelyek lényegében a köztársaság háborús körülményekre való felkészítését célozzák. Az összetűzések ugyanakkor nem szünetelnek Horvátországban. A zágrábi televízió bejelentette, hogy a jugoszláv hadsereg alakulatai által támogatott szerb fegyveresek és a horvát védelmi alakulatok közötti vasárnapi összecsapásoknak horvát részről legkevesebb kilenc halálos áldozata volt. Ugyanakkor folytatódtak a harcok a szövetségi hadsereg és a szerb fegyveresek által körülzárt Vukovár környékén. Franjo Tudjman horvát elnök múlt szombati nyilatkozata szerint a horvátországi harcok során, melyekben a szövetségi hadsereg többek között 1000 páncélossal és 300 harci repülőgéppel vett részt 308 horvát harcos vesztette életét, a harcok színhelyéről elmenekültek száma mintegy 125 ezer. Múlt szombaton lezárták Horvátország valamennyi repülőterét — ezeket a Zágrábin kívül hétfőre ismét megnyitották a légiforgalom számára —, miután egy Zágrábban leszállásra kényszerített ugandai repülőgépben 19 tonna fegyvert és lőszert fedeztek fel. A szállítmányt a kanadai Nemzeti Horvát Alap fizette. Ugyancsak szombaton jugoszláv vadászgépek leszállásra kényszerítették a TAROM román légitársaság egy TU—154 típusú charterjáratát. A gép 20 román útlevéllel rendelkező személyt szállított, s az ellenőrzés után folytathatta útját. A Rompress belgrádi tudósítója szerint a jugoszláv külügyminisztérium Románia belgrádi nagykövetségén keresztül elnézést kért a román hatóságok ,tól a sajnálatos incidensért, s egyben kérte megértésüket az illető övezetben uralkodó különleges helyzetre való tekintettel. Iraki—kuvaiti határincidens A tűzszünet legsúlyosabb megsértése Kuvait ENSZ-nagykövete a múlt héten bejelentette, hogy a kuvaiti hatóságok letartóztattak 45 irakit, akik megpróbáltak behatolni az olajsejkséghez tartozó Babijan-sziget területére. Mivel Irak visszautasította a vádakat, a világszervezet megfigyelőket küldött a térségbe, hogy helyszíni vizsgálatot folytassanak az ügyben. Kuvait hangsúlyozta, hogy az Öböl-háború befejezése óta iraki részről ez volt a tűzszünet legsúlyosabb megsértése. Az ENSZ BT tizenöt tagországa figyelmeztetésben részesítette Irakot, az Egyesült Államok pedig hivatalosan tiltakozott az iraki ENSZ-nagykövetnél a múlt heti incidens miatt — jelentik a hírügynökségek. Genf csak az első lépés volt A moszkvai EBEÉ-találkozón tovább léphetünk a Genfben megkezdett úton és kidolgozhatjuk a módszert arra, hogy a folyamat országai közvetíthessenek az európai etnikai, nemzetiségi viszonyokban — nyilatkozta az MTI washingtoni tudósítójának Max Kampelman nagykövet. A veterán amerikai diplomata vezeti országa küldöttségét a szeptember 10-én Moszkvában a humanitárius, emberjogi kérdésekről nyíló EBEÉ-konferencián. Arra a kérdésre, hogy amerikai vélemény szerint mit tehetaz EBEÉ a kelét- és közép-európai térség nemzetiségi problémái, így — többek között — a romániai magyarság érdekében. Kampelman kifejtette: benyomása szerint már Genfben egyetértés alakult ki abban, hogy szükség van közvetítési mechanizmus kidolgozására. Moszkvában most tovább kell lépni. „Elgondolásaink szerint bármely ország kérhetne közvetítést adott problémák megoldására, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy országok csoportja javasolja egy államnak: úgy látják, megoldandó viszály van, s készek annak elhárításában részt venni. Természetesen minden esetben szükség lenne •a konfliktusban érintett állam hozzájárulására a közvetítésben.“ Bielecki felmentési kérése ellenére MARADT A LENGYEL KORMÁNY A Szejm pénteki ülésén, a költségvetés módosításának vitája során Bielecki lengyel miniszterelnök kérte kormánya felmentését. Bielecki azért szánta rá magát erre a lépésre, mert gyakorlatilag minden parlamenti frakció ellenezte drasztikus takarékossági terveit. Ennek ellenére a lengyel kormány helyén maradt, a Szejm szombati ülésén ugyanis elutasították Bielecki kérését kormánya felmentésére — jelenti az MTI. A PAP értesülése szerint Bielecki elhalasztotta a szeptember első felére esedékes egyesült államokbeli látogatását, de mint mondotta, a halasztásnak nincs köze a kormányválsághoz. "k Egy év után, vasárnaptól kezdve ismét vízum nélkül utazhatnak be Ausztriába a lengyel állampolgárok. A lengyeleket útlevelük három hónapos ausztriai tartózkodásra jogosítja. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • A kubai biztonsági szolgálat összeesküvést leplezett le, amelynek az volt a célja, hogy amerikai támogatással ellenzéki pártokat hozzanak létre a szigetországban — jelentették be Havannában. • 100 millió dollár értékű élelmiszer szállításáról írtak alá a múlt hét végén szándéknyilatkozatot egy magyar vállalkozókat tömörítő konzorcium vezetői és az oroszországi illetékesek Moszkvában. Máris megkezdődött az első,mintegy 20 tonnányi élelmiszer árusítása a szovjet fővárosban. • Katonai és biztonsági kérdésekben a kétoldalú együttműködés szorosabbá tételéről írt alá megállapodást Libanon és Szíria. • Castelgandolfo nyári székhelyén mondott beszédében II. János Pál pápa az európai béke megteremtéséhez való hozzájárulásra szólította fel a katolikusokat. A szentatya aggodalommal szólt a jelenlegi nemzetközi helyzetről mivel még mindig fegyverhez folyamodnak a népek közötti problémák megoldásában. • A Perui Írók és Művészek Nemzeti Egyesülete Mario Vargas Llosa perui írót javasolta az 1991-es irodalmi Nobel-díjra. A svéd akadémiának tett javaslat az író világhírnevére, életművének óriási jelentőségére hivatkozik. • Hat Hollandiában élő kínai fiataléhségsztrájkot kezdett a hágai kínai nagykövetség előtt szolidaritást vállalva a Pekingben bebörtönzött Vang Csuntaóval és Cseh Ciminnel, a pekingi tavasz két részvevőjével, akik ugyancsak éhségsztrájkot kezdtek, tiltakozásul börtönviszonyaik miatt. A hágai tüntetők abban reménykednek, hogy a kínai nagykövetség képviselői csütörtökig fogadják őket. • 18 év németországi és franciaországi száműzetés után visszaérkezett hazájába Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára — jelenti az AFP. A 69 éves Altamirano 1973-ban a katonai államcsíny után titokban hagyta el az országot. Kézre kerítéséért annak idején Pinochet tábornok 10 000 dollár jutalmat ígért. • A rotáció elvének megfelelően szeptember 1-jétől a Biztonsági Tanács ügyvezető elnöke egy hónapig Jean-Bernard Merimée, Franciaország képviselője. • Németország felkérte az Egyesült Államokat és öt más nyugati szövetséges hatalmat, hogy vizsgálják felül a második világháború óta német területen állomásozó csapataik helyzetét szabályozó36 éves szerződést. JOGOS AGGODALOM Robert M. May angol biológus szerint 2000-ig egymillió faj tűnik el végképp a Föld színéről, s a következő 50—100 évben a jelenleg élő állatfajok fele kipusztul. A folyamat elképesztő arányban gyorsult fel: egy évezreddel ezelőtt 55 évenként halt ki egy-egy állatfaj, száz évvel ezelőtt már évente egy, jelenleg pedig mindennap egy. A trópusi őserdők felégetése következtében évente 4000—6000 fajjal csökken az állatvilág, tízezerszer nagyobb mértékben, mint hajdan a természetes kiválasztódással. Igaz, a létező fajok száma erősen vitatott kérdés a biológusok körében,, vannak akik harmincmilliót vagy még többet feltételeznek (a tudományosan leírt fajok száma azonban csak körülbelül 1,4 millióra tehető). Mindenesetre joggal aggódnak a „biológiai sokféleség“ vészes elszegényedése miatt, aminek következményei beláthatatlanok. Az ENSZ Környezetvédelmi Világszervezet (UNEP) ez ügyben már évek óta igyekszik nemzetközi összefogást létrehozni, és konvenciót dolgoz ki a még létező fajok védelmére. Július elején Madridban 76 ország képviselőinek részvételével folyt tanácskozás erről, szeptemberben Nairobiban, novemberben pedig Genfben ülnek össze az egyezmény részleteinek megvitatására, s a tervezetet a jövő év júniusában Rio de Janeiróban rendezendő világkonferencia elé kívánják terjeszteni.