Romániai Magyar Szó, 1996. július (8. évfolyam, 2055-2085. szám)

1996-07-01 / 2055. szám

AGYA­ R hétfői ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 20SS. szám • 1­996. július 1­­ • Ára: 500 lej Erdélyiek kaptak tanítói diplomát Jászberényben (Műholdon)­­ Diplomaátadó ünnepséget tartottak szombaton a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán; első alkalommal magyar ajkú erdélyi fiatalok is átvehették tanítói oklevelüket. A negyvenkilenc hallgató képzése 1993 őszén kezdődött meg, főként olyanoké, akik kis erdélyi falvakban képesítés nélkül okították a gyerekeket A több alapítvány által támogatott - a jászberényiek által kidolgozott - távoktatási program résztvevői a tanítói ismereteket jobbára Csíkszeredán sajátították el, de minden félév kezdete előtt a jászsági város főiskoláján is eltöltöttek egy-egy hetet. Az újdonsült pedagógusok magyar diplomáját a honosítási eljárás után fogadják el Romániában. (MTI) Karadzicot felmentették elnöki tisztéből (Műholdon) • Radovan Karadzicot, a boszniai Szerb Köztársaság újraválasztott elnökét vasárnap felmentették hivatalából. Az elnöki teendőket ezentúl Biljana Plavsic eddigi alelnök látja el – közölte Carl Bildt nemzetközi boszniai főmegbízott. • A svéd politikus a hírről hivatalos szerb köztársaságbeli okmányból értesült. ..A dokumen­tumot Karadzic úr írta alá és pecsételte le” - közölte a diplomata, akinek közleményéből az is kiderült, hogy vasárnaptól törvénybe ütközőnek számít, ha valamely hivatalos személy vagy szervezet elfogad bármely utasí­tást a boszniai szerb vezetőtől. Az AP szerint Bildt azt is hangsúlyozta: „Karadzic lemondása fontos lépés, de nem az utolsó azon az úton, amely a bosznai Szerb Köztár­saság háborús bűnöktől való megtisztításához vezet. Karadzic úr nyilvánvalóan még sokféle módon tudja befolyását latba vetni, s tovább fogja vívni vesztes háborúját" - mondta Bildt. (MTI) Lebegy alelnök szeretne lenni (Műholdon)­­ Alekszandr Lebegy, a Kreml biztonsági szolgálatának a főnöke egy televíziós nyilatkozatban felvetette annak a lehetőségét, hogy Oroszországban állítsák vissza az alelnöki posztot, amelyet ő szívesen ellátna. Az RTR tv-állomásnak nyilatkozva ugyancsak előállt azzal a indítvánnyal is, hogy az elnökválasztás után koalíciós kormányt hozzanak létre, amelybe beven­nék a kommunistákat is. Ugyanakkor „kevéssé valószínű­nek" tartotta azt, hogy ő legyen a miniszterelnök. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy ötletét már közölte Jelcinnel, de részleteiben még nem beszélte meg a javaslatot az államfővel. (AFP/MTI) Csiang Cö-min Bukarestben (Műholdon)­­ Szombat délután európai körútja keretében háromnapos látogatásra Romániába érkezett Csiang Cö-mi­r kínai elnök. • A politikus államfői minő­ségben először látogat Bukarestbe, de a hetvenes évek elején már több mint egy éven át dolgozott az országban egy szakértői csoport keretében - amely az 1970. évi árvizek után nyújtott segítséget és románul is jól meg­tanult. Li Peng kínai miniszterelnök az utóbbi években kétszer járt Bukarestben, Iliescu elnök és Vacároiu mi­niszterelnök a maguk részéről már korábban felkeresték Kínát. • Mindkét fél a hagyományos román-kínai barátság jegyében méltatta jóelőre a vizitet, amelynek során Ion Iliescu elnökkel az élen a román állam legfőbb vezetői fogadják a vendéget, és vidéki utazásra is sor kerül. Kína 600 ezer dolláros vissza nem térítendő segélyt nyújt a látogatás alkalmából Romániának. (MTI) Netanjahu nem találkozik Arafattal (Műholdon)­­ Az Izraelben kormányzó Likud párt befolyásos politikusai szerint Benjamin Netanjahu kormányfő tartani fogja magát ahhoz, hogy nem találkozik Jasszer Arafat PFSZ-vezetővel - közölte a Reuter. Ez mintegy válaszként hangzott el arra az izraeli televízió kettes csatornáján elhangzott hírre, miszerint az Arafat vezette palesztin önkormányzat megvitatta egy hármas csúcstalálkozó lehetőségét, amelyet a közeli napokban Kairóban tartanának Egyiptom, Izrael és a Palesztin Ha­tóság vezetőinek részvételével. • A Reuter emlékeztet, hogy Dore Gold, Netanjahu politikai tanácsadója csütör­tökön titokban Arafattal tárgyalt. A megbeszélésről szólva az izraeli kormányfő szóvivője szombaton azt mondta, hogy azon nem esett szó a hármas csúcstalálkozóról, s erről más forrásból sem értesült az izraeli kormány. (MTI) Izlandi elnökválasztás (Műholdon)­­ Izland volt pénzügyminiszterét, Olafur Ragnar Grimssont választották meg a szigetország polgárai elnöküknek a szombaton megrendezett elnökválasztáson. A szavazatok több mint felének az összeszámlálása alapján az 53 éves a baloldali beállítottságú politikus a voksok 42,3 százalékát szerezte meg, míg a második helyen álló konzervatív Peter Hafsteien csak 29 és félszázalékot mondhat magáénak, így Grimsson több mint 10 százalékos előnyét gyakor­latilag már nem tudja behozni. (AFP/Reuter) Kávébarna, habzó Szamos (Műholdon) - Ismét tömeges algaszaporulat miatt vált szennyezetté a Szamos. A folyó romániai vízgyűjtőjéből a hét végére sötétbarna színű, egyes helyeken habzó víz érkezett. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőség laboratóriumának mérései szerint a vízmintákban az algák száma minden eddigi rekordot megdöntött: meghaladta a literenkénti 600 milliót. A bakteriális vizs­gálat szerint a folyó fekáliával erősen szennyezett, fürdő­zésre nem ajánlható. Ugyanez vonatkozik a tiszai tor­kolattól mintegy tíz kilométerig. A káros hatások csök­kentésére a Szatmárnémeti Vízügyi Igazgatóság román területen több víztározót megnyitott. (MTI) A szerkesztőség már vakációzik (Postán)­­ A szentegyházai Gábor Áron Líceum diák­lapja, az Én, te, ő, mi, tit ők III. évharmad végére elkészült legújabb számát postázta számunkra Nagy Eszter, a lap­­„szakmai tanácsadója", hogy a szám ne hiányozzék gyűjteményünkből. Tudatott bennünket arról, hogy a szer­kesztőség már a vakáció örömeit élvezi, így helyettük kíván nekünk jó munkát és jó lapot. (RMSZ) - Akropolisz teliholdkor (Műholdon) - Az athéni hatóságok úgy döntöttek, hogy idén nyáron - azokon az éjjeleken, amikor telihold lesz - nyitva tartják az Akropoliszt, hogy a turisták hold­fénynél is megcsodálhassák a szent szikla ókori építmé­nyeit. Az egyik leghíresebb görögországi látnivalót július 1-jén, július 30-án és augusztus 28-án kereshetik fel késő este a látogatók. (MTI) □ Nem tetszik a „fiúknak” □ Sztrájkolnak a pékek □ Ha csendes is a Maros... d „Az UEFA szégyene” d Megmentette a sípmesterek becsületét d A legjobban fizetett angol focista d Az Eb All-Star csapata d Wimbledoni búcsúzók d Világrekord női rúdban d A célgömbben: Kovács László (Bukarest/MTI) • • Az Adevarul című bukaresti lap élesen kritikus beszámolót adott szombati számában a magyar televízió múlt hétfői kerekasztalvitájáról, amelyen Kovács László, Tőkés László, Pozsgai Imre és Tabajdi Csaba nyilatkozott a romániai magyarság helyzetéről. A magyar külügyminisztérium zavaros kijelentései a feleim alatt főcímben is kiemelve azt a megfogalmazást, hogy a romániai magyarságot „mindennapos atrocitások érik”, az aláírás nélkül megjelent cikk Tőkés László kijelentéseire csak annyiban reflektál, hogy „azok a szokott hangneműek voltak, s már nem lepnek meg senkit”, viszont részletesen idézi Kovács Lászlónak a román politikára vonatkozó kritikus kijelentéseit. A szövegben kövér betűkkel emeli ki az Adevarul azokat a megfogalmazásokat, amelyekben Kovács László a romániai magyar kisebbség elnyomásáról szólt, így idézi azt a megjegyzését, hogy elfogadhatatlan Tőkés Lászlónak az a megfogalmazása, miszerint Magyarország „azokkal erősíti kapcsolatait, akik elnyomják a romániai magyar kisebbséget”. Ugyancsak kövér betűkkel szerepel az a mondat, hogy „mi nem jószomszédi kapcsolatokról beszélünk, megpróbáltam érzékeltetni, hogy a kapcsolatok kiszélesítéséről van szó... ami még nem jelenti a kapcsolatok javítását”. Miután ismerteti a miniszter megállapítását, hogy a kapcsolatok kiszélesítésével párhuzamosan sajnos nem került sor a romániai magyar kisebbség helyzetének javulására, sőt annak ellenére aggasztó jelek mutatkoznak, a lap ismét kiemeli azt, hogy „vannak törvényhozási intézkedések, kormányintézkedések, az ottani magyarságot érintő mindennapos atrocitások”. Idézve a miniszter arról szóló kijelentését is, hogy a kapcsolatok kiszélesítése meggyőződése szerint kedvezőbb feltételeket fog teremteni politikai, lélektani szempontból, az Adevarul még ott is a kövérbetűs aláhúzási technikához folyamodik, ahol a miniszter azt fejtegeti, hogy „amennyiben a magyar-román kapcsolatokat a konfrontáció útjára tereljük „azzal a kijelentéssel, hogy nem szélesítjük a kapcsolatokat azokkal, akik elnyomnak”, „ha tehát nem találkozunk velük, nem folytatjuk a párbeszédet, nem kereskedünk, nincsenek kapcsolataink, akkor biztos, hogy nem érünk el eredményt". (Szerk. megj.: Szerdai számunktól kezdve közzéadjuk a televíziós kerekasztal anyagát.) Hol van Jelcin? (London/MTI) • Az orosz elnök kampányfőnökei által emlegetett „torokgyulladás" általános moszkvai aggodalmak szerint ismét Jelcin szívét érte, s ha valóban kiderülne, hogy az államfő újabb szívrohammal kórházba kényszerült, az a választá­sok második fordulójának halasztá­sát jelentheti - írta moszkvai forrá­sokat idézve a szombati Financial Times, annak lehetséges okait taglalva, hogy Jelcin szerda óta nem mutatkozott nyilvánosan. Az első számú londoni gazdasági­politikai napilap véleménye szerint ez a fejlemény elviselhetetlen terhet róna az orosz demokrácia rendkívül kezdetleges építményére, s végleg eltemetné Borisz Jelcin újjáválasz­­tási esélyeit. A Financial Times hangsúlyozta, hogy az orosz vállalati papírok és kötvények árfolyama máris zuhan, ami jelzi: a befektetők az elnök eltűnését önmagában is a kommunista ellenjelölt, Gennagyij Zjuganov győzelmi kilátásainak erősödéseként értékelik. A szombati The Times is hangot ad azon gyanújának, miszerint „itt valami sokkal súlyosabb esetről van szó a híradásokban szereplő rekedt­ségnél”. A vezető londoni konzerv.­• Az RMDSZ vezetői egyre hevesebben hirdetik a magyar határok revízióját. • A magyar revizionizmus 75 éven keresztül szüntelenül zavarta Közép- és Kelet-Európa országainak békés együttélését. • Romániában a magyar kisebbség részaránya 7,1 %, míg az iskolák 8,4 %-ában zajlik magyar nyelvű oktatás. • Sajnálatos módon az iskolásgyermekek csak magyarul tanulnak meg az etnikai párt részéről jövő magyar revizionizmus sokrétű nyomása alatt. • A magyar etnikum pártja úgy tekintette, hogy ha a magyar iskolás gyermekek heti négy órán át románt tanulnak, az fenyegetés, mely önazonosságuk elvesztéséhez vezethet. • Ion Iliescu Románia elnöke: „Magyarország egy olyan ország, amely egész történelme alatt semmi mást nem tett, csak asszimilálta a kisebbségeket.” tír lapnak feltűnt, hogy Jelcin már az elmúlt hét végén, Kalinying­­rádban tett látogatásán is „elnyűtt és reszketeg ember benyomását keltette”. A The Times mindazonáltal nem veszi biztosra az újabb szívinfark­tust; megállapítása szerint az elnök eltűnésének legvalószínűbb magyarázata a teljes kimerültség, rosszabb esetben az, hogy hosszú hónapok önmérséklete után ismét alaposan az üveg fenekére nézett, esetleg orvosai tiltották el egy időre a közszerepléstől, éppen az újabb szívroham bekövetkeztétől tartva. Jegyzetek a napról JUXijQXlöJri EPSmicaptKMEL Miközben Bukarest régi sétakertjében 165. évfordulóját ünnepli a katonai fúvósze­nekar és az elnöki palota udvarán díszlépésben masíroz a kínai elnök tiszteletére a kirakati katonaság százada, a háttéri kaszárnyákban egymást gyilkolja két katona, egy másik pedig önszökésnek ered és helikopterrel körözik. Fújja a zenekar, de a vérpezsdítő muzsika nem hallatszik el a Tündérvölgyébe, ahol két és fél millió köb­méter vihartól kidöntött fa rothad és nincs géppark, mely eldodja. Az erdőt halálos betegség fenyegeti, itt a nyár, egy eldobott cigarettavégből lobbanó tűz végezhet a maradékkal. De nem gépeket importáltunk Svédországból, hanem krumplit Bulgá­riából. Jóllehet nincs hiány, de így akarja lecsavarni az árakat a kormány. Van itt ész, és van dosztig deviza... Szólnak a rezek és valahol az országban beindítják az Izraelből importált csepegtető irigációs berendezést. Boldog tulajdonosai szerint egyre nem gondoltak a szentföldiek: ki vigyáz a berendezésre, honnan fizetni annyi­ért a tolvajok ellen? Mit lopnának vajon, a csöpögtető fejet, a gyümölcsfát, vagy mindkettőt? Az újjászületett Tündérvölgyében nyolcvan év múlva vethet árnyat az erdő, ha el nem lopják a facsemetéket. Muzsikál a zenekar, hiszen egyébként... , SZÁSZ JÁNOS A A győzelem színe és íze­ z elmúlt napok legfontosabb politikai eseménye Marosvá­sárhelyen az volt, hogy mega­lakult a municípiumi tanács, és sor került az új polgármester, Fodor Imre beiktatására is. De nem lenne Maros­­vásárhely Marosvásárhely, ha mindez simán ment volna. Négy évvel ezelőtt szabályos RNEP-es bojkott kavarta fel a kedélyeket és hiúsította meg a tanács törvényes megalakulását. Napnál világosabb, és ez az idei helyhatósági választások egyik legmarkánsabb eseménye, hogy abban a városban, ahol a szélsőséges magyarellenes politikát zászlójára tűző Vatra Romaneasca kakukkto­jásából kikelt a párt is, épp ott, ez a politika csúfos vereséget szenvedett. Mindössze hat tanácsost sikerült bejuttatni a városi tanácsba. Ami már bojkotthoz sem elegendő. Pedig a régi recept szerint most is megkísérelték ugyanazt. Mi is történt? A választások után, annak rendje­­módja szerint, a prefektus a médiák­ban közölt határozattal alakuló ülésre összehívta a városi tanácsot. A tanácsosok a megjelölt időpontban össze is gyűltek - kivéve a hat RNEP- es városatyát. Ekkor a polgármesteri hivatal titkára felolvasta a prefektus „még meleg” újabb határozatát, melyben értesíti az alakuló ülésre megjelenteket, hogy mivel a kiértesí­tés nem személyesen történt és fennáll a lehetőség, hogy nem lesz meg a kétharmados többség, ezért elhalasztja az alakuló ülést. Mi ez, ha nem diverzió? Egy tör­vényesen, demokratikusan megvá­lasztott városi tanács és polgármester beiktatását, csak úgy önhatalmúlag kísérli megakadályozni Gavril Jíru prefektus, aki mellesleg az egységpárt N­em h­agyhatj­uk szó nélkül megyei elnöke. Bizonyára nem sok dicséretet kapott a Funar-Gavra párostól jelöltjei csöppet sem dicső­séges szerepléséért, és a politikai intrikák boszorkánykonyháján hamar kifőzték,hogy ha már amúgy sem elég a tanácsosok létszáma egy egység­pártos alpolgármester megválasztá­sához, akkor legalább egy kis bojkott­botrány fűszerezze a tanács beiktatá­sát. Csakhogy a 25 tanácsosból 18 összegyűlt az alakuló ülésre, ami simán kétharmados többséget jelen­tett, így a prefektus ülést felfüggesztő határozata érvényét vesztette. A békát - tavaszul - le kellett nyelni. Ami pont húsz percig tartott. Ugyanis ennyi gondolkodási időt kért a prefektus -saját döntését felülbírálandó - a sajtó képviselőitől és nem utolsósorban a nála megjelent tanácsos küldöttektől. Hogy mi történt­ ez idő alatt a színfalak mögött, kár találgatni. Tény, hogy végül líró úr beadta a derekát, és kegyeskedett engedélyezni a városi tanács megalakulását, s a törvénye­sen megválasztott polgármester beiktatását. Nem volt viszont jelen egyetlen egységpártos tanácsos sem, mert az atyai gondoskodás már előző nap este értesítette őket ülést felfüggeszteni szándékozó prefektusi ténykedéséről. Megalakult tehát a városi tanács, s Fodor Imre polgármester elmondta három nyelven - román, magyar, német - székfoglaló beszédét. Nehéz viszont megérteni azt a gesztust, amit Kolozsvári Zoltán RMDSZ-es ülésvezető tett a bojkott­­kísérletezők felé. Mikor ugyanis a napirenddel elérkeztek az alpolgár­mester-választáshoz - nota bene, RMDSZ-javaslatra elnapolták a döntést, hogy a nyájtól elcsellengett báránykák (értem ez alatt az egységpártiakat) is részt vehessenek az ülésen. Pedig a politika nem jótékonysági intézmény. És amikor ezt írom, nem kiütéses bokszmeccsre gondolok, hanem a pontozásos győzelemre. Egészen pontosan: a győzelem pontozására. Mert ez is benne van a politikai pakliban. Vagy létezik a színfalak mögött is egy játszma? BÖGÖZI ATTILA SZÉKELY SÁNDOR felvétele Argentína - áldozatokat követelő tél (Buenos Aires/MTI) • Sarkköri hideg levegő árasztotta el a napokban Argentína nagyobbik részét; a hőmérők higanyszála sokhelyütt mínusz hét fokra süllyedt. A dél-amerikai állam több területén jelentős mennyiségű hó esett, s az emiatt bekövet­kezett országúti katasztrófákban 10-en életüket vesztették. A hidegfront hatására olyan területeken is havazott, ahol erre évek óta nem volt példa, így például a Chilével határos Men­doza tartomány fővárosában. A település környéke szőlőtermesztéséről ismert, ahol most nem ritka a 3 méteres hótorlasz sem. A hóátfúvások megbénították a forgalmat az argentin tartományt Chilével összekötő sztrádán. Az Erdélyi Napló legú­jabb számában olvastuk: Román kormánypropaganda Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának Temesváron megtartott kongresszusán a román kormány külön standot rendezett be propagandaanyagoknak, melyek a hazai demokráciáról, jogállamiságról, a kisebbségek helyzetéről kívántak rózsaszín képet festeni Ezen a standon volt megtalálható az a videokazetta, amelyen egy 18 perces kisfilm a romániai magyarság helyzetéről, a román­magyar viszonyról szólt. Az „Integráció vagy elszigetelődés’’ című clm szerzője­­ a borítón szereplő felirat szerint­­ a román kormány Közvéleményt Tájékoztató Főosztálya. A több világnyelven kiadott kazettát a kongresszus hivatalos megnyitója előtt osztogatták a kormány standján, abban az időszakban, amikor a külföldi kongresszusi küldöttek már megérkeztek a temesvári Adam Müller Guttenbrun kultúrközpontba, a sajtó, és a belföldi küldöttek még nem. Úgy gondoltuk, hogy a kisfilm kommentálását az RMDSZ-re, illetve a hazai és magyarországi politikusokra bízzuk, mi csupán az alapanyagot, a film szövegének magyar fordítását tesszük közzé, utalván olykor a szöveg mellé bevágott képekre is. Egy észrevételt mégsem tudunk elhallgatni Az „Integráció vagy elszigetelődés’’ cím megítélésünk szerint telitalálat. Számunkra azt a dilemmát világítja meg, hogy integrálódhat-e Európába egy ország, melynek kormánya a propaganda-intoxikáció eszközéhez folyamodik? És ha Európa elszigeteli az efféle országokat, kénytelen-e az elszigeteltségbe sodródnia annak a kétmilliós népcsoportnak is, mely magatartása által mindvégig az európaiságot képviselte ez országban? Iliescu elégedett németországi látogatásával (Bonn/MTI) •Alan Iliescu román elnök pénteken a Münch­ehBen "főri­os politikai jelzésnek­’ minősítette négynapos németor­szági látogatását. A román államfő hazautazása előtt S­­­óknak nyilatkozva nagyon bizakodóan azott a német-román együttműködés jövőbeni alakulásáról. Örömmel nyugtázta, hogy a korábbi német elutasítás után sor kerülhetett mostani hivatalos látogatására. Közölte, hogy bonni tárgyalásain Roman Herzog államfő és Helmut Kohl kancellár is egyértelmű támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Iliescu Münchenben pénteken találkozott az erdélyi szászok németországi szövet­ségének elnökével. Volker Dürr sürgette, hogy a román állam adja vissza a kisajátított vagyont az egykor Erdélyben élt, valamint a most is ott élő szászoknak és az egyházak is kapják vissza tulajdonukat. Felszólította Iliescut, hogy bővítsék az országban élő kisebbségek jogait, és védjék meg a pusztu­lástól a német kulturális javakat. Kifogásolta azt is, hogy a romániai lakosságnak szánt segélyszállítmányok nem élveznek vám­­mentességet. Az államfő ígéretet tett a felve­tett kérdések megvizsgálására. Lyoni csúcs­­politikai záróközlemény (Lyon • MTI/s. tóth lászló)­­ A világ nyolc vezető országának állam- és kormányfői elítélik a megkü­lönböztetés és az intolerancia minden formáját, nevezetesen az agresszív nacionalizmust és a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos diszkriminatív bánásmódot - szögezi le az a politikai záróközlemény, amelyet a „Nyolcak" lyoni csúcsér­tekezletén fogadtak el szombaton a résztvevők. A dokumentum a világ legfőbb kérdéseivel, például az ENSZ reformjával, az emberi jogok helyzetével, a nukleáris leszereléssel, illetve a környezetvédelemmel foglalkozik, második részében pedig kitér néhány regionális problémára, mindenek­előtt a közel-keleti békefolyamat ügyére. Ez utóbbi fejezet a kelet-közép-európai térség helyzetére is kitér, hangsúlyozva: a „Nyolcak” aktívan támogatják a több mint öt éve tartó politikai és gazdasági átmenet folyamatát, s értékelik azt az előrehaladást, amelyet a térség országai a jogállamiság, a piacgazdaság kialakítása terén mutattak.­­ Üdvözöljük a közép-európai, illetve a balti államok európai uniós csatlakozásának lehetőségét, s arra szeretnénk bátorítani ezen országokat, hogy teljes egészében használják ki a számukra felkínált integrációs lehetőségeket - szögezi le a közlemény. A politikai zárónyilatkozatban egyébként a lyoni csúcs résztvevői (az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország) leszögezik: utten továbbra is támogatják a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról szóló szerződés megkötését, s azt szeretnék, hogy e szerződés aláírására már az ENSZ következő, 51. ülésszakának megnyitásán, idén szeptemberben sor kerülhessen. A világszer­vezetről szólva, a közlemény úgy fogalmaz, hogy ennek a nemzetközi biztonság és a béke legfőbb garantálójának kell maradnia, s éppen ezért a „Nyolcak” támogatják az ENSZ katonai beavatkozási képességeinek javítását, pénzügyi válságának megoldását. A politikai záródokumentum emellett foglalkozik a szervezett bűnözés témájával (a péntek este bejelentett hírt igazolva, a csúcs résztvevői hivatalosan is jóváhagyták a bűnözésellenes küzdelem javítását célzó, 40 intézkedésből álló csomagot), a környezetvédelemmel (a „Nyolcak” a nemzetközi szervezetek htékonyságának fokozását sürgetik, s egyben ígéretet tesznek új nemzetközi rendelkezések kidolgozására) - ami pedig a Közel- Keletet illeti, itt a résztvevők úgy foglaltak állást, hogy teljes egészében végre kell hajtani az összes eddig kötött megállapodást, s folytatni kell a béke­­folyamatot. MIÉP-tüntetés Horn Gyula villájánál (Budapest/MTI) • Horn Gyula miniszterelnök budapesti Remetehegyi úti villájánál több százan tüntettek a kormányfő házépítése­ ellen tiltakozva pénteken késő délután. A „csendes demonstrációra” a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) III. kerületi szervezete hívta az egybegyűlteket. Rejtő Lajos, a MIÉP elnökségi tagja, az óbudai szervezet vezetője beszédében­­ „a jó ízléshez fellebbezve" hangoztatta: Horn Gyula tartja kötelességének, hogy mindenki számára megmagyarázza, miként tudott félretenni 100 millió forintot egy ilyen ingatlanra. Követelte, hogy az APEH teljesítse feladatát, hiszen Magyarországon nincsenek első- és másodosztályú állampolgárok és így a miniszterelnökre is ugyanazok az adójogszabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. Rejtő Lajos véleménye szerint erkölcstelen és ízléstelen hivalkodó villát építenie az országot „sötét nyomorba" taszító kormány vezetőjének, miközben a lakosság 60 százaléka a nyomorszint alatt él. Leszögezte, hogy a MIÉP a demokrácia elkötelezettje és tiszteletben tartja a választások eredményét. Szavai szerint azért döntöttek a tüntetés mellett, mert nem tudják parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni a fenti ügyben, mivel nincs képviselőjük az Országgyűlésben. Az egyébként rendzavarás nélkül lezajlott tüntetésen a résztvevők közül többen Horn Gyulát elítélő jelszavakat kiáltoztak. Integráció vagy elszigetelődés Riporter: Diszkriminálva érzi magát ebben a városban? Van valami panasza? Magyar bácsi: Nem értek jól románul, és nem válaszolok, ha nem értem jól. Magyar nő: Nem beszélek románul, csak magyarul... Narrátor: Romániában a magyar kisebbség a lakosság 7,1 %-át teszi ki. Érdekeit a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseli, mely a nyugati országokban nem megszokott etnikai alapon szerveződött párt. (kép: kolozsvári felvételek; a parlament gyűlésterme: Szabó Károly) Az RMDSZ kezdettől visszautasítja Románia alapvetően demokratikus alkotmányát, amit 1991-ben fogadtak el, és nem ismeri el Románia egységes nemzetállami voltát. Mi több, az etnikai párt vezetői - akiket az emigráció és a magyar nacionalisták (sok esetben hivatalos­ságok) támogatnak (kép: Tőkés László, Éva Mária Bárki, Csurka István, Duray Miklós), egyre hevesebben hirdetik minden információs közegben a magyar határok revízióját, ami egyszerűen Románia, Szlovákia és Ukrajna nemzeti területének a feldarabolását jelenti. Ezek a követelések egyáltalán nem újak. 75 év óta - amikor az első világháború végén a trianoni békeszerződés kialakította az európai határokat - makacsul erőltették őket. (kép: Magyarország korábbi és jelenlegi térképe) Ezeket a határokat Magyarország kénytelen­kelletlen elismerte, de sohasem fogadta el. Románia esetében a magyar revizionizmus (kép: vicsorító farsangi maszk) egy régi román területet, Erdélyt akarja Magyarország­hoz csatolni, ahol az utolsó, 1992-es népszám­lálás adatai szerint a lakosság 73,6 %-a román. 1940. szeptember elsején Hitler és Mussolini Budapest erőteljes nyomására eldöntötte, hogy Erdély Magyarország része kell hogy legyen (korabeli archív felvételek). Ez heves erőszakhullámot vont maga után, melyben a magyarok förtelmes gyilkosságokat követtek el a románok és a zsidók ellen Erdély elfoglalt területén.­­ A magyar revizionizmus 75 éven keresztül szüntelenül zavarta Közép- és Kelet-Európa országainak békés együttélését. (kép: a Kovászna Városi Tanács kétnyelvű felirata) Erre a leggyakrabban használt ürügy a szomszédos országokban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyar kisebbségek védelme. Az idén - épp, amikor Magyarország és Szlovákia között jószomszéd­sági szerződést írtak alá - a szlovákiai magyar kisebbségre koncentrálva újra feléledt ez a szellem. Az alapszerződés ügyében Románia ugyanazokkal a nehézségekkel áll szemben mint Szlovákia. (kép: Vladmír Meciar, Ion Iliescu, Verestóy Attila, Szabó Károly)­­ (Folytatása a 3. oldalon)

Next