Romániai Magyar Szó, 1994. június (6. évfolyam, 1349-1374. szám)

1994-06-01 / 1349. szám

ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST . Csattanós válasz P­anaszkodunk, és joggal, hogy életünk nem reményeink, óha­jaink szerint alakul, hogy meg­torpant a reform, s arra is, hogy kés­nek a törvények, melyek jogainkat eu­rópai szinten rendeznék, ha meg vala­hogy mégis megszületnek, akkor in­­kább elvesznek, mint adnak. Fájlaljuk azt is, hogy a civil társadalom a 89- es események után négy és fél évvel is csak álom, mint ahogy azt is, hogy az önkormányzat csak szóban az (a román jogalkotás nem is tesz említést róla), az autonómia pedig minden formájá­ban vörös posztó... És miközben — ismétlem: joggal — felemlegetjük pa­naszainkat, nem vesszük észre, hogy változik, méghozzá jó irányban a vi­lág, s ha látványos sikereket nem is érünk el az egyenjogúsításunkért ví­vott küzdelemben, apróbbakat azért jegyzünk. Elvégre itt meg ott egy-egy szobrot avatunk, templomot szentelünk, netán nagyjainkról iskolát nevezünk el, de ünnepeinket megüljük, ott pedig ahol toleránsabb a környezet, a több­nyelvű feliratozást is elvégezzük. Még akkor is, ha azt a hatalom, az általa manipulált többség nem nézi jó szem­mel, néha támadja is. S mindezt kö­szönhetően annak, hogy szembe me­rünk szegülni, szabadon merünk visel­kedni. Annak, hogy kisebb-nagyobb közösségeink ma már autonóm közös­ségekként lépnek fel. Terveznek, tesz­nek a saját belátásuk és akaratuk sze­rint, tehát nem parancsra, hanem akár annak ellenében is. Mint ahogy az Al­­torján történt múlt szombaton, amikor az iskola felvette a Jókai Mór nevet. Mert egy tanító bácsi és 26 tanítványá­nak szülei így akarták­ .De ennek tör­ténete van, amit érdemes felemlegetni. A hét vége — tudjuk, a meghívottak (akik nagyjából ugyanazok!) még in­kább tudják — többnyire zsúfolt, az újságírónak, akinek tudósítania kel­lene mindenről, azaz egyszerre legalább két helyen illene ott lennie, különösen az. Így történt ez legutóbb is, amikor csak Kovászna megyében két névadó ünnepségre került sor. Hogy a kettő közül miért éppen Torját választottam, annak két oka is van. Az egyik­, kí­váncsi voltam, miért éppen Jókairól keresztelik el a csöppnyi, I—IV. osz­tályos iskolát. A másik: Keresztes Imre igazgatótanító a sokszorosított meg­hívó mellé levelet is szerkesztett, a­­melyben, csak úgy zárójelben meg­jegyzi: „Önt nem merem hívni, mert gondolom, annyi dolga van, hogy mi, olvasói, el sem tudjuk képzelni“ .... Egy ilyen „kihívásra“ — úgy véltem — vá­laszolni kellett. De most nem ez az érdekes. Inkább az, hogy még be sem tettem a lábam a faluba, annak is alsó szeg­letébe, s megtudtam: sokaknak nem tetszett — megyei szinten — a kezde­ményezés, mármint az, hogy a torjaiak kötik az ebet a karóhoz és nem másról, csakis Jókai Mórról akarják elnevezni aprócska tanodájukat. De mi köze a nagy romantikusnak Torjához? — jött a kérdés. A válasz, amit szombaton adtak meg, csattanós volt: Jókai többször is járt Háromszéken, neje, Laborfalvi Róza is a vidék szülötte, s ki más, ha nem ő örökítette meg, költötte át saját kép­zeletének megfelelően Bálványosvár legendáját?! A meglepetés azonban nem ez volt, hanem az a kitartás és áldozatkészség, amivel Altorja, az ösz­­sze és vissza 26 gyermek szülei az ügyet felvállalták és dűlőre vitték. Hiszen nem kevesebbet, mint azt lehetett szom­baton tetten érni, hogy a kis közösség a kétszemélyes „tantestület“ és papjai vezetésével mindennek és mindenkinek az ellenében önállóan, autonóm módon viselkedik, szándékától nem téríthető el. Így ma az altorjai, katolikus temp­lom tövében szerényen meghúzódó os­kola kiemelkedett a névtelenségből, nagy regényírónk, Jókai Mór nevét vi­seli, mi több, talán szombattól ott ékes­kedik Vetró András kézdivásárhelyi művész bronz domborműve is. S hadd ne emlegessük, ne írjuk le az ünnepi momentumot, a több mint kétórás (nyil­ván Jókaiból is ihletett) műsort, a­­melyből kivétel nélkül kivette részét mind a 26 tanuló, de azok a gyerme­kek, legénykék és lányok is­, akik itt tanulták meg az ábécét és mellette az emberséget. Családi ünnepségre került sor Al­ton­án. Dörgedelmes szónoklatok, ter­­jedelmes eszmefuttatások nélkül, és így volt jó, így volt szép. Hiszen a falu sem a szavak, inkább a tettek útját vál­­asztotta. Ahogy az a mégis alakulgató erdélyi magyar civil társadalom egy ma már önmagát kormányzó, saját sor­sát irányító közösséghez ülik. GYARMATI­ JÁNOS l­­b­­r­ ett» b?A«és Vey' ne SiP • Vörös pletyka • „Aki tiszta forrásból merít, az tovább él“ * Mi történt a terrorista „csúcstalálkozóés Felejthetetlen est • Az ET Parlamenti Közgyűlésének nyolc hivatalos nyelve • Kezdve az bostoni valcertől Szorítsunk az RMDSZ képviselőinek ! RMDSZ-vezetők Cotroceni­ben (Bukarest • RMSZ/gy.j.) . Tegnap dél­előtt Ion Iliescu elnök az RMDSZ kezde­ményezésére fogadta érdekvédelmi szer­vezetünk vezetőit, Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Szabó Károlyt, a szövetség szenátusi csoport­jának, Vida Gyulát, a szövetség képvi­selőházi frakciójának vezetőjét és Asz­talos Ferencet, a képviselőház tanügyi bi­zottságának alelnökét. A találkozó célja az volt, amint arról Markó Béla lapun­kat tájékoztatta, hogy megvizsgálják az oktatási törvény tervezetének helyzetét, amelyet nagy valószínűség szerint a kö­zeljövőben megvitat a képviselőház. Mivel a tervezettel kapcsolatos egyeztető tár­gyalások a szakbizottságban véget értek, méghozzá úgy, hogy nem vették figyelem-­ , de az RMDSZ egyetlen módosító javasla­tát sem, szövetségünk úgy véli: a kisebb­ségi oktatás kérdésében politikai döntésre van szükség. Az RMDSZ vezérkara a­­teg­napi találkozón felkérte Ion Iliescu elnö­köt, éljen Alkotmány biztosította jogával, és közvetítsen a parlamenti politikai erők, a társadalom különböző szegmentumai között. Azaz járjon közbe annak érdeké­ben, hogy a törvény tartalmazza azokat az előírásokat, amelyeket ma már nemzet­közi dokumentumok is rögzítenek, illetve ajánlanak. Ion Iliescu elnök, amint azt Markó Béla elnök hangsúlyozza, hajlandónak mutat­kozott a kérdést, az RMDSZ módosító javaslatait megvizsgáltatni, azt követően véleményt is nyilvánítani. Képviselőink véleménye szerint az ország elnöke egyet­értett azzal, hogy az anyanyelvi oktatást korlátozás nélkül biztosítsa az elfoga­dandó törvény. A Cotroceni palotában le­zajlott megbeszélésekre még visszatérünk. Ismét drágul a papír­ Bukarest • RMSZ/gy.j) — Mától ismét és tetemesen, 36 százalékkal drágul az új­ságpapír — jelentette be az egyetlen ro­mániai gyártó, a Letea, amely arra hivat­kozik, hogy felment a villanyáram, a gáz, a pakura és bizony­os vegyi anyagok" ára, de a dolláré is. A bákóiak döntése azt je­lenti, hogy a lapunk által is használt pa­pír (48,8 kg/m2) tonnája az eddigi 593 e­­zerről 807 ezer lejre emelkedik, amihez hozzá kell még számítani az ÉNA-t (TVA), a szállítási, raktározási és kezelési költ­ségeket is, s ha ezeket a számításokat el­végezzük, akkor kiderül: egy tonna papí­rért több mint egymilliót kell lepengetni! Ezzel a döntéssel­­ gyakorlatilag halálra ítélték a független­­ sajtót, hiszen az az újabb áremeléssel súlyos példányszám­­veszteséget szenved. Itt jegyeznénk meg, hogy a mától érvényes és másfél hónap­pal ezelőtt bejelentett 150 lejes példány­számonkénti árunk n­em tartalmazza a jú­nius elsejével érvényes papírárat. Hiába volt tehát az országos független­­ lapok tiltakozása, hiába az ET-raportőrök­­ figyelmeztetése, mint ahogy üres szavak­nak bizonyultak a kormányfő és az elnök ígéretei is. Sem az ÉNA-t nem törölték el, sem más kilátásba helyezett könnyítést­­nem hoztak, így olvasóinknak csak ennyit ígérhetünk, hogy kiadjuk az RMSZ-t, a­­míg tudjuk, amíg futja erőnkből, pén­zünkből. Megunták a B (Koloszvár • RMSZ / m.l.)­­ Nagysza­bású rendezvénysorozat ígérkezik Kolozs­várott a román tannyelvű oktatás 75. év­fordulójának köszörítésére. Élve az al­kalommal, Funar Gheorghe polgármester kérte az egyetem vezetőségét tegye magá­évá ez egyetem nevének megváltoztatására előterjesztett javaslatot, a Babes-Bolyai: nyerje vissza ez Universitatea Daciei Su­­perioare elnevezést. Nem lehet tudni, lesz-e foganatja a ké­résnek, de annyi­ bizonyos: Ion Iliescu ál­lamfő is jelen lesz az ünnepi ren­dezvényeken. Az Adevarul de Cluj szombaton beszélgetést­ közölt az el­nökkel, amelyben az beharangozza Re­­volutie si reforma c. könyvének új kötetét, s így nyilatkozik az egyetem­ről: „Sorsfordulós pillanat volt az or­szág történetében, a román nemzeti állam megteremtésében, és azért az nem csupán Kolozsvár, hanem az egész román szelle­miség ünnepe.“ A kolozsvári magyar egye­temi oktatás százados hagyományairól e­­gyetlen szó sem esett. Kevesebb a kiállító, javul a minőség (Bukarest • KMSZ/f.l.i.)­­ A fővárosi Sajtóház melletti vásártéren ma nyitja meg kapuit a Közfogyasztási Javu­k Vására, a TIBCO ‘94, amelyen idén 24 000 négyzet­­méter fedett felületen és 4000 négyzetmé­ternyi szabadtéren több mint 500 romániai és külföldi cég mutatja be termékeit. Mint a megnyitót megelőző sajtóértekezleten a vásárszervező ROMEXPO vezérigazgatója, George Cojocanu és helyettese, Miklós Éva elmondották: a korábbi évekhez képest ke­vesebb ügyön a vásáros, ám a fő hangsúly most a minőségen van. A június 1-7 kö­zött nyitva tartó TIBCO-n 21 ország köz­­fogyasztási cikkeit szemlélheti meg a láto­gató (jövőre talán vásárolhat is belőlük a kiállításon), ha lepengeti az 1000 lej be­léptidíjat. A kiállítók, jelentkezők között a lapunkban gyakran szereplő cégekkel is találkozhat a látogató (lajstromukat a tel­jesség igénye nélkül közöljük): a székely­udvarhelyi Cérnagyár és Matricagyár, a szeredai Konfekciógyár és Sörgyár, a magyarországi Kerepestarcsáról a Döh­­ler-Szilas Rt., Sepsiszentgyörgyről a ZAME, Korondról a Westra Keramik Rt. És felkeresheti az érdeklődő a Kanizsa sör, a szatmári Sam Gelato, az udvarhelyi Esca­lade, a szentesi Jäger standját, hogy aztán a marosvásárhelyi Prodsimpex-Carpatin égisze alatt a magyarországi állatgyógyá­szat és takarmánygyártás, valamint élel­miszeripari gépgyártás számos képviselő­jével ismerkedhessek meg. Kísérleti színházi fesztivál (Sepsiszentgyörgy • RMSZ/b.k.a.) — Ü­gyesen igyekszik kivágni magát a sepsi­szentgyörgyi román színház ama helyzet­ből, amelyben is régi hagyományú nemze­tiségi színházi kollokvium ellenrendezvé­­nyének tüntethetnék fel az általa kezde­ményezett új fesztivált. Az Andrei Muresanu Színház kísérleti truppok szemléjének szánta a héten zajló eseményt, amelyre különben­­6 millió lejes támogatást nyújtott a művelődési minisz­térium. A 14 előadásból 10-et hazai és besszará­­biai román társulatok, egyet a budapesti Dream Team színház, kettőt egy brüsszeli társulat tart. A román és magyar színmű­vészeti főiskolák is föllépnek egy-egy elő­adásukkal. A fellépésekkel párhuzamosan rendezői és színikritikusi kollokviumokra is sor kerül az árkosi kastélyban. A budapesti trupp A mese bűvölete c. pszichoanalitikus tanjátékkal nevezett be a versenybe (ren­dező Balázs Mari), amelynek díjai csábí­tóak: egymilliót kap a legjobb előadás, fe­­let-felet pedig a legjobb női és férfi alakí­tás. Érdekesnek ígérkezik az a nyílt próba is, amit a helyi színház, készülő előadása kulisszái mögé bepillantást engedve tart. Magyar szakember a falánk baktériumról (Budapest • Népszabadság / cs. g.)­­ A gyilkos baktérium körül kerekedett nagy hírverésben és szakemberi vitában hall­gassuk meg dr. Ütő István budapesti jár­ványügyi főorvos véleményét is. Szerinte a baktérium járványokozó jellege nem nyert megerősítést, pedig az angliai jelen­lét mellett Amerikától Szibériáig, északon és délen mindenütt, így Magyarországon is (s­ hozzátehetjük: Romániában szintúgy) jelen van. Tulajdonképpen streptococcus nem­zetségről van szó, amelynek A, B, C, D és G betűvel jelzett mutánsai okoznak be­tegséget (közülük, a streptococcus pio­­genes okozza a megbetegedések 90%-át, neki köszönhető az orbánc, a skarlát, a tüszős mandulagyulladás vagy gyermek­ágyi láz). A tünetek azonosak minden streptococ­cus fertőzésnél: magas láz, hidegrázás, gyengeség. Ütő főorvos szerint a penicillin­származékok hatásosak, ritkán azonban előfordulhat gangrénás orbánc is, amikor is a gennykeltő baktérium hatására a szö­vetek elhalnak, s ha a beteget nem cson­kolják, meghal. Dr. Ütő István szerint túl nagy a mé­dium hisztériakeltése. Négy évvel koráb­ban Miskolcon halt meg hasonló módon két asszony gyermekágyi lázban, s ha fel­fújják az ügyet, most Magyarország lenne a fertőzés „központja“. A gangrénás orbánc fertőző, de nem ra­gályos betegség — mondotta a magyaror­szági főorvos. Maradjunk a Szent István-i úton! Mint jeleztük, a pünkösdi csíksom­­lyói nagybúcsún Miklósházi Attila, a nyugati magyarság római katolikus püspöke celebrálta a szentmisét Jaku­­binyi György gyulafehérvári érsek tár­saságában. A búcsú után a püspök úr rövid látogatást tett Erdélyben, többek között felkereste a szatmári egyházme­gyét, ahol Reizer Fái megyéspüspök vendége volt. Itt fogadta munkatársun­kat, aki interjút készített vele. ■ Ha értesüléseink nem csalnak, akkor először jár nálunk Püspök Úr! — Valóban, eleddig nem volt lehetősé­gem Erdélybe utaznom, bár meghívásom volt már korábban. Meglehet, az is köz­rejátszott ebben, hogy családi szálak nem kötnek ide. Észak-magyarországi, ponto­sabban diósgyőri származású vagyok. Mi­előtt 1956-ban elhagytam volna az­­ot, műtősként dolgoztam, de korábban még a katonai életbe is belekóstoltam. Ausztráliába mentem, majd Kanadában, Torontóban telepedtem le, ott szenteltek pappá 1961-ben. Rómában szereztem a teológiai doktorátust. 1967 óta tanítok a torontói teológiáét, 1939-ben ■ nevezett ki a Szentatya mai tisztségembe. Més érsek úr hívott meg a tavaly a lyói búcsúra, nagy örömmel jöttem, hisz ennek a mély gyökerű katolikus­ ünnep­nek nem akármilyen hite van a nyugati magyarság körében. Legalább egyszer SIKE LAJOS (Folytatása a 4. oldalon) Markó Béla Teodor Melescanunál Teodor Melescanu külügyminiszter hét­főn fogadta Markó Bélát, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség elnökét. A meg­beszélésen, amelyre Markó Béla kérésére került sor, jelen volt Niculescu Anton, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az RMDSZ tájékoztatójának közlése sze­rint a találkozón a múlt héten Párizsban lezajlott európai stabilitási konferencián elfogadott dokumentumokról, Románia és az Európai Tanács viszonyáról esett szó. Markó Béla ismét kifejtette, hogy az RMDSZ, a romániai magyarság számára kulcsfontosságú oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, és átadta az ezzel kapcsolatos RMDSZ-doku­­mentumot. Ugyanakkor a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ rendkívül fon­tosnak tartja a kisebbségi törvény mielőb­bi elfogadását. Az MTI bukaresti tudósítójának kérdé­sére Markó Béla elmondta, hogy a talál­kozót még a párizsi Balladur-konferencia nyitóértekezlete előtt kérte a román kül­ügyminisztertől, de akkor csak a külügyi bizottság keretében került sor megbeszé­lésre, másokkal együtt.. Hétfőn az Európai­­Folytatása a 2. oldalon) NYÍLT LEVÉL ILIESCUNAK __ (Telefaxon) — Borbély László képvise­lő, az RMDSZ Maros megyei szervezeté­nek elnöke eljuttatta hozzánk az államel­nökhöz címzett Nyílt levelét a Marosvá­sárhelyen — a lakosság egy része ellenér­zésének ellenére — felállítandó Antonescu­­szoborral kapcsolatban. Mivel az ügy hát­terét nemrég világítottuk meg riportban, itt főként az eseményt jeleznénk: B.L. az elnök következetes antifasiszta magatar­tására apellálva kéri, elnökként is lépjen közbe, hogy egy szükségtelen provokáció el ne mérgesítse a hangulatot Marosvá­sárhelyen. Mert a szobor kiagyalói elszán­ták magukat, napokon belül leleplezik az emlékművet. (1994. május 30.) NAGY, MÁRTON ÉS SZILÁGYI (Telefaxon) — Három gépelt oldalnyi magyar közéleti személyek ellent — vád­halmazt juttattak el hozzám a fent ne­vezettek. Mivel sem teljes nevüket, sem lakhelyüket, sem bizonyítékaikat nem mellékelték, közlési kérésüknek nem te­(Folytatása a 4. oldalon) Új sorozat *­­ 1994. június 1., szerda Postacím­: Redactia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ 79776 Bucuresti 33, 1349. szám Piata Presei Libere 1., sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33, Szabad Sajtó tér 1.,­­ kerület 4 oldal Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 613 03 02 ára 150 lej Telefax: 618 15 62 9 Telex: T0315-TRANS-R A fővárosi Pinocchio nemzetközi játékkiállításról fotósunk teli tarsollyal tá­vozott. Az élményen osztozva kívánunk a legkisebbeknek, apróknak és nagyob­baknak igazi, tinitarka, kacagástól kicsattanó gyermeknapot, ünnepet. 1-es és 3-as fotóinkon a sepsiszentgyörgyi tártó kft pihi-puha játékai látha­tók, a 2-es képen a rakodó csodateherautó, a 4-es képről pedig a népes panda nemzetség üdvözli a gyerekeket. A felvételeket SZÉKELY SÁNDOR készítette ★ ★ +■ . , Gyermeknapi „időzített meglepetésünk“ a lap 3. oldala is, amelyen ezúttal, a Gyereksarkon kívül diáklapokból készült összeállítást és Kabós Éva meséjét közöljük. Az alsó fotó szerzője: OLAN­ ISTVÁN ' m

Next