Romániai Magyar Szó, 1995. október (7. évfolyam, 1800-1829. szám)
1995-10-25 / 1823. szám
Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HIULI 1995. október 25. Budapest Megemlékezések '56-ról Az 1956-os forradalom és szabadságharc 39. és a köztársaság kikiáltásának 6. évfordulója alkalmából hétfőn reggel a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság állami zászlaját. Az ünnepi eseményen részt vett Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt a kormány több tagja, számos egyházi személyiség, részt vettek az ünnepi külsőségekkel megrendezett zászlófelvonáson a diplomáciai testület tagjai és országgyűlési képviselők is. 1956 örökösei mindazok, akik magukénak tekintik az akkor kitűzött célokat, s ma is készek áldozatos munkával hozzájárulni egy független és virágzó, a demokratikus nemzetek közösségéhez tartozó Magyarország megteremtéséhez. Nem tekinthető azonban 1956 örökösének az, aki az ünnepet a forradalom eszméivel ellentétes célokra igyekszik felhasználni, aki veszélybe sodorja a jogállamiságot, a demokráciát, aki szélsőséges eszmékkel mocskolja be hazánk nemzetközi megbecsülését - mondta Kovács László külügyminiszter a kormány nevében az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 39. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi beszédében hétfőn délelőtt, a Rákoskeresztúri temető 300-as parcellájánál. A külügyminiszter hozzátette: demokratikusan megválasztott kormány ellen nem lehet forradalmat hirdetni, csak alkotmányellenes zendülést. A Rákoskeresztúri temetőben katonai tiszteletadás mellett Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán házelnök - a külföldön tartózkodó Göncz Árpád államfő nevében is - és Kovács László külügyminiszter hajtott fejet a hősök és mártírok emléke előtt. A közjogi méltóságokat követően az ’56-os társadalmi szervezetek, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a fővárosi és X. kerületi önkormányzat, valamint a parlamenti pártok koszorúztak. A Szózat elhangzása után a forradalom veteránjai, az áldozatok hozzátartozói és Budapest polgárai helyezték el az emlékezés virágait az emlékműnél és a sírokon. Kitüntetési ünnepség színhelye volt az Országház Kupolaterme hétfőn délben, az 1956-os forradalom és szabadságharc 39. és a köztársaság kikiáltásának hatodik évfordulóján. Göncz Árpád köztársasági elnök távollétében Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke nyújtotta át az elismeréseket. Az ünnepségen megjelent Horn Gyula miniszterelnök, Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes és a kormány több tagja. Gál Zoltán ünnepi beszédében többek között arról szólt: folyik az ideológiai, történelmi és különösen sajnálatos módon a politikai vita arról, hogy kié 1956, ki tekinthető letéteményesének, eszméi megvalósítójának. Ezért valószínűleg azoknak van igazuk, akik szerint az idő majd igazságot teremt a vitában. A házelnök rámutatott: az a kötelességünk, hogy tiszteljük és segítsük azokat, akik cselekvő részesei voltak a forradalomnak. Ezért is döntött arról a kormány, hogy kiegészíti a forradalomban igazoltan részt vettek nyugdíját 25 ezer forintra. Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően - hétfőn késő délután - az Országgyűlés elnöke, a belügyminiszter és parlamenti képviselők égő gyertyákat helyeztek el az Országház főlépcsőjén, amelyet hatalmas lyukas nemzeti zászló borított. A közélet prominensei mellett a budapesti polgárok százai is lerótták kegyeletüket 1956 hősei és mártírjai előtt. 1956 szellemisége akkor fog megvalósulni, ha a média pontosan bemutatja, hogy mit akartak a 39 évvel ezelőtti forradalom résztvevői - jelentette ki G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke a Corvin-közben, az 1956-os Magyarok Világszövetsége által rendezett hétfő délutáni megemlékezésen. A politikusasszony Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelőcsoport egykori parancsnoka felkérésének eleget téve vett részt az ünnepségen. Az 1956 utáni évtizedekben, a véres megtorlást követően a hatalom el akart feledtetni mindent, s hogy a felejtés és felejtetés túl jól sikerült, azt bizonyítják a tavalyi választások - jelentette ki Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a párt Disz téri megemlékezésén. A hozzávetőleg ötezer fős hallgatóság előtt leszögezte: a kormány ott folytatja, ahol 1989-ben abbahagyták, ma is felejtetni akarják a megtorlást, s mindent, ami utána történt. Für élesen bírálta a kabinet politikáját, amely szerinte a nemzeti öntudat, az esélyegyenlőségi feledtetését, a középrétegek összeroppantását tűzte ki célul. Úgy vélte, hogy nemcsak az ország gazdasági, de szellemi megosztására is törekszenek, s olyan társadalmat készítenek elő, amelyben farkastörvények uralkodnak. A hallgatóság tapsától kísérve leszögezte: a kormányt alkotmányos és törvényes keretek között le kell váltani, mivel az európai szellemiség két legnagyobb értékét,a társadalmi igazságosságot és a nemzetet veszélyezteti. A Szabó Albert vezette Magyar Népjóléti Szövetség fiataljai és a Kommunizmus Üldözöttek Szövetségének tagjai hétfőn a Bem téri nagygyűlést követően a Magyar Rádió elé vonultak. Itt a Népjóléti Szövetség átadta 12 pontját a Rádió képviselőjének, azt követelve, hogy a dokumentumot olvassák be az ötórás hírek között. A Rádió Bródy Sándor utcai bejárata előtt felállított rendőrkordonnál Szabó Albert ismertette követeléseiket. Ezek közül - mint mondta - a legalapvetőbbek: az ország adósságfizetésének öt évre történő felfüggesztése, illetve az adósságállomány részleges eltörlése; az ausztriai béreknek megfelelő magyarországi fizetések kialakítása, továbbá a családvédelem erősítése. A szövetség tagjai megelégedéssel fogadták, amikor a Kossuth Rádió ötórás hírei között felolvasták legfontosabb programpontjaikat. Az eredményt úgy nyugtázták, hogy nekik sikerült elérniük azt, amit a vasárnapi tüntetésen a MIÉP-nek nem. Ma Magyarország a liberalizmus igája alatt nyög - mondta Torgyán József, az FKGP elnöke a POFOSZ október 23-i megemlékezésén, vasárnap délután a Bem téren. A több száz fős ünneplő tömeg előtt kijelentette: sajnos ‘56 céljaiból mára szinte semmi nem valósult meg, de van még remény. Szerinte ugyanis ha a kisgazdákkal szimpatizálók egységesítik erejüket, akkor 1998- ban vagy az előrehozott választásokon elsöprő győzelmet lehet aratni. - Erre nagy szükség van - tette hozzá -, mert az ország eladósodott, katasztrofális állapotok uralkodnak, és a határon túli magyarságra is alig fordítanak figyelmet.“ A KDNP alelnöke a nemzeti erők összefogását sürgette ünnepi beszédében. Gáspár Miklós sajnálatosnak nevezte, hogy a parlamentben és a kormányban is olyan emberek ülnek, akik „nyíltan ‘56 ellensége”. Németh Bálint, az ‘56-os Szövetség elnöke a szónoki emelvényre lépve felháborodva mondta: “Ma ‘56 nemzeti ünnepén a temetőben a szemünk láttára gyilkosok koszorúztak meggyilkoltakat”. Szavai szerint ez a magyarság igazi szégyene. A Nemzeti Erők Szövetsége, a Piros-Fehér-Zöldek Pártja és a Magyar Érdek Pártja vasárnap Budapesten Szent Imre herceg szobránál tartott megemlékezést az 1956-os forradalom és szabadságharc 39. évfordulója alkalmából. Végül az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a Móricz Zsigmond körtéri barikádon harcolt ‘56-os forradalmárok emléktábláját. A magyar irodalomnak és írótársadalomnak kellene példát mutatnia az összefogásra, ugyanis ötvenhat ünnepe széttörött, és ma sokan nem együtt, hanem egymással szemben idézik fel a történelmi napokat - mondta Pomogáts Béla elnökségi tag, a Magyar Írószövetség székházában hétfőn rendezett megemlékezésen. Arról is szólt: csak helyesen értelmezett múltra építhető biztos jövő. A magyar irodalom feladata az, hogy felmutassa 1956 igazságát. „A Magyar Írószövetség lehetne az összefogó és engesztelő szellemi intézmény" - tette hozzá. Az ünnepségen megkoszorúzták az írószövetség falán tavaly felállított 1956-os emléktáblát. Fogadás Bukarestben A nemzeti ünnep alkalmából hétfőn fogadást adott Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. A vendégek között megjelent Petru Crișan kereskedelmi miniszter, Marcel Dinu külügyi államtitkár, Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, Vasile Vacaru, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának szenátusi frakcióvezetője, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségi Tanács ügyvezető titkára, Sergiu Cunescu, a Román Szociáldemokrata Párt elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Károly szenátusi és Tokay György képviselőházi frakcióvezető, illetve az RMDSZ parlamenti képviseletének számos más tagja, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, s a romániai közélet, kulturális élet, egyházak, romániai magyarság számos ismert képviselője. Jelcin ellenőrzi a külpolitikát Borisz Jelcin orosz elnök saját ellenőrzése alá kívánja vonni a külügyek irányítását, mivel elégedetlen az orosz külpolitika irányítójának munkájával. Ezt Jelcin elnök szóvivője közölte vasárnap az ENSZ székhelyén tartott sajátértekezletén - jelentette az ITAR-TASZSZ. Szergej Medvegyev egy kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg sem Andrej Kozirev, sem pedig az általa irányított minisztérium nem képes más miniszterek és minisztériumok munkájának koordinálására, mivel a tárcák között nincs alárendeltségi viszony. Ezért az orosz elnök olyan változtatást tervez, hogy saját maga hangolja össze a külpolitikát, ennek végrehajtását pedig egy új külügyminiszterhelyettesre bízza majd. Konföderációról szó sem lehet Orosz választások: Konferencia Európa környezetvédelméről Szófiában 54 ország, továbbá 40 szervezet közel 730 képviselőjének részvételével hétfőn megnyílt az Európa környezetvédelme címet viselő háromnapos konferencia - közölte a Reuter. A mintegy 70 környezetvédelmi miniszter, számos pénzügyi szakértő, bankár, üzletember részvételével zajló fórum munkájának középpontjában annak a kérdésnek a megvitatása áll, hogy miként lehet támogatást nyújtani a közép- és kelet-európai országoknak környezeti problémáik megoldásához. A konferencia első napján az Európai Unió bejelentette, hogy 50 millió ECU (60 millió dollár) értékű új alapot hoz létre kifejezetten a kelet-európai országok környezetvédelmi beruházásait elősegítendő. A szófiai tanácskozáson várakozások szerint felmerült a sokat vitatott kozloduji atomerőmű kérdése is. Számos nyugati ország jelezte az elmúlt hetekben nemtetszését, hogy Szófia ismét beindította a létesítmény egyes számú blokkját. Csökkentik a katonai jelenlétet? Noszaka Koken, a japán kormány főtitkára hétfőn üdvözölte az amerikai védelmi miniszternek azt az állítólagos bejelentését, hogy Washington kész csökkenteni katonai jelenlétét Okinawa szigetén - közölte az ITAR-TASZSZ. Az ITAR-TASZSZ emlékeztetett arra, hogy szombaton 85 ezer szigetlakó tüntetett tiltakozásul amiatt, hogy szeptember elején amerikai katonák megerőszakoltak egy 12 esztendős kislányt. A felvonulók egyebek között követelték a szigeten található katonai bázisok számának a csökkentését. Az Egyesült Államok tokiói nagykövetsége szerint William Perry amerikai védelmi miniszter egy szóval sem említette, hogy csökkentenék az amerikai katonai jelenlétet Okinawán. A külképviselet sajtóközleménye leszögezte: vasárnap a miniszter egy amerikai tévéadónak adott interjúban kizárólag csak annyit mondott, hogy kész megvizsgálni a szigeten lévő amerikai támaszpontokkal kapcsolatos japán javaslatokat. 13 kritikus vélemény (II.) — Megjelent a Magyar Hírlap 1995. október 12-i Nemzetiségi oktatás című mellékletében — A kisebbségi oktatás fejlesztése a kisebbségi önkormányzatok számára a legfontosabb, ugyanakkor, mint összeállításunkból kiderül, az egyik legtöbb gondot okozó feladat. A hazánkban hivatalosan elismert 13 nemzetiség országos önkormányzatának, illetve szövetségének illetékeseit arról kérdeztük: mi a véleményük a kisebbségi oktatás mai helyzetéről és távlati lehetőségeiről. pontilag finanszírozandó rendszer is átlagos osztálylét-A szerbek A magyarországi szerb oktatás nagy múltra tekint vissza, azonban a második világháború után az iskolák államosításával megszűnt az autonóm szerb oktatási rendszer, majd az ekkor létrehozott délszláv iskolarendszerrel még nehezebb helyzetbe került. A 90-es évek elején már nem volt önálló szerb oktatási intézmény Magyarországon, s most van csak újra kialakulóban az önálló szerb oktatási rendszer - tudtuk meg Lásztity Pérótól, a Szerb Országos Önkormányzat elnökétől. A nemzetiségi közoktatás fő gondja a finanszírozás megoldatlansága. A fejkvótarendszer nem kedvez a kisebb létszámú osztályokkal működő nemzetiségi iskoláknak, továbbá nem veszi figyelembe az eltérő oktatási formákat sem, nem differenciálja a nyelvoktatás, illetve a drágább anyanyelvű oktatás finanszírozását. A körszámla számítja ki többek között a pedagóguslétszámot, illetve az egy főre szánt összeget, a nemzetiségi iskolák pedig csak 25 százalékos engedményt kaphatnak. A költségvetési törvény tervezete szerint 1996-ben az alapkvóta jelentősen emelkedne, a kisebbségi kvótát azonban a jelenlegi 16 ezerről 6,6 ezerre csökkentenék. Az anyagiak hiánya veszélyezteti az önkormányzat fő céljait, a nemzetiségi oktatás versenyképessé tételét és az identitás megőrzését is. Az ideális az lenne, ha a nemzetiségi önkormányzatok iskolaalapító, illetve iskolafenntartó szerepet tudnának vállalni, de ehhez meg kell teremteni a jogi és anyagi feltételeket is.. További gondot jelent a megfelelő tankönyvek hiánya és a pedagógusképzés megoldatlansága is. Jelenleg tárgyalások folynak a budapesti Tanítóképző Főiskolával egy szerb nemzetiségi szak létrehozásáról. Az elnök hangsúlyozta: az országos önkormányzatok által A szarajevói kormány hétfőn elutasította a boszniai szerbek azon követelését, hogy a nemzetközi közösség tegye lehetővé Jugoszlávia és a boszniai „Szerb Köztársaság" konföderációját. „Teljesen világos, hogy semmiféle konföderációról sem lehet szó a boszniai szerbek és Szerbia között” - közölte Szarajevóban a külügyminisztérium szóvivője, Mirza Hajric. Indoklásként hozzáfűzte: az amerikai közvetítéssel folyó béketárgyalások egyik kiindulópontja, hogy meg kell őrizni Bosznia egységét, s a köztársaságnak csak egyetlen kormánya lehet. Hajzic hozzátette: Szarajevó csak abba hajlandó beleegyezni, hogy a boszniai szerb állam és Jugoszlávia a kultúra, a sport és az oktatás területén alakítson ki különleges kétoldalú kapcsolatokat. A szóvivő a boszniai szerb parlamentnek arra a hétfői döntésére reagált, mely szerint a dayforti béketárgyalásokon részt vevő boszniai szerb küldöttségnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a nagyhatalmak engedélyezzék Jugoszlávia és a boszniai szerb köztársaság konföderációjának létrehozását. Robbantásos merénylet Algériában Az algériai elnökválasztási kampány első napján, vasárnap 8 ember életét oltotta ki egy gépkocsiban elrejtett pokolgép. A sebesültek száma 82. A robbanás a fővárostól 200 kilométerre nyugatra fekvő Relizane városban történt - jelentette az AFP és a Reuter Algírból. Az utóbbi hetek legvéresebb merényletének egy hat-, egy nyolc- és egy kilencéves gyerek is áldozatul esett. A városközpontban tetemes anyagi kár keletkezett, kéttucatnyi ház megrongálódott. A biztonsági szolgálattól származó nem hivatalos értesülések szerint a célpont a helyi rendőrség épülete volt. Az algériai szélsőséges erők, köztük a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA), az utóbbi időben a szokottnál is jóval több támadást és gyilkosságot hajtottak végre, hogy megakadályozzák az elnökválasztás november 16-ra kiírt első fordulójának megtartását. Mokdad Szifi kormányfő a napokban bejelentette, hogy megerősítik a mintegy 32 ezer választási iroda védelmét. A hatóságok,június elseje óta több ezer tartalékost hívtak be a hadseregbe, hogy biztosítani tudják a választások zavartalanságát. Ezen kívül 16 ezren teljesítenek szolgálatot azokban a helyi védelmi osztagokban, amelyeket a biztonsági erők támogatására hoztak létre. ma Asamam ♦ Oroszország ET-felvételének meggyorsítása mellett foglalt állást a szervezet Parlamenti Közgyűlésének több tagja Moszkvában, ahol kihelyezett ülését tartotta a felvételüket kérő országokkal kapcsolatot tartó bizottság. ♦ A Saar-vidék Nyugat-Németországhoz való csatlakozásának 40. évfordulóján rendezett Saarbrückeni ünnepségen Roman Herzog elnök hangsúlyozta, hogy az 1945-ös eseménnyel Németország újraegyesítése vette kezdetét. Az október 23-i ünnep alkalmából a pozsonyi Pravda exkluzív interjút közölt Horn Gyulával. A magyar miniszterelnök kijelentette: kormánya külpolitikájának egyik alapelve a szomszédkapcsolatok fenntartása, mert ezzel segíthet legtöbbet a határon túl élő magyarságnak. ♦ Svájcba utazott közös igehirdetési és előadókörútra Tempfli József nagyváradi római katolikus és Tőkés László református püspök. ♦ A román honvédelmi minisztérium sajtóirodája közleményben jelentette ki: a román kormánynak nincs köze a Dél-Afrikában vásárolt Puma helikopterek ügyéhez. Lezárult a kampány első szakasza Oroszországban lezárult a decemberi parlamenti választási kampány első szakasza, amely egyben az első rosta is volt. A jelölteket állított 69 választási párt, mozgalom egyharmada máris kiesett a további küzdelemből, miután képviselőik nem adták le a vasárnap éjféli határidőig a listás szavazáson indítandó jelöltjeiket támogató 200 ezer aláírást. Az első akadályt 43 párt és mozgalom vette. , Az orosz törvényhozás, azaz a 450 tagú Állami Duma képviselőinek felét, azaz 225 honatyát, választják pártlistán, másik felét pedig egyéni választókerületben. A pártok listáit támogató aláírások,lletve a többi szükséges dokumentum megvizsgálása után tíz nap múlva dől majd el véglegesen, hogy mely politikai szervezetek jogosultak részt venni a december 17-i megmérettetésen. Az első akadályt, a 200 ezer aláírás összegyűjtését az ismert pártok és mozgalmak közül kivétel nélkül mindegyik vette. Nyikolaj Rjabov, a központi választási bizottság elnöke azonban utalt rá, hogy szigorúan megvizsgálják majd az aláírásokat, és később, a választási kampány során is kizárják a szabálytalankodókat a további küzdelemből. A Kommunista Párt, az Agrárpárt, valamint a Zsirinovszkij-féle szélsőjobb, illetve Jegor Gajdar és Grigorij Javlinszkij demokratái mellett jó esélye van a parlamenti belépőre Jurij Szkokov és Alekszandr Lebegy nacionalista mozgalmának, az Orosz Közösségek Kongresszusának (KRO). Ugyancsak az esélyesek között emlegetik Viktor Csernomirgyin kormányfő jobbközép, Hazunk Oroszország (NDK), illetve Ivan Ribkin duma elnök balközép választási tömörülését. Castro lánya a tüntetők élén A sok ezer újságíró jelenlétét kihasználva mintegy hatvan, a legkülönbözőbb ügyet képviselő szervezet kért engedélyt megmozdulásaihoz New Yorkban. Tibet függetlenségét követelve bonc papok tüntettek, a Greenpeace aktivistái is felvonultak, a megmozdulások mintegy fele azonban Castro mellett vagy ellen zajlott. A kubai emigránsok felvonulását nem más, mint Fidel Castro lánya, Alina Fernandez Revuelta vezette, s a szigetország ENSZ-képviselete előtt Castro távozását követelték.. Politikai dinoszaurusznak nevezte hétfőn Fidel Castro kubai elnököt az Egyesült Államokban élő lánya, aki egyidejűleg a kubai rendszer bármiféle megsegítése ellen is felemelte szavát - írta az AFP. „Olyan, mint egy politikai dinoszaurusz. Harminchét éve tizedeli a kubai népet. Miért nem nyújtanak hát nekünk segítséget, hogy végre megszűnjön ez a helyzet?” - tette fel a kérdést Castro lánya az NBC tévéállomásnak adott nyilatkozatában. Fernandez Revuelta az interjúban az amerikaikubai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése ellen fogalt állást. Véleménye szerint ugyanis ez csak Castro svájci bankszámláit hizlalná. Egyben reményét fejezte ki, hogy Washington mindaddig nem oldja föl a szigetországgal szemben a 60-as évektől érvényben lévő embargót, míg apja hatalmon marad, elfogadott saját országos oktatási tantervre lenne szüksége minden kisebbségnek. A minisztérium kisebbségi főosztályán alapos munka kezdődött az oktatás fejlesztéséért, ennek sikerét azonban veszélyezteti a főosztály és az önkormányzatok egyelőre még nem megfelelő kapcsolata. A románok Az oktatás területe a magyarországi kisebbségi politika egyik leggyengébb pontja - szögezte le Petrusán György, a Magyarországi Románok Szövetségének elnöke. A kisebbségi oktatás nem működik igazán hatékonyan, jobban kellene támaszkodni a nemzetiségek véleményére. A különböző nemzetiségek tanrendje egy kaptafára készül, hiányzik a párbeszéd a nemzetiségek és a minisztérium szakértői között. Nagyobb figyelmet kellene fordítani az egyes nemzetiségeken belüli differenciákra is. A felsőoktatás területén is igen komoly gondok vannak, nincs mozgástér a kisebbségek számára. Saját koncepciót a román nemzetiség képviselői még nem alakítottak ki, egyes elképzelések szerint a kétnyelvű oktatásra helyeznék a nagyobb hangsúlyt, más tervek a nyelvoktatást és az identitástudat formálását tennék a központba. Egységesek azonban abban, hogy nem akarnak tiszta anyanyelvű oktatást megteremteni. (Folytatjuk) HASZÁN ZOLTÁN A Az ünnepi ENSZ-ülésszak munkálatai Az ENSZ racionalizálásáért, megújításáért, finanszírozásának biztosításáért és a Biztonsági Tanács kibővítéséért szálltak síkra a világszervezet megalakításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésszak második napjának felszólalói. Klaus Kinkel német külügyminiszter a kelet-nyugati szembenállás befejezésének és a berlini fal ledöntésének áldásos hatásait ecsetelte. Ugyanakkor megállapította, hogy a világnak nem sikerült áthidalnia az Észak és Dél, azaz a gazdagság és szegénység közötti szakadékot. Kinkel ezért felszólította a világszervezet tagállamait, hogy egyesítsék erejüket a Föld minden országának társadalmi ésgazdasági fejlődése érdekében. Jacques Chirac francia államfő az Egyesült Államokra vonatkozó világos utalással sürgette az ENSZ-nek tartozó országokat: fizessék be hozzájárulásaik összesen mintegy 3 milliárd dollárnyi hátralékát. Chirac, az újabb francia kísérleti atomrobbantások által kiváltott világméretű tiltakozásra reagálva megígérte, hogy országa mindent megtesz az atomrobbantások általános és ellenőrizhető tilalmának jövő évi aláírásáért, és legkésőbb jövő év május végéig csatlakozik a dél-csendes-óceáni térséget atomfegyvermentes övezetté nyilvánító egyezményhez. A francia politikus egyúttal sürgette, hogy a Biztonsági Tanácsot bővítsék ki Németországgal és Japánnal, valamint a „Dél” néhány nagy államával. John Major brit kormányfő egyes ENSZ-szervezetek leselejtezését sürgette, és úgy vélte, hogy a tétlenség a világszervezet jövőjét fenyegeti. Major kemény szavakkal ostorozta bizonyos testületek túl nagyra duzzasztását, és az átfedéseket tevékenységük között. Egyben a 90-es évek prioritásainak újragondolását javasolta. Major ugyanakkor támogatta Butrosz Gáli főtitkár kezdeményezését, hogy jövőre külön ülésen foglalkozzanak az ENSZ-hozzájárulások felhalmozódott hátralékainak és további kiszabásuk módjának rendezésével. Ion Iliescu román államfő arról beszélt, hogy új kezdet esélye áll az emberiség előtt, és hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetére sok tennivaló vár a küszöbön álló XX. században. Éppen ezért amit ma megtehetünk, az nem más, mint újraelemezni a világszervezet felépítését, struktúráit, működési mechanizmusait, s alkalmassá tenni arra, hogy megfeleljen a jövő század kihívásainak. Ebből kiindulva azt indítványozta, hogy a jövő évben tartsanak rendkívüli ülésszakot, és strukturálisan készítsék fel a szervezetet a XXI. századra. Grúzia felszólítja a világszervezetet, hogy alapokmányának megsértése esetén adja fel semlegességét, és békefenntartás helyett a béke kikényszerítésének stratégiájához folyamodjék - jelentette ki Alekszandr Csikvaidze grúz külügyminiszter hétfőn New Yorkban, az ENSZ megalakításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak második napján. Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke beszédében az elmaradott országok problémáira utalva szorgalmazta „egy új korszaknak megfelelő új vezetés létrehozását”, hogy reményt nyújthassanak a Föld több milliárd mostohagyermekének. (2Si$G2&s‚l]›gil]lbi‹2}§ Bill Clinton és Borisz Jelcin hétfőn teljes megállapodásra jutott a boszniai rendezés átfogó stratégiájáról és célkitűzéséről. Az orosz elnök közölte, hogy az orosz csapatok részt fognak venni a boszniai békemegállapodás ellenőrzésében - de azt, hogy a részvétel milyen formában valósul majd meg, katonai szakértőkre bízták. Az amerikai és az orosz elnök a New York melletti Hyde Parkban, Franklin Roosevelt egykori szülőházában találkozott egymással. Tárgyalásuk több mint három órán át tartott. A találkozó utáni közös sajtóértekezleten Bill Clinton elismerte, hogy noha egyetértettek az orosz csapatok bekapcsolódásának a fontosságában, a részvétel konkrét formáját illetően az alapvető különbségek fennmaradtak. Szavai szerint „jóllehet bizonyos előrelépések történtek, a részletek kidolgozása érdekében a két védelmi miniszter napokon belül tárgyalásokat kezd egymással”. Habár a sajtóértekezleten nem került szóba, hivatalos kiszivárogtatások szerint a NATO kibővítésével szembeni orosz kifogások, illetve az orosz-iráni reaktorügylet amerikai ellenzésében a két fél nem jutott előbbre. További találkozók Jacques Chirac francia és Bill Clinton amerikai elnök hétfőn New Yorkban a pénteki orosz-francia elnöki konzultációkról és a boszniai békefenntartó misszióban való orosz részvétel feltételeiről tárgyalt. A francia elnök ismertette azt a délszláv béketárgyalásokra vonatkozó „naptárt”, amelyet pénteken egyeztetett a Párizsban járt Borisz Jelcin orosz elnökkel. E naptár szerint a szerb, a horvát és a boszniai elnök október végén Moszkvában, a nemzetközi összekötő csoport és az Iszlám Konferencia Szervezete képviselőinek jelenlétében tartja első találkozósorozatát. Novemberben a három elnök az Egyesült Államokban folytatja majd annak a békeszerződésnek az előkészítését, amelyet végül egy párizsi békekonferencián írnak majd alá..Ezt végül 1996 elején, Moszkvában újabb értekezlet követi, a haderők balkáni egyensúlyának megteremtésről. Chirac - szóvivője szerint - kifejtette, hogy számít Clinton jelenlétére a párizsi békekonferencián. Csak abban az esetben írom alá az új nyelvtörvényt, ha az összhangban van az Európa Tanács és a nemzetközi okmányok normáival - jelentette ki Michal Kovác szlovák államfő azon a találkozón, amelyet Göncz Árpáddal tartott hétfőn New Yorkban. A magyar köztársasági elnök a nyelvtörvény kérdése mellett a többi között felvetette: el kellene kerülni, hogy az alapszerződés körüli értelmezési viták felesleges feszültséget keltsenek a két ország kapcsolatában csak úgy, mint a nemzetközi színtéren. Göncz Árpád kifejtette: lényegesnek tekinti, hogy ne folyjon értelmezési vita az alapszerződésről, mert közös érdek egy olyan, esetleges félreértésen alapuló helyzet kialakulásának a megakadályozása, amely elhúzná a ratifikációs folyamatot. A magyar elnök a nap folyamán beszélgetést folytatott szlovén partnerével, Milan Kucannal is. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben kötetlen formájú, egynapos , határmenti találkozót tartanak. Most döntően nemzetközi kérdések merültek fel közöttük, hiszen a kétoldalú viszonyt nem terhelik problémás ügyek. Hétfő délutáni programjába a magyar köztársasági elnök a volt amerikai külügyminiszterrel, Henry Kissingerrel is kötetlen eszmecserét iktatott be, elsősorban a délszláv válság kérdéseiről. Kapcsolatuk régi keletű, már korábban is találkoztak egymással. Ion Iliescu román államelnök külön találkozót tartott az ENSZ-közgyűlés jelenlegi elnökét adó ország, Portugália államfőjével, Mario Soaressel. Mindketten kifejezték a kétoldalú együttműködésre vonatkozó óhajukat. Iliescu elnök elmondta: Románia tanulmányozni kívánja Portugáliának az EU-csatlakozás előkészítésében szerzett tapasztalatát, tekintve, hgoy a romániai átmenet jellemzői hasonlóak azokhoz, amelyek Portugáliának is sajátjai voltak, annak idején. Az ENSZ New York-i székházában vasárnap megbeszélést tartott Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Husszein jordániai király. A találkozón a néhány nap múlva Ammanban sorra kerülő gazdasági konferenciáról tárgyaltak. Rabin újságírók előtt kifejtette, hogy az ammani konferencia az arab-izraeli békefolyamat következő szakasza lesz. Ez a nagy jelentőségű és egyedülálló nemzetközi konferencia stabilizálja és megszilárdítja a békét. Az AFP jelentése szerint a jordániai király örömét fejezte ki országa és Izrael kapcsolatainak megerősödése miatt. Hangsúlyozta, hogy a békeszerződés valamennyi részletét átvizsgálták és mindenben megegyeztek. A Falkland-szigetekért vívott 1982-es háború óta hétfőn először tartottak megbeszélést Argentína és Nagy-Britannia vezetői. Carlos Menem államfő és John Major kormányfő szigorú biztonsági intézkedések közepette New Yorkban, az ENSZ székháza melletti kis szállodában folytatott félórás eszmecserét. Guido di Telia argentin külügyminiszter tájékoztatása szerint a felek csak arról a szeptember 27-én kötött megállapodásról tárgyaltak, amely értelmében a két ország együttműködik a Falkland-szigetek olajkincsének feltárásában és kitermelésében. Ugyanakkor nem volt szó a vitatott hovatartozású szigetcsoport státusának kérdéséről. Menem és Major abban egyezett meg, hogy még az év végéig Madridban találkoznak, s akkor tárgyalják meg e kérdést. Törökország és Örményország szükségesnek tartja, hogy, a karabahi tűzszünet továbbra is érvényben maradjon. így foglalt hétfőn állást New York-i találkozóján a két ország államfője,Süleyman Demiret és Levon-Ter-Petroszán.