Romániai Magyar Szó, 1995. szeptember (7. évfolyam, 1769-1799. szám)

1995-09-01 / 1769. szám

Romániai Magyar Szó 2 A NAGYVILÁG HÍREI © 1995. szeptember 1. NATO-gépe(ke)t lőttek le a boszniai szerbek A NATO harci gépei szerda reggel kilenc óra után újabb légitámadást hajtottak végre a Szarajevó környékén lévő boszniai szerb állások ellen. Az újabb - harmadik - támadás során ismét a lőszerraktárak és a parancsnoki központok szolgáltak célpontként. A harci gépei szerdán hajnalban megtámadták a hercegovinai Foca (újabb nevén Srbinja) és Cajnica környéki szerb katonai és polgári célpontokat. A Tanjug által ismertetett közlemény szerint a harci gépek két hullámban - hajnali háromkor és reggel kilenckor - jelentek meg a térség fölött, s rakétákkal és bombákkal támadták az útvonalakat és a közelben lévő épületeket. A jelentés szerint a táma­dásban több polgári személy is életét vesztette. Ugyanakkor legalább tizenkét ember vesztette életét a Szarajevó szerb körzetei ellen szerda délelőtt végrehajtott NATO- és ENSZ-támadásban, s valószínűleg a Gorazde és Tuzla környéki légitámadásoknak is vannak halálos áldozatai. A boszniai szerb televízió jelentése szerint a halottak között van az Európai Unió öt polgári megfigyelője is, akik Szarajevó különböző negyedeiben teljesítettek szolgálatot. A sebesültek száma meghaladja a tízet. Szerb jelentések szólnak arról is, hogy a NATO és az ENSZ a szerda reggeli órákban mintegy 2000 lövedéket lőtt ki a szerb állásokra, és súlyos anyagi károkat okozott a katonai és polgári létesítményekben. Szerb illetékesek elismerték, hogy a gyorsreagálású erők által az Igman-hegységről kilőtt lövedékek súlyos károkat okoztak a Vogosca negyedben lévő szerb lőszergyárban is. A boszniai szerb légvédelem szerda reggel a boszniai szerbek főhadiszállása, Pale körzetében lelőtte a NATO egyik harci gépét - jelentette a boszniai szerbek televíziója. Délután három órakor újabb NATO-gépet lőttek le - jelentette a boszniai szerb rádió. A katonai forrásokra hivatkozó jelentés szerint a gép Szarajevó közelében zuhant le. „A géppel együtt repülő másik két bombázó azonnal visszatért támaszpontjára“ - állította a rádió. Ellentétben a korábbi nyilatkozatokkal, szerda este szövetségi részről is elismerték, hogy a Pale környéke ellen végrehajtott délelőtti bevetések során a NATO-kötelékbe tartozó egyik francia Mirage 2000-es harcigép találatot kapott és mintegy 30 kilométerre a boszniai­­szerb köztársaság­ „fővárosától" lezuhant. NATO-források egyúttal közölték, hogy a gép két pilótájának sorsa egyelőre nem ismeretes, csupán annyit lehet tudni, hogy mindketten ejtőernyővel kiugrottak. Hivatalos amerikai forrásokból szerdán közölték, hogy nagy valószínűséggel francia volt az a NATO-gép, amelyet a boszniai szerbek az aznapi légicsapások során lelőttek. Willy Claes: a bombázásoknak nincs végük Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb erők parancsnoka szerdán annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a Szarajevó környékén állomásozó szerb csapatokra mért NATO-légicsapássorozat „nagy hiba volt a világbéke szempontjából“ Az AFP jelentése szerint Mladic ezt a palei tévének nyilatkozva fejtette ki. A tábornok azt állította, hogy a vadászbombázók nem csak katonai, hanem polgári célpontokra is lőttek. Ugyanakkor a horvát és a muzulmán erőket azzal vádolta meg, hogy a NATO és az UNPROFOR francia egységeinek az oldalán részt vettek a hadmű­veletben. Végezetül újfent cáfolta, hogy a hétfői, 37 emberéletet követelő rakétatá­madást a szerb tüzérség hajtotta volna végre. Egyúttal visszautasította azt az ENSZ-kérést, hogy vonja ki a szerb nehéztüzérséget a Szarajevó körüli kijelölt úgynevezett védelmi övezetből. Az UNPROFOR francia parancsnoka, Bernard Janvier tábornok felajánlotta Mladicnak, hogy javasolja a NATO-nak a szerbek elleni légitámadások leállítását, ha a szerb tábornok kivonatja nehéztüzérségét, továbbá nem támadja Gorazde és Tuzla muzulmán enklávékat. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető a NATO boszniai légicsapásainak azonnali leállítását követelte szerdán. A szerb politikus szerint ellenkező esetben a bombák a békefolyamatot semmisítik meg. Az AFP jelentése szerint ezt Karadzic a boszniai szerbek fővárosa, Pale egyik utcáján nyilatkozta a helyi televíziónak, miközben a háttérben az égen egy lelőtt NATO- gép füstcsíkja volt látható. A boszniai szerb elnök bejelentette, hogy a hadsereg minden rendelkezésére álló eszközzel védekezni fog, s lelő minden olyan NATO-gépet, amelyet célba tud venni. A szövetségi légicsapások mindaddig folytatódnak, amíg a szerbek „nem tartják tiszteletben egy civilizált közösség legelemibb szabályait“ - szögezte le Willy Claes NATO-főtitkár a belga rádiónak és televíziónak adott nyilatkozatában. A szerdai bevetéseknek nincs vége, a szövetség kész azok folytatására, akár fokozására is, mindaddig, amíg szerb részről be nem tartják az ENSZ vonatkozó határozatait - jelen­tette ki. A NATO főtitkára végül reményét fejezte ki, hogy éppen ezen akciók révén sikerül valamennyi szembenálló felet meggyőzni arról, hogy a délszláv válságban az egyetlen járható út a tárgyalásos rendezés. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán közzétett nyilatkozatában leszögezte, hogy a boszniai szerbeknek haladéktalanul vissza kell vonniuk nehézfegyvereiket Szarajevó környékéről, és fel kell hagyniuk a még megmaradt védett övezetek (Gorazde és Tuzla) elleni támadásokkal is. A világszervezet vezetője világossá tette, hogy az ENSZ támogatni fogja a további NATO-légicsapásokat, ha a szerbek nem szüntetik be tűrhetetlen akcóikat. Egymásnak ellentmondó visszhangok Románia megdöbbenéssel vette tudomásul a szarajevói bombázásokat, amelyek szerinte semmivel sem viszik előre a délszláv helyzet igazságos megoldását - hang­súlyozta szerdai sajtóértekezletén Mircea Geoana, a román külügyminisztérium szóvivője. Szerinte az ilyen bűnös tettek még inkább hozzájárulhatnak a konfliktus elmérgese­déséhez. Románia továbbra is határozottan támogatja a jelenlegi politikai-diplomáciai kezdeményezéseket, s a maga részéről mindent megtesz a béke mihamarabbi meg­teremtéséért. Borisz Jelcin orosz államfő szerdán elítélte az erő alkalmazását a boszniai konfliktus megoldásában. Egyúttal azt javasolta, hogy októberben tartsanak békekonferenciát a­­balkáni válság ügyében. Borisz Jelcin ismét felhívta a nemzetek közösségének figyelmét a békekonferencia fontosságára. Szerinte a volt Jugoszláviában dúló válságok végső rendezése érdekében a közvetítő nagyhatalmak és a háborúskodó felek vezetőinek legkésőbb októberben valamelyik európai fővárosban kellene összeülni. Az orosz külügyminisztérium szerdán közleményben ítélte el a boszniai szerbek Szarajevó elleni támadását, s egyúttal elmarasztalta a NATO-t is a megtorlásért. A boszniai szerbek elleni NATO-légicsapásokról hozott döntést nem egyeztették Oroszországgal - jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő. Peter Hausmann, a bonni kabinet szóvivője hangsúlyozta, hogy a NATO harci repülőgépeinek és a gyors bevetésű erőknek az akciói összhangban vannak az ENSZ határozataival és megfelelő választ adnak a szarajevói lakosság elleni hétfői barbár támadásra. Klaus Kinkel külügyminiszter elkerülhetetlennek és feltétlen indokoltnak mondta a boszniai szerb állások elleni NATO-légitámadásokat. Horvátország szerda este - az európai országok közül az utolsók között - teljes támogatásáról biztosította a NATO boszniai légicsapásait. A zágrábi külügyminisz­térium kifejezte reményét, hogy a szerbek újabb támadása esetén hasonló válaszcsapás következik. Az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) képviselői szerdán Genfben üdvözölték a boszniai szerbek elleni légicsapásokat, mondván: ez a legjobb módja annak, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a szerbeket. A békeközvetítés menete nem akadt el Az amerikai kormányzat megítélése szerint nincs jelen annak, hogy a boszniai szerb célpontok ellen intézett NATO-támadások megakasztották volna a diplomáciai erőfeszítések menetét. „Ellenkezőleg, úgy vélem, hogy a fellépés ráirányította a szerb vezetés figyelmét szándékaink komolyságára“ - jelentette ki szerda este a PBS televízió hírmagazinjában Peter Tarnoff politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár. Utalt arra, hogy a délszláv válság megoldásán fáradozó amerikai tárgyalóküldöttség vezetője, Richard Holbroke államtitkár-helyettes aznap kétszer is találkozott Slobodan Milosevic szerb elnökkel, és „újkeletű készséget tapasztalt Belgrád részéről a békekezdeményezés kedvező fényben való megítélésére“. Azzal a bejelentéssel kapcsolatban, miszerint a boszniai szerbek alávetik magukat Belgrád politikájának, és ennek jegyében közös tárgyalócsoportot alakítanak. Peter Tarnoff kifejtette: egyelőre nem lehet megmondani, hogy a szerb vezetés milyen jog- és felelősségköröket vállalt magára. „Mindenesetre úgy tűnik, hogy Slobodan Milosevic elnök kezébe veszi az ügyek irányítását - vélekedett. A boszniai szerbek és a jugoszláv vezetők keddi belgrádi tanácskozásán egyezség született arról, hogy Pale teljes egészében elfogadja Belgrád délszláv politikáját, s a béke megteremtése érdekében teljes mértékben alárendeli magát a jugoszláv vezetés elvárásainak - jelentette szerda este a Tanjug jugoszláv hírügynökség. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson arról is megállapodás született, hogy a boszniai válság megoldásáról folyó tárgyalásokon hat fős szerb küldöttség vesz részt. A három boszniai és három szerbiai politikusból álló küldöttség élén Slobodan Milosevic szerb elnök áll majd. Slobodan Milosevic szerb elnök és Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár­helyettes szerdai belgrádi tárgyalásain sikerült közelíteni a két fél álláspontját a délszláv válság megoldásának ügyében - jelentette be a szerb elnöki hivatal közle­ménye. A szerb és amerikai fél egyetértett abban, hogy sürgősen határozott lépéseket kell tenni a boszniai válság politikai eszközökkel való rendezése felé. Milosevic elnök hangsúlyozta, hogy véleménye szerint rövid időn belül meg lehetne teremteni a békét a délszláv térségben, ha a nemzetközi közösség hajlandó egyenlő félként bánni a szembenálló felekkel, s kész egyformán figyelembe venni a boszniai nemzetiségek érdekeit. A szerb elnök szerint az amerikai béketerv ebből a szempont­ból valódi lehetőséget ad a béke megteremtésére, s a szembenálló felek érdekeinek azonos védelmére. EU-válasz a magyar konferencia-javaslatra Megérkezett az Európai Unió hivatalos válasza a magyar kormányfő által Helsinki­ben javasolt, budapesti Jugoszlávia-konferenciával kapcsolatban - jelentette be Kovács László rendkívüli sajtótájékoztatóján szerdán. A külügyminiszter elmondta: a trojka budapesti nagyköveteitől kapott tájékoztatás szerint az EU nagyra értékeli a kezde­ményezést s javasolja: vizsgálják meg, hogy a magyar elképzelés mennyire illik az ed­digi diplomáciai erőfeszítésekhez, illetve azok eredményeihez. Az unió álláspontja szerint a kezdeményezésnek különös súlyt ad, hogy Magyarország az EBESZ soros elnöke. A külügyminiszter - mint mondta - nem tekintik presztízskérdésnek, hogy Budapes­ten rendezzék a konferenciát Sokkal fontosabbnak tartják, hogy a javaslat elemei ötvözhetők legyenek, más a rendezést szolgáló kezdeményezésekkel. A magyar elkép­zelés szerint az EBESZ égisze alatt rendezendő konferencián minden jugoszláv utó­dállam, minden szomszédos állam, valamint az EBESZ, illetve a konfliktus kezelésének folyamatában eddig is részt vevő nemzetközi szervezetek vennének részt. A meg­beszéléseken a legfontosabb kérdésekkel: a fegyvernyugvással, az utódállamok kölcsönös elimerésével, a határok nemzetközi ellenőrzésével, valamint az embargó - kivéve a fegyverszállítási tilalom - feloldásával foglalkoznának. A trojka nagyköveteivel találkozva a külügyminiszter megismételte a magyar kor­mánynak a vajdasági betelepítésekkel kapcsolatos álláspontját, és kérte, hogy az EU tegyen további erőfeszítéseket az etnikai viszonyoknak akár békés eszközökkel­ való megváltoztatása ellen. Iliescu történelmi megbékélést javasol Magyarországgal (Folytatás az 1. oldalról) E meggondolásokból kiindulva felszólította Magyarország elnökét, kormányfőjét, országgyű­lését, valamennyi politikai erejét, hogy „közösen tekintsenek a jövőbe”. Szerinte arra van szük­ség, hogy helyezzék a román-magyar államközi viszonyt az európai államok között az utóbbi 50 évben meghonosodott kapcsolatok szintjére. Ezzel kapcsolatban kérte, hogy „bizonyos ma­gyarországi politikai erők mondjanak le a hatá­raikon túli magyar kisebbségek irányításáról, prókátori szerepéről”. „A jelenkori Magyarország vezetőinek meg kell érteniük: Románia területi egységének és szuve­renitásának biztosítása esetén maga Románia a legfőbb érdekelt abban, hogy a magyar kisebb­ség ugyanolyan jogokat élvezzen, mint bárki más, aki az országban él, hogy megóvhassa etnikai önazonosságát, az emberi jogok általá­nos rendszerének keretén belül" - mondta Iliescu. A román államfő felszólította „Magyarország egész politikusi társadalmát, hogy nézzen szem­be a történelmileg és jogilag hitelesített valóság­gal: az európai kisebbségügyi dokumentumok szellemében a romániai magyar kisebbség szer­ves része a román társadalomnak, az ebből fakadó valamennyi következménnyel egyetem­ben. A romániai magyar kisebbség jogai a román alkotmány által integrált alapvető emberi jogokból fakadnak, az európai szabványokkal összhangban, és ez nem lehet semmilyen vita tárgya, még Magyarország viszonylatában sem". „Amennyiben Magyarországon és Romániá­ban is megértik ezeket az alapelveket - hangoz­tatta Ion Iliescu elnök - , vagyis az államközi kapcsolatok azon alapelveit, amelyeket a nyugati országok természetesnek tartanak, semmilyen akadályát nem látom az országaink közötti, különben most is lényeges és sokoldalú kapcso­latoknak, beleértve a mi magyar polgáraink ter­mészetes kapcsolatait az egyazon nyelvet besz­élőkkel, egyazon kulturális örökséggel rendel­kezőkkel, Magyarországon és a világ bármely részén” - fogalmazott az elnök. Ilyen értelemben Románia elnöke felszólítja a budapesti vezetést, hogy a lehető legrövidebb időn belül írjanak alá politikai dokumentumot, amelyben leszögezik: 1. új alapokra helyezik kétoldalú kapcsola­taikat; 2. a két ország kölcsönösen támogatja egy­mást az egyidejű euroatlanti beilleszkedésben, hiszen történelmi megbékélésük a régió és egész Európa biztonságát szolgálja; 3. a két ország kapcsolatai az ENSZ Alapok­mánya és a Helsinki Záróokmány (illetve az európai intézmények egyéb dokumentumai) szellemében alakulnak, tiszteletben tartva egymás területi épségét, kijelentve azt, hogy sem most, sem a jövőben nincs területi követe­lésük a másikkal szemben. 4. a megbékélés közvetlen haszonélvezői a két ország népe, köztük a romániai magyarok és a magyarországi románok is, akik híd-szerepe a közeledésben vitathatatlan. Ion Iliescu szerint e nyilatkozatot jogi doku­mentum is kísérheti, amelyben helyet kaphat­nának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái is. Javasolja egyben, hogy az erre vonatkozó tárgyalások haladéktalanul kezdődjenek meg. Ennek szellemében javasolja felújítani a román-magyar alapszerződési tárgyalásokat, majd végül figyelmezteti a romániai magyar­ságot: ne hagyja magát forró fejű vezetői által meggondolatlan kalandokba lovalni. • •• A román államfő javaslatával kapcsolatban a román külügyminisztérium szóvivője szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben a bukaresti diplomácia leszögezi: maradéktalanul megkezdi a javaslatcsomag „diplomáciai úton való ér­vényesítését”. Teodor Melescanu külügyminisz­ter, Rita Süssmuth-nak, a német Bundestag el­nökének szerdai fogadásakor már ismertette is a román-magyar megbékélésre irányuló elnöki javaslatot. MSZP-SZDSZ egyeztetés Kósáné Kovács Magda magyar munkaügyi miniszter, a szocialista pártdelegáció élén szerdán a Munkaügyi Minisztériumban mintegy három és fél órán tárgyalt az SZDSZ küldöttségével a minisz­terelnök kormányátalakítási tervével kapcsolatban kialakult koalíciós ellentétek feloldási lehetőségeiről. A két delegáció pénteken folytatja az eszme­cserét. A tárgyalóküldöttségeknek az a feladata, hogy közös javaslatot dolgozzanak ki a Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülésére, a kormány szer­kezeti és szervezeti átalakítására vonatkozó állás­pontok közelítése céljából. Egy szuszra * Rendkívül elégedetten nyilatkozott magyarországi látogatásáról Tom Lantos, a magyar származású amerikai kongresszusi képviselő. Kiemelte: széles­körű eszmecserét folytatott a magyar politikai és gaz­dasági élet vezetőivel, elsősorban Horn Gyula minisz­terelnökkel.­­ A szlovák kormány törvényelőkészítő tanácsa szerdai ülésén jóváhagyta az államnyelv védel­méről szóló törvény tervezetét, amely a szlovák nemzetet tartja egyedüli államalkotó tényezőnek, , és a magánélet szférájában is szabályozza az államnyelv használatát. ♦ Tíz személyt ítéltek halálra és végeztek ki közvetlenül ítélethirdetés után a dél-kínai Csiejangban. Valam­ennyien közbűntényesek voltak. ♦ Izrael szerdán teljes egészében feloldotta a Jerikó körüli zárlatot, miután előző nap már engedé­lyezte, hogy nők, gyerekek és 35 évnél idősebb férfiak elhagyják a várost. ♦ Az albán belügyminisztérium visszautasította azokat a belgrádi vádakat, melyek szerint albán terroristák a szerbiai Koszovó és Albánia határán megöltek egy szerb katonát, társát pedig megsebesítették. ♦ A hollandiai Arnhem egyik múzeumából elloptak két Dali-festményt. ♦ Szerdán megkezdődött az 54. velencei filmszemle. A szeptember 9-ig tartó fesztiválon 144 filmet mu­tatnak be. Egy szuszra Max van der Stoel Melescanuval tárgyalt Romániai tájékozódó tartózkodása harmadik napján az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel a román oktatásügyi minisztérium államtitkárával, Sorin Ionescuval tárgyalt több mint két órán át a román oktatásügyi törvényről, de a tanácskozás befejeztével nem volt hajlandó sajtónyilatkozatot adni. Egy nappal korábban a kisebbségügyi főbiztos találkozott Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, akitől a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos problémákról, illetve az oktatási törvénynek főként a kisebbségi oktatásra vonatkozó kitételeiről érdeklődött. Tájékozódó megbeszélést folytatott ugyanakkor a román igazságügyminisztériumban is, ahol Gabriela Gáspár államtitkárral különösen a cigánysággal kapcsolatos bűnözés és törvényszéki eljárások, illetve a népgyűlések és tüntetések törvényi szabályozásának jellegéről cseréltek eszmét. A kisebbségügyi főbiztos programjában szerepelt még a Nicolae Vacároiu román kormányfővel való találkozó, illetve látogatása tanulságainak áttekintése az RMDSZ vezetőségével. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete: Vezető szerep Romániának és Lengyelországnak Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet szerint Romániának és Lengyelországnak kell a vezető szerepet játszania a közép-európai biztonság megteremtésében. A Reuter szerint az amerikai diplomata ezt szerdán, a Fekete Tengeri Egyetem hallgatói előtt mondott beszédében fejtegette. A szóban forgó két államra támaszkodó és a nyugat-európaiba teljes egészében beépült biztonsági rendszer nem fenyegetné sem Oroszországot sem a szomszédokat, miközben erősítené a közép-európai országok függetlenségét és stabilitását. A biztonságos és a Nyugattal integrálódott Közép-Európa enyhítheti a belügyekbe való beavatkozás, a hegemónia történelmi kísértését- hangoztatta az amerikai diplomata. Moses szerint Közép-Európának például kell szolgálni a szovjet utódállamok számára. Amennyiben ebben a térségben zátonyra fut a demokrácia és a piacgazdaság hajója, akkor valószínűleg az egykori Szovjetunió területén is ez következik be - vélekedett a bukaresti amerikai nagykövet. Közlemény nélkül ért véget a Riech­tt-Horn találkozó Közlemény és sajtótájékoztató nélkül ért véget szerda délután Vladimír Meciar szlovák és Horn Gyula magyar kormányfő ótátrafüredi találkozója. A szlovák kormányhivatal jelentése szerint a tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a nyilvánosságot a sajtó útján nem tájékoztatják, nem adnak ki közös közleményt sem. „A kor­mányfők a találkozót informálisnak és nem hivatalosnak nevezték“ - közölte a kormányfői hivatal igazgatója, Anna Nagyová. Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő szerint a megbesz­élések a kétoldalú kapcsolatokat, az európai integráció kérdéseit, valamint a készülő CEFTA- miniszterelnöki találkozót érintették. A szlovák kormányhivatal jelentése szerint a kormányfők személyesen maguk állapították meg a napirendet. A találkozóval kapcsolatban a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom annak a re­ményének adott hangot, hogy a megbeszélések hozzájárulhatnak a szlovák-magyar alapszer­ződés pozsonyi ratifikálásához. Moszkva: A Nemzetbiztonsági Tanács a csecsenföldi helyzetről Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács szerdán úgy foglalt állást, hogy a csecsenföldi rendezést elsősor­ban politikai jellegű eszközökkel kell elérni. Az ülés résztvevői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ki kell zárni az Oroszország nemzeti érdekeit és biztonságát veszélyeztető kompromisszumok elfogadását. A több mint 2 és fél órás tanácskozáson Borisz Jel­cin államfő elnökölt. A válság rendezésének további lehetőségeiről, az eddig elért eredményekről és a végrehajtandó feladatokról Oleg Lobov, az SZB titkára és egyben Borisz Jelcin csecsenföldi képviselője, Vja­­cseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter, Anatolij Kulikov belügyminiszter és Oleg Szoszkovec minisz­terelnök-helyettes tartott beszámolót. Jelcin rövid megnyitó beszédében kijelentette, hogy a rendezés további lépéseinek kidolgozásában a fő cél az alkotmányosság és a rend helyreállítása, az emberi jogok és szabadságok védelme, valamint a béke megteremtése az Oroszország kötelékében maradó észak-kaukázusi köztársaságban. Borisz Jelcin államfő kijelentette, hogy a válság rendezésének politikai útra való terelése helyes lépés volt, s összességében pozitívan értékelte az eddigi tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy az erő alkalma­zását nem az orosz vezetés választotta, hanem a tár­gyalást makacsul elutasító Dudajev-rendszer kény­szerítette ki ezt a lépést. Az orosz elnök kijelentette, hogy kész személyesen is részt venni a csecsen vál­ság rendezésének széles körű problémáiról zajló tárgyalásokon. Szerda éjjel a csecsen harcosok 33-szor nyitottak tüzet a Csecsenföldön állomásozó orosz erők állá­saira Ebből 23 esetben Groznijban támadták meg az orosz ellenőrző pontokat. Az orosz illetékesek jelentése szerint Groznij lakos­ságának szeptember 1. és 5. között kell beszolgáltatni fegyvereit. Azokkal szemben, akik ezalatt nem adják le önként fegyvereiket, a törvény szigorával fognak fellépni. Minden leadott fegyverért 800 ezer és 1 millió rubel közötti összeget fizetnek majd. Anatolij Romanov altábornagy, a Csecsenföldön állomásozó szövetségi erők főparancsnoka és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök szerdai találkozó­ján ismét a leszerelés menetét és a hadifoglyok cseré­jének kérdéseit vitatta meg. Romanov előző nap fel­ajánlotta, hogy a Csiri-Jurt településen őrzött 15 orosz hadifogolyért kész 210 csecsen foglyot szabadon engedni. Választ egyelőre még nem kapott erre a javaslatra. Sevardnadze újra jelölteti magát Eduard Sevardnadze grúz államfő szerdán­­ egy nappal az ellene elkövetett sikertelen merénylet után - bejelentette, hogy ringbe száll a novemberben esedékes elnökválasztáson. A Reuter jelentése szerint Sevardnadze Tbilisziben 2-3 ezer híve előtt arról beszélt, hogy elfogadja a Grúz Polgárok Uniója támogatását, és e politikai blokk jelöltjeként indul. A grúz biztonsági szolgálat munkatársai szerdán letartóztattak egy 10 emberből álló csoportot, amely­nek birtokában volt a parlament és az elnöki rezi­dencia alaprajza. Jelenleg azt próbálják megállapítani, milyen mértékben volt köze a csoportnak a grúz államfő ellen elkövetett merénylethez. Sevardnadze megítélése szerint a robbantás szer­vezői a Grúziában megindult demokratikus folyama­tokat akarták megállítani. „Az alkotmány elfogadása volt az utolsó csöpp a pohárban, s a reakciós erők elvesztették türelmüket" - mondta, s meggyőződését fejezte ki, hogy a merénylet a kudarcra ítélt erők utolsó lépése volt. Parlamenti képviselők és neves politikusok állam­csínykísérletnek nevezték a merényletet. Az ellenzéki Mhedrioni szervezet vezetője, Dzsaba Joszeliani képviselő még kedden este leszögezte, hogy ellenzi ugyan Sevardnadze kormányzási módszereit, de a terrorizmust nem tartja elfogadhatónak. A grúz parlament és kormány kedden éjjel, közzétett közleménye leszögezte, hogy az új alkotmányt a közeli napokban aláírják, s a parlamenti és elnök­választást az eredetileg tervezett időpontban, novem­ber 5-én megtartják. Az arománok szemrehányása a román parlamentnek Az arománok freiburgi kulturális és nyelvi egyesülete kiábrándult levelet intézett a román parlament két házához amiatt, hogy az 1994 júniusában továbbított, az arománok megmaradása érdekében tett felhívásuk mind a mai napig válasz nélkül maradt - közölte szerdán a Rompres. Az egy évvel korábban elküldött felhívást az tette időszerűvé, hogy az egyesület kérte: a román parlament karolja föl a Dunától délre fekvő területeken élő arománok problémáit, ellenkező esetben e kisebbség lassú eltűnésre van ítélve. Az arománok a legnagyobb keleti román népcsoportot jelentik Románia határain kívül, főként görög, albán, bolgár és jugoszláv területen. A több mint 350 ezresre becsült népcsoport pásztorkodásból él, vagy háziipari termékeivel kereskedik. A szövetség azt is nehezményezte, hogy a román parlament nem járult hozzá Valentin Gabrielescu szenátor utazásához az arománok által lakott területekre, akinek az Európa Tanács jelentéstevőjeként be kellett volna számolnia a románsághoz tartozó kisebbség áldatlan helyzetéről. Kazahsztáni népszavazás A választópolgárok 85 százaléka vett részt szerdán Kazahsztánban az új alkotmányról szóló népszavazáson. A szavazás nyugodt légkörben zajlott, törvénysértésről nem érkezett jelentés. A szavazásra jogosult 8 millió 766 ezer polgár összesen 10 ezer 250 választási körzetben nyilváníthatott véleményt. A szavazás tisztaságát több mint ezer helyi és külföldi megfigyelő, köztük Magyarország, Kanada, Lengyelország, Ukrajna és Tádzsikisztán képviselői ellenőrizték. Nazarbajev az új alkotmány egyik legfőbb érdemének tartja, hogy világosan és részletesen meghatározza a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságügyi szervek kapcsolatát. Az új alkotmány értelmében a kétkamarás parlamentnek az eddigi 177 helyett csak 114 tagja lesz. Ítélet egy lengyel újságíró ellen A varsói Super Express című bulvárlap egy munka­társára fél év felfüggesztett szabadságvesztést és komoly pénzbírságot szabott ki a fővárosi bíróság. A Super Express emlékeztet arra, hogy egy kiváló munkatársuk 1994 nyarán, francia turistának adva ki ma­gát, arról készített riportot, miképpen viszonyulnak Len­gyelországban az emberek és a hatóságok a külföl­diekhez. Az akció egyik elemeként például azt állította, hogy kirabolták, majd a rendőrkapitányságon tapasztalt „megpróbáltatásait“ később megírta lapja hasábjain. Az ügyészség ezt követően a hatóságok megtévesz­­ tésével, hamis tanúskodással, valamint a rendőrségre vonatkozó megalapozatlan állítások terjesztésével vádolta meg az újságírót. A bírósági ítélet emellett azt is hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekmények fokozott mértékben veszélyesek a társadalmi békére. A szerkesztőség megítélése szerint a döntés nem csu­pán munkatársuknak szól, hanem támadás a sajtósza­badság ellen. A hasonló módszerekkel készített riportokat az egész világon az újságírói technika fontos elemének tartják, s azok civilizált országokban bírósági megtorlás veszélye nélkül készíthetők.

Next