Romániai Magyar Szó, 1995. augusztus (7. évfolyam, 1738-1768. szám)

1995-08-01 / 1738. szám

ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 1738. szám • 1995. augusztus 1kedd • Ára: 300 lej BOSSZÚHADJÁRAT ezárta a Beszterce-Naszód­ megyei rendőrfelügyelőség a szálvai fiatalok által Magyarnemegyén okozott botrány kivizsgálását. Ezt követően nyilatkoztak lapunknak, betekintést engedve az iratcsomóba. Az ügyet - román fiatalok szervezetten támadtak meg magyar fiatalokat - kényes volta miatt vette át a községi rendőrőrstől a megyei felügyelőség. A rendőrfőnök sajnálatosnak nevezte a tényt, hogy a nemegyei rendőrőrs parancsnoka nem jelentette azonnal feletteseinek az esetet. Mulasztásáért lefokozták és áthelyezték Naszódra a közlekedésrendészeti osztályra. A megyei rendőrfelügyelőség egy hét elteltével kapcsolódott be a június 24-i, éjszakai verekedés kivizsgálásába. Azzal riasztották őket, hogy Magyarnemegyén feszült a hangulat. Interetnikai konfliktust emlegetnek, mivel a szálvai és a szamosmakódi román fiatalok által kiprovokált botrány céltáblái bevallottan a nemegyei magyar fiatalok voltak. Az 1992-es népszámláláskor Magyarnemegye lélekszáma 1512 volt (ebből magyar 885), Szálva lélekszáma 3105 (ebből magyar 4), Szamosmakód lélekszáma 752 (ebből magyar 2). Földrajzilag a három település szomszédos. A rendőrség kivizsgálása alapján nem bizonyult igaznak az, amit a szóbeszéd tudni vél. Éspedig, hogy a román fiatalok bosszúhadjáratuk közben olyasmiket kiabáltak volna, hogy ki a magyarokkal a faluból, betömjük a magyarok száját stb. Ilyesmit egyetlen kihallgatott magyar vagy román fiatal sem nyilatkozott. A történtekről a megyei rendőrfelügyelőségen, a nemegyei rendőrőrsön szerzett információk és az általam megkérdezett nemegyeiek elbeszélése alapján a következő kép állt össze. Június 23-án a Szamos-hídon négy szálvai fiatal összetűzött négy nemegyei fiatallal. A kakaskodás verekedéssé fajult, amiből a szálvaiak húzták a rövidebbet. Másnap - egyesek szerint kb. 15, mások szerint kb. 30 - szálvai legény, közöttük az előző napi összetűzésben részt vevők is, Szamosmakódra mentek diszkóba. Itt nem lévén lányok, együtt a­­ szamosmakódi legényekkel - egyesek szerint 7-8- cal, mások szerint 2-3-mal - elindultak a nemegyei diszkóba. Útközben határozták el, hogy meg­bosszulják a szalvaiakon esett sérelmet. Nemegyére éjjel fél egy körül érkeztek. Egyesek szerint a botokat, karókat magukkal hozták, mások szerint a faluban szedték össze a verőeszközöket. Magyarnemegye utcáin, a bárok környékén ököllel, botokkal válogatás nélkül megtámadtak minden fiatalt, akit elkaphattak. A nemegyei legények felbolydultak, egyesek botokért szaladtak, mások a rendőrőrsöt értesíteni. Nem hagyhatjuk szó nélkül Időközben a szálvai és makódi legények berontottak a diszkóba és se szó, se beszéd leütötték a folyosón tartózkodó Forrai András­ Ferencet, akit egy órára rá súlyos fejsérülése miatt a naszódi kórházba szállíttatott a rendőrség. Ő volt az egyedüli, aki bekerült a kórházba. Rajta kívül még Zsigmond Jánosnak okoztak súlyosabb, öt napon belül gyógyuló sérüléseket. Pontosan nem lehet tudni, hogy a nemegyei fiatalok közül hányat döngettek el a szomszéd falusiak, mert nem mindenki tett panaszt. A betolakodók az utcán és a diszkóban kezük ügyébe kerülő magyar fiatalok mellett kiosztottak néhány ütést három román fiatalnak is. Egyik Dinca Cristian, ki Csillag Károllyal együtt az aznap esti diszkót szervezte, a másik kettő Blaga Ion és Pírtb­an. Ez utóbbi polgárőr Neme­gyén, a verekedők civilben kapták el.­­ Amikor Sirbu Dorel törzsőrmester és Vlad Alexandru tizedes megjelent, már a művelődési ház udvarán folyt a balhé. Közbelépésükre a szálvai és makódi fiatalok szétszaladtak. Kettőt sikerült elkapniuk. Még aznap éjszaka kiszálltak Szálvára, s az ottani őrs parancsnokával megkezdték a résztvevők azonosítását. Ez pillanatnyilag nem járt eredménnyel, mert a lefülelt két fiatal csupán néhánynak adta meg a nevét, jobban mondva ragadványnevét. A verekedésben részt vevők azonosításán napokon át dolgozott a két község rendőrsége. Mire a megyei rendőrfelügyelőség tudomást szerzett az ügyről és bekapcsolódott a kivizsgálásba, már a büntetéseket is kiszabták azoknak, akikre rá tudták bizonyítani, hogy részt vettek a bosszúhadjáratban. Pénzbüntetéssel bírságolták Szálváról a következőket: Brindusa Florin 200 000 lej (sz. 1977, középiskolás Bethlenben), lenciu Stefan 100 000 lej (sz. 1973, munkanélküli), Morariu Viorel 50 000 lej (sz. 1976, középiskolás Bethlenben), Qiita Ioan 200 000 lej (sz. 1973, foglalkozás nélküli), Pavelea Mihai 100 000 lej (sz. 1972, munkás Naszódon), Pop George 100 000 lej (sz. 1976, foglalkozás nélküli), Pop Ilie $tefan 200 000 lej (sz.1976, munkanélküli), $tefánu­ Dorel 200 000 lej (sz. 1972, munkanélküli), Szamosmakódról pedig Olar Florin 200 000 lej (sz. 1978). A pénzbüntetésen kívül írásbeli figyelmeztetést is kaptak, hogy nem ússzék meg börtönbüntetés nélkül, amennyiben még belekeverednek rendbontásba vagy verekedésbe, írásbeli figyelmeztetést rajtuk kívül még 11 szálvas és makódi legény kapott. A nemegyeiek közül hat magyar fiúnak állítottak ki írásbeli figyelmeztetést. Pénzbüntetést, 20 000 lejt csupán Forrai András­ Dánielre róttak ki, a bosszúhadjáratot megelőző, 23-i verekedésért. A Szamos-hídon a négy szálvai fiú közül Pop Ilié Ștefant döngették el, ki közismert izgága természetéről. Nem ez az első alkalom, amikor rendbontásért, verekedésért bünteti a rendőrség. Pop Ilie Stefan 1994 januárjában, s ez év június elsején is kapott pénzb­írságot. A megyei rendőrfelügyelőség nyilatkozata szerint, amennyiben az ügyről a pénzbüntetések kiszabása előtt értesültek volna, a szálvai felbujtók nem ússzák meg ilyen könnyen, 1-3 hónapig terjedő börtönbüntetést kaptak volna. Tudomásom szerint Beszterce-Naszód megyében ez már a második­­eset, hogy községi rendőrőrs­­parancsnokot büntet a megye rendőrfőnöke azért, mert nem járt el kellő gyorsasággal és szigorral olyan ügyben, amely interetnikai konfliktussá fejlődhetett volna. GUTHER M. ILONA L * 1 Ha értenének tibetiül... Szóval hát annyira elmagyarosító politikát folytat az RMDSZ - szövegezik az agyarul fogalmazók, hogy attól a hátunkon végigsza­lad az aranyos kánikulai hideg.„ Aranyos­menti kényszerű bolyongásában mit tehet a „magunkfajta” ember? Hallgatózik, hallgatása közben - hiszen szólni sincs kihez - véletlen, egyszeri felmérést végez az utcakoptatás műszerével, a magyar szó előfordulásának gyakoriságáról, Aranyosgyéresen. (Nem, kedves olvasó, nem újságstandok körül legyeskedtem, bár az is igaz, hogy egy üveg­kalitkába bekérdeztem, inkább a passzív tudomásulvétel előjelével beszóltam: Daca aveti (ziarul) Magyar Szó... mire „navem" a felelet. Ha nincs, hát nincs, ettől mondjuk még nem esünk kétségbe, bár kétséges, hogy ne lenne ezen a tájon magyarul olvasó. Van, egészen bizonyosan van, nyugtatom meg magam, s folytatom - egyelőre eredménytelen - „csomna sándori” utamat tibetiül értő atyámfiai árnyékát kutatóban. Mit ád az Isten? Egy dobásnyira, csillagtornyú templomot! Nosza oda fiú, máris megyek. Templomtérben senki sehol. Padon ülő emberektől érdeklő­döm a parochia reformat hollétéről. Vállukat vonogatják és végtelenül sajnálkoznak rajtam... Nyári terasz nagy befogadóké­pességgel. Hétköznapi sör habzik, ernyők alatt. Itt egészen biztos találni magyart.... Kávémat (hányadikat?) szopogatom, füstöm imbolyogva száll. Még itt sem hallanék magyarul „kotyogót”? Katolikusoknak is lenniük kell itt, gondolom, megismétlem a kérdést: parohia romano-catolica... Kér­dezzem­ meg a tulajdonostól, mondják, a domin magyar, őneki tudnia kell. Köszönök, bemutatkozom. Az RMDSZ székházát kere­sem, mondom, hol találnám meg? Nem tudom, kérem, válaszolja a domin tulajdonos, miközben homlokáról lefut egy kövér izzadtságcsepp. (Az embereknek gondjaik vannak.) Megyek tovább. Két asszony egy üzlet sarkán magyarul beszélget. Kezeiket csókolom. Hol találnám meg az RMDSZ-t? Összenéznek, kínos arckifejezések: jaj, az udéméré? Nem tudjuk, megyek tovább, közben órámra pillantok. Szorít az idő, vonatom már valahol, a tövisi váltókon átcsattogott. A katolikus plébániát megtalálom, véletlenszerű az egész, mert utam arra visz. A plébános úr sajnos, egy félórája elment itthonról. Nem tudnám megmondani, mikor tér vissza. Hát akkor az RMDSZ? Nem tudom kérem, nem idevalósi vagyok. De hogy itt is létezik, az biztos. A tegnap a plébános úrhoz onnan jöttek. Visszafelé. Rendőr irányítja a forgalmat. Bekiáltok. Hol találnám meg az udómérét? Rám figyelni nincs most érkezése, déli órákban nagy a forgalom. Megyek tovább, állomás felé. Újabb újságosstand, mellette tökmagárus. Hegyet váltok, beérkezik vonatom. Valahonnani fióksereg magyarul énekel. Mi tagadás, gyönyörűséggel hallgatom. Bejön egy testes úr, mellém telepszik, sóhajt, feláll, a túlsó vagonba távozik. Kilépek a csatlakozó folyosóra. Már kávéztam eleget, illik rágyújtani... Szépen szól a magyar dal, ide is kihallatszik. A testes úr a székek közti térségben, még tovább megy. Mintha nem találná helyét. Megértem, nehéz a nagy melegben. Állomásnál népes romacsalád leszállás készül. Batyuikat hátára veszi roma férfi, asszonyának szoknyájából gyermekeknek is jut, beléje kapaszkodnak. Megy a vonat... LOKODI IMRE Botrányos munkaközvetítés A németországi Forrai Grubh úgy gondolta, előnyös lenne olcsó romániai munkaerőt toborozni külhoni piacra. Tervét egy magyarországi partnercég közvetítésével a hazai Transcalibra Kft-n keresztül kívánta megvalósítani. A Transcalibra meg is nyitotta nagyváradi munkaközvetítő irodáját és rövid idő alatt 1500, márkára áhítozó hazánkfiát szervezett be külhoni munkára. Mikor azonban a cég személyenként 250 márka biztosítékként való letétbe tételét követelte, az emberek szélhámosságot szimatoltak. A munkaközvetítő előtt egyre nagyobb számban gyülekeztek a jövendő vendégmunkások, de rövidesen megjelentek a Rendőrség és Pénzügyőrség munkatársai is. Az ellenőrzés során nyomára is akadtak néhány „apróbb" szabálytalanságnak: a Transcalibra székhelye be sem volt jelentve a Bihar megyei Kereskedelmi Kamaránál, míg a magyarországi közvetítő cég semmilyen Romániában végzendő gazdasági tevékenységre feljogosító engedéllyel nem rendelkezett. Gara Tibort, a Forrai Grubh helyszínen tartózkodó képviselőjét 50 OOO lejjel bírságolták, amikor azonban a jelentkezőktől már beszedett 2500 márka elkobzására került volna sor, az ellenőrök a pénznek csak hűlt helyét találták. Mivel a 250 márka befizetését is vállaló jelentkezőkkel Románia területén a szerződés nem köthető meg és tőlük a pénz nem szedhető be, a Forrai Grubh képviselője és a Transcalibra munkatársai eredeti megoldást ötlöttek ki: a jövendő vendégmunkások rövid időre ruccanjanak át a határ túloldalára aláírni és fizetni. Németországba természetesen nem azonnal, hanem egy későbbi időpontban indulnának. Az ügy további részleteire visszatérünk. PENGŐ ZOLTÁN Nyári nyílt levél az államelnökhöz Közeleg a csillaghullajtó augusztus, de az uborkaszezon elmaradt. Ön vidéki, továbbra is munkalátogatásnak nevezett körútjai, három könyve dedikálása, a díszszázadok tisztelgésének fogadása szüneteiben időt kanyarított arra is, hogy a tanügyi törvényt jóváhagyja, méghozzá, mint mondta, „fönntartás nélkül”. Ön a törvényt az utóbbi öt év legjobbjának, igencsak korszerűnek tartja, én skolasz­tikusnak, államközpontúnak, mely az egész romániai ifjúságot hátrányos helyzetbe hozza a XXI. század szellemi világversenyében. Ön szerint a törvény demokratikus, szerintem a hitoktatás részben kötelező, részben választható bevezetésével a tanrendbe, vét a gondolat- és véleményszabadság oszt­hatatlan és feltétlen jogával szemben. Ön azt állítja, a törvény szavatolja a kisebbsé­gek nyelvén történő oktatás európai jogszínvonalát, szerintem viszont, az a törvény, mely több román nyelvű vizsgára kötelez az oktatás teljes skáláján, mint anyanyelvire, esélyvesztetté teszi a kisebbségi tanulót, ilyenformán a törvény diszkriminatív.­. Fő gondja csak másodsorban a kisebbségi gyermek nemzeti és kulturális önazonosságát szolgálni, elsősorban azt célozza meg, hogy a kisebbségi gyermek megtanulja az állam nyelvét, megtanuljon románul. De - mily paradoxon, és mily szűklátókörűség! - a kényszerelv a pedagógia legrosszabb formája, márpedig a törvénybe foglalt pedagógiai módszerek révén nem lehet románul kompetens szinten megta­nulni. A törvény általános skolaszticiz­­musa a kisebbségi oktatást is meghatá­rozza, a korszerű neveléstudományi gondolkodás hiánya e tekintetben is oktatási fiaskóhoz fog vezetni. A törvény körüli vihar egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kormányzat az etnocent­­rista-nacionalista allergia hatására képtelen elviselni más véleményt. x) A Legyen úgy, mint még nem volt c. cikksorozatom harmadik részében tévesen állítom azt, hogy a törvény nem enge­délyez kisebbségi iskolákat. Elnéztem a törvény szövegét, amiért elnézést kérek, nemhogy nehezményezést vagy bírálatot. Ön újabban az izraeli Knesszeten is elverte istenesen a port, az Európa Parlamenttel a kormánynyilatkozat ehhez képest valósággal szőrmentén bánt. De a legkegyetlenebb vesszőfutásban az RMDSZ-nek van része. Egyenesen polgárháború szításával, Románia nemzetközi elszigetelésével vádolják. A jelenlegi kormányzat logikáját az Öné fejezte ki a leghűségesebben, amikor a bányászok vendégjárása ötödik évfordu­lóján az események elemzésekor a kiváltó oksort a kiváltott következménysorral cserélte fel. Most is az történik: nem a törvény váltja ki egy ellenzéki politikai szervezet tiltakozását, hanem annak tiltakozása teremt polgárháborús állapotokat... Teremthet afféle légkört, ha ön hagyja, hogy ha már a romániai kisebbségeknek maguknak nem volt szavuk a törvény meghozatalában, a politikai osztály politikai szellemháborút kezdjen az RMDSZ ellen. Sajnos azonban már a magyar képviselőkkel és szenátorokkal találkozván ön kezdte meg a háborús­kodást. Önnek mint államelnöknek, ha ideiglenesen is, de mindannyiunk pártatlan oltalmazójának az lenne az Alkotmányból háramló valóságos külde­tése, hogy természetesnek, sőt üdvösnek tartson minden kritikai megmozdulást. Meglehet, az RMDSZ téved, hol vannak azonban azok a csatasorba állított érvek - és nem rágalmazó billogok, szitkok és átkok -, amelyek a közéleti ügyek nyílt vitájában a másik fél érveit elsorvasz­tanák? Sehol sincsenek. Dura lex, sed lex - mondták a latinok, de ez a mondás csak azt sugallja: a törvényt be kell tartani, ám azt korántsem, hogy egyet kell érteni vele. Nem tartom a legszerencsésebbnek a debreceni nyelvvédő népgyűlést, mert összemos nem azonos, csak rokonítható helyzeteket, s mert más-más állapotokban szükséges stratégiákat egy nevezőre hoz. Ám egy dologra nyomatékosan felhívja a SZÁSZ JÁNOS (Folytatása a 3. oldalon) Az ASEAN-tagok az atomrobbantások ellen A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Bruneiben folyó külügyminiszteri értekezlete közös közleményben elítélte a Csendes-óceán déli részén végzendő atomkísérletek tervét. A közlemény - amelyet vasárnap a Reuter hírügynökséghez is eljuttattak - diplomatikusan nem nevezte meg Franciaországot az ellenzett kísérletek végrehajtójaként. A külügyminiszterek felszólítják az atomfegyverekkel rendelkező országokat, hogy hagyjanak fel a nukleáris kísérletekkel. A Spratly-szigetekkel kapcsolatban a közlemény felszólította a Dél-Kínai-tengerben elterülő szigetcsoportot részben vagy egészben magának követelő országokat, hogy tartózkodjanak olyan lépésektől, amelyek destabilizálhatják a térséget, ideértve a hajózás és repülés esetleges veszélyeztetését. Ma, kedden kezdődik a földrész biztonságával foglalkozó regionális értekezlet, amelyen 18 ország külügyminiszterei, valamint az Európai Unió képviselői vesznek részt. A kínai külügyminisztérium szóvivője az AP szerint újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Peking szuverenitása a szigetek és az ahhoz tartozó vizek felett vitathatatlan. A kínai vezetés szerint a két éve működő biztonsági értekezletnek még ahhoz sincs joga, hogy elemezze a terület fölötti vitát. A NASA felfüggeszti űrrepülőjáratait Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) pénteken­ úgy döntött, hogy azonnali hatállyal meghatározatlan időre felfüggeszti „űrrepülőgép-járatait”, miután a két legutóbbi repülésnél meghibásodást észleltek a felszálláskor használt segédhajtóművek tápvezetékében. A döntés értelmében az Endeavour augusztus 5-i startját is elhalasztják - jelentette az AFP. Az Atlantis egy, majd a Discovery két segédhajtóművén égésnyomokat fedeztek fel. Az Atlantis június 27-i felszállásánál és a Discovery július 13-i indulásakor a tápvezetékek megbámulták a kiáramló égéstermékek magas hőmérséklete következtében. A vezeték belső kaucsukrésze kissé megégett, de üzemanyag nem szivárgott ki a vezetékből. A segédhajtómű meghibásodását a gyártó cég, a Thiokol Corp. fedezte fel egy rutinellenőrzés során. 1986-ban a tápvezeték meghibásodása okozta a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját. Azóta 45 repülést hajtottak végre probléma nélkül, egyedül 1990-ben kellett egyszer elhalasztani egy startot hidrogénszivárgás miatt. FELGYORSULT AZ INFLÁCIÓ Helyzetkép a romániai gazdaságról VIDA GYULA parlamenti képviselő a romániai gazdasági helyzetről nyilatko­zott az RMSZ-nek abból az alkalomból, hogy közzé tették az Országos Statiszti­kai Bizottság és a Román Nemzeti Bank havi jelentését a ország gazdasági tevékenységéről, illetve pénzügyi helyzetéről. Ismeretes, hogy év eleje óta a Vácároiu-kormány minden lehetőséget felhasznált arra, hogy pozitívan értékelje a román gazdaságban kialakult helyze­tet, és ennek alátámasztására felhasz­nálta a statisztikai adatokat is, hang­súlyozva egy jelenséget: az ipari ter­melés növekvő irányzatot mutat Romá­niában. Hát az elmúlt öt hónapban (a kiadott közlemény alapján) tényleg 9,9%­­os az ipari termelés növekedése az előző év hasonló időszakához viszonyítva, amit a kormányszervek pozitívan értékelnek, de ugyanakkor a szakemberek, akik nemcsak a globális statisztikai adatokat veszik figyelembe, hanem megpróbálják „mikroszkóp" alatt elemezni a gazdaság­ban kialakult folyamatokat és a jelent­kező irányzatokat, megállapítják: ez az ipari növekedés a valóságban nem tekinthető egyértelműen pozitív tenden­ciának, ha figyelembe vesszük, hogy egy sor iparágban a gyárak raktárakra termeltek, ami nagyon veszélyes jelen­ség egy piacgazdaságban még akkor is, ha ennek a piacgazdaságnak a mecha­nizmusa csak kialakulóban van Romá­niában, hiszen ha egy vállalkozó raktárra termel, és nem tudja eladni termékeit, az gyakorlatilag csődöt jelent. A raktárakra termelt áruk értéke az év eleji 2142 milliárd lejről május 31-ig 2526 milliárd lejre növekedett. Ez azt jelenti, hogy az ipari termelés növekedésének jelentős részét úgy valósították meg, hogy raktárra termeltek, s ez tovább súlyosbí­totta a pénzügyi zárlatot a gazdaságban.­­ Tegyük hozzá, ezzel az elfekvő árukészlettel tőkét, pénzt kötöttek le... • Igen, s véleményem szerint ez a raktárra történő árátemelés az állami tőkével működő kereskedelmi társasá­gokban a minisztériumok hozzájárulá­sával történt, s ez még súlyosabbá teszi a dolgot, hiszen gyakorlatilag azt jelenti: a kormány, hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy raktárakra termeljenek, tőkét kössenek le, s ezáltal súlyosabbá tegyék a privatizálás előtt álló vállalatok pénzügyi helyzetét. Egy másik kérdés, az elmúlt hónapok­ban hogyan alakult Románia külkeres­kedelmi mérlege. A román gazdaság talpraállása szempontjából elengedhetet­len feltétel a külkereskedelemben tapasztalható egyensúlyi zavarok kiküszöbölése. Sajnos, a statisztikai jelentésben nagyon röviden tárgyalják a külkereskedelmi mérleg helyzetét. Ebben az évben nem éppen pozitív tendenciá­kat mutat, ezért részletesebben szólnék erről, a jelentésből tulajdonképpen ez kimaradt.­­ A megyék esetében kiadott jelentésekre is ez a jellemző, ugyanis konkrétan semmit sem lehet megtudni. • Adatokat szeretnék ismertetni az 1994-es év első öt hónapjához és a környező országok külkereskedelméhez viszonyítva. Az év első öt hónapjában Románia 2,75 milliárd dollár értékű árut exportált, ezzel szemben az import 3,67 milliárd dollár volt. Kitűnik, hogy a külkereskedelmi mérleghiány meghalad­ta a 900 millió dollárt, s egyes operatív adatok alapján június 31-ig már megha­ladta az egymilliárd dollárt. Következés­képpen megállapíthatjuk, hogy Romániá­ban az eltelt öt hónapban a külkereske­delmi mérlegzavarok tovább súlyosbod­tak, és ebből kifolyólag a külkereske­delmi mérleg hiánya nagy mértékben megnövekedett (1994 első öt hónapjá­ban Románia deficitje gyakorlatilag a 200 millió dollárt sem érte el). A külkeres­kedelmi mérleghiány tehát több mint a négyszeresére emelkedett. Statisztikai adatokkal százalékokban kifejezve összehasonlításképpen meg lehet említeni, hogy az elmúlt évekhez vi­szonyítva az export 25,5%-kal növe­kedett, az import pedig 42,6%-kal. Meg kell említenem, hogy a statisztikai bizottság valamilyen mértékben rózsá­­sabb színben mutatja be az adatokat, a külkereskedelmi mérlegbe nem foglalt bele 173 millió lej értékű kőolajtermék behozatalt, arra hivatkozva, hogy még nem számolták el a vámi­lletéket. Ezt a módszert az elmúlt években is gyakorta használták, megpróbálva csúsztatások­kal pozitívabban mutatni be a külkereskedelmi mérleget. A környező országokhoz viszonyítva Románia az utolsó helyen van: például Magyarország exportja a romániai kivitel kétszeresét teszi ki, Bulgária exportja is meghaladja, úgyszintén a Szlovákiáé, Lengyelországé is. Jellemző az, hogy az elmúlt hónapokban Románia nemzetközi gazdasági pozíciói gyengültek minden Lejegyezte: FEJÉR LÁSZLÓ (Folytatása a 3. oldalon) Szobra lészen Lórántffy Zsuzsannának Szobor állításával szándékszik tisztelegni a kálvinista fejedelemasszony, az erdélyi oktatás egykori nagy felkarolója és mecénása, a nagyváradi Református Gimnázium névadója emléke előtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A tervek elkészítésére Gergely István kolozsvári szobrászművészt kérték fel. Az egészalakos, másfélszeres embernagyságú szobor bronzból készül el és a váradolaszi református templommal szemközt, a Sebes-Körös partján húzódó parkban kívánják elhelyezni. A költségek az előzetes számítások szerint legkevesebb 20-25 millió lejre rúgnak majd. Nemrégen a Református Püspökség felhívásban fordult Nagyvárad magyar polgáraihoz, adakozásra buzdítva mindazokat, akik szívügyüknek érzik a szobor felállítását. A pénz mellett nagy szükség van nyersanyagra, vagyis bronzra, aminek gyűjtése a váradi gyülekezetekben immár egy éve folyik. A püspökség szeretné, ha az 1996-ban megtartandó Magyar Református Világtalálkozóra, melynek egyik központja Várad lesz, sikerülne leleplezni Lórántffy Zsuzsanna szobrát. PENGŐ ZOLTÁN A folyók jó állapota (Békésszentandrás • MTI)­­ Mind­három Körös vize kellemes meglepe­téseket hozott számunkra, néhány gyengébb minőségű szakaszt leszámítva a folyók jó állapotban vannak. Ezt Sárkány Kiss Endre, a kolozsvári egye­tem hidrobiológus professzora jelentette ki vasárnap, a magyar-román expedíció Békésszentandráson tartott sajtótájékoz­tatóján. A kéthetes feltáró kutatómun­kában 31-en vettek részt, közöttük nemzetközi hírű tudósok, vízvegyészek, biológusok, földtanosok. A vízkémiai analíziseket Magyarországon végezték, a forrásvidéktől a torkolatig tartó vizsgá­lódások célja, hogy az adatbázisok összehasonlításul szolgáljanak a jövőre. Az expedíció tagja, Petru Banarescu akadémikus arról számolt be, hogy ritka, oxigénigényes halfajokat is felfedeztek a Körösökben, például a már eltűntnek hitt nyúldomolykót, a folyami küllőt és a kis bucót. A Berettyó állapotát ,már súlyo­sabbnak ítélte, noha a ’60-as években a halállomány még gazdag volt mind fajokban, mind egyedekben. A Körös­kutatók véleménye szerint az alföldi vízhiány megoldására épített vízlépcső­sorozat a lehető legrosszabb megoldás. A Sebes-Körösön a Nagyvárad felett megépítendő harmadik vízlépcső miatt pedig végveszélybe kerülhet a folyó a duzzasztás miatt. Dr. Szító András biológus, a csoport szervezője elmondta, hogy Magyarország és Románia legjelesebb szakembereit sikerült megnyerni az ügynek. Az immár ötödik éve tartó önkéntes kutató­expedíció a környezetvédelmi miniszté­riumtól semmilyen támogatást nem kapott. A marosvásárhelyi Liga Pro Európa és a Szolnoki Tisza Klub szerve­zésében, társadalmi munkában dolgoz­nak. A két ország hivatalos kapcsola­taiban megmaradt űrt civil szervező­désekkel igyekeztek betölteni. A Marost 1991-ben, a Szamosokat 1993-ban, a Fehér- és Fekete-Köröst 1994-ben vizsgálta a kutatócsoport. A Maros­kutatás eredményeit - kötetbe foglalva - ezer példányban adták közre, a további összegző munkák kiadásán most dolgoznak. Elhangzott az is, hogy folyóink védelmére nincs meg a technikai háttér és a már négy éve elkészült természetvédelmi törvény sem lépett életbe, pedig a törvény léte önmagában is megszorító körülmény lenne. □ Pótfelvételik Hargita megyében □ Tudjman nemet mond □ Parancsukra gyilkolták a határsértőket □ Tallózás az NV- ben □„Csak” mérgezett kukoricaszemek □ Megtagadták a szülői beleegyezést □ A hideg vizet is elzárják □ n­a Felhívás a románsághoz (Telefaxon)­­ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei szervezete a románsághoz intézett felhívást juttatott el hozzánk, amelyben kéri a többséget: szolidarizáljon a romániai magyarsággal, a romániai magyar nemzeti közösséggel és tiltakozzon az oktatási törvény életbe léptetése ellen. „Kérjük román polgártársainkat - állítja a dokumentum -, okuljanak az előző történelmi korszakok tapasztalataból, amikor az erdélyi románság követelt megfelelő számú és szintű oktatási intézményekből álló tanügyi hálózatot és saját egyetemet, és támogassák jogos igényünket, hogy anyanyelvünkön tanul­hassunk.” A felhívás hangsúlyozza, hogy a románok megérthessék: a magyar ember semmivel sem kér többet magának azzal, hogy anyanyelvén akar tanulni, mint a román (1995. július 31.) Finnországba érkezett Horn Gyula (Műholdon)­­ Horn Gyula miniszterelnök hétfőn Helsinkibe érkezett. A magyar kormányfőt kétnapos hivatalos finnországi útjára elkísérte Kovács László külügy­miniszter. A látogatás során Horn Gyula találkozik majd meghívójával Paavo Lipponen finn miniszterelnökkel és Martti Ahtisaari köztársasági elnökkel. • Az előzetes tervek szerint a felek tárgyalásaik során áttekintik a kétoldalú kapcsolatokat, a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, és tárgyalnak Magyarország EU-tagságra való felkészülé­séről is. Emellett megvitatják az új európai biztonsági rendszerrel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A látogatás ideje alatt Horn Gyula - a finn kormány felkérésére - részt vesz és felszólal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya aláírásának 20. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon. (MTI) Túlságosan élethű Tosca-előadás (Műholdon)­­ Túlságosan valóságosra sikeredett vasárnap este egy olaszországi Tosca-előadáson a kivégzési jelenet: a főszereplő tenoristát bal lábán súlyosan megsebesítette az egyik puskából kirepülő fojtás. • Az Olaszország középső részén fekvő Maceratában vitték színre Puccini operáját. A harmadik felvonásban - amikor a festő Cavaradossit az Angyalvárban kivégzik - a szerepet éneklő Fabio Armiliato a kivégző osztag sortüze után nem rogyott össze „holtan", hanem a bal lábához kapott, és nagyon is fájlalni kezdte azt. Az első feltételezések szerint túlságosan sok lőszert használtak a puskákban, s az egyikből valódi „lövedékként” kirepült a fojtás. Armiliatót azonnal kórházba vitték, ahol nem sokkal később kisebb műtétet hajtottak végre rajta. Ugyanebbe a kórházba került az előadás tűzszerésze is, aki látván, hogy puskái bajt okoztak, a színfalak mögött lett rosszul. • Az olasz tenoristát korábban egy Carmen-előadáson egy kardcsapás sebesítette meg. (Gózon István, MTI) Finnugor népek második kongresszusa (Műholdon)­­ Hétfőn megkezdődött a finnugor népek második kongresszusa. A Komi-Permjackij autonóm terület szék­helyén, Kudimkar városban összegyűlt küldöttek azzal a követeléssel fordultak Oroszország alanyaihoz, hogy a nemzetközi normákkal összhangban azonnal fogadják el a népek jogait és az­ emberi jogok tiszte­letben tartását biztosító törvényeket. • A tanácskozás elé terjesztett nyilatkozatter­vezet felhívja a figyelmet, hogy a szövetségi nyelvtörvény ellenére számos területen késleltetik a hasonló tartalmú jogszabály elfogadását. A tervek szerint a kongresszus határozatot fogad el, amely kimondja az ősi népek jogát elődjeik földjére és kártérítést követel az ipari termelés okozta környezet­­szennyezésért. (MTI) A Greenpeace leleplezte Mexikóban „Chirac Gondolkodóját” (Műholdon)­­ A francia atomfegyver­kísérletek ellen tiltakozó kampánya kereté­ben a Greenpeace környezetvédő mozga­lom vasárnap Mexikóváros történelmi belvárosának egyik terén „Chirac Gondolko­dója” címmel szobrot leplezett le. A két méter magas fém talapzaton az atomrobba­nás áldozatát jelképező színész Rodin Gondolkodójának testtartását vette fel, s fejéből kérdés formájában jött ki a gondolat: „Miért, Chirac?” • A környezetvédő moz­galom tiltakozó megmozdulását a szép­­művészeti múzeum előtt tartották, ahol Ernesto Zedillo államfő a múlt hétfőn a francia kormány képviselőivel együtt nyitott meg egy Auguste Rodin francia szobrász­­művész (1840-1917) 58 alkotását bemutató kiállítást. Közöttük volt a híres „Gondolkodó" is. (AFP)

Next