Romániai Magyar Szó, 1992. december (4. évfolyam, 900-918. szám)
1992-12-01 / 900. szám
ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP- BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Elment a „mumus“? Az ősz hajú amerikai szenátor pár hétig lázban tartotta az országot. Jövetelét mindenféle készülődések előzték meg; a politikai élet kuliszszái mögött folyó sürgülődésein kívül a sajtó is teljes „bedobással“ játszotta a maga szerepét. Egyesek, mint pl. az Adevárul, a régi jó időkre emlékeztetve külön oldalt is megengedett magának, mintha csak úgy „mellékesen- tenné, de azért csodák csodájára mégis ama napra időzítve, melyen Tom Lantos Budapestről átrepült Bukarestbe. . A dr. Ana Bálává főkutató aláírásával közzétett tanulmány (felmérés?, elemzés?), címe alapján (Au maghiarii a „sparta“ mai rea? — Rosszabbul megy-e a magyaroknak?) szónoki kérdésbe foglalja a sugalmazod választtermészetesen a romániai magyarok ugyanúgy élnek, mint a románok (hellyel-közzel még egy kicsit jobban is). S mindezt ama szociológiai felmérés alapján állítják, melyet az életminőség kutatására szakosodon intézet 1992 tavaszán Az életminőség diagnózisa címmel végzett. Hogy milyen földrajzi területen és milyen társadalmi metszetben tette ezt, arról a szerző mélyen hallgat, mint ahogy az az október folyamán megjelent tanulmány is teszi, mely a felmérés általános tanulságait „boncolgatja“. A mostani közlemény úgymond a kutatás „nemzetiségi“ adatait dolgozza föl, s „bizonyítja be“ sorban, hogy: „ A magyarok ugyanolyan nehéznek érzik anyagi helyzetüket, mint a románok, és ez utóbbiak közül többen érzik azt, hogy a létszükségletek alatt maradnak; • ami az iskolai és elhelyezkedési lehetőségeket illeti ,a magyarok enyhén problémásabbnak érzik azokat magukra nézve; • az egészség, a lakáshelyzet, a szolgáltatások, az életkörnyezet minősége egyként behatárolja románok és magyarok körülményeit, szubjektív félelmeit; • a várható gazdasági-társadalmi változások kiváltotta sokkhatás a magyaroknál erősebb; • a románok jobban tartanak az etnikumközi összetűzések veszélyétől. Miután mindezeket elmondták, a kutatás szerzői azt bizonygatják, hogy a meglévő differenciák nem lényegesek, a kisebbségi megkülönböztetés tudatát tulajdonképpen a magyarság vezetői viszik be a tömegekbe, felülről lefelé, mintegy gerjesztve az elégedetlenséget, amely aztán egy idő múlva „anyagi erővé“ válik és visszahat a valóságra. Az elmélet érdekes, éppen csak a tudományosság sántít végig az adatoláson, illetve a gondolatmenet levezetésében. Nem tudni, hány magyar alanyt kérdeztek ki és milyen vidékről, milyen társadalmi rétegződésben. Nem lehet megérteni, miért a szubjektív viszonyulást kutatták/mérték, miért nem az objektív tényekben keresték a választ? Nekem például nem mond semmit, hogy valaki úgy érzi: neki nagyon fáj a foga, a másik meg azt mondja: el lehet viselni. A fájdalom attól még nem definiálódott, legfeljebb az egyének tűrésküszöbéről nyertünk adatot. Abból, hogy aránylag kevesebb magyar mondja életéről , a létminimum alatt van, nem az a tudományos következtetés, hogy az illetők jobban élnek, hanem az, hogy kevesebbet sírnak! Hogy ki vesz komolyan egy ilyen propaganda-oldalt, nem tudni. Eddig se örvendtek nagy tömegsikernek a hasonló műfajban készült, lepedőnyi öszszeállítások, ma sem tartoznak a viszszafojtott lélegzettel falt olvasmányok Azt sem hinnénk,hogy Tom Lantos és környezete, bár a nyomtatott betű félig-meddig tekintélyt ad egy bármilyen szövegnek, hanyatt esett volna a főkutató üzenetétől. Mert a tanulmánynak egyetlen mondatba foglalható tanulsága volt: a Kolozsvári Nyilatkozatnak nincs semmi teteje, mert lám, egyforma az életünk! Tom Lantosnak a látogatása alatt mondott következtetései arról árulkodnak, hogy álságokkal nem lehet elterelni a figyelmet a valóságról. Szerencsére, a „mumus“ elutazott — mondják most egyesek —, minden mehet tovább úgy, ahogy eddig. Erre volt jó példa a vasárnap esti tévéhíradó, amelynek az elején még az amerikai szenátor emberjogi feltételeiről és ígéreteiről regélt a bemondó, de a műsor zárásaként már az új tanügyminisztert szólaltatta meg az újra összeállított, hosszú tárgyalások elé néző tanügyi törvénytervezet sorsáról, s az mosolyogva szól hozzánk a képernyőről: se külön iskolák, se kisebbségi nyelvű egyetem nem lesznek Romániában, mert csak rosszat okoznak... Üzenete: prosztó módra a vendég után hajított papucs. CSERE GÁBOR EXTRAS din Rezolutia Marii Uniri din 1 decembrie 1918, de la Alba Iulia H1. In legatura cu aceasta, ca principii fundamentale la alcatuirea noului Stat Roman, Adunarea Nationals proclama urmatoarele: #• 1. Deplya o libertate nationala pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor ’se va instrui, administra $i judeca in limba sa proprie prin indivizii din sinul sau, $i fiecare popor va primi drept de reprezentare in corpurile legiuitoare $i la guvernarea t^rii in proporjie „cu numarul indivizilor ce-1 alcatuiesc.2. Egala indreptatire §i deplina libertate confesionala pentru toate’ confesiunile de stat. 3. Infaptuirea desavir^ita a unui regim curat democratic, pe toate tarimurile vietti^publice. Votul obstesc, direct, egal, secret pe qomune inmod proportional pentru ambele sexe in virsta de 21 ani, la reprezentarea in comune, judete ori parlament. 4. Desavirsita libertate de presa, asociere intrunire, libera, propaganda a tuturor gindurilor omene?ti. Decemberi Jer. sir. 3:20,22 . ..Vissza-visszaemlékezik és megalázódik bennem az én lelkem. Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk, mivel nem fogyatkozik el az Ű irgalmassága Kedves Atyám, jó lenne gyermekinek lenni, s december minden óráját gyermekszívvel elfogadni. Karácsonyban csodálkozó és ámuló szemmel látni a szeretet sokféle megnyilvánulását. Jó lenne, Istenem, gyermek lenni! De ez eltelt, s most arra kérünk, hogy add nekünk újra a december sokféle ajándékához a reménységet, bizakodást, a fagyban a belső meleget. A felnőtt korhoz gyermekszívet. Segíts meg, hogy a nehéz év utolsó hónapjában tudjunk „karácsonyhoz“ zarándokolni s letenni gondjainkat, de bűnbánatunkat is, mindenekfölött szeretetünket, a bethlehemi gyermek jászolánál. Imádkozunk a heródesek szívváltozásáért, gyűlöletük ne érje utól senki Te gyermekedet. Hadd érezze meg mindenki, hogy a Te szeretetedből mindenkinek jut, s meg lehet melegedni mellette, el lehet felejteni a hántásokat, erőt lehet meríteni szeretetlen világunk elhordozásához. Tisztaságod hóval lepje be a lábnyomokat, amelyek egymás ellen közeledtek, takarjuk be sok szégyelnivalónkat, s ott a Te tisztaságod fehér takarója alatt egymás felé változzanak a lábnyomok, bocsánattá változzanak a szívek s az őszinte bűnbánat, megbocsátás szép szava oszlassa el a Szégyellnivalóinkat, hogy mire elolvad a hó, a föld, a Te földed, mi földünk tiszta legyen, s áldás fakadjon belőle. Köszönjük az év minden hónapját, amit jelenléteddel megszépítettél. Köszönjük, hogy lehetőséget adtál sokakkal együtt imádkozni a hónapok első napján. Hosszú idő után ez is csodáid közé tartozik. Add Urunk, hogy mikor utolsó órája jön el az évnek, a közös imádságokból megerősödve lépjük elt a küszöböt, a reménység és biztos hit legyen az útravalónk. Ámen CSIHA EMESE MÉGIS „MEGFÚRTÁK" MÁTYÁST?! (Telefaxon) Hétfő, november 30. — déli 13 óra. A kolozsvári főtéren mintegy 100—150 ember — románok és magyarok — gyűlt össze, figyelik a Mátyás szobor körüli fejleményeket. A Mathias rex felirat alá már megfúrták a négy lyukat, ahova hamarosan felkerül az inkriminált sárga-idézet. Egyelőre csak megdöbbenéssel nyugtázzuk emlékművünk megcsúfolását, ezt az újabb ostoba provokációt. (M.L.) TOLERANCIA NÉLKÜL (üzenetrögzítőn) — Tárgyszerűnek minősíthető légkörben kezdődött, nem kívánt mederbe terelődött a Románia nemzeti ünnepét köszöntő sepsiszentgyörgyi rendezvény. A Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében a prefektúra ás a helyi tanács szervezésében tartott ünnepi összejövetel szónoklatait, közöttük Kozsokár Gábor szenátor beszédét, amelyben a kölcsönös megbecsülés, az esélyegyenlőség fontosságáról beszélt, még csendben hallgatta végig a nem kis mértékben diákokból ,és katonákból összeverbuvált közönség. Ám amikor Tóth Tamás színművész a gyulafehérvári nyilatkozat magyar nyelven való felolvasásába kezdett, füttykoncert és bekiabálások töltötték meg a termet. A botrányos szóváltások utáni annieni műsor sem feledtethette a tolerancia nyilvánvaló hiányát, még egyszer bizonyítva, hogy bárhol és bármikor megismétlődhet a két évvel ezelőtti gyulafehérvári forgatókönyv. (Flóra Gábor) HÁROM ÉCESZ (üzenetrögzítőn) — Vajda Károly vagyok Brassóból. 1. Nem tudom, melyikhelyes: december 6-a, szombat, vagy december 5-e, vasárnap, avagy fordítva, mert a Barométerben mind a két féleképpen írják, a 2. Néhányszor olvastunk Illyés Károly neve alatt különböző értelmezéseket és csodálatosan értékes utasításokat az RMDSZ-szel szemben. De ezt az urat még az RMDSZ székházában nem láttuk és nem volt szerencsénk, hogy segített volna konkrétan valamiben. 9 3. Rövidítsék meg az üzenetrögzítő szöveget a legszükségesebbre. Pl. Itt az RMSZ üzenetrögzítője, kérjük mondanivalóját csak a sípszó elhangzása után elkezdeni, így több impulzus marad az üzenetet közvetítőnek (1992. november 28.) Az utolsóval kapcsolatban: kipróbáljuk! KIVONAT az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nagy Egyesülés határozatának szövegéből III. Az Ifj Román Állam megalakításának alapelveként a Nemzeti Gyűlés meghirdeti a következőket: 1. Teljes nemzeti szabadság valamennyi, együttlakó nép (nemzetiség — a szerzők megjegyzése) részére. Minden nép saját nyelvén és saját soraiból származó egyének révén fogja folytatni az oktatást, a közigazgatást és igazságszolgáltatást, és minden népnek joga lesz képviseltetni magát a törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában, az illető népet alkotó egyének számával arányosan. 2. Jogegyenlőség és teljes autonóm felekezeti szabadság valamennyi állami felekezet részére. 3. Kimondottan demokratikus rendszer maradéktalan megvalósítása a közélet valamennyi területén. Közvetlen, egyenlő, titkos, általános szavazás, községenként, arányos módon, mindkét nem részére, 21 éveséletkortól, a községi, megyei vagy parlamenti képviselethez. 4. Teljes sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság; valamennyi emberi eszme szabad hirdetése. TOM LANTOS MEGLEPETÉSE Javasolni fogja a legnagyobb kedvezmény megadását, ha... TŐKÉS LÁSZLÓ LEVELET INTÉZETT A CONGRESSMENHEZ Tom Lantos, az Egyesült Államok Kongresszusának tagja csúnyán elrontotta azoknak az újságíróknak, fotóriportereknek, filmoperatőröknek, rádió- és tévétudósítóknak a hétvégi magánprogramját, akik itteni látogatásának minden mozzanatáról hűen, a „helyszínről“ óhajtottak beszámolni. Jelzés értékű, hogy a különféle médiák számos képviselője mondott le a víkendezésről, s szegődött az ismert amerikai politikus — az immár minden vonalon (a Kongresszusban is és a Fehér Házban is) „kormányzó“ Demokrata Párt színeiben most novemberben hetedszer (!) választották a Képviselőház tagjává — nyomába, riportmagnóval, fényképező- géppel órákon át állt lesben (volt úgy, hogy kint az utcán dideregve!), csakhogy ellesse egy-egy szavát, mozdulatát. Ilyenkor nem leplezett versengés alakult ki a tudósítók között, harc a jobb helyért, azért, hogy ki kérdezzen először vagy tegye fel a legtöbb kérdést. A Lantos-látogatást lépésről lépésre nyomon kísérő tudósítók mindegyike — gondolom — végül is elégedetten rohant a szerkesztőségbe, a rádió- vagy tévéstúdióba, mindegyikünk ugyanis élményekkel, s nem utolsósorban nyilatkozatokkal teli tarisznyával távozott. Mindenképpen gazdagodtunk egy alapvető tapasztalattal: Lantos úr sűrűn egymást követő találkozói után minden egyes alkalommal bizonyította, hogy egy dörzsölt amerikai politikus nem próbálja mindenképpen lerázni magáról a gyakran kellemetlenkedő újságírókat, hanem — ellenkezőleg — örvend azok jelenlétének, szövetségeseknek tartja azokat, igyekszik kihasználni azok kíváncsiságát. Lapunk olvasóinak nem kell különösebben magyarázgatni a kaliforniai képviselő mostani látogatását övező fokozott érdeklődést. Magyar zsidó származása és eddigi politikai tevékenysége fölötte „alkalmassá“ tette arra, hogy bizonyos román politikai körökben és médiákban az ország veszélyes ellenségeként tüntessék fel. Emlékezetes marad, hogy választási kampánya idején Ion Iliescu elnök egyértelműen őt tette felelőssé azért, hogy idén ősszel Románia nem kapta meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A romániai politikai pártok majd mindegyike kötelességének érezte elítélni az egész amerikai törvényhozó testületet úgymond rossz irányba befolyásoló politikust. A kormányzathoz közel álló lapok mostani látogatását megelőzően is kígyót-békát összehordtak a magyar származású amerikai képviselő befeketítésére, kompromittálására. A dimineata, Curierul national és más hasonló beállítottságú lapok minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a nagy tekintélyű és befolyású amerikai politikusra rásüssék a szörnyű, szégyenteljes pecsétet: Ceaușescu barátja volt. A szélsőséges pártok és lapok pedig olyan hangokat ütöttek meg, hogy drasztikus intézkedésekhez kell folyamodni: nem kell beengedni az országba. SZÉKELY LÁSZLÓ (Folytatása a 2. oldalon) - A SZÉKELY SÁNDOR felvételei • Új sorozat Postcím: Redactia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ 79776 Bucuresti, 33 900. szám Piata Prései Libere 1., 1992. sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ december 1. kedd szerkesztősége 79776 Bukarest 33. Szabad Sajtó tér 1., 4 oldal 1 kerület ára 20 lej Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 6 18 03 02 . Telefax: 6 18 15 62 DECEMBER 1 Hivatalos ünnep. Ez évtől kezdve munkaszüneti nap is. Román állampolgárokhoz illő tisztelettel tudomásul vesszük. E napon, mint elődeinknek 1918 óta, mindegyre és mindenről az jut eszünkbe, amit a Gyulafehérvári Nagy Egyesülés határozata ígért az együttlakó népek fiainak. A Romániába átkerült magyarságnak is. A történelem azóta átviharzott felettünk. Így is, úgy is. Jól meggyötört mindannyiunkat. És maradtunk a beváltatlanul maradt ígéretekkel. A mézes madzaggal. Mi nem kérünk többet, mint amit 1913- ban, felkínáltak nekünk. December elseje nekünk a várakozás mementója. A kiegyenlítetlen váltót sóvárogva elővesszük: évről évre ... RMSZ NYILATKOZAT December elseje, a gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés évfordulója, a román nép nemzeti egységének ünnepe. E nap egyúttal a Gyulafehérvári Határozatokban foglalt eszmék és ígéretek révén — az erdélyi magyarság önrendelkezésének ünnepe is. Akkor, 1918. december elsején, a román nemzeti mozgalom kiemelkedő személyiségei, például az európai látókörű, de egyben a hazai hagyományokat is megbecsülő, az egyéni és kollektív jogokat elismerő Vasile Goldiu és mások is, olyan örök érvényű igazságokat fogalmaztak meg a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, amelyek a harmadik évezred Európájának is irányadó eszméi maradnak. Kolozsvár, 1992. november 27. Az RMDSZ politikai alelnöke SZŐCS GÉZA