Romániai Magyar Szó, 1994. augusztus (6. évfolyam, 1402-1427. szám)
1994-08-02 / 1402. szám
Romániai Magyar Szó 2 • A NAGYVILÁG HÍREI « Milosevics a béketerv mellett A nemzetközi összekötőcsoport — Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország — külügyminiszterei szombaton Genfben megállapodtak abban, hogy megszigorítják a Jugoszlávia ellen 1992-ben bevezetett szankciókat. A döntésre annak nyomán került sor, hogy a boszniai szerbek ismét elutasították a csoport béketervét. A külügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy erélyesen fellépnek a büntetőintézkedések érvényesítéséért, a szankciók megsértése ellen. A szerbek elleni azonnali katonai akciókat nem határoztak el, de figyelmeztették őket, hogy ha továbbra is akadályozzák a béketervet, elkerülhetetlenné válik a muzulmánokat sújtó fegyverembargó feloldása. A genfi találkozóról kiadott nyilatkozat a béketervvel kapcsolatos álláspontjuk felülvizsgálására szólítja fel a boszniai szerbeket, és óva inti őket attól, hogy kísérletet tegyenek Szarajevó körülzárására. A nagyhatalmak egyben elkötelezték magukat a biztonsági és tilalmi övezetek megerősítésére. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter vasárnap Belgrádban tájékoztatta Szlobodan Milosevics szerb elnököt a szombati genfi külügyminiszteri találkozóról. Ugyanott orosz újságíróknak elmondta, hogy két orosz határozati javaslatot vitattak meg a külügyminiszterek, s ezek egyikét a szerb döntéstől függően a Biztonsági Tanács elé terjesztik. Az egyik dokumentum a szerb elutasítás esetére előirányozza a szankciók szigorítását, a másik pedig azok fokozatos feloldásáról intézkedik, amennyiben a boszniai szerbek válasza igenlő lesz. Kozirev hozzátette: a paléi döntéstől függ nemcsak a szerbek sorsa, hanem mindenkié, aki a volt Jugoszlávia területén él. Szlobodan Milosevics energikusan állást foglalt a béke mellett. A Politika vasárnapi számában közölt interjújának fő mondanivalója: „Senkinek sincs joga arra, hogy a szerb nép nevében visszautasítsa a békét“. Milosevics szerint a terv minden szerb érdekét szolgálja, ezért el kell fogadni. Igaz, hogy nem teljesen igazságos, de kompromisszumra van szükség. A lényeg az, hogy jogérvényesen elismeri a boszniai Szerb Köztársaságot, és szavatolja határait, valamint lehetővé teszi a Jugoszlávia elleni szankciók feloldását. A javasolt határok ráadásul nem véglegesek, a szemben álló feleknek meghagyják a lehetőséget, hogy tárgyalásokat folytassanak esetleges kiigazításukról. Milosevics igen kategorikusan azt mondta: a jugoszláv állampolgárok elvárják a boszniai szerb vezetőktől, hogy megteremtsék a szankciók feloldásának feltételeit. Alija Izetbegovics boszniai elnök és Harisz Szilajdzsics miniszterelnök vasárnapi szarajevói sajtóértekezletén bírálta ugyan az összekötő csoport genfi állásfoglalását, és hiányolta a katonai lépések kilátásba helyezését, de kijelentette: a genfi nyilatkozat negatív elemei ellenére továbbra is támogatja a rendezési tervet. Tegnapra összehívták a Biztonsági Tanácsot Bosznia kérdésében. Ennek kapcsán Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet annak a reményének adott hangot, hogy a genfi külügyminiszteri döntés rábírhatja a boszniai szerbeket álláspontjuk megváltoztatására. (MTI/sz.0.) BT-határozat Haitiről Az ENSZ, Biztonsági Tanácsa vasárnap megszavazta az Egyesült Államok, Argentína, Kanada és Franciaország által támogatott határozattervezetet, amelyben felhatalmazást ad a Clinton-kormánynak, hogy minden lehetséges eszközt igénybe vegyen a katonai rezsim vezetőinek eltávolítására, s a demokrácia helyreállítására Haitin. A határozat értelmében Clinton amerikai elnök választja meg a katonai beavatkozás időpontját, amennyiben Washington az erő alkalmazása mellett dönt a haiti katonai junta eltávolítására. A határozat ennek érdekében felhatalmazza a tagállamokat, „hozzanak létre nemzetközi erőt — egyesített parancsnokság és irányítás alatt, amely minden lehetséges eszközt felhasználhat, hogy elérje a katonai vezetés távozását.“ A nemzetközi erők beavatkozása, a biztonságos feltételek megteremtése után, a határozat értelmében hatezer főnyi ENSZ-békefennntartó erő váltja fel a nemzetközi megszálló alakulatokat a karibi szigetországban. Kolera után vérhas Az Egyesült Államok elismerte Ruanda új kormányát, s a jövőben együttműködik vele a segélyezési erőfeszítésekben. Kigaliban már az amerikai nagykövetség megnyitásának lehetőségeit mérlegeli egykori ottani nagykövete. Vasárnap látogatást tett Kigaliban William Perry, az Egyesült Államok védelmi minisztere. A ruandai vezetők biztosították Perryt, hogy a hazatérő menekülteknek nem kell tartaniuk a megtorlástól. Méltatták-e ugyanakkor az armerikai humanitáris erőfeszítéseket. A megbeszélés után Perry bejelentette: rövidesen Uganda helyett Kigaliból irányítják a segélyakciókat. A kigali repülőtér — miután üzembe helyezték az irányító központot — a nap 24 órájában képes fogadni a segélyszállítmányokat. Az amerikai védelmi miniszter ellátogatott a kelet-zaire-i Gomába is, ahol menekülttáborokat tekintett meg, a Kivu-tó partján pedig vízszűrő berendezést működtető amerikai katonákat látogatott meg. Ötórás villámlátogatást tett a térségben Eduard Balladur francia miniszterelnök. A látogatását záró vasárnapi sajtóértekezleten sejteni engedte, hogy adott esetben Párizs mégis hajlandó lenne meghosszabbítani katonai alakulatainak ruandai jelenlétét. A kelet-zaire-i menekülttáborokban nö-'vekszik a kolerás megbetegedések száma, de csökken az elhalálozási arány, egyre jobban terjed viszont a vérhas, és öt agyhártyagyulladásos esetet is jeleztek. A menekültek tragikus helyzete miatt a zaire-i kormány két tartományt katasztrófa sújtotta területnek nyilvánított. Poljakov, a Dmitrij Poljakov, a szovjet hadsereg hírszerzésének néhai tábornoka felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat juttatott el a CIA-nak, és ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hidegháborúból a Nyugat került ki győztesen — jelentette ki a Time Című amerikai hetilapnak James Woolsey, a CIA igazgatója. Woolsey elmondta, hogy a szovjet szuperkémet a februárban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Aldrich Ames adta fel szuperkém a moszkvai titkosszolgálatnak. Poljakovot hazaárulás vádjával kivégezték. Woolsey szavai szerint a szovjet kém által küldött dokumentumhalmaz 25 asztalfiókot tölt meg. A CIA főnöke úgy tartja, hogy az amerikai hírszerzés sok tehetséges szovjet kémmel dolgozott, de Dmitrij Poljakov mindegyikük fölé nőtt. Mint ahogy Woolsey fogalmazott: ő volt az ékszer a koronán. Gorbacsov visszapereli szülőházát Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és egyetlen elnöke nemcsak beteg édesanyjáért, de a család szülőháza miatt is komolyan aggódik. 1991 nyarán, amikor Gorbacsovot a kommunisták puccsal próbálták hatalmából eltávolítani, édesanyja életében is nagy változások történtek. A Szovjetunió felbomlásával az állam már nem gondoskodott olyan nagylelkűen az asszonyról, mint korábban. A támasz nélkül maradt Marija Pantyelejevna, kisebbik fia közreműködésével eladta gyermekei privolnojei szülőházát Andrej Razinnak, az orosz popcsillagnak, aki cserébe bizonyos életjáradékot fizet az asszonynak. Gorbacsovot az esemény teljesen váratlanul érte, már megakadályozni sem tudta. Most azonban, hogy anyja Moszkvába költözött, az ex-elnök pert indított a családi tulajdon visszaszerzéséért. Razin azonban eddig már háromszor nem jelent meg az ingatlannal foglalkozó per tárgyalásán — derült ki a dpa tudósításából. Mint arról hírt adtunk, a magyar kormány csütörtöki ülésén elvetette a budapesti világkiállítás 1996-os megrendezését. Az alábbiakban az MTI-től származó adatok alapján időrendi sorrendben áttekintjük az Expo történetével kapcsolatos föbb eseményeket. A magyarországi Expo gondolata 1981- ben merült fel először. A kiállítást — a mezőgazdaság, az élelmezés és az erdészet témában — eredetileg 1990-re tervezték. A megvalósítás és az üzemeltetés tervét Körösvölgyi László, a Hungexpo akkori megbízott igazgatója készítette. 1982-ben a világkiállítás tervezett időpontja 1995- re módosult, a honfoglalás 1100. évfordulójára, új címe pedig Élelem az életért lett volna. 1984-ben a kormány nem engedte meg a javaslat előterjesztését de a BIE ennek ellenére is lefoglalta Budapest részére az 1995-ös évet. 1985-ben a bécsiekben is felmerült egy 1995. évi világkiállítás gondolata, de mivel ez az év már a magyar fővárosé volt, így az osztrákok — minden előzetes megbeszélés nélkül — bejelentették az Expo közös megrendezését Ezután Bruno Kreisky nyugalmazott osztrák kancellár, a bécsi világkiállítás elnöke találkozott ez ügyben Kádár Jánossal és Marjai József miniszterelnök-helyettessel. 1986. április 25. — Helmut Zilk, Bécs polgármestere Budapesten már arról tárgyalt, hogy a két főváros rendezzen közös világkiállítást 1995-ben. 1987. szeptember 29—30. — Franz Vranitzky osztrák kancellár magyarországi kormányszintű tárgyalásain megerősítették a szándékot, hogy Bécs és Budapest együttesen pályázza meg az 1995. évi világkiállítás megrendezését. 1988. május 18. — Az osztrák és a magyar kormány levélben nyújtotta be közös szándékát a világkiállítás megrendezésére a Párizsban székelő Kiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE). 1989. március 23. — A magyar és az osztrák kormány benyújtotta hivatalos expo-kérelmi szándéknyilatkozatát is a BIE-hez. 1989. december 14 — Párizsban a Kiállítások Nemzetközi Irodája hivatalosan Bécsnek és Budapestnek ítélte az 1995. évi világkiállítás rendezési jogát. 1990. április 19. — A Németh-kormány utolsó ülésén határozatot hozott a kormánybiztos és a Világkiállítási Programiroda feladatairól, a világkiállítási pénzalap létesítéséről. 1990. június 18. — Franz Vranitzky osztrák kancellár és Antall József kormányfő első találkozóján Sopronban megerősítették, hogy Magyarország az ismert feltételek mellett vállalkozik a Bécs—Budapest világkiállítás megrendezésére. 1990. december 6. — A Fővárosi Közgyűlés úgy határozott, hogy nem támogatja a világkiállítás 1995-ös megrendezését. 1990. december 12. — Párizsban Baráth Etele kormánybiztos és Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter benyújtotta a BIE-hez a világkiállítás feltételes bejegyzési kérelmét. Ausztria ugyanitt bejelentette: ha kell, egyedül is megrendezi az Expót. 1991. április 18. — A kormány állást foglalt a világkiállítás 1996. évi megrendezése mellett. Az 1992—96 közötti költségvetési hozzájárulás összegét — folyó áron számítva — 30 milliárd forintban állapította meg. 1991. május 9. — A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy nem támogatja a világkiállítás megrendezését sem 1995-ben, sem pedig egy évvel később. 1991. május 14—16. — Bécsben az Osztrák Szabadságpárt kezdeményezésére népszavazást rendeztek a világkiállításról. Ennek eredményeként május 17-én Ausztria visszalépett a rendezvénytől. 1991. május 18. — Antall József miniszterelnök (rendkívüli kormányülés után) bejelentette, hogy Budapest — Bécs viszszalépése ellenére is — megrendezi a világkiállítást, de csak 1996-ban, a magyar államiság 1100 éves évfordulóján. 1991. június 5. — Párizsban a BIE közgyűlése úgy döntött, hogy Budapest 1996- ban egyedül is megrendezheti a világkiállítást, amennyiben megfelel a feltételeknek. Hozzájárultak ahhoz is, hogy a magyar kormány októberig terjessze elő a világkiállítás megrendezésére vonatkozó koncepciót. 1991. július 19. — Baráth Etele kormánybiztos bejelentette, hogy az Expo új megvalósítási koncepciója szerint az 50 hektáros lágymányosi terület 25 hektárra, ezen belül a 105 ezer négyzetméteres kiállítási rész 80 ezerre csökkent. 1991. október 10. — A Fővárosi Közgyűlés 33 igen, 26 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett az Expo megrendezése ellen foglalt állást. 1991. október 17. — A kormány a világkiállítás megrendezésével kapcsolatban várakozó álláspontra helyezkedett, mert a miniszterek véleménye szerint a Fővárosi Önkormányzatnak az Expót elutasító döntése nem alapult a téma alapos ismeretén, s nem tükrözte az ország véleményét. 1991. december 3. — Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, 89 ellenében, 7 tartózkodással elfogadta az 1996. évben Budapesten rendezendő világkiállítási törvényt. 1991. december 4. — Demszky Gábor főpolgármester bejelentette, hogy a főváros tudomásul veszi a képviselők döntését és az Expo megvalósítása elé sem elvi, sem gyakorlati akadályokat nem gördít. 1992. február 27. — A Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) Párizsban tartott rendkívüli közgyűlésén véglegesen Budapestnek ítélte oda az 1996. évi világkiállítás megrendezésének jogát. 1992. március 23. — A kormány Barsiné Pataky Etelkát — címzetes államtitkári rangban — megbízta a világkiállítás főbiztosi teendőinek, valamint a Világkiállítási Tanács elnöki és a programiroda vezetői tisztének ellátásával. 1992. június 23. — Párizsban a BIE közgyűlésen elfogadták, hogy a budapesti világkiállítás témája a kommunikáció legyen. Ugyancsak véglegessé vált az Expo helye és területe, valamint a szabályterveet és a részvételi szerződés tervezete. 1992. november 26. — A Világkiállítási Tanács rendkívüli ülésén létrehozta az Expo szervezését végző egyszemélyes gazdasági társaságot, a néven 400 millió forintos alaptőkével rendelkező Expo ’96 Kft-t. 1992. december 22. — Az Országgyűlés 159 szavazattal elfogadta a Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapról szóló törvényt. Az 1993. január 1-jén hatályba lépett jogszabály az 1996-os Expo előkészítéséhez, megvalósításához, a hozzá kapcsolódó, valamint környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő infrastrukturális fejlesztések finanszírozásához, később pedig a terület utóhasznosításához biztosít elkülönített állami pénzösszeget. 1993. április 20. — Megkezdődött az Expo területének rendezése a budai oldalon, a Petőfi-híd és a Déli összekötő Vasútihíd között fekvő területen. Májusra befejeződött az expoterület, tisztítása és az ott lévő ideiglenes épületek lebontása. 1993. július 20. — Lezárult a Világkiállítási Programiroda kabalafigura-pályázatának második — zárt körű — fordulója. A Rubik Ernő vezette nemzetközi zsűri a tizenegy meghívott alkotó közül egyhangúlag a Los Angelesben élő, magyar állampolgárságú Bányai Istvánnak ítélte oda csibefigurájáért az egymillió forintos fődíjat. 1993. szeptember 15. — Szponzori szerződést írt alá Budapesten a Világkiállítási Programiroda és a Coca-Cola Company (CCC). Ezzel az amerikai cég lett az 1996. évi budapesti Expo első főszponzora. 1993. augusztus—szeptember — Befejeződtek a világkiállítás területén folyó földmunkák, és megkezdődött az egy éven át tartó közművesítés és útépítés. 1993 október 6. — A Világkiállítási Programiroda megállapodást írt alá öt magyar kereskedelmi bankkal az expoberuházások hitelgaranciájáról. A magyar bankok e megállapodással támogatni kívánják magyar partnervállalataikat a világkiállítási beruházásokban való részvételben. 1993. december 6. — A Világkiállítási Programiroda és a főváros aláírta azt a megállapodást, amely értelmében a programiroda a Világkiállítási Alapból hatmilliárd forintot ad a fővárosnak, amelyet az még kilencmilliárddal egészíti ki a fejlesztések végrehajtására. 1994. április 16. — A világkiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázatot Turányi Gábor építész és munkatársai nyerték meg. A tervek szerint a pavilon öt toronyból, középen pedig egy Zsolnay majolikával gazdagon díszített boglya formájú kupolából áll majd. 1994. április 22. — A pályázatot nyert csibefigurával szemben az Eszes Hajnalka által tervezett pulikutya lett a világkiállítás kabalafigurája. 1994. július 14. — Augusztus 5-i hatálylyal felmentették Barsiné Pataky Etelka expo-főbiztost. 1994. július — Az MSZP—SZDSZ koalíció kormányprogramja szerint felül kell vizsgálni az expo előkészítésével kapcsolatos munkálatokat. 1994. július 22. — Az MSZP és az SZDSZ által felkért expobizottság jelentése szerint a világkiállítás megrendezése járhatóbb út, mint annak elvetése. EXPO-TÖRTÉNET Szlovák tiltakozás Hetedszer találkoztak vasárnap az Érsekújvár melletti Nagysurányban azok a dél-szlovákai szlovákok, akik bírálják a jelenlegi szlovák kormány és a törvényhozás „szlovákiai magyaroknak kedvező könnyelműségét“. A résztvevők emlékiratot intéztek Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövethez, mert a szlovák—magyar alapszerződés ellen is kifogásaik vannak. A Matica Szlovenská szervezésében létrejött találkozó résztvevői viharosan kifogásolták a szlovák parlament magyar anyakönyvi bejegyzést és magyar nyelvű hely a kiegyezés ellen ségnév-jelölést engedélyező törvényét és kifogásokat emeltek a tervezett magyar— szlovák alapszerződés előkészítésére irányuló kétoldali szándék ellen. A nagysurányi gyűlésen részt vett Ivan Gasparovic, a szlovák parlament Vladimír Meciar mozgalmához tartozó elnöke is. Gasparovic a szlovák hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy „nagyon oda kell figyelni“ a körülmények alakulására, „nehogy Szlovákia elveszítse a függetlenségét“. (MTI) Keleti-Tinea találkozó Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) kémiáin, a felszerelések terén való együttműködés és a katonaorvosok tapasztalatcseréje. A román fél konkrétan felajánlotta, hogy a román és a magyar légvédelem közös lövészeti gyakorlatot tartson román területen, ám ehhez mindkét ország parlamentjének hozzájárulása szükséges. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a miniszterek kölcsönösen kifejtették véleményüket Tinea hangsúlyozta, hogy az európai integráció kérdésében is hasonló gondokkal küszködik a két ország; mindezek megoldása érdekében elsősorban a bizalom megerősödésére van szükség. Reméli — mondotta —, hogy a két minisztérium között jó személyi kapcsolatok jönnek létre. Keleti szerint a katonai kapcsolatok a politika más területére is hatással lehetnek, ezért fontos, hogy az együttműködést továbbfejlesszék. Hangsúlyozta, hogy a román fél által a békepartnerség keretében ajánlott programok segítenék a Magyar Honvédség kiképzését. Végezetül megerősítette román kollégájának az ősszel esedékes budapesti meghívását, melyre a román védelmi miniszter azzal válaszolt, hogy Keleti bukaresti látogatása is aktuális lenne. A magyar—román alapszerződésről Keleti katonásan úgy fogalmazott, hogy megvitatták a szerződést érintő esetleges kérdéseket és elöljáróiknak továbbítani fogják a megbeszéléseken kialakult véleményeket, de a tárgyalás témája elsősorban a két hadsereg kapcsolata volt. Tinca szerint a román kormány semminemű akadályát nem látja a szerződés aláírásának. (MTI). Berlusconi menteni próbálja a menthetőt Az elmúlt hét végén újabb fordulat állt be a Berlusconi-ügyben. Pénteken feladta magát a hatóságoknak Paolo Berlusconi, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök öcscse, akit megvesztegetés vádjával kedd óta köröztek. Az ellene felhozott vád: a 12 holdingot tömörítő Fininvest egyik vezetőjeként utasítást adott a pénzügyőrség megvesztegetésére. Paolo Berlusconit csaknem kilenc órán keresztül hallgatták ki, majd hazaengedték, de házi őrizetben tartják. Az ily módon méginkább a támadások kereszttüzébe került olasz kormányfő Rómában tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy lemond valamennyi vállalatának tulajdonosi jogáról, cégeit teljes körű felhatalmazással egy vagyonkezelői bizottság fogja irányítani. Miután tavaly decemberben politikai pályára lépett, idén februárban lemondott vállalatainak közvetlen irányításáról, de a tulajdonos jogairól nem, s emiatt folyamatosan az a vád érte, hogy személyében a köz érdekeit szolgálni hivatott miniszterelnöki funkció összekeveredik a nagyvállalkozó magánérdekeivel. (MTI/SzX.) Bomba-ügy. Alig ültek el a Kim Ir Szen váratlan halála, valamint a temetési szertartásra vonatkozó hírek (tömeghisztéria, össznépi zokogás) keltette hullámok, s lám Észak-Korea ismét a világlapok címoldalán szerepelt egy nyilatkozat és azazt követő állásfoglalások, kommentárok kapcsán. A múlt héten szerdán Szöulban elhangzott nyilatkozatában Kang Mjong Do, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányfőjének ez év májusában Dél-Koreába disszidált veje szenzációs bejelentést tett: Észak-Korea máris öt atombombával rendelkezik. Amint az várható volt, a kijelentésre a világ különböző sarkaiban felelős politikusok, sok csillagos katonatisztek, akárcsak a nemzetközi élet eseményeit figyelemmel kísérő magamfajta egyszerű tollforgatók egy csapásra felkapták a fejüket. Nocsak! Amit már hosszú ideje elég sok helyen elég sokan feltételeztek, íme, most beigazolódottnak látszott. Így lett a bombaügyből bombahír. Kang Mjong Do szavait ugyanis komolyan kellett venni, utóvégre feltételezhető, hogy nem annyira egy kereskedelmi vállalat vezetőjeként, mint inkább a kormányfő vejeként számos fontos északkoreai személyiséggel került kapcsolatba, számtalan hétpecsétes titokról értesülhetett. Szóban forgó kijelentése elhangzásakor ő maga hozzáfűzte mintegy nagyobb nyomatékot adva állításának: magától a jongbjoni atomerőmű vezetőjétől tud az öt atombomba létezéséről, akárcsak arról, hogy észak-koreai szakemberek teljes erővel munkálkodnak újabb öt előállításán. Néhány nap elteltével viszont az igv értékelése, kommentálása szempontjából a három legilletékesebb fővárosban, Washingtonban, Szöulban és Tokióban csendesíteni próbálták a kijelentés hallatán világszerte felborzolódott kedélyeket. Mike McCurry amerikai külügyi szóvivő azon nyomban kételyének adott hangot, túlzottnak minősítve az állítást összevetve azt az amerikai hírszerzés bombahír adataival. Később nyilatkozott William Perry amerikai védelmi miniszter is, aki hangoztatta: sokkal valószínűbb, hogy Észak-Koreának egy, maximum két atombombája van, az ilyen fegyverek, előállításához ugyanis nem rendelkezik a, szükséges fejlett technológiával. Japánban is fokozott mértéktartással reagáltak a hírre. A japán védelmi minisztérium információi szerint Phenjan nem vont ki annyi plutóniumot atomerőművéből, ami öt nukleáris fegyver előállításához elegendő lenne. Persze elvben a hasadóanyagot be is szerezhette valahonnan. A dél-koreai hatóságok ugyancsak kételyeiket fejezték ki. A szöuli kormánynak semmiféle bizonyítéka nincs, hogy az elhangzott állítás igaz lenne a HANGSÚLY hangsúlyozta újságírók előtt a dél-koreai elnökség egyik magas rangú tisztségviselője. Abban viszont semmi meglepő nincs: Phenjan erőteljesen cáfolta, hogy öt atomtöltettel rendelkezne. Talán csak az keltett meglepetést, hogy még azt is tagadták, Kang Mjong Do — akiről az észak-koreai hírügynökség azt állította, erkölcsileg züllött ember, naplopó, állami pénzeket elsikkasztó közönséges bűnöző — a kormányfő veje lenne. Pedig Kang Mjong Do említett szöuli sajtóértekezletén családi fotókkal igazolta rokoni kapcsolatait a miniszterelnökkel. A rokoni szálakkal kapcsolatban további találgatásokra adott okot, hogy az elmúlt hét szerdáján veje szóban forgó nyilatkozatának elhangzása után Kan Szong Szan, a KNDK kormányfője nem jelent meg a koreai háború 41. évfordulójával kapcsolatos, Észak-Koreában minden esztendőben nagy felhajtással megrendezett ünnepségeken. Kegyvesztetté vált volna vejének nyilatkozata miatt? Avagy azzal volt elfoglalva, hogy elvágja vejéhez fűződő rokoni kapcsolatait? Phenjan azzal vádolta Szöult, hogy „bűnözőt használ fel politikai célokra“ és hogy „agymosásnak“ vetette alá Kangot. Nem lévén megbízható, komoly támo"pontunk, az üggyel kapcsolatban csak találgatásokba bocsátkozhatunk. Nem lehet kizárni a feltételezést, mely szerint a vő disszidálása az észak-koreai titkosszolgálat terve szerint történt, akárcsak most világgá röppentett kijelentése. Aligha lehet ugyanis már megtorpedózni a beindulni látszó észak- dél-koreai párbeszédet. Nos, ilyen körülmények között Phenjan talán úgy vélheti: javíthatja a tárgyalóasztal melletti pozícióit, ha valakivel, méghozzá egy szavahihető emberrel elmondatja, hány atomfegyverrel rendelkezik már. Persze az sem kizárt, hogy a nyilatkozat felröppentésével a phenjani kormányzat az országegyesítés előmozdítását hivatott párbeszédet próbálja megakadályozni vagy legalább ideig-óráig elnapolni. Az a verzió sem teljesen alaptalan, hogy Észak-Korea saját lakosságának megnyugtatására, illetve nemzetközi tekintélyének növelésére terjesztette el, hogy már nukleáris fegyver birtokába jutott. S ha mégis igaz a hír? Megtörténhet, hogy ez esetben a hatalomra jutott Kim Dzsong Ilnek, Kim Ir Szen fiának az a terve, hogy az atombombák birtokában csökkentse a hagyományos fegyverekre szánt kiadásokat és az ily módon megtakarított pénzösszegeket a halódó észak-koreai gazdaság aládúcolására használja. Ezt a nézetet egyébként Kang Mjong Do fejtette ki. Függetlenül attól, mi áll az egész ügy háta mögött, tény: újabb ütőkártya került a phenjani diplomaták kezébe. SZÉKELY LÁSZLÓ 1994. augusztus 2. Csökken Clinton népszerűsége Folytatódik Clinton elnök népszerűségének csökkenése az amerikaiak körében. A vasárnap este Washingtonban közreadott legújabb közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a felnőtt lakosság 40 százaléka elégedett az elnök tevékenységével, míg 59 százalékuk csupán megfelelőnek vagy rossznak minősíti azt. A Harris közvéleménykutató csoport által kiadott jelentés rámutat arra: történik ez annak ellenére, hogy az amerikai gazdaság javulást mutat. „A múltban, a gazdaság állapota volt az egyetlen legfontosabb tényező, amely előre lendítette, vagy lehúzta az elnök népszerűségi mutatóját“. Az eredmények azt mutatják, hogy a szegényebb réteg elégedett leginkább az elnök munkájával, főként azok, akiknek évi jövedelme nem haladja meg a 7500 dollárt. A feketék is jobban értékelik általában Clinton tevékenységét mint a nemzet általában — közülük 64 százalék ítéli jónak az elnök lépéseit. Ez az arány a spanyol ajkú lakosságnál 42 százalék, a fehéreknél 37 százalék. A jelentés szerint főként február óta csökkent drasztikusan az elnök népszerűsége, akkor a megkérdezettek 50 százaléka volt elégedett, s 48 százalékuk értékelte negatívan Clinton munkáját. (MTI) RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • Bettino Craxi volt olasz kormányfő — akit egy bíróság pénteken nyolc és fél évi szabadságvesztésre ítélt kenőpénz elfogadása miatt — koncepciós per áldozatának tüntette fel magát tunéziai rejtekhelyéről az olasz sajtóhoz szombaton eljuttatott telefax-üzenetében. • A kínai polgárháború vége — 1949 — óta először kerül sor augusztus közepén hivatalos tárgyalásokra a kínai és a tajvani kormányzat képviselői között. Peking azért szorgalmazza a kapcsolatokat, hogy tárgyalások kezdődhessenek Tajvan Kínával való egyesítéséről. • Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bejelentése szerint augusztus 8-tól újabb látogatást tesz a Közel-Keleten — többek között Szaúd-Arábiában — Warren Christopher amerikai külügyminiszter. Tárgyalásai középpontjában a szír—izraeli megbeszélések folytatásának előmozdítása áll majd. • Horn Gyula kormányfőhöz intézett levelében a Lipták Béla vezette amerikai Magyar Környezetvédelmi Alap javaslatokat fogalmaz meg arról, hogyan lehet szabályozni a bősi vízelosztást és megmenteni a Szigetköz pusztuló állat- és növényvilágát. • Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kucsma ukrán elnök közös táviratban üdvözölték a Fereke-tengeri Flottában szolgáló tengerészeket a haditengerészet napja alkalmából. Ebben megerősítették elhatározásukat, hogy a lehető legrövidebb időn belül aláírják a flottáról szóló szerződést. • Gyilkosság áldozata lett az algíri fundamentalista Iszlám Fegyveres Csoport egyik vezére, Abdelkader Hattab, alias Mulud kilenc alvezérével és feleségével együtt tette el őt láb alól a Szaid Muhlufi vezette rivális iszlám csoport. A 11 holttestre egy Algír közeli barlangban bukkantak rá. • Ostromállapotot vezetett be hétfőn Haitin a szigetország ideiglenes államfője, Emile Jonassaint. A lépés válasz az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnapi határozatára, amely felhatalmazást adott a nemzetközi beavatkozásra a haiti katonai rendszer ellen. TAKARÉK ÉS LETETT PÉNZTÁR Az 1994. július 29-i, havi sorsoláson nyertes CEC-kötvények hivatalos listája. Teljes nyereményeket a 200 lejes kötvényekre folyósítanak. A nyereményérték magába foglalja a nyertes kötvény névértékét is. A 000001—099999 szorzatszámú, 81—250 közötti folyószámú CFG-kötvényeknél a hivatalos listával való egybevetéskor a sorozatszám első nulláját nem kell figyelembe venni. (R. 334) Nyeremények száma A kötvény sorozatszáma A kötvény folyószáma Nyereményérték 1 79477 127 500.000 1 77346 28 400.000 1 04500 124 400.000 1 87938 78 300.000 1 03013 108 300.000 1 57274 167 300.000 1 48331 206 200.000 X 20318 132 200.000 1 34844 247 200.000 1 93541 82 200.000 1 13703 53 100.000 1 08358 175 100.000 1 14474 44 100.000 1 88037 78 100.000 1 33675 243 100.000 r, j„-i.H 49244 » 192 100.000 1 619321 .X34, 50.000 . 1 21522 69 50.000 ;1 25403 135 30.000 1 15612 169 50.0001 22580 91 . 50.000 1 75130 •v’S'Si ne +* ** 500 C1 n ■*§.? « 124 50.000 100 172 181 35.000 100 600 122 30.000 100 381 148 25.000 100 458 87 20.000 100 374 156 15.000 1000 21 23 10.000 1000 08 181 10.000 1000 74 53 10.000 1000 85 193 10.000 1000 53 232 10.000 1000 53 159 10.000 1000 15 226 10.000 1000 02 198 lo.ono 1000 05 37 10.000 1000 17 243 lo.ono 1000 57 119 10.000 11.522 ÖSSZESEN LEJ: 126400000