Romániai Magyar Szó, 1996. december (8. évfolyam, 2209-2230. szám)

1996-12-03 / 2209. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI A liszaboni EBESZ-csúcsról Lisszabonban tegnap reggel António Guterres portugál miniszterelnök rövid üdvözlő beszédével megkezdődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 5. csúcsértekezlete, amely elsősorban a XXI. századi Európa Bizton­sági modelljének körvonalazására össz­pontosítja figyelmét. A tanácskozáson az EBESZ 55 tagálla­mának állam- és illetve kormányfői vesznek részt, kivéve Jugoszláviát, amelynek­­ ágát a szervezet felfüggesztette. Borisz­in orosz államfő betegsége, Bill Clinton amerikai elnök egyéb irányú elfoglaltsága miatt a maradt távol. A tagországok - az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada - mellett magas szinten képviseltetik magukat az EBESZ együttműködő partnerei: a Koreai Köz­társaság és Japán, illetve a mediterrán együttműködő partner Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tunézia. Ugyancsak jelen vannak az európai és euroatlanti nemzetközi gazdasági és katonai szervezetek, az ENSZ több szakosított szervezete és számos úgynevezett nem kormányszerv. Derűlátóan nyilatkozott az EBESZ csúcsértekezletén elfogadandó dokumen­tumok előkészítéséről egy magas rangú neve mellőzését kérő, amerikai diplomata. Kifejtette: jól halad a XXI. század európai biztonsági modelljének kialakításáról szóló nyilatkozat előkészítése. Utalva arra, hogy az EBESZ döntései konszenzust igényelnek, értésre adta, hogy a dokumentumban várhatóan nem lesz szó a NATO keleti bővítéséről. Hangsúlyozta: a tervezett nyilatkozat a modell kidolgozására irányuló folyamat következő néhány évének körvonalait rajzolja majd ki. Mint mondta, a folyamatban „sem most, sem a közeli jövőben nem várhatók drámai fordu­latok", hanem „az európai biztonsági szervezetek egymást erősítő együttmű­ködésének kidolgozásáról" lesz szó. Példaként a különböző szervezetek boszniai együttműködését hozta föl. Dokumentumot készítenek elő az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló, 1990- ben született, úgynevezett CFE-szer­­ződésről is. Ebben a CFE-szerződésnek az aláírása óta bekövetkezett fejlemények fényében történő felülvizsgálatáról, a volt Varsói Szerződés szárnyterületein való alkalmazásáról és a szerződésben számba nem vett (például elhagyott) fegyverek helyének és tulajdonjogának meghatá­rozásáról lesz szó. A nyilatkozó diplomata biztosnak mondta, hogy meghosszabbítják a csúcson a CFE ideiglenes alkalmazásáról korábban született megállapodás érvényét. Az amerikai személyiség utalt arra, hogy a csúcsértekezletre különleges helyzetben kerül sor, amikor Európában béke honol, és a kontinens országai demokráciákban élnek, vagy demokratikus irányba fejlődnek. Aggodalmának adott ugyanakkor hangot a fehéroroszországi és a szerbiai fejlemények miatt. Végül egy kérdésre válaszolva a magas rangú amerikai diplomata hangsúlyozta: az a tény, hogy Clinton elnök távol marad a csúcstól, s Al Gore alelnök mindössze néhány órára keresi fel Lisszabont, a legkevésbé sem jelenti az EBESZ leér­tékelését. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok elnökválasztás után, kormány­­alakítás közben van, s az alelnök utazása éppen hogy azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek. Borisz Jelcin szerint a lisszaboni EBESZ-csúcs­mérföldkő hivatott lenni az új európai biztonsági felépítmény létreho­zásához vezető úton. Az orosz elnök Viktor Csernomirgyin kormányfővel, illetve Jevgenyij Primakov külügyminiszterrel találkozva egyben megismételte: Moszkva változatlanul ellenzi a NATO bővítését, ami elválasztó vonalak megjelenéséhez vezetne a földrészen. Jelcin hangsúlyozta, hogy az EBESZ- nek a leguniverzálisabb szervezetként kulcsszerepet kell játszania az új európai biztonsági felépítmény létrehozásában. Az elnök kérte, hogy az orosz küldöttség ezt az álláspontot fejtse ki a lisszaboni csúcstalálkozón. Befejeződött a Duna menti konzervatív pártok eszmecseréje A demokrácia gyakorlásában már nagy múlttal rendelkező államok jól működő, hatékony önkormányzati modelljei igazolják, hogy az Európa egységesítésére irányuló törekvéseknek és a nemzeti érdekeknek egyaránt az erős önkormányzati rendszer felel meg. Egyebek között ezzel a gondo­lattal zárult vasárnap a Lakitelki Népfőis­kolán tartott nemzetközi, politikai eszme­csere A Duna Dialóg 196 elnevezéssel rendezett háromnapos tanácskozáson 12 ország keresztény-konzervatív pártjainak és önkormányzati vezetőinek ISO képviselője vett részt. Az egybegyűltek központi témaként foglalkoztak az önkormányzatiság kérdésköreivel, mégpedig az európai integráció bővítésére való felkészülés kapcsán. A nemzetközi politikai párbeszéden megfogalmazódott: az Európai Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozni kívánó országoknak létérdeke, hogy ne egymással rivalizálva, hanem egymással együttműködve integrálód­hassanak. E felismerésből adódóan talált kedvező visszhangra a jelenlévők körében az MDF elnökségének a találkozó ideje alatt kiadott, egy európai demokratikus fórum létrehozását indítványozó felhívása. Lezsák Sándor pártelnök kezdeményezésükről szólva elmondta: amint egy repülőgép sem tud részeiben a levegőbe emelkedni, ugyanúgy a közép-kelet-európai térség sem tud felemelkedni, ha ezt csak egyes részei tehetik. Az Európai Demokrata Fórum néven induló nemzetközi szerveződés jövő év áprilisában Lakitelken alakul meg. Jegyzetek a napról Václav Havel beteg Nem tudok csehül, nem volt módomban értesülni arról, hogy idén október 10-én miként ünnepelte a cseh sajtó és egyáltalán Csehország Havel hatvanadik születésnapját. A világsajtó nem nagyon igyekezett. Pedig az író és az államelnök is megérdemelt volna bár egy jegyzetet. De itt, az újabban Közép-Európává lett Kelet- Európában jó okkal ódzkodunk álszemélyi kultuszának nevezett, szervezett rajongás tébolytól és annak mellékági tüneteitől. A világ azonban úgy megyen, hogy sok minden fordul meg az elnök személy(iség­ én. Elegendő csak a fehéroroszországi Lukasenko alkotmányos államcsínyére gondolnunk, vagy Iliescu antireformpolitikájára, vagy Meciar demokratikus nacionalizmusára. Havelnek (is) köszönhető - ki 1989-től előbb Csehszlovákia, 1993 óta Csehország államelnöke -, hogy a frontóper" simán ment végbe, hogy Csehország a posztkommunista országok közül az elsők között teremtette meg működőképes demokratikus intézményeit, a magánosítást nem „habzásgátló" módszerekkel szervezték, de hatékony gazdasági stratégiával, következésképpen az országban az életminőség európai szintek felé közeledik. Mindennek persze megvannak a történelmi gyökerei a cseh demokrácia és modern gazdasági­­fejlődésformák hagyományaiban. De ennek a történelemnek és hagyománynak maga Havel is cselekvő részeként számít, mint a rendszert abszurd drámáival kétségessé gúnyoló szerző, mint a 68-as írói mozgalom vezetője, majd a Charta 77 egyik alapítója, mint letiltott szerző, többször is börtönbe vetett polgárjogi harcos, aki a politikai terror ellenére, bámulatos civil kurázsival megszerezte a cseh dizidencia és ellenállás nemzetközi támogatottságát. Az író is hagyomány folytatójaként jelentkezett, a két világháború közötti prágai avantgárd költőinek és színházának folytatójaként, valamiként a prágai cseh szellemiségtől sem elszakítható, a világ abszurditásait - elsőként a huszadik században - felzokogó Franz Kafka utódaként is, így hát Havelt nem kellett kitalálni, ő magának sem kellett kitalálnia önmagát mint hiteles cseh jelenséget. Havel hirtelen, súlyosan megbetegedett. Kockázatos tüdőműtét előtt áll. Aggódom érte. Elhessentem sötét gondolatát annak, hogy elveszíthetünk a frissiben megszaporodott európaiak közül egy Embert. Havel úr, egészséget kívánok! SZÁSZ JÁNOS Bosznia Nagyok az elmaradások Boszniában Egy évvel a daytoni megállapodás aláírása után változatlanul nincs még működőképes kormánya Bosznia-Hercegovinának, lassan halad a boszniai menekültek visszatelepülése, s továbbra is számos jele van az emberi jogok megsértésének, mi több, az etnikai tisztogatásnak is. A délszláv háborús bűnök kivizsgálására felállított Hágai Nemzetközi Törvényszékkel ígért és kötelezően felvállalt együttműködés pedig gyakorlatilag nem létezik - állapította meg Hans van den Broek, az Európai Bizottság külpolitikai és kelet-európai kérdésekért felelős tagja egy brüsszeli konferencián. Washingtonnak, Londonnak és Párizsnak is meg kell értenie: nem lehetséges a térségben g­yozva k­épes a washingtonnak, Londonnak és Janzsnak is meg kell értenie: nem lehetséges a tervet tartós béke tényleges igazságszolgáltatás nélkül - tette hozzá van den Broek, hangsúly, hogy a háborús bűnösöket a jelek szerint csakis az SFOR, illetve utóda, az SFOR kép bíróság elé állíttatni, ág elé állíttatni. A sajtószabadság megléte kérdéseket vetett fel az őszi boszniai választások idején is, mert erősen kétséges, hogy valamennyi, a választásokon érintett fél valóban egyforma eséllyel hozzáférhetett a tömegtájékoztatási eszközökhöz - sorolta tovább a brüsszeli fenntartásokat a bizottság „külügyminisztere”. Mindent meg kell tenni, hogy a jövőre esedékes boszniai helyhatósági választások idején az esélyegyenlőség e téren is megvalósuljon - szögezte Hans van den Broek. Megegyezés a boszniai helyhatósági választásokban Valamennyi boszniai nemzeti közösség beleegyezett abba, hogy 1997 folyamán megtartsák az eredetileg 1996 szeptemberére kiírt boszniai helyhatósági választásokat- jelentette be Szarajevóban Robert Frowick, az EBESZ boszniai képviselet vezetője. Az amerikai diplomata közölte: hosszas tárgyalások után a palei vezetés is belement a választások megrendezésébe, s Biljana Plavsic aláírta a helyhatósági választások megrendezéséről szóló egyezséget. Egyben hivatalosan is felkérte az EBESZ vezetését a biztonsági és együttműködési szervezet boszniai mandátumának meghosszabbítására. Frowick szerint a választásokat valószínűleg június második felében rendezik majd meg. Az EBESZ a boszniai nemzeti közösségek beleegyezésével megváltoztatta a választási szabályokat, s a jelenleg érvényben lévő előírások szerint a boszniai polgárok ott szavazhatnak majd ahol most élnek, vagy ott, ahol a háború kitörése előtt éltek. A korábban érvényben lévő szabályok szerint a menekültek ott is szavazhattak volna, ahol a háború után le kívánnak telepedni, de ez az előírás manipulációkra vezetett: mintegy 40 ezer szerb jelölte meg leendő tartózkodási helyként a muszlim-horvát föderáció és a boszniai szerb állam által is magáénak követelt északkelet-boszniai Brckót. Szarajevóban vasárnap azt is bejelentették, hogy a boszniai unió parlamentjének két háza december 7-én tartja majd meg alakulásó gyűlését. A tanácskozáson a képviselőknek szavazniuk kell majd arról, hogy jóvá­hagyják-e a boszniai uniós elnökség által szombaton elfogadott kompromisszumos megállapodást, melynek értelmében a boszniai minisztertanácsnak 12 tagja lesz, s a két miniszterelnök - egy szerb és egy muszlim politikus - hetenként váltja majd egymást. A csernobili egyes blokk leállítása végleges A csernobili atomerőmű egyes reak­torblokkját - amelyet szombaton állítottak le - soha többé nem helyezik üzembe - jelentette ki Leonyid Kucsma ukrán elnök Kijevben. Az ukrán államelnök azt mondta újságíróknak, hogy az egyes reaktor teljes felújítása - amelyre szükség lenne az újraindításhoz - túlságosan nagy összegeket emésztene fel. Ukrajnának erre nincs pénze, és egyetlen külföldi bank vagy pénzügyi csoport sem fedezné a költségeket - tette hozzá Kucsma. Az ukrán állami atomenergetikai bizottság néhány napja még azt közölte, hogy a reaktort valamikor a jövőben ismét üzembe állíthatják. Annak ellenére, hogy korábban végleges leállításról volt szó, a bizottság jelezte: az áramtermelő egységet nem számolják fel örökre, csak tartalékba helyezik, hogy energiahiány esetén újra bekapcsolhassák az áramhálózatba. Egy az 1986-ban katasztrófát szenvedett ukrajnai erőműre vonatkozó másik hír szerint az említett állami bizottság elrendelte a kettes reaktor újbóli üzembe helyezését. A korábban tűzeset miatt leállított blokk a tervek szerint 1997 negyedik negyedévében kezdi meg az áramtermelést. Jurij Kosztenko környezetvédelmi miniszter az elmúlt hetekben már jelezte: a kínzó energiagondok miatt lehet, hogy a kettes reaktort újraindítják. .Oroszország az agónia szélén­ Alekszandr Szolzsenyicin „Oroszország az agónia szólén" című cikkében, amelyet a spanyol szocialista napilap, az El País szerdai száma közölt - kifejti, hogy teljesen hamis az a kép, amely Nyugaton az országról kialakult, miszerint Oroszországban alapjaiban létezne a demokratikus intézményrendszer és a folyamatban lévő gazdasági reformok a piacgazdaság kialakítása felé vezetnének. Ebből semmi nem igaz - mondja Szolzsenyicin - a demokrácia nem létezik, a gazdasági és a politikai életet a volt kommunistákból és az újgazdagokból, sokszor bűnözőkből kialakult oligarchia irányítja. A kormánynak semmiféle gazdasági programja sincs, a gazdasági élet teljesen kaotikus, a korrupció és a bűnözés sokkal nagyobb méreteket ölt, mint ahogy ez nyugaton gondolható. Szolzsenyicin felvázolja az orosz hatalmi rendszer felépítését, összefoglalja az elmúlt tíz év politikai és gazdasági intézkedéseit, és külön foglalkozik a csecsen háborúval, amely katasztrofális lefolyásával­­ kitűnően illusztrálja a jelenlegi orosz helyzetet. Az ororszországi demokrácia csak egy egészen másfajta kormányforma álarca” - fogalmaz Szolzsenyicin -, hiszen Oroszországban szó sincs a nép hatalmáról, szó sincs a népnek a hatalomba való beleszólásáról, vagy az ellenőrzésről. Az elnökség és a kormányapparátus, a duma, a pártvezetők és a helyi kormányzók együttes ellenállása lehetetlenné tette a helyi, önigazgatási szervezeti rendszer kialakítását." A hatalom felépítése „kizárólag vertikális tengelyre támaszkodik, amely az elnöktől indul ki. Ráadásul emellett a vertikális tengely mellett létezik egy másik is, az elnök képviselőiből (vagyis helyi kémeiből) alakult tengely. A duma csak nagyon korlátozott hatalommal rendelkezik, és elnyomja az elnöki hatalom”. Az ország sorsa így az elnökválasztásoktól függ” - állapítja meg Szolzsenyicin, majd hozzáteszi, hogy a mostani választások „felelőtlen és meggondolatlan” módon zajlottak le, és eredményt hoztak. Jelcin azzal győzött, hogy kihasználta az embereknek a kommunizmus visszatérésétől való félelmét, és úgy állította be, hogy ő az egyetlen megmentő. Az összes televíziós csatornák propagandát folytattak az elnök érdekében, mintha nem is lenne más lehetőség, mint az ő újraválasztása". Jelcin elnököt úgy választották újra, hogy senki nem kérte tőle számon az elmúlt öt év alatt a hatalom gyakorlásában elkövetett hibákat, és így az elkövetkező négy évre újra szabad kezet kapott, hogy fenntartsa és továbbfejlessze azt a hatalmi struktúrát, amit kialakított. Ez a fajta kormányzási rendszer olyan, hogy senki nem gyakorol felette ellenőrzést. Ugyanannyira felelőtlen a néppel szemben, és ugyanannyira büntetlen, mint a volt kommunista rendszer. Ezt a legjobb akarattal se lehet demokráciának nevezni”. Oroszországban jó hatalom nem hagyja cserben az íveit, és nem fedi fel hibáikat” - fogalmaz Szolzsenyicin. „Így aztán a kommunista hatalom ügyes, közép- és magas szintű képviselői kialakítottak egy stabil, zárt oligarchiát - úgy 150-200 taggal, akik az ország sorsát a kezükben tartják , azoknak az újgazdagoknak a részvételével, akik egy szempillantás alatt, banditák módjára szerezték vagyonukat" - írja Szolzsenyicin. ízlésnek­­­­úsz brit közül 19 támogatná hazája kilépését az Európai Unióból, ha a közösség nem lenne hajlandó átszabni a szigetországi megfelelően az angolok megítélése sszerint túlságosan „föderalista" integrációs­­ menetrendet. Az EU-t szinte ösztönösen gyűlölő tory­­ jobbszárny számára kellemes - a hivatalos jikotmánypolitika gerincét alkotó mérsékelt "■centrumnak viszont riasztó­­ hír annak a f­elmérésnek az eredménye, amelyet a világ fiz angolok s ki akarnak lépni az EU-ból­ ­egyik legolvasottabb hírmagazinja, a tí­­­ milliós olvasótábort maga mögött tudó The­ \Sun végzett el a múlt héten. A közzétett­­­ adatok szerint összesen 50 ezernél is többen j­ö■fejtették ki véleményüket a brit EU-jövőrőll­­feltett különböző kérdésekről, a felmérés ',­­ tehát jóval mélyebb merítésű, mint am i hivatalos közvélemény-kutatások néhány \ \ ezres átlaga.­­ Arra a felvetésre, hogy London hátat l­efordítson-e az uniónak a további integrációs­a jelenlegi menetrendjének fennmaradásai­­esetén, 20300-an adtak választ - s ez a f­j válasz 19233 esetben igenlő volt. A teljes i­reurópai politikai és pénzügyi összeol­­l­vadással kapcsolatos véleményeket firtató.­­kérdésre több mint 13 ezren válaszoltak, mí­t csak alig 839 olvasó vélte úgy, hogy ez a i­skívánatos jövő. Tizenötezren mondtak ú­­j véleményt arról, hogy az EU-nak vissza i­s kellene-e alakulnia klasszikus Közöss­­ Piaccá, vagyis az egymással kedvezményes j­ó alapon kereskedő, de egyébként önálló-1­ó­ságukat megőrző országok csoportjává, s 14­­­­ ezren ezt látnák helyesnek.­­ Nagy-Britanniában jó ideje a politika­i­­ berkeiben is téma az ország kilépése az '­ ■ Európai Unióból, s jóllehet a hivatalos j­j kormánynyilatkozatokban ez a kérdés nem s­s merül fel, a konzervatív kormánypárt i­nintegrációellenes jobbszárnyán annáll­­ gyakrabban. A kabinet maga is háborúban­­­l áll azonban a brüsszeli bizottsággal: a két­­­fél viszonyát olyan súlyos terhek i­g nyomasztják, mint a brit marhahúsra az­­ BSE-járvány miatt április óta érvényben is ■ tartott uniós kiviteli tilalom, vagy a nemzeti jj­­ vétó szerepének brüsszeli gyengítési tervei, js ,amelyekről a tory kormány hallani sem i­s akar. Major miniszterelnök - jóllehet a I I kilépést nem tartja elképzelhetőnek -j­sfolyamatosan a kelet-európai jelöltek j­ófelvétele szempontjából is alapvető i­őfontosságú, hónapok óta folyó uniós j­j kormányközi konferencia megakasztásával i­s fenyegetőzik a brit igények elutasítása­­­­ esetére. . . Egy szuszra, ♦ Éva Maria Bárki, a kisebbségi jogok ismert bécsi szakértője az RMSZ-nek is eljuttatott, nyílt levelet intézett Emil Constantinescuhoz, üdvözölve államfővé való megválasztását, és kifejtve azt a meggyőződését, hogy csak az 1918-as gyulafehérvári nyilatko­zatban, az önrendelkezésre vonatkozólag megfogalmazottak érvényesítése gyógyíthatja be a népek együttélésében keletkezett sebeket. ♦ Egy 21 hetes magzaton hajtottak végre az anyaméhben csontvelő-átültetést a bresciai orvosi egyetem klinikáján. A tavasszal végrehajtott, de csak a napokban közzétett műtét, az első Európában. ♦ II. János Pál pápa az advent első vasárnapját megelőző vesperáson hivatalosan meghirdette a katolikus egyház felkészülését a 2000. év nagy jubileumára, melynek egyik célja, hogy a keresztények a 2000. évet „ha nem is egységben, de a második évezred megosztott­ságának leküzdéséhez sokkal közelebb állva” fogadhassák. ♦ Elmarad a Columbia űrrepülőgép asztronautáinak űrsétája. Lemondását az indokolta, hogy az űrhajó fedélzeti ajtaja beszorult. ♦ Leonyid Kucsma szerint ideje lenne befejezni Ukrajna és Oroszország vitáját a fekete tengeri falotta megosztásáról. Az államfő indítványozta, hogy Moszkva és Kijev kössön barátsági és együttműködési egyezményt mielőtt tovább folytatnák a tárgyalásokat. ♦ Válságosra fordult a „szegények angyalaként" ismert Teréz anya állapota. Jóllehet a szív hiányos vérellátásán sikerül javítani, a szív ritmusa továbbra is egyenetlen. Tüdő- és vesebetegsége súlyosbítja a szív állapotát, és nehezíti gyógyulását. ♦ Izrael és Törökország újabb katonai együttműködési megállapodást kötött a napokban Ankarában. Ennek értelmében a két ország Egy szuszra, Vértelén puccs Komoly aggodalomra adnak okot a fehéroroszországi események, hiszen magára a térségre is hátrányosan hatna ki, ha Kelet-Európa szívében ismét diktatúra ütné fel a fejét - vélekedett vasárnapi szerkesztőségi cikkében a The Washington Post. A lap megállapította: az amerikai és európai bírálatok és tiltakozások ellenére minden jel arra mutat, hogy Alekszandr Lukasenko elnöknek sikerül véghez vinnie vértelen puccsát. Fehéroroszország korábban is a figyelem középpontjában állt, nem utolsósorban azért, mert hadászati atomrakétákat örökölt a volt szovjet arzenálból. A lap szerint megnyugtató volna, ha valósnak bizonyulna az a mindkét oldalról hangoztatott hivatalos közlés, amely szerint Minszk a közelmúltban leszerelésre már átadta összes nukleáris fegyverét Moszkvának. - Egy diktatórikus rendszer kialakulása Kelet-Európa szívében azonban ettől függetlenül aggasztó fejlemény lenne. Fehéroroszország szomszédai - köztük Lengyelország, Litvánia, Lettország és Oroszország - szinte kivétel nélkül megindultak a demokratizálódás útján. Előrehadásukat csak nehezítené Fehéroroszország visszacsúszása és ingataggá válása - írta a The Washington Post. Ukrajna Újabb orosz szervezet alakult A kelet-ukrajnai Donyeckban a hét végén megalapították az Ukrajna orosz szervezeteinek kongresszusa (KROU) elnevezésű társadalmi szerveződést. Az újonnan létrehozott szervezet célja az, hogy egységessé tegye az ukrajnai orosz mozgalmat, megvédje az orosz kultúrát és nyelvet. A KROU­Z vezető tisztségviselői szerint­­ az orosz nyelv használatával kapcsolatban olyan törvénytervezet kidolgozásán fáradozik, amely az ukránéval azonos jogokat biztosítana az orosznak. Az új ukrán alkotmány szerint az egyetlen államnyelv az ukrán, az orosz nyelv szabad fejlődése, használata és védelme a többi nemzeti kisebbségi nyelvekhez hasonlóan biztosított. A hét végi kongresszuson - amelyen több mint 13 megyét képviselő 50 küldött vett részt - elfogadták a szervezet alapszabályzatát, és megválasztották a vezető testületet. Az at az egyik legfőbb célnak azt jelöli ki, hogy kedvező feltételek jöjjenek létre Ukrajnában az orosz nyelven való érintkezéshez, az orosz kultúra és hagyományok megőrzéséhez. Ukrajnában­­ egy, az ország nemzeti kisebbségeiről 1995-ben kiadott hivatalos kiadvány szerint -11,3 millió orosz él. Ez az összlakosságnak több mint az egyötöde, 22,1 százaléka. Ukrajna városaiban közel 10 millió orosz él, ők a városi lakosság 29 százalákát­­ képezik. Nem teljesített ET-kötelezettség Ukrajnában 1996 első félévében 89 embert végeztek ki a bíróságok halálos ítéletei alapján. Mindez annak ellenére így történt, hogy Ukrajna az Európa Tanácsba való tavaly novemberi belépésekor elvállalta: felfüggeszti a kivégzések gyakorlatát – közölte Szerhij Holovatij igazságügy-miniszter pénteken, a halálbüntetés eltörléséről rendezett nemzetközi tanácskozáson Kijevben. Holovatij szégyenteljesnek nevezte azt, hogy Ukrajnában mindmáig államtitoknak minősül a kivégzésekre vonatkozó információ. A miniszter úgy vélekedett, hogy Ukrajnának minden körülmények között végre kel hajtania a vállalt kötelezettségeket, így a kivégzések befagyasztásáról szólót is, máskülönben az ország veszít hiteléből és tekintélyéből. Holovatij szerint a kötelezettségek nem teljesítése ahhoz is elvezethet, hogy kezdeményezik Ukrajna ET- tagságának felfüggesztését. 1996. december 3. Szlovákia Magyar pártok - Kék Koalíció A szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójának két pártja, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt tartott szombaton országos választmányi ülést. Nyilatkozatban rögzítették, hogy szoros együttműködést kívánnak kialakítani a három szlovák ellenzéki párt Kék Koalíció néven kialakított szövetségével. A. Nagy László, az MPP elnöke az MTI-nek elmondta: elfogadhatatlan, hogy a kormánykoalíciós pártok az alkotmányban előirányzottak - de saját korábbi ígéreteik­­ ellenére sem hajlandók kezdeményezni, hogy a szlovák parlament törvényben rendezze a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatát. Fontos körülmény, hogy január elsejétől a szlovák államnyelv védelmét szolgáló nyelvtörvény megszegéséért az állami hatóságok immár százezres bírságokat róhatnak ki. „Az országos választmány nyilatkozatban rögzítette, hogy a kérdést elengedhetetlenül rendezni kell, hogy átfogó kisebbségi nyelvtörvényre és arra is szükség van, hogy Szlovákia csatlakozzon az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájához. Ez azonban a belső szlovákiai rendezés feladatát nem pótolhatja”. Duray Miklós jelezte: az Együttélés országos magyar közalapítvány létrehozását kezdeményezi. Javaslattal szólítja meg a szlovákiai magyarságot: segítsék annak az anyagi bázisnak a létrehozását, amely az állami támogatás híján a szlovákiai magyar művelődés és társadalmi élet talpon maradását kívánja szolgálni. „Masszív kampány” a magyar irredentizmus ellen A Zmena című szlovák ifjúsági hetilap legújabb száma arról számol be, hogy a Szlovák Fiatalok Uniója (ÚSM), mint „az egyetlen nemzeti orientáltságú szervezet” a vegyesen lakott dél­szlovákiai területeken élő „ifjú szlovák nemzedék hazafias ébresztése érdekében­­ masszív kampányt indít a magyar irredentizmus és a magyar autonómiát célzó törekvések ellen.” A Szlovák Fiatalok Uniójának A dél-szlovákiai fiatalok és a magyar irredentizmus” című tanácskozásáról beszámoló írás szerint: a fórumon „érdekes felszólalása volt" a (szlovák) külügyi tárcát képviselő Dr. Pavol Mikulíknak, aki a jelenlegi szlovák-magyar viszony kérdéseivel foglalkozott, és „arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Köztársaság az integrációs intézményeken (Európa Tanács,­Közép­­európai Kezdeményezés) keresztül, a nemzetiségek kollektív jogaira törekvő saját részérdekeit szorgalmazza,­­ ráadásul­­ a magyar kormány a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság alapszerződését továbbra is annak szellemével ellentétesen interpretálja.” Ugyanezen a tanácskozáson a Szlovák Katonák Társaságát (ASV) képviselő, a szlovák hadsereg védelmi képességeiről előadó Dusán Stevko alezredes a magyar nemzetiségű újoncokkal kapcsolatos problémákra rámutatva azt hangsúlyozta, hogy a szlovák hadseregbe bevonuló magyar nemzetiségű újoncok nem tudnak szlovákul - írja a lap. A Zmena szerint a Szlovák Fiatalok Uniójának több képviselője „tarthatatlannak találja a dél­szlovákiai helyzetet”, mert az ott élő szlovákok „magyar polgártársaik tartós fenyegetéseivel kénytelenek szembenézni". A Romániai Soros Alapítvány egy Nyár Társadalomért és a Budapesti Nemzetközi Management Központ ezúton tájékoztatja az érdeklődőket a YOUNG MANAGER programról A Young Manager olyan egyéves posztgraduális program, amely a Master in Business Administration (MBA) fokozat elnyerését biztosítja a sikeres végzősök számára. Jelentkezési feltételek: © felsőfokú végzettség; © (lehetőleg) 25-35 év közötti életkor; © legkevesebb hároméves szakmai gyakorlat; © alapos angol nyelvismeret. Az ösztöndíjat elnyert pályázók 1997. augusz­tusában kezdhetik el tanulmányaikat. A selejtező vizsga a TOEFL (Test of English as a Foreign Language), és a GMAT (Graduate Management Admission Test) tesztekből, valamint egy személyes beszélgetésből áll. Pályázási határidő: 1997. március 14. Pályázati ívekért, valamint további információért, kérjük forduljanak a Soros Alapítvány alábbi irodáihoz: BUKAREST: Calea Victoriei 155, V. D1, sc. 7, et.3 Tel: (01 )-659.07.20, 659.74.27, 659.13.21, Fax: (01)-312.70.53 KOLOZSVÁR, Str. Jebei nr. 21, cod: 3400 Tel: (064)-420.480, Fax: (064)-420.470. Programfelelős: Claudia Macaria TEMESVÁR: Str. Semenic nr. 10, cod. 1900 TeL/Fax: (056)-199.960,192.493 IASI: Str. Moara de Foc nr. 35, cod 6600 Tel: (032)-252.920, 252.922, Fax: (032) 252.922 (R.390)

Next