Romániai Magyar Szó, 1994. december (6. évfolyam, 1506-1532. szám)

1994-12-01 / 1506. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1994. december 1. Módosul Washington Bosznia-politikája Az éjszakai viszonylagos nyugalom után a boszniai szerbek kedden folytatták előrenyomulásukat az északnyugat-boszniai Bihac központja felé­­, jelentették szarajevói ENSZ-források, hozzátéve, hogy az ostrom heve valamelyest enyhült. A szerb támadás folytatása azt jelenti, hogy a bosz­niai szerb vezetők válaszra sem méltatva elutasították az ENSZ vasárnap közzétett tűzszüneti javaslatát, melynek értelmében Bihacból az összes fegyveres tevonnák, s a várost a világszervezet ellenőrzése alá helyeznék. ENSZ-jelentések szerint 48 órán belül a Fikret Abdic vezette szakadár muzulmán erők kezére kerülhet az északnyugat-boszniai Velika Kladusa. A világszervezet helyszínen tartózkodó megfigyelői szerint a városban heves utóp harcok, dóm­ak, két gránát a bangladesi ENSZ-erők támaszpontjának területén csapódott be. A lövedékeket minden bizonnyal a krajinai szerbek lőtték ki. A harcok miatt a sebesülteket és a halottakat nem lehet elszállítani, az utcákat vérző emberek és holttestek borítják. Fikret Abdic, Alija Izetbegovic egykori közeli munkatársa, ismét megadásra szólította a Velika Kladusát védő kormányhadsereg egységeit. A város közelében tartott sajtókonferencián Abdic megígérte, hogy a két letevő katonák bántódás nélkül hazatérhetnek otthonaikba, a boszniai szerbek még mindig nem engedték szabadon a több napja­i­nkban lévő mintegy négyszáz ENSZ-katonát, s egymásnak ellent­­hírek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a boszniai szerb vezetők milyen feltételekkel hajlandók engedélyezni a túszok szabad közle­kedését. A szarajevói rádió jelentése szerint Ratko Mladic szerb vezérkari főhnök kijelentette, hogy csak abban az esetben nem korlátozzák az ENSZ- katonák■ mozgását, ha a NATO a szerbek rendelkezésére bocsátja harci gépeinek repülési menetrendjét. ENSZ-források szerint a szerb vezetés már jóváhagyta a kéksisakosok szabadon engedését, azonban a helyi pa­rancsnokok nem engedelmeskedtek feljebbvalóiknak. A fehér házi tanácskozáson született döntés értelmében az Egyesült Álla­mok felhagy csaknem tíz hónapja meghirdetett politikájával, amely a NATO katonai fellépésének fokozásával kívánta tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a szerbeket, s helyette most kecsegtető diplomáciai engedmények révén szeretné rávenni őket a délszláv válság tárgyalásos megoldására. A The Washington Post keddi száma szerint az új amerikai elképzelés - amelyet Bill Clinton elnöknek még jóvá kell hagynia - jelentős közeledést mutat a szerbek irányában engedékenyebb brit-francia-orosz állásponthoz. Az új amerikai megközelítést Warren Christopher külügyminiszter fogja ismertetni a közvetítő csoport hét végi fórumán. Bár a részletek még kidolgozásra várnak, a lapértesülések szerint az Egyesült Államok hajlandó belemenni abba, hogy a boszniai szerb területek és Szerbia között politikai­intézményi viszony jöjjön létre, cserébe viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a boszniai szerbek egyrészt mielőbb elfogadják a tűszünetet, másrészt aláír­ják a nemzetközi béketervet. (Ami a viszony jellegét illeti, Washington továbbra is ódzkodik az európaiak által elfogadhatónak tartott konföderá­ciós formától.) A tűzszünet és a béketerv elfogadtatása érdekében az Egyesült Államok és szövetségesei nagymértékben támaszkodni kívánnak Slobodan Milose­vic szerb elnökre, annál is inkább, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a szerbiai­boszniai határ lezárása ellenére a horvátországi (knini) területeken keresz­tül a boszniai szerbek továbbra is (egyebek között katonai) támogatáshoz jutnak. A The Washington Post rámutatott, hogy az amerikai álláspontban be­következett újabb fordulat azt az utóbbi napokban kifejezésre is juttatott felismerést tükrözi, miszerint a háború katonai értelemben gyakorlatilag eldőlt, a NATO fenyegetései pedig nem vezettek semmire, és a kilátásba helyezett nagyszabású légicsapások sem valósultak meg. A norvég „nem­“ várható A gazdag olajkincsre épülő norvég gazdaságra hosszú távon aligha hat radikálisan, hogy a lakosság többsége nem kíván csatlakozni az Eu­rópai Unióhoz, de várhatóan a csatlakozás eluta­­sítását eredményező népszavazás után néhány napig visszaesik a piaci forgalom az országban, a­ norvég korona árfolyama időlegesen romlik, és csökken az értékpapírok árfolyamváltozásaiból számított­ irányadó index is – vélik norvég és kül­földi-gazdasági elemzők. Az országhatáron kívül máris megkezdődött a márka gyengülése, hiszen a kívülállók szemében a népszavazás kimenetele csapás az európai egységesülésre. Összességében így vélekednek azokra gazdasági szakértők, akiket a Reuter kérdezett meg az ország jövőjéről azután, hogy a szavazók elvetették a tagságot. .Kiábrándítónak­ minősítette Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke és Hans van den Broek, a testület külkapcsolatokért felelős tagja a norvég­ népszavazás negatív eredményét, amely azonban csupán­­technikai módosítást­ igényel majd ;a csatlakozás mellett immár formálisan i­s elkötelezett másik három ország (Ausztria, Finn­ország és Svédország) felvételi eljárásában, s nem fog­­késedelmet okozni a belépés tervezett (január 1-jei) dátumához képest. Delors és Van den Broek (ez utóbbi annak ide­jén a Bizottság részéről a tagfelvételi tárgyaláso­kat vezette) kedden Brüsszelben közös sajtóérte­kezletén fejtette ki véleményét a norvég ,nem­ várható következményeiről. Mindketten hangsúlyozták, hogy Norvégia leválása a­­Hármaktól“ súlyos veszteségemért az észati ország - mint Delors fogalmazott - ,sok mindennel hozzájárulhatott volna az Európai Unióhoz“. Mindketten elismerték ugyanakkor, hogy egyedül a norvég népnek van joga dönteni abban, vajon óhajtja-e a szorosabb integrációt, vagy sem. Jacques Santer, a brüsszeli Európai Bizottság leendő új elnöke kedden reggel „rendkívüli saj­nálatát“­ fejezte ki amiatt, hogy Norvégiában a népszavazás elutasította az ország január 1 -jei csatlakozását az Európai Unióhoz. Norvégia kívülmaradása az Európai Unióból gyengíti annak lehetőségét, hogy erős északi tömb alakuljon ki az EU-n belül, és arra kénysze­rítheti az észak-európai országokat, hogy új együttműködési formákat találjanak - hangoztat­ták kedden finn és svéd részről. Esko Tapani Aho finn miniszterelnök az AP-DJ jelentése sze­rint problematikusnak minősítette a hétfői norvég szavazás eredményét, s mint mondotta: Finnor­szágon, Svédországon és Dánián múlik a jövő­ben a norvég érdekek feletti őrködés az Európai Unión belül. Az ország EU-csatlakozására mondott nemmel Norvégia kirekesztette magát ,abból a közösség­ből, amely magába foglalja mindazokat az álla­mokat, amelyek a legközelebb állnak hozzánk“ – írta keddi kommentárjában az Aftenposten című konzervatív norvég napilap.. A liberális oslói Dagbladet a népszavazás kime­netelében különösen komolynak találja a szavazók által választott külpolitikai irányt. „Egyetlen nemzetközi szervezet sem pótolhatja számunkra azt a politikai befolyást és gazdasági hátteret, amelyet az EU-ban kaphattunk volna. Sem a meggyöngült észak-európai együttműködés, sem a megváltozott NATO nem menthet meg bennünket az általunk választott harmadhegedűs szereptől­. Csecsenföld '­4 Nem enyhül a feszültség Borisz Jelcin orosz elnök ultimátumban követelte kedden reggel a csecsenföldi harcok beszünteté­süt. AZ államfő kilátásba helyezte, hogy az­ Oroszországhoz tartozó szakadár köztársaságban rendkí­­vüli álapotot vezet be, illetve minden rendelkezésére álló eszközzel helyreállítja a rendet. Jelcin sze­rint ugyanis nincs remény arra, hogy a csecsenek maguk oldják meg a viszályt. Az orosz elnök 48 ó­­rát adott a múlt hét végén kiéleződött konfliktusban szemben álló feleknek a harci cselekmények be­szüntetésére, a fegyveres alakulatok feloszlatására, illetve a hadifoglyok szabadon bocsátására. Jelcin ultimátumának előzménye, hogy a hét végén az ellenzék megostromolta a fővárost, Groznijt, amelynek következtében több tucat ember életét vesztette. A csecsen vezetés azt állította, hogy a város ostromában orosz katonák is részt vettek, amit orosz részről többször is cáfoltak. Groznij azzal fenyegetőzött, hogy kivégezteti a fogságba esett 70 oroszt, ha Moszkva nem ismeri el kedden estig az orosz katonák részvételét a harcokban. A Jékin ultimátuma nyomán Dudajev kedden sebtében sajtóértekezletet hívott össze s ott közölte, hogy nem végzik ki a foglyokat. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem mond le a hatalomról. A csecsen kormány harcias nyilatkozatában közölte, hogy az orosz államfő ultimátuma feljogosítja Girozkijt a köztársaság függetlenségének és területi egységének védelmét célzó megfelelő lépésekre. A csecsen külügyminisztérium hadüzenetnek minősítette Jelcin ultimátumát és segítségért fordult az iszlám országokhoz. Groznijban eközben 10-15 ezres tüntetést tartottak a város főterén Dudajev hívei, akik támogatá­sukról biztosították az elnököt. A helyzet éleződésétől tartva, megkezdték a nők és gyermekek kitele­pítését a városból. A csecsen vezérkar közlése szerint délután 4 Szuhoj-Szu-27-es, orosz jelzéssel elátott vadászgép légitámadást intézett a város ellen. Az egyik támadó repülőgépet egy Stinger típu­sú föld-levegő rakétával lelőtték. Amennyiben Jelcin elnök bevezetné a rendkívüli állapotot, nem kizárt, hogy az orosz felsőház rend­­kívüli ülést tart Ugyanis az alkotmány szerint a Szövetségi Tanács hivatott a rendkívüli állapotra vonatkozó elnöki rendeletet jóváhagyni. . Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnök kedden figyelmeztetett rá: Moszkva egy második kaukázusi háborúval találhatja magát szemben, ha katonai erőt vet be Csecsenföldön. " Gorbacsov minderről az általa vezetett alapítvány egyik rendezvényén beszélt újságíróknak. Támoga­tásáról biztosította a Jelcin elnök által megfogalmazott ultimátumnak azt a részét, amelyben az orosz elnök a vérontás haladéktalan beszüntetésére hívott fel. Bírálta viszont Jelcint amiatt, hogy az orosz államfő rerkikívüli állapot bevezetését helyezte kilátásba. A szovjet exelnök megjegyezte, hogy Moszk­­va eléhezte a boszniai bombázásokat, maga viszont légitámadásokat hajt végre Csecsenföldön. rit, egyesült államokbeli, kana­dai és brazil bűnügyi szakértők arról álmodoznak, hogy egykor minden csecsemőtől rögtön­­..születése után vért vesznek majd, megállapítandó öröklőanyag-tulajdon­­ságait. Elképzeléseik szerint eme genetikai jellemzők - esetleges későbbi azonosítás céljából - óriási adatbankba kerülnek, hiszen nem zárható ki, hogy egyszer tömeggyilkos lesz Akicsike. “ A­-háttérben az a felismerés húzódik, hogy a génelemezések mind gyakrabban buktatják le erőszakos bűncselekmények tetteseit, vagy zárnak ki ártatlanokat a gya­núsítottak sorából. Ennek fel­tétele, hogy a szakemberek­nek sikerüljön a tett színhe­­zyéni vér-, nyál-, vagy spermanyomokat, vagy akár egyetlen hajszálat begyűjteniük. .. A géntechnikai ujjlenyomat, amelyet 1985- ben fedezett fel az angol Alec Jeffreys, bonyo­lult vegyi és biológiai eljárásokkal teszi lát­hatóvá és összehasonlíthatóvá az egyedi kódot. Az igazságügyi orvosszakértők időköz­ben már az egykor genetikai ujjlenyomatnak elnevezett PCR-eljárás hetedik generációjával dolgoznak. Az érzékeny PCR-szerszám új kaput tárt fel a nyomelemzésben. Ennek köszönhetően sikerült nemrég két betöréssel gyanúsított személyt kizárni a lehetséges tettesek sorából, miután a szakemberek megvizsgáltak két, egy évnél is régebbi cigarettacsikket. Egy bank­rablásnál használt gyapjúsapkán a száj kör­nyékén még másfél év után is kimutathatóak a gyanúsítottéval megegyező DNS-minták. Korábban a tudósoknak mintegy 250 ezer ondósejtre volt szükségük a DNS-elemzés elvégzéséhez, ma elegendő egyetlen egy is. A módszerek mindazonáltal nem hibát­lanok. Ujjköröm alatt talált vérnyomok okoz­tak egyszer álmatlan éjszakákat egy német al műszerésznek. 1992 januárjában egy tűzoltó­bál alkalmával megerőszakoltak és megfojtot­tak egy 19 éves diáklányt. A fiatalember körme alatt talált vér az áldozattól való, állapí­tották meg az orvosszakértők. Ezen kívül a gyanúsított spermájának géntípusa is egyezett az áldozaton talált nyomokéval. Az ifjú heve­sen tagadott. A rendőrség végül az ünnepség mind a 139 férfi résztvevőjétől vérmintát vete­tett. Egy finomított elemzés végül felmentette a műszerészt és helyette egy masszőrt ültetett a vádlottak padjára. A géntechnika megbízható alkalmazásához a laboratóriumoknak egy sor előfeltételt kell teljesíteniük. Ezek sora a szájvédő maszkkal és a kesztyű viselésével kezdődik és névtelen minőségellenőrzésekkel végződik. Ennek mintegy ötven laboratórium rendszeresen aláveti magát. A munka a Nemzetközi Tör­vényszéki Hemogenetikai Társaság jól bevált irányelvei alapján folyik. Az igazságügyi orvosok véleménye szerint a PCR-rel eddig nem ismert felelősség hárul a szakértőkre. „A tudósoknak igen tartózkodók­nak kell lenniük eredményeik értékelésekor és kritikusan kell megítélniük anyagokat" - mondta Bern Brinkmann. A német szövet­ségi bíróság egyik ítélete sze­rint a DNS-elemzés mint értékes kiegészítő bizonyíték nyert elismerést. A német bűnüldözők legnagyobb sajnálatára a németországi adatvédelmi törvény megtiltja a PCR-elemzések eredményeinek tárolását. Mindazonáltal saját laboratóriumuk hibáit kiküszöbölendő Birkmann professzor intéze­tében már számítógépen rögzítették néhány munkatárs igazságügyi orvostani szempontból mérvadó DNS-értékeit. (MTI) Az izraeli biztonsági erők a Hamász mintegy 40 aktivistáját vették őrizetbe Ciszjordánia több településén - közölték kedden katonai források. A letartóztatottak között olyan palesztinok is vannak, akiket a a tel-avivi buszmerénylet végre­hajtásában való részvétellel vádolnak. Az öngyil­kos támadás során 22-en haltak meg. Többeket azzal gyanúsítanak, hogy rejtegették a merénylet „agyát“, Jehja Ajjahot, a Hamász fegyveres szár­nyának, az Ezzedin Al-Kasszámnak a tagját. Az illető robbantásokra szakosodott, s jelenleg a leg­keresettebb személy az izraeli biztonsági szolgá­latok számára. Az egyik letartóztatott lakásán egyébként rob­banóanyagot, jelentős mennyiségű lőszert, szá­mos izraeli katonai egyenruhát és kipát (a vallá­sos zsidók által fejtetőn viselt sapkát) találtak, melyeket nyilvánvalóan a merényleteknél hasz­náltak volna. Más jelentések arról számolnak be, hogy Izrael és a Palesztin Hatóság úgy döntött, határozatlan ideig elhalasztják a pénzügyek és az egész­ségügy irányításának tegnapra tervezett átadását a palesztinoknak. Az izraeli közlés szerint a külső pénzügyi támogatás hiánya miatt a palesztinok képtelenek volnának működtetni az egész­ségügyi rendszert és megszervezni az adók behajtását. Búcsú a kompromisszumoktól Az orosz kémelhárítás főnökének közlése szerint az idén több külföldi hírszerzőt lepleztek le Orosz­országban, mint az elmúlt hat évben együttvéve. Szergej Sztyepasin a Komszomolszkaja Prav­da című lapnak adott nyilatkozatában nem ne­vezte meg szám szerint, hogy hány ügynököt tar­tóztattak le az idén. Jelezte viszont, hogy Moszk­vát aggasztják az ország területén tevékenykedő külföldi titkosszolgálatok. Sztyepasin hangsúlyoz­ta, hogy Oroszország búcsút mondott azoknak a szükségtelen kompromisszumoknak és komple­xusoknak, amelyek szerint az orosz társadalom a legnyitottabb. Mint mondta, ezzel tisztában van­nak az érintett országok titkosszolgálatai is. HíÍTT€R □□ HRTTCR □□ HRTTCR □□ HRTTCR □□ HRTTCR oo HI­TTCR Új alapokon „A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat" – ezt Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke jelentette ki a Nagyváradon tartózkodó Debreceni Zsidó Hit­község vezetőinek, Weisz György elnöknek és Gervai Tamás alelnöknek. Gervai Tamás a románia látogatásról hazatérve az MTI debreceni tudósítójának elmondta: nagyváradi találkozóju­kon Nicolae Caja meggyőződését fejezte ki, hogy bár a hit­közösségek kapcsolatának fejlesztése alapvetően politika­­mentes, az hozzájárulhat Magyarország és Románia viszo­nyának javulásához is. Nicolae Claj bukaresti mghívást adott át a Debreceni Zsidó Hitközség két vezetőjének. Gerva Tamás a magyar külügyminiszter megbízottjaként kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Kárpátal­ján és a Felvidéken. E misszióra előbb Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere kérte rá, majd megbíza­tását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter is. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta és beavat­kozásnak minősítette Moses Rosen volt bukaresti főrabbi. 40 Hmiutsz-akavisai letartóztatása „Mint aki az elektromossággal a villamosszékben ismerkedik’’* Pozsgay Imre integrációs gondolatai Amint korábban már beszámoltunk arról, az Interconfessió Társaság november 19-én Ko­lozsváron tartott ülésen jelen volt Pozsgay Imre, a magyarországi rendszerváltás vezér­egyénisége is. A Borbély Imre által felvetett pa­radigmaváltás elmélete kapcsán elmondott gondolatai jó támpontokat nyújtanak politi­kusaink számára, de a nagyközönség számára sem érdektelenek. Az alábbiakban Pozsgay Imre felszólalásából közlünk szemelvényeket. A Le Soir című francia nyelvű brüsszeli lapban nemrég a NATO egyik amerikai főtanácsadója és szakértője azt kérdi: „hogyan képzelik a NATO- tagság kiterjesztését Közép-Európára, egy olyan térségre, ahol három és fél milliónyi magyar az országhatárokon kívül, kisebbségi helyzetben él?" Önök azt hiszem értik a kérdést. Aki föltette, az természetesen nem ért semmit abból, ami Közép- Európában van. Néhány fontos információval azonban e kérdés föltevése által is szolgált, hiszen két dolgot egészen bizonyosan a tudomásunkra hoz. Egyrészt azt, hogy a NATO csak probléma­­mentes övezetekben kíván a jövőben feladatot vál­lalni, magyarán, a partnerség a békéért formula, a­­melyet a Prágába hódoló közép-európaiak aján­dékba kaptak Clinton elnöktől, semmivel sem je­lent többet, mint annyit, hogy mindvégig kitartunk veletek a békében, de háborúban ránk ne számít­satok. Másrészt pedig a tudatlanságra is rávilágí­tott. Ha tudnák ugyanis azt, hogy míg ebben az év­században a dél-tiroliak karabéllyal, a baszkok meg az észak-írek bombával szereztek érvényt akaratuknak, a magyarság­­ éppen államalkotó ta­pasztalatai és ezeréves történelme, kultúrája ré­vén, a közösségi önépítés, az önrendelkezésre való képesség kiteljesítése jegyében - mindig al­kotmányos úton keresett megoldásokat a problé­máira; soha nem nyúlt azokhoz az eszközökhöz, melyeket az előbb említett nemzetek könnyedén alkalmaztak jogaik, törekvéseik érvényesítéséhez. Ha ezt tudnák, akkor semmiképpen nem hangoz­hatnék el szájukról egy olyan kijelentés, mint amit az előbb idéztem. Éppen most Strasbourgban mondhattam el, hogy Nyugat-Európa úgy találkozott a boszniai há­ború alapján a nemzeti üggyel, mint aki az elektro­mossággal a villamosszékben ismerkedik meg. Európának előbb afelől kellene döntenie, hogy nagy zavarában valóban értékként és győzelem­ként kezeli-e a szovjet birodalom, a jaltai rendezés felbomlását, a Szovjetunió és doktrínája megszű­nését, vagy legalábbis vereségét. Ha ezt értékként kezeli, és ebben még megvan az európai ítélőké­pessége, akkor üdvösségként kellene tekintenie arra, hogy itt csak a nemzeti újraszületés és ébre­dés jegyében lehetett ezt a célt elérni. A biroda­lomba zárt népek önrendelkezésre, nemzeti újjá­születésre való törekvése nélkül ugyanis a szovjet birodalom még ma is fönnállna. Oroszország ön­magában - történelmében már nemegyszer bizo­nyította - végtelen stagnálásra képes, a perifériák­nak kellett megmozdulni, hogy egyáltalán össze­dőljön, és valami módon új helyzetbe kerüljön. A következő dolog, amit számításon kívül sem­miképpen nem hagyhatunk: akarjuk-e az európai integrálódást? Sietve kijelentem, mielőtt bármiféle gyanúba keverednék, szeretném az európai integ­rációt, és kívánatos célnak tartom. De ostobaság­nak vélem fel nem tenni a kérdést, hogy van-e ennek alternatívája Közép-Európa számára? A nyugat-európai integrációs intézményeknek és szervezeteknek pontosan tudniuk kell, hogy az európai integrációval szemben még mindig ott van egy eleven, rossz alternatíva. Ha Európa mostoha módon mint problémahalmazt kezeli az egész közép-európai és kelet-európai ügyet, és benne a kisebbségek ügyét, ez a térség még mindig visszazuhanhat abba az állapotba, amelyből kitörni óhajtott. Ezen a nevezetes - előbb már emlegetett - strasbourgi tanácskozáson az Európa Parlament, valamint a brüsszeli közös piaci képviseletek fel­szólalói költségszámításokat végeztek. A költsé­gek, amelyek feltételezhetően szükségesek ahhoz, hogy ezek a kelet-európai országok az európai integrációba bekapcsolódjanak, 80 milliárdtól 160 milliárd ECU-ig terjednek. A szakemberek csak egyetlen dolgot hagytak számításon kívül, hogy Közép-Kelet-Európa integrálása nem költség, ha­nem befektetés. Befektetésként pedig csak akkor működik, ha elfogadják azt, hogy Európát közös­ségi, alkotó, és a nemzetek identitását megőrző alapon lehet létrehozni. Vagyis éppen a kisebbsé­gek, köztük - talán nem elfogultság - a legtudato­sabban, a legcivilizáltabban viselkedő, az európai kulturális formákat belsőként megélő magyar kisebbségek adhatnának példát arra, hogyan lehet ezt az európai integrációt végrehajtani. Európa eddig mindig csak katasztrófák idején volt széles látószögű, felvilágosult térség. Mindig a katasztrófák üzenték meg számára, hogyan kellene tisztábban látni, és helyesebben cselekedni. Nekünk itt Erdélyben, vagy Duna-Tisza közben, Felvidéken, Délvidéken, bárhol azon a tájon, ahol magyarok él­nek, azt kellene bebizonyítanunk - ha már a költség­­számításoknál tartunk -, hogy a katasztrófa megelő­zése olcsóbb, mint a katasztrófa kezelése. A Boszniá­ban folyó háborúban ezt mindennap tapasztalhatják. Itt a szemforgató, és túlzottan önérdekű Európa meggyőzése elsőrendű feladat, de az európai színterekre - tanácsolom, ha elfogadják - nem pa­naszkodni kell menni. Egy önérdekre berendezke­dett társadalomban a panaszost mindig viszolyog­­va és elutasítóan fogadják. Ide tervekkel kell menni, és az érdekfelismerés intézményeit megke­resni, azaz bebizonyítani Európának, hogy a gaz­dasági versenyben Európa is paradigmaváltás előtt áll, és ahhoz, hogy ebben a versenyben ké­pes legyen helytállni, és ne süllyedjen le történelmi emlékké, egy japánok által látogatott skanzenné, ahhoz Európának terjeszkednie kell. Terjeszkednie kell, mert az új teljesítmények és az újfajta hatékonyság leszerelheti az európai civilizációt. A terjeszkedés hódító módjainak az egész történelme lejárt. Akkor pedig egy paradoxont kell feloldania: Európának Európában kell terjeszked­nie. És ezt csak a sokszínű, gazdag, nemzeti kisebbségi önrendelkezés alapján teheti. Európa nem maradhat ki a versenyből. A terjeszkedési programot rajtunk végre kell hajtania, ez az érdeke. Ez a hiúságos Európa nem kegyosztója, hanem haszonélvezője a közép-európai térség­nek, ha jól ismeri fel a saját érdekeit. Megismét­lem, Európát mi menthetjük meg. Ez a mi tár­gyalási alapunk. Ezen a tárgyalási alapon vál­­hatunk elfogadhatóvá, egyébként csak kegyosz­tókhoz folyamodó kérvényezői leszünk az európai integrációnak. Lejegyezte: GAZDA ÁRPÁD Olasz rendőrök gengszterbandája Az olasz rendőrség kedden két újabb rendőrt vett őrizetbe azzal a váddal, hogy a Bologna környékét éveken át rette­gésben tartó „Una Bianca“ nevű gengszterbandához tartoz­nak. Az ügyben nyomozó illetékesek szerint a bolognai és a cesenai rendőr letartóztatásával a banda valamennyi tagja kézre került A nagy fogás azonban nem tölti el büszkeséggel az olasz rendőrséget; a hat lefogott gengszter közül öt a rendőrség soraiban szolgált. A hatodikat családi szálak fűzik a rendőrséghez, két testvérbátyja szintén a banda tagjaiként hordta az egyenruhát A banda - melynek elnevezése abból ered, hogy akció­iban gyakran használt egy fehér színű FIAT Uno gépkocsit - az eddigi feltételezések szerint több mint húsz embert, köz­ Egy szuszra••• ♦ Szigorúbb lesz a határellenőrzés december 7-ig Magyarország valamennyi határátkelőhelyén - tájékoztatta az MTI-t Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Elmondta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és a kapcsolódó rendezvények teszik Jövőre csomagolják a Reichstagot Jövő év június 23-tól két héten át tekintheti majd meg a nagyközönség Berlinben a becsoma­golt Reichstagot. Christo, a bolgár származású a­­merikai csomagolóművész keddi berlini sajtóérte­kezletén elmondta, hogy a német törvényhozás százéves épületét 75 ezer négyzetméter ezüstö­sen csillogó szövettel borítja be és kék szalaggal köti át. Christo, aki már több neves épületet becsoma­golt a világ különböző pontjain, több mint két évtizede harcolt azért, hogy a Reichstagot is be­csomagolhassa. A német honatyák hosszú, szen­vedélyes vita után idén februárban járultak hozzá az épület művészi célokra történő felhasználásá­hoz. Rita Süsmuth, a Bundestag elnöke, aki mind­végig támogatta az elképzelést, a politika és a művészet példamutató együttműködéseként érté­kelte a tervezett csomagolást a keddi sajtóérte­kezleten. Christo elmondta, hogy az 5-7 millió dollárba kerülő csomagolás költségeit a becsomagolt Reichstagról készült tervei, vázlatai, rajzai eladá­sával teremti elő. Az Egyesült Államokban és Ja­pánban már számos ilyen rajzot adott el, de kissé zavarja, hogy egy múlt heti berlini aukción majd­nem százezer márkáért eladásra kínált rajzaira nem akadt vevő. A berlini városi vezetés azt reméli, hogy a be­csomagolt Reichstag látványa több millió turistát csalogat majd a német fővárosba. tük legalább öt csendőrt gyilkolt meg az évek során. A bank­rablások mellett előszeretettel vadásztak afrikai emigrán­sokra és cigányokra. Lecsaptak büntetésvégrehajtási inté­zetek alkalmazottaira is. Az „Una Bianca“ rémtetteiről a legtöbb részletet eddig a civil bandatag romániai magyar élettársa mondta el. A 19 éves lány három évvel ezelőtt ismerkedett meg az olasz gengszterrel Budapesten. Jelenleg ő a vád egyik legfonto­sabb tanúja A hatóságok a hét elején teljes titoktartást ren­deltek el az ügyben. Ez nem vetett gátat az újabb és újabb részletek kiszivárgásának, feltehetően azért, mert felmerült a gyanú: az „Una Bianca“ kapcsolatban állhat a titokzatos Falange Armata nevű terrorista csoporttal, szükségessé a körültekintőbb intézkedést. A szokottnál hosszabb ideig tartó ellenőrzés miatt helyenként és esetenként növekedhet a várakozási idő. * Kedden délután letette a hivatali esküt az új osztrák kormány. Franz Vranitzky ezúttal ne­gyedik kormányát alakította meg, mégpedig az október 9-i választások után ígért határidőn belül. * A világ minden részéről érkeztek politikusok, jogi, pénz­ügyi szakértők, rendőrök, vámosok arra a tanácskozásra, amely az Európa Tanács szervezésében kezdődött ked­den a franciaországi Strasbourgban. A háromnapos ren­dezvény tematikája: pénzmosás Kelet-Európában. Ennek megfelelően 18 kelet-közép-európai ország is a résztve­vők között van. * A Szocialista Internacionálé Tanácsának hét­végi budapesti ülésén elsősorban a közép-kelet európai országok helyzetét elemzik, és azt kí­vánják meghatározni, milyennek szeretnék lát­ni a jövőt - hangzott el a konferencia program­ját ismertető sajtótájékoztatón. A tanácskozásra Budapesté várják többek között Vranitzky osztrák kancellárt és Perez izraeli külügy­minisztert is. * November 29-én Hupp Schaffer, Max van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának tanácsosa és Arie Broed, a hágai Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány igazga­tója az RMDSZ bukaresti székházába látogatott. A vB­ A csomagolóanyag lebontása után megkezdő­dik az 1884-ben felavatott Reichstag több mint 500 millió márkába kerülő átépítése, hogy a Ber­linbe költöző német törvényhozás a régi falak kö­zött, modern munkakörülmények mellett végez­hesse majd munkáját.E­­lszuszra

Next