Romániai Magyar Szó, 1995. május (7. évfolyam, 1647-1676. szám)

1995-05-02 / 1647. szám

ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 1647. szám • 1995. május 2., kedd •Ára: 250 lej . Egy bejelentett konfliktus­ ­ erőszakos társadalmi konfliktusokat, természetüktől függetlenül, épp oly ne­héz előre jelezni, akár a földrengése­ket. Valószínű azért is, mert a feszültségek nem egyszerre keletkeznek, hanem időben gyűlnek fel, hogy a kritikus szint elérésének pillanatában robbanáshoz vezessenek. A két jelenség között azonban csak hasonlóság léte­zik, azonosság nem, hiszen míg a földkéreg­ben működő erők az ember számára ellenőriz­hetetlenek, addig a társadalmiak, legalábbis részben, irányíthatóak, fékezhetőek, felgyorsít­­hatóak, hogy ne mondjam, manipulálhatóak. Mi több, mesterségesen kiprovokálhatóak is. Főleg egy olyan társadalomban, ahol a ha­talom egész létét éppen a különböző ter­mészetű konfliktusok fenntartására, apróbb és nagyobb diverziókra építi. Ilyen esetben pedig az, aki figyelemmel követi a kisebb „rengése­ket”, majdhogynem heti, napi pontossággal meg tudja jósolni a „főrengés” bekövetkezésé­nek pillanatát. Ne tekintse tehát senki okoskodásnak, amolyan háború után sok a vitéznek, ha le merem írni azt, hogy lényegében napok óta aggódó tekintettel követek minden olyan hírt, ami a Csángóföldről érkezik, illetve, ami a csángómagyarokkal kapcsolatos. Különösen csütörtökön kerített igazán hatalmába a rossz érzés, amikor a fővárosi lapokat forgatva, ket­tőben is igen furcsa hangvételű, provokatívan hangzó című, fenyegető kijelentéseket tartal­mazó cikkekre bukkantam. Amolyan Marosvá­sárhely előtti hangulatot árasztott mindkettő, kardcsörtetéssel, hazafiaskodó harsonaszóval és minden egyébbel, amivel tájékozatlan em­bereket szítani lehet. „Az RMDSZ terjeszke­ A horvát hadsereg megtá­­ madta Nyugat-Szlavóniát (Belgrád/MTI) • A horvát hadsereg hét­főn hajnalban támadást indított a krajinai szerbek ellenőrzése alatt lévő Nyugat- Szlavónia ellen. A Tanjug jelentése szerint a horvát erők reggel hat órakor aknatámadást indítottak az Omanovactól Jasenovacig tartó front­szakaszon, majd gyalogsággal is támadták a szerb erőket. A hadműveletben részt vevő egységek létszámáról egyelőre nem érkezett jelentés. A szerb közlemények szerint a krajinai hadsereg felvette a harcot a horvát erők ellen. Knini értesülések szerint a krajinai szer­­bek már több napja észlelték, hogy a hor­vát hadsereg jelentős erőket von össze a térségben, s erről beszámolt a térségben állomásozó ENSZ-erők illetékeseinek is. Román diplomata a román­magyar viszonyról (Zilah/fejér) • Románia svájci nagy­követe, Iosif Boda szülőföldjére hazalá­togatva hosszabb interjút adott a Zilahon megjelenő Graiul Salajului c. napilapnak. A diplomata szerint a világnak azon a ré­szén, ahol Románia is elhelyezkedik, a demokrácia, az egyén gazdasági függet­lensége és a méltó élet feliratú vonat évszázadonként két-három alkalomnál többször nem jár. Ha nem sikerül rá felülnünk,, harminc-ötven esztendőt vára­kozhatunk még, egymást hibáztatva. Hangsúlyozva, hogy nem az intézmény nevében beszél, hanem saját véle­ményét mondja, jelentette ki: „Románia egyetlen esélye az európai struktúrákba integráló intelligens politika kidolgozása’’, amihez nem elegendő a politikai akarat kinyilvánítása, „konkrét, pontos törvény­hozási, gazdasági és más intézkedések szükségesek az európai közösségek paraméterei eléréséhez". Ezért is tartja fontosnak az Európa Tanács törvényei­nek gyors ratifikálását, Romániát ugyanis az idő és saját érdekei kötelezik, hogy szomszédaival és nemcsak velük kétol­dalú szerződésekről tárgyaljon, a NATO- hoz és az EU-hoz csatlakozni szándéko­zók számára ez a nyugati partnerektől megszabott feltétel, s ilyen értelemben fontos Románia és Magyarország viszo­nyának normalizálása, a kétoldalú szer­ződés megkötése, ugyanakkor „a két országnak a drámaiságot sem nélkülöző történelmi kapcsolatában, a romániai ro­mán-magyar kapcsolatokban erős elha­tározás kell az érzelmek, szenvedélyek megfékezéséhez, zárójelbe tevéséhez”, s az államközi kapcsolatok normalizálását, az interetnikus kapcsolatokban az enyhülést feltételek nélkül kell megoldani, ugyanakkor a kétoldalú szerződés meg­kötésére nem azért van szükség, mert ezt mások kényszerítik ki, hanem erre mind­két népnek szüksége van. A nagykövet saját véleménye kifejtésekor utalt az eu­rópai közösségnek gondot okozó tö­rök-görög viszonyra, s felhívta a figyel­met arra a realitásra, miszerint a román­magyar viszony nem volt súlyosabb, komplexebb, mint a francia-német vi­szony, kiegyezésük napjainkban az állami és emberi kapcsolatokban példaértékű. dik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban” címezi az egységpárt sajtóértekezletéről be­számoló cikkét Silviu Achim, az Adevarul „RMDSZ-szakértője”. „Az RMDSZ szemet ve­tett a moldovai csángókra” - szól a replika a Cronica románc hasábjairól, amely teljes terje­delmében közzé teszi Emil Gopea tanár, a Dr. Iosif P.M. Pál Keresztény-erkölcsi Liga elnöké­nek levelét Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyve­zető alelnökéhez. Az ürügyet mindekettőre egy március végi esemény szolgáltatta, mégpedig a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének megbeszélése, amikor Bákóban Erőss Péter Nem ~­s hagy­ tat «ottjn­­uútak ........................................................................ elnökletével és Kötő József jelenlétében 15 részpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, reke­­csényi, bogdánfalvi és forrófalvi magyarcsángó eldöntötte, hogy a szövetséget (MCSMSZ) a közösség legitim képviselőjének ismerik el, és kérik felvételét az RMDSZ társult szervezetei­nek sorába, illetve kiterjesztik az addig csak Kovászna és Hargita megyében aktív szerve­zet tevékenységét Moldovára is. A hír látha­tóan nem nyerte el a román szélsőséges pár­tok tetszését, s ha azon nyomban nem is indult meg a támadás, az nem is késett sokat. Az említett cikkeket újra olvasva, a napnál is világosabb volt, hogy bizonyos szélsőséges ro­mán körök készek ismét feleleveníteni azt az egyoldalú „vitát”, amelynek­ N.C., illetve Adrian Paunescu főszerkesztősége idején, a hírhedt Flacára adott helyet, s amelynek során „tudo­mányos" érvekkel azt próbálták bizonyítani: a csángóságnak semmi köze a magyarsághoz, illetve azok egy része elmagyarosított román. Sajnos, az „érvek" jelentős részét a moldvai katolikus egyház szállította akkor és szállítja a­­zóta is, hiszen készakarva keltett és kelt zűrza­vart azzal, hogy egyenlőségi jelet tesz minden moldvai katolikus és a katolikus csángó közé. Azt ugyanis senki sem állította, hogy minden moldvai katolikus­­ csángó, de azt igen és jog­gal, hogy a katolikus csángók kimutathatóan székelymagyar eredetűek, és a környezet erőteljes és mesterséges asszimilációjának voltak és vannak kitéve. Az „elvi" vitán és síkon túl, a két cikkben volt valami „plusz” is. Mégpedig jó adag fenyege­tés, egy „várható" konfliktus bejelentése. Mint a következő például: „Úgy vélvén, hogy ezek­kel az akciókkal feszültségeket gerjesztenek egy olyan övezet lakosai között, melyet eddig elkerültek az etnikai vagy vallási vajúdások, az RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztérium­hoz és az RHSZ-hez fordult néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) káborkodó budapesti tisztségviselők végeznek Erdély­ben?" Erre tesz rá egy lapáttal Emil Gop­a, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar ere­detűek lennének, és levelében ajánlja: április 29-e és ahelyett, hogy a „hátsó ajtón” érkezze­nek, jöjjön el az RMDSZ május 7-én, a máso­dik világháború befejeztének 50. évfordulójára rendezendő ünnepségekre, ahol meggyőződ­hetnek arról: „mi, moldvai csángók románok­ként élünk.” Erre már aligha kerül sor. Hiszen szombaton felbőszített tömeg várta a MCSMSZ küldöttsé­gét Klézsa határában „Románok vagyunk” feli­rattal és ...bottal. Az akciót a Denise nevezetű polgármester vezette, a háttérben pedig ott állt Marcel Moldoveanu nagyromániás képviselő. GYARMATH JÁNOS Az Országos Audiovizuális Tanács alapvető jogokba tenyerel (AMSZ • p.i.)­­ Az Audiovizuális Országos Tanács (CNA) március 28-án keltezett 33-as számú, 15 paragrafusos határozata több olyan kitételt tartalmaz, melyek sértik a piacgazdaság szabályait, a polgárok szabad tájékozódáshoz való jogát és a sugárzási engedéllyel rendelkező kábeltelevíziós társaságok törvényes érdekeit. A kolozsvári székhelyű hivatásos kábelközvetítők egyesülete (Asociatia Profesionala Române de Comunicatii prin Cablu) nevében Mircea Suciu ügyvezető elnök április 18-i keltezéssel memóriumot intézett a Titus Raveica professzor által vezetett tanácshoz, amelyben elsősorban a 33-as újkeletű határozat 1,3 és 11-es paragrafusaival kapcsolatban fogalmazzák meg kifogásaikat. Az 1-es paragrafus értelmében, a 48/1992-es audiovizuális törvény 21-es paragrafusa szellemében „a sugárzási engedéllyel rendelkező kábeltelevíziós társaságok kötelesek a Román Televíziós Társaság (Societatea Romana de Televiziune) programjait átvenni, sőt minden olyan engedélyezett helyi adó műsorát is, amely naponta minimum hat órát sugároz egyvégtében, azok kivételével, amelyek pénzt kérnének e szolgáltatásért. A hivatásos kábelközvetítők egyesülete szerint ez ellentmond az Alkotmány 31. paragrafusa 1 -es bekezdésének, amely garantálja a polgárok szabad tájékozódási jogát, s amelyet senkinek sem áll jogában „megszorítani”, feltételekhez kötni. Az audiovizuális törvény 22-es paragrafusának 91 -es szakasza értelmében a CNA-nak figyelembe kell vennie a vélemények különbözőségét, de ezt semmi esetre sem teheti egyes programok sugárzásának kötelezővé tételével. Ami nem egyéb, mint közvetett cenzúra. A 33-as határozat olyan protekcionizmust gerjeszt, amely súlyos ellentmondásban van a szabadverseny szabályaival. Különben is a CNA alapszabályzatában pontosan rögzítve van, hogy annak csak ajánlási szerepe lehet a pluralizmus megvalósításában, és semmiképp sem hozhat korlátozó intézkedéseket a sugárzási engedéllyel rendelkező kábeltelevíziós társaságokkal kapcsolatban. A 3-as szakasz szerint pedig az átvett programok filmekből, szórakoztató, tudományos és kulturális műsorokból, valamint rajzfilmekből válogathatók, és az egy társaságtól átvett program nem haladhatja meg a heti sugárzási idő 20%-át. Meghatározván, hogy mit lehet átvenni, a CNA tulajdonképpen egyféle cenzúrát gyakorol, amellyel semmi esetre sem biztosítható a kínálat változatossága, a monopolhelyzetre törekvés megakadályozása. A monopolt különben éppen a határozathozatal központosítása teremti meg. A 11-es szakasz értelmében a havi bérletek és szolgáltatások összege nem módosítható saját programok vagy beruházások megvalósítása céljából. Ha Románia gazdasága valóban piacgazdaság, ahogyan azt Alkotmányunk 134. szakaszának 1-es bekezdése is szentesíti, akkor az árakat és a díjszabásokat a piac alakítja és nem bizonyos szervezetek adminisztratív intézkedései - szögezi le végezetül a hivatásos kábelközvetítők egyesülete memóriuma. A március 28-án keltezett határozat az elfogadásától számított 60 napon belül fog életbe lépni, amely pillanattól a CNA 78/20.05 1993-as, illetve a 116/27. 12. 1994-es határozatai hatályukat veszítik. Kérdés: figyelembe veszi-e valaki az érintettek kifogásait, jogos sérelmeit? Bért®néni Az édesanya, aki annak idején így szólt fiához: „írhatnál rólunk is valami könyvet (...) tanúskodásképpen egyről és másról, ami megesett velünk” - nincs többé az élők sorában. Akkor és ott, a pusztakamarási családi ház udvarán, a cöveklábú asztalnál, mely télben-nyárban, esőben-hóban mindig az otthoniasság kedves aján­dékaival várta haza a hozzátartozókat, idősb. Sütő Andrásné született Székely Berta - egy felejthetetlen erdélyi magyar könyv ihletője és „főszereplője” - mint­egy megelőlegezett házi honoráriumként könnyű álmot ígért nagyra nőtt gyerme­kének, ha az tolla erejével teljesíti a szívbéli óhajt. Azóta jócskán megszapo­rodtak a rólunk tanúskodó, gondjainkban fogant művek, melyeknek lapjain heró­­desi napjaink és éveink fölzaklató való­ megpihent­ ságéról vallott folyamatosan, konok igazságkereséssel az édesanyai kére­lem nyomjelzéséhez igazodó szerző, Sütő András­ , Berta néni pedig örökre megpihent. Életének kilencvenegyedik esztendejé­ben ereszkedett alá férje mellé a kama­­rási domboldalon a temető agyagos földjébe, hogy többé soha el ne szakad­janak egymástól. Áprilisi zápor kerekedett hirtelen, az­tán vigasztalásunkra kisütött a nap, ami­kor a kamarási Magyar ucában immáron elárvult Sütő-portán körülálltuk Berta néni koporsóját. A népes család egybe­gyűlt tagjai - fiúk, menyek, unokák, só­gorok, sógornők - némán vigyázták nyu­godalmát. Végtisztességet tenni eljöttek ide, őhozzá, búcsút venni tőle a megfo­gyatkozott mezőségi kisközösségből mindazok, akik ismerték és szerették: meglett korú asszonyok és férfiak, sors­társak, szomszédok - nem kevesen. Közéjük vegyülve ott voltak s imádkoz­tak a helybeli románok is többen - bé­­kességes lélekkel. És a távolabbi hely­ségekből érkezett ismerősök, jó barátok, tisztelők. Négy református lelkész szol­gált. Az utcától két egyenruhás fiatalem­ber figyelte,a­mi megy végbe (ismét) e ház táján... Holott csak annyit történt, hogy bevé­geztetett egy nehéz, példás asszonyi élet. A kamarási temetőben, épp a Sütő­család sírja tőszomszédságában talál­ható az egykori tatárdúlás emlékosz­lopa. Midőn véget ért a szertartás és az utolsó rögök is rágurultak a sírhalomra, megközelítettem s próbáltam kibetűzni a rajta lévő, elmosódott feliratot. De enélkül is tudom: múltbeli szörnyű vé­rengzés színhelyén emelték a kései utó­dok. Templom állt valaha ezen a helyen; falai közé menekült s benne veszett oda a falu magyar népének színe-java. Egyfajta korabeli „etnikai tisztogatás" ment végbe­­ itt is. Amikor András bácsi élete alkonyán író­ fiával felballagott a hegyre, s körültapogatta a zömök oszlo­pot, az olvasható emlékezés szerint csak ennyit szólott: „Alattunk a lemészá­rolt gyülekezet". Lemészárolt, megtizedelt, szétszórt gyülekezetek fölött tapossuk az anyaföl­det sokfelé a Mezőség kopár dombolda­lain. (és nem csak errefelé.) De a meg­­maradottak kicsiny serege élni kíván, s hittel énekli a zsoltárt: „Te benned bíz­tunk eleitől fogva". Ide, a tántoríthatatlan bizakodók és álommelengetők rendjébe tartozott Berta néni is, aki most már a pusztakamarási Tatárkő közelében pihen a közös sír mélyén­­ idők végeze­téig. Nyugodjék csendesen! NAGYPÁL A Karikás szeműek - utolsó rész □ Divatba jött a helyhatósági problémakör □ Fenyő­­csemeték és bronzos­­ az elnöknek Q 90 gépelt sorban az RMDSZ elnökjelöltjei­vel (Természetesen névsor szerint.) Ma: BORBÉLY IMRE Cl El­hunyt, aki nemrég még könnyű álmot ígért Cl (Kolozsvár • RMSZ/csomafáy ferenc)­­ A Moldvában élő csángók kétfelé szakadtak, a nagyobbik rész románnak vallja magát s igyekszik minden ezzel járó előnyre szert tenni. A kisebbik, de származásához hűségesebb rész magyarnak vallja magát. • Április 29-én, szombaton ez utóbbiak gyűltek össze a környező falvakból Klézsén, szándékukat kinyilvánítani, hogy anyanyelvű kultúrájukat ápolni akarják, gyermekeik anyanyelvű iskolába járjanak, ugyanakkor az RMDSZ-hez szándékoznak csatlakozni. • Bizonyos erők már jó előre megpróbálták felbujtani a csángókat, mondván: az RMDSZ mindenkit református vallásra kényszerít, s az oktatási, illetve a hivatalos nyelv is a magyar lesz. A többséghez tartozó csángók erre felbolydultak s a Klézse faluszélén lévő pékség épülete elé vonultak, ahol a szombati gyűlésnek lennie kellett volna. Az eseményre hivatalos volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József kulturális és vallásügyi alelnök, Márton Árpád RMDSZ-képviselő. Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és fia valósággal bemenekültek a pékségbe, a falusiak haragja elől. A bákói rendőrségnek tudomása volt arról, mi történik a faluban és nagy erőkkel ( 50 rendőr és 80 csendőr) vonult ki. • Takács Csabát vasárnap éjszaka értük el vajdahunyadi lakásán. A kései telefonbeszélgetés­ során a következőket tudtuk meg tőle:­­ Kötő József és Katona Miklós társaságában háromnegyed tízkor érkeztünk a klézsei bekötőútra. Ekkor szaladt elém Erőss János, aki elmondta, hogy a falu fel van hergelve, s az öccse, Péter és annak fia beszorult a (Folytatása a 3. oldalon) n­égy jelölt már­ van (Kolozsvár) • Az Ügyvezető Elnökség 1995. április 27-én tartott tanácskozásán a Szövetségi Egyeztető Tanács április 28-ra összehívott ülésének és a Szö­vetségi Képviselők Tanácsa május 5-6- án tartandó ülésének előkészítésével, valamint a Kongresszus előkészítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az Ügyvezető Elnökség tudomásul vette az RMDSZ IV. Kongresszusán sor­ra kerülő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Bélát a Maros megyei szervezet és a Nagybánya területi szer­vezet, Borbély Imrét a Gyergyó területi szervezet, Kónya Hamar Sándort a Re­form Tömörülés platform, Tőkés Lászlót pedig a Temes megyei szervezet java­solta. A tanácskozás részvevői áttekintették a Kongresszus tervezett forgatókönyvét, ajánlást fogadtak el a kongresszusi gyű­lésvezető elnökség kijelölésének módo­zatáról, és folytatták a kongresszusi do­kumentumok előkészítésének munkáját. A tanácskozás napirendjén szerepelt a szerdán, május 3-án Bukarestben sor­ra kerülő RMDSZ-SZDRP (PDSR)­ meg­beszélés is. Az ügyvezető elnök beszámolt a Ko­vács László magyar külügyminiszterrel április 24-én Budapesten folytatott meg­beszélésről, amelyen Markó Béla szö­vetségi elnökkel együtt vett részt, vala­mint az április 25-i székelyudvarhelyi tanácskozásról a székhez tartozó helyi vezetőkkel. Ezen a tanácskozáson dön­tés született arról, hogy május 14-ig megtörténik a tisztújítás azokban a kör­zeti szervezetekben, ahol ez még nem zajlott le, május 14-én pedig az Udvar­helyszéki szervezetben lesz tisztújító közgyűlés, amelyen véglegesítik a kong­resszusi küldöttek listáját is. (RMDSZ- tájékoztató) Q. C. KELLER EMESE: Párbaj Bemutatkoznak az elnökjelöltek „ „AZ RMDSZ-EN BELÜL „ NINCSENEK RADIKÁLIS ERŐK A román sajtó BORBÉLY IMRE Hargita megyei RMDSZ-képviselőt az RMDSZ „radikális” tábora egyik vezéralakjának tartja. A rövid húsvéti vakáció idején Temesváron beszélgettem az időközben a Magyarok Világszövetsége Választmánya elnökévé választott Borbély Imrével radikalizmusról, az RMDSZ-szekértáborokról, autonómiáról, IV. Kongresszusról, belső választásokról. - Kívüllárók az RMDSZ-t immár ha­gyományosan radikálisokra és mér­sékeltekre osztják. Ön nyilvánvalóan az előbbi tábor tagja. Mennyire érzi magát radikálisnak? - Az erdélyi magyarság sorsát radiká­lisan megoldani csak egy határmó­dosítás lenne képes. Ilyen célkitűzés, ilyen program sem Romániában, sem Magyarországon nincs. Az emigrá­cióban létezhetnek ilyen célkitűzéssé kikeményedett nosztalgiák, a Kárpát­medencén belül azonban tudomásom szerint nincsenek. A radikalizmus meg­jelenhet továbbá a militáns metódu­sokban (a palesztinok, észak-írek, kur­­dok által alkalmazott fegyveres harc) és a retorikában, amelynek tartalmaznia kell a célkitűzést, a radikális metódu­sokra való utalást és felbújtást. Ezek az erők teljességgel hiányoznak az RMDSZ-ből! - A megosztottság, a két tábor azonban létezik az RMDSZ-en belül. - Valóban így van. Szerintem ezek léte a mindenkori román hatalomhoz való viszonyulásból ered. Negyven évig úgy tűnt, a romániai magyarság érdekeit csak úgy lehet szolgálni, ha a hatalom­mal együtt halad az illető, aki ezt meg akarja tenni, belülről kiügyeskedve engedményeket a közösség számára. Sikere­s példája ennek a vonalnak Domokos Géza, a maga idején nagyon pozitív szerepet töltött be. A 89-es változások - annak ellenére, hogy a hatalom ugyanazokban a kezek­ben maradt - teljesen új lehetőségeket nyitottak. Akik kellő hosszú ideig egy bi­zonyos módon viszonyultak a hatalom­hoz, nehezen tudják ezt az attitűdöt ki­vetkőzni, továbbra is a hatalmon belül próbálnak intézni valamit. Akik belsőleg teljesen szembenálltak a hatalommal, ezt a mai napig megőrizték, és egy hata­lomfüggetlen megoldást keresnek az er­délyi magyarság számára, a szabadsá­got. A szabadság egyenlő az autonó­miával. E (rendkívül lassú) folyamat vég­célja a társnemzeti státus elérése. Aki megmaradást szavatoló, alapvető változást akar kieszközölni a romániai magyarság számára, annak az autonó­mia útján kell haladnia. Vannak olyanok, akik úgy érzékelik, ez ma lehetetlen, és holnap is nagyon kevéssé valószínű, nem tartják az autonómiát sem idősze­rűnek, sem ésszerűnek, a régebbi ügyeskedő politizálást próbálják keresz­tülvinni. - Megférhet-e ön szerint e két irány­zat az RMDSZ-en belül? - Én úgy hiszem, a két stratégia na­gyon jól megférne egymás mellett, ab­ban a pillanatban, amikor az ügyeske­dés, a hátsó ajtókon való elintézés kie-kérdezett: PATAKI ZOLTÁN (Folytatása a 3. oldalon) Felvidéki emléknapok (Műholdon) - Rimaszombatban, Tompa Mihály szülővárosában vasárnap a költő szobrának és a közeli Hanván található sír­jának megkoszorúzásával véget ért a Tom­pa Mihály Napok háromnapos eseményso­rozata, melynek műsorában egyebek mellett 130 szlovákiai magyar vers-és prózamondó mérte össze a tehetségét. • A szlovákiai Szepsiben viszont­­ péntektől május 7-ig folytatódik a 400 éve született Szepsi Csom­bor Márton Napok műsora. Vasárnap leplez­ték le a városban született világutazó és pedagógus emléktábláját. Az eseményso­rozat Europica varietas - Változatos Európa - jelenünk, múltunk, jövőnk című konferen­ciával zárul, melynek meghívott előadói kö­zött szerepel Tabajdi Csaba, a Miniszter­­elnöki Hivatal politikai államtitkára is. (MTI) KIÁLLÍTÁS-ÉPÍTŐKNEK, ÉPÍTKEZŐKNEK (Helyben) - A ROMEXPO szervezésében a fővárosi vásártéren (a Sajtóház szomszéd­ságában) ma nyitja meg kapuit a CONS­TRUCT EXPO’95, az a nemzetközi szak­­kiállítás, mely elsősorban építkezésipari technológiákat, felszereléseket, berendezé­seket, szerszámokat s nyilván anyagokat mutat be immár másodízben. A tavalyi ren­dezvényhez képest idén nemcsak a kiállítási felület kettőződött meg, hanem a hazai és külföldi kiállítók száma is. A ROMEXPO több pavilonjában berendezett kiállításon - mely május 6-ig tartja nyitva kapuit - 154 hazai cég és 30 külföldi gyártó mutatja be termé­keit, s ugyanakkor szerdán és csütörtökön több szakmai tanácskozásra, szimpóziumra is sor kerül. Ugyancsak a ROMEXPO égisze alatt, május 3 és 5 között a Nemzetközi Vásárok Szervezete (UFI) A nemzetközi vásárok és kiállítások új szerepe a piacgazdaságban címmel első szemináriumát szervezi a volt szocialista országokban, s nyilván az elsőt Romániában. (Ferencz L Imre) Kriterion-ajándékok (Helyben) - H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója a május elsejei ünnep előtt közvetlenül két új Kriterion-kiadvánnyal kedveskedett, hogy legyen mit olvasnunk a szünnapokon. • Az Aranyos pillangó rep­rezentatív gyermekvers-gyűjtemény irodal­munk legjobb költőitől (válogatta Csetriné Lingvai Klára), míg a kisvárosi krémtörté­netek a régióban élő mai magyar prózaírók - erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak­­ anto­lógiája. Ismertetésükre visszatérünk. (Cseke Gábor) MÁJUSI CSÜTÖRTÖKÖK (Helyben) - Lőrinczi Gyula, a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság örökmozgó elnöke lapzárta előtt kopogtatott be a társaság májusi, csütörtök esti programjai­nak tervezetével. „Ha még nem késő, tegyé­tek be a lapba" - tette le a szöveget és elvi­­harzott. • Kéréséhez híven tudatjuk: május 4-én dr. Molnár Szabolcs tart előadást a ma­gyar jakobinusokról (Memória), 11-én Nagy E. József az eszperantó kialakulásáról és fejlődéséről, majd egy hét múlva, 18-án Ka­tona László értekezik a természet meleg­ház-hatásáról (Természet­tudomány). Az utolsó találkozó 25-én lesz, Bartók Béla em­lékhangverseny formájában, amelyen Bács Lajos és Csendes László működnek közre. (Cseke Gábor) Megtalálták a Kis herceg bolygóját? (Műholdon)­­ A Galileio űrszonda készí­tette el az eddig lencsevégre kapott legki­sebb, a naprendszerünkben lévő termé­szetes égitest fényképét, egy kisbolygó holdjáról, amely mintha a Kis herceg című regény illusztrációi közül került volna ki. A brit Nature című tudományos szaklap szerint a csillagászok ezzel végre bizonyos­ságot szereztek az ilyen égitestek eleddig csak feltételezett létezéséről. A felvételek egyben azt is bizonyíthatják, hogy ilyen kis égitestek sokkal gyakoribbak, mint gondol­ták volna.­­ Először sikerült lefényképeznünk egy kisbolygó holdját. Ez a naprendszerünkben valaha is lefényképezett legkisebb, alig 1,6 kilométer átmérőjű égitest - idézi a UPI a tudományos cikk társszerzőjét, Clark Chap­­mant, a tucsoni (Arizona) űrkutatási intézet munkatársát. Chapman szerint a kis szatellit úgy néz ki mint a kis herceg kicsiny világának apró bolygója. A Dactyl nevű, gömb alakú kis holdacska az Ida nevű, 30 kilométer átmérőjű, hosszú­kás, szabálytalan aszteroida körül kering. A „páros” a kisbolygók övezetében, a Mars és a Jupiter között majdnem félúton található. A Kis herceg bolygóját felfedezése óta (1993-ban készültek a felvételek) nem látták, a Földről nem is észlelhető. - Addig, ameddig a Galileo legújabb adása, fény­képei nem érkeznek meg a Jupiter közelé­ből, feltehetően a Dactyl is rejtve marad elő­lünk - nyilatkozta Chapman. (MTI)

Next