Romániai Magyar Szó, 1993. augusztus (5. évfolyam, 1095-1121. szám)

1993-07-31 / 1095-1096. szám

ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST N­agy dolog a háború, pláne mikor lőnek — tartja a népi bölcses­ség, s az ember, azt hiszem, min­dennel így van. Az úgynevezett átme­nettel is. Ami nem olyan már, mint a régi, de Isten őrizzen, hogy olyan le­gyen, mint az új, amiről mindenki sejt, remél valamit, de valahol még ott go­molyog a távoli homályban... Az Európai Közösség egyik kiadványa (Eurobarometre) közvélemény-kutatást rendezett az év első felében 9 egykori szocialista országban (Albánia, Bulgá­ria, Csehország, Lengyelország, Magyar­­ország, Moldova, Oroszország, Romá­nia, Szlovákia), kitapogatni, milyen a közhangulat a változásokkal, a refor­mokkal s az európai gondolattal kap­csolatban. Akik szeretik a számokkal való ját­szadozást, most csalódni fognak, mert nem élek velük, csak azt szeretném azon melegében elmondani, hogy meg­lepő volt végigkövetni a román vála­szok megoszlását, mert immár kelet­európai mezőnyben is kiderült, hogy bár az albánokat semmiképpen nem tud­juk lekörözni, ami az optimizmust il­leti, a keményeinkkel valahol mégis ott vagyunk az elsők között. Tehát, a cso­portosított válaszok alapján a Romániá­ban élők az átlagos „volt lágerbelinél“ jobban bíznak a szabad piacban és a reformfolyamatokban, a privatizálás eredményességében (2—3. hely) s az albánok után mindjárt Románia követ­kezik, ami az európai struktúrákhoz való kapcsolódás szükségességének el­ismerését illeti. Nem igaz hát az, amit egyes politikusok meg-meglobogtatnak még érvként a fejük fölött, hogy mit nekünk, Európa, a lakosság igenis azt várja s azt reméli, hogy a Nyugat se­gítsége kihúzza majd az ország szekerét a kátyúból. Ugyancsak optimista a romániai, ami jelenlegi helyzetének megélését illeti: 56 %-ban vallja, hogy jobb neki a je­lenben, mint a múltban, s e hitében csak Albánia és Csehország előzi meg. Ugyanígy, Romániában meglehetős bi­zakodással néznek a következő eszten­dőre (középmezőnyben), ugyanakkor az ország harmadik helyen áll azok közül, akik lehetetlennek tartják, hogy egy újabb diktatúra felüthesse a fejét tájainkon (63 %). Igaz, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására a román­ság érzékenyebb s a válaszokból nagy­fokú elégedetlenség olvasható ki (akár­csak a demokratizálódás fokával kap­csolatban is), de ez mit sem változtat azon a helyzeten, hogy tudatosodjék bennünk: amíg megmaradt még ennyi hit e földön, addig talán nincs veszve minden. Annál meggondolkoztatóbb az a kép, amit a magyarországi közhangulat ön­magáról nyújt a nyugat-európai köz­vélemény-kutatók adatfeldogozása nyo­mán, így a magyarok — az oroszokkal és szlovákokkal együtt — a legelégedet­lenebbek a demokratikus átalakulások menetével, s úgy érzik, a jelenlegi hely­zet sokkal rosszabb, mint az, amit ma­guk mögött hagytak (76 % ■— az oro­szokkal „holtversenyben “, az utolsó­ he­lyen). Szintén, mintha kéz a kézben Moldovával és Oroszországgal Magyar­­országon azt vallják, hogy az elmúlt rendszerben sokkal jobb volt és az or­szág téves utakra lépett (53, illetve 67 %). Az adatok természetesen csak úgy érnek valamit, ha értelmezzük őket, a miértre egyelőre a szakemberek nem adtak választ. S mert az ember az igé­nyességet meglehetősen szubjektíven éli meg, előfordul, hogy aki elégedet­len saját sorsával, objektív mércével talán sokkal jobban él, mint az, akinek kilátszik az ülepe a nadrágból, de bol­dog és bizakodó. Az lenne jó, ha e potenciális hangula­tot az országok sorsát irányító és befo­lyásoló politikai erők megkísérelnék konstruktív célok felé terelni, éppen az európai szellem elterjesztése érdeké­ben. Tulajdonképpen, gondolom, ezért is született a tudományos felmérés, s bár februári állapotokat tükröz — ami azt jelenti, hogy a romániai optimiz­mus hímpora is megkophatott azóta az általános drágulások és az értéknöve­kedési adó bevezetése­ következtében —, alapvető tendenciáiban továbbra is iránymutató lehet. CSEKE GÁBOR • Postacím: Redacfia új sorozat romania. magyar szó 1 79776 Bucuresti 33, 1095—1096. szám piaiQ Presei Libere 1-sector 1. 1993. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ ii'ilinc 31__ szerkesztősége jUllUb O 79776 Bukarest 33. augusztusi., Szabad Sajtórén., szombat-vasárnap­i kerület (4­4) 8 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 618 03 02 ára 50 lej Telefax: 618 15 62­0 Telex: 10315-TRANS-R • Több hét után érkezek a Hét! • Kim Ir Szén nem Kim Ir Szén!­­ Nagyszerű múltunk ittfelejtett fejfái ! Felvé­telizőket vár a Bolyai* Társaság­­• Görbe utakon, avagy börtön előtt, börtön után • A caritas nevében* Kiderült: nem Rettegett Iván • AN­ART 1993 (Kónya Réka és ütő Gusztáv performance-a) NE SZALASSZUK EL AZ ALKALMAT! 1993-ban beindul 455 gép- és traktorál­lomás privatizációja, ez a mezőgazdasági átalakulás jelentős lépése lehet. Elvileg a MEBO (Management Employees Buy Out), vagyis a dolgozók által való megvásárlás egy formáját próbálják alkalmazni a gyors privatizáció megvalósítására. A bevételek mérsékelhetnék az állami költségvetés de­ficitjét, a vezetők és a dolgozók tulajdo­nai jogokat szerezhetnének a viszonylag még alulértékelt traktor- és géppark fö­lött, és a kormány is jelenthetné a Világ­bank javaslatának teljesítését, tehát vi­szonylag jelentős érdekazonosság mutat­kozik az eladók és a vevők között, ráadá­sul az akciót a nemzetközi pénzügyi szer­vezetek is helyeselnék. A javasolt eljárás a következő: Az állami és a Magán Tulajdon Alap (MTA és MTA) a Mezőgazdasági és Élel­mezési Minisztériummal konzultálva elő­zetesen javasolhatja a nagyvállalatok fel­osztását kisebb önálló egységekre. Ezt a gazdaságilag nagyon indokolt lépést ne­hezíti viszont az, hogy az egyes alegysé­gek nem egyformán jövedelmezőek, és a vállalati tartozások lebontása is körülmé­nyes, tehát a privatizáció beindítása el­húzódna, ami egy újabb állóalap-felérté­­kelés veszélyével járhatna, ez pedig nem­csak a vevőket érintené hátrányosan, de a kereslet beszűkülésével az egész folya­matot veszélyeztethetné. A privatizálandó vállalatok a követke­­ző dokumentációt kötelesek összeállítani: a „Memorandum“ a vállalat tevékenysé­gét tükrözi; létre kell hozni az „Alkalma­zotti Részvény Program" (Programul Ac­țiunilor Salariatilor — PAS) Egyesületet; meg kell szerezni a földtulajdonosi bizo­nyítványt (certificat de atestare a dreptu­­lui de proprietate asupra terenului) — ez utóbbi beszerzése a legbonyolultabb. A legnagyobb költséget a vállalat területé­nek az államtól való megvásárlása jelenti. A terület milyensége, elhelyezkedése sze­rint ez 9—49,5 millió lejt is jelenthet hek­táronként. A privatizációs bizottság az Állami és Magán Tulajdon Alap, valamint a Nemze­­ti Privatizációs Ügynökség képviselőiből tevődik össze, ők veszik át a vállalatok ál­tal benyújtott dokumentációt és a vásár­lási ajánlatokat. A bizottság az alábbi feltételek betar­tását ellenőrzi: a) az eladási értéknek el kell érnie lega­lább a számviteli nettó eszközértékét; b) a fizetés módjai a következők lehet­nek: 1. a szerződés aláírása utáni 30. napig készpénzben kifizetni a részvények teljes értékét; 2. a szerződés aláírása utáni 30. napig kifizetni a részvények 70 %-át készpénz­ben, 30 %-át vagyonjegyekkel; 3. a részvények 70 %-át kifizetni kész­pénzben úgy, hogy legalább 15 %-ot 30 napon belül, a többit pedig részletekben Dr. VINCZE MÁRIA (Folytatása a 7. oldalon) Augusztusi áhítat A nagy igehirdető püspöktől, Ravasz Lászlótól olvastam ezt a monda­tot: „Mi egy lejárt nagyszerű múltnak vagyunk ittfelejtett fejfái“. Sokszor , gondolkoztam el ezen a mondaton, s gondolkozom el ma is. Ezt a nagyszerű múltat megálmodták sokan, azután megvalósították. Kitartással, imádság­gal, lemondással. Sokszor nagy szegénységben, de tiszta életű,tiszta be­szédű családokban, felépült templomok körül, szellemi magaslaton igényes­séget kérő elemi iskolákban vagy egyetemeken. Majd később, hitetlenséget akaró világban kezdett a másik idézett szó gyökeret ereszteni: „lejárt“. De az a Jézus Krisztus, aki „tegnap és ma és örökké ugyanaz“, ki nem járhat le az időknek végezetéig, ő tanított meg a „lejárt“ voltunkból őt követve felébredni, s a jövendőnek, gyermekeinknek „múltat" építeni. Olyant, ahol legyen az augusztusi áhítat hittel tartalmas, ifjaink forrásvize tiszta, imádságaink mélyről fakadó. Tanít arra, hogy tu­datosan kell felkészülni minden napra, Isten vezetését figyelve, hogy ittfelej­tett voltunkban ne éljen minden váratlanul. Tanít arra, hogy vereségeink kevesebbek lesznek, ha Istenhez való tartozásunk erősebb lesz. S most az augusztusi hónapot, mi az „ittfelejtettek“, te vagy én, a va­kációt, a szabadságot használjuk erőgyűjtésre, lelki és szellemi tisztogatásra, pihenésre. Az ittfelejtés legyen a múltból hit által való átmentés a jele­nünkbe. Urunk, segíts minket a Te utadon járni, add, hogy ne éljünk könnyel­mű, léha, tartalmatlan életet, nevedre s a „nagyszerű múltra“ szégyent hozva, hanem győzzön bennünk az a reménység, aminek, alapja a Te kijelen­tésed: „Én élek, ti is élni fogtok“. Ámen CSIHA EMESE VÉGÉ FELÉ JÁR A MECCS A berlini Die Tageszeitung riportere Eckstein Kovács Péterrel, kolozsvári városi tanácsossal beszélget — Hogyan tud működni a Caritas mint szerencsejáték kft, ha a kereskedelmi ka­mara ezt nem engedélyezte? — Ez nem lehet szerencsejáték kft, mert amikor meg kell jelölni azokat a tevékenységi köröket, melyekben mű­ködsz, ilyen nem létezik. Gyakorlatilag nem is tudom, milyen címszó alatt van bejegyezve, ők kis csellel írathatták be, azt mondván, hogy ez igenis egy önse­gélyző vállalkozás, mint ahogy létezik a nyugdíjasoknak is egy önsegélyző pénz­táruk, ahonnan előnyös kamattal kölcsö­nöket lehet felvenni A felszín az tehát, hogy ez egy önsegélyző kassza. Igaz, en­nek ellentmond az a hatalmas haszon, amit ők kifizetnek . De mégis, hogyan lehetett létrehozni ezt a’ vállalatot Kolozsváron? -T- A vállalat nem kolozsvári székhelyű Az történik ugyanis, hogy a területileg illetékes bíróság bármely cég bejegy­zését egyszer rendeli el ott, ahol a cég székhelye van. A brassói bíróság e vállal­kozást bejegyezte annak idején mint cé­get, a cég viszont létesíthet telephelye­ket, leányvállalatokat , más városokban is, ahol csak egyetlen kötelessége van: tudomásulvétel céljából le kell tennie a dokumentációját, de ott már bírósági el­lenőrzés nincs. Tehá­t­ a Caritas is mint leányvállalat, gyakorlatilag kiesik a he­lyi bíróság ellenőrzése alól. — Ez azt jelenti, hogy nem kell hozzá­ Kolozs megyei működési engedély? — Formailag nem, mert már létezik egy törvényes bejegyzés. ■ — Úgy hallottam, csak egy hónapja kezdtek adót fizetni. Igaz ez? És ha igaz, miért nem folytatnak pénzügyi vizsgálatot a cég ellen? — Tudomásom szerint nem egy évig, csupán 6 hónapig nem fizetett adót a Caritas, a kereskedelmi társaságokról, szóló törvény alapján. Egy Caritas-köz­­lönyből kiderül, hogy az utóbbi fél év­­ben több százmilliós adót fizettek.­­ Amikor Iliescu államelnök, Vaca­­roiu és Nastase urak Kolozsváron jár­tak, újságírók kérdezték őket a Cari­­tasszal kapcsolatosan. Az államfő helyi, megyei ügynek vélte, ezért azt válaszol­ta, hogy nem avatkozhat be. Szerinted miért nem folytatódhat felsőbb szint­ről, Bukarestből pénzügyi vizsgálat, hi­szen nyilvánvaló botrányos dologról van szó? — Megint csak azt tudom mondani: ezek indirekt dolgok. A kolozsvári rend­őrség parancsnoka azt nyilatkozta, hogy figyelemmel kísérik a Caritast, ők is gyanús vállalkozásnak tekintik, amely gaz­daságilag egyszerűen nem lehet megala­pozott, de ez ideig még nem volt okuk be­avatkozni. Gyakorlatilag, akik beavat­kozhatnának a hatalommegosztás elve alapján — egy államelnöknek tényleg nem helyénvaló egy ilyen ügyben beavatkoz­ni, erre nincs hatásköre —, azok a pénz­ügyi ellenőrző szervek, az állami pénz­ügyi felügyelet, a pénzügyőrség. Hogy ezek milyen ellenőrzést végeztek, azt nem tudni. — Ilyen ellenőrzésről tudsz? — Ion Stoica nyilatkozata szerint va­lóban ellenőrizték őket, és állítólag nem találtak semmit. — Szerinted együtt dolgozik a pénzügyi felügyelet a Caritasszal, vagyis egy gyéké­nyen árulnak? — Ezt nem állítanám, de amikor ilyen hatalmas pénzek forognak, és ahol eny­­nyire könnyen lehet pénzhez jutni, gya­korlatilag ellenőrizhetetlenül, nyilván megvan a lehetősége annak, hogy akár­kit, akármikor meg tudnak vásárolni. Az a szóbeszéd járja, hogy egy napi zárás­­kor több milliós hiányt fedeztek fel és kétségbeesve keresték, hol is lehet, de Stoica legyintett: á, hát most ennyiért nem fogunk kétségbeesni, van ott elég! Erről sem tudni, hogy mennyire igaz, de tény: nagy pénzeket forgatnak... — Kissé furcsa, hogy míg a Help be­bukott, a Fradi igazgatója börtönben, addig egy hasonló vállalkozásnál, a Caritasnál minden rendben. Hogy lehet, hogy kettő ellen komolyan fellépnek, a harmadikat pedig működni hagyják? — Nem csak a Help meg a Flaci ment tönkre. Közvetlenül a forradalom, után, 90—91-ben gomba módra jelentek meg az effajta vállalkozások Brassó híres kü­lönben erről... Ezek mind egy szálig tönkrementek Általában mindig úgy, hogy fizetésképtelenné váltak és a hop­pon maradottak nagy felháborodással megostromolták székházaikat, a cégek ve­zetőit végül lecsukták. De mindaddig, KENŐ VERSECK (Folytatása a 7. oldalon) Hrebenciuc A Kodolányi találkozó Vierel Hrebenciuc, a román kormány főtitkára, aki egyben a romániai nemzeti kisebbségek tanácsának elnöke, csütörtö­kön hivatalában találkozott Kodolányi Gyula magyar címzetes államtitkárral, Antall József külpolitikai főtanácsadójá­val. Kodolányi a megbeszélés után az MTI tudósítójának elmondta: elsősorban a nagy európai integrációs folyamatokról, Ro­­mániának az Európa Tanácsba való fel­vételéről volt szó. Kodolányi román part­nerének kifejtette: ha Magyarország meg­nyugtatónak tartja a hátralévő másfél hónapban felmutatott eredményeket és a megfelelő európa tanácsbeli bizottság je­lentésének tartalmát, akkor konstruktív módon fog foglalkozni az üggyel. ♦ Az Európai Újjáépítési és fejlesztési Bank 250 millió dollárnyi kölcsönt és be­fektetést hagyott jóvá három magyar programnak. Az EBRD kibocsájtja régóta tervezett forintkötvényét is, mely úttörő vállalkozás lesz Kelet-Európában. Az M1 -M15-öS autópályához 129,1 millió ECU értékű csomagot kapnak a koncessziósak, a bank­ból.Kjn­yó dolláros hitelkerettel támogatja a mezőgazdasági szerkezetvál­tást, harmadik program egy hatmillió ECU-s, felerészt részvényre váltható köl­csön egy magyarországi, számítógép-kép­ernyőket gyártó olasz érdekeltségű vállal­kozásnak. (MTI) VAN RMDSZ-JELÖLT CSÍKBAN (üzenetrögzítőn) — 31 szavazójogú vá­lasztmányi tag és tanácsos gyűlt össze csütörtökön a csíki RMDSZ-nél, hogy ha­tározatot hozzanak az időközi polgármes­ter-választás ügyében. Székedi Ferencet, a területi RMDSZ-elnököt idézve: gyakor­latilag mindenki jelen volt, aki az utóbbi évben a csíki RMDSZ-ben tevékenyke­dett. A jelenlevőknek 3 kérdésre kellett válaszolniuk: 1. Állítson-e saját jelöltet a csíki RMDSZ az időközi polgármestervá­lasztáson, vagy több független jelöltet támogasson, és hagyja a polgárokra a dön­tést? 2. Ha igen, a három személyből, akik vállalták a jelölést, zárják-e ki Simon Pétert, akivel a választmányi tagoknak (Folytatása a 1. oldalon) . . MÁR MOST MEGRENDELHETŐ CSÍKSZEREDÁBAN IS AZ ÉV KÖNYVE A MAGYAR NAGYLEXIKON (Budapest, Akadémiai Kiadó) Az ezredforduló legátfogóbb, legmodernebb egyetemes és magyar ismeret­tára. Nem külföldi lexikon átvétele, nem fordítás, nem adaptáció, hanem EREDETI MAGYAR MUNKA 16 kötetben összesen: 160 000 címszó, 1000 színes és fehér-fekete kép, 40 térkép. ELSŐ KÖTETE MEGJELENIK: 1993. novemberében Az I. kötet ára 30 000 lej fölött az infláció arányában. Aki július 31-ig 12 000 lejt, előfizet, annak olcsóbb, mert garantáljuk a 25 000 lejes árat. A 200 példányszámú, a megrendelők számára névre szóló Ex librist is tar­talmazó luxuskiadás kedvezményes előfizetési ára 45 000 lej, amelyből a július végéig kifizethető előleg 25 000 lej. A könyvek postai szállítása ingyenes! Címünk: PALLAS KFT., Csíkszereda, P-ta Libertásis nr. 16. (Szakszervezeti Művelődési Ház) Postacím: 4100 Miercurea Ciuc. Cásufa postaié: 140, Telefon és fax: 095—81 60 36. Cont: BCR Miercurea Ciuc: 40-72.7.54.1. Továbbra is megrendelhető a Révai Nagy Lexikon I—XX. kötete. A köte­tek ára I-IX. — 7500 lej, X—XIII. — 8500 lej. A XIV—XX. kötet 1994—1995-ben jelenik meg. (R- 267)

Next