Romániai Magyar Szó, 1993. szeptember (5. évfolyam, 1123-1147. szám)
1993-09-02 / 1123. szám
ROMÁNIAI országos demokratikus napilap - Bukarest Almát vegyenek! Mostanában, ha hazamegyek a „fatornyosba“, mást se kérdeznek tőlem a falumbeliek: nem találtam még valakit, aki megvenné almájukat? Mert hála a fennvalónak, kedvező időjárást rendelt erre az esztendőre, minek köszönhetően azoknak is termett alma, akik rá se tették a kezüket a metszőollóra, nem költöttek permetezésre és műtrágyára. Minden jel szerint megkönyörült a Gondviselő a szegény falusi népen, mert nem tudta tovább nézni nincstelenségét és Szerencsétlenségét. Csodát művelt: szilva, körte, alma termett ott is, ahol a mast őszön még az őzek és vaddisznók tanyáztak, ahová három éve, mióta a kollektív felbomlott, nemhogy traktor nem tette be kerekét, de ló vagy tehén se a lábát, mivel sok falusinak még szekérre se jut. Olyan magára hagyott a nép, mint emlékezet óta nem volt. Hiába tették vissza a zsoltárba a kommunista hatalom által kitépetett éneket, köröködbe, Uram, pogányok jöttek, a mi falvainkban továbbra is úgy érzik az emberek, hogy pogányok ülnek a nyakukon, akik semmiképpen nem akarják, hogy megfelelő munkaeszközük legyen a visszakapott földhöz, jólét költözzön a házakba, és valóban a maga ura legyen a falusi nép. Inkább a káoszt és a reménytelenséget táplálják, s arra bíztatják az embereket, hogy adják ost földjüket, az árából vegyenek színes televíziót meg bömbölő magnót. S a bugyuták és a vakok hajlanak is rá, eladják gyermekeik biztos kenyerét, idegen kezekbe engedik azt a szép birtokot, amit őseik évszázadokon át meg tudtak őrizni, még ennél jóval nagyobb veszélyben is. Mert volt tartásuk, erkölcsi erejük és szilárd magyarságtudatuk. De vissza az almához. Nagy az Isten és mégis szereti az ő népét, ha munka és befektetés nélkül is olyan termést adott, hogy sok kertben roskadoznak a fák, de még a volt mtsz-gyümölcsös egyes parcelláin is. S kéne a pénz, a jövedelem a falunak, hogy ismét talpra álljon, vagy legalább megpróbáljon talpra állni. S nemcsak az én falumnak, Kőszegremetének, ahol a jonatán, golden, pármen, kassai stb. vár vevőre, de megannyi településnek az északnyugati végeken, Biharban, Szatmárban, Szilágyságban, Máramarosban, sőt túl a Királyhágón, Erdélyben. Ám ki gondolta volna, négy év is elegendő arra, hogy a régiek helyett olyan új kereskedők jelenjenek meg, akik ne csak a cigarettában, kávéban, francia konyakban, cseresznyepálinkában és zenebena-gépekben, de például a szép almában, a jó ízű gyümölcsben is fantáziát lássanak? Még a hatalmas infláció, az ÉNA és általában a pénzügyi bizonytalanság ellenére is. Elvégre olyan alapvető élelemről van szó, amit nem csupán a gyermekek, de az idősek , se nélkülözhetnek , amiből egy-két kilót azért még ebben a szegénységben is megvásárolhat hetente a legtöbb család. Úgy képzeltük, mielőbb eljön az az idő, amikor a megtermelt búzáért, burgonyáért, káposztáért, almáért verseny folyik a kereskedők között, hogy kihívhatjuk őket a határba, és árverésen adjuk el a termést. Ez nálunk továbbra is illúzió. Egyelőre legfeljebb almalének vennék meg a szemet gyönyörködtető jonatánt és goldent, úgy 35 lejt adnak kilójáért. Nem kell a németnek — mondja több vállalkozó is —, arrafelé is jó almatermés volt, s védik saját áruikat. Magyarországon szintén nagy a termés, s meglehet, nem engedik át a más almáját, míg a magukét el nem adták. A volt megyei gyümölcsfelvásárlók utódai egyelőre csak hümmögnek: nincs elég pénzük, ládájuk, de amúgy is elég almát küld nekik a gosztát. Hát akkor frászt — mutat fügét sok kisgazda —, inkább cefrébe a szép almával is, lesz belőle pálinka. Vele még több részeg ember, családi perpatvar és ricsaj. De ha lenne már olyan ricsaj is, ami egy picit változtatna ezen az áldatlan helyzeten! SIKE LAJOS Napról lapra KÜLÖNBSÉG A miniszterelnök szerint a lakosságnak erőfeszítéseket kell tennie ezekben a nehéz időkben. Talán áldozatokat kell hoznia. Micsoda különbség! SZÁSZ JÁNOS • Pálinkát belőle! • Mi kell ahhoz, hogy a hatalomból valakit leváltsanak • Emlékezetes nap Litvániában • A feleségeket kitessékelték • Választani a minden és a semmi között • Az utcanév mint vörösposztó • Telefonbeszélgetés Horthyról • Titok lengi be az épületet • Egy (?) törvény nagy hibája • Keresd a nőt! Haladni-ha kis lépésekben is A Csíkszeredái időközi polgármesterválasztás RMDSZ-jelöltje dr. Csedő Csaba, a megyei kórház igazgatója. Turgy-Keres Csíkszeredán, 1946-ban született, a megyeszékhely nagynevű főgimnáziumában tanult. A marosvásárhelyi egyetemi évek után a moldvai Rekecsanyben volt kórorvos, majd 1973 és 1990 között Tusnadon körzeti orvos. 1990. óta a megyei kórház igazgatja. A helyhatósági választásokon a városi tanács tagjává választották. • Doktor úr! Ma polgármesterséget vállalni szinte teljes esély arra, hogy sikerélmény nélkül dolgozzon az ember. Mások szabják meg a játék lehetőségeit, valójában nem a polgármester, a tanács gazdálkodik a városban, hanem a költségvetési leosztások, a szabott keretek, a tehetetlenségi erő, ami meghatározza közösségeink kényszerpályáit. Ez a beosztás azonban kéri, igényli a sikerélményt... — Az, hogy a mostani konjunktúrában valaki polgármester legyen, valóban nagyon meggondolandó, amin én is sokat tűnődtem az elmúlt időszakban. De hogy 99 százalékos esélytelenséggel jár, én kicsit túlzottnak tartom. Ilyen körülmények között, amikor az ember anyagi problémákkal küzd — itt a költségvetésre gondolok —, és amikor az önkormányzat, véleményem szerint, jelen pillanatban önámítás, akkor feltétlenül számolni kell azzal, hogy sikertelenségek és olyan dolgok következnek be, amelyeken az ember nem tud mindjárt átlépni. Megoldást találni is nagyon nehéz éppen az anyagi gondok miatt. Nem beszélve arról, hogy a város problémái milyen sokrétűek, és ez minden tevékenységi ágazatra: ipar, egészségügy, oktatás stb. kihat. Ha ezeken a területeken lépni lehetne, akkor lenne sikeres irány, De nem lehet azzal sem kezdeni, hogy úgysem lesz. Az előző polgármester azért lépet vissza, mert úgy érezte, egy helyben topog, nincs lehetőség az előbbre lépésre... — Amit egy helyben topogósnak neveznek, azt hiszem, jellemzője az ámeneti időnek. De az útkeresés lehetősége — véleményem szerint — adott. Nekem több mint három éve belátásom van a polgármesteri hivatal tevékenységébe, tehát ismerem azokat a valóban súlyos gondokat, amelyekkel a hivatal küzd. Nekem az a véleményem, hogy az ember nem állhat meg, és számítania kell a külső segítségre, a lakosság együttműködésére, az intézmények vezetőivel való kooperációra, így pedig — ha kis lépésekben is, de — lehet haladni. • Hogyan látja Csíkszeredának a helyzetét ma? — Hát rózsásnak semmiképpen sem lehet mondani. Nagy problémák vannak az ipari egységekkel, ugyanakkor óriási gondokkal küzd a tanügy is. Amikor odajut egy tanügyi intézmény, hogy a kötelező évi javítását nem lehet kivitelezni, akkor nagy baj van. Hogy az én problémámról, az egészségügyről beszéljek, óriásiak a gondjaink, ezeket egyik napról a másikra intézzük, toldozunk-foldozunk, hogy egy szintet tartani tudjunk. A város helyzetében, amíg a költségvetési bevétel egy jó hányada nem marad vissza a város dolgainak intézésére, nem látom a nagy előrelépés lehetőségét. De — mint értesültem — a polgármesterek nagyváradi tanácskozásán a kormány elé terjesztettek egy olyan folyamodványt, hogy a költségvetést ki kell bővíteni ahhoz, hogy valamelyest önkormányzatnak lehessen nevezni a városgazdálkodást. Ha ez beválik — és feltétlenül be kell válnia, mert addig nem lehet beszélni önkormányzatról —, akkor reméljük, hogy tenni tudunk valamit... — Milyen területeken lát Csíkszeredában potenciális fejlődési lehetőséget? — Tulajdonképpen egy polgármesternek BIRTÓK JÓZSEF (Folytatása a 4. oldalon) Mit ígér a hatalom a mezőgazdasági termelőknek 1993. június 25-én a parlament jóváhagyta a mezőgazdasági termelők állami támogatására vonatkozó törvényt. Tekintsük át előbb a törvény fontosabb előírásait, amelyek számottevő állami támogatást ígérnek minden mezőgazdasági termelő számára, függetlenül az üzemformától és tulajdonviszonytól. A fontosabb kedvezmények a következők: — A mezőgazdasági területek termelékenységének emelése céljából a talajjavító mésztrágyázást teljes egészében az állami költségvetésből fedezik. — Hektáronként legalább 60 kg aktív anyag (nitrát és foszfor) műtrágyát biztosítanak támogatásként azokon a területeken, melyeken nemzetgazdasági szempontból fontosnak minősített növényt termelnek; a többi termék esetében a támogatás formájában biztosított műtrágya-mennyiséget évente kormányhatározat fogja sza-bályozni. A támogatást szakemberek által összeállított program szerint folyósítják. Támogatást igényelhetnek azok a magántermelők, akik 20 hektár alatti szántóegyenértékben kifejezett mezőgazdasági területtel rendelkeznek, és azt bővíteni szeretnék. Ezt kérésre a tulajdonosi bizonyítvány alapján nyújtják. A támogatással vásárolt föld tíz évig nem adható el — Törzskönyvezett tenyészállatok vásárlásánál az állam az átlagos ár 50 honáig téríthet. A támogatásban részesülő fajokat és fajtákat a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium állapítja meg. A támogatott áron vásárolt tehén legalább4 évig, a juh és sertés 2 évig nem adható el és nem vágható le. Tenyészállatok tartásánál az állam az évi fenntartási költségek 25%-át téríti meg; az állami hozzájárulást a legközelebbi kutatóállomás költségnyilvánítása alapján számítják ki. Csak azok részesülnek támogatásban, akik egy teljes termelési ciklusban legalább 3 tejelő tehenet, 5 kocát, vagy 20 anyajuhot vagy 500 tojótyúkot tartanak. A támogatást csak a polgármester által hitelesített adásvételi szerződés, valamint az agrárközpont, az állategészségügyi kerületi rendelő és esetenként a tenyészállat-nyilvántartó hivatal és a területi agrárkutatóintézet kibocsátotta bizonyítványok alapján lehet elnyerni. Kompenzációs prémium jár erdősítés esetén, ha a hivatalos szervek ezt erózióellenes vagy védő erdősáv céljából szükségesnek ítélik. Az erdősítési jutalmat akkor kapja a tulajdonos, ha szerződésileg vállalja, hogy az illető területet jogilag szabályozott erdészeti rendszerben termeli ki. Az állam támogatja a mezőgazdasági üzemeket termelőeszközök és állatok vásárlása, gazdasági épületek és raktárak építése, anyagbeszerzés és általában a termelés érdkében azáltal, hogy kedvezményes hiteleket ad és olyan garanciát biztosít, amely a hitelek elnyeréséhez szükséges. A mezőgazdasági termelők pénzügyi intézeteken vagy bankokon keresztül a termelési költségeik 60%-át rövid távú, kedvezményes kamatozású hitelekkel fedezhetik. Felszerelések, traktorok, gépek és állatok vásárlására 70%-os részarányú kedvezményes középtávú hitel kapható. Nagyobb befektetésekhez 75%-os arányban " igényelhető kedvezményes hosszú távú hitel. A hitelek nyújtásánál a földtulajdon is lehet fedezet. A tulajdonosi igazolvány kiadásáig a községi bizottság által kiállított elismervényt is elfogadják a bankok. Domb- és hegyvidéki gazdaságok esetében a közép- és hosszú távú hitelek viszszafizetési időszaka további 5 évvel meghosszabbítható.. A piaci és a kedvezményes Dr. VINCZE MÁRIA (Folytatása a 3. oldalon) I MÉG EBBEN A HÓNAPBAN Melescanu-Jeszenszky találkozó Budapesten tartott szokásos heti sajtótájékoztatóján Herman János külügyminisztériumi szóvivő egyebek között beszámolt arról, hogy magyar meghívásra augusztus 25—27. között magyar—román főosztályvezetői szintű szakértői konzultációt tartottak a magyar külügyminisztériumban. A cél a kétoldalú kapcsolatok áttekintése volt. A román delegációt fogadta Bába Iván helyettes államtitkár. A megbeszélések légköre nyílt és korrekt volt, a szakértők rámutattak az elért eredmé- nyekre és a további feladatokra, örömmel nyugtázták, hogy előrehaladás tapasztalható gazdasági, közlekedési, honvédelmi, belügyi és kulturális téren. Ugyanakkor olyan kérdésekben, mint a kisebbségi nyilatkozat és a vegyesbizottság felállítása, a főkonzulátusok újranyitása, az aradi emlékmű helyreállítása vagy az 1956-os forradalom dokumentumainak hozzáférhetősége, nincs előrelépés. Véleménycsere folyt a’ máfyi B'.a román alapszerződés-tervezet nyitott kérdéseiről is. A szakértői megbeszélések során megállapodás született arról, hogy szeptemberben külügyminiszteri találkozóra kerül sor Romániában. Időpontját és tartalmát később egyeztetik. A szóvivői tájékoztatón elhangzott az is, hogy Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával, Teodor Melescanuval, és vázolta számára a Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. A telefonhívással a magyar diplomácia irányítója elébe kívánt vágni bármilyen más értelmezésnek — jelentette az MTI. Máramarosszigeti mementó A BÖRTÖN BELSŐ UDVARA ♦ * * Postacím: Redactia új sorozat romania, magyar szó 1 79776 Bucuresti 33, 1123., szám plata Presei Libere in sector 1. 1993. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége szeptember 2. 79776 Bulares, 33 CSÜtörtök Szabad Sajtó tér 11 kerület 4 oldal üzenetrögzítő szolgálatunk áfa 50 lei telefonszáma: 618 03 02 Telefax: 618 15 62 • Telex: 10315-TRANS-R Parlamenti rapszódia Korruptak helyett indítvány A rendkívüli ülésszak második és egyben utolsó napja jóformán teljes érdektelenségben telt el (szerencse, hogy nem kellett szavazni, mert nem lett volna kivel). Ez a nap a pártszempontoknak volt szentelve: mindegyiknek félóra jutott, és a legtöbb annak ellenére kihasználta az idejét, hogy már csak ismételgetni és variálni tudta az addig elhangzottakat. Na, nem mind; a félrekalandozások teljesen egyéniek voltak (ezúttal Viorel Salagean majdnem elnökjelölt, független közgazdász, jelenleg egységpárti szenátor vitte el a pálmát, aki szerint a korrupciót úgyse tudjuk legyőzni, jobb lenne, ha a románság ügyéért harcolnánk le egész Patagóniáig, mert ott már halódik a nemzeti szellem), és az ülésvezető Nastase képviselőházi elnök mindig későn szakította félbe a szónokokat (akik azért ugyanúgy folytatták). De hallottunk érdekes dolgokat is. Axióma: korrupció csak egy van, nem több, kicsi, nagy és másféle — monda Dán Martian abbeli igyekezetében, hogy az „úgynevezett leleplezések“ politikai disszonanciájának gátat vessen. Nehéz dolga volt, mert sok csatlóspárti politikus is rátalált a polifóniára, és már nem csak a kormánypártnak, az ellenzéknek is énekelt. Ez aztán kölcsönös bókokat eredményezett: Paunescu dicséri a PSZP beszédeit, mire Gabrielescu parasztpárti szenátor is rájön, hogy a korrupciós bizottság elnökét csak a felülről kapott lazsnakolás kényszerítette térdre. (Gabrielescu úr beszéde egyike volt a legerőteljesebbeknek, őt is többször félbeszakította a taps, nevetés, hujjogás, bár ez utóbbi fokozatosan elhalkult, a baloldal úgy döntött, hogy tréfának fogja fel a gúnyt.) Mert az sokszor elhangzott, hogy a bizottsági többség magatartása nem éppen következetes, átdobták a döglött macskát az ügyészségnek, amely, miután 4 éve panaszkodik, hogy nincs személyzete és bizonyítéka a terroristák, és 3 éve a bányászok elleni eljáráshoz, most rekordidő alatt rábukkant mindkettőre, hogy megmentse a bevádolt kormánytagokat. Bizarr helyzet! — mondotta Nicolae Manolescu PSZP-elnök — terroristák nélküli terrorizmus után most már van korruptak nélküli korrupciónk is. Abban, hogy van korrupció, ugyanis mindenki egyetértett, sőt, Adrian Paunescu szerint ez az egyetlen, ami működik az országban. De hogyan is harcoljanak ellene, ha pl. az adócsalás sem bűntény, csak kihágás? Miért makulátlanok a magas rangú tisztviselők mindaddig, amíg funkcióban vannak — kérdezte Kozsokár Gábor — miért csak akkor kiáltanak rájuk kígyót-békát, mikor leváltották őket? (De akkor kötelezően — lásd Florica vezérőrnagyot, aki ugyancsak nem angyal: miért csak a leváltása után jutott eszébe becsületesnek lenni?) Mondjanak le — ismételte mind több ellenzéki —, ne kényszerítsék a parlamentet drasztikusabb fellépésre. Nekik is szégyen, annál inkább, hogy a kormányprogram túl bő dereka volt a korrupció megfékezésére irányuló derűlátástól (is)... Veszélyes játék ez, nemcsak mert a lakosság türelme véges, hanem, mert rossznak, hibásnak tünteti fel az átmenettel járó kényelmetlen, de objektíven nézve pozitív tényeket is — volt Vosganian örmény képviselő véleménye. A korrupciós bizottság eddigi munkájának megvitatása ezzel lejárt, és az eredménnyel elégedetlen ellenzék benyújtotta abbeli indítványát, hogy a kormány határolja el magát a gyanúsítottaktól (váltsa le őket). Ez nem azonos a (kormányváltást célzó) bizalmatlansági indítvánnyal eredetileg ugyan erre összpontosítottak, de annyira általános és populista szöveggel (amiben a kisebbségi jogok nem is szerepeltek), hogy sem a parasztpárt, sem a RMDSZ nem csatlakozott a kezdeményező liberális és demokratapárti (NMF) csoporthoz, így már más... Az indítványt hat napon belül, összevont ülésen kell letárgyalni, és titkos szavazással döntenek az elfogadásáról (vagy visszautasításáról). Addig viszont külön dolgozik a két ház, megkezdődött a rendes ülésszak. DEMETER J. ILDIKÓ magyar felvételiztetés lehetőségeit. A beiratkozás helye: az egyetem központi épülete, Kogalniceanu utca 1. szám, szociológia tanszék. (A MŰRE SZAKMAI-OKTA- , TASZ BIZOTTSÁGA). • - MÉG LEHET IRATKOZNI (Telefaxon) • A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírói szakára meghosszabbították a beiratkozás idejét szeptember 7-ig! • A képességellenőrző teszt helyett amit 1-jén kellett volna megtartani, és kizáró jellegű lett volna, képességellenőrző vizsgát tartanak, harmadik vizsgaként a román vagy magyar és az idegen nyelv mellett. A képességellenőrző vizsga nem lesz kizáró jellegű, és erre nem kell külön készülni. Ami fontos: minden magyar anyanyelvű felvételiző iratkozzék be, még akkor is, ha a beiratkozásnál még nem tud felvilágosítást kapni arról, hogy lehet magyar nyelvből felvételizni a román nyelv helyett. Az egyetemen ugyanis azon fáradoznak, hogy biztosíthassák a KELL VAGY NEM TÖBBNYELVŰ FELIRAT? (Helyben) — Az Adevarul szerdai száma Disputa inscriptiilor bilingve — o diversiune periculoasa pe fondul centralismului exagerat (A kétnyelvű feliratok vitája — veszélyes diverzió a túlzott centralizmus talaján) címmel oldalas összeállítást közöl, megkérdezve, önkormányzati megyei elnököket és alelnököket: mit szólnak a két- és többnyelvű feliratok kérdéséhez. Van, ahol elismerik, szükség van rájuk, másutt kiderül: már vannak, de hiányzik törvényesítésük, harmadik helyen ellenzik őket... " Holnapi számunk vezércikke e kérdésben próbál meg csapást mutatni. (Cseke Gábor) Az elmúlás titka Máramarossziget lakói, vagy az átutazó idegen, aki elmegy a város központjában levő börtön előtt, a legtöbb esetben átmegy az úttesten, hogy fizikailag is minél távolabb kerüljön e borzalmas helytől. Románia jelenkori történelmének egyik legszomorúbb eseménysora fűződik e helyhez. Sokan tudják, mily kiemelkedően neves emberek raboskodtak itt, teljesen ártatlanul. Nem volt más bűnük, mint az, hogy adott pillanatban részt vettek az ország történelmét meghaározó eseményekben és ezért el kellett szenvedniük egy igazságtalan rendszer visszaéléseit, el egészen a fizikai megsemmisítésig. A polgármesteri hivataltól kapok kísérőt, akivel megnézhetem a börtönt. Az 1898—1897-ben készült épület alaprajza egy nagy T betűhöz hasonlítható. A T betű felső része az utca felé helyezkedik el, kilenc-kilenc ablakkal mindkét szárán. Az utcára néző ablakok ,a folyosóra nyílnak és a belső részén helyezkedik el a nyolc-nyolc zárka. A timpanonnal zárt rész a fő lépcsőház, amelyből háromfelé nyílnak a folyosók. Minden egyes részt rácsok zárnak le. A szárat egy belső csarnok alkotja, melynek magassága megegyezik az épület magasságával, kétoldalt függő folyosókkal, melyekről cellák nünak. A lépcső'-'á-'ban, az emeletek között, dóbháló biztosija, nehogy valamelyik elítélt levesse magát a mélybe. A falak kb. 65 cm vastagságak. A cellákat elválasztó falak valamivel vékonyabbak. Az ajtók keményfából készültek, és vasalással vannak ellátva. Láttam olyan ajtót, melyet még külön megerősítettek, nehogy a rabok a sarkából ki tudják emelni. Minden ajtón van kukucskáló nyílás, ételt beadó ablak, és két nagyon erős zár. Háromfajta cella van. Kisebbek, egy vagy több embernek valók, és léteznek eleve több személyre tervezettek. Mind-mik zárkának az ablakára rács szerelve és kilátást gátló zsalu. Minél közelebb lép az ember a zsaluhoz, annál kevesebbet lát még az égből is. Minden emeleten két-két ablaktalan, sötét cella. Bementem egy igen szűk cellába és merem állítani, akik a sötétzárka szigorúságáról beszélnek, nem túloznak. A börtön padozata beton, fűtőtestet nem láttam. A rab szükségleteit a török VVC-n végezhette el. A falakon felírásokat nem lehet látni, mert amikor a börtönben megszüntették a raboskodást, a falakat lemeszelték, a bevésett, felírásokat gipszréteggel fedték le. Figyelemre méltó, nem találni embert, aki valamikor mint alkalmazott dolgozott a börtönben, és beszélne arról az időről. Mindenki, akihez fordultam, tagadó választ adott. Titok lengi be az épületet. A szenvedés, a kín, az elmúlás titka. A kiállított halotti bizonylatok egyetlen kéztől származnak és függetlenül attól, hogy az illető mikor halt meg, mindeniket 1957-ben állították ki. A legtöbb esetben a halál okául szívgyengeség van feltüntetve. Bejártam a börtönt, padlástól romos pincéig. Most nincsenek rabok. Mégsem tudok szabadulni az ott megfogalmazódott gondolatomtól: bármely pillanatban, egy-két napos munkával, újra használhatóvá lehet tenni... CSOMAFAY FERENC