Romániai Magyar Szó, 1995. január (7. évfolyam, 1533-1560. szám)
1995-01-04 / 1533. szám
ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST ÚJ SOROZAT 1533. szám , 1995. január 4., szerda • Ára: 250 lej 1995 - a tolerancia éve! Olvasom a hírt, közben megpróbálom gondolataimat rendezni, a bennem fölmerülő kérdésekre válaszolni: vajon miért látta szükségesnek az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy az UNESCO javaslatát elfogadja, és az 1995-ös esztendőt a tolerancia évévé nyilvánítsa? Milyen tapasztalatokat összegezett, hogy megismétli a bibliai, a krisztusi türelemre, türelmességre intő szavakat: ha megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel?! Akarva-akaratlanul végigfutok a múlt esztendő (de nem csak) történésein, s amelyek már a maguk borzalmaival isfigyelmeztetnek: az intolerancia, a türelmetlenség korszakát éltük át minden te-kintetben. Idehaza és a nagyvilágban I egyaránt. Hadd ne soroljam fel őket, hiszen a leltár túl hosszú lenne, előbb tehát I hagyatkozzunk a hírre. Az ENSZ kulturális világszervezete, az I UNESCO, amelytől az ötlet származik, a kedvezőtlen jelenségek között első helyen említi az etnikai konfliktusok kiéleződését, a kisebbségek megkülönböztetését, valamint az idegengyűlölet megnyilvánulásait, elsősorban a menekültekkel és a menedékkérőkkel szemben. Fajgyűlölő szervezetek és ideológiák sok országban egyre erőteljesebben hallatják hangjukat, híveikerőszakcselekményeket követnek el. A vallási szélsőségesség a megkülönböztetés sokféle formájához és a másként gondolkodókkal szemben megnyilvánuló súlyos fenyegetésekhez vezet. Növekedett az erőszakos cselekmények száma olyan írók, újságírók és más értelmiségiek ellett, akik élnek a véleménynyilvánítási szabadság jogával. Előretörtek az olyan Európai szintű jogokkal rendelkezünk? Ioan Donca, Románia budapesti nagykövete a Magyar Rádió román nyelvű adásában a Budapest és Bukarest készülő politikai alapszerződéséről azt mondta, hogy az olyan dokumentum, amely a román-magyar kapcsolatokat átvezeti a XXI. századba, a két országnak az európai, atlanti struktúrákba való beilleszkedési folyamatába. Donca a Bukarestben fogott adásban kijelentette, hogy az okmány legnagyobb részében már megállapodtak, most a szakértőknek kell megtalálniuk a két fél érdekeinek legjobban megfelelő szövegformulákat. A magyar-román kapcsolatok múlt évi fejleményeire visszatekintve a diplomata emlékeztetett Ion Iliescu elnök Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Horn Gyula kormányfővel folytatott budapesti megbeszéléseire, valamint Teodor Melescanu román külügyminiszter magyarországi, illetve Keleti György honvédelmi miniszter romániai hivatalos látogatására. Ami a romániai magyar anyanyelvi oktatást, az anyanyelv nevelésben történő használatát, ennek lehetőségét illeti, a nagykövet kijelentette: a magyar kisebbség európai szintű, széles körű jogokat élvez Romániában. (MTI) Ausztria Változások a határos vámforgalomban Az osztrákok január 1 -je után a szomszédos új demokráciákból változatlanul 1000 schilling értékű ajándékcikket hozhatnak haza. A hír kellemesen érinti az osztrákokat éppúgy, mint a környező országok illetékeseit, mert az európai uniós tagsággal együttjáró változások közepette fennállt az összeghatár csökkenésének veszélye. A szintén nem EU-tag Svájc vonatkozásában 2500 schilling az értékhatár. A január 1-jétől EU-állampolgár osztrákok a többi EU-országból vámmentesen hozhatják be a saját szükségleteiket szolgáló árucikkeket. Mivel e meghatározás új, a vámhatóságok igyekeznek útmutatást adni. Saját szükségletet szolgálhat például négy karton cigaretta vagy 90 liter sör. A vámmentesség nem jelenti az ellenőrzés elmaradását, de lehet, hogy ez nem pont a határátkelőnél következik be. A sajtó felhívja a figyelmet arra, hogy bár az EU-országok határán alig lesz személyzet, előfordulhat, hogy húsz kilométerrel odébb egy parkolóban tűnnek fel a szúrópróbaszerűen ellenőrző vámosok. Egyelőre Ausztria számára nem valósul meg a határok nélküli Európa: még az EU-országokból érkezők számára is kötelező az útlevél, vagy a személyi igazolvány. Ha majd Ausztria is csatlakozott a schengeni egyezményhez, azt minden érintett ország ratifikálta, csak akkor tűnnek el végképp a határok. Mindennek az is feltétele, hogy Ausztria keleti határain a lehető legszigorúbb ellenőrzést valósítsa meg: e célt szolgálja a majdani 4-5000 fős új határőrség. Az osztrák sajtó értesülése szerint e létszám fele már rendelkezésre áll: 1700 egykori vámtisztviselő és a rendőrség, illetve csendőrség kötelékében jelenleg határszolgálatot teljesítő 500 fő a magva az új egységnek. Problémát okoz azonban a teljes létszám: a kormány szigorú takarékossági intézkedései miatt egyelőre nincs pénz új emberek felvételére és kiképzésére. „Ne politizálj, dolgozzál!" Ez volt a jelszó, és az igény, melyet a magyar irodalom legtermékenyebb írója, Móricz Zsigmond vallott és vállalt. Hogy igaza volt, egy életmű tanúsítja. Ilyen jelszót és igényt kellene hogy megfogalmazzon az RMDSZ is a maga számára, ha ténylegesen tenni akar valamit azok érdekében, akiket képvisel, ha valóban hasznos kíván lenni ebben az országban, ahol választói élnek, belefáradva, belebetegedve a szűnni nem akaró feszültségbe. Furcsa dolog egy politikai szervezettől azt várni, hogy ne politizáljon - mégis megkockáztatnánk. Mert miközben nap mint nap a híg politikai szövegek elképesztő inflációjának lehetünk tanúi, az igazi tennivalók gyűlnek, sokasodnak és elvégezetlenül maradnak. Egyre szegényedünk. Fiataljaink, gyermekeink megállíthatatlan menetben hagyják el az országot, a szülőföldet - munkát és érvényesülési lehetőséget keresve idegenben. Mostohától várva azt, amit az édesanya nem adhat meg... Az állandó kardcsörtetés, politikai szólampuffogtatás - az ellenfél utcája! Sokszor jöttünk ki belőle véres fejjel, a számbelileg erősebb fél pofonéval a képünkön. - Minek kell oda mégis, minduntalan visszamenni? A román pártok többsége immár elveszítette az állampolgárok bizalmát a steril politizálás miatt - közvéleménykutatási adatok igazolják ezt! - s az RMDSZ szénája sem áll a legjobban... Ezért újévi körkérdésünk — amelyet képviselőinkhez és szenátorainkhoz intéztünk - lehet, hogy unalmasabb a sokévi átlagnál, mert választottainktól nem kívánjuk, hogy madárjósok legyenek, és azt sem, hogy politikai ábrándokat, ködképeket fessenek, „csupán" azt szeretnénk tudni: számukra melyek a legfontosabb tennivalók 1995- ben? Zsigmond László képviselő, Sepsiszentgyörgyi 1. Olyan tanulmányok finanszírozása, amelyek alapján fel lehet mérni az RMDSZ által ellenőrzött vagy befolyásolt önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit a jelenlegi törvények alapján és az önkormányzatok Európai Chartájának alkalmazása esetén. 2. Az RMDSZ jelenleg legalább három szerepben jelenik meg: érdekvédelem (pl. jogsegélyszolgálat, belső és külső forrásokból származó erőforrások szétosztása), értékrendek hordozója (pl. autonómia-elképzelések, országos/helyi gazdaságpolitikák, identitásideológiák, társnemzet/kultúrnemzet, modernizációs programok, legitimitás - belső választások stb.), parlamenti párt. Jelenleg e három szerepkör néha „zsarolja" egymást, pl. az RMDSZ elleni parlamenti lobby eszköze az RMDSZ-értékrendek némelyike. Véleményem szerint az RMDSZ szerepei autonómmá kell váljanak: az említett funkciók egymástól, függetlenül kellene létezzenek, így egy jövendőbeli kormánykoalíció, amely az értékrendek többségét részben elégítené ki, nem lehet értékrend-hivatkozás (mint ahogy az ellenzéki szerep sem). A megszervezendő belső választások egyik eredménye ez a szétválasztás kellene hogy legyen. 3. Az Önkormányzatok Európai Chartájának parlamenti ratifikálása, a hiányzó helyi önkormányzatokra vonatkozó törvények elfogadása. A gazdasági hatékonyságnak alárendelt privatizáció megvalósítására nem látszik alkalmasnak a jelenlegi parlament. Dr. Elek Barna képviselő, Marosvásárhely: 1. A törvényhozási munka hatékonyságának növelése. 2. Az 1995-ös esztendő az RMDSZ IV. kongresszusának éve. Ez a kongresszus meghatározó lesz szervezetünk jövőjére nézve. Nagyon fontosnak tartom a belső választást is. 3. Szerintem a privatizációs törvény a legfontosabb. Az utóbbi öt év bizonyítja, hogy komoly anyagi alap nélkül - amit csak a privatizáció oldhat meg - az elméleti politika csak üres szólam marad. Tokay György képviselő, Arad: . Az 1995-ös esztendő az RMDSZ kongreszszusának az éve. Úgy vélem, a kongresszus határozza majd meg szervezetünk egész tevékenységét. Alaposan átgondolt, reális és elvi következetességű határozatokra van szükségünk. A parlamentben feltétlenül dűlőre kell vinnünk a tanügyi törvény ügyét. Számomra ez az első számú prioritás. A válaszokat gyűjtötte: ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatása a holnapi számban) Ébresztő kérdés év elején politikai mozgalmak, melyek a bűnözésért, a munkanélküliségért és más hasonló szociális problémákért meghatározott társadalmi csoportokat igyekeznek felelőssé tenni - olvasható egyebek között az UNESCO nyilatkozatában, mely az ezredvég egyik legnagyobb kihívásának nevezi az intoleranciát, a másság elutasítását." Az ezredvég kihívása az intolerancia, amelyhez az ENSZ a maga során és mintegy ellentételezésként hozzáteszi: a tolerancia a világbéke egyik alapvető feltétele. Mindezek olvastán, hadd ne emlegessem Boszniát, Palesztinát, Sri Lankát, Rá nem hagyhatjuk szó nélkül andát, Nagorno Karabahot és a Csecsenföldet, ahol az orosz csapatok a főváros, Groznij ostromát éppen, az esztendőforduló pillanatára időzítették, mintha csak figyelmeztetni akarnák a világot, a másságot tavaly is, de az idén is, ha kell, fegyverrel, tankokkal, helikopterekkel, bombázókkal utasítja el. A tolerancia éve tehát intoleranciával köszöntött ránk, persze nem csak a Csecsenföldön, egyebütt is, ahol nem hallgattak a fegyverek, ahol a terroristáké vagy éppen a terroré volt a szó. Az intolerancia - olvasom ki továbbá a hírből - távolról sem csak golyók, gránátok, bombák formájában jelentkezik, nem ez az egyetlen megnyilvánulási módja, azt jóval előbb másféle „jelzések" előzik meg. És e jelzésekből kaptunk mi, romániai magyarok is jócskán. Mert mi lenne egyéb, ha nem a nemzeti, faji türelmetlenség roncsoló, embert megalázó, kisebbséget jogfosztó, már-már kéjelgő jelentkezése a magyarok elleni uszítás, a sorozatos felszólítás, hogy hagyják el szülőföldjüket, a magyarság kultúrkincsei elleni merényletek, a lakás- és feketelisták, a „magyar terrorizmus elleni nemzetközi évek” meghirdetése, érdekvédelmi szervezetünk betiltását követelő hangok, hogy ne is említsük mindazokat a máshol természetesnek ható jogokat, melyeket sorozatosan, európa tanácsi ajánlások ellenében is megtagadnak tőlünk? Vajon mindez már a múlté, 1995 pedig - az ENSZ felhívásának megfelelően - toleránsabb esztendő lesz, mint 1994 volt? Nem szeretnék, nem akarok ünneprontó lenni, de ... nem merem hinni. Csekélyke jelét adta ugyanis a hatalom, amely egyértelműen a szélsőségesek voksaira támaszkodik, annak, hogy változtatni próbálna politikáján, hogy csak azért, mert az ENSZ-közgyűlés így döntött, az idén toleránsabb lesz velünk, illetve a többi nemzetiséggel, etnikummal, de akár saját fajtájával szemben is, mint eddig volt. Bár az ország javát minden tekintetben éppen a tolerancia szolgálná úgy általában, össztársadalmi szinten, az emberek között egymással szemben is. A másság megbecsülése, értékteremtő vagy -hordozó mivoltának elismerése jobbítóan hatna. De mivel kétkedem, kérdéssel tudok előhozakodni: társadalmunk képes lesz-e pozitív választ adni az ezredvég legnagyobb kihívására, hogy mihamarabb, talán még e században a keresztény értékrend szerint rendezkedjék be? Az ENSZ által meghirdetett évek, évtizedek - tudjuk jól - nem sok eredménnyel jártak. Ha csak nem tekintjük eredménynek a jelzést, hogy emberek, figyelmeztettünk benneteket! Vajon hol hallják meg ezt a figyelmeztetést? És hol lépnek ennek megfelelően? GYARMATH JÁNOS Ezren a magyar-román barátságért (Pécs, MTI) Ezer tagja van már aagyar-Román Baráti Társaságnak, mely a Nagybányán minap megalakult legújabb helyi szervezetével együtt immár tíz fináléban folytatja a két nép történelmi összebékítését célzó munkáját. A Magyarország és Románia százhúsz településén élő tagok csoportjait tömörítő szervezetek a két ország nagyvárosaiban működnek, s a társaságalapító pécsi székhely ma már a szellemi központ szerepét tölti be - tájékoztatta az MTI pécsi munkatársát Iglói Zoltán elnök. A magyar-román barátság szolgálatára 1988 őszén alakított társaságot negyven pécsi polgár. Kezdeményezésük nemzetközi visszhangra talált: az érintett országok mellett más európai, sőt tengeren túli államok polgárai is csatlakoztak a társasághoz. Nemrégiben vették fel első egyesült államokbeli tagjukat, egy Pécsett tanuló amerikai egyetemistát. A tagság háromnegyede Romániában - főleg Erdélyben - él, s negyven százalékában román. Keleti szomszédországunkban főleg a felső értelmiséghez tartozó személyiségek - jogászok, orvosok, mérnökök, művészek, tanárok csatlakoztak a társasághoz, mely immár tizenkét romániai város polgármestereit is tagjai közt tartja nyilván. A Magyar-Román Baráti Társaság Brassóban tartott októberi polgárfórumán új stratégiát hirdetett meg: tevékenységét igyekszik kiterjeszteni Románia Kárpáton túli területeire is, mert tudományos felmérések szerint a népek közti ellenérzés éppen azokon a területeken erős, ahol magyaroknak és románoknak nem is volt alkalmuk egymás megismerésére, mert sosem éltek együtt. Érzéseink újév küszöbén nagyon különböznek. A reménység skáláján hol magasan, hol mélyen járunk. Persze, ez nem az első eset. Sokszor voltunk így a történelem folyamán. Az erdélyi ember sorsa ez. Jó volt kapaszkodásra, máskor magunkban bízásunk elbizonytalanodására, majd a rádöbbenésre: mi igazában csak Istenre számíthatunk. És megteltek templomaink újév reggelén is, énekelt a szívünk is: „Ez esztendőt megáldjad Kegyelmedből Úristen". Fürkészve néztünk egymás szemébe „boldog újévet" köszöntése közben, vajon komolyan mondja? Reménykedik-e abban, hogy boldog lesz az Újév? Most ugyanígy vagyunk. Érzéseink, amelyekkel az Új év elé nézünk, nagyon vegyesek. És ha nem vigyázunk atartalék erőkre, sokkal nehezebb lesz az év. Ám ha megtartjuk hitünket, a hitünk fog megtartani minket. Ha vállaljuk gyermekeinket, a gyermekeink fogják vállalni a jövendőnket. Ha nem váltjuk fel legszentebb érzésünket, a szeretetünket gyűlölködésre, közönyre, a szeretet fogja megmelegíteni, széppé tenni a jövendőnket. Sok múlik rajtunk, ezt ne feledjük el. Talán sohasem ennyire, mint most. Hát vigyázzunk egymásra jobban, kedves Testvéreim. Ne legyen annyi italban örömöt kereső magyarunk, ne legyen annyi életet csak a pénz bálványán elképzelő élet, ne legyen annyi káromkodó, csúf beszédű ember, de legyen a tiszta ragyogású anyanyelvét használó magyar, legyen Isten útját kereső fiatalunk és minden otthon legyen templom, ahol Károlyi Gáspár veretes Bibliája a legszentebb üzenetet, Isten szavát, tegye a szívünkre. Az 1995-ös esztendő első napjaiban szóljon az üzenet. Neked szóljon, mindannyiunknak: a fogyatkozásban van megtartatás, mert mi igazában egyre számíthatunk: Istenre. . . , CSIHA KÁLMÁNNÉ ülnek a markában? A múlt év utolsó lapszámaiban hírben és vezércikkben számoltunk be arról a sajtóértekezletről, amelyre az RMDSZ kolozsvári, Fürdő utcai székházában került sor, s amelyre a Tőkés László püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke elleni támadások szolgáltattak okot. A félig-meddig szubjektív ismertetéseket az elkövetkezőkben szeretnénk kiegészíteni, teljessé tenni az ott elhangzott, illetve bemutatott dokumentumokkal, így mai lapszámunk 3. oldalán olvasható Tőkés Lászlónak az 1994. december 15-én, Temesváron, a Kelet- és Közép-Európa1989 után című nemzetközi értekezlet után rendezett sajtóértekezleten elhangzott, sokat idézett válaszai Brandula Armanca kérdéseire, illetve az MTI- nek a témához tartozó beszámolója, Tőkés László püspök A Securitate markában című nyilatkozata, valamint Ferencz László, Jenei Tamás és Vetési László levele egykori kollégájukhoz, Tőkés László püspökhöz. Legnagyobb sajnálatunkra, az RMDSZ parlamenti frakciójának belső használatára szerkesztett, de indiszkréció folytán nyilvánosságra került Mind nem vagyunk bűnösök című anyag szerzője, Nagy Benedek Csíkszeredai parlamenti képviselő EGYELŐRE nem járult hozzá írásának közzétételéhez. Szándékunk ellenére így annak tartalmáról csak közvetett formában szerezhet tudomást az olvasó. (RMSZ) . Külföldi befektetők Romániában (Bukarest/Rompres, MTI) • 1994 végén 42 ezer 395 külföldi befektető összesen 1226 millió dollárt ruházott be Romániában. A december 19-i adat szerint a befektetők élén Dél-Korea áll 158 millió dollárral, ami elsősorban a Daewo és az Oltcit közötti autógyártási megállapodásnak köszönhető, a második helyen az Egyesült Államok következik 112 millió dollárral, majd Németország 107 millió, Franciaország 105 millió és Olaszország 104 millió dollárral. 60 és 74 millió dollár közötti összeget ruházott be Hollandia, Kanada és Luxemburg, 49 és 54 millió dollár között mozog Törökország, Svájc és Anglia részesedése, 27 és 34 millió dollár között Spanyolország, Szíria, Ausztria és Görögország beruházása. Magyar vállalkozók korábbi adatok szerint több mint 1100 vegyesvállalat keretében 20 millió dollár körüli összeget ruháztak be Romániában. A tömeggyilkos öngyilkossága (London • MTI/Kertész róbert)Belpolitikai üggyé lépett elő Nagy- Britannia legvéresebb kezű tömeggyilkosának vasárnap felfedezett öngyilkossága, amelynek körülményeit hétfőtől már a belügyminisztérium vizsgálja. Frederick West számtalan emberélet kioltása után ezúttal magát sem kímélte: birminghami börtöncellájában vasárnap délben felakasztva lelték meg. West gloucesteri otthona hivatalosan is a „horror háza“ néven vonult be a brit kriminalisztika évkönyveibe, miután a rendőrök tavasszal minden hitchcocki fantáziát felülmúló rémtörténet nyomait tárták fel a környéken. West házában és kertjében napokig ásták, ki a holttesteket; végül kilenc, 1973 és 1987 között nyomtalanul eltűnt nő földi maradványai kerültek elő. Westet mindemellett még első felesége és két saját leánygyermeke meggyilkolásával is gyanúsították, de a Daily Mirror hétfői száma tudni véli: a bűnöző vizsgálati fogsága során utalt arra, hogy áldozatainak valós száma inkább a hatvanat közelíti. A belügyminisztériumi vizsgálat elsősorban arra hivatott választ találni, miképp kínálkozhatott lehetősége az öngyilkosságra valakinek, akit ilyen súlyú bűnök alapos gyanújával tartottak rács mögött. Hasonló kérdéseket készül feltenni a börtönhatóságoknak West ügyvédje, aki szerint „legalábbis meglepő, hogy egy állandó megfigyelés alatt álló börtönszárnyban, napközben ilyesmi megtörténhet“. Az ellenzéki Munkáspárt „árnyékbelügyminisztere“, Jack Straw is hallatta hangját az ügyben, kijelentvén: a közvéleménynek és az áldozatok hozzátartozóinak joga lett volna a rendkívüli bűnökkel terhelt Westet biztos megfigyelés alatt tudni a perig. E megállapítása mindazonáltal nem teljesen tükrözi minden érintett véleményét: az egyik fiatal áldozat édesanyja kijelentette, hogy „hosszú évek óta ez az első jó hír számára, Westnek pedig valószínűleg ez volt első jótéteménye“. Két év mezsgyéjén A 94-es év az RMDSZ arculatának élesebb körvonalazódását hozta, jobban megfogalmazhatta politikaitársadalomszervezési céljait. Egyúttal a szervezet elleni támadások is 94-ben voltak a legerősebbek, lásd mind a kolozsvári főtéri diverziókat, mind azokat az elvipolitikai támadásokat, melyek állami intézmények, pártok, politikusok részéről érték a szövetséget. Ez az az év, amikor nemzetközileg is politikai legitimációt nyert szervezetünk, s nem csupán jogvédelmi politikát folytat, hanem a belső önrendelkezés keretében létrehozandó autonómia-formák érvényesítését is megcélozza. 95-ben a IV. kongresszus az, ami figyelmünket leköti, mely az egységes RMDSZ-t a belső választásokhoz kell hogy elvezesse. Közösségünk bevonásának, a tájékoztatásnak, a közvetlen kapcsolatok érdemi kibontakozása évének remélem e most indulót, amikor nem csupán a kezdés lelkesedése, hanem a valós érdekek felismerése vezet közösségi fellépéshez, akárcsak a félmillió, a kisebbségi oktatásügyi törvénytervezetet támogató aláírás begyűjtése esetén. TAKÁCS CSABA, az RMDSZ ügyvezető elnöke Olajszennyezés Romániából - készültség a Berettyón (Debrecen/MTI) • Román területről folyamatosan érkező, nagy mennyiségű olaj szennyezi a Berettyót, emiatt hétfőn harmadfokú vízminőségvédelmi készültséget rendeltek el a folyó határszakaszán. A román vízügyi szervek január elsején értesítették a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot, hogy a Berettyó romániai szakaszán olajszennyezést észleltek. Egy nappal később az olaj elérte a folyó magyarországi szakaszát is. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) és a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei hétfőn helyszíni szemlét tartottak Pocsaj és Kismarja térségében, ahol vízmintákat vettek. Megállapították, hogy nagy sebességgel, folyamatosan érkezik olajszennyezés a határon túlról, s a határvízi szakaszon a folyó teljes szélességében szennyezett. A vízfelület szennyezettsége már Pocsaj térségében is elérte az 50 százalékot. Az Ér csatornában magas az ammónia-tartalom is, ami a Berettyó folyó élővilágát veszélyezteti. A TIVIZIG szakemberei a pocsaji gátőrháznál merülőfalat építenek a Berettyóba, hogy megakadályozzák a folyamatosan érkező olajszennyeződés továbbterjedését. □ Nem tudni, hol tartózkodik Dudaev □Az első palesztin postabélyeg . □ Labdarúgás'94: Románia és Beldni László □ Marad a 12 csillagos zászló □Európa veretlenjei □ Falinaptárunk az új esztendőre □Holnapi számunkban: Sütő András válasza Katona Adásának OBKE-ügyben, ígérettel: jön a Transsylvania-ügy is! □ H ír Visszhangos évkezdés (Postán) - „Kérjük, fogadják szeretettel a brassói Visszhang diáklap e tanévben eddig megjelent számait - V. évfolyam 1,2,3,4.! Boldog Új Évet kívánunk a BMSZ szerkesztőségének” - ajánlja gazdag és színvonalas küldeményét a szerkesztő Mikó András. • A lap humorából egy csipetnyi: mi lesz a medve és a búza keresztezéséből? - Bundáskenyér! (Cseke Gábor) Indul a verkli (Üzenetrögzítőn • S176010/2330- as mellék) - Kedden a kolozsvári városi RMDSZ-tanácsosok ismét összeültek, hogy felújítsák a szélsőséges városvezetés, személyesen Gheorghe Funar polgármester elleni akciókat s kidolgozzák a követendő stratégiát. A koncesszióval kapcsolatos pert magasabb szinten indítják, újabb kivizsgálást kértek az egész tanácsi végrehajtó tevékenységre, s az iratokat ismét el akarják küldeni a parlamentnek. A román ellenzéki tanácsosok támogatásukat ígérték, de ellenlépésekre is számítani lehet - a közelgő választások miatti harc mind keményebb eszközöket aktivizál. Meglepő viszont, hogy az a kolozsvári lap, mely minden napra kitalált valamit, amivel bosszantja-gyalázza a magyarokat, az új év alkalmával 7 nyelven (a harmadik magyar volt!) köszöntötte olvasóit. De hát ez is a választási kampányhoz tartozik. Persze, indul a verkli! (Csomafáy Ferenc) Saját pincéjében „zsibbadhat" ... az RMDSZ! (Telefaxon) Pinceklubot avatva búcsúztatták az óesztendőt a szatmárnémeti és a Szatmár megyei RMDSZ vezetői és a tagság szemfülesebb része. A székház alatt lévő pincében korábban a Tulipán szeretett volna meggazdagodni, de sehogy se jött össze neki, nagy csőd maradt utána. A Kádái István irányította városi RMDSZ vette aztán kézbe a pince ügyét, s az esztendőfordulóra szépen rendbehozták, esztétikus faburkolattal látták el a sokféle összejövetelre, közi tevékenységre alkalmas boltíves nagytermet. A kis házi avatóünnepség amolyan bátyus szilveszter volt, résztvevői hozott dolgokkal kínálhatták egymást.. Az egyik üvegre például ez volt írva: „Ivónormádat, ha teljesíted, az RMDSZ-t erősíted!” S pillanatok alatt utcai visszhangja is lett a murinak. Az első reagálást éppen a krónikás csíphette fülön a klubból távozva: „Végre, nem a sarki kocsmában, a világ szeme láttára, hanem saját pincéjében zsibbadhat az RMDSZ vezetősége! (Sike Lajos) Nem működött a terroristacsapda (Műholdon) Meg nem erősített hírek szerint karácsony estéjén a brit rendőrség figyelő szemei előtt zavartalanul utazhatott Londonból Franciaországba annak az algériai terrorszervezetnek (GIA) egy álig felfegyverzett osztaga, amelyet az aznap kezdődött, véres véget ért repülőgép-eltérítési drámáért közvetlen felelősség terhel. A csoport tagjai állítólag a brit főváros szívében, a Belgravia-negyedben béreltek lakást, amelyből a kérdéses éjszakán két gépkocsival távoztak, miután legalábbis gyanúsnak tűnő csomagokkal rakták meg a járműveket. A Scotland Yard különleges egysége mindezt végignézte, majd szorosan követte a terrorosztagot Dover kikötőjéig, ahol a GIA-fegyveresek kompra szálltak, a szemközti parton fekvő Calais felé. A brit rendőrök ezután sürgős faxüzenetben figyelmeztették a párizsi országos rendőrfőkapitányság központját a közelgő veszélyre - a papír azonban órákig hevert lefordítatlanul, s mire sikerült tolmácsot keríteni és megfejteni a rejtjeles angol üzenetet, a terroristák már messze jártak, s a kiérkező calais-i rendőrök már a kompnak is csupán hűlt helyét lelték.