Romániai Magyar Szó, 1994. június (6. évfolyam, 1349-1374. szám)
1994-06-01 / 1349. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST . Csattanós válasz Panaszkodunk, és joggal, hogy életünk nem reményeink, óhajaink szerint alakul, hogy megtorpant a reform, s arra is, hogy késnek a törvények, melyek jogainkat európai szinten rendeznék, ha meg valahogy mégis megszületnek, akkor inkább elvesznek, mint adnak. Fájlaljuk azt is, hogy a civil társadalom a 89- es események után négy és fél évvel is csak álom, mint ahogy azt is, hogy az önkormányzat csak szóban az (a román jogalkotás nem is tesz említést róla), az autonómia pedig minden formájában vörös posztó... És miközben — ismétlem: joggal — felemlegetjük panaszainkat, nem vesszük észre, hogy változik, méghozzá jó irányban a világ, s ha látványos sikereket nem is érünk el az egyenjogúsításunkért vívott küzdelemben, apróbbakat azért jegyzünk. Elvégre itt meg ott egy-egy szobrot avatunk, templomot szentelünk, netán nagyjainkról iskolát nevezünk el, de ünnepeinket megüljük, ott pedig ahol toleránsabb a környezet, a többnyelvű feliratozást is elvégezzük. Még akkor is, ha azt a hatalom, az általa manipulált többség nem nézi jó szemmel, néha támadja is. S mindezt köszönhetően annak, hogy szembe merünk szegülni, szabadon merünk viselkedni. Annak, hogy kisebb-nagyobb közösségeink ma már autonóm közösségekként lépnek fel. Terveznek, tesznek a saját belátásuk és akaratuk szerint, tehát nem parancsra, hanem akár annak ellenében is. Mint ahogy az Altorján történt múlt szombaton, amikor az iskola felvette a Jókai Mór nevet. Mert egy tanító bácsi és 26 tanítványának szülei így akarták .De ennek története van, amit érdemes felemlegetni. A hét vége — tudjuk, a meghívottak (akik nagyjából ugyanazok!) még inkább tudják — többnyire zsúfolt, az újságírónak, akinek tudósítania kellene mindenről, azaz egyszerre legalább két helyen illene ott lennie, különösen az. Így történt ez legutóbb is, amikor csak Kovászna megyében két névadó ünnepségre került sor. Hogy a kettő közül miért éppen Torját választottam, annak két oka is van. Az egyik, kíváncsi voltam, miért éppen Jókairól keresztelik el a csöppnyi, I—IV. osztályos iskolát. A másik: Keresztes Imre igazgatótanító a sokszorosított meghívó mellé levelet is szerkesztett, amelyben, csak úgy zárójelben megjegyzi: „Önt nem merem hívni, mert gondolom, annyi dolga van, hogy mi, olvasói, el sem tudjuk képzelni“ .... Egy ilyen „kihívásra“ — úgy véltem — válaszolni kellett. De most nem ez az érdekes. Inkább az, hogy még be sem tettem a lábam a faluba, annak is alsó szegletébe, s megtudtam: sokaknak nem tetszett — megyei szinten — a kezdeményezés, mármint az, hogy a torjaiak kötik az ebet a karóhoz és nem másról, csakis Jókai Mórról akarják elnevezni aprócska tanodájukat. De mi köze a nagy romantikusnak Torjához? — jött a kérdés. A válasz, amit szombaton adtak meg, csattanós volt: Jókai többször is járt Háromszéken, neje, Laborfalvi Róza is a vidék szülötte, s ki más, ha nem ő örökítette meg, költötte át saját képzeletének megfelelően Bálványosvár legendáját?! A meglepetés azonban nem ez volt, hanem az a kitartás és áldozatkészség, amivel Altorja, az öszsze és vissza 26 gyermek szülei az ügyet felvállalták és dűlőre vitték. Hiszen nem kevesebbet, mint azt lehetett szombaton tetten érni, hogy a kis közösség a kétszemélyes „tantestület“ és papjai vezetésével mindennek és mindenkinek az ellenében önállóan, autonóm módon viselkedik, szándékától nem téríthető el. Így ma az altorjai, katolikus templom tövében szerényen meghúzódó oskola kiemelkedett a névtelenségből, nagy regényírónk, Jókai Mór nevét viseli, mi több, talán szombattól ott ékeskedik Vetró András kézdivásárhelyi művész bronz domborműve is. S hadd ne emlegessük, ne írjuk le az ünnepi momentumot, a több mint kétórás (nyilván Jókaiból is ihletett) műsort, amelyből kivétel nélkül kivette részét mind a 26 tanuló, de azok a gyermekek, legénykék és lányok is, akik itt tanulták meg az ábécét és mellette az emberséget. Családi ünnepségre került sor Altonán. Dörgedelmes szónoklatok, terjedelmes eszmefuttatások nélkül, és így volt jó, így volt szép. Hiszen a falu sem a szavak, inkább a tettek útját választotta. Ahogy az a mégis alakulgató erdélyi magyar civil társadalom egy ma már önmagát kormányzó, saját sorsát irányító közösséghez ülik. GYARMATI JÁNOS lbr ett» b?A«és Vey' ne SiP • Vörös pletyka • „Aki tiszta forrásból merít, az tovább él“ * Mi történt a terrorista „csúcstalálkozóés Felejthetetlen est • Az ET Parlamenti Közgyűlésének nyolc hivatalos nyelve • Kezdve az bostoni valcertől Szorítsunk az RMDSZ képviselőinek ! RMDSZ-vezetők Cotroceniben (Bukarest • RMSZ/gy.j.) . Tegnap délelőtt Ion Iliescu elnök az RMDSZ kezdeményezésére fogadta érdekvédelmi szervezetünk vezetőit, Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Szabó Károlyt, a szövetség szenátusi csoportjának, Vida Gyulát, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetőjét és Asztalos Ferencet, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnökét. A találkozó célja az volt, amint arról Markó Béla lapunkat tájékoztatta, hogy megvizsgálják az oktatási törvény tervezetének helyzetét, amelyet nagy valószínűség szerint a közeljövőben megvitat a képviselőház. Mivel a tervezettel kapcsolatos egyeztető tárgyalások a szakbizottságban véget értek, méghozzá úgy, hogy nem vették figyelem- , de az RMDSZ egyetlen módosító javaslatát sem, szövetségünk úgy véli: a kisebbségi oktatás kérdésében politikai döntésre van szükség. Az RMDSZ vezérkara ategnapi találkozón felkérte Ion Iliescu elnököt, éljen Alkotmány biztosította jogával, és közvetítsen a parlamenti politikai erők, a társadalom különböző szegmentumai között. Azaz járjon közbe annak érdekében, hogy a törvény tartalmazza azokat az előírásokat, amelyeket ma már nemzetközi dokumentumok is rögzítenek, illetve ajánlanak. Ion Iliescu elnök, amint azt Markó Béla elnök hangsúlyozza, hajlandónak mutatkozott a kérdést, az RMDSZ módosító javaslatait megvizsgáltatni, azt követően véleményt is nyilvánítani. Képviselőink véleménye szerint az ország elnöke egyetértett azzal, hogy az anyanyelvi oktatást korlátozás nélkül biztosítsa az elfogadandó törvény. A Cotroceni palotában lezajlott megbeszélésekre még visszatérünk. Ismét drágul a papír Bukarest • RMSZ/gy.j) — Mától ismét és tetemesen, 36 százalékkal drágul az újságpapír — jelentette be az egyetlen romániai gyártó, a Letea, amely arra hivatkozik, hogy felment a villanyáram, a gáz, a pakura és bizonyos vegyi anyagok" ára, de a dolláré is. A bákóiak döntése azt jelenti, hogy a lapunk által is használt papír (48,8 kg/m2) tonnája az eddigi 593 ezerről 807 ezer lejre emelkedik, amihez hozzá kell még számítani az ÉNA-t (TVA), a szállítási, raktározási és kezelési költségeket is, s ha ezeket a számításokat elvégezzük, akkor kiderül: egy tonna papírért több mint egymilliót kell lepengetni! Ezzel a döntéssel gyakorlatilag halálra ítélték a független sajtót, hiszen az az újabb áremeléssel súlyos példányszámveszteséget szenved. Itt jegyeznénk meg, hogy a mától érvényes és másfél hónappal ezelőtt bejelentett 150 lejes példányszámonkénti árunk nem tartalmazza a június elsejével érvényes papírárat. Hiába volt tehát az országos független lapok tiltakozása, hiába az ET-raportőrök figyelmeztetése, mint ahogy üres szavaknak bizonyultak a kormányfő és az elnök ígéretei is. Sem az ÉNA-t nem törölték el, sem más kilátásba helyezett könnyítéstnem hoztak, így olvasóinknak csak ennyit ígérhetünk, hogy kiadjuk az RMSZ-t, amíg tudjuk, amíg futja erőnkből, pénzünkből. Megunták a B (Koloszvár • RMSZ / m.l.) Nagyszabású rendezvénysorozat ígérkezik Kolozsvárott a román tannyelvű oktatás 75. évfordulójának köszörítésére. Élve az alkalommal, Funar Gheorghe polgármester kérte az egyetem vezetőségét tegye magáévá ez egyetem nevének megváltoztatására előterjesztett javaslatot, a Babes-Bolyai: nyerje vissza ez Universitatea Daciei Superioare elnevezést. Nem lehet tudni, lesz-e foganatja a kérésnek, de annyi bizonyos: Ion Iliescu államfő is jelen lesz az ünnepi rendezvényeken. Az Adevarul de Cluj szombaton beszélgetést közölt az elnökkel, amelyben az beharangozza Revolutie si reforma c. könyvének új kötetét, s így nyilatkozik az egyetemről: „Sorsfordulós pillanat volt az ország történetében, a román nemzeti állam megteremtésében, és azért az nem csupán Kolozsvár, hanem az egész román szellemiség ünnepe.“ A kolozsvári magyar egyetemi oktatás százados hagyományairól egyetlen szó sem esett. Kevesebb a kiállító, javul a minőség (Bukarest • KMSZ/f.l.i.) A fővárosi Sajtóház melletti vásártéren ma nyitja meg kapuit a Közfogyasztási Javuk Vására, a TIBCO ‘94, amelyen idén 24 000 négyzetméter fedett felületen és 4000 négyzetméternyi szabadtéren több mint 500 romániai és külföldi cég mutatja be termékeit. Mint a megnyitót megelőző sajtóértekezleten a vásárszervező ROMEXPO vezérigazgatója, George Cojocanu és helyettese, Miklós Éva elmondották: a korábbi évekhez képest kevesebb ügyön a vásáros, ám a fő hangsúly most a minőségen van. A június 1-7 között nyitva tartó TIBCO-n 21 ország közfogyasztási cikkeit szemlélheti meg a látogató (jövőre talán vásárolhat is belőlük a kiállításon), ha lepengeti az 1000 lej beléptidíjat. A kiállítók, jelentkezők között a lapunkban gyakran szereplő cégekkel is találkozhat a látogató (lajstromukat a teljesség igénye nélkül közöljük): a székelyudvarhelyi Cérnagyár és Matricagyár, a szeredai Konfekciógyár és Sörgyár, a magyarországi Kerepestarcsáról a Döhler-Szilas Rt., Sepsiszentgyörgyről a ZAME, Korondról a Westra Keramik Rt. És felkeresheti az érdeklődő a Kanizsa sör, a szatmári Sam Gelato, az udvarhelyi Escalade, a szentesi Jäger standját, hogy aztán a marosvásárhelyi Prodsimpex-Carpatin égisze alatt a magyarországi állatgyógyászat és takarmánygyártás, valamint élelmiszeripari gépgyártás számos képviselőjével ismerkedhessek meg. Kísérleti színházi fesztivál (Sepsiszentgyörgy • RMSZ/b.k.a.) — Ügyesen igyekszik kivágni magát a sepsiszentgyörgyi román színház ama helyzetből, amelyben is régi hagyományú nemzetiségi színházi kollokvium ellenrendezvényének tüntethetnék fel az általa kezdeményezett új fesztivált. Az Andrei Muresanu Színház kísérleti truppok szemléjének szánta a héten zajló eseményt, amelyre különben6 millió lejes támogatást nyújtott a művelődési minisztérium. A 14 előadásból 10-et hazai és besszarábiai román társulatok, egyet a budapesti Dream Team színház, kettőt egy brüsszeli társulat tart. A román és magyar színművészeti főiskolák is föllépnek egy-egy előadásukkal. A fellépésekkel párhuzamosan rendezői és színikritikusi kollokviumokra is sor kerül az árkosi kastélyban. A budapesti trupp A mese bűvölete c. pszichoanalitikus tanjátékkal nevezett be a versenybe (rendező Balázs Mari), amelynek díjai csábítóak: egymilliót kap a legjobb előadás, felet-felet pedig a legjobb női és férfi alakítás. Érdekesnek ígérkezik az a nyílt próba is, amit a helyi színház, készülő előadása kulisszái mögé bepillantást engedve tart. Magyar szakember a falánk baktériumról (Budapest • Népszabadság / cs. g.) A gyilkos baktérium körül kerekedett nagy hírverésben és szakemberi vitában hallgassuk meg dr. Ütő István budapesti járványügyi főorvos véleményét is. Szerinte a baktérium járványokozó jellege nem nyert megerősítést, pedig az angliai jelenlét mellett Amerikától Szibériáig, északon és délen mindenütt, így Magyarországon is (s hozzátehetjük: Romániában szintúgy) jelen van. Tulajdonképpen streptococcus nemzetségről van szó, amelynek A, B, C, D és G betűvel jelzett mutánsai okoznak betegséget (közülük, a streptococcus piogenes okozza a megbetegedések 90%-át, neki köszönhető az orbánc, a skarlát, a tüszős mandulagyulladás vagy gyermekágyi láz). A tünetek azonosak minden streptococcus fertőzésnél: magas láz, hidegrázás, gyengeség. Ütő főorvos szerint a penicillinszármazékok hatásosak, ritkán azonban előfordulhat gangrénás orbánc is, amikor is a gennykeltő baktérium hatására a szövetek elhalnak, s ha a beteget nem csonkolják, meghal. Dr. Ütő István szerint túl nagy a médium hisztériakeltése. Négy évvel korábban Miskolcon halt meg hasonló módon két asszony gyermekágyi lázban, s ha felfújják az ügyet, most Magyarország lenne a fertőzés „központja“. A gangrénás orbánc fertőző, de nem ragályos betegség — mondotta a magyarországi főorvos. Maradjunk a Szent István-i úton! Mint jeleztük, a pünkösdi csíksomlyói nagybúcsún Miklósházi Attila, a nyugati magyarság római katolikus püspöke celebrálta a szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek társaságában. A búcsú után a püspök úr rövid látogatást tett Erdélyben, többek között felkereste a szatmári egyházmegyét, ahol Reizer Fái megyéspüspök vendége volt. Itt fogadta munkatársunkat, aki interjút készített vele. ■ Ha értesüléseink nem csalnak, akkor először jár nálunk Püspök Úr! — Valóban, eleddig nem volt lehetőségem Erdélybe utaznom, bár meghívásom volt már korábban. Meglehet, az is közrejátszott ebben, hogy családi szálak nem kötnek ide. Észak-magyarországi, pontosabban diósgyőri származású vagyok. Mielőtt 1956-ban elhagytam volna azot, műtősként dolgoztam, de korábban még a katonai életbe is belekóstoltam. Ausztráliába mentem, majd Kanadában, Torontóban telepedtem le, ott szenteltek pappá 1961-ben. Rómában szereztem a teológiai doktorátust. 1967 óta tanítok a torontói teológiáét, 1939-ben ■ nevezett ki a Szentatya mai tisztségembe. Més érsek úr hívott meg a tavaly a lyói búcsúra, nagy örömmel jöttem, hisz ennek a mély gyökerű katolikus ünnepnek nem akármilyen hite van a nyugati magyarság körében. Legalább egyszer SIKE LAJOS (Folytatása a 4. oldalon) Markó Béla Teodor Melescanunál Teodor Melescanu külügyminiszter hétfőn fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A megbeszélésen, amelyre Markó Béla kérésére került sor, jelen volt Niculescu Anton, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az RMDSZ tájékoztatójának közlése szerint a találkozón a múlt héten Párizsban lezajlott európai stabilitási konferencián elfogadott dokumentumokról, Románia és az Európai Tanács viszonyáról esett szó. Markó Béla ismét kifejtette, hogy az RMDSZ, a romániai magyarság számára kulcsfontosságú oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, és átadta az ezzel kapcsolatos RMDSZ-dokumentumot. Ugyanakkor a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását. Az MTI bukaresti tudósítójának kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a találkozót még a párizsi Balladur-konferencia nyitóértekezlete előtt kérte a román külügyminisztertől, de akkor csak a külügyi bizottság keretében került sor megbeszélésre, másokkal együtt.. Hétfőn az EurópaiFolytatása a 2. oldalon) NYÍLT LEVÉL ILIESCUNAK __ (Telefaxon) — Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke eljuttatta hozzánk az államelnökhöz címzett Nyílt levelét a Marosvásárhelyen — a lakosság egy része ellenérzésének ellenére — felállítandó Antonescuszoborral kapcsolatban. Mivel az ügy hátterét nemrég világítottuk meg riportban, itt főként az eseményt jeleznénk: B.L. az elnök következetes antifasiszta magatartására apellálva kéri, elnökként is lépjen közbe, hogy egy szükségtelen provokáció el ne mérgesítse a hangulatot Marosvásárhelyen. Mert a szobor kiagyalói elszánták magukat, napokon belül leleplezik az emlékművet. (1994. május 30.) NAGY, MÁRTON ÉS SZILÁGYI (Telefaxon) — Három gépelt oldalnyi magyar közéleti személyek ellent — vádhalmazt juttattak el hozzám a fent nevezettek. Mivel sem teljes nevüket, sem lakhelyüket, sem bizonyítékaikat nem mellékelték, közlési kérésüknek nem te(Folytatása a 4. oldalon) Új sorozat * 1994. június 1., szerda Postacím: Redactia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ 79776 Bucuresti 33, 1349. szám Piata Presei Libere 1., sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33, Szabad Sajtó tér 1., kerület 4 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 613 03 02 ára 150 lej Telefax: 618 15 62 9 Telex: T0315-TRANS-R A fővárosi Pinocchio nemzetközi játékkiállításról fotósunk teli tarsollyal távozott. Az élményen osztozva kívánunk a legkisebbeknek, apróknak és nagyobbaknak igazi, tinitarka, kacagástól kicsattanó gyermeknapot, ünnepet. 1-es és 3-as fotóinkon a sepsiszentgyörgyi tártó kft pihi-puha játékai láthatók, a 2-es képen a rakodó csodateherautó, a 4-es képről pedig a népes panda nemzetség üdvözli a gyerekeket. A felvételeket SZÉKELY SÁNDOR készítette ★ ★ +■ . , Gyermeknapi „időzített meglepetésünk“ a lap 3. oldala is, amelyen ezúttal, a Gyereksarkon kívül diáklapokból készült összeállítást és Kabós Éva meséjét közöljük. Az alsó fotó szerzője: OLAN ISTVÁN ' m