Romániai Magyar Szó, 1997. február (9. évfolyam, 2257-2284. szám)

1997-02-01 / 2257-2258. szám

pu­szg 1997. február 1-2. Emil Constantinescu egyhetes körútra indult Emil Constantinescu román államfő péntek reggel egyhetes davosi, brüsszeli és párizsi körútra indul, amelynek kere­tében még aznap Arnold Koller svájci elnök ebédjén Göncz Árpád magyar köztársasági elnökkel találkozik, majd másnap délelőtt Soros Györggyel folytat megbeszélést. Egy másik találkozón a tervek szerint Václav Klaus cseh államfő­vel tart eszmecserét Davosban. Hétfőn Constantinescu Brüsszelbe utazik, ahol Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke ad tiszteletére ebédet, másnap Javier Solana NATO-főtitkárral találkozik, s több más európai és euroat­­lanti intézmény vezetőivel is eszmecserét folytat. Végül szerdán és csütörtökön Párizsban tart előadást, és az OECD vezetőivel irányoztak elő megbeszé­léseket. Románia CEFTA-tagságáról Calin Popescu-Tariceanu román ipari és kereskedelmi miniszter egy csütörtöki sajtóértekezleten közölte, hogy Romá­niának a CEFTA-hoz való csatlakozásáról tavasszal írják majd alá a szerződést. Az államminiszter szerint gyakorlatilag már befejeződtek a kétoldalú szabadkeres­kedelmi szerződések megkötéséről folyta­tott tárgyalások azokkal a CEFTA-tagálla­­mokkal, köztük Magyarországgal, ame­lyekkel Romániának még nincs ilyen megállapodása, és Emil Constantinescu elnök lengyelországi látogatása során rendezték Románia Lengyelországgal szemben fennálló adósságának még függőben maradt kérdését. Tariceanu kifejtette, hogy e kérdések rendezésével megnyílt az út a CEFTA-tagsághoz. Magyar videokazetták sorsa Szlovákiában Az Új Szó című napilap csütörtöki beszámolója szerint a dél-szlovákiai video­kölcsönzőket is elérte a szlovák nyelvtör­vény nyomán kialakuló ijedelem. A magyar nyelvű videokazettákat a kölcsönzők rendkívül alacsony áron, pánikszerűen kiárusítják - állapítja meg a lap. „Állítólag már száz koronáért (3$)­­ akár Oscar-díjas, magyarul szinkronizált filmhez is hozzájuthat az érdeklődő” - írja az Új Szó. Még nem tudni olyan esetről, hogy valamelyik szlovákiai videotékát vagy művelődési intézményt a „nyelvi hatósá­gok” már figyelmeztették volna, márpedig köztudott, hogy a szlovák államnyelv megsértéséért kiróható­­ félmillió koronáig terjedő bírságokat­­ a kulturális tárca csak azt követően tervezi kiróni, ha a korábbi figyelmeztetésnek nem lenne foganatja. Jelcin ismét megjelent a Kremlben A tüdőgyulladása után lábadozó Borisz Jelcin elnök csütörtökön is megjelent a Kremlben. Az orosz államfő Vlagyimir Tumanovval, az alkotmánybíróság lekö­szönő elnökével alkotmányjogi kérdésekről tanácskozott, de a megbeszélés részletei nem váltak ismertté. Jelcin a tévéfelvételek tanúsága szerint könnyebben mozgott, jókedélyűnek látszott. Kelet-európai üldözöttek A német szövetségi parlament csütörtö­kön napirendjére tűzte azt az ellenzéki javaslatot, amelyben mielőbbi kártérítést kérnek a nácizmus kelet-európai üldözöt­teinek, a holocaust túlélőinek. Az ellenzéki szociáldemokraták és zöldek előterjesztésükben rámutatnak, hogy Németország az elmúlt évtizedekben kártérítést nyújtott a nyugati világban élő egykori üldözötteknek és túlélőknek, de ebből kimaradtak a volt szovjet befolyási övezetben élők. Ez a helyzet nem változott a vasfüggöny leomlása után sem és a Nyugaton lakókkal ellentétben a kelet­európai államokban élők ma sem kapnak semmiféle nyugdíjat. Volker Beck, a Szövetség ‘90/Zöldek pártjának jogpolitikai szóvivője az indít­vány indoklásakor rámutatott, hogy „Németország nagyvonalú az egykori tettesekkel szemben és roppant kicsinyes, amikor az áldozatokról van szó”. Lrmpard Karwatzki pénzügyminisz­tériumi államtitkár elmondta, hogy 80 millió márkát ajánlottak fel erre a célra, de ennek arcvári Ankrán+i íöl«!■»■*♦ <4e“íírÁI mn« wi wbugvnniwiiii MWiwhiuwui vi mwy n­wm született megállapodás. * A vérüket is eladják * Ki harci, ki győzelmi dalt énekel Peruban * Nagyvonalú, de roppant kicsinyes is & Miért tűrik meg a jenkit? * Soros „Európa-kampány”-t indít­ó Oscar-díjas film­­ már 3 $-ért is... * Tom Lantos bukaresti sajtóértekezlete Tom Lantos amerikai képviselő csütörtökön kétnapos bukaresti látogatásának befejeztével tartott sajtóértekezletén kijelentette: támogatja, hogy Románia, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia egyszerre kezdjék meg a tárgyalásokat a NATO-val a csatlakozásról. Ez véleménye szerint javára válna mind a román, mind a magyar népnek, mind az egész térség stabilitásának, de az amerikai kongresszusban nem mindenki osztja a véleményét. Ha ez a személyes elgondolása nem érvényesülne is, ez nem jelentene tragédiát Románia számára, mivel az ország mindenképpen jó úton halad, és ezért nem olyan fontos, hogy az első, második vagy harmadik évben kerül sor a csatlakozásra - mondta Lantos. A befolyásos amerikai politikus, akit fogadott Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök is, többek között hangsúlyozta: a romániai magyarságot illetően türelmetlenül várja az új helyzetben azoknak a „nagyon ésszerű” céloknak a megvalósítását, amelyeket már évekkel ezelőtt is kifejtett a sajtónak korábbi látogatásain - így a kolozsvári magyar egyetem újbóli megnyitását. A magyar nyelv, irodalom, kultúra, hagyományok tiszteletben tartása növelni fogja Románia erejét, ahogy Svájc erejét is növeli a német, francia, olasz közösségek léte, működése - mondta. Románia letette a demokratikus vizsgát, erről fog beszámolni az amerikai elnöknek és más vezetőknek - közölte Lantos. Soros kampányt kezd Közép- és Kelet-Európa érdekében Soros György amerikai befektető nagysza­bású sajtókampányt tervez annak érdekében, hogy az Európai Unió reformját előkészítő kormányközi konferencia viharai ne tegyék hos­­­szabbá a közép- és kelet-európai térség csatlakozási folyamatát - írta csütörtöki számában a L’Unitá című olasz napilap. A lap értesülései szerint Soros mintegy 300 neves értelmiségit kért fel a kampányhoz való csatlakozásra. Február 6-án Brüsszelben egy szűkebb kör - mintegy 30 személy - európai gyűlést tart a kampány kezdeteként arról, hogy a kormányok miként tudnának kijutni a jelenlegi politikai zsákutcából, miként kerülhetnék el, hogy Európában mélyüljön a szociális, politikai megosztottság, újabb „fal” emelkedjen Európa keleti felének határain. A L'Unitá szerint a kezdeményezés célja az, hogy az EU-n belüli politikai elmélyítés folyamata ne kerüljön összetűzésbe a bővítés folyamatával, „különösképpen ne a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia esetében, ahol - micsoda egybeesés - Sorosnak erős pénzügyi, szociális-kulturális érdekeltségei vannak". Az „Európa-kampány” Soros emberbaráti tevékenységének újabb állomása - írja a lap. Az amerikai befektető már egymilliárd dollárt költött el a volt szovjet birodalom országaiban arra, hogy elősegítse ott a nyitottabb társadalom kialakulását. Soros a közelmúltban pedig azzal az írásával hívta fel magára a figyelmet, mely a sokat­mondó „Kapitalista fenyegetés” címmel jelent meg az Atlantic Monthly amerikai folyóiratban. Ebben a cikkben Soros azt fogalmazta meg, hogy a kapitalizmus szabad versenyének erősödése, a piacgazdaság értékeinek korlátlan elterjedése az élet minden területén a demokratikus és nyílt társadalomnak okoz kárt: a fő ellenség immáron nem a kommunizmus, hanem maga a kapitalizmus - írta a L'Unitá. Véres vasárnap: nincs új vizsgálat „Ha bárkinek a kezében bármilyen új bizonyíték van, forduljon az illetékes ha­tóságokhoz” - ezekkel a szavakkal utasította el csütörtök este a brit kor­mányfő azon felhívásokat, amelyek az éppen negyed százada lezajlott észak­írországi vérengzés körülményeinek újbóli kivizsgálását sürgetik. Az ulsteri katolikus nacionalista mozgalom fellegvárában, Londonderry­­ben 1972. január 30-án tizenhárom holttest maradt az utcán, miután a brit hadsereg kivezényelt ejtőernyős alakulata máig vitatott okokból tüzet nyitott a bírósági ítéletek nélküli inter­nálások gyakorlata ellen tüntető tömeg­re; egy további áldozat később, a kórházban halt bele sebeibe. A korabeli brit vizsgálat azt állapította meg, hogy a hadsereg csak visszalőtt, amikor a tüntetők közül a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus terrorcsoport (IRA) tagjai tüzelni kezdtek a katonákra. A katolikus mozgalmak kezdettől elvetet­ték a hivatalos verziót, s azóta is köve­telik a történelembe „véres vasárnap­ként” bevonult súlyos incidens aktáinak újbóli felnyitását. Major kormányfő azonban a londoni alsóház csütörtök esti ülésén kijelentette: a vizsgáló­­bizottság annak idején alaposan feltárta a történtek hátterét, s a megállapítottak­hoz képest új adatok hivatalosan azóta nem merültek fel. A kabinetnek azonban még saját parlamenti hátországából is számítania kell ellenkező véleményekre; a vitában felszólaló egyik tory képviselő csütörtö­kön kijelentette, hogy szükséges lenne ismét „megnézni” az aktákat, ha másért nem, az északír katolikus közösség megnyugtatására. Ennél is komolyabb nyomást jelent az ír kormány álláspont­ja: John Bruton ír miniszterelnök a csütörtöki évfordulón közölte, hogy Dublin hamarosan felújítja kampányát a „véres vasárnap” körülményeinek újbóli kivizsgálása végett. Írország és Nagy- Britannia között a 25 évvel ezelőtti vérfürdő óta állandó feszültség tárgya a Londonderryben történtek feltárása, amely az ír kormány szerint a mai napig sem zárult le megnyugtató módon. Fordulóponton a túszválság Fordulóponthoz érkezett a perui túszválság, ez teszi szükségessé Hasimoto Rjutaro japán kormányfő és Alberto Fujimori perui államfő egyeztető tárgya­lásait - közölte csütörtökön a japán kabinet főtitkára. Cáfolta a szárnyrakelt híreket, miszerint a legmagasabb szintű találkozót a túszszedőkkel való leszámolás, a limai nagyköveti rezidencián való rajtaütés megvitatására rendezik meg. A japán nagyköveti rezidencia a szigetország felségterülete, egy ilyen radikális lépéshez ezért Japán hozzájárulására lenne szükség. A Tupac Amaru terroristái már a hatodik hete tartják fogva az épületben 72 túszukat, köztük több tucatnyi japán diplomatát és üzletembert. A hírek szerint az elhúzódó válság több túsz egészségi állapotát lerontotta, depressziós tünetekkel, emésztési és érrendszeri zavarokkal küszködnek. Japán közlés szerint a szombatra kitűzött, torontói Hasimoto-Fujimori találkozót azért rendezik meg, hogy egyeztessék a terroristákkal folytatandó tárgyalások stratégiáját. Eszerint a túszok szabadon bcsátása fejében egyes, börtönben lévő Tupac Amaru­­gerillák amnesztát kapnának és javítanák a perui börtönviszonyokat is. Szent István-i levelek (III.) Monsieur te roumain Mottó: „Magyar vagyok, de európai” Magyari Lajos: Csom­a Sándor naplója Francia kollégáimnak gondot okok a nevem. Alighogy bejelentkeztem, megkérdezték, hogyan ejtik: Nazsi vagy Nagi. Mondtam, ejtsék, ahogy nekik jólesik. De melyik a helyes? A helyes: Nagy. De a legtöbb, ami tőlük tellett, egy gyenge Nadzs volt. Maradtunk tehát a Nagi-nál. (Állítólag van egy igen népszerű TV bemondójuk, Nag­y). Vagy, újabban, Joseph. De maguk közt inkább csak „Monsieur le roumain”. Ami érthető is: tudják, hogy Romániából jöttem, román kollégáim nyomdokán, akik kb. három éve váltják egymást Saint Etienne-ben. De az már m­eglepett, ami a múlt héten esett meg velem. Bukaresti kolléganőm kérésére hívtam fel telefonon egy itteni családot, akiknek egy mag­nókazettát küldött ajándékba. Alig mondtam be a kagylóba: „Bonsoir, Madame, est ce que je peux parier avec mon­sieur...” (Jó estét, hölgyem, beszélhetek... úrral?), a hölgy felkiáltott: „Albert, Albert, viens vite, c’est un roumain au telephone!” (Albert, Albert, gyere gyorsan, egy román a telefonnál!) Amiből arra következtettem egyrészt, hogy gyalázatos egy akcentusom lehet, másrészt, hogy jól azonosítható akcentusom van... Még megérkezésünk napján, miután a titkárnő, aki visszavitt bennünket az otthonba, magunkra hagyott, kollégám, aki már járt Saint Etienne-ben, elvitt városnézőbe. Többek között, bementünk­­ a „Quartier Latin” nevű könyvesboltba, melynek tulajdonosnője egy román fiatalasszony. Miközben túlestünk a kölcsönös üdvözlésen és bemutatáson, belépett a fiatalasszony francia férje. „Na jól nézek ki”, mondta hozzávetőleg, miután kilétünk tisztázódott, „három román között kisebbségben vagyok.” Siettem megnyugtatni, hogy az állás tulajdonképpen 2:2, én­ ugyanis magyar vagyok. Kissé meglepődött, ám felesége tanúsította, hogy igenis vannak Romániában magyarok. „Ő jól tudja, hiszen erdélyi.” „Igen? És hová való?” - kérdeztem meg, inkább csak udvariasságból.­­ Váradra. Hát így találkozott Saint Etienne-ben, a Quartier Latin-ben két bihari. Ilyen kicsi falu ez az Európa. NAGY E. JÓZSEF A pápa Szarajevóba készül II. János Pál pápa április 13-án keresi fel Szarajevót - jelentették be hivatalosan csütörtökön a Vatikánban. A pápa békezarándoklatának célja az, hogy bátorítsa a helyi katolikus közösséget, elősegítse a kölcsönös megértést és együttműködést minden más vallással, sehet. A Vatikán azt reméli, hogy Szarajevó a jövőben a megbékélés és a fejlődés jelképe lesz Európa és a világ minden népe számára - hangsúlyozta a Szentszék közle­ménye. II. János Pál pápa már évek óta szerette volna felkeresni azt a várost,­mely szavai szerint a „XX. század tragédiáinak jelképe lett”. Bosznia-Hercegovina lakosságának többsége muzulmán. Erős a szerb ortodox egyház befolyása, s a katolikus közösség kisebbségben van. A megbékélést nehezíti, hogy érezhető a vallási türelmetlenség, a helyi katolikusok gyakorta panaszkodnak a többségében muzulmán vezetés részéről őket érő hátrányos megkülönböztetésre. Rasszizmus­­ellenes év Az EU legmagasabb méltóságainak részvételével csütörtökön Hágában megnyílt a fajgyűlölet elleni európai év. A faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet elleni kampánysorozatot Wim Kok, az EU soros elnökségét adó holland kormány feje, Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke és José Maria Gil-Robles Gil- Delgado, az Európai Parlament elnöke indította útjára közös nyilatkozat aláírásával. A nyilatkozat a tagországok nevében leszögezi, hogy a Tizenötök fokozzák és jobban összehangolják küzdelmüket a faji megkülönböztetés és szociális visszásságok ellen, illetve bátorítják a pozitív szellemű hagyományokat és akciókat. A kampány politikai, kulturális és sport­­rendezvényekből, helyi és regionális prog­ramokból, sajtókampányból, országos és EU-szintű találkozókból áll, amelyet minden tagországban a témában illetékes, többnyire nem kormányszervezetek koordinálnak. Ez az első eset, hogy az EU különböző intézményei tevőleges lépéseket tesznek a rasszizmus elleni harcban. A demokratikus forradalom még befejezetlen Az amerikai külügyminisztérium szokásos éves emberi jogi jelentése - a korábbi esztendőkhöz hasonlóan - szabadon választott törvényhozással rendelkező parlamenti demokráciának minősíti Magyarországot. A világ országait górcső alá vevő, több ezer oldalas jelentést csütörtökön hozták nyilvánosságra. A beszámoló általánosságban leszögezi, hogy az emberi jogok szándékos megsértésének és eltiprásának gyakorlata 1996-ban is folytatódott, sőt az állapotok jó néhány országban romlottak, különösen Kínát, Nigériát, Törökor­szágot, Észak- és Dél-Koreát, Burmát, Kubát, Indonéziát, Irakot, Iránt és Líbiát állítja pellengérre. Kínát illetően a jelentés leszögezi, hogy a nemzetközileg elfogadott normák semmibe vétele széles körű és jól bizonyított: a hatósági intézkedések folytán a politikai ellenzék hangját szinte teljesen elfojtották, és az összes ismert emberi jogi aktivista börtönbe került vagy száműzetésbe kényszerült. A beszámoló szerint Oroszországban az emberi jogok helyzete vegyes képet mutat: különösen mértéktelen volt a katonai erő megkülönböztetés nélküli bevetése a csecsen polgári lakossággal szemben. - A kihágások súlyosan megsértették a moszkvai kormány által vállalt nemzetközi kötelezettségeket - húzza alá a százkilenc­venhat országot vizsgáló jelentés. Komoly visszaesést jelez Fehérország, Kazahsztán, Örményország, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán esetében is. Az amerikai külügyminisztérium Törökországnak szemére lobbantotta az emberi jogok széles körű megsértését és a kurdokkal szembeni kíméletlen fellépését. Indonéziát tekintélyelvű politikai rendszernek minősítette, Dél-Koreát pedig a nőkkel szembeni megkülönböztetés miatt bírálta. A kritikus megjegyzésekből kijutott egyik legszorosabb szövetségesének, Németországnak is: a Scientology egyház híveinek zaklatásával és üldözésével vádolta a német hatóságokat. A közép- és kelet-európai államokról összességében kinyilvánította, hogy a „demokratikus forradalom még befejezetlen”.­­ Sok országban a demokrácia törékenynek tűnik, a választási folyamatot manipulálják, és az emberi jogokat garantáló intézmények sem épültek ki teljességgel. A magyarországi állapotokra vonatkozó fejezet részletesen taglalja azokat a rendőrségi túlkapásokat, zaklatásokat és tettlegességeket, amelyek a jelentés szerint tavaly is folytatódtak. Elismerve, hogy a rendőrök fizetése alacsony, a beszámoló utal arra, hogy a hatóságok nem egyszer közömbösséget mutatnak bűncselekmények áldozatául esett külföldiek iránt. Megemlíti azt is, hogy az ügyészségek kezdeményezhetik a gyanúsítottak tárgyalás előtti, meghatározatlan időre történő őrizetbe vételét, emberi jogi csoportok állítása szerint pedig a cigányok nem mindig részesülnek egyenlő elbánásmódban az eljárások során. A jelentés megállapítja, hogy az írott sajtó viszonylag magas fokú szabadságot élvez, de „újságírók és ellenzéki politikusok aggódnak amiatt, hogy az írott sajtó zömét ellenőrző tulajdonosok szűk száma esetleg korlátozhatja a különböző vélemények kifejtését". Jó ismerősöm mesélte, miután hazaérkezett amerikai látogatásá­ból: A távoli vadnyugaton találkoz­tam meglettkorú emberekkel, akik miután meghallották, hogy német vagyok, komoly érdeklődéssel kér­dezték, hogy vége van-e már a második világháborúnak, és hogy mi lesz most Németországgal? (A történet még anekdotának is szo­morú)... Belgrádot, Budapestet és Buka­restet, a három „balkáni” fővárost még a földrajzban járatos amerikai sem tudja különböztetni, s az általános történelmi és földrajzi ismeretek Európáról vagy a világ többi részéről amúgyis olyan minimálisak az Egyesült Államok­ban, hogy a kisebb nemzetek létezéséről egyáltalán nem is tudnak... Ezek után miért csodálkozzon az ember, ha olyasmit hall, mint ami alább következik... „A harmincas években a zsidók, most a Scientology-szektások, akiket a németek üldöznek”... Ezekkel a szavakkal bírálják prominens ameri­kaiak a németeket, és egy Kohl kan­cellárhoz intézett levélben a németek szemére vetik, hogy a Scientology­­szektát rendszeres üldöztetésnek teszik ki... A levél szerzője egy hollywoodi ügyvéd, Bertram Fields, aki többek között Michael Jacksont és Tom Cruise-t képviselte milliós perekben. A levelet, melynek eredeti angol szövegét a német Stern maga­zin teljes egészében közli, harminc­négy igen ismert amerikai sze­mélyiség (legtöbbjük hollywoodi mű­vész) írta alá. Néhány olyan nevet megemlítenék, akiket a magyar olva­só is bizonyára ismer: például Holly­wood „megasztárja” Dustin Hoffman, később a zsidók üldözése kezdő­dött... „Magam is zsidó vagyok és aggódásomnak kell kifejezést adnom, ha valakiket vallási hovatartozásuk miatt üldöznek” - mondotta az ügyvéd a Sternek adott interjújá­ban... A nyílt levelet különben eredetileg német újságokban szerette volna közöltetni, de a Süddeutsche Zeitung éppenúgy, mint a­ szintén ismert Frankfurter Allgemeine is visszautasították... kell vallani, hogy sokszor csodáltuk azt a népet, melynek fiai végered­ményben közeli rokonaink, hiszen a mai amerikai, angol, ír, német vagy olasz ősöktől származik. A világ leggazdagabb, legmagasabb élet­színvonalú, legmagasabb technikájú és talán egyik legsikerültebb demok­­ráciájú országát világszerte példa­képnek kellene tekinteni... De ezzel a példaképpel kétségtelenül baj van... Az utóbbi húsz-har­minc évben az ati szemmel Hollywood a németek ellen Goldie Hawn színésznő, Oliver Stone a világhírű rendező stb... A nyílt levél hirdetésként megjelent az International Herald Tribun-ben is, és állítólag 95 ezer dollárba került. (Akik aláírták, azoknak ez az összeg még zsebpénznek sem számítható.) Hogy az aláírók egy része zsidó vallású, az nem is érdekes, mert a híres ügyvéd, Mr. Fields kihang­súlyozza zsidóságát és határozottan állítja, hogy a németek Scientology­­szekta elleni kampánya vészjóslóan hasonlít Németország harmincas éveire, amikoris a baloldaliak és Bevezetőmben már jeleztem, hogy tapasztalataink szerint az átlag amerikai általános ismerete: a világról, enyhén szólva hiányosak... Nem szeretnék igazságtalannak lenni, és mivel személyesen soha nem jártam az Egyesült Államokban, igyekszem nem általánosítani... De, hogy valami nincs rendjén a nagy vizeken túl, ez bizonyos. G. Washing­ton, Edison és Bill Gattes hazájában, hogy csak három amerikai zsenit említsek, az utóbbi kétszáz év alatt csodálatos dolgok történtek. Ezt mi európaiak igen jól tudjuk és azt is be amerikaiak lépésről lépésre elvesz­tették tekintélyüket, talán még régi barátaik előtt is... a mohamedán világ gyűlöli az amerikai mentalitást, de ezt a szigorú muzulmán erkölccsel és világszemlélettel lehet magyaráz­ni. Ázsiában sem népszerűek, lásd Vietnamot, no és a nagy konkurens Japánt. Dél-Amerikában a „jenkit” csak pénze miatt tűrik meg. Marad tehát Európa... A franciák már régen eltávolodtak az „amerikai csodától”, a bohém olasz elsősorban a vastag bukszájú turistát látja az amcsiban. Maradnak hát az angolok és németek mint „hűséges” partnerek...­ Ha prominens amerikai körökben „lefasisztázzák” a németeket és jogos védekezésüket egy igen gyanús, erőszakosan terjeszkedő szekta ellen a nácik tevékenykedésével hason­lítják össze, ez csak további bizal­­matlankodásra vezethet a két ország kapcsolatában... A nyugati világ két legerősebb gazdasági pillérének számítható ország ideológiai síkon zajló súrlódásai nem tesznek jót sem az amerikai társadalom megújulni szándékozó törekvéseinek, de az európai integrácó amúgyis göröngyös úton induló kibontakozásának sem... Ami pedig a Scientology-szekta ténykedéseit illeti, kétségtelenül minden állam kötelessége, hogy olyan szellemi, erkölcsi és gazdasági védelmet nyújtson állampolgárainak, melyek minden esetben megvédik az egyént egy esetleges lelki vagy anyagi károsodástól... A „dianetika” - hirdetik L.R.Hub­bard követői - a lelki és szellemi egészség modern tudománya... Ha a Scientology-egyház csak ezzel foglalkozna, talán nem is volna vele sok baj, de a szekta hátterében sokkal, de sokkal több rejtőzik... HOLLASHEHS OTTÓ I---------------------------------------------------------------1 Maszhadov nem osztozik a hatalmon Aszlan Maszhadov, az új csecsen elnök nem készül osztozni a hatalmon és meg akarja tartani a kormányfői megbízatást is. Maszhadovot február 10-én iktatják be, s arra meghívják Viktor Csernomirgyin orosz kormányfőt, illetve a nemzetbiztonsági tanács jelenlegi és volt titkárát, Ivan Ribkint és Alekszandr Lebegyet. Közben feszültsé­get okozott, hogy a hírhedt csecsen terrorista, Szalmán Radujev nem ismeri el a választás eredményét és három orosz város elleni terrorakcióval fenyegetőzött csütörtökön. Maszhadov megválasztása utáni első nyilatkozataiban jelezte, hogy a Csecsenföld státusáról tartandó tárgya­lásokkal nem akar várni öt évet, ahogy azt a háború befejezéséről szóló haszavürti egyezmény előírja. Az Argumenti i Fakti című hetilapnak adott nyilatkozatában Maszhadov hang­súlyozta: célja Csecsenföld független­ségének nemzetközi elismertetése. Közölte, hogy első dolga a rendteremtés és fellép a bűnözés ellen. Nem zárta ki, hogy ebből a célból bevetik a háború­ban harcolt szabadcsapatokat is. Törvény a kártalanításról Albániában Az albán parlament csütörtökön este ellenszavazat nélkül jóváhagyta azt a törvényt, amely szavatolja a pilótajáté­kok közelmúltbeli összeomlása miatt pénzüket elvesztett személyek „méltányos” kártalanítását. A törvény két befektetési társaság, a Dzsaferi és a Populli összesen mintegy 200-300 ezer ügyfelének a kártalanítá­sáról rendelkezik. A társaságok havi 35- 100 százalékos kamatot ígértek befek­tetőinek, s január elején mentek csődbe. A kártalanítás fedezetéül a társaságok - szakértői becslések szerint mintegy 300 millió dolláros - zárolt követelései, valamint ingatlanai és ingó vagyontár­gyai szolgálnak majd. Elszegényedett albánok - akik kevés megtakarított pénzüket is elvesztették az összeomlott piramisjátékokon - állnak sorban az egészségügyi közpon­tokban, hogy készpénzért eladhassák vérüket - írta csütörtökön a Reuter. A véradók alkalmanként 2500 lejet (22 dollár) kaphatnak 400 milliliter vérért. Naponta legalább 30-40 ember fordul meg a vérellátó központban, hogy készpénzt kapjon a véradásért. Csernomirgyin a halálbüntetésről Oroszország alkalmazni fogja a moratóriumot a halálbüntetések végre­hajtására, amint erre 1996 februárjában, az Európa Tanácshoz történt csatla­kozásakor kötelezettséget vállalt. Ezt közölte Viktor Csernomirgyin minisz­terelnök csütörtökön, akinek szavait az ITAR-TASZSZ idézte. „Amit aláírtunk, azt tiszteletben tartjuk, bár az elmúlt időszakban nem tehettük meg, hogy ne alkalmazzuk a legsúlyosabb büntetést" - mondta Csernomirgyin svájci látogatása során Bernben. „Eszményképünk a biztonságos, ideológiai, gazdasági, politikai és katonai akadályoktól mentes Európa" - hangoztatta az orosz politikus, aki szerint Oroszoroszág „megkülönböz­tetés és mesterséges gátak nélküli” világot szeretne, s „nem valószínű, hogy érdemes lenne újabb akadályokat emelni" előtte - mondta a NATO kibővítéséről az orosz diplomata. Az ET elégedetlen Észtországgal­ ­ Az Európa Tanács felszólította Észtországot, hogy tegyen előrelépé­seket a területére érkező menekültekkel való bánásmód, a halálbüntetés eltör­lése, az elítéltek fogvatartási körül­ményeinek javítása és az orosz ajkú kisebbség jogainak tiszteletben tartása terén. Az Észtország által az ET-hez történt 1993. évi csatlakozásakor vállalt kötelezettségek teljesítését a szervezet parlamenti közgyűlése ellenőrzi. A menekülteket és a menedékkérőket például minden további nélkül bebör­­tönzik Észtországban, ha illegálisan lépték át a határt. Emellett Tallinn még mindig nem ratifikálta az emberi jogok európai konvenciójának a halálbüntetés eltörléséről szóló 6-os számú jegyző­könyvét, noha erre is kötelezettséget vállalt. Megszűnik a vízumkényszer a balti államok felé Valószínűleg még a nyár előtt felfüg­gesztik a vízumkényszert Svédország és a balti államok között, mondta Pierre Schori tárca nélküli miniszter a hét elején a Nép és védelem konferencián. Svédországban több mint 46 ezer balti származású él és a Szovjetunió szétesése után egyre gyakrabban látogatnak az anyaországokba. A vízumkényszer eltörlésével várhatóan a kereskedelmi kapcsolatokkal hasonló arányban növekszik az utazók száma is A vízumkényszer megszüntetésére Svédország azt kívánja a balti államok­tól, hogy ismerjék el az úgynevezet „első menekült ország” státusát, ami azt jelenti, hogy ha egy menekült tőlük utazik svéd területre, akkor nekik kel vállalni érte a felelősséget, vagyis szükség esetén hozzájuk toloncolják vissza az illetőt.

Next