Romániai Magyar Szó, 1998. december (10. évfolyam, 2907-2932. szám)
1998-12-03 / 2907. szám
1998. december 3. 3 5 hírekÚhírekÚhírek hírek Washingtonban részletes tájékoztatást kértek a román-magyar viszonyról (Washington • Kárpáti János / MTI) Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára kedden New Yorkban a magyar főkonzulátuson találkozott Richard Holbrooke-kal, a főként délszláv ügyekben végzett közvetítő tevékenysége révén ismertté vált amerikai különmegbízottal és Henry Kissinger volt külügyminiszterrel. Az államtitkár köszönetet mondott a két neves amerikai külpolitikai személyiségnek a magyar NATO-csatlakozás következetes támogatásáért. Áttekintették az atlanti szövetségbe bekerülő három kelet-közép-európai ország új feladatait, valamint szót ejtettek a NATO további bővítésének kérdéséről. Az általános kérdések mellett Kissinger és Holbrooke részletes tájékoztatást kért a magyar-román kapcsolatokról. Egyetértettek abban, hogy a román kormány korábban kitűzött céljait nem, vagy csak alig tudta megvalósítani. Holbrooke érdeklődött a vajdasági helyzet felől. Németh elmondta, hogy a vajdasági magyarságot számos támadás éri a szerb szélsőségesek részéről. A magyar oktatási intézmények száma csökkent, a vajdasági magyar gyerekek 30 százaléka a szerb iskolában kénytelen folytatni tanulmányait. Az államtitkár kérte, hogy az amerikai fél kísérje figyelemmel a vajdasági helyzetet. Kifejtette, hogy az EBESZ szabadkai missziójának visszaállítása megnyugtatóan hatna a Vajdaság lakóira. Holbrooke szerint a szerb vezetésnek mindent meg kell tennie a koszovói válság békés rendezéséért, be kell látnia, hogy a nemzetiségi kérdés rendezése nélkül Jugoszlávia nem térhet vissza a nemzetközi közösségbe. Holbrooke úgy vélekedett, hogy a vajdasági magyarság számára a kulturális autonómia megadása, illetve a hetvenes évek struktúráinak visszaállítása számos kérdést rendezne. Aki nem ír arabusul... (MTI-Panoráma) • Egy negyven esztendeje hatályban lévő törvény alkalmazásával akarja az egyiptomi parlament elérni, hogy az ország nagyvárosainak utcáiról eltűnjenek az idegen nyelvű feliratok. A parlament kulturális bizottsága felszólította a kormányt: pénzbüntetés terhe alatt kötelezze az üzlettulajdonosokat, hogy arab feliratú táblákat helyezzenek el boltjaikon. Szalah Taruti, a kulturális bizottság elnöke leszögezte: „sürgősen fel kell lépni az olyan feliratok és reklámok ellen, amelyek pusztulással fenyegetik az szag arab identitását”. A kormány képviselője kénytelen volt elismerni, hogy nincsen tudomása a szóban forgó törvényről, amelynek alapján egyébként négy évtized alatt eddig még egyetlen büntetést sem szabtak ki. Québeci félsiker vagy félkudarc? (Montreal / MTI) • Québecben, Kanada túlnyomórészt francia ajkú szövetségi tartományában ismét a terület függetlenségét szorgalmazó Québeci Párt nyerte meg hétfőn a helyi választásokat, de nem szerzett abszolút többséget. Bár a párt programjában első helyen áll a szuverenitás követelése, Lucien Bouchard pártvezető a választás eredményeinek ismertté válása után mondott első beszédében ki sem ejtette a szuverenitás szót, csupán célzott rá. Arról beszélt, hogy a párt láthatólag élvezi a választók bizalmát, és ez közelebb viszi célja eléréséhez. A hírügynökségek valószínűtlennek tartják, hogy a Québeci Párt kormánya a közeljövőben újabb népszavazást kezdeményezzen a tartomány elszakadásáról, ahhoz ugyanis nem eléggé meggyőző a választási eredménye. Elemzők szerint legfeljebb félsikerről (félig kudarcról) van szó. A tartományt továbbra is kormányzó Québeci Párt elmaradt saját korábbi eredményétől: most két hellyel kevesebbet mondhat magáének a helyi törvényhozó testületben, mint az előző ciklusban. Települ a Mária-Valéria híd (Pozsony • Reszeli Ferenc | | / MTI) • Katona Kálmán ma-10gyár és Gabriel Palacka szlo-vák közlekedési és hírközlési miniszter hétfőn Pozsonyban megállapodott, hogy az Eszter-1gom és Párkány közt több mintfél évszázada csonkán állói I Mária-Valéria híd felújításá- Irak tervéről a műszaki szakértők még ezen a héten tárgyalni kezdenek Esztergomban. Szlovákia még december 10-e előtt aláírja a hídépítés finanszíro fzásáról szóló háromoldalas egyezményt. Ezt a megállapodást Magyarország és az Európai Unió már korábban rali- fikálta, s ennek nyomán az EBI ötmillió ECU-val kész segíteni az újjáépítési költségeket. A szlovák miniszter szerint a cél, az átjárható híd legkésőbbi 2002-ig megvalósul. • Az esz- | tergomiak örömmel fogadták a magyar és a szlovák szakmi-ma niszter hétfői megegyezését a| | Duna magyar és szlovák oldallát összekötő egykori Mária-1 | Valéria híd újjáépítéséről,| | amelyet 1944-ben robbantott ' a visszavonuló németek, |r tak fel Vajdasági magyar pártok felhívása a szerb elnökhöz (Belgrád • Végh Sándor / MTI)Öt vajdasági magyar párt levélben kérte Milan Milutinovic szerb elnököt, hogy a koszovói válság rendezésére kidolgozott Hill-terv megvitatásakor (a belgrádi vezetők) különös figyelemmel tekintsék át a kisebbségi tanácsok megválasztását előirányzó javaslatot. A pártelnökök megítélése szerint a nemzeti tanácsok a szerb alkotmány előírásainak megfelelően önállóan dönthetnének a kisebbségek nemzeti öntudatának megőrzését és különösen az oktatást, a kulturális életet és a tájékoztatást érintő kérdésekben. Az öt vajdasági magyar párt szerint a „klasszikus nemzeti kisebbségekkel” folytatott párbeszédben történő előrelépés ugyanakkor hozzájárulna a koszovói rendezési tárgyalásokhoz szükséges kedvező politikai légkör kialakulásához is. LAPÁKBAN - APRÓHIRDETÉS A hirdetés szövege.... (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) Feladó: neve..................... keresztneve......................... címe..................................... ..................utca.................. házszám................telefon. Tíz szó fölött szavanként 400 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni az ingyenes, 4000 lej értéket. T Kérnénk a szöveget nyomtatott betűkkel írni T A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül jelenik meg. T A szelvény csak decemberre érvényes! ▼ A kedvezménnyel kizárólag csak magánszemélyek élhetnek! ▼ A Zsidóság Történeti és Művészeti Múzeuma Párizsban (Párizs • Eszes Tibor / MTI) - Jacques Chirac francia államfő nyitotta meg hétfőn Párizsban a Zsidóság Történeti és Művészeti Múzeumát, amely a Marais-negyedben, egy igen szép palotában, a XVII. században épült Hotel de Saint-Aignanban kapott helyet. Chirac beszédében kiemelte: a kiállított nagy értékeken is lemérhető, hogy a judaizmus milyen jelentős mértékben gazdagította az őket befogadó társadalmak kulturális életét. A 289 millió frankba került múzeum létrehozását a francia állam és Párizs városa közösen finanszírozta, akárcsak az évi 24 millió frankos működési költséget. A művészeti részlegben sok neves festő, Modigliani, Soutine, Kisling, valamint Picasso, Utrillo és mások alkotásai is megtekinthetők - a nagyértékű festményeket a Pompidou kulturális központ köcsönözte. Külön szerepel 27 olyan festmény, amelyeket annak idején a nácik koboztak-raboltak el tulajdonosaiktól, de sem őket, sem jogutódaikat eddig nem sikerült megtalálni. Külön katalógus mutatja be azokat a hasztalan erőfeszítéseket, amelyek próbálták megállapítani, kik voltak sok festmény tulajdonosai Franciaország német megszállása előtt. Számos teremben a zsidó diaszpóra kulturális-vallási örökségét lehet megismerni. Igen gazdag a történeti dokumentáció is, csupán a Dreyfus-üggyel kapcsolatban 3 ezer tárgy, irat szerepel a kiállításon. Túl a gazdag múzeumi részen az épületben kóser teaszalon, videotéka, könyvtár, valamint Steven Spielberg zsidó archívuma is megtalálható. (Brüsszel • Veres Béla / MTI) A holland parlament felsőháza kedden szavazás nélkül elfogadta Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét, ezzel a tagországokban befejeződött a ratifikációs folyamat. Valamennyi parla-menti párt támogatta a szövet-ség bővítését, csupán két baloldali zöld honatya jelezte fenntartását. Hátravan még Beatrix királynő aláírása, de a külügyminisztérium ettől függetlenül a lehető leghamarabb - feltehetően már a héten - eljuttatja a ratifikációs okmányokat Washingtonba. Jelen voltak a hágai magyar nagykövetség képviselői is. A holland külügyminiszteri az ülés után külön gratulált új magyar ügyvivőnek. Többen hangoztatták a vita során, hogy a szövetségnek folytatnia kell a nyitott kapuk politikáját - név szerint említették meg Romániát és Szlovéniát. A tagállamok-ban lezajlott ratifikációs folyamatot követően szükség van, még a három tagjelölt állam hi-vatalos jóváhagyására, a ratifi- kációs okmányok washingtoni letétbe helyezésére és nem utol-sósorban a NATO-tagállamok politikai döntésére ahhoz, hogy a csatlakozás a gyakorlatban is megtörténhessen. Hollandiában is befejeződött a NATO-ratifikáció Német-francia Fegyverek a koszovói szakadároknak (Zágráb • Keller Tivadar / MTI) A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt a vásárlója azoknak a fegyvereknek, amelyeket a hét végén foglalt le a horvát rendőrség Sibenikben - jelentette be Marijan Tomurac, a sibeniki-knini rendőrség parancsnoka. Horvátországban még sohasem sikerült olyan menynyiségű csempészett fegyvert lefoglalni, mint amennyit a sibeniki rendőrök találtak egy kamionban, majd egy csempészbanda helyi raktáraiban. A rendőrségi lista szerint egyebek között több száz gránátvetőt, vállról indítható páncéltörő és légvédelmi rakétákat, különféle típusú és kaliberű kézifegyvereket, több ezer kézigránátot, 167 ezer darab lőszert és 1250 kilogramm trotilt foglaltak le a rendőrök annál a 10 tagú bandánál, amelynek eddig 5 tagját vették őrizetbe. A fegyvereket Boszniából csempészték Horvátországba, ahonnan tengeri úton Albániába, majd onnan Koszovóba akarták vinni. A csempészek még egyetlen szállítmányt sem küldtek vásárlóiknak, mert arra vártak, hogy megfelelő mennyiségű harci eszközt tudjanak összegyűjteni, majd azt - feltehetően - egyetlen hajóval az albániai Dracba küldeni. A csempészbanda központja a bosznia-hercegovinai Vitézben volt, a fegyverek többsége jugoszláv gyártmányú, származási helyük pedig a Bosnyák-Horvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság. Moszkva nem várja Öcalant (Moszkva • Tamássy Sándor / MTI) Abdullah Öcalan kurd vezető - aki Rómában várja sorsának eldöntését - kész olasz, német, európai vagy akár nemzet-közi bíróság elé állni - jelentette ki a Kommerszant Daily című orosz napilapban kedden megjelent telefoninterjújában. Öcalan megerősítette: bízott az olasz demokráciában és igazságszolgáltatásban. Azért utazott Rómába, mert ott kevéssé kellett tartania attól, hogy a hatóságok kiadják Ankara követelésére. Az orosz gazdasági napilap szerint Moszkva tudott ugyan arról, hogy Öcalan november 12-ig - amikor az orosz fővárosból repülőgépen Rómába érkezett - hetekig orosz területen tartózkodott, de hivatalosan nem kívánt erről tudomást venni, ugyanis nehéz gazdasági helyzete miatt nem akarta megrontani kapcsolatait Törökországgal és az Egyesült Államokkal. Öcalan maga is megerősítette, hogy kurd képviselőkön keresztül kapcsolatot tartott az orosz titkosszolgálatokkal és hatóságokkal, de Jevgenyij Primakov kormányfő nemet mondott a politikai menedékjogra vontakozó kérésére. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) felajánlotta Öcalannak, hogy csöndben hagyja el Oroszországot. Moszkva meg akart szabadulni kellemetlen vendégétől, s a politikust katonai különgép vitte volna Görögországba, Ciprusra, Líbiába, esetleg Örményországba, bárhova, ahova a kurd vezető kívánkozott volna. Az orosz titkosszolgálatot felingerelte a kurdok közlése, hogy Öcalan Aeroflot-járattal Rómába utazik. Ez azt jelentette ugyanis, hogy a kurd vezér moszkvai tartózkodásáról ország-világ tudomást szerez. Az orosz lap szerint Lamberto Dini olasz külügyminiszter hétfőn arról is tárgyalt az orosz fővárosban, hogy Moszkva esetleg visszafogadhatná Öcalant, de Primakov hajthatatlan maradt: az orosz kormányfő szerint a kurd vezér hamis papírokkal tartózkodott Oroszországban, semmiféle hivatalos kapcsolatfelvétel nem történt vele, s ezért nem is várják vissza. Budapesti levél Az ajtó varázsa Egy hosszú (vagy csak hosszúnak tűnő?) iskolai nap után fáradtan igyekeztem a fagyos novemberi szélben mihamarabb elérni meleg kollégiumi szobámat. Az igyekezettel nem is volt baj, az autóbuszok is meglehetősen pontosan közlekednek, így a megfagyásra nemigen van valódi esély. A megállóban mindenki dideregve húzza össze magán téli ruháit. Amint a mai felhasználó-központú világban ez szokás, néhányan a legújabb téli módi szerint pompáznak, mások a régi dolgokat viszik el javításra, vagy a másodkéz-üzletek bevételét gyarapítják. Legyen ez bárhogy, a tél mindenkinek egyformán kocogtatja össze fogait. Nehéz az összeszűkült tekintetek mögé nézni, a fagy hidegét a belső hideg is súlyosbítja. A jeges szélre kicsorduló könnyek néha nemcsak a tél miatt gördülnek végig az arcokon. A divatbundás hölgyet/urat minden bizonnyal nem érinti a téli kiadások növekedése, és karácsonykor sem lesz gond beszerezni a fa alá valót; mások azonban rongyos gönceiket terítik le éjszakai fekhelyként a metró folyosóin. A karácsonyi kiárusításoknak több típusú látogatója van: a nézelődők, a vásárlók, az ajtón kívül rekedt kéregetők, akik szótlanul ülnek a földön, merev pillantásukat az előttük fekvő ritkán megcsörrenő üres pléhdobozra szögezve. Éjszakára menedéket keresnek, de az „elővigyázatlanok” közül sokan esnek a tél áldozatául. Persze, mindez nem újdonság. Főként Bukarest után nem, de az ittenieknek is megszokott a kép. Csak legfennebb néhány szemtelenebb, követelőző koldus láttán hallani méltatlankodó hangokat. A modern világváros fénykarcolói között azonban nem lehetnek koldusok. Senki nem beszél koldusokról, itt csak hajléktalanok vannak, akiknek problémáit minden polgármesterjelölt kampányígéretekben próbálja orvosolni. A kollégiumba érve, kis időre tovatűntek morgolódó gondolataim. Nem sokáig ülnek azonban tétlenül. Mintha a mai napon akarnák megmutatni, hogy nemcsak a hajléktalanoknak, a kisembereknek vannak gondjaik, hanem a külön kategóriaként kezelendő diákoknak is sokféle nyavalya keseríti meg az amúgy szépnek titulált diákéletét. Most azonban nem a pénztelenség, a mindig kevés ösztöndíj állandó problémája volt a gondolatmocorgás oka. Réges-régen, amikor először jártam e bentlakás falai között, feltűnt, hogy minden este az ajtók elé telepszik a büszke „házúr”. A szűk kis folyosón pedig alig lehet végigmenni anélkül, hogy az ember bele ne botoljon valakinek a lábába, föl ne rúgjon egy teásbögrét. Ez az állapot máig sem változott. A diákok kint ülnek az ajtó előtt, van aki egyedül, mások kis társasággá verődve dumálják végig az éjszakát. Ez a „gyanús” állapot a falusi bácsikat juttatta eszembe, akik a hétvégeken kiültek (vagy még kiülnek?) a házuk elé, és megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat. Ennyire gyors lenne a vénülés? A fénykarcolók világa nem igazán engedi meg a társaságok luxusát. Mindenkinek rohannia kell, elvégeznie az egyre szaporodó munkát, mindenki keresi a pénzt. Ha pedig kifogy a munkából, üres óráinak félelmét újabb elfoglaltsággal próbálja elűzni. De az ajtó előtt ülve valaki megszólíthat, ha egyedül vagy. Ha ismerős jön arrafelé, akkor megáll pár szó erejéig. Az ajtó előtt pokrócon ülve tanulni is lehet, kirobbanhat egy szakmai vita, ami néha többet ér egy egyetemi előadásnál. Az ajtó előtt az ember elfelejti egyedüllétét, szomorúságát, és más ajtó előtt ülőket ismerhet meg. Az ajtó előtt lehet bagózni (a szobák füstmentesek), tüzet kérni a szomszéd ajtó előtt ücsörgőtől, vagy egyszerűen bemenni a csigaszobába, ha nem tetszik valami. A hajléktalanok egyedüllétéről csak elképzeléseim vannak, diákmagányról csak ritkán lehet szó. Ha hiányzik is a nagy Ő, barátok mégis akadnak, akikkel ideigóráig elvan az ember. Ha meg minden kötél szakad, kiül az ajtaja elé. SZOPOS ANDRÁS csúcs vége (Bonn – Dorogmán László / MTI) A viszony felhőtlen, kisebb jelentőségű kérdésekben sikerült előrelépni, ám a lényeget - azaz a pénzt, az EU-kasszába befolyó német hozzájárulást - illetően nem történt áttörés a 72. német-francia csúcstalálkozón. A két külügyminiszter, Joschka Fischer és Hubert Védrine megállapodása értelmében Saarbrücken lesz a székhelye annak a német-francia főiskolának, amelyet a két ország meghatározott egyetemei, illetve fakultásai hoznak létre. A saarbrückeni intézményben német és francia nyelvű képzést kapnak az egyetemi alap- és kiegészítő tanulmányaikat ott végezni kívánó fiatalok. A főiskola fenntartási költségein (évi 20 millió márka) Párizs és Bonn fele-fele arányban osztozik. Gerhard Schröder kancellár mind Lionel Jospin kormányfőnek, mind Jacques Chirac elnöknek előadta, hogy Bonn sokallja az uniós költségvetéshez való nettó hozzájárulását (évi 22 milliárd márka). A két francia államférfi megértően viszonyult a kancellár panaszához (amely már Helmut Kohl kormányzásának utolsó hónapjaiban is gyakran elhangzott), ám a megoldás kérdésében Párizs rendkívül óvatosnak mutatkozott. A német-francia védelmi tanácsban szóba került Bosznia is. A felek azon a véleményen voltak, hogy a balkáni országnak nyújtott nemzetközi segítség „túljutott a csúcson”, mértékét a jövőben fokozatosan csökkenteni kell, ha a decemberben Madridban összeülő balkáni békekonferencia is úgy határoz. | 3 milliárd dollár a palesztinoknak (Washington • Kárpáti János / MTI) Az amerikai II fővárosban hétfőn tartott nem-! zetközi értekezlet résztvevői| | összesen 3 milliárd dollár érték 1 |kű újabb támogatást helyeztek | | kilátásba a palesztinok gazda- | sági, infrastrukturális és szoci-fális viszonyainak javítása ér 1dekében. Az Egyesült Államok | | azért hívta össze 45 ország és 15 nemzetközi szervezet képviselőit, hogy a palesztinoknak! ! nyújtandó adományaikkal ősz-jütönözzék az izraeli-palesztin! ! megbékélési folyamatot. Clinfton elnök - mint a tanácskozáson bejelentette - az eddigi, amerikai támogatáson felül 1400 millió dolláros csomagot is szándékozik elfogadtatni a kongresszussal. Az EurópaiUnió 480 millió, Japán 200millió, Norvégia 170 millió, Szaúd-Arábia 100 millió, Kuvait 80 millió, Kanada pedig! 130 millió dolláros felajánlást! ! tett. Ezek voltak a legnagyobb! !felajánlási tételek, amelyek!s végösszege 3 milliárd dollárt ért el. (Az elmúlt öt évben foflyósított 2 milliárd dollár nems volt képes megállítani a palesztin gazdaság hanyatlását.) | Miközben ezek a támogatási | | ígéretek elhangzottak, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elfnöke újból megerősítette: jövő| ! májusban szándékában áll ki ikiáltani az önálló palesztin államot. , Vita Jehova tanúiról (Róma • Borsos Sándor / MTI) Olaszországban húsz szenátor felhívásban kérte a kormányt, hogy ne ismerje el vallási felekezetként a Jehova tanúinak közösségét. A petíció jobboldali és centrumpártokhoz tartozó aláírói szerint nem vallási közösségről, hanem közönséges üzleti vállalkozásról van szó. A vallásfelekezetként való elismerés feljogosítaná Jehova tanúit egyebek közt arra, hogy részesedjenek a személyi jövedelemadóból, írta az Il Messaggero című olasz lap, beszámolva a jehovisták státusáról folyó olaszországi vitákról. A követők számát tekintve a harmadik legnagyobb vallási közösséget alkotják a jehovisták Olaszországban: szerte az országban 3000 gyülekezetük működik, 230 ezer taggal. Európában itt van a legtöbb jehovista, a világban csak az Egyesült Államok, Brazília és Mexikó előzi meg Itáliát e téren. Az olasz alkotmánybíróság egy 1993-as ítélete teljes jogú vallásfelekezetként ismerte el Jehova tanúinak vallási közösségét. Az olasz kormány jelenleg megállapodásról tárgyal velük. Hasonlóképpen az olaszországi buddhistákkal is. Valamiféle „konkordátumot" szeretnének a muzulmánok is, akik létszámukat tekintve a második legjelentősebb vallási közösséget képviselik Olaszországban.