Romániai Magyar Szó, 1997. február (9. évfolyam, 2258-2284. szám)

1997-02-01 / 2257-2258. szám

Sorsdöntő év a magyar külpolitikában (Telefaxon)­­ A magyar külpolitika sorsdöntő évének ígérkezik az 1997-es esztendő. Miként valósulnak meg ennek alapvető törekvései: - az európai integrációs szervezetekhez való felzárkózás; - a szom­szédsági kapcsolatok jobbítása, s ezen belül a határokon túl élő magyarság helyzetének javítása. E kérdésekről lesz szó a Duna Televízió Heti Hírmondó c. műsorában február 2-án, vasárnap este 19 órakor. Az adás fővendége Kovács László külügyminisz­ter, résztvevők: Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai újságírója, Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Szilvássy József, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője és Lambert Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője. Szerkesztő-műsorvezető: Csáky Zoltán. (1997. január 30.) Robbanásveszély (Telefaxon) - A Csíkszereda melletti - zsögödi - katonai gyakorlótéren a napokban megtartott lőgyakorlaton két, a nagy hóba került lövedék nem robbant fel. A katonai parancsnokság szerint ezek az ún. „szárnyas bombák” érintésre robbannak, ezért mintegy hektárnyi területet lezártak és az eldőlő utakra, valamint ösvényekre tiltó táblákat helyeztek el. A lövedékek a hóban, a jégkéreg alatt a becsapódás helyétől több tíz méterre is elcsúszhattak, ezért a veszély­­helyzet nem múlik el, csak a hó olvadásánál. A lezárt területet katonák is őrzik. A katonai gyakorlótér a földek és az erdők visszaadá­sánál sok gondot okozott már a polgármes­teri hivatalnak. Véleményük szerint a katonaság nagyobb területet birtokol a megengedettnél, a gyakorlótér melletti erdők pedig hiába vannak a városszélekhez közel, nem osztható ki. (Székedi Ferenc) Funar megkezdi az aláírásgyűjtést (Műholdon)­­ Gheorghe Funar kolozsvári plgármester, az RNEP elnöke csütörtökön a­­mpresnek nyilatkozva bejelentette: péntektől megkezdi az aláírásgyűjtést az ellen, hogy Kolozsváron újra megnyissák a magyar főkonzulátust. A polgármester korábban 1 millió lejt próbált megszavaztatni erre a célra a városi tanácsban, de a testület a kormánypártok tanácsosainak kivonulása után már nem volt határozatképes. Funar kijelentette, hogy ettől függetlenül minden­képpen meg akarja kezdeni a gyűjtést, akár megkapja az 1 millió lejt, akár nem. • Az Egységpárt küldöttsége kedden este Emil Constantinescu elnöknek különben azt indítványozta, hogy a főkonzulátust inkább Craiovában vagy Temesváron nyissák meg. • Csütörtökön a városi tanácsban ismét napirendre tűzték az 1 millió megszavazását, amit 31 tanácsos közül csak 15 támogatott, ennek ellenére elfogadottnak hirdették ki az aláírásgyűjtés pénzelését a kolozsvári konzu­látus ellen. (Baracs Dénes/MTI) Kínai robotember - turistáknak (Műholdon)­­ A jövőben Kínába látogató turisták robotembertől tudhatják meg, hogy mit érdemes megtekinteniük az ázsiai országban. A harbini (Északkelet-Kína) műszaki egyetem kutatóközpontja 110 centiméter magas, 17 kiló súlyú gépembert fejlesztett ki, „aki” több nyelven beszél - a kínai mellett angolul, oroszul és japánul -, és „külsejét tekintve földönkívüli lényhez hasonlít”. A robotember az idegenforgalmi látványosságokat infravörös szenzorral észleli. Ha valaki útjában áll, így szólítja meg: „Adjon helyet, kérem”. Ha pedig az illető odébb lépett, a robotember udvariasan megköszöni. A kíséretében lévő turistáknak azonban jól ki kell lépniük, mivel a robotem­ber másodpercenként 1,2 méteres „sebes­séggel" lépdel. (Új Kína/MTI) Megnyílt az I. Magyar Mackókiállítás (Műholdon)­­ Első alkalommal rendeznek mackókiállítást Magyarországon. A bemu­tatónak a Párizsi Nagy Áruház­ ad otthont. Az áruház Lotz termében több mint ötszáz maci várja a vendégeket január 30-tól február 15- ig. A rendezvény ahhoz a néphiedelemhez kapcsolódik, amely szerint február 2-án - várván a tavaszt - a medve kibújik a barlang­jából. A rendezvény anyagát gyűjtők, játék­készítők, óvodák, iskolák kedvenceiből állították össze. Ismertetésük szerint külföl­dön már nagy kultusza van a mackóknak, Berlinben például mackómúzeumok talál­hatók, Londonban maci aukciókat tartanak. A mackók egy részével játszhatnak is a gyere­kek, szombatonként pedig külön játszóház­­zal, vetélkedőkkel várják a legfiatalabbakat. A kiállítás legöregebb és legértékesebb mackói az 1930-as évekből származó három német készítésű Steiff mackó. (MTI) Vannak, akik már birtokba vették a macikat . Fotó: ILLYÉS TIBOR/MTI Nyolcvankét éven át hegedült (Műholdon)­­ Szerdán életének 108. évé­ben elhunyt Jannisz Pipisz ciprusi hegedű­­művész, aki a világon a leghosszabb ideig volt muzsikusi pályán. Pipisz 1912-ben debütált hegedűművészként és 1991-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe amiért karrierje megszakítás nélkül 82 éven át tartott. Az 1889-ben született hegedű­­művész 1500 lakodalmon és más társadalmi rendezvényen muzsikált. Több ízben kitüntet­ték a folklór zene terjesztése terén szerzett érdemeinek elismeréseként. (CNA/MTI) Állatvásárban­­ nagy keletje van a hízónak . Fotó: GYURKÓ PÉTER/MTI Harmincból húsz... (Sepsiszentgyörgy • RMSZ/ flóra gábor)­­ Kétnapos tár­gyalássorozat nyomán a kor­mánykoalícióban részt vevő pártok és tömörülések három­széki vezetői is megegyeztek a kormányfelügyelet keretében tevékenykedő szakigazgatósá­­gok-intézmények vezető tiszt­ségviselőinek elosztásában. A megállapodás nyomán a har­minc megyei intézményből húsz szakigazgatóság esetében (közöttük a tanügy, a műve­lődés, mezőgazdaság, statiszti­ka, pénzügy, egészségügy) ve­zető tisztségére leendő, a tény­leges igények alapján meghir­detendő versenyvizsgák során az RMDSZ állít jelöltet, az RDK 6, az SZDU 4 intézmény vezető tisztségviselőit nevesíti. Megál­lapodás született a tekintetben is, hogy ahová magyar vezető kerül, helyettese román lesz és fordítva. Az RMDSZ kéthar­mados képviselete kétségtelen nagy előrelépést jelent, ám tény az is, hogy további hat az úgynevezett erőminisztériu­mokhoz tartozó helyi egységek vezető beosztásáról nem tár­gyaltak. Az összkép tehát némileg kedvezőtlenebb. A Hazugság volt minden szavad... kezdetű régi sláger jutott eszembe, amikor a Románia Mare 1997. január 31 -i száma kezembe került, s annak 7. oldalán felfe­deztem ,A keresztény magyarok hozzánk fordulnak” (mármint a Románia Mare szerkesztősé­géhez, személyesen C.V. Tudor szenátorhoz) címmel közreadott „levelet”, amelyet - így áll a lapban - a bukaresti „Petőfi Sándor” Művelődési Egyesület tagjai írtak alá. Rá se rántottam volna, ha... 1. nem lettem volna vendége nem a Petőfi Sándor, hanem a Petőfi Társaság min­den hétfői összejöveteleinek; 2. ha nem fedezem fel azt­ a képtelenséget, mely szerint „a keresztények bejelentéseit a Romániai Magyar Szó újság visszautasította, mely nem ak­ar ujjat húzni a zsidókkal, hogy el ne veszítse az irrealita vallású előfizetőit”, így­ aztán megfogad­tam az idő homályában lassan teljesedő felszívódó hetilap tanácsát, amit - mint azt mellé­kelve olvasni lehet - félelmében hangsúlyozza: „Mi nem állítjuk, hogy így igaz, de­ ellenőrizhetik”. Hát ellenőriztük, s a követ­kezőkre jutottunk: 1. Ilyen nevű művelődési egyesület Bukarestben nem létezik, annak tagjai tehát nem írhattak levelet. Az is kétséges, hogy a szöveget „magyar keresz­tények” fogalmazták meg, hi­szen jóformán egyetlen magyar nevet sem tudnak leírni helye­sen (ezt ellenőrizhette volna Iuliu Furo, ha nem felejtette el véletlenül anyanyelvét!) 2. A bukaresti Petőfi Műve­lődési Társaság - ez viszont működik, tagjai és az érdek­lődők hétfőnként találkoznak a Petőfi Művelődési Házban, meghívott vendégei, előadói között pedig csaknem rendsze­resen ott találhatunk számos, a levélben is említett személyi­séget - elnöke, Lőrinczi Gyula, aki egyébként szenátortársa C.V. Tudornak, megdöbbenve olvasta és tiltakozik az ocsmány hamisítás ellen. 3. A Romániai Magyar Szóhoz soha senki nem juttatta el ezt vagy egy hasonló tartalmú levelet, s ha mégis megtörtént volna, azt a lap kellő ellenőrzés nélkül amúgy­ nem adta volna le. A „levél” tehát nem azért nem került be a laptestbe, mert R­OMÁNIAI r / rx Végre objektíven ítélik meg, hogy mi jár nekünk Beszélgetés DÉZSI ZOLTÁNnal, Hargita megye prefektusával . Prefektusi kinevezése óta milyen gondokkal szembesült, milyen megyeszintű hiányossá­gokat észlelt? - Csaknem egy hónap után el­mondhatom, hogy általam előre föl nem mért, és el nem képzelt gondok sokasága hárul a prefek­tusi intézményre: a megye gazda­sági élete, infrastruktúrája, kul­turális, egészségügyi stb. problé­mái ott tornyosodnak a prefektus előtt, s ezek közül néhány kima­gasló szerephez jut. Elsőként a földtörvényt említeném: az, hogy életbe ültetése nálunk nehézke­sebben ment, nem feltétlenül azt jelenti, hogy rosszul dolgoztak az emberek, inkább azt, hogy egy valóban rossz törvényt nehezen lehet tisztességgel, kellő operati­vitással alkalmazni. Ami nálunk jelen pillanatban megközelítőleg 30%, máshol lehet, hogy 60, vagy 70, de ebben a 30%-ban több ga­rancia van, mert reálisan fölmért adatokon alapszik, amelyek ké­sőbb nem kerülnek törvényszék elé. Máshol, ahol a birtoklevelek kétszeresét adták ki, a perek egy­más közötti viták száma sokkal nagyobb, mint nálunk. Persze, ez nem menti a helyzetet. Nagy gond, hogy szinte feloldhatatlan ellentétek alakultak ki állami gazdaságok és kutatóállomások, valamint a föld birtokába jutó személyek között. Ezek orvoslását kellene elkezdeni, és a már kibo­csátott birtoklevelek ellenőrzését, hogy azok valóban feleljenek meg a valóságnak. Nagyon­ fontos a földtörvény alkalmazásának egész tevékenységét egy hatékonyabb rendszerbe foglalni, szakembe­rekkel. Az „ad hoc" földkomisz­­sziók, a maguk becsületessé­gében nagyon sokat ártottak. A mezőgazdasági szakemberek háttérbe kerültek, megfosztották őket munkaeszközüktől, eltávolí­tották a földtől. Most ezeknek az embereknek visszakerülni, és tenni a megoldás érdekében, nem is olyan könnyű. Szomorú ta­pasztalataim vannak a megye fűtőhálózatáról is: a meleg- és melegvíz-szolgáltatás rossz, állandó jelleggel riadóztató álla­potok uralkodnak. Ezek megol­dása érdekében többször vettem föl a telefonkagylót, a kormányt vagy az illetékes intézményeket tárcsázva, mint bármilyen más ügyben. Ezeknek a dolgoknak végre meg kellene szűnniük. Egy olyan aránytalan rendszer követ­kezményei, amelyben az alsó valóság és a felső irányítás között egy teljesen eltorzult viszony van: az ügyeskedők, intézkedők, na­gyobb szájúak érvényesültek. Ez lassan fog kiküszöbölődni, de sok időt és energiát vesz igénybe. Rendkívülien rossz állapotban van a megye a szolgáltatások terén, rosszak az útjaink, a villa­mos energiával való ellátás. Az az 52 település, amelyikben nincs villany, hihetetlen szám, amit elképzelni sem tudtam. Úgy gon­doltam, van egy-két helyen gond, de hogy ennyire súlyos? 52 tele­pülés ügyét egyszerre nem lehet megoldani. De a Hargita megyei villamossági vállalat vezetői ezt­­ eddig hogy tudták elviselni? Természetesnek vették, hogy 52 településsel Hargita megye ugyan­annyit kap, mint egy másik megye, amelynek esetleg csak két ,TerepÜkks&l ‘vart gelídja, és' rríost'' csodálkoznak, hogy bírálok? A szemléleten, hozzáálláson kell változtatni, mert másként itt nem lesz előrelépés. Vagy gondoljunk Lejegyezte: GÁL ÉVA EMESE (Folytatása a 7. oldalon) Bonyodalom egy feljelentés körül Képviselői lapot perel ügyről, forgassuk vissza a Népújság lapjait a január 21-i számához, amikor is a lap rovatvezetője, Mózes Edith cikket közölt Döntésének megvál­toztatására próbálták rábeszélni a szovátai RMDSZ-választmányt címmel. Az újságírónő cikkében beszámol a Szováta kerületi választ­mány egyhangú döntéséről, miszerint Káli Király István lett a kerület elnökjelöltje a február 1 -jén megtar­tandó megyei tisztújító közgyűlésen, csak hogy híre kelt annak: nem volt szabályos a jelölőgyűlés, mert Mak­­falva és Nyárádremete nem képvisel­tette azon magát. Mindenféle félreér­tést elkerülendő, Szovátán megismé­telték a választmányi gyűlést, mely ezúttal szabályosnak találtatott, ugyanazon eredménnyel. Káli Király István a körzet egyetlen jelöltje. Tudósításában Mózes Edith megjegy­zi: az ülésen (január 18) megjelentek dr. Kelemen Attila, dr. Elek Barna és Kerekes Károly parlamenti képviselők, akik állítólagosan fogadóórát mentek tartani Szovátára, ahol többek között felelősségre vonták a helyi választ­mányt a jelöltállítása miatt, egyben felrótták a szovátai szervezet elnöké­nek, Németh Jánosnak az általa adott nyilatkozatot, amely a Népújság január 16-i számában jelent meg: „A január 9-i közgyűlés egyetlen jelöltet támogatott, Káli Király Istvánt. A szovátai választmány úgy gondolta, hogy méltánytalanság érte Szovátát és a régiót, amikor elvették tőle a képviselői helyet. Ezen túlmenően vagy ettől függetlenül, mind a maros­vásárhelyi vezetőség, mind a képvi­selő kollégák megígérték, annak elle­nére, hogy nincs képviselője a régió­nak, ők «úri becsületszavukat» adják, hogy továbbra is­ megmarad és mű­ködni fog a szovátai képviselői iroda. Mivel ebből semmi sem lett,­­a szová­­tai választmány úgy érezte, hogy senkinek sem adósa, lekötelezettje és változtatni kell a szemléleten, a belső viszonyokon. A Népújság január 24-i számához, LOKODI IMRE (Folytatása a 7. oldalon) “ „Bombahírre” ébredt Marosvásár­­hely január 29 reggelén, mármint a Városr­ak az a feje, amelyik a helyi magyar nyelvű lapot olvassa. A Nép­újság harmadik oldalán, keretben: „Kerekes Károly RMDSZ-képviselő az ügyészségnél tett feljelentést lapunk (mármint a Népújság­­ sz.m.) két munkatársa, Mózes Edith rovatvezető és Makkai János főszerkesztő ellen!” Hogy némi fogalmat nyerjünk az Ha C­­vy Tudor nem, az RMSZ ellenőrizte az RMSZ „nem akar ujjat húzni a zsidókkal” (egyébként nem is akar sem a zsidókkal, sem a románokkal, sem másokkal ujjat húzni, és de nem attól való félelmében, hogy elveszti „izraelita vallású előfizetőit”, hanem mert nem ad helyet semmiféle antiszemita, román­vagy „más”-ellenes hangvételű cikknek), hanem egyszerűen azért, mert ilyen irományt nem juttattak el hozzá. Ha C.V. Tudor szenátornak, az általa vezetett hetilapnak nem volt ideje ellenőrizni mindezt, sajnáljuk. Mi viszont megtettük! És megállapítottuk: tudatos hamisításról van szó, amelynek céljai nagyjából egybevágnak a Románia Mare hetilap politikai vonalve­zetésével. GYARMATH JÁNOS III. A levelet, a lapban látható helyesírással, fordításban adjuk közre a 7. oldalon ­ Negatív mutatvány - utolsó esély Megint kongatják a vészharangokat. Megint megértést kérnek. Megint kitartásra buzdítanak. Meddig tart ez még? Sok szegény, nyugdíjas, hajléktalan... máris a halált várja, az egyetlen biztos szabadítót. Áldozatok vagyunk immár 40-50 éve. Sőt... Kérhet-e még valaki tőlünk további szenvedést? Megértést? Kitartást? Érdekes-e még, hogy ki miatt szenvedünk?! Victor Ciorbea miniszterelnök azt mondja, hogy elődei megvették a társadalmi békét a nemzetgazdaság szétzúzása árán. Micsoda erkölcstelenség! - részükről. A díj elvesztett fizetésekben, létre nem hozott munkahelyekben mérhető, többek között... A miniszterelnök úr negatív mutatványa fejszecsapás - de, sajnos, nem azoknak a fején, akik kiérdemelték. Mert ők, köszönik szépen, jól vannak. Novemberben volt annyi választójuk, hogy képviselőkké, szenátorokká üsse őket. Hogy mentessé váljanak a felelősségrevonástól. Míg mi, akik a kormányzásukat szenvedtük, újabb szankciók zuhatagát várhatjuk ebben a félévben. S jó, hogyha csak ebben... Mert Romániában családonként 2,5 millió lejjel többet költöttek, mint amennyit megkerestek - megkeresett az ország, családjai számára, piacképes munkával. Mintha bűnrészeseik lennénk! Vagy tán azok vagyunk? Nem lenne jó. A 89 után kormányzók bűnlistája ugyanis elképesztő. Bicskanyitogató! Tavaly például a beígért költségvetési deficit háromszorosát produkálták - az országos bevételnek 13 százalékával egyenlő összeget... A régi világ módszereivel dolgoztak: kirakatnövekedést rendeztek - ami évente 2 milliárd dollár külkereskedelmi deficitbe került. Mert áruink a kutyának sem kellenek - az elenyésző kivételek csak erősítik a szabályt -, nem lehet exporttal kiegyenlíteni a számlát. És a látszatnövekedés - üresbe termelés - közepette tavaly már nem tudták behajtani a társdalombiztosítási díjakat sem. A társadalombiztosítási költségvetés is deficites. Ez először fordul elő az utóbbi évtizedekben! De a fizetési adó sem folyt be az ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN (Folytatása a 7. oldalon) Új sorozat 2257-2258. szám 1997. február 1­2., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: előfizetőknek 280, darabonként 500 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Fax: 222 94 41 222 32 11 Bucuresti, Plaja Presei Libere 1 Díjazott galambok és gazdájuk • Fotó : CZIMBAL GYULA/MTI Pusztítanak a farkasok (Nagyvárad • RMSZ/pengő zoltán)­­ Mintegy húsz egyedből álló farkasfalka tizedeli az Élesd környéki települések állatállományát. Az utóbbi hetekben a kiéhezett raga­dozók több gazdaságba is betörtek, jelentős károkat okozva: Sólyomkő­váron több lovat, Alsólugason egy 250 kilogrammos üszőt, Sólyomkő­­peszesen nyolc sertést faltak fel. Olágyepesen a toportyánférgek Simion Dejeu vasúti pályaőr portá­jára hatoltak be s a ház urának sze­me láttára ragadtak el egy vadász­kutyát s egy 100 kilós hízót. Az Élesdi Erdőgondnokság szakemberei a háziállatokon kívül még legalább hat szarvassuta elpusztítását írják a dúvadak számlájára. A további káro­kat elkerülendő, az erdőgondnokság engedélyt kapott a védett állatoknak számító farkasok kilövésére, ám mindezideig csupán két ragadozót sikerült puskavégre kapni. Esély a bizonyításra (Beszterce • RMSZ/ guther m. Ilona)­­ Lezárult Besztercén a közszolgálati intézmények (igazgatóságok, felügyelőségek, kirendeltségek stb.) elosztása a kormánykoalícióban lévő pártok között. A tárgyalások eredményéről Jakab Mihályt, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnökét kérdeztük. - Amikor leültünk tárgyalni, már tudtuk, hogy három vezetői helyre van esélyünk. A parlamenti választásokon elért eredmények arányában a megye 33 közintézményéből 20 jutott a konvenciónak, 10 a Szociáldemokrata Uniónak és 3 az RMDSZ-nek. Kértük az egészségügyet, a környezetvédelmet és a talajjavítást. Négyórás tárgyalást folytattunk. Kiderült már az elején, hogy partnereink nem szántak egyetlen első vonalbeli intézményt sem az RMDSZ- nek, amit azzal indokoltak, hogy ezek stratégiai jelentőségűek, és e megyében az RMDSZ nem kaphat belőlük a magyarság alacsony számaránya miatt, így az egészségügyi igazgatóságról kénytelenek voltunk lemondani. De meg­szereztük egy fontos pénzügyi intézmény, a magántulajdonalap kezelőségét. A tárgyalásokon részt vett a környezetvédelmi miniszter is (a DP-s Ioan Oltean miniszter besztercei), aki a környezetvédelmi igazgatóság helyett felajánlotta a vízgazdálkodásit. A cserébe beleegyeztünk. Harmadik opciónkat sikerült elfogadtatnunk. A név szerinti jelölésekről még folynak a tárgyalások. Meg­egyezés szerint az egyes pártok által megnevezett szakembereket mindhárom koalíciós partnernek el kell fogadnia ahhoz, hogy vezetői állást betölthessen. fa Az új tagok 1999-ben csatlakozhatnak ?pr A NATO júliusi madridi csúcsérte­kezletén akkor is közzéteszik a csatlakozási tárgyalások megkezdé­sére felkért országok listáját, ha addig nem sikerült eloszlatni szervezet bővítésével kapcsolatos orosz aggályokat - jelentette ki Javier Solana, a NATO főtitkára csütörtökön Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén. Solana a madridi csúcsértekezletet fontos lépésként méltatta az új európai biztonsági struktúrák létreho­zásának útján, s közölte: a NATO arra készül, hogy az első új kelet­­közép-európai tagokat már 1999-ben befogadhassa a szervezetbe. A bővítés okáról szólva leszögezte: az új jelentkezők ugyanazért akarnak belépni a NATO-ba, amiért a régi tagok nem akarnak kilépni belőle, s ez utóbbiaknak morális kötelezett­ségük a csatlakozni vágyók segítése. - A felvétel egyébként a kelet-közép­­európai demokráciák megerősödését is segíti - vélte a főtitkár, majd hangsúlyozta: a szervezet bővítése senki ellen sem irányul, s erről az oroszokat is szeretnék meggyőzni. A felvételi kérelmek elbírálásának szempontjairól szólva Solana - egyébként Frunda György RMDSZ- szenátornak válaszolva - leszögezte, hogy a NATO részéről „több mint szimpátiával” nézik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket egyes országok tesznek egymás közötti vitáik megoldására, például,, a kisebbségek helyzetének rendezé­sére. - Ez kulcselem lesz, amit figyelembe veszünk majd a felvételi kérelmek vizsgálatánál - mondta a főtitkár. Végezetül pedig hangsúlyoz­ta, hogy az új NATO-tagok ugyana­zokkal a biztonsági garanciákkal rendelkeznek majd, mint a jelenle­giek, azaz nem lesznek „másodosz­tályú” tagállamok. - Ugyanakkor a NATO részéről nincs semmilyen ok, szándék, vagy terv atomfegyverek telepítésére az új tagok területén - szögezte le Solana rendkívül határozottan, egy orosz képviselő kérdésére válaszolva.

Next