Romániai Magyar Szó, 1996. június (8. évfolyam, 2026-2054. szám)

1996-06-01 / 2025-2026. szám

ft v . Politikai ráolvasás ábrándító, amikor mindenki tudja, mi a tennivaló, s mégsem cselekszik. Még kiábrándítóbb az, amikor lehetősége van az illetőnek, hatalmában áll, hogy elvégezze a teendőit, és mégsem teszi. Csak beszél róla. Tudja, egyetért, megígéri... és újra csak beszél, évek óta. A román államról van szó és a Romániát kormányzó pártkoalícióról. Az ígérgetésben, szóban kimerülő cselekvés pedig az európai integráció feltételeinek teljesítése. Ha valaki, az államfő, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a román képviselők és szenátorok nyilatkozatait hallgatja, az a benyomása támad, hogy náluknál nagyobb és valódibb európai nincs is a világon. Aztán, amikor a tényekre kerül a sor, kiderül, hogy ezeknek a nagy európaiaknak köszönhetően olyan messze vagyunk Európától mint Makó Jeruzsálemtől! Korántsem teljesítettük a beilleszkedéshez szükséges normákat, s ha így haladunk, nem is fogjuk teljesíteni azokat egy két emberöltőn belül. Jól szerepelünk a szemináriumokon és a nemzetközi összejöveteleken, de tehetetlenek vagyunk, mihelyt összhangba kell hozni törvényeinket az európai jogszabályokkal, s ha ebből valamicskét mégiscsak sikerül megoldanunk, rögtön lebénulunk az alkalmazáskor. Minden arra vall, hogy akaratunk ellenére - bocsánat, a kormányzó pártok, a hatalmon lévő politikusok akarata ellenére - terelődünk Európába. S a látszat szerint: örömmel sodródunk - ha már muszáj. Lám, most is, két hét alatt két hangzatos összejövetel volt Bukarestben: A biztonság demokratikus felfogása című szeminárium, amelyet az Európa Tanács, a Képviselőház, a Külügyminisztérium és a romániai Nemzetközi Tanulmányi Intézet rendezett, illetve Románia és az Európai Unió parlamenti közös bizottságának soros értekezlete. Megint számbavették, hogy hol tartunk, s megint bölcs és hasznos ajánlások születtek. És közben minden marad a régiben. A fövényeink egy jottányit sem javulnak. Miként a közös bizottságban is felszólaló Borbély László képviselő elmondta: tovább késik a törvényeinket európaiabbakká tevő nemzetközi jogszabályoknak, így a helyi hatalom autonóm gyakorlása európai Chartájának, és a regionális és kisebségi nyelvek európai Chartájának Nem hagyhatjuk szó nélkül ratifikálása, pedig Románia annak idején, annak rendje és módja szerint aláírta ezeket. De a ratifikált egyezményeket sem alkalmazzák! A román parlament által törvényerőre emelt keretegyezményről, amely az európai nemzeti kisebbségek védelméről intézkedik, külügyminiszterünk azt állítja, hogy még nem érvényes és nem kérhető számon. Pedig ő írta alá, saját kezűleg, az elsők között, az első napon... S ha a tekintélyes tisztségviselő így vélekedik, akkor csoda az, ha a prefektusok leszedetik a kétnyelvű feliratokat, és törvény elé hurcolják azokat a választott helyi tanácsosokat és polgármestereket, akik e táblák készítését és kitételét engedélyezték? Hogy a kormányzó többség valójában nem akar Európába menni, azt az általa megszavazott törvények, törvénymódosítások bizonyítják. Bizonyíték rá, a Borbély László hozzászólásában felemlített újabb fegyvertény: miután az Alkotmánybíróság közreműködésével kétszer is megbukott a Büntető Törvénykönyv módosítása, a szenátus megint egy olyan változatot fogadott el, melyben változatlanul ott van a minden európaiságot tagadó diszkriminatív cikkely, amely megtiltja más országok zászlajának kitűzését és himnuszának eléneklését, így közeledünk mi a civilizált világhoz - szomszédainkkal szembeni gyűlölettel. És ami minket leginkább és legfájóbban érint: a jelenlegi rendszer nem is akarja tisztázni és törvényesen szabályozni a Romániában élő kisebbségeket megillető jogokat. Nem, mert akkor, esetleg, még számonkérhetik tőle azok betartását, alkalmazását vagy - ami ránk inkább jellemző! - azok áthágását. Immár nyilvánvaló, hogy amíg Romániában xenofób, nacionalista és posztkommunista kormánykoalíció van uralmon, addig nem lesz kisebbségi törvény; nem iktatják jogba a kisebbségek nyelvének használatát a helyi közigazgatásban; nem módosítják a tanügyi törvény korlátozó előírásait, amelyek a közelmúlthoz viszonyítva is lényegesen csökkentik a nemzetiségek anyanyelvén folyó oktatás lehetőségeit; nem történik meg az államosított kisebbségi javak - iskolák, egyházi vagyon-visszaszolgáltatása; és amíg Cseresznyés Pál börtönben van, s a zetelaki fiatalok elleni ítélet érvényes, nincs kizárva a nemzetiségi vagy etnikai alapon történő bíráskodás, diszkriminatív igazságszolgáltatási gyakorlat - ha igazságszolgáltatásnak lehet még nevezni az ilyesmit. És ezek csak a minket legközvetlenebbül érintő bajok. De beteg a romániai igazságszolgáltatás egésze: nem zárható ki belőle a pártoskodás; a demokrácia elégtelen - teljes mértékben hiányzik például a helyi önigazgatás gazdasági alapja; nem szűnt meg a szocialista tulajdon; a nagyvállalatok és a bankok továbbra is az állam kezében vannak - és még hosszasan lehetne sorolni mindazt, ami kiábrándító, s amire nincs mentség, csak magyarázat. A magyarázatokból - politikai ráolvasásból - pedig kezd elegünk lenni. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN AGYA ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 2025-2026. szám • 1996. június 12., szombat-vasárnap • Ára: 400 lej Nem tudnak róla (Telefaxon) „Minden előre megszerkesztett, a magyar és a román lakosság körében terjedő, diverziós híresztelés és szóbeszéd ellenére, a Fehér megyei és a Nagyenyedi RMDSZ-nek nem volt és jelenleg sincs szándékában és tudomása arról, hogy valamilyen egyezség, megállapodás vagy tárgyalás történt volna érdekvédelmi szervezetünk és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői között a helyhatósági választások stratégiáját illetően, vagy hogy politikai egyezkedés történt volna" - közli 1996. május 30-án Nagyenyeden keltezett, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségéhez címzett Tájékoztatójában dr. Brendus Gyula, a Fehér megyei RMDSZ elnöke és Mezei Sándor, megyei RNDSZ-alelnök. (RMDSZ-tájékoztató) Nepálban a magyar Himalája-expedíció (Műholdon) Csütörtökön már Nepálban tartózkodott a magyar Himalája-expedíció. Bakonyi Péter újságíró Katmanduból, a Hotel Kalikóból telefonon az MTI-nek elmondta, hogy mindannyian jól vannak. Bár a csúcs meghódítása nem sikerült, mégis sikeresnek értékelik a vállalkozást, hiszen ilyen magasra, 8300 méterig még nem jutott fel magyar alpinista. Ők oxigénpalack és serpa-vezető nélkül próbáltak feljutni a csúcsra, a 8848 méter magas Mount Everestre. • Az expedíció tagjai gyászolják osztrák társukat, a 45 éves Reinhard Winsichot, aki 8300 méteres magasságban vesztette életét. Agyödémában halt meg, mivel túl sok időt töltött azon a magasságon. Társai a 28 éves Erős Zsolt és a csúcsról visszafele tartó egyik orosz alpinista megpróbáltak segíteni rajta, de már nem sikerült. Az osztrák sportembert orosz és angol alpinisták segítségével temették el. • Az expedíció tagjai szombaton érkeznek Újdelhibe, s június 10-én délben szállnak le Ferihegyen.(MTI) Megnyílt a 67. Ünnepi Könyvhét (Műholdon) A magyar könyv helyzete egyre bizonytalanabb, ezért a szakma jövőjét kormányzati elhatározásoknak és intézkedéseknek, egy új kulturális és könyvkiadási stratégiának kell megalapoznia - hangoztatta Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, a 67. Ünnepi Könyvhét megnyitóján, a budapesti Vörösmarty téren. A helyzet jellemzéseként elmondta, hogy a példányszám 1990 óta évi tízmillióval csökkent, az elmúlt években könyvesboltok is megszűntek, így a terjesztési hálózat kétharmada pótolhatatlanul elveszett, míg a nullakulcsos fogyasz-tási adó az elmúlt két évben 12 százalékra emelkedett. Hozzátette: az állami költségvetés a könyvpiacon majdnem egymilliárdos adóbevételhez jut, de ennek csak 15 százalékét juttatja vissza az ágazatnak két alapítvány (Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Könyv Alapítvány) közvetítésével. A mostani könyvhéten negyvenhat magyarországi kiadó 114 kötetét, valamint 140 határon túli kiadó 55 kiadványát árusítják. A könyvek több mint 80 százaléka kortárs magyar mű. (MTI) Sára Sándor a Duna TV régi-új elnöke (Műholdon) Sára Sándort, az eddigi elnök-főigazgatót választotta meg a Duna Televízió élére a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma. Sára a nyolctagú elnökség tagjai körében megtartott titkos "szavazáson 6:2 arányban kapta meg a jelöléséhez szükséges kétharmados többséget. Végül, az országos társadalmi szervezetek delegáltjaiból "álló kuratórium tagjainak 28 érvényes - 23 igen és 5 nem - szavazata erősítette meg az elnököt jelenlegi pozíciójában. Vetési László, a grémium erdélyi származású tagja úgy vélte, hogy a döntés a folytonosság mellett határozott, és találkozik az erdélyi magyarság véleményével is. • Sára Sándor fontosnak tartotta a vezetése alatt eltelt három év átgondolását és a tanulságok levonását. Kisebb ésszerűsítő változtatásokat ugyan tervez, arról azonban még nem határozott, hogy kiket látna legszívesebben maga mellett az új vezetői posztokon, így például az alelnöki székben. A jelenlegi stábról szólva elmondta: az elmúlt évek sikerei után mindenesetre tartja magát ahhoz a mondáshoz, hogy „győztes csapaton ne változtass". (MTI) □ Mi menthet meg egy iskolát? □ Bálintosok dl A templom pletyka miatt zárva dl Magyar-olasz - tizenharmadszor dl Tíz spanyol az első százban dl Huliganizmus és dohányzás dl Bölöni, a tanácsadó dl Barcelonában a száguldó cirkusz dl Távlatos munka - gyér fedezet A falu érték. Veszélyben van. Meg kell menteni! - ebből a megfontolásból indult az Opération Village Roumains (Romániai Falvak Művelet) néven ismert mozgalom, hogy megállítsa Ceaușescu falurombolóit. Azóta is tart ez a művelet. Ugyanis kiderült, hogy a féleszű diktátor által elrendelt rombolás csak befejezése a félévszázada elkezdett „nagy műnek”, az utolsó döfés a kiéheztetett, elöregített, magatehetetlenné tett páriába... Csak '89 decembere után kezdődhetett el az igazi Romániai Falvak Művelet, a munka neheze: amikor már nem a rombolók feltartóztatása, hanem a helyreállítás került előtérbe. A falu feltámasztása, életrekeltése. A nyugodt, megfontolt munka. A lassú, szívós, körültekintő építés, a falusi ember jövőjének biztosítása nem városon, ipari kaszárnyákban, hanem ott, ahol a háza, a földje, az „élete” van. Hogy ott legyen a megélhetése is! És ott legyen számára elérhető a XX. századi civilizáció, mind az anyagiakat, az életvitelt meghatározó szolgáltatásokat mind a szellemieket illetően. Az Operation Village Roumains tehát ma is folyik, mit sem lankadt, mert a tennivalók sem fogyatkoztak. Sőt, miként számbaveszik őket, egyre szaporodnak. Immár szükségessé vált egy szakintézmény - a Romániai Falu Alapítvány (Fundatia Rurala din Románia) - létrehozása, a Romániai Falvak Művelet gazdasági és műszaki szárnyának biztosítására. A múlt év augusztusában létre is jött a kezdeményező bizottság és az idén, július elejétől legális, bejegyzett intézményként működik az alapítvány azzal a rendeltetéssel, hogy segítse a falufejlesztéssel foglalkozó ügynökök felkészítését, az ügyintézéshez és a falufejlesztési munkák finanszírozásához szükséges eszközök - szervezett keret - létrehozását, valamint a falu számára elengedhetetlenül fontos és szükséges szolgáltatások megszervezését. Az alapítvány segítségével létrehozzák a fejlesztési pályázatokat kidolgozó szakembercsoportokat és működtetik azokat; falufejlesztési dokumentációs központot és bankot alapítanak; falufejlesztési tanulmányokat készítenek; kialakítják a romániai és a többi európai országbeli falufejlesztők hálózatát a közvetlen tapasztalatcsere és kapcsolattartás állandósítása végett. Mindez nyilván óriási anyagi erőfeszítést igényel. A Román Falu Alapítvány finanszírozói: az Európai Unió (az intézmények létrehozására szolgáló PFLARE- program révén), Franciaország Külügyminisztériuma, Belgium Vallon tartománya és a DATAR (a franciaországi területrendezési és regionális fejlesztési szerv). Miközben folynak az alapítvány létesítésével kapcsolatos teendők, máris munkában van 13 romániai falufejlesztési terv kivitelezése. E tervek egyes falvak vízellátását, kanalizálását; malmok, pékségek létesítését; gáz bevezetését; kutak fúrását; a termálvíz hasznosítását; falufejlesztő egyesületek létrehozását; helyi kulturális programok anyagi támogatását irányozzák elő. Az ilyen tervek megvalósításával újabb erőforráshoz juthat a romániai falu - például alkalmassá válik az Európa-szerte kedvelt faluturizmus művelésére, külföldi, vendégek fogadására. Értékesíteni tudja a táj adottságait, amire máris jelentkezett vevő... Mindegyik terv valamelyik romániai falu és a vele testvéri kapcsolatban álló nyugat-európai település közös erőfeszítéseként valósul meg. Íme, ez az irány, amelyben ma a Romániai Falvak Művelet folytatódik! Konkrét példaként most csak a pürkereciek tervét említenénk. Örömfa néven ifjúsági kulturális egyesületet hoztak létre - testvérfalujuk, a franciaországi Veyrier du Lac támogatásával. Az egyesület célja: tájékoztatás és nevelés, a pürkereci fiatalok adottságainak azonosítása és hasznosítása. Ennek érdekében megszervezik az idegen nyelvek tanítását, többnyelvű állománnyal rendelkező könyvtárat létesítenek - a mai könyvárak ismeretében ez igen fontos, nagy közművelődési értékű akció! -, klubjukba szakembereket hívnak előadást tartani, hagyományápolás céljából néptánc- és helyiipari tanfolyamokat rendeznek stb. Közhasznú, az egész falu életvitelét érintő tevékenységeik: a település és a környék megtisztítása, szemétládák elhelyezése, az ásványvízforrások gondozása - mindez egyben mentalitás-változást is céloz: a jövendőbeli állampolgár arculatát formálja; azét, aki ismét a sajátjának érzi szülőföldjét, pótolhatatlan, elcserélhetetlen értéket lát benne, felelősséget érez iránta, és hajlandó cselekedni érte. Aki „azért van a világon, hogy valahol otthon legyen benne”... . Az alakuló Alapítvány kezdeményező bizottsága május 29-én sajtóértekezletet tartott Bukarestben. Itt a gondokat is szóbahozták. Például azt, hogyrendkívül hiányos a helyi hatóságok működését szolgáló törvényes keret; hogy a szubszidiaritás nálunk gyakorlatilag nem létezik. És nyilvánvalóvá vált a szomorú valóság, hogy a helyi programok megvalósítására alig van hazai erőforrás. A helyi hatóságok bevételének oroszlánrészét elszedi a központi költségvetés, s aztán ha valamit tenni kívánnak helyi szinten, mehetnek koldulni... a PHARE- hoz, a külföldi testvérfalvakhoz stb. így aztán nehéz távlatos munkát végezni! ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN Hová merre, hölgyeim és uraim? A lehallgatott, hallgató ország Teljesen mindegy, elismeri-e a Román Hírszerző Szolgálat, hogy a nyilvánossághoz forduló századosának lehallgatásból származó hangszalagai hitelesek vagy váltig tagadja, hogy azok parancsra és ügyészségi engedéllyel készültek a szolgálat lehallgató fülkéiben. Utóbbi a valószínű, hiszen a szolgálatnak módjában áll minden nyomot eltüntetnie és, legalábbis látszólag, tisztán kikerülnie a zűrös ügyből. Néhány „aprósággal” azonban okosabbak lettünk: megtudtuk, hogy a szolgálat az 1995-ös esztendőben 830 esetben végzett lehallgatást. E számadat ugyan olykor megváltozik és 360-ra csökken, majd ismét felszökik, ingadozik, jelezvén, hogy a szolgálat megijedt saját adatától. Törvény szabja meg, hogy csupán személyeket és nem intézményeket szabad lehallgatni, és kizárólag a nemzetbiztonság veszélyeztetésének gyanúja alapján. Vagyis: a szolgálat tavaly naponta több mint két polgárt gyanúsított meg és lehallgatott fölöslegesen és alaptalanul, hiszen ha egy esetben is igazolódott volna a gyanú, azt mindenképpen a nyilvánosság tudomására kellett volna hozni. Nyolcszázharmincszor tévedni egy esztendőben, ez ugyancsak negatív csúcseredmény. És minthogy a Román Hírszerző Szolgálaton kívül még négy hasonló szolgálat működik az országban (2 a hadügy- és egy-egy a belügy- és igazságügyminisztérium keretén belül), röviden kiszámítható, hogy az országban évente 6000 személy telefonbeszélgetését hallgatják le. Ami messze túlhaladja az amerikai hírszerző szolgálatok teljesítményét, azzal a különbséggel, hogy az Egyesült Államok lakossága nem 23, hanem 230 millió. Éppenséggel Amerikában jelent meg a hatvanas évek derekán Vance Packard szociológus könyve, A meztelen társadalom. Hosszú évek kutatómunkája eredményeként Packard bebizonyította, hogy nincs az amerikai társadalomnak olyan szárnyéka, ahol intézményt vagy egyént le ne hallgatnának, rejtett kamerákkal le ne filmeznének. A magánnyomozó irodák ezen kívül - szabott árakért - minden személyre vagy vállalatra vonatkozó okmány másolatával is szolgálnak. Alighanem a „lemeztelenítő” technikák fejlettsége és elterjedtsége késztette Nixon elnököt, hogy a lehallgató "poloskákat" politikai kémkedésre használja. (Most jelent meg Párizsban két újságíró, Jean-Marie Pontaut és Jerome Dupuis Az elnök füle c. könyve, amelyben fényt derítenek arra, hogy Francois Mitterrand 1983 és 1986 között lehallgató központot működtetett az Elysée palotában. Amikor a kiszivárgó hírek hallatán belga újságírók rákérdeztek a titokra, Mitterrand kivágta magát. Ám a botránytól való félelmében egyik tanácsosa és egy lehallgató tiszt öngyilkos lett. SZÁSZ JÁNOS (Folytatása a 7. oldalon) Gyerekvilág • SZÉKELY SÁNDOR felvétele Román-EU parlamenti ajánlások A Románia-EU parlamenti vegyesbizottság csütörtökön véget ért bukaresti ülésén határozatot és ajánlásokat fogadott el a román és az Európa Parlament számára. A testület egyebek között javasolja Romániának a Magyarországgal való történelmi megbékélési folyamat továbbvitelét, a volt Jugoszlávia térségének újjáépítési programjában való részvételt, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcot és azt, hogy működjön együtt az Európai Unióval a vízumrendszer megváltoztatásáért. Az EU országaiba román állampolgárok jelenleg csak vízummal léphetnek be, eltérően több más társult ország polgáraitól. Az Európa Parlament küldöttségének több tagja más kérdéseket is felvetett, így ajánlották a helyi autonóm hatóságok chartájának és a regionális és kisebbségi nyelvekről szóló egyezménynek a ratifikálását. E kérdések megvitatását a vegyesbizottság következő, novemberben Brüsszelben esedékes ülésére halasztották. A román belső törvénykezésre vonatkozólag az ajánlások többek között a szociális politika hatékonyságának növelését, a hői egyenjogúság biztosítását, a román vámosok és pénzügyi tisztviselők tájékoztatását (a társulási egyezményben foglaltakról) szorgalmazzák. Mindennapunk: a szegénység Interjú MÁRKUS ANDRÁS atyával, a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért plébániatemplom papjával ▼ Atya, a mai társadalomban mit jelent valójában szegénynek lenni? Illetve a Biblia mit mond erről nekünk, kit nevezünk szegény embernek? Márkus András: - Már az Ószövetségben is szó van szegényekről, akikről gondoskodni kell; olyanokról, mint a jövevények, akik ha gondoskodásban részesülnek a zsidótól, akkor azért piros pont jár a mennyek országában. Az újszövetségi szentírásban is a szegény nagyon sokszor előfordul, és érdekes módon, mindig ők Istennek a kedvencei, a kegyeltjei, és az Úr Jézus is sokszor hivatkozik rájuk, hogy a „szegényeknek kell meghirdetni az örömhírt". Ő ezért jött. A történelem folyamán végül is az egyház azt a feladatot kapta az Úr Jézustól, hogy gondoskodjon mindazokról, akik a társadalom perifériájára szorultak, akikről különösképpen kell gondoskodni, merthogy ez Isten akarata. ▼ A szegénység tendenciája a huszadik században itt, mifelénk, Közép-Kelet-Európában erősödött-e vagy gyengült; tehát a mai ember, aki lassan-lassan elszakad Istentől, hogyan konfrontálódik ezzel a problémával? Szegényebb-e a mai ember, mint az ószövetségi vagy az újszövetségi? M. A. - Én, aki 35 évet éltem a kommunista rendszerben, és aki látom a mostani helyzetet, azt mondom, hogy akkor a kommunisztikus eszme próbálta egy szintre hozni anyagi javak szempontjából az embereket - látszólag, s így nem volt annyira szembetűnő, vagy nem vettük észre annyira, hogy azoknak, akiknek házhoz szállították, dúskáltak a javakban, a többiek pedig úgy nagyvonalakban egyformán részesedtek mindenből. Újkeletű demokráciánk rávezetett arra, hogy itt a földön az ember anyagi szempontból sohasem lehet a másikkal egyenlő. S ha itt, a társadalomban megvan az, hogy valaki gazdagabb és valaki szegényebb, akkor - a Biblia szerint - a gazdagnak az ő gazdagsága azért van, hogy üdvözüljön, de ez csak akkor történik meg, ha gazdagságával segíti az ő szegényeit. És fordítva: a szegénység azért adatott az embereknek, hogy ők ezáltal üdvözüljenek... Sorjázhatók a kérdések: mennyire tudom elfogadni az én szegénységemet? Mennyire tudom beleélni magam abba a helyzetbe, amit Istentől kaptam? Hiszen mind a gazdagság, mind a szegénység Istenhez kellene hogy vezesse az embert. De ezt sajnos, a mindennapokban nem nagyon látjuk. ▼ Mit mondott Szent Ferenc a szegénységről, illetve hogyan jutott el addig a gondolatig, hogy az ember azért szegény, mert ez a célja neki? M. A. Szent Ferenc példája talán nem általánosítható. Ő gazdag családban született, és önként vált meg attól a gazdagságtól, ami számára adatott, de - azt is mondhatnánk - azért, mert látta, hogy mennyien élnek szegénységben, nyomorban... Ő megérti az evangéliumot és meg kérdezett: KISGYÖRGY RÉKA (Folytatása a 7. oldalon) Ismét baj volt a koszorúval Gheorghe Funar pártvezér a mellén átvetett polgármesteri trikolórral cserélte fel a Babes-Bolyai Tudományegyetem piros szegfűs, zöld fenyőágas koszorújának fehér panglikáját. Az 1996 május végi „kommunista és irredentaellenes” diákzavargások elfojtása 50. évfordulójának szentelt keddi emléktábla-avató ünnepségen a város polgármesteri székéért eszközökben nem válogatva csatába állt Funaron kívül részt vettek: Grigore Zanc kormánypárti prefektus, Bartolomeu Anania ortodox érsek, Crihalmeanu, görög katolikus érseki helynök, valamint egykori, immár kivénhedett egyetemisták. Az emléktáblára, a korábbi, lapunkban több ízben is említett változatokhoz képest, nem került fel a diákzavargások elfojtásával a város, illetve a Dermata bőrgyár magyar munkásait irredentizmussal és kommunistabérencséggel vádoló szöveg. A megemlékező ünnepség résztvevői azonban nem mulasztották el hangsúlyozni felszólalásaikban, hogy 1946. május 28-29. éjszakáján a Dermata bottal, láncokkal, tűzfegyverrel felszerelt magyar munkásai barbár módon rátámadtak a „békés" diákokra, megostromolták, feldúlták és felgyújtották a diákotthont, azzal a céllal, hogy „felszámolják a bűzhödt oláhok fészkét". Mi több, az akkori kommunisták uralta román hatóságok nem álltak ki az ostromlottak mellett, sőt, miután a szovjet katonák szétkergették a diákotthonra támadó munkásokat, letartóztatásokat eszközöltek a diákság soraiban és így került hosszú évekre börtönbe az egykori diákvezér, ma az ortodox egyház érseke, Bartolomeu Anania. Az emléktábla-avató ünnepség befejezése után a résztvevők az egyetem központi aulájában elevenítették fel az akkori eseményekkel kapcsolatos „történelemcsináló" személyes emlékeiket. MIKLÓS LÁSZLÓ Újjáépítik a híres mostari hidat Törökország közös európai kezdeményezés elindítását követeli a boszniai háborúban lerombolt, történelmi mostari híd újjáépítéséért. A beruházás végrehajtásáról és finanszírozásáról szóló munkatervet az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottságának kellene kidolgozni - mondta Agah Oktay Güner török kulturális miniszter csütörtökön Helsinkiben, a 39 tagállamot tömörítő szervezet 4. kultesetminiszteri értekezletén. A miniszterek felhívást fognak közzétenni a bosznia-hercegovinai és horvátországi kulturális emlékek újjáépítése érdekében - írta a dpa. A boszniai kulturális intézet adatai szerint Bosznia-Hercegovinában a nyilvántartásba vett 4000 történelmi építmény, mecset, templom és síremlék 90 százaléka elpusztult a háborúban. Pest megyei és erdélyi orvosok kongresszusa (Műholdon) Szabolcs után Pest megyében a legnagyobb a halálozási arány, és a mutatókat tekintve hasonló a helyzet Erdélyben is; e tendenciák okainak elemzésére szerveztek háromnapos kongresszust Budapesten Pest megyei és erdélyi orvosok részvételével. A szomszédos országból 50 egészségügyi szakember érkezett. A kongresszus első napjának előadói megállapították, hogy Pest megyében és Erdélyben is - sok egyéb összetevő mellett - társadalmi okokra vezethető vissza az elszomorító egészségügyi helyzet. A betegségek egyik kiváltója az elbizonytalanodás, az ennek nyomán fellépő szorongás ugyanis pszichoszomatikus bajok sorát válthatja ki. (MTI) Magyar választási megfigyelők (Műholdon) - A román központi választási hivatal közlése szerint az Európai Unió, az Európa Tanács úgy értékelte, nincs szükség arra, hogy a helyhatósági választásokon hivatalos megfigyelőkkel képviseltesse magát, viszont tagállamaik bukaresti nagykövetségeinek diplomatái figyelemmel követik majd a szavazást. A magyar nagykövetség diplomatái ugyancsak jelen lesznek az eseményen. Magyarországról az MSZP képviselője, Fritz Péter érkezik e napokban a Szociáldemokrata Unió meghívására a román fővárosba, és ő is követi majd a voksolást, a romániai Fehér megyébe Tolnából látogat küldöttség a testvérmegyei kapcsolatok keretében, Csapody Miklós MDF-képviselőt Kolozsvárra várják. (MTI)