Romániai Magyar Szó, 1992. április (4. évfolyam, 694-718. szám)

1992-04-01 / 694. szám

ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL A fogadást elvesztettük M­egígértük, hogy megszemlézzük a román lapokat Tőkés László bukaresti sajtóértekezlete után. Jóslásokba is bocsátkoztunk, hogy mind­azok, akik korábban tücsköt-bogarat összehordtak Tőkés László ellen, és a sajtóértekezleten aránylag illedelmesen viselkedtek, majd jól kidühöngik magu­kat kétszemközt a kéziratpapírral. Az eddigi „szabad“ szerkesztési gyakorlat ismeretében fogadni is mertünk (persze, bármilyen tét nélkül). Nos, becsületesen beismerjük: a fogadást elvesztettük. Elhallásokból fakadó apróbb elírá­soktól eltekintve, nincs miért felhör­dülnünk. A Románia libera szerint Tő­kés László „lehetségesnek tartja bekap­csolódását az elnökválasztási menetbe, ha az RMDSZ rendkívüli májusi kong­resszusa így dönt". Ilyesmi nem hang­zott el. Egyébként a lap munkatársa a tömör beszámolóban a lényegre tapint, kiemeli a püspök úr párbeszédre való törekvését. Az Adevarul két alkalom­mal is beszámol a sajtóértekezletről, a beharangozóban és az alig hosszabb tu­dósításban egyaránt a zárójelekkel igyekszik a legtöbbet mondani, illetve sugallni. „Tőkés László püspök úr teg­nap találkozott a bukaresti sajtóval (amelyre az utóbbi időben elég ritkán kerít sort).“ Melyik az az utóbbi idő? Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy ez az első bukaresti sajtóértekezlete... Csakhogy az Adevarul munkatársa ezt nem hallhatta, mert késve érkezett. To­vábbá: „. ..A püspök urat két parla­menti tag asszisztálta (és időnként se­gítette a megfelelő román kifejezések megtalálásában).“ „Erdély népe, mon­dotta a püspök úr, (talán lakossága)“. Hogy oda ne rohanjunk! Ilyenszerű csipkelődésekkel Mircea Snegur min­den mondatát meg lehetne tűzdelni, nem beszélve sokkal közelebb álló sze­mélyiségek nyilatkozatairól. Meglepően alapos a Tineretul liber beszámolója, csupán egyetlen helyen kaptuk fel a fejünket: Tőkés László saját titkosszol­gálatára céloz, amelynek segítségével elcsípte az amszterdami román nagy­követ bizalmas levelét. De mivel ebben az országban minden valamirevaló sze­mélyiségnek állítólag saját SRI-je van, eme újságírói fantáziáláson ne lepőd­jünk meg túlságosan. A Curierul na­­tionalban pedig még ennyi mellébeszé­lés sincs, a sajtóértekezletről szóló be­számoló oly tárgyilagos, mintha külföl­di sajtóügynökségnek íródott volna. Valaki azért csak befutott a csőbe. A kis Renone Neagoe, a katonai tévé­­show őrnagya, vagy őrmestere — nem ismerjük még az új rangjelzéseket, a tévések szerint régen „ezredes“ volt — a sajtóértekezletet követő napon akar­ta Tőkés Lászlót otthonában zaklatni. Az ezzel kapcsolatos riport több szem­pontból épületesre sikeredett. Hossza­san mutatták a püspöki lakot, a környé­ket, mintegy jelezve, hogy itt lakik, itt aztán megtalálható. Kis naiv ez a Be­none! Azt hiszi, ezzel szolgálatot tett valakinek? Hiszen azok nem ilyen vélet­lenszerűen szerzik be információikat! Meg aztán mutatták a bezárt ajtót, a­­mely a tévé­stáb számára nem nyílott ki. A szándék nyilvánvaló: Tőkés László bezárkózását akarták szemléltetni, és így megismételték Emanuel Valeriu ri­­pacskodását a Szabad Európa rádió ka­puja előtt 1990 elején. Emlékszünk? őt sem akarták beengedni. Merthogy is­merték. A­­művelt világban dívik egy ilyen szokás: kellemetlen személyekkel nem rontják el a napjukat az emberek. Amúgy is van elég zűr az életben. Nyu­gaton azért találták ki a kaputelefont, újabban a kapuvideót. Vajon az 1990-es kapujelenetben ki veszített a népszerűségéből? A Szabad Európát a mai napig nem váltották le. Nem beszélve arról, hogy még hallgat­ják is... N­TS ARP­AD Napról lapra A szerkezet A törvény úgy szól, hogy a (válasz­tott) polgármestereknek minden lé­nyeges határozatát a (kormány által kinevezett) prefektusnak kell jóvá­hagynia. A dolog kísértetiesen hasonlít a Ka­rinthy Frigyes által feltalált ébresztő­óra-elzárószerkezethez: abban a pil­lanatban, amidőn a kis kalapács meg­indul, hogy megüsse a csengőt, egy ön­működő kar visszahúzza. Egyszerű. SZÁSZ JÁNOS • Földünk már lenne­k és a belé vetendő milliók?! • A nacionalista jelszavak a forrófejű választóknak kellenek • Lopják az erdőt — nézzünk az okok mögé • Ha a kormányból, akkor a pártból is, mert vagy torkig van valaki, vagy nincs • Teher-e­s mennyiben többség­ben lenni? • Tűzbiztos kapukba botlott diverzió NYAKUNKON A GYŐZELEM • Magyari Lajos a választásokról és a helyi autonómia kilátásairól­­ — Megyénkben és a Székelyföldön megnyertük a választásokat, s úgy vélem, ez annak is köszönhető, hogy a lakosság zömét kitevő magyarság végre valódi arányszámának megfelelő súlyra akart szert tenni a helyi ügyek intézésében. Az utóbbi háromnegyed évszázadban több al­kalommal is ama elfogadhatatlan előfelte­­vésre alapozták itt a közigazgatást, hogy az országrész magyar többsége a történe­lem afféle tévedésének tekintendő, amit sürgősen korrigálni kell, amolyan átmene­ti jelenség tehát. E felfogástól egyenes út vezetett a nemzetiségi diszkriminációhoz. Érthető hát a nagyfokú összefogás, amit a helyhatósági választásokon tapasztalhat­tunk. De elhangzott olyan vélemény is, hogy a magyarság „túlgyőzte“ volna ma­gát ezúttal. Hogyan értékeled a választá­sok eredményeit, MAGYARI LAJOS, és vajon mire megyünk velük? — Az itteni eredményeket kissé távo­labbról kell tekinteni, bizonyos rálátás szükséges, ehhez számba kell vennünk az erdélyi választási eredeményeket is. Ha így tekintjük a megszületett arányo­kat, akkor egyáltalán nem beszélhetünk semmilyen ,„túlgyőzésről­, semmilyen mértéktelen sikerről. Ellenkezőleg, erdélyi viszonylatban az RMDSZ-eredmények, de nyugodtan beszélhetünk a konvenció e­­redményeiről is, a lehetőségek alatt ma­radtak. Itt gondolok arra, hogy a szór­vány­magyarság nem kapott megfelelő képviseletet, a tanácsok szintjén még igen, de polgármesteri szinten már ke­vésbé. Másrészt pedig a Konvenció Észak-Erdélyben nagyon fontos pozíció­kat veszített el, holott a magyarság egy­öntetű támogatását élvezte. Utólag ele­mezgetve e számadatokat, prognózisaink ellenére az bizonyosodott be, hogy a Kon­venció végül is nem tartotta tiszteletben a szövetséget. Mert amikor az RMDSZ- jelölt kellett volna megkapja a polgár­­mesteri tisztséget, akkor a Konvenció képviselői vagy semlegesek maradtak, vagy éppen korábbi politikai ellenfeleik mellett voksoltak. Ez az erdélyi helyzet. Ezen belül nyilván a székelyföldi magyar­­ság fordított eredményt produkált, amint lehetett, jószerével megnyert. V.?, egy ter­mészetes és nagyon-nagyon régi g­­ót­ra tudatból fakad, abból a középkor tényből, hogy itt végül is mindig egy ön­­kormányzati forma uralkodott, ez a nem­zeti testrész mindig maga igazgatta a sa­ját sorsát, bár abban tökéletesen igazad van, hogy erre az elmúlt hetven eszten­dő során nemigen nyílott lehetősége, hi­szen az idős emberek elmesélik — koráb­ban nagyon bizalmas körökben, most egyre nyíltabban —, hogy csupán három­széki viszonylatban miként uralkodtak, vezettek olyan emberek, akiknek ehhez a néphez soha semmi közük nem volt. Köz­mondásos például, ha jól emlékszem a nevére, egy Bidu nevű prefektusnak az „áldásos“ ténykedése, aki cimboráival e­­gyütt mindent megtett, hogy a háromszéki székelységnek az életlehetőségeit szétzi­lálja, tönkretegye. Érdekes módon ezek a tények mintegy énekbe épült örökség­ként hagyományozódnak egyik nemze­dékről a másikra. Az ilyen Bidu-félékből bizonyosan elege volt a székelységnek. És még inkább elege volt — ez érdekes dolog — a Bidukon is túltevő janicsár vezetőkből. Akik olyan szorgalmasan vé­gezték el a hatalom által adott feladato­kat, hogy a vezetői jelenlétük még meg­­alázóbb volt. Bár magyar nevet viseltek, többé-kevésbé beszélték is a magyar nyelvet, egy dologban azonban semmi­képp sem voltak magyarok: hiányzott a történelmi-kulturális tudatuk, és hiány­zott a természetes kötődés a magyar nép­hez, a magyar nemzet lelkiségéhez. Mindezek a tények természetesen befolyá­solják e viszonylag szabad, és talán azt is elmondhatjuk, hogy a legújabbkori idők legtisztességesebb választása eredményeit. Lehet vitatkozni azon, hogy jó-e, ha etnikai alapon polarizálódik egy társada­lom, de azt hiszem, egy soknemzetiségű területen ez az etnikai szétválás féli­g­­meddig természetes is. A romániai tár­sadalom és ennek különösen az erdélyi része, mely bár demokratikusabb hagyo­mányokkal rendelkezik, mint a többi or­szágrész, a mesterségesen szított etnikai feszültség folytán nem a politikai opciót részesíti előnyben, hanem önfenntartási ösztönből az etnikai szempontot. Lehet, hogy ötven vagy hatvan év múlva nem így lesz — legalább ennyinek el kell tel­nie szerintem, míg igazi demokratikus jégkor alakul ki és az emberek politikai érettsége eléri azt a szintet, hogy kimon­dottan bizonyos politikai meggondolá­sok alapján döntsenek. Míg egy nemzeti kisebbségnek az önvédelmi reflexéről van szó, addig feltétlenül a saját fajtájából való vezetőket fogja e­­lőnyben részesíteni, hiszen azok nagy vo­nalakban azokat a törekvéseket testesítik meg, mint a választók tömegének a nagy többsége. E szempontból egyáltalán nem győztük túl magunkat Székelyföldön sem. Kialakultak az immár etnikailag elfo­gadható arányok, legalábbis ami a taná­csokat illeti. Ugyanakkor bebizonyosodott, az, hogy a magyar többségű helységekben a választópolgárok igénylik a legfőbb ve­zetőnek a személyi kötődését is, tehát a székely községekben, sőt, városokban is mind magyar polgármestert választottak. Ez mind nagyon szép alapvetésnek, sokszor le is írják, hogy ez a demokrácia első nagy lépése. Tehát a helyhatósági választások ebben a nagy átalakulásban az első döntő lépést jelentik a politikai pluralizmus kialakulásához ebben az or­szágban. Marad egy óriási kérdőjel —, és e kérdőjel bár még a levegőben van, mint egy ismeretlen üstököst vagy egy frissen felfedezett bolygót, úgy tekintjük —, ez az állami adminisztráció párhuza­mos megléte az önkormányzat mellett. Az „önkormányzatot“ egyelőre csak idézőjelben használom, az állami admi­nisztráció megléte pedig biztos. Éppen a prefektúra intézményéről van szó, mely érzésem szerint (bár csalódnék) ugyan­csak az etatizmust, a központosítást fog­ja szolgálni, hiszen a helyhatósági tör­vény szerint a prefektusnak, a megye ál­lami vezetőjének olyan hatáskört bizto­sítanak, amely messze fölülmúlja mind a lehetőségekben, mind a döntéshozatalban a megyei tanácsot. Ha egy prefektus le­válhat, kinevezhet, megvétózhat, döntő- Kérdezett: B. KOVÁCS ANDRÁS (Folytatása a 3. oldalon) KABARÉ A SZENÁTUSBAN VÁLÁS, FRONTOS MÓDRA Hétfőn, már a kezdet kezdetén érezni lehetett, hogy leszámolásra készül a Front mindkét szárnya. Alexandra Bârladeanu adta meg az alaphangot, aki az NMF li­­derjének, Petre Románnak az interjújából kiragadott egy kitételt, éspedig azt, hogy „ha a Parlament húzza vagy halasztja a választási törvény efogadását, akkor az Alkotmányban­ akad olyan cikkely, amely megengedi a két Ház feloszlatását.“ Saját bevallása szerint az agg politikus megijedt, elő is kapta az Alkotmányt de abban nem talált csak egy olyan tételt, mely szerint feloszlatható a Parlament. Éspedig akkor, ha hatvan napon belül, többszöri kérésre sem hagyja jóvá a kormányt. „Nem kér­hetjük egy ex-kormányfőtől hogy ismerje az Alkotmányt“ — jegyezte meg ironikusan a Szenátus elnöke —, „de elvárhatjuk azt a miniszterelnöki tisztségre pályázótól, hogy tudja mit beszél.“ A felsőház időközben jóváhagyta az I. V. Sandulescu helyére a liberálisok által javasolt Maria Sanda Tatarescu-Negro­­pontes asszony szenátusi kinevezését, a frissen megválasztott craiovai (frontos) pol­gármester, Dan Nicolae helyébe a listán következő Ion Radácsná úr ülhetett. Később a társadalombiztosítási törvény néhány módosításáról tárgyaltak a hon­atyák, többek között­ arról, hogy milyen alapokból pénzelhetik a nyugdíjakat, az orvosi ellátást. Többen felszólaltak az el­len, hogy ezt a gazdasági egységek nyakába akasszák, nem nyerte el a honatyák elis­merését az sem, hogy a betegszabadság első napját ne fizessék munkaviszonyban lévőknek. Ami a munkálatok szünet utáni újra­kezdésekor történt, az kimeríti a kabaré fogalmát. Egymás után léptek a mikro­fonhoz a frontos szenátorok, hogy bejelent­sék: többé nem frontosok. Vasile Vacaru, miután lemondott az IMF szenátusi síder­­ségéről, újságíróknak kijelentette: továbbra is Front-tag marad. A kevéssel utána fel­szólaló Ionel Aichimoaie, miután lehordta a Frontból kiválókat, s cirkusznak nevezte az egész gyűlést — érdekes, most senkinek sem tűnt úgy hogy valaki megsértette a Parlament intézményét! — Vacaru urat tisztán és világosan leimpotensezte. Ha a Szenátus titkára állítja ezt, biztosan tud valamit. Persze, nem csak Vacaru, hanem Emanoil Cernescu is a frontvezér ellen be­szélt. Valamiféle „Nemzeti Újjászületési Frontról“ is szólt, meg a román nemzet olyanok általi szétrobbantásáról, akiknek semmiféle genetikai azonossága nincs az övével. Bizonyosan Roman úr eredetére akart ekképpen utalni, ám e szöveg igen­csak furcsán hatott a parlamentben. Hogy a kopasz, vékonydongájú, s gondolataiban is eléggé korlátolt Cernescu úr genetikai­lag a románságot képviselné, azt nem tu­dom, de azt igen, hogy a második világ­háború előtt II. Károly által létrehozott Nemzeti Újjászületési Front diktatúrát ho­zott. Tehát jobb lenne, ha Cernescu úr va­lami mást találna ki, mert a totalitarista rendszerekből már elegünk van. Kivált a Frontból Oliviu Gherman, Dio­­dor Nicoara, Gheorghe Damian és Gheor­­ghe Dumitrascu is. Ki független lett, ki valamitől függő. Hogy mitől, azt néhány órára tudtuk meg, hiszen a Meridian Club­ban gyűltek össze a Frontot otthagyó hon­atyák, ahol Petre Ninosu és Gheorghe An­­gelescu vezényletével megalakítottak egy kezdeményező bizottságot, amely egy új párt létrehozását javasolja. A párt nem végleges neve: Nemzeti Megmentési Front — december 22. ROMÁN GYŐZŐ MEGVAN A HUNYAD MEGYEI TANÁCS (üzenetrögzítőn) — Front többségű me­gyei tanácsot választottak Hunyad me­gyében. Március 29-én Déván a 886 helyi tanácsos, egyben elektor közül a szavazá­son részt vevő 705 megválasztotta a megyei tanács mind a 45 tagját, amennyit a helyi közigazgatás törvénye a lakosság száma szerint eleve megszabott. • A tanácsosi helyek megoszlása: NMF (23 hely); DK (10), amelynek listáján bekerül a megyei tanácsba .Eőry László megyei RMDSZ-el­­nök és Fekete Zsolt megyei RMDSZ-alel­­nök, a petrozsényi szervezet vezetője; De­mokratikus Agrárpárt (4), a környezetvé­dő mozgalom (2), a Republikánus Párt, Ro­­csosok soraiból mánia Maré Párt és a Román Újjászületés rasztja majd a tanács és Függetlenség Pártja (1—1). 3 független jelöltnek is sikerült bejutni a megyei ta­nácsba. A legkevesebb szavazattal, 9-cel Farkas Ladislau vajdahunyadi jogász di­csekedhet. Nem tudni miért, nagyon sok helyi tanácsos nem jelent meg a szavazá­son, mint ahogy az is mond valamit, hogy a megjelentek közül négyen is több párt­listára szavaztak, több négyzetbe pecsétel­tek be, amiért szavazatukat érvénytelení­tették. A Frontlistán elsőnek indított Cos­tel Alic mérnök, Hunyad megye prefektu­sa is megyei tanácsosi helyet szerzett s ez­zel összeférhetetlenné vált eddigi tisztsé­gére. • E közvetett választástól számított 20 napon belül sor kerül a megyei tanács alakuló és igazoló ülésére, amely a tanú­­egyszerű többséggel vá­­elnökét, alelnökeit és az 5—7 tagú állandó küldöttséget. (Deák Levente) VAN MÁR ZILAHI RÁDIÓ ÉS TÉVÉ (Telefaxon) — A Salatul Orizont kedd reggeli száma értesíti olvasóit, hogy szer­dától műsort sugároz a zilahi rádió és te­levízió. Bevallom, megkéstem az esemény­beszámolóval, ám ezt azzal igyekszem jóvá tenni, hogy a helyi adó műsorszámaiból tallózok: lesz riport a román küldöttség Strasburgban tett látogatásáról, ankét ké­szül Hogyan beszélünk témával, az RMSZ közreműködésével. Bár a stúdió fenntartja a műsorváltoztatás jogát, röpke magyar nyelvű műsorra is sor kerül, főszerepben Petre Románnal. A műsort összeállítja Ra­­du Ceontea. (Fejér László) 9 Új sorozat 1992. április 1., szerda 4 oldal 1. kerület ára 10 lej ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ: 79776 Bucuresti, 33 694. szám Piata Presei Libere 1., sector 1, ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33, Szabad Sajtó tér 1., Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 • Telefax: 18 15 62 Postacím: Redactia KEDVES OLSÓK, FIGYELEM! Nem áprilisi tréfa! Kérje a postától, ne szórja el, őrizze meg és gyűjtse az RMSZ- előfizetési nyugtákat, mert ISMÉT VAN MIRE PÁLYÁZNI! A kolozsvári sorshúzás sikerén felbuzdulva, a bukaresti Est-Europa Center Kft igazgatója, Czakó László azzal az ajánlattal fordult szerkesztőségünk­höz, hogy ismételjük meg (folytassuk?) a leghűségesebb olvasóinknak kiírt versengést. Cége nevében máris adományozott erre a célra egy újabb SZÍNES TÉVÉ-KÉSZÜLÉKET. Indíthatjuk tehát a második vetélkedőt,­­olvasóink­ pedig ISMÉT PÁLYÁZHATNAK, ismét kipróbálhatják szerencséjüket. Egyetlen feltétellel: ha 1992. szeptember 30-ig beküldik legalább hat egymást követő hónapra szóló RMSZ-előfizetési bizonylatukat (érvényesek a havi, negyedévi és féléves előfizetési nyugták is). A sorsoláson tehát eddigi hűséges olvasóink mellett részt vehetnek azok is, akik csak MOST kapcsolódnak be az RMSZ előfizetőinek táborába! Reméljük, szponzoraink jóvoltából az Est-Europa Center Kft ajándéka nem árválkodik majd magában, a díjak száma szaporodni fog, összértékük pedig jóval meghaladja majd a Kolozsváron kisor­solt tárgyakét. Versenyre fel! Sok szerencsét! Ne feledje: májusra, a következő hónapokra már mától elő lehet fizetni a Romániai Magyar Szóra. Ha ezt elszalasztja, egy biztos esélytől esik el. Ha nem hiszi, kérdezze meg a székelykeresztúri Szá­­vuly Ágnest, a tekerőpataki Bálint Csabát (egy-egy színnes tévé új­donsült tulajdonosát), vagy a többi nyertest, vagy akár a kolozsvári sorshúzás „veszteseit" is, akik azzal vigasztalhatják magukat: a lap hasábjairól naponta tájékozódhatnak az ország és a nagyvilág dolgai­ról. RMSZ Kisinyov érvényt akar szerezni az elnöki rendeletnek A transznisztriai konfliktus rendezésének lehetőségeiről szándékozott tanácskozni tegnap Kisinyovban Moldova Köztársaság, Oroszország, Ukrajna és Románia külügy­minisztere. A négy külügyminiszter már találkozott az ügyben múlt héten, Helsinki­ben, az EBEÉ-találkozó alkalmából. A Mol­dova elnökéhez közelálló körökből a Mol­­dova-Pres tudósítója úgy értesült, hogy a­­mennyiben a kisinyovi találkozón nem ér­nek el kedvező eredményt, Ukrajna kész nemzetközi találkozót kezdeményezni Transznisztria problémájában, s a találko­zó céljaira felajánlja területét. Hétfőn ülést tartott Kisinyovban Moldo­va Köztársaság Legfelsőbb Biztonsági Ta­nácsa, és elemezte a rendkívüli állapot ki­hirdetése nyomán kialakult helyzetet, és megszabta a kormány azonnali és távlati teendőit — jelentette a Moldova-Pres. Moldova Köztársaság főügyésze üzenet­ben szólította fel Igor Szmirnovot az ön­hatalmúlag kikiáltott Dnyeszterentúli Köz­társaság elnökét: azonnal vesse alá magát a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendelet előírásainak. Ez az egye­düli esély arra, hogy elkerüljük a véron­tást és véget vessünk a politikai kaland­nak — mondotta. Az üzenet ellenére a tyiraszpoli úgynevezett parlament rendkí­vüli ülésszakra ült össze hétfőn, és fegy­veres ellenállásra szólította a lakosságot. Ezzel szemben Igor Szmirnov a tűzszüneti megállapodás tiszteletben tartását kérte, és semleges megfigyelők kiküldését javasolta a harcok beszüntésének ellenőrzése végett. Moldova kormányát azzal vádolta, hogy (Folytatása a 2. oldalon) Amerikai gazdasági küldöttség Bukarestben Küldöttség élén körülbelül háromhetes látogatást tesz hazánkban David Marrill, az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynök­sége európai ügyvezető igazgatójának he­lyettese. Az amerikai vendégeket fogadta Theodor Stolojan miniszterelnök. Ez alka­lommal a hazánknak nyújtandó amerikai támogatás részleteit tanácskozták meg, konkrét problémákat azzal kapcsolatosan, mennyiben járulhat hozzá az USA a ro­mán mezőgazdaság fejlesztéséhez. A kormányfő röviden összefoglalta az ágazat időszerű problémáit: a birtokba helyezés meggyorsítása, az új és a régi struktúrák közötti szintkülönbségek meg­szüntetése az átmeneti nehézségek keze­lésének módja. (Rompres) FÖLÖSLEGES KOCKÁZAT mással próbálkozni, hiszen a képviselt CÉGEK HÍRNEVE és a kínált TERMÉKEK MINŐSÉGE, a pontos leszámolS is « sokrétű szolgáltatás folytán az '. , ^ ESTICO kft * i­f’ t *• y * f. • »« 'K­RIC-t biztos megoldásokat indid partner az ön számára is. EStCO ifj. Brassó, Színház,­tér 2 tel 921/19563/19052 fax 921/50264, 0x 61370 esteo­­*. KÍNÁLATUNK:­­ számítástechnikai felszerelés, irodatechnika, elektronikus kérd­­és elendrzd készülékek, másológépek, telefaxok, írógépek, fogyóeszközök, szoftver, valamenny­i RANK XEROX, TEKTRONIX, SANTA CRUZ OPERATION, STEINER COMPUTER/KNOWLEDGE CARDEN, EPSON cégek termékei: - szofter termékek, informatikai alkalmazások számítógépes műszaki szerkesztés és sokszorosítás; - import/export szolgáltatás; - beruházás finanszírozási és/­vagy vállalkozási megoldások +# (182)

Next