Romániai Magyar Szó, 1992. szeptember (4. évfolyam, 822-847. szám)
1992-09-01 / 822. szám
Romániai Magyar Szó 2 A NAGYVILÁG HÍREI Újabb harcok Szarajevóban (Folytatás az oldalról) Franjo Tudjman horvát és Alin Izetbegovics bosnyák elnök a londoni, összejövetel egyezményeinek alkalmazásáról, valamint a két köztársaság barátsági és együttműködési szerződésének végrehajtásáról tanácskozott Zágrábban. A horvát fővárosba érkezett és egy hetes látogatást tesz a volt Jugoszláviában Marack Goulding, az ENSZ-főtitkár helyettese, aki a békeműveletekkel foglalkozik a világszervezet keretében. Goulding felkeresi az ENSZ-erők oltalma alatt álló horvát szektorokat, majd Szarajevóba és végül Belgrádba látogat. Amint a Rompres beszámol róla, Adrian Nastase külügyminiszter szombaton hivatalos látogatást tett Zágrábban, ahol horvát kartársával együtt aláírta a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodást. Ennek értelmében a zágrábi román konzulátust nagykövetségi szintre emelik. A két külügyminiszter hosszasan tanácskozott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, elhatározta, hogy a közeljövőben számos gazdasági, kulturális, turisztikai és más egyezményt írnak alá, majd áttekintette a londoni konferencia eredményeit, és eszmecserét folytatott a bosznia-hercegovinai helyzet és a többi délszláv probléma építő megközelítésének módozatairól. Az el nem kötelezett országok ma kezdődő dzsakartai csúcsértekezletét előkészítendő a tagállamok külügyminiszterei tanácskoztak az indonéz fővárosban. Harísz Sziladzsics, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere felhívta a tagállamokat, zárják ki Jugoszláviát a szervezet soraiból, ugyanis egy kompromisszumos megoldás folytán Belgrád megőrizhetné tagállami státusát, ami viszont sértené a moz- galom elveit. A muzulmán államok külügyminiszterei ezt megelőzően lemondtak arról, hogy kérjék Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) kizárását a mozgalomból, elkerülendő az el nem kötelezett országok megosztódását. németországi zavargások Pokolgép robbant Hannoverben Rostockban szombaton mintegy 20 ezer — Stuttgartból, Hannoverből, Hamburgból, Majna-Frankfurtból s más németországi városból érkezett — személy tüntetett a szélsőjobboldaliak múlt heti, külföldiek elleni sorozatos támadásai miatt. A tüntetés a várakozások ellenére, különösebb incidens nélkül zajlott le egyrészt annak köszönhetően, hogy a békés tüntetők maguk csillapították az indulatoskodókat, másrészt pedig a több mint 3000 rendőrt kivezényelt rendfenntartó erőknek sikerült semlegesíteniük mintegy 3000 szélsőbaloldalit. A szombati rostocki tüntetés azonban nem befolyásolta a szélsőjobboldalt, amely szombat éjjel és vasárnap támadások sorozatát követte el külföldiek ellen. Lipcsében például felgyújtottak egy menekültek számára épített sátortábort. Csak a hét végén több mint 700 személyt tartóztattak le a rendőrök, akik több helyen összecsaptak a német újfasisztákkal és a bőrfejesekkel. Ugyanakkor erőszakcselekményeket jelentettek a nyugati rész több tartományából is. Vasárnap robbanás zavart meg Hannover belvárosában egy mintegy 150 ezer részvevővel zajló fesztivált. Egy szemétkosárban elhelyezett pokolgép robbanása következtében 2 személy életveszélyesen, 6 súlyosan, 8 pedig könnyebben megsebesült. A különböző megnyilatkozások és adatok alapján várható a szélsőségesek akcióinak további felerősödése, különösen ott, ahol a szociális helyzet és a menekültek miatt amúgy is robbanásveszélyes a lakosság hangulata. Német belbiztonsági források szerint az országban az év elejétől mintegy 700 terrorcselekményre került sor, többre, mint a tavaly egész esztendőben. STERN - német hírmagazin ABHÁZIA Tűzszünet és tűz Grúzia, Abházia és Oroszország képviselői tűzszüneti megállapodást kötöttek tegnapi hatállyal Szocsi tengerparti fürdőhelyen. Elhatározták a hadműveletek beszüntetését, a hadifoglyok, a sebesültek és a halottakfeltétel nélküli kicserélését, a közlekedés helyreállítását és a felek közötti állandó kapcsolat biztosítását — hangzik az ITAR—TASZSZ és a Reuter jelentése. Úgyszintén megtanácskozták orosz—grúz békefenntartó erők létesítését a vasúti és a közúti közlekedés felügyeletére Abházia területén. A grúz védelmi miniszter szerint nincs kizárva, hogy ebben részt vesz a közvetlenül érdekelt Örményország is, ugyanis földrajzihelyzeténél fogva a konfliktus megbénította számára a szállítást. A tűzszüneti megállapodás ellenére Abháziában vasárnap elkeseredett harcok folytak a grúz és az abház erők között, főként Gagra térségében, ahol tankokat is bevetettek. Az utóbbiak oldalán az észak-kaukázusi köztársaságokból érkezett önkéntesek is küzdöttek. A harc során ismeretlen hadihajó váratlanul tüzet nyitott a grúz állásokra, majd Szocsi irányába távozott — jelentette ki az orosz hírügynökség tudósítójának a grúz védelmi miniszter és hozzátette: információi szerint a támadó orosz hadihajó volt. Ezt az orosz hadiflotta képviselője határozottan cáfolta. Több ízben is kértem az abház vezetőséget, hívja össze az autonóm köztársaság parlamentjének ülésszakát, ami hozzájárulna a helyzet stabilitásához. Hasonló célból szorgalmazzuk az abház kormány haladéktalan visszatérését Szuhumiba — jelentette ki Eduard Severdnadze, a grúz Államtanács ülésén a RIA hírügynökségre hivatkozó Moldova-Pres szerint. Második választási menet Tömeges keresztény bojkott és mérsékelt muzulmán részvétel jellemezte a libanoni általános választások második menetét, amelyet vasárnap Bejrút körzetében és a Libanoni-hegységben bonyolítottak le — közli a France Presse, s rögtön hozzáteszi, hogy ilyen körülmények között a 49 keresztény és muzulmán jelölt legalább fele hivatalból bekerül a parlamentbe. Bejrút keresztény negyede egyébként néptelen volt vasárnap, a nyugati és déli részeken viszont, ahol muzulmánok laknak, a jelöltek arcképeinek tízezrei díszítették az épületeket, gépkocsikra szerelt hangszórók szólították a szavazópolgárokat az urnák elé. A keresztény bojkott miatt a hatóságok kénytelenek voltak felfüggeszteni a szavazást Kiruanban, a fővárostól északra elterülő maronita központban, ahol egyetlen Szíria-barát jelölt maradt versenyben — öt mandátumért. A Libanoni-hegységben levő Meinben, ahol közös listán Szíria-barát jelöltek indultak két független ellenében, igen csekély volt a választói részvétel. Sokan hangoztatták, hogy nem kívánnak szavazni Damaszkusz jelöltjeire. A karhatalom egyébként rendkívüli intézkedéseket foganatosított az újabb választási menetre. A választások napján az izraeli légierők támadták az Irán-barát Hezbollah hadállásait, az izraeli tüzérség pedig ismét lőtte a dél-libanoni úgynevezett biztonsági övezetet. Ugyanakkor izraeli szuperszonikus repülőgépek repültek át a libanoni főváros felett. Az afgán kormány segítséget kér Afganisztán fővárosában, Kabulban szombat reggel elhallgattak a fegyverek, miután pakisztáni közvetítéssel 72 órás tűzszünetben állapodtak meg a szemben álló felek. Haladéktalan segítséget kér a nemzetközi közösségtől az afgán kormány — jelenti az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Azt hangsúlyozva, hogy csak Kabulban bizonytalan a helyzet, a felhívás megemlíti, hogy Afganisztánnak sürgős segítségre van szüksége a területek aknátlanításához, az utak és közhasznú létesítmények helyreállításához, valamint hozzávetőleg az 5 millió afgán menekült hazatelepítéséhez Iránból és Pakisztánból. Parlamenti „szomszédolása „AZ ŐSZINTE, TISZTA BESZÉD ÁTTÖR A DEM " A magyar Országgyűlés emberjogi bizottságának elnöke, dr. Fodor Gábor képviselő 1962-ben született. Tematika és életkor különösen szerencsés találkozása ez, amelynek fundamentumán imponáló politikai képzettség és judicium áll. Mint ez az alábbi beszélgetésből is kiderül. ■ Megkérem, elnök úr, mutassa be a bizottság tartalmi struktúráját. — Az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság több alterülettel foglalkozik. Az első általában az emberi jogok kérdése. A parlamentben minden olyan törvényjavaslatot, mely az emberi jogokkal, a vonatkozó egyetemes nyilatkozatokkal, a nemzetközi emberi jogok normáival kapcsolatban van — mi véleményezünk. Pár példát mondjak a személyes adatok védelmétől a politikai okokból életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásáig, a gyermekek jogáról szóló nemzetközi egyezmény jogrendbe illesztéséig — a mi illetékességünkbe tartozik. Ezek a kérdések alapos nemzetközi jogi ismereteket igényelnek. Sajnos, a bizottságban ilyennel kevesen rendelkeznek. A másik téma: a kisebbségi szféra. Mi is sokfajta kisebbséggel foglalkozunk. Hiszen számtalan kérdésnek van kisebbségi aspektusa, kezdve azokkal, akik valamilyen oknál fogva a társadalom peremére szorultak. Fogyatékosok vagy egyéb más gondjuk van a többségi társadalommal. Ilyen kisebbséget jelentenek bizonyos szubkultúrák, szexuális szokások is. De ezen túl, igazából a kisebbségi terület gerincét nálunk is jelentős mértékben a nemzeti és etnikai kisebbségek problémája adja. Néhány ide kapcsolódó bizottsági feladat: elsősorban a kisebbségi törvény, amelynek előkészítésében részt veszünk, továbbá minden olyan törvény meghozatala — módosító indítványok megtétele,ezek tárgyalása —, melyeknek kisebbségi vonzata van. Néhány példaaz alkotmánymódosítás 1990-ben, az önkormányzatokról szóló törvény megalkotása, ilyen lesz a választójogi törvény, melyeknek a kisebbségekre vonatkozóan nagyon fontos passzusai vannak. A harmadik terület: az egyház és a vallás kérdése. Bizottságunk foglalkozik azon törvények előkészítésével és, parlamenti tárgyalásával, melyek az egyházak viszonyait szabályozzák. Tehát a vallásszabadsághoz kapcsolódó jogi normák, meg az állam és az egyház viszonyát rendező törvények. Konkrétabban: az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban bizottságunknak a törvény vitájában kulcsszerepe volt... Számos más kérdéssel foglalkozunk még, melyek közvetlenül nem szerepelnek a bizottság nevében. Éppen csak utalnék a menekültkérdésre, ami elég fontos probléma Magyarországon. Hozzánk tartoznak a menekülttáborok, a hazánkban tartózkodó idegenek különféle kérdései. És föltétlenül meg kell említenem két elevenbe vágó, mindig nagy vitát kiváltó „témát“. A pénzelosztás kérdését. A költségvetés vitája kapcsán a mi bizottságunk tesz javaslatot a parlamentnek a kisebbségeknek és az egyházaknak juttatandó összegek felől. A bizottságban ennek kapcsán mindig iszonytató nagy viták keletkeznek és hosszas tárgyalások után — és erre büszke vagyok — végül mindig sikerül teljes konszenzusra jutnunk, ami a magyar parlamentben ritkaságszámba megy. A bizottsági munka egy másik nagy tömbje — tehát a törvényjavaslatok mellett —: foglalkozunk bizonyos idevágó témákkal. Például a sajtószabadság és a táji uszítás problémájával. Azzal, hogy van-e korlátja a sajtószabadságnak a fasisztáid írások közzétételét tekintve. ■ A parlament emberjogi szempontból hogyan kezelheti a sajtó bizonyos túl-, kapásait, teszem azt például valamely kisebbség szüntelen és erkölcstelen támadását... Milyen nemzetközi analógiákra lehet hivatkozni ilyen tekintetben? — A sajtószabadságnak vannak bizonyos korlátai... Az Amerikai Egyesült Államokban például, ahol jól működő demokráciával számolhatunk, bárki alapíthat például fasisztáid beállítottságú lapot, vagy bármilyet, hiszen bizonyos ideológiák nem diszkreditálhatók. De másfelől a személyes jogvédelem olyan biztos garanciákat nyújt," hogy ha bárki, akár a sajtóban megsért valakit személyében vagy nemzetiségi, faji hovatartozandóságában, azért nagyon sok pénzt lehet elveszíteni. Mert az ilyesmi súlyos perekkel jár, és ezeket a kárvallottak nyerik meg, ha a vétség bizonyítható. A jogrendnek a személyt védenie kell. Ehhez, természetesen, komoly, jó, független bírói rendszernek kell léteznie. Tehát nem kényszeresen betiltani kell az ilyen lapokat, hanem nagyon következetesen érvényesíteni az emberi jogokat. A polgároknak ki kell végre egyenesíteniük a gerincüket. A kelet-európai országokban a politikai erőknek nagyon sokat kell tenniük, hogy az állam olyan helyzetbe kerüljön, polgárainak egy ilyen típusú védelmet és biztonságot nyújthasson, és egyben a lehetőséget arra, hogy saját maguk is személyiségüket teljességgel védhessék és kibontakoztathassák. Én személy szerint bízom abban, hogy Magyarországon ennek már vannak jelei, hogy az őszinte, tiszta beszéd áttör a demagógián. ■ Térjünk rá a készülő kisebbségi törvényre. Itt-tartózkodásom alatt kemény hangú interjúját olvastam a kérdés történetéről. — A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban gyakran elmondottam: nagyon nagy gondnak és problémának tartom, hogy Magyarországon nem született még meg ez a törvény. És úgy gondolom, hogy ezért teljes mértékben a mostani kormányt terheli a felelősség. Azért mondom ezt, mert nagyon jól emlékszem, hogyan indultunk neki e parlamentnek két évvel ezelőtt. Emlékszem, sokan, akik e területen dolgozunk, mily nagy várakozással tekintettünk a kérdés felé, erős elhatározással, hogy minél hamarabb elfogadjuk a kisebbségi törvényt. Tudtuk jól, hogy ez segít a hazai kisebbségeknek, de a határon túli magyarságnak is ugyancsak jót tenne, ha lenne egy stabil hivatkozási alap arra, hogy lám, Magyarország milyen szimpatikusan, nagyvonalúan, színvonalasan tudta szabályozni ezt a kérdést.A bizakodás megvolt bennünk, de aztán viszonylag rövid idő alatt kezdett elpárologni, mert kiderült, hogy Magyarországon is többféle koncepció él, megoszlanak a politikai vélemények. A legnagyobb probléma, amire aztán fény derült, az volt, hogy magának a kormánynak nincs elképzelése, igazából mit is akar, ezért egyszerűen öngerjesztő viták indultak el. Végül úgy másfél évvel ezelőtt itt a parlamentben gyűltünk össze többen, azok közül, akik e kérdéssel foglalkoztunk és arra gondoltunk, mindenképpen új erőt kell adni e munkának. Méghozzá úgy, hogy be kell vonni ebbe alaposan a kisebbségeket is. (Am addig — óriási politikai hibaként — nem történt meg.) Olyan törvényt ugyanis nem lehet meghozni, amire ők nem adják az áldásukat. Nagyon fontos, hogy ők azt mondják: ez egy olyan törvény, amit ők el tudnak fogadni, hiszen javarészt az ő érdekeiket kell szolgálnia. És akkor elindult egy újabb előkészítő szakasz. Ez tavaly februárban volt és tavaly ősszel eljutottunk oda, hogy kialakult a kisebbségi törvénytervezetnek egy konszenzusos változata. Ezt akkor lefordították több világnyelvre, kiküldték az Európa Tanácsnak, az Etnikai Hivatalhoz, nagyon jóvéleményeket jeleztek vissza. A nemzetközi közvélemény várta a fejleményeket. Derült égből Villámcsapás: nem történt semmi. Hiába kérdeztük, miért nem terjeszti már a kormány be a törvényt, semtmi választ nem kaptunk. "Míg egyszer januárban a kormánymegbízott miniszter egy soros beszélgetésen kiosztott a jelen lévő kisebbségek képviselőinek egy egészen más tervezetet azzal, hogy ezt fogja a kormány beterjeszteni. Ami kirobbantotta a botrányt itthon. Hiszen eddig senki nem szólt egy szót sem erről, csak úgy mellékesen kiosztottak egy törvénytervezetet. A hazai kisebbségek tiltakoztak, mi bizottsági ülést rendeztünk, hogy világosan lássuk, mi történt. A törvénytervezetet visszavonták,aztán elkezdődött megint egy egyezkedés, ami nemigen vezetett eredményre. A helyzetet látván, az ügynek az lett a folyománya, hogy megelégeltük a huzavonát és felállítottunk egy albizottságot ,munkacsoportot. Közben az Alkotmánybíróság is hozott egy döntést, hogy itt mulasztásról van szó a magyar parlament részéről, amiért nem alkotta meg a kisebbségi törvényt. Több oldalról érkeznek a lökések, melyek abba az irányba fogják biztatni a kormányzatot, hogy beterjesszen egy olyan törvénytervezetet, amely valamiféle konszenzuson alapszik. Hiszen egyébként is kétharmados törvényről van szó, tehát konszenzus nélkül reménytelen is lenne elfogadni. Még egy kérdésem lenne, inkább a saját politikai épülésemre — ha szabad így fogalmaznom. Hogyan épülnek be konkrétan a nemzetközi egyezmények kisebbségi vonatkozásai az adott országok politikai, jogi normáiba? — Az Európa Tanács különböző dokumentumai kisebbségi vonatkozásban mennyire nyújtanak fogódzót például a romániai kisebbségek védelmében? — Románia még nem tagja az Európa Tanácsnak, státusa egyelőre megfigyelői. Magam is tagjaként e nemzetközi fórumnak, ismerem azokat az embereket, akik a Tanácsban az anyagokat készítik Romániával kapcsolatban. Az a benyomásuk, hogy a kisebbségi jogok sérelmet szenvednek Romániában. És nem felel meg azoknak az elvárásoknak, melyeket az Európa Tanács manapság nagyon határozottan fogalmaz meg e téren. Hozzátenném, nem szabad illúziókat sem dédelgetni ezekkel a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatban, mert ezek általános alapelveket fogalmaznak meg. Jelen esetben pedig ezek az alapelvek nem elegendőek ahhoz, hogy a mai közép-európai kaotikus viszonyokat jobb irányba tereljék. Biztató viszont, hogy az elmúlt években az Európa Tanács munkájában eléggé felgyorsult ama folyamat, mely különböző irányban a kisebbségi charta felé hat. Vagy egy olyan intézményrendszer irányában, amely hatékonyabban tudná védeni a kisebbségi jogokat. De ezek még csak távlatok. Ami jelenleg érvényben van: az Európai Emberjogi Egyezmény, az európai bíróságok gyakorlata vagy az európa tanácsbeli tagság, amely már magában foglalja azt is, hogy az illető ország vállalja magára nézve az egyezmény kötelezőségét. Én azt hiszem, nagyon jó lenne, ha Románia az Európa Tanács tagjává tudna válni, mert ez jelentős garanciát képezne arra, hogy a kialakulófélben lévő közép-európai kisebbségvédelmi mechanizmusok ott is fokozatosan érvényesülni fognak. Másfelől, nem szeretném, ha bármiben illúziók lennének. Csodát nem várhatunk, a kérdés hosszú küzdelmet jelent az elkövetkezőkben is. Lejegyezte: BÉRES KATALIN II. Mint lapunk is jelezte: időközben, Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter bejelentette, elkészült a nemzetiségi törvény tervezete, ősszel az Országgyűlés elé kerül. Dr. Fodor Gábor képviselővel, természetesen, jóval ezelőtt beszélgettünk, s bár végül is a törvénytervezet elkészült, tanulságosnak tartottuk előtörténetéből a képviselő úr által jelzett mozzanatokat fölvillantani. SZADDAM HUSSZEIN AZ „AGRESSZIÓRÓL" Szaddam Husszein iraki elnök rádiótelevíziós beszédben nyilatkozott a háromhatalmi légizárlatról, s mint mondotta, minden tőle telhetőt megtesz „az amerikaiak és szövetségeseik összeesküvésének meghiúsításáért“ — jelenti a Reuter, a France Presse és az Associated Press. Az „összeesküvés“ célja — állapította meg az iraki kormányfő — megosztani Irakot, s éppen ezért kudarcra van ítélve. Egyben figyelmeztette az övezet államait, hogy ha segítséget nyújtanak az agresszoroknak, maguk viselik a felelősséget érte és a várható következményekért. * „A jelenlegi körülmények között az iraki nép, az iraki hadsereg előtt az a követelmény áll, napról napra, óráról órára és pillanatról pillanatra álljon készen, hogy fokozhassa ütőképességét az agresszió visszaverésére“. Michael A. Nelson tábornok, az öböl térségében állomásozó amerikai erők parancsnoka, a Lasalle amerikai vezérhajó fedélzetéről közölte az újságírókkal, hogy az amerikai és a brit légierők dél-iraki fellépése augusztus 27. óta zavartalanul folyik, semmilyen összetűzésre nem került sor. Eddig egyetlen iraki repülőgép vagy helikopter sem repült be a tilalmi övezetbe — mondotta a tábornok. RMSZ-FOLYTATÁSOS RMSZ-FOLYTATÁSOS RMSZ-FOLYTATÁSOS RMSZ-FOLYTATÁSOS RMSZ-FOLYTATÁSOS „Szemipatatyinszknak" nincs olyan visszhangja a világban, mint „Csernobilnak“. Pedig... A DER SPIEGEL riportját Cordt Schnibben jegyzi. Az asztal körül ülők arca ragyog a vodkától és a sok szép szónoklattól; a tányérokban bárányhús és lepénytészta púposodik; a járási tanács elnökének, a dolonyi polgármesternek és a falu összes többi tisztségviselőjének elégedetten ragyog, az arca. Jöjj, kedves vendég, ne kérdezz túl sokat, ürítsd fenékig poharad, hisz Kazahsztánban vagy még a legjobb, ha mindjárt egy másik pohárral is utána eresztesz, mivel a „poligonon“ vagy, a kísérleti telepen. A vodka a sugarak ellen mindig jót tett, mondja a járási tanácselnök teljes komolysággal. Az ötvenes évek elején, amikor az első bombákat ledobták, a hadsereg időnként a robbantások előtt elrendelte, hogy mérjenek ki száz gramm vodkát a poligon körül lakó parasztoknak. A gyerekeknek, ha eljött a nagy színjáték órája, fel kellett sorakozniuk az iskola előtt, tekintetüket a láthatár felé irányítva. Egy vörös gyűrű terjedt szét az égen, egyre vastagabb és vastagabb lett, majd süllyedni kezdett a föld felé, aztán kifehéredett és mind fehérebb lett, majd lába nőtt és rálépett a földre, végül pedig, mint valami felségesen mocskos gomba, újfent a magasba emelkedett. Nézz rám, kedves vendég, n*'”’vezöt éves vagyok, büszkélkedik az elv . . mégis, ugye, mintha fiatalabb RzikAz atomtól van ez, az tart bennünket fiatalon.Százhatvanhat alkalommal izzott fel a vörös gyűrű az égen, és formálódott gomba alakúvá; háromszáznegyenháromszor robbant a bomba a föld alatt, és rezdültek meg tőle az ablakok. 1949 és 1989. között ötszázkilenc alkalommal érte sugárzás a kísérleti telepet. " Négy még a húsból, kedves vendég,, nefélj, a mi falunk látja el Szemipalatyinszkot hússal és zöldségfélékkel, s lám, az ottaniak is még mindig élnek. ötszázezer kazah él a kísérleti telep körül. Tizenötezer Hiroszma-bomba radioaktív, pora és csapadéka hullott le rájuk. . A tábornokok orosz rulettet játszottak velük: a szélirány határozta meg, hogy FÁK-földi képek a radioaktív felhő mely falvak fölé, déli, északi, keleti vagy nyugati irányban száll le. Egy alkalommal, meséli az elnök evés közben, amikor családjával együtt külföldre utazott, az orosz vámos meglepődve, nézett fel útleveléből, és megkérdezte: Hogyan, te Szemipalatyinszkból jössz? De hát a gyerekeid majd kicsattannak az egészségtől! Szülőfaluja, Dolony, a kísérleti te’en**résza'-ra található; átellenben, az atom'if másik oldalán Kajnar fekszik. Többnyire 'ebben az irányban fújt a szél. Valahányszor Danlétkan Ko',,',!óv kajnari vadász meglátta az égen ' -t növekedő gombát, ke. ' gyóvért ivott, és előre örült a nagy vadászatnak. A vadkecskék, az őzek és a kasok minden robbanás után szörnyen összezavarodtak, gyerekjáték volt elejteni őket. Hörcsögöt viszont már jó ideje nem tud puska végre kapni a hatvankét éves vadász, és a fecskék is eltűntek a vadászterületről. Ha megremegett a lába alatt a föld, már tudta, hogy ha újabb portyázásra indull, valahol megint fog találni egy újabb dombot vagy mélyedést. Kodjajev még ma is változatlanul kijár a hegyekbe vadászni, bár tulajjdonképpen már három éve megtiltod:'", hogy megegyék az elejtett vad húsát. Nem lehet az a hús annyira veszélyes, mondja reménykedve, elvégre maguk a katonák kérik, hogy vadásszon neki . ÉF ’oner egy hónapban ehet húst, mondják,ívéii a tisztek, attól még nem lesz semmi baja. Ne beszélj olyan sokat, kiabál ki a tornácra Kodjajev felesége a hálószobából. „Még mindig fél — suttogja a férfi. — Három éve tilos volt a bombáról beszélni.“ Int, hogy menjünk a házának konyhájába. Fia ott épp a lócán áll, fülére szorított tenyérrel. A mennyezet: lámpa szőfát nézi ny"rzven. Nem vesz tudomást rólunk. Koda"’'év sem ,vesz tuda"":51. róla. Nincs ki m’nd a négy k'reke.tr'tr'F ''k róla később. Kavirban sz'nte n'n-s gyerek, akinek ne hiányozzn valamije, k'nek az u.ija ,kinek a keze, kinek a beszélőkéje, kinek az értelme. Nemrégiben Kodjajev egy négy méter hosszú kígyóra bukkant egy szikla alatt. A kígyónak a hátulsó fele "hiányzott. Szamaival, a vadász fia, harminckét" éves. Veleszületett gyengeelméjűségben " szén" ved. Ha nem kap rendszeresen orvosságot, amely megnyugtatja, akkor úgy viselkedik, mint a veszett farkas, meséli az apja Szamakral most a konyha szögletében kuporog, és ritkás kecskeszakállát húzogatja. Anélkül, hogy felpillantana, apja minden mondatát visszhangszerűen elismétli. „Csak a részegeseknek lesz ilyen gyerekük“ — szidták korábban az orvosok Kodjajevet, aki soha életében nem ivott, sem vodkát, sem sört, legfeljebb olykor némi kvászt. „Egyszerű ember vagyok — mondja a vadász —, de tudok autót építeni.“ Egy motorkerékpár, vázára fából karosszériát fabrikált. Autója, amelyben két ember foglalhat helyet, és van egy nagy rakfelület, óránként hatvan kilométeres sebességgel kénes haladni. Szamakal látszólag közömbösen kijön utánunk udvarra. Egy tehénnél- amely elilija előle a kilátást, addig rúgdossa a hátsó lábát, amíg el nem ballag. A ház asszonya közben felkelt, s konyakkal kínál bennünket. Aztán leül az ági éra, egy oroszlános kép alá, s hétrét görnyed a váratlanul rátörő asztmarohamtól. Szörnyen restelli, hogy ennyire gyengén áll a lábán, mondja a hatvankét éves asszony. Betegsége folytán arca már olyan ráncos, mint egy nyolcvanéves öregasszonyé. Addig ápolta a fiát, piaszolta, míg ő maga is meg nem betegedett Szamakal minden szót utána mond A- árván ti' Arno’d Schwarzenecften ábrá-o’ó - tér a" itt, és ütemesen hintáztatja a felsőtestét. Most a házaspár lánya ásulta mindkét beteget. Dariga Kodia’eva, akit, amióta csak az eszét tudja, betegek és hptegsé°f'k vesznek körül, már kora ifjúságában elhatározta, hogy orvos lesz. Az általános sorvadás, amely mindenütt jelen van Kajnarban, szinte agyonnyomja. A szomszéd házban egy ötvenéves asszony, Nurkan Szvitrejeva tengeti az életét, már csakmankóval képes úgy-ahogy előrevonszolni magát.. Nővére viszont már egyáltalán fel sem kel. A doktornő kicsiny kórházában mindössze tizenöt ágy van, pedig havonta legalább száz embert kellene kezelnie a fatár lakói közül. A valamikor 3600 lelket számláló település közül kétszázegyet a vák vitt el. A torzszülött gyerekek száma egyre nő, a legsúlyosabb torzult újszülöttek, napok alatt elpusztulnak. Számuk három év alatt megháromszorozódott. Minden ötödik csecsemő holtan jön a világra. A hajnalban járt japán orvosok, akik megmérték a sugárzást, nyíltan megmondták kolléganőjüknek: „Itt nem élhetnek tovább!“ Száz kilométerre innen, a szomszéd Szarsalban, a nukleáris bomlási folyamat egyik melléktermékének, a stroncium 90- nek életveszélyesen magas értékeit mérték. A stroncium 90 elpusztítja a csontvelőt, s ezzel megakadályozza a vérképzést. A parasztok vérében, vizeletében és ürülékében százhússzorosan haladja meg a radioaktivitás a természetes sugárzás mértékét. Leukémia, vészes vérszegénység, asztma: a falu több száz lakosa betegedett meg és pusztult el ezekben a betegségekben. Száztizenegyet a rák ölt meg, kilencvenheten felakasztották magukat. Csak a legszívósabb parasztok — kétezerháromszázan laknak ma még Szarsalban — élték túl a sugárzást, és a legbölcsebbek közül időről időre összejönnek az öregek tanácsában, hogy egybegyűjtsék a veszélyre utaló újabb jeleket. (Folytatjuk) 1992. szeptember 1. RÖVIDEN • RÖVIDEN • A török biztonsági alakulatok és a fegyveres kurd csoportok eleddig a leghevesebb harcot vívták a délkelet-törökországi Hakkari tartományban. • Harminc azeri és két örmény katona vesztette életét Mardakert térségben, Hegyi-Karabah északkeleti részén a vasárnapi harcok során. Budapest és Berlin között barátsági és együttműködési megállapodást írtak alá amagyar fővárosban. Eberhard Diepgent, aki a berlini képviselőház CDU-frakciója küldöttségének élén tartózkodott Budapesten, fogadta a magyar államfő, a házelnök és a kormányfő. • A havi átlagfizetés ma 5600 rubel (27 dollár) Oroszországban. Az építészek és az építőmunkások havi jövedelme viszont 8—10 ezer rubel vagyis 39—42 dollár. • Több mint 10 ezer hektár erdő lett a lángok martaléka a lengyelországi Katowicétől délre. A csaknem 8000 tűzoltónak, katonának és rendőrnek nem sikerült megfékeznie a legnagyobb európai erdőtüzet, összesen mintegy 40 ezerhektár erdő égett le Lengyelországban a szokatlan szárazság és hőség miatt keletkezett tüzekben.