Romániai Magyar Szó, 1992. április (4. évfolyam, 694-718. szám)
1992-04-01 / 694. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL A fogadást elvesztettük Megígértük, hogy megszemlézzük a román lapokat Tőkés László bukaresti sajtóértekezlete után. Jóslásokba is bocsátkoztunk, hogy mindazok, akik korábban tücsköt-bogarat összehordtak Tőkés László ellen, és a sajtóértekezleten aránylag illedelmesen viselkedtek, majd jól kidühöngik magukat kétszemközt a kéziratpapírral. Az eddigi „szabad“ szerkesztési gyakorlat ismeretében fogadni is mertünk (persze, bármilyen tét nélkül). Nos, becsületesen beismerjük: a fogadást elvesztettük. Elhallásokból fakadó apróbb elírásoktól eltekintve, nincs miért felhördülnünk. A Románia libera szerint Tőkés László „lehetségesnek tartja bekapcsolódását az elnökválasztási menetbe, ha az RMDSZ rendkívüli májusi kongresszusa így dönt". Ilyesmi nem hangzott el. Egyébként a lap munkatársa a tömör beszámolóban a lényegre tapint, kiemeli a püspök úr párbeszédre való törekvését. Az Adevarul két alkalommal is beszámol a sajtóértekezletről, a beharangozóban és az alig hosszabb tudósításban egyaránt a zárójelekkel igyekszik a legtöbbet mondani, illetve sugallni. „Tőkés László püspök úr tegnap találkozott a bukaresti sajtóval (amelyre az utóbbi időben elég ritkán kerít sort).“ Melyik az az utóbbi idő? Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy ez az első bukaresti sajtóértekezlete... Csakhogy az Adevarul munkatársa ezt nem hallhatta, mert késve érkezett. Továbbá: „. ..A püspök urat két parlamenti tag asszisztálta (és időnként segítette a megfelelő román kifejezések megtalálásában).“ „Erdély népe, mondotta a püspök úr, (talán lakossága)“. Hogy oda ne rohanjunk! Ilyenszerű csipkelődésekkel Mircea Snegur minden mondatát meg lehetne tűzdelni, nem beszélve sokkal közelebb álló személyiségek nyilatkozatairól. Meglepően alapos a Tineretul liber beszámolója, csupán egyetlen helyen kaptuk fel a fejünket: Tőkés László saját titkosszolgálatára céloz, amelynek segítségével elcsípte az amszterdami román nagykövet bizalmas levelét. De mivel ebben az országban minden valamirevaló személyiségnek állítólag saját SRI-je van, eme újságírói fantáziáláson ne lepődjünk meg túlságosan. A Curierul nationalban pedig még ennyi mellébeszélés sincs, a sajtóértekezletről szóló beszámoló oly tárgyilagos, mintha külföldi sajtóügynökségnek íródott volna. Valaki azért csak befutott a csőbe. A kis Renone Neagoe, a katonai tévéshow őrnagya, vagy őrmestere — nem ismerjük még az új rangjelzéseket, a tévések szerint régen „ezredes“ volt — a sajtóértekezletet követő napon akarta Tőkés Lászlót otthonában zaklatni. Az ezzel kapcsolatos riport több szempontból épületesre sikeredett. Hosszasan mutatták a püspöki lakot, a környéket, mintegy jelezve, hogy itt lakik, itt aztán megtalálható. Kis naiv ez a Benone! Azt hiszi, ezzel szolgálatot tett valakinek? Hiszen azok nem ilyen véletlenszerűen szerzik be információikat! Meg aztán mutatták a bezárt ajtót, amely a tévéstáb számára nem nyílott ki. A szándék nyilvánvaló: Tőkés László bezárkózását akarták szemléltetni, és így megismételték Emanuel Valeriu ripacskodását a Szabad Európa rádió kapuja előtt 1990 elején. Emlékszünk? őt sem akarták beengedni. Merthogy ismerték. Aművelt világban dívik egy ilyen szokás: kellemetlen személyekkel nem rontják el a napjukat az emberek. Amúgy is van elég zűr az életben. Nyugaton azért találták ki a kaputelefont, újabban a kapuvideót. Vajon az 1990-es kapujelenetben ki veszített a népszerűségéből? A Szabad Európát a mai napig nem váltották le. Nem beszélve arról, hogy még hallgatják is... NTS ARPAD Napról lapra A szerkezet A törvény úgy szól, hogy a (választott) polgármestereknek minden lényeges határozatát a (kormány által kinevezett) prefektusnak kell jóváhagynia. A dolog kísértetiesen hasonlít a Karinthy Frigyes által feltalált ébresztőóra-elzárószerkezethez: abban a pillanatban, amidőn a kis kalapács megindul, hogy megüsse a csengőt, egy önműködő kar visszahúzza. Egyszerű. SZÁSZ JÁNOS • Földünk már lennek és a belé vetendő milliók?! • A nacionalista jelszavak a forrófejű választóknak kellenek • Lopják az erdőt — nézzünk az okok mögé • Ha a kormányból, akkor a pártból is, mert vagy torkig van valaki, vagy nincs • Teher-es mennyiben többségben lenni? • Tűzbiztos kapukba botlott diverzió NYAKUNKON A GYŐZELEM • Magyari Lajos a választásokról és a helyi autonómia kilátásairól — Megyénkben és a Székelyföldön megnyertük a választásokat, s úgy vélem, ez annak is köszönhető, hogy a lakosság zömét kitevő magyarság végre valódi arányszámának megfelelő súlyra akart szert tenni a helyi ügyek intézésében. Az utóbbi háromnegyed évszázadban több alkalommal is ama elfogadhatatlan előfeltevésre alapozták itt a közigazgatást, hogy az országrész magyar többsége a történelem afféle tévedésének tekintendő, amit sürgősen korrigálni kell, amolyan átmeneti jelenség tehát. E felfogástól egyenes út vezetett a nemzetiségi diszkriminációhoz. Érthető hát a nagyfokú összefogás, amit a helyhatósági választásokon tapasztalhattunk. De elhangzott olyan vélemény is, hogy a magyarság „túlgyőzte“ volna magát ezúttal. Hogyan értékeled a választások eredményeit, MAGYARI LAJOS, és vajon mire megyünk velük? — Az itteni eredményeket kissé távolabbról kell tekinteni, bizonyos rálátás szükséges, ehhez számba kell vennünk az erdélyi választási eredeményeket is. Ha így tekintjük a megszületett arányokat, akkor egyáltalán nem beszélhetünk semmilyen ,„túlgyőzésről, semmilyen mértéktelen sikerről. Ellenkezőleg, erdélyi viszonylatban az RMDSZ-eredmények, de nyugodtan beszélhetünk a konvenció eredményeiről is, a lehetőségek alatt maradtak. Itt gondolok arra, hogy a szórványmagyarság nem kapott megfelelő képviseletet, a tanácsok szintjén még igen, de polgármesteri szinten már kevésbé. Másrészt pedig a Konvenció Észak-Erdélyben nagyon fontos pozíciókat veszített el, holott a magyarság egyöntetű támogatását élvezte. Utólag elemezgetve e számadatokat, prognózisaink ellenére az bizonyosodott be, hogy a Konvenció végül is nem tartotta tiszteletben a szövetséget. Mert amikor az RMDSZ- jelölt kellett volna megkapja a polgármesteri tisztséget, akkor a Konvenció képviselői vagy semlegesek maradtak, vagy éppen korábbi politikai ellenfeleik mellett voksoltak. Ez az erdélyi helyzet. Ezen belül nyilván a székelyföldi magyarság fordított eredményt produkált, amint lehetett, jószerével megnyert. V.?, egy természetes és nagyon-nagyon régi gótra tudatból fakad, abból a középkor tényből, hogy itt végül is mindig egy önkormányzati forma uralkodott, ez a nemzeti testrész mindig maga igazgatta a saját sorsát, bár abban tökéletesen igazad van, hogy erre az elmúlt hetven esztendő során nemigen nyílott lehetősége, hiszen az idős emberek elmesélik — korábban nagyon bizalmas körökben, most egyre nyíltabban —, hogy csupán háromszéki viszonylatban miként uralkodtak, vezettek olyan emberek, akiknek ehhez a néphez soha semmi közük nem volt. Közmondásos például, ha jól emlékszem a nevére, egy Bidu nevű prefektusnak az „áldásos“ ténykedése, aki cimboráival együtt mindent megtett, hogy a háromszéki székelységnek az életlehetőségeit szétzilálja, tönkretegye. Érdekes módon ezek a tények mintegy énekbe épült örökségként hagyományozódnak egyik nemzedékről a másikra. Az ilyen Bidu-félékből bizonyosan elege volt a székelységnek. És még inkább elege volt — ez érdekes dolog — a Bidukon is túltevő janicsár vezetőkből. Akik olyan szorgalmasan végezték el a hatalom által adott feladatokat, hogy a vezetői jelenlétük még megalázóbb volt. Bár magyar nevet viseltek, többé-kevésbé beszélték is a magyar nyelvet, egy dologban azonban semmiképp sem voltak magyarok: hiányzott a történelmi-kulturális tudatuk, és hiányzott a természetes kötődés a magyar néphez, a magyar nemzet lelkiségéhez. Mindezek a tények természetesen befolyásolják e viszonylag szabad, és talán azt is elmondhatjuk, hogy a legújabbkori idők legtisztességesebb választása eredményeit. Lehet vitatkozni azon, hogy jó-e, ha etnikai alapon polarizálódik egy társadalom, de azt hiszem, egy soknemzetiségű területen ez az etnikai szétválás féligmeddig természetes is. A romániai társadalom és ennek különösen az erdélyi része, mely bár demokratikusabb hagyományokkal rendelkezik, mint a többi országrész, a mesterségesen szított etnikai feszültség folytán nem a politikai opciót részesíti előnyben, hanem önfenntartási ösztönből az etnikai szempontot. Lehet, hogy ötven vagy hatvan év múlva nem így lesz — legalább ennyinek el kell telnie szerintem, míg igazi demokratikus jégkor alakul ki és az emberek politikai érettsége eléri azt a szintet, hogy kimondottan bizonyos politikai meggondolások alapján döntsenek. Míg egy nemzeti kisebbségnek az önvédelmi reflexéről van szó, addig feltétlenül a saját fajtájából való vezetőket fogja előnyben részesíteni, hiszen azok nagy vonalakban azokat a törekvéseket testesítik meg, mint a választók tömegének a nagy többsége. E szempontból egyáltalán nem győztük túl magunkat Székelyföldön sem. Kialakultak az immár etnikailag elfogadható arányok, legalábbis ami a tanácsokat illeti. Ugyanakkor bebizonyosodott, az, hogy a magyar többségű helységekben a választópolgárok igénylik a legfőbb vezetőnek a személyi kötődését is, tehát a székely községekben, sőt, városokban is mind magyar polgármestert választottak. Ez mind nagyon szép alapvetésnek, sokszor le is írják, hogy ez a demokrácia első nagy lépése. Tehát a helyhatósági választások ebben a nagy átalakulásban az első döntő lépést jelentik a politikai pluralizmus kialakulásához ebben az országban. Marad egy óriási kérdőjel —, és e kérdőjel bár még a levegőben van, mint egy ismeretlen üstököst vagy egy frissen felfedezett bolygót, úgy tekintjük —, ez az állami adminisztráció párhuzamos megléte az önkormányzat mellett. Az „önkormányzatot“ egyelőre csak idézőjelben használom, az állami adminisztráció megléte pedig biztos. Éppen a prefektúra intézményéről van szó, mely érzésem szerint (bár csalódnék) ugyancsak az etatizmust, a központosítást fogja szolgálni, hiszen a helyhatósági törvény szerint a prefektusnak, a megye állami vezetőjének olyan hatáskört biztosítanak, amely messze fölülmúlja mind a lehetőségekben, mind a döntéshozatalban a megyei tanácsot. Ha egy prefektus leválhat, kinevezhet, megvétózhat, döntő- Kérdezett: B. KOVÁCS ANDRÁS (Folytatása a 3. oldalon) KABARÉ A SZENÁTUSBAN VÁLÁS, FRONTOS MÓDRA Hétfőn, már a kezdet kezdetén érezni lehetett, hogy leszámolásra készül a Front mindkét szárnya. Alexandra Bârladeanu adta meg az alaphangot, aki az NMF liderjének, Petre Románnak az interjújából kiragadott egy kitételt, éspedig azt, hogy „ha a Parlament húzza vagy halasztja a választási törvény efogadását, akkor az Alkotmányban akad olyan cikkely, amely megengedi a két Ház feloszlatását.“ Saját bevallása szerint az agg politikus megijedt, elő is kapta az Alkotmányt de abban nem talált csak egy olyan tételt, mely szerint feloszlatható a Parlament. Éspedig akkor, ha hatvan napon belül, többszöri kérésre sem hagyja jóvá a kormányt. „Nem kérhetjük egy ex-kormányfőtől hogy ismerje az Alkotmányt“ — jegyezte meg ironikusan a Szenátus elnöke —, „de elvárhatjuk azt a miniszterelnöki tisztségre pályázótól, hogy tudja mit beszél.“ A felsőház időközben jóváhagyta az I. V. Sandulescu helyére a liberálisok által javasolt Maria Sanda Tatarescu-Negropontes asszony szenátusi kinevezését, a frissen megválasztott craiovai (frontos) polgármester, Dan Nicolae helyébe a listán következő Ion Radácsná úr ülhetett. Később a társadalombiztosítási törvény néhány módosításáról tárgyaltak a honatyák, többek között arról, hogy milyen alapokból pénzelhetik a nyugdíjakat, az orvosi ellátást. Többen felszólaltak az ellen, hogy ezt a gazdasági egységek nyakába akasszák, nem nyerte el a honatyák elismerését az sem, hogy a betegszabadság első napját ne fizessék munkaviszonyban lévőknek. Ami a munkálatok szünet utáni újrakezdésekor történt, az kimeríti a kabaré fogalmát. Egymás után léptek a mikrofonhoz a frontos szenátorok, hogy bejelentsék: többé nem frontosok. Vasile Vacaru, miután lemondott az IMF szenátusi síderségéről, újságíróknak kijelentette: továbbra is Front-tag marad. A kevéssel utána felszólaló Ionel Aichimoaie, miután lehordta a Frontból kiválókat, s cirkusznak nevezte az egész gyűlést — érdekes, most senkinek sem tűnt úgy hogy valaki megsértette a Parlament intézményét! — Vacaru urat tisztán és világosan leimpotensezte. Ha a Szenátus titkára állítja ezt, biztosan tud valamit. Persze, nem csak Vacaru, hanem Emanoil Cernescu is a frontvezér ellen beszélt. Valamiféle „Nemzeti Újjászületési Frontról“ is szólt, meg a román nemzet olyanok általi szétrobbantásáról, akiknek semmiféle genetikai azonossága nincs az övével. Bizonyosan Roman úr eredetére akart ekképpen utalni, ám e szöveg igencsak furcsán hatott a parlamentben. Hogy a kopasz, vékonydongájú, s gondolataiban is eléggé korlátolt Cernescu úr genetikailag a románságot képviselné, azt nem tudom, de azt igen, hogy a második világháború előtt II. Károly által létrehozott Nemzeti Újjászületési Front diktatúrát hozott. Tehát jobb lenne, ha Cernescu úr valami mást találna ki, mert a totalitarista rendszerekből már elegünk van. Kivált a Frontból Oliviu Gherman, Diodor Nicoara, Gheorghe Damian és Gheorghe Dumitrascu is. Ki független lett, ki valamitől függő. Hogy mitől, azt néhány órára tudtuk meg, hiszen a Meridian Clubban gyűltek össze a Frontot otthagyó honatyák, ahol Petre Ninosu és Gheorghe Angelescu vezényletével megalakítottak egy kezdeményező bizottságot, amely egy új párt létrehozását javasolja. A párt nem végleges neve: Nemzeti Megmentési Front — december 22. ROMÁN GYŐZŐ MEGVAN A HUNYAD MEGYEI TANÁCS (üzenetrögzítőn) — Front többségű megyei tanácsot választottak Hunyad megyében. Március 29-én Déván a 886 helyi tanácsos, egyben elektor közül a szavazáson részt vevő 705 megválasztotta a megyei tanács mind a 45 tagját, amennyit a helyi közigazgatás törvénye a lakosság száma szerint eleve megszabott. • A tanácsosi helyek megoszlása: NMF (23 hely); DK (10), amelynek listáján bekerül a megyei tanácsba .Eőry László megyei RMDSZ-elnök és Fekete Zsolt megyei RMDSZ-alelnök, a petrozsényi szervezet vezetője; Demokratikus Agrárpárt (4), a környezetvédő mozgalom (2), a Republikánus Párt, Rocsosok soraiból mánia Maré Párt és a Román Újjászületés rasztja majd a tanács és Függetlenség Pártja (1—1). 3 független jelöltnek is sikerült bejutni a megyei tanácsba. A legkevesebb szavazattal, 9-cel Farkas Ladislau vajdahunyadi jogász dicsekedhet. Nem tudni miért, nagyon sok helyi tanácsos nem jelent meg a szavazáson, mint ahogy az is mond valamit, hogy a megjelentek közül négyen is több pártlistára szavaztak, több négyzetbe pecsételtek be, amiért szavazatukat érvénytelenítették. A Frontlistán elsőnek indított Costel Alic mérnök, Hunyad megye prefektusa is megyei tanácsosi helyet szerzett s ezzel összeférhetetlenné vált eddigi tisztségére. • E közvetett választástól számított 20 napon belül sor kerül a megyei tanács alakuló és igazoló ülésére, amely a tanúegyszerű többséggel váelnökét, alelnökeit és az 5—7 tagú állandó küldöttséget. (Deák Levente) VAN MÁR ZILAHI RÁDIÓ ÉS TÉVÉ (Telefaxon) — A Salatul Orizont kedd reggeli száma értesíti olvasóit, hogy szerdától műsort sugároz a zilahi rádió és televízió. Bevallom, megkéstem az eseménybeszámolóval, ám ezt azzal igyekszem jóvá tenni, hogy a helyi adó műsorszámaiból tallózok: lesz riport a román küldöttség Strasburgban tett látogatásáról, ankét készül Hogyan beszélünk témával, az RMSZ közreműködésével. Bár a stúdió fenntartja a műsorváltoztatás jogát, röpke magyar nyelvű műsorra is sor kerül, főszerepben Petre Románnal. A műsort összeállítja Radu Ceontea. (Fejér László) 9 Új sorozat 1992. április 1., szerda 4 oldal 1. kerület ára 10 lej ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ: 79776 Bucuresti, 33 694. szám Piata Presei Libere 1., sector 1, ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33, Szabad Sajtó tér 1., Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 • Telefax: 18 15 62 Postacím: Redactia KEDVES OLSÓK, FIGYELEM! Nem áprilisi tréfa! Kérje a postától, ne szórja el, őrizze meg és gyűjtse az RMSZ- előfizetési nyugtákat, mert ISMÉT VAN MIRE PÁLYÁZNI! A kolozsvári sorshúzás sikerén felbuzdulva, a bukaresti Est-Europa Center Kft igazgatója, Czakó László azzal az ajánlattal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy ismételjük meg (folytassuk?) a leghűségesebb olvasóinknak kiírt versengést. Cége nevében máris adományozott erre a célra egy újabb SZÍNES TÉVÉ-KÉSZÜLÉKET. Indíthatjuk tehát a második vetélkedőt,olvasóink pedig ISMÉT PÁLYÁZHATNAK, ismét kipróbálhatják szerencséjüket. Egyetlen feltétellel: ha 1992. szeptember 30-ig beküldik legalább hat egymást követő hónapra szóló RMSZ-előfizetési bizonylatukat (érvényesek a havi, negyedévi és féléves előfizetési nyugták is). A sorsoláson tehát eddigi hűséges olvasóink mellett részt vehetnek azok is, akik csak MOST kapcsolódnak be az RMSZ előfizetőinek táborába! Reméljük, szponzoraink jóvoltából az Est-Europa Center Kft ajándéka nem árválkodik majd magában, a díjak száma szaporodni fog, összértékük pedig jóval meghaladja majd a Kolozsváron kisorsolt tárgyakét. Versenyre fel! Sok szerencsét! Ne feledje: májusra, a következő hónapokra már mától elő lehet fizetni a Romániai Magyar Szóra. Ha ezt elszalasztja, egy biztos esélytől esik el. Ha nem hiszi, kérdezze meg a székelykeresztúri Szávuly Ágnest, a tekerőpataki Bálint Csabát (egy-egy színnes tévé újdonsült tulajdonosát), vagy a többi nyertest, vagy akár a kolozsvári sorshúzás „veszteseit" is, akik azzal vigasztalhatják magukat: a lap hasábjairól naponta tájékozódhatnak az ország és a nagyvilág dolgairól. RMSZ Kisinyov érvényt akar szerezni az elnöki rendeletnek A transznisztriai konfliktus rendezésének lehetőségeiről szándékozott tanácskozni tegnap Kisinyovban Moldova Köztársaság, Oroszország, Ukrajna és Románia külügyminisztere. A négy külügyminiszter már találkozott az ügyben múlt héten, Helsinkiben, az EBEÉ-találkozó alkalmából. A Moldova elnökéhez közelálló körökből a Moldova-Pres tudósítója úgy értesült, hogy amennyiben a kisinyovi találkozón nem érnek el kedvező eredményt, Ukrajna kész nemzetközi találkozót kezdeményezni Transznisztria problémájában, s a találkozó céljaira felajánlja területét. Hétfőn ülést tartott Kisinyovban Moldova Köztársaság Legfelsőbb Biztonsági Tanácsa, és elemezte a rendkívüli állapot kihirdetése nyomán kialakult helyzetet, és megszabta a kormány azonnali és távlati teendőit — jelentette a Moldova-Pres. Moldova Köztársaság főügyésze üzenetben szólította fel Igor Szmirnovot az önhatalmúlag kikiáltott Dnyeszterentúli Köztársaság elnökét: azonnal vesse alá magát a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendelet előírásainak. Ez az egyedüli esély arra, hogy elkerüljük a vérontást és véget vessünk a politikai kalandnak — mondotta. Az üzenet ellenére a tyiraszpoli úgynevezett parlament rendkívüli ülésszakra ült össze hétfőn, és fegyveres ellenállásra szólította a lakosságot. Ezzel szemben Igor Szmirnov a tűzszüneti megállapodás tiszteletben tartását kérte, és semleges megfigyelők kiküldését javasolta a harcok beszüntésének ellenőrzése végett. Moldova kormányát azzal vádolta, hogy (Folytatása a 2. oldalon) Amerikai gazdasági küldöttség Bukarestben Küldöttség élén körülbelül háromhetes látogatást tesz hazánkban David Marrill, az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége európai ügyvezető igazgatójának helyettese. Az amerikai vendégeket fogadta Theodor Stolojan miniszterelnök. Ez alkalommal a hazánknak nyújtandó amerikai támogatás részleteit tanácskozták meg, konkrét problémákat azzal kapcsolatosan, mennyiben járulhat hozzá az USA a román mezőgazdaság fejlesztéséhez. A kormányfő röviden összefoglalta az ágazat időszerű problémáit: a birtokba helyezés meggyorsítása, az új és a régi struktúrák közötti szintkülönbségek megszüntetése az átmeneti nehézségek kezelésének módja. (Rompres) FÖLÖSLEGES KOCKÁZAT mással próbálkozni, hiszen a képviselt CÉGEK HÍRNEVE és a kínált TERMÉKEK MINŐSÉGE, a pontos leszámolS is « sokrétű szolgáltatás folytán az '. , ^ ESTICO kft * if’ t *• y * f. • »« 'KRIC-t biztos megoldásokat indid partner az ön számára is. EStCO ifj. Brassó, Színház,tér 2 tel 921/19563/19052 fax 921/50264, 0x 61370 esteo*. KÍNÁLATUNK: számítástechnikai felszerelés, irodatechnika, elektronikus kérdés elendrzd készülékek, másológépek, telefaxok, írógépek, fogyóeszközök, szoftver, valamennyi RANK XEROX, TEKTRONIX, SANTA CRUZ OPERATION, STEINER COMPUTER/KNOWLEDGE CARDEN, EPSON cégek termékei: - szofter termékek, informatikai alkalmazások számítógépes műszaki szerkesztés és sokszorosítás; - import/export szolgáltatás; - beruházás finanszírozási és/vagy vállalkozási megoldások +# (182)