Romániai Magyar Szó, 1996. december (8. évfolyam, 2209-2230. szám)

1996-12-03 / 2209. szám

­ Francia parlament - tilos a mobiltelefon (Műholdon)­­ A francia nemzetgyűlés üléstermében ezentúl tilos a mobiltelefonok és hordozható számítógépek használata - hatá­rozott a testület vezetése. A döntést azzal indokolták, hogy ezek az eszközök megzavarják a parlamenti ülésszakok menetét. E lépés nem aratott osztatlan sikert a képviselők körében. • Vajon elődeink idején az akkori parlamenti vezetésnek mennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy végre engedélyezze a lúdtoll felváltását golyóstollal? - tette fel a gúnyos kérdést az egyik kormánypárti törvényhozó, a technikai haladás akadályozásával vádolva a nemzetgyűlés vezetését. (MTI) A táblát leszerelték (Telefaxon)­­ A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal leszereltette azt az emléktáblát, amit pár napja ismeretlen személyek a helybeli Martialul Ion Antonescu Liga által emelni szándékozott Antonescu mellszobor talapzatára szereltek. 1994-ben a Legfelsőbb Törvényszék megtiltotta a szobor fölállítását a polgármesteri hivatal engedélye nélkül. A Liga most tagadja, hogy ő szerelte volna föl a táblát. A helyzetről a polgármesteri hivatal tájékoztatta a még hivatalban lévő miniszterelnököt, illetve a legfőbb ügyészt. (Mediafax) .­ AGYA ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 2209. szám • 1996. december 3., kedd •Ara: sov lej Zaire: kitört egy tűzhányó (Műholdon)­­ Vasárnap kitört a kelet-zaire- i Nyamuragira tűzhányó, 10 kilométer hosszú lávafolyammal árasztva el a környező erdőket. • A vulkánkitörés közelében volt a ruandai hutu menekültek két tábora. Az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője Kigaliban, Ruanda fővárosában közölte: emberéleteket nem fenyeget a természeti csapás, mert a térséget már hetekkel ezelőtt elhagyta a lakosság. • A lávaszökőkutaktól a Virunga nemzeti parkban lángra lobbant, és tíz kilométer hosszan ég az erdő. A lávafolyam északkelet felé nyomul. Magát a krátert sűrű füstfelhő borítja. A vulkán lejtőin a nemzeti park védett esőerdői ritka hegyi gorilláknak adtak otthont. A Virunga nemzeti park területén öt kialudt és két működő vulkán található; az egyik a Goma várostól mintegy 40 kilométerre magasodó Nyamuragira. (MTI) Ferenczy Júlia kolozsvári festőművésznő kitüntetése (Műholdon)­­ A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta életműve elismeréseként Ferenczy Júlia kolozsvári festőművésznőnek Göncz Árpád. A kitüntetést Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség első tanácsosa nyújtotta át a 87 éves művésznek azon az ünnepséggel egybe­kötött kiállításon, amelyet Kolozsvárott a főtéri református esperesség Gy. Szabó Béla Galé­riájában rendeztek Ferenczy Júlia barátai, művészetének tisztelői, az erdélyi magyar kulturális élet, a református egyház képvise­lőinek részvételével. • Ferenczy Júlia életútját Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője méltatta. A negyvenes évek kiállítási sikerei után nem hódolt be a hivatalos szocialista realista irányzatnak, ezért 1958-ban kizárták a Képzőművészek Országos Szövet­ségéből. Még 1990 után sem vették vissza a romániai szakszövetség tagjai közé. Művei, amelyekben az embert fürkészte, és a szülőföld megfoghatatlan szépségét igyekezett megörö­kíteni, magángyűjtők lakásaiba és számos külföldi múzeumba jutottak el, a Magyar Nemzeti Galériában is megtalálhatók. (MTI) De jó télapónak lenni Lübeckben! (Műholdon)­­ A németországi Lübeck városa azt szeretné, ha minél több télapó járná a város utcáit és tenné hangulatosabbá az adventi időszakot. Ezért a legkülönbözőbb kedvez­ményekben részesítik a fehér szakállú piros köpönyeget viselő kedves puttonyosokat: advent első vasárnapjától ingyen utazhatnak a városi közlekedési vállalat járművein mindazok, akik úgy festenek, mint az igazi télapó, azaz hosszú fehér szakállt, piros kabátot és kucsmát viselnek, s felszálláskor a jegy érvényesítése helyett „hohoho” felkiáltással kell üdvözölniük az utazókat. A város vezetése az ingyenes utazás bejelentésekor külön hangsúlyozta, hogy a kedvezmény természtesen a női Mikulásokra, azaz a „télanyókra" is vonatkozik. (MTI) Megtalálták a Nagy Fal párját? (Műholdon)­­ Kínai régészek azt állítják, hogy felfedezték a Nagy Fal „párját”: az új lelet nagyon hasonlít a világszerte ismert, mintegy hatezer kilométer hosszú, védműhöz. A nemrégiben felfedezett, ötezer kilométer hosszúságú fal, illetve annak betemetett maradványa a Kínához tartozó Belső- Mongóliában és Hejlungcsiang tartományban, a Nagy Faltól néhány száz kilométerre északra húzódik, a Nencsiang folyótól Paotou városáig. A kínai régészek tudni vélik, hogy a létesítményt egy nomád nép emelte a 12. században, mégpedig a nucsenek, akik közül a harmadik Csin dinasztia kiemelkedett. A felfedezés, ha kiállja a mélyebb tudományos vizsgálat próbáját, nagy feltűnést kelthet, hiszen a nomád népekről eddig azt feltételezte a tudomány, hogy nem emeltek tartós építményeket, nem folytattak nagyszabású építkezéseket. (MTI) Szerbia A hatalom „ellentámadása” A hétvégén is tízezrek követelték Belgrádban a szerbiai helyhatósági választások eredményének tiszteletben tartását és a választási csalások mögött álló személyek felelősségre vonását. Miroljub Labus, az Együttben részt vevő Demokrata Párt alelnöke hangsúlyozta: a mindennapos tiltakozásokkal Szerbia bebizonyította, hogy nem fél a változtatásoktól, s már elérte, hogy a jövőben nem lehet meghamisítani a választások eredményét. „Változást akarunk, s úgy akarunk élni, mint a többi európai ország polgárai. Nem akartunk ilyen összetűzést, de vállaljuk a kihívást” - mondta Labus, majd hozzátette: az ellenzék mindaddig folytatja a tiltakozó akciót, amíg a hatalom nem tesz eleget követeléseiknek, s nem ismeri el a választások eredményét. A szerbiai belügyminisztérium felszólította a szerbiai nagyvárosokban, tüntető ellenzékieket, hogy a jövőben szigorúan tartsák magukat a nagygyűlések szervezésével és bejelentésével kapcsolatos szabályokhoz. A belügyminisztérium közleménye gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendőrség megakadályozhatja a diákok és az Együtt újabb tüntetését, mivel a tiltakozó nagygyűlésekre előzetes bejelentés nélkül került sor. A szerbiai rendelkezések értelmében Belgrád belvárosában - közlekedés­biztonsági okok miatt - tilos nagygyűlések szervezése. Rombolónak, erőszakosnak és fasisztának nevezte a szerbiai ellenzék tizenegyedik napja tartó tüntetéssorozatát Dragán Törnie, a szerb parlament elnöke. „A fasiszta ideológia hívei sohasem voltak elégedettek a demokratikus folyamatokkal, hanem minden alkalommal erőszakkal kerültek hatalomra" - mondta a szocialista párti politikus. Törnic a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) hatalmas győzelmének nevezte a közelmúltbeli szerbiai helyhatósági választásokat, amely véleménye szerint lehetővé teszi, hogy jól végezhesse munkáját a szövetségi parlament és a jugoszláv kormány, s Jugoszlávia meginduljon a fejlődés útján. Közölte, hogy az ellenzékiek hatalmas rombolást végeztek Belgrádban, majd hozzátette: „Emlékezzenek „arra, hogy miképpen került hatalomra Hitler. Ő is mindig a demokrácia nevében beszélt, s minden alkalommal erőszakot szított”. . Nyugati diplomaták próbálnak közbenjárni a szerb helyhatósági választások körül kirobbant­­súlyos belviszály lecsendesítése érdekében. Vasárnap reggel óta alig lehet hallani az egyetlen független belgrádi rádióadó, a B 92 adását, a belgrádi tüntetésekről egyedüliként beszámoló rádió adását. Brüsszelben is bemutatják Cigánysors képekben Romák életét, sorsát bemutató szocio­­fotókból álló kiállítást nyitottak meg Zilahon a Joan Sima Galériában a Határok Nélküli Orvosok Szervezete Romániai Csoportja és a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szervezésében november végén. Mintegy száz fekete-fehér és színes dokumen­tum, művészi értékű fénykép meg nem neve­zett helységek cigány lakosságának minden­napjait ábrázolja. A romák Románia egyik legnagyobb lélekszámú etnikuma, s e népcso­port nagyobb része az ázsiai, afrikai nyomor szintjén és a társadalomból kirekesztve. A szociofotó-kiállítás rendezőinek bevallott célja volt, hogy a megrázó képekkel felkeltse a többségi lakosság érdeklődését a romák élete és sorsa iránt, ugyanis a Határok Nélküli Orvosok Szervezete humanitárius tevékenysége szóval és tettekkel vallja: a cigány lakosság életfeltételein változtatni kell. A változtatást nem csak nemzetközi összefogással lehet elérni, abból részt kell vállalnia a romániai hatóságoknak is. A nevezett nemzetközi humanitárius szervezet immár öt éve végez fölmérést a romák helyzetéről Kolozs, Beszterce-Naszód és Szilágy megyékben, egyúttal egészségügyi felvilágosító tevékenységet folytat és orvosi segítséget nyújt a rászorulóknak. A szociofotók szerzői: Eugen Moritz, Kalló Angéla, Radu Pop, Emil Banáti, Gáina Gerendi FEJÉR LÁSZLÓ (Folytatása a 3. oldalon) MMCsodálatos téli cementek (Rugonfalvi emlékképek) Apostolok lován, útban Rugonfalva felé (érkezve járművel Székelykeresztúrig - táji behatárolás (h­avasalji stb. olvasóm kedvéért) tudósító azon tűnődött, hogy erdélyi folyóink partján tett többszöri bolyongása során tapasztalta: napnyugvással dől a vidéki csend is, egykoron fiatalsággal virágzó kisebb-nagyobb falvainkra szállító, kéklő-fénylő ablakokon belül, azaz kívül sejteni: Duna tévé­házhoz szállítja az anyanyelvű kultúrát, s az aly­tt­a akkor lepődik meg igazán, ha portája is felvillan a képernyőn, ettől mi tagadás, odáig érzékenyül, hogy hajlandó vállára vállalni némi „súlyt"­­ a közért. ..Bolyongásomnak” volt most megszabott iránya, egynapi sötétedés előnyével vettem tudomásul: valami történik egyik székely falunkban, Hargitához közel. (Persze, nem a hatalomváltásra, ebből kifolyólag a már sokszor beharangozott Székely Köztársaság kikiáltásának kezdeti napjaira voltam kíváncsi - a vészharang ezúttal is hóember fejére, való, repedt fazéknak bizonyult.) Rugonfalván ünnepet ültek november 23-án. Nem hagyományos ünnepet, bár ezerévenként vagy századonként legalább van már hagyománya, ültek mondanám fogadott ünnepet. Bár mint ilyen, tudtommal, reformátusoknál nem gyakorlott, Dávid Ferenc híveinél sem, katolikusoknál imádságos nap, jégeső, sáskajárás, egyszóval természeti csapások ellen. Ünnep,, mondom, egyszerűen az év bármely napján megtartható, hiszen nem tudni egészen pontosan. Árpád bejövetelekor fürödtek-e a Nyikóban, vagy kucsmában jártak már az őslakók... Azért késedelem nincs, amíg tart a 96-os esztendő, azon túl jobb lesz, ha megvárjuk a következő századvéget, legfeljebb - büntetésből - egy csemetével többet ültetünk... Igaz, ami igaz, a műemlékállításnak nem lehet késése. Az emlékmű állításán elgondolkozhatunk... Akkor hát tudni már: millecentenárium. Még mindig? Mettől hova? Bezörgetvén Inczefi Tibor kollégám faragott székely kapuján - ha már jöttél - máris rám testáltatott: megírod... megírom. De hol van az a kő, hol van az az emlék? A kanyarban vagyon, Rugonfalva derekában, ahol az átutazó és helybéli kényszerűen megdől menet vagy jövet. Megnéztem a helyet, ahol vérszerződést kötöttek vezérek példájára rugonfalvi fiatalok. (Persze nem vágták fedeleiket, szimbolikus volt a mozdulatuk, de viseletük pazar, mit beszélek én ősmagyar. • Párducbundára beláthatóan ma már kinek futná?) Nos, jó szándékból, eredetiségből nem szűkölködik Rugonfalva pedagógus népe. Az ünnepséget Inczefi Katalin, a Makkai András Általános Iskola igazgatója nyitotta meg, századok történelmi tanulságairól, mindenképpen a megmaradás múlt-jelenre épülő alapjairól­­ jövő nemzedékek feladatvállalásának szükségességéről szólt. Fodor Sándor kerületi tanfelügyelő Beke György nyomán kis hely- és népességtörténeti beszámolót tartott. (Jeleztem, a távoli Partium, akár bánsági olvasóink kedvéért. „Oly közel van Rugonfalva Székelykeresztúrhoz, hogy a városszéli fecskék innen hordják fészkükbe a szalmaszálat".) Itt született Bartha Miklós századeleji publicista, kinek szülőházát most már magam is láttam. Származott el innen történész, rugonfalvi Kis István személyében, helye­ köze van a híres ökölvívónak, Papp Lászlónak is a faluhoz. Az iskola tanulói színes, színvonalas műsort mutattak be a zord idő ellenére is összegyűlt falusfeleiknek. Történelmi nagyjainkat idéző dalokat énekeltek. Kányádi Sándor-, Magyari Lajos-verseket szavaltak, de hangjukon a köznép sorsa is „megpendült”: eke szarván sír a székely... Betanította Zsidó Erzsébet tanítónő. A történelmi egyházak lelkészei is megjelentek, megáldották a felállított kopjafát. Báró Ferenc unitárius esperes: ,A kopjafaállítás népünk kultúrájához tartozik”. Potyó Ferenc székelykeresztúri plébános „mérföldkőnek" nevezte falvainkban ez évben az eredeti (ha néhol megvan az még) kövek mellett kinőtt emlékműveket. Farkas Ferenc református tiszteletes a magyarok Jordán folyón való átkelését" példázta­­ bibliai láttatással. És végezetül megnéztem a kőbe ágyazott kopjafát. Bevésve két római szám. M.C. Faragta a vidék híres (nép)művésze, Demeter István. A kövek, székely kövek, mondanám, hiszen a Maros völgyében, átutazva mindig félénken néztem az omlani kész sziklákra. Csakhogy kötődésük van a művészet által. Kipattant, éles sziklakövek, némileg stilizálva. A kövek is megcsorbulnak, láttam eljövőben, Fehéregyházán, az Ispánkúti „eróziót”. Petőfi gránitarcába is belenyúltak vad kezek. D­e fontos az, idézem Fodor Sándor tanfelügyelőt:­­ „vannak csodálatos téli cementek...” Télen is kötnek, jubileumi esztendő végén, miként Rugonfalván a lépcsők, az emlékezethez felvezetők... LOKODI IMRE MM Ópusztaszer határában felavatták Morvay László grafikus A magyarok hét nyila című térszobrát . Fotó: NÉMETH GYÖRGY V­ E Székfoglaló és egyenházak mil Constantinescu elnöki „szék­foglalójának" jelentős részében az új, demokratikus parlament és új­régi, a régi rendszerből kényszerűen örökölt székház közötti,ellentmondás feloldásának szükségességéről beszélt. Valóban, a C. diktatúra lényegi ciniz­musából fakadóan nép házának nevezett „őrült cukrász álmából" csak akkor lehet országháza, ha új gazdái annak szellemét hatálytalanítani képesek lesznek. A városképben csak arányaival uralkodó, de szürkeségével kiemelkedő, belépítészileg pedig a felkapaszkodott negyedműveltek csiricsárés kivagyiságának giccskiállí­­tásához hasonlító épületkolosszus sohasem válhat a változó, megváltozott idők jelképévé. Valamikor egyszer elhagy­ja a parlament e mégis­­ kényszer­­hajlékát, addig talán az utódok, kiknek remélhetőleg nem csak életminősége e­­melkedik, de ízlése is kifinomul, csak azért tűrik meg az országképben, mert azoknak (is) köszönhetik majd emelke­déseiket, akik falai közt működnek. Az eskü, a ceremónia után a díszszá­zaddal, némi szünet után folytatódott a két kamara első parlamenti ülése a december elsejei nemzeti ünnep megölésével. A futaristák nyüzsgése, szereplési viszke­­tegségének közjátéka múltán, négy rövid beszéd hangzott el. S így az új államelnök beszéde is kurta volt, az aranymondás jutott eszembe: a tömörség a bölcsek erénye. De azért az ünneprontás szán­déka nélkül csak el kellett morfondíroz­nom azon, hogy a nemzetről, természe­tesen és nyilván sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről, nemzeti közösségekről egy sem. Etnikumokról ugyan igen, főként oly szófűzésben, hogy „függetlenül etnikai hovatartozásuktól", mármint az állampol­gári egyenjogok említésekor. Ha éppen az elnöki szózat szövegében ne kebeleződött volna be a nemzetbe minden etnikum, szót se szólnék, így megjegyzem, hogy a Nem hagyhatjuk szó nélkül Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke,a­ki egyben a képviselőház elnöke, pontosabban fogalmazott, a „politikai nemzet" szellemárnyékát megkerülőn. Mindenesetre, más volt ezeknek a beszé­deknek a nemzeti retorikája, mint amilyen­től az elmúlt négy évben is dobhártya­repedést szenvedtünk. Néhány kétes glisszandót leszámítva. Kivált a volt tanügyminiszter csúsztatását, miszerint Magyarország az alapszerződés aláírása­kor ismerte el Románia nyugati határait, jóllehet az közismerten már évtizedekkel ezelőtt Helsinkiben megtörtént. No de, nem múlhatott el a nap anélkül, hogy a négy évig nemzeti fegyvertényeivel hetvenkedő immár volt kormánypárt ne döngesse nemzetiszínű féltéglával a mellét. Noha szőrmentén, de voltak enyhe oldalvágások holmi önrendelkezési törekvések kérdésességére, azért mégis furcsállnivaló, hogy a nagy beszédben váltig és méltán emlegetett gyulafehérvári nemzetgyűlést idézőn, egyetlen szónok se tett említést a gyulafehérvári nyilatkozatról. A beszélők okkal említették meg, hogy ott új államot alkotott a népakarat, de megfeledkezett arról, hogy abban az államban „népeinek önrendelkezését" is beletervezte. Mi, akikre az a világdemok­ratikus - a wilsoni elvekre figyelmező - nyilatkozat vonatkozott, nem feledhetjük el se betűjét, se szellemét. Az új államelnök első sajtóértekezletét azzal zárta: „A szavak ideje letelt, megkezdődik a tetteké." A városba vezető sivár egyenházak során a tél eleji hideg­ben didergőn végigszaporázva, nem kétel­kedőn, inkább magát biztatón kérdezhette meg hét év múltán a polgár: hát valóban nekiláthatunk? SZÁSZ JÁNOS II. Vasárnap, a gyulafehérvári nagygyű­lésen is elkelt volna egy kéznyújtó ige, no de a beígért tettek reményében ugyancsak érthető túlérzékenységünk alighanem csillapítandó. Az egész nap hömpölygő malasztos és katonás szék után az egyéves születésnapját c­ivil daccal és fantáziásan ünneplő PRO TV esti maga­zinműsora enyhet adó virányként hatott. Jó jel, ha a minapában megválasztott államelnöknek azon frissiben meghúzi­­gálják a szakállát. András­ napjával beindult a hagyományos disznótorok szezonja . Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR/MTI ) □ Csontvelő-átültetés „magzaton” O Vértelen puccs □ A Maros Művészegyüttes Bukarestben vendégszerepel □ Pisztolyt vegyenek! Q Megújult Haller-ház □ Hengerelt a Fradi □ Hét NB-s búcsúzott □ Holtan találták □ Magyar hölgy az F-1-ben? □ A franciáké a Davis-kupa □ 34 tizenegyes döntött □ Világcsúcs gyorskor­csolyában □ Kanu Afrika legjobbja □ Új arcok a szenátusban és a képviselőházban A szórványmagyarságért a parlamentben Beszélgetés KAKASSY SÁNDORral, az RMDSZ Maros megyei képviselőjével Kakassy Sándor dicsőszentmártoni fogorvos,­a középiskolát a maros­vásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban végezte, majd az orvosi egyetem hallgatója. Tanulmányainak befejezése után hét évig körorvos Bonyhán, később pedig Dicsőszentmártonba telepedik le, s az ottani rendelő körorvosa lesz. 1989 decemberének euforiás hangulatában részt vesz a helyi RMDSZ megalapítá­sában. 1990 februárjában már a szervezet városi intéző bizottságát vezeti, később pedig a kerület elnöke lesz. Hamarosan bekapcsolódik az RMDSZ országos szervezetébe is, és részt vesz annak minden kongresszusán.. . Mit tett Ön a dicsőszentmártoni magyarság érdekében az utóbbi évek alatt? — Legfontosabbnak a közösség­szervezői tevékenységemet tartom; a dicsőszentmártoni Magyar Ház megja­­víttatását és annak beindítását. Elértük célunkat - a háznak megvan a mikrokul­­turális jellege kis mértékben politikát, továbbá irodalmat, kultúrát közvetítünk a közönségnek, sőt van egy gyönyörű könyvtárunk is. A ház fontos szerepet tölt be az ottani magyarság életében, melynek részaránya nagyon kicsi (17%), mivel olyan asszimilációs, identitásttipró folyamaton ment keresztül, melynek következtében sokan alig merték vállalni nemzetiségüket. Például kezdetben be sem mertek jönni az emberek a Magyar Házba. ■ Kik járnak el a rendezvényekre? — Zömmel az idősebb korosztály: a fiatalok sajnos csak bulizni jönnek... De tárgyalásokat folytatunk a MADISZ-szal, hogy érdekeltebbé tehessük a fiatalságot is a ház különböző foglalkozásaiban. Utolsó rendezvényünk a Magyar Szó találkozója volt, borversennyel és szüreti bállal összekötve. A ház tevékenysége nemcsak a városra, ha­nem az egész kerületre - Balavásártól a megyehatárig - kisugárzik. S a kerületi RMDSZ feladata épp­ az, hogy össze­hangolja a 26 faluban működő RMDSZ- szervezetek tevékenységét. Ennek eredményeként állított 4 polgármestert, 7 polgármester-helyettest, s jómagam is ennek köszönhetően kerültem a parlamentbe. ■ Hogyan fogadta a hírt, hogy mandátumot kapott? — Meglepetés volt számomra, mikor a magyarsárosi kerületi gyűlésen engem jelöltek képviselőnek. Gondolom kö­zösségszervezői tevékenységemmel magyarázható ez, hiszen példaadója vagyok a vidéki élet megszervezésének. Sok mindent megtanultam az életben, s bízom benne, hogy ebbe is beletanulok, ... nem szoktam feladatokat visszau­tasítani. ■ Hogyan ítéli meg az RMDSZ kapcsolatát a kormánykoalícióval? — Helyi szinten jó viszonyban voltunk egymással, s merem remélni, hogy a kormánypárt részeseiként is sok mindent megvalósíthatunk elképzeléseinkből. ■ Milyen magyarnak lenni a szórványban? — Ez etnikum kérdése. Vállalni kell egyenes gerinccel. Keveset vagy többet, de tenni kész valamit érte. ■ És Ön mit akar tenni képvi­selőként a szórványmagyarságért? — A szórványnak két nagy prob­lémája van: a gazdaság és az oktatás. Szeretném, ha gazdasági gondjaira gyógyírt kereső törvények születnének, és ha megoldódnának a szórványban élő magyar gyerekek oktatásának nehéz­ségei. Kérdezett: DARVAS ENIKŐ, NAGY EDIT I. Lucinschit választották Moldova elnökének A moldovai parlament elnökét, Petru Lucinschit, a jelenlegi elnök oroszbarát ellenlábasát választották meg államfőnek - jelentette be hétfő hajnalban a központi választási bizottság. Petru Lucinschi, Moldova vasárnap megválasztott új elnöke a szavazás utáni első nyilatkozatában bizakodóan ítélte meg országa és Oroszország viszonyának jövőjét. „Szoros személyes kapcsolataim vannak az orosz vezetőkkel, és szeretném ezeket országunk javára felhasználni - mondta Lucinschi az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek hétfőn hajnalban adott nyilatkozatában. Az új elnök, aki még a szovjet időkben pártvezető volt, s azt követően is rokonszenvezett Moszkvával, hozzáfűzte: „hálásak vagyunk az orosz kormánynak azért a támogatásért, amelyet Moldova területi integritásának megőrzéséhez nyújtott, különösen azért, hogy Moldova szerves részeként ismerje el a Dnyeszter mellékét". Lucinschi bejelentette, véglegesen rendezni szeretné a Moldovától elszakadni vágyó oroszok lakta Dnyeszter melléki terület problémáját, ratifikálni fogják a Moldova és Oroszország közötti alapszerződést, és kivonják az orosz csapatokat a Dnyeszter vidékéről. A rendezés első lépése a Dnyeszteren túli területhez fűződő viszony normalizálásáról szóló memorandum aláírása lesz, amelytől a korábbi elnök, Mircea Snegur elzárkózott - mondta Lucinschi. A kormányalakításnál a szakmai hozzáértés és nem a pártállás lesz a döntő szempont. - Független jelöltként indultam, semmilyen párt felé nem vagyok elkötelezve - mondta az új moldovai elnök. A dolim­­iálás elmarad Iliescu, még funkcióban levő államelnök elmaradt, gesztus értékű cselekedete margójára Bár egy időben nagy divat volt, nem írtam nyílt levelet Iliescu úrnak. Egyrészt, mert magánlevelezési kötelességeimnek sem tudok eleget tenni, másrészt, mivel véleményem szerint nálunk egy államelnökhöz írt levél funkcionalitását tekintve annyi, mint holt lovon patkó. Az más, hogy ha rugonfalvi portám előtt láttam volna vajegyszer autóstoppolni, beinvitáttam volna egy pohárka székely köményesre, mert nem csak hagyományos román vendégszeretet létezik a világon. Két koccintás között megmondtam volna, hogy bizony, János, csalódtam magában, aztán meginterjúvoltam volna magyarosan... Egyebet mit? Megette már a fene úgyis az elmúlt 7 évet! Pedig mégiscsak sok függ egy állam elnökétől! Lám, alig választottunk újat, a Román Televíziónak máris megváltozott a hangvétele. A hírszerkesztés. Még a bemondás tempója is más. A sokak által kárhoztatott C. Rosiianu által főszerkesztett egyik összeállításban, csodák csodája, azt hallhattuk egy brancovense stílusú palota bemutatása közben, hogy „német, magyar és román mesteremberek építették, hogy tapasztalt medgyesi és bukaresti üvegfúvók keze munkája"... stb. És még csak el sem csaptak eddig senkit az RTV régi/új talpnyalói közül! A végén még kiderül, hogy tudtak volna ők - mint a székely bácsi pisilni Budapesten a kapualjban ha hagyták volna. Egye fene, eltesszük az RTV utolsó 7 esztendejét is rossz emlékeink közé. És akkor, amikor már ők is megtértek - ha a 25. órában is -, ön, Iliescu úr, mandátumának utolsó napjaiban sem volt képes bár egy gesztus értékű cselekedetre. Mert elnöki hatalmánál fogva megkegyelmezett néhány elítéltnek, másoknak megrövidítette börtönbüntetésének idejét... de hiába vártam, hogy a televíziós hírben a felsoroltak között a Cseresznyés Pál nevét is meghalljam. Pedig 5 év alatt hozták szóba ügyét ön előtt, és állítólag meg is ígérte... Elnök úr, én nem ismerem önt úgy, hogy tudnám, mi állt/áll döntéseinek hátterében. Immár nem is érdekel. De még ha rugonfalvi portám elé vetné is valamikor a sors, nem fogom beinvitálni, s a koccintás elmarad. Azt a fél liter köménymagost Cseresznyés Pálnak tartogatom. INCZEFI TIBOR

Next