Romániai Magyar Szó, 1993. augusztus (5. évfolyam, 1095-1121. szám)
1993-07-31 / 1095-1096. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST Nagy dolog a háború, pláne mikor lőnek — tartja a népi bölcsesség, s az ember, azt hiszem, mindennel így van. Az úgynevezett átmenettel is. Ami nem olyan már, mint a régi, de Isten őrizzen, hogy olyan legyen, mint az új, amiről mindenki sejt, remél valamit, de valahol még ott gomolyog a távoli homályban... Az Európai Közösség egyik kiadványa (Eurobarometre) közvélemény-kutatást rendezett az év első felében 9 egykori szocialista országban (Albánia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Oroszország, Románia, Szlovákia), kitapogatni, milyen a közhangulat a változásokkal, a reformokkal s az európai gondolattal kapcsolatban. Akik szeretik a számokkal való játszadozást, most csalódni fognak, mert nem élek velük, csak azt szeretném azon melegében elmondani, hogy meglepő volt végigkövetni a román válaszok megoszlását, mert immár keleteurópai mezőnyben is kiderült, hogy bár az albánokat semmiképpen nem tudjuk lekörözni, ami az optimizmust illeti, a keményeinkkel valahol mégis ott vagyunk az elsők között. Tehát, a csoportosított válaszok alapján a Romániában élők az átlagos „volt lágerbelinél“ jobban bíznak a szabad piacban és a reformfolyamatokban, a privatizálás eredményességében (2—3. hely) s az albánok után mindjárt Románia következik, ami az európai struktúrákhoz való kapcsolódás szükségességének elismerését illeti. Nem igaz hát az, amit egyes politikusok meg-meglobogtatnak még érvként a fejük fölött, hogy mit nekünk, Európa, a lakosság igenis azt várja s azt reméli, hogy a Nyugat segítsége kihúzza majd az ország szekerét a kátyúból. Ugyancsak optimista a romániai, ami jelenlegi helyzetének megélését illeti: 56 %-ban vallja, hogy jobb neki a jelenben, mint a múltban, s e hitében csak Albánia és Csehország előzi meg. Ugyanígy, Romániában meglehetős bizakodással néznek a következő esztendőre (középmezőnyben), ugyanakkor az ország harmadik helyen áll azok közül, akik lehetetlennek tartják, hogy egy újabb diktatúra felüthesse a fejét tájainkon (63 %). Igaz, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására a románság érzékenyebb s a válaszokból nagyfokú elégedetlenség olvasható ki (akárcsak a demokratizálódás fokával kapcsolatban is), de ez mit sem változtat azon a helyzeten, hogy tudatosodjék bennünk: amíg megmaradt még ennyi hit e földön, addig talán nincs veszve minden. Annál meggondolkoztatóbb az a kép, amit a magyarországi közhangulat önmagáról nyújt a nyugat-európai közvélemény-kutatók adatfeldogozása nyomán, így a magyarok — az oroszokkal és szlovákokkal együtt — a legelégedetlenebbek a demokratikus átalakulások menetével, s úgy érzik, a jelenlegi helyzet sokkal rosszabb, mint az, amit maguk mögött hagytak (76 % ■— az oroszokkal „holtversenyben “, az utolsó helyen). Szintén, mintha kéz a kézben Moldovával és Oroszországgal Magyarországon azt vallják, hogy az elmúlt rendszerben sokkal jobb volt és az ország téves utakra lépett (53, illetve 67 %). Az adatok természetesen csak úgy érnek valamit, ha értelmezzük őket, a miértre egyelőre a szakemberek nem adtak választ. S mert az ember az igényességet meglehetősen szubjektíven éli meg, előfordul, hogy aki elégedetlen saját sorsával, objektív mércével talán sokkal jobban él, mint az, akinek kilátszik az ülepe a nadrágból, de boldog és bizakodó. Az lenne jó, ha e potenciális hangulatot az országok sorsát irányító és befolyásoló politikai erők megkísérelnék konstruktív célok felé terelni, éppen az európai szellem elterjesztése érdekében. Tulajdonképpen, gondolom, ezért is született a tudományos felmérés, s bár februári állapotokat tükröz — ami azt jelenti, hogy a romániai optimizmus hímpora is megkophatott azóta az általános drágulások és az értéknövekedési adó bevezetése következtében —, alapvető tendenciáiban továbbra is iránymutató lehet. CSEKE GÁBOR • Postacím: Redacfia új sorozat romania. magyar szó 1 79776 Bucuresti 33, 1095—1096. szám piaiQ Presei Libere 1-sector 1. 1993. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ ii'ilinc 31__ szerkesztősége jUllUb O 79776 Bukarest 33. augusztusi., Szabad Sajtórén., szombat-vasárnapi kerület (44) 8 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 618 03 02 ára 50 lej Telefax: 618 15 620 Telex: 10315-TRANS-R • Több hét után érkezek a Hét! • Kim Ir Szén nem Kim Ir Szén! Nagyszerű múltunk ittfelejtett fejfái ! Felvételizőket vár a Bolyai* Társaság• Görbe utakon, avagy börtön előtt, börtön után • A caritas nevében* Kiderült: nem Rettegett Iván • ANART 1993 (Kónya Réka és ütő Gusztáv performance-a) NE SZALASSZUK EL AZ ALKALMAT! 1993-ban beindul 455 gép- és traktorállomás privatizációja, ez a mezőgazdasági átalakulás jelentős lépése lehet. Elvileg a MEBO (Management Employees Buy Out), vagyis a dolgozók által való megvásárlás egy formáját próbálják alkalmazni a gyors privatizáció megvalósítására. A bevételek mérsékelhetnék az állami költségvetés deficitjét, a vezetők és a dolgozók tulajdonai jogokat szerezhetnének a viszonylag még alulértékelt traktor- és géppark fölött, és a kormány is jelenthetné a Világbank javaslatának teljesítését, tehát viszonylag jelentős érdekazonosság mutatkozik az eladók és a vevők között, ráadásul az akciót a nemzetközi pénzügyi szervezetek is helyeselnék. A javasolt eljárás a következő: Az állami és a Magán Tulajdon Alap (MTA és MTA) a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériummal konzultálva előzetesen javasolhatja a nagyvállalatok felosztását kisebb önálló egységekre. Ezt a gazdaságilag nagyon indokolt lépést nehezíti viszont az, hogy az egyes alegységek nem egyformán jövedelmezőek, és a vállalati tartozások lebontása is körülményes, tehát a privatizáció beindítása elhúzódna, ami egy újabb állóalap-felértékelés veszélyével járhatna, ez pedig nemcsak a vevőket érintené hátrányosan, de a kereslet beszűkülésével az egész folyamatot veszélyeztethetné. A privatizálandó vállalatok a következő dokumentációt kötelesek összeállítani: a „Memorandum“ a vállalat tevékenységét tükrözi; létre kell hozni az „Alkalmazotti Részvény Program" (Programul Acțiunilor Salariatilor — PAS) Egyesületet; meg kell szerezni a földtulajdonosi bizonyítványt (certificat de atestare a dreptului de proprietate asupra terenului) — ez utóbbi beszerzése a legbonyolultabb. A legnagyobb költséget a vállalat területének az államtól való megvásárlása jelenti. A terület milyensége, elhelyezkedése szerint ez 9—49,5 millió lejt is jelenthet hektáronként. A privatizációs bizottság az Állami és Magán Tulajdon Alap, valamint a Nemzeti Privatizációs Ügynökség képviselőiből tevődik össze, ők veszik át a vállalatok által benyújtott dokumentációt és a vásárlási ajánlatokat. A bizottság az alábbi feltételek betartását ellenőrzi: a) az eladási értéknek el kell érnie legalább a számviteli nettó eszközértékét; b) a fizetés módjai a következők lehetnek: 1. a szerződés aláírása utáni 30. napig készpénzben kifizetni a részvények teljes értékét; 2. a szerződés aláírása utáni 30. napig kifizetni a részvények 70 %-át készpénzben, 30 %-át vagyonjegyekkel; 3. a részvények 70 %-át kifizetni készpénzben úgy, hogy legalább 15 %-ot 30 napon belül, a többit pedig részletekben Dr. VINCZE MÁRIA (Folytatása a 7. oldalon) Augusztusi áhítat A nagy igehirdető püspöktől, Ravasz Lászlótól olvastam ezt a mondatot: „Mi egy lejárt nagyszerű múltnak vagyunk ittfelejtett fejfái“. Sokszor , gondolkoztam el ezen a mondaton, s gondolkozom el ma is. Ezt a nagyszerű múltat megálmodták sokan, azután megvalósították. Kitartással, imádsággal, lemondással. Sokszor nagy szegénységben, de tiszta életű,tiszta beszédű családokban, felépült templomok körül, szellemi magaslaton igényességet kérő elemi iskolákban vagy egyetemeken. Majd később, hitetlenséget akaró világban kezdett a másik idézett szó gyökeret ereszteni: „lejárt“. De az a Jézus Krisztus, aki „tegnap és ma és örökké ugyanaz“, ki nem járhat le az időknek végezetéig, ő tanított meg a „lejárt“ voltunkból őt követve felébredni, s a jövendőnek, gyermekeinknek „múltat" építeni. Olyant, ahol legyen az augusztusi áhítat hittel tartalmas, ifjaink forrásvize tiszta, imádságaink mélyről fakadó. Tanít arra, hogy tudatosan kell felkészülni minden napra, Isten vezetését figyelve, hogy ittfelejtett voltunkban ne éljen minden váratlanul. Tanít arra, hogy vereségeink kevesebbek lesznek, ha Istenhez való tartozásunk erősebb lesz. S most az augusztusi hónapot, mi az „ittfelejtettek“, te vagy én, a vakációt, a szabadságot használjuk erőgyűjtésre, lelki és szellemi tisztogatásra, pihenésre. Az ittfelejtés legyen a múltból hit által való átmentés a jelenünkbe. Urunk, segíts minket a Te utadon járni, add, hogy ne éljünk könnyelmű, léha, tartalmatlan életet, nevedre s a „nagyszerű múltra“ szégyent hozva, hanem győzzön bennünk az a reménység, aminek, alapja a Te kijelentésed: „Én élek, ti is élni fogtok“. Ámen CSIHA EMESE VÉGÉ FELÉ JÁR A MECCS A berlini Die Tageszeitung riportere Eckstein Kovács Péterrel, kolozsvári városi tanácsossal beszélget — Hogyan tud működni a Caritas mint szerencsejáték kft, ha a kereskedelmi kamara ezt nem engedélyezte? — Ez nem lehet szerencsejáték kft, mert amikor meg kell jelölni azokat a tevékenységi köröket, melyekben működsz, ilyen nem létezik. Gyakorlatilag nem is tudom, milyen címszó alatt van bejegyezve, ők kis csellel írathatták be, azt mondván, hogy ez igenis egy önsegélyző vállalkozás, mint ahogy létezik a nyugdíjasoknak is egy önsegélyző pénztáruk, ahonnan előnyös kamattal kölcsönöket lehet felvenni A felszín az tehát, hogy ez egy önsegélyző kassza. Igaz, ennek ellentmond az a hatalmas haszon, amit ők kifizetnek . De mégis, hogyan lehetett létrehozni ezt a’ vállalatot Kolozsváron? -T- A vállalat nem kolozsvári székhelyű Az történik ugyanis, hogy a területileg illetékes bíróság bármely cég bejegyzését egyszer rendeli el ott, ahol a cég székhelye van. A brassói bíróság e vállalkozást bejegyezte annak idején mint céget, a cég viszont létesíthet telephelyeket, leányvállalatokat , más városokban is, ahol csak egyetlen kötelessége van: tudomásulvétel céljából le kell tennie a dokumentációját, de ott már bírósági ellenőrzés nincs. Tehát a Caritas is mint leányvállalat, gyakorlatilag kiesik a helyi bíróság ellenőrzése alól. — Ez azt jelenti, hogy nem kell hozzá Kolozs megyei működési engedély? — Formailag nem, mert már létezik egy törvényes bejegyzés. ■ — Úgy hallottam, csak egy hónapja kezdtek adót fizetni. Igaz ez? És ha igaz, miért nem folytatnak pénzügyi vizsgálatot a cég ellen? — Tudomásom szerint nem egy évig, csupán 6 hónapig nem fizetett adót a Caritas, a kereskedelmi társaságokról, szóló törvény alapján. Egy Caritas-közlönyből kiderül, hogy az utóbbi fél évben több százmilliós adót fizettek. Amikor Iliescu államelnök, Vacaroiu és Nastase urak Kolozsváron jártak, újságírók kérdezték őket a Caritasszal kapcsolatosan. Az államfő helyi, megyei ügynek vélte, ezért azt válaszolta, hogy nem avatkozhat be. Szerinted miért nem folytatódhat felsőbb szintről, Bukarestből pénzügyi vizsgálat, hiszen nyilvánvaló botrányos dologról van szó? — Megint csak azt tudom mondani: ezek indirekt dolgok. A kolozsvári rendőrség parancsnoka azt nyilatkozta, hogy figyelemmel kísérik a Caritast, ők is gyanús vállalkozásnak tekintik, amely gazdaságilag egyszerűen nem lehet megalapozott, de ez ideig még nem volt okuk beavatkozni. Gyakorlatilag, akik beavatkozhatnának a hatalommegosztás elve alapján — egy államelnöknek tényleg nem helyénvaló egy ilyen ügyben beavatkozni, erre nincs hatásköre —, azok a pénzügyi ellenőrző szervek, az állami pénzügyi felügyelet, a pénzügyőrség. Hogy ezek milyen ellenőrzést végeztek, azt nem tudni. — Ilyen ellenőrzésről tudsz? — Ion Stoica nyilatkozata szerint valóban ellenőrizték őket, és állítólag nem találtak semmit. — Szerinted együtt dolgozik a pénzügyi felügyelet a Caritasszal, vagyis egy gyékényen árulnak? — Ezt nem állítanám, de amikor ilyen hatalmas pénzek forognak, és ahol enynyire könnyen lehet pénzhez jutni, gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül, nyilván megvan a lehetősége annak, hogy akárkit, akármikor meg tudnak vásárolni. Az a szóbeszéd járja, hogy egy napi záráskor több milliós hiányt fedeztek fel és kétségbeesve keresték, hol is lehet, de Stoica legyintett: á, hát most ennyiért nem fogunk kétségbeesni, van ott elég! Erről sem tudni, hogy mennyire igaz, de tény: nagy pénzeket forgatnak... — Kissé furcsa, hogy míg a Help bebukott, a Fradi igazgatója börtönben, addig egy hasonló vállalkozásnál, a Caritasnál minden rendben. Hogy lehet, hogy kettő ellen komolyan fellépnek, a harmadikat pedig működni hagyják? — Nem csak a Help meg a Flaci ment tönkre. Közvetlenül a forradalom, után, 90—91-ben gomba módra jelentek meg az effajta vállalkozások Brassó híres különben erről... Ezek mind egy szálig tönkrementek Általában mindig úgy, hogy fizetésképtelenné váltak és a hoppon maradottak nagy felháborodással megostromolták székházaikat, a cégek vezetőit végül lecsukták. De mindaddig, KENŐ VERSECK (Folytatása a 7. oldalon) Hrebenciuc A Kodolányi találkozó Vierel Hrebenciuc, a román kormány főtitkára, aki egyben a romániai nemzeti kisebbségek tanácsának elnöke, csütörtökön hivatalában találkozott Kodolányi Gyula magyar címzetes államtitkárral, Antall József külpolitikai főtanácsadójával. Kodolányi a megbeszélés után az MTI tudósítójának elmondta: elsősorban a nagy európai integrációs folyamatokról, Romániának az Európa Tanácsba való felvételéről volt szó. Kodolányi román partnerének kifejtette: ha Magyarország megnyugtatónak tartja a hátralévő másfél hónapban felmutatott eredményeket és a megfelelő európa tanácsbeli bizottság jelentésének tartalmát, akkor konstruktív módon fog foglalkozni az üggyel. ♦ Az Európai Újjáépítési és fejlesztési Bank 250 millió dollárnyi kölcsönt és befektetést hagyott jóvá három magyar programnak. Az EBRD kibocsájtja régóta tervezett forintkötvényét is, mely úttörő vállalkozás lesz Kelet-Európában. Az M1 -M15-öS autópályához 129,1 millió ECU értékű csomagot kapnak a koncessziósak, a bankból.Kjnyó dolláros hitelkerettel támogatja a mezőgazdasági szerkezetváltást, harmadik program egy hatmillió ECU-s, felerészt részvényre váltható kölcsön egy magyarországi, számítógép-képernyőket gyártó olasz érdekeltségű vállalkozásnak. (MTI) VAN RMDSZ-JELÖLT CSÍKBAN (üzenetrögzítőn) — 31 szavazójogú választmányi tag és tanácsos gyűlt össze csütörtökön a csíki RMDSZ-nél, hogy határozatot hozzanak az időközi polgármester-választás ügyében. Székedi Ferencet, a területi RMDSZ-elnököt idézve: gyakorlatilag mindenki jelen volt, aki az utóbbi évben a csíki RMDSZ-ben tevékenykedett. A jelenlevőknek 3 kérdésre kellett válaszolniuk: 1. Állítson-e saját jelöltet a csíki RMDSZ az időközi polgármesterválasztáson, vagy több független jelöltet támogasson, és hagyja a polgárokra a döntést? 2. Ha igen, a három személyből, akik vállalták a jelölést, zárják-e ki Simon Pétert, akivel a választmányi tagoknak (Folytatása a 1. oldalon) . . MÁR MOST MEGRENDELHETŐ CSÍKSZEREDÁBAN IS AZ ÉV KÖNYVE A MAGYAR NAGYLEXIKON (Budapest, Akadémiai Kiadó) Az ezredforduló legátfogóbb, legmodernebb egyetemes és magyar ismerettára. Nem külföldi lexikon átvétele, nem fordítás, nem adaptáció, hanem EREDETI MAGYAR MUNKA 16 kötetben összesen: 160 000 címszó, 1000 színes és fehér-fekete kép, 40 térkép. ELSŐ KÖTETE MEGJELENIK: 1993. novemberében Az I. kötet ára 30 000 lej fölött az infláció arányában. Aki július 31-ig 12 000 lejt, előfizet, annak olcsóbb, mert garantáljuk a 25 000 lejes árat. A 200 példányszámú, a megrendelők számára névre szóló Ex librist is tartalmazó luxuskiadás kedvezményes előfizetési ára 45 000 lej, amelyből a július végéig kifizethető előleg 25 000 lej. A könyvek postai szállítása ingyenes! Címünk: PALLAS KFT., Csíkszereda, P-ta Libertásis nr. 16. (Szakszervezeti Művelődési Ház) Postacím: 4100 Miercurea Ciuc. Cásufa postaié: 140, Telefon és fax: 095—81 60 36. Cont: BCR Miercurea Ciuc: 40-72.7.54.1. Továbbra is megrendelhető a Révai Nagy Lexikon I—XX. kötete. A kötetek ára I-IX. — 7500 lej, X—XIII. — 8500 lej. A XIV—XX. kötet 1994—1995-ben jelenik meg. (R- 267)