Romániai Magyar Szó, 1999. április (11. évfolyam, 3020-3046. szám)
1999-04-01 / 3020. szám
Új sorozat 3020. szám 1999. április 1., CSÜTÖRTÖK Ára: előfizetőknek 577, darabonként 1300 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@com.pcnet.ro București, Piața Presei Libere INTERNETEN az RMSz az alábbi címekről hívható le: http://www.nextra.ro/interneQ/RMS/ vagy http://www.hhrf.org/rmsz Lapzártakor tudtuk meg: „Árkán parancsnok” a hágai törvényszék listáján A hágai Nemzetközi Törvényszék (TPI) körözést adott ki és vádat emelt a szerb Zeljko Raznatovic, ismertebb „Árkán parancsnok” ellen, a volt Jugoszlávia területén 1991 és 1995 között elkövetett háborús bűncselekmények miatt Az utóbbi napokban több forrás beszámolt arról, hogy Árkán hírhedt szerb szabadcsapata élén Koszovóban tűnt fel. A Reuters úgy értesült, hogy Raznatovic neve már korábban szerepelt a vádlottak nyilvánosságra nem hozott listáján. ■ Rugová valahol Európában tartózkodik Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok vezetője „valahol Európában” tartózkodik - közölte Ton Marko, a Horvátországi Albánok Szövetségének vezetője, akitől az AFP tudósítója megkérdezte: Igaz-e, hogy Rugóvá az Egyesült Államokban van? Marko erre válaszul azt mondta, hogy a koszovói albán vezető Európa „egy bizonyos részén” tartózkodik. A koszovói albánok elnöke még azelőtt távozott szülőföldjéről, hogy a szerbek megkezdték volna megtorló akcióikat az albán lakosság ellen - állítja Marko. Ugyanakkor kételkedik abban, hogy Rugova megsebesült volna mint ahogyan azt korábban Bonnban a koszovói vezető politikus pártjának egyik képviselője állította. A piac döntse el, mi a jó, mit érdemes venni! A napokban Szatmárnémetiben rendezett Business Fórumon jelen volt Galik Imre, a nyíregyházi Expo-East ügyvezető igazgatója is. A vásárok és kiállítások szervezésével foglalkozó cég a 90-es évek elején több sikeres nemzetközi kiállítást szervezett Szatmárnémetiben. Merre dolgozik mostanában Galik Imre és csapata? - kérdeztük. - Sokfelé, sok országban! A régióban elsősorban Ukrajnában szervezünk kiállításokat és üzletember-találkozókat. Például Kievben, Csernigorban és Nyepropetrovszkban. Mostanában mindenekelőtt a határtól távolabbi városokban kapunk megbízatásokat és hozzá támogatást is, mert egy jelentősebb vásárt vagy kiállítást nem lehet kormányzati, vagy önkormányzati támogatás nélkül megrendezni, hisz aki csinálta, tudja, hogy ez elég drága mulatság. -"S mi a magyarázat arra, hogy a határtól távolabb? - A határövezetekben már többnyire beindult a kereskedelem, úgy-ahogy működik a vállalkozók közti együttműködés, a kapcsolatokat bennebb kell építeni, ezt ösztönzik a kormányzatok. - Akkor nálunk is inkább a határtól távolabb lévő városokban kap megbízatást az Expo-East? - Igen. Legutóbb Kolozsváron az őszi kiállításon építettük fel a Tiszai Vegyikombinát pavilonját. Bizonyára kapunk az idén is megbízatásokat. - Ezen az üzletember-találkozón is kiderült, hogy még itt, a határzónában is nehezen jutnak külföldi piachoz a vállalkozók. Miben látja ennek okát a vásárszervező szakember? - Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy a vállalkozók még mindig magukra vannak hagyva, nem kapnak kellő segítséget a kijutáshoz, ami nagyon fontos volna. Különösen az induláshoz, a piacon való megkapaszkodáshoz kéne ez a segítség. Az infláció, a kellő szabályozatlanság vagy éppen a gyakran változó szabályok miatt sok a bizonytalansági tényező, ezért inkább nem kockáztatnak. Másrészt szűk a határok áteresztőképessége, s a vékony ezen csak csöpög, nem folyik a víz. Az üzletemberek, a vállalkozók nem szeretnek sorba állni, órákat várakozni a határon, hisz régi igazság, hogy az idő pénz! Nem tudok okosabbat javasolni, amíg minden feltétel kedvezőre fordul, mint azt, hogy nyissuk meg jobban a határokat, engedjük, hogy az üzletemberek üzletet kössenek, a kereskedők kereskedjenek. Akkor több áru jut át mindkét oldalról, s a piac majd eldönti, mi a jó, mi a minőség, mit érdemes venni és eladni. Ha az áruval kapcsolatban mindent a piac döntene el, akkor miről döntenének a politikusok, s egyáltalán mivel igazolnák szükségességüket? - kérdi némi malíciával a riporter. SIKE LAJOS Új utcanévtáblák lesznek Szilágycsehben? Szilágycseh helyi tanácsa kétharmados többséggel hozott határozatot egyes utcák új elnevezését illetően, és határozatukat jóváhagyásért a megyei tanács elé terjesztették. A kisváros negyvennégy utcája közül tucatnál több esetben névcseréről döntöttek. A fele-fele arányban román és magyar lakosságú kisvárosban nyolc utcát magyar nemzetiségű személyekről neveztek el: Arany János, Ady Endre, Bartók Béla, Drágffy János, Gyulaffy László, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor szerepel a listán, valamint a reformátor Kálvin János, a korábban létező Dózsa György mellett. Drágffy János a történészek szerint román származású, magyar nemességet kapott a 16. században, és II. Lajos király bizalmi embere volt. 1526. augusztus 31- én esett el a mohácsi csatában, a szilágycsehi templom alapítója volt. Gyulaffy László szintén a 16. század történelmi személyisége, Báthori István fejedelem bizalmi embere, és a török elleni harcban tanúsított érdemei elismeréséül kapta meg a csehi várat, melynek kapitánya is volt. Az egységes román államért küzdő politikusról, Gheorghe Pop de Base$ti-ről szintén utcát neveztek el, akárcsak a szilágysági származású parasztpárti politikusról, Corneliu Coposuról. A román történelem más személyiségeiről sem feledkeztek meg: Horea, Cloaca, Crișan utca már létezett, meg Tudor Vladimirescu utca, nem hiányoznak a költők sem. A megyei tanács szakbizottsága ülésén rá is bólintottak, némi módosítást javasolva: a városba vezető leghosszabb, legfontosabb utca, valamint az onnan kivezető másik főútvonal a két román politikus nevét fogja viselni. Eminescu neve is előbbre került a listán, azaz rangosabb utca kapja a nevet, mint eddig. Lényegében nem nagy ügy, viszont a döntés majdnem egy évvel korábban történtekig vezethető vissza. Első nekifutásra nem született döntés, és a helyi sajtóból sem maradtak el nacionalista fennhangú vádaskodások, ám azok a helyszínről való tudatlanságot is tükrözték. Mire a tanács második nekifutásra többségi szavazattal döntött, visszavonták az elhíresült 22-es sürgősségi rendeletet, s a prefektúra közigazgatási bíróságon óvta meg a helyi tanács döntését. Ezért kellett újra kezdeni mindent, azzal a különbséggel, hogy immár a megyei tanácsnak is beleszólása van abba, hogy egyik-másik helységben kiről vagy miről óhajtanak utcát elnevezni. A helyi autonómiának viszont ellentmond az új-régi gyakorlat, hogy a megyei fejesek is rábólintsanak a helyiek óhajának teljesítésére. A megyei tanács szakbizottsága ülésén egyébként minden feszültségtől mentesen mondtak igent a szilágycsehiek utcanév-változtatási javaslatára. Nem mellékes, hogy a helyesírás kérdése is felmerült: ha a reformátorról elnevezett utca magyar változata Kálvin János utca, úgy annak román változata Strada Ioan Calvin, viszont a Strada Gheorghe Doja magyarul Dózsa György utca. Kerülnek vagy sem az egyetértéstől függetlenül új utcanévtáblák a házfalakra Szilágycsehben, az még kérdéses. Nem elég a szakbizottság, a megyei tanács valamelyik rendes ülésén erről még a tanácsosoknak is szavazniuk kell. És még mondja valaki, hogy nem dolgoznak meg a választottak az „üléspénzért”, amikor nem elég a helyi tanács döntése ahhoz, hogy a temetőbe vezető utca neve lehet Temető utca... FEJÉR LÁSZLÓ DEÁK FERRY fotográfus és felesége New Yorkból ezt a húsvéti üdvözletét küldte elektronikus postán •a lap szerkesztőinek és valamennyi olvasójának M I | _ A feltámadás misztériumát, titka U 5\A^3", valamint az Úr Jézus megvált S tói tevékenységét a húsvétot megelőző három szent nap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat mondanivalójának tükrében érthetjük meg. E három nap liturgikus cselekményeiben felfedezhetjük keresztény életünk lényegét és az ebből fakadó kötelezett-ségeinket. Ennek az eseménysorozatnak átélése, lelki életünk szempontjából annyira fontos, mint a testileg legyengült betegek számára a perfúzió hatása. Az intenzív beavatko zással a beteg sűrített formában kapja meg a felépüléséhez szükséges vitaminokat, antibiotikumot vagy az egyéb - megromlott egérségi állapotának újraéledését elősegítő - gyógyszereket. E három nap elválaszthatatlan egymástól. Együttesen ad-janak magyarázatot Jézus életművének áldozati jellegére. A nagycsütörtöki szertartások gazdag mondanivalójából két dolgot szeretnék kiemelni: az oltáriszentség szerzését! ! és a lábmosás szertartását. A Megváltó az esti órákban apostolaival lakomára gyűlt| össze. Arra a zsidóknál szokásos vacsorára, amellyel meg-is emlékeztek az egyiptomi rabságból való kiszabadulásukról. Számunkra - keresztényeknek - ennek az estének a lényege, hogy templomainkban felidézve az utolsó vacsora emlékét, elővételezzük annak az örömnek a hangulatát, amely a másnapi keresztáldozatból, valamint a húsvét hajnalán történő feltámadásból fakadt. Az Úr Jézus a mózesi törvények által előírt vacsorás szer-tartásba bevitte az újszövetség legszentebb áldozatának titkát. „Étkezés közben Jézus kenyeret vett a kezébe, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta tanítványainak: Vegyétek, egyétek, ez az én testem! Azután fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal adta nekik: Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az új szövetségé, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára” (Mt. 26,26- 29.). DERZSY ANDRÁS (Folytatása a 4. oldalon) A nagy lehetőség a megyében van Háromszéken számotevőek az édesvízkészletek, az ásványvíztartalékok tekintetében országos listavezető Kovászna megye. Bodok megünnepelte a havasból felszínre törő kincsét, és örömmel újságoljuk el, hogy az ásványvizek (egyik) koronázatlan királynője, Matild, címkéjén immár németül is, magyarul is elárulja kilétét. Csak így tovább, mondhatnánk a Favorit Rt. irányítóinak, tudva, hogy Bodok kincse a nem túl nagyra méretezett palackozás és a kitermelési technológia konzervatizmusa ellenére is megtartja vásárlókörét és hitelét. Némileg különutat választva a modernizálásban kitörést látó Bibarcfalvától, amely ma Borszék és Dorna- Vatra mellett az ország harmadik legnagyobb ásványvíz-palackozó üzeme, ahol műanyagpalackos technológiával a „modernséget” is gyakorlattá emelték, gyárkapun belül valósítva meg a palackelőállítást, a csomagolást, gyümölcsleves választékkal gazdagítva a felhozatalt, versenybe szállva a fogyasztó megnyeréséért. Törekvéseiket, fáradozásaikat méltányolva mégis úgy érezzük, hogy igazi sikert csak kemény küzdelem árán érhetnek el... A Bárót környéki lelőhelyekről feltörő ásványvíz, mely meghatározóan bukaresti és kolozsvári befektetők kezébe került - átjátszott - részvények révén igazi gyümölcsöztetéséhez tetemes beruházásra, propagandára lenne szükség. Az is bebizonyosodott viszont, hogy az érdemleges modernizálás ellenére a hazai kutakból nyert ásványvíz érdemleges exportját a túl magas előállítási ár látszatkiviteli szintre mérsékli. Ha figyelembe veszszük, hogy a hazai - a megszorítás éveiben is emelkedő tendenciát mutató vásárlás mellett - az egy főre eső évi fogyasztás a húsz litert közelíti, miközben Olaszországban ez az arány 138 liter, nyilvánvaló a versenyhelyzet hiánya. A Sepsiszentgyörgyön minap immár nyolcadik alkalommal megrendezett borvízszalon összképe az iparág szűkülő mozgásterét, lehetőségeit vetíti elő. Talán ezért is érezzük úgy, hogy legalábbis rövid távon a hazai fogyasztó megnyerésére kellene jobban koncentrálni. Mint ahogyan a Bibco irányítói tervezik, a literes, másfél literes palackozás mellett az alkalmi szükségletekhez jobban igazodó félliteres, egyharmados palackozás lehetőségeire helyezik a figyelmet. A nagy lehetőség véleményünk szerint a megyében van. A falusi kutak egyre nagyobb hányada a magas nitrit-tartalom következtében ivásra egyre alkalmatlanabb. Nagytételű borvízforgalmazásra kellene tehát berendezkedni, hiszen a piac felvevőképessége túlzott profitelvárások mellőzése esetén jóval nagyobb annál, ami csipcsup megrendelésekben konkretizálódik. Talán azért is, mivel a vezetés Bukarest-tengerpart összefüggésekben gondolkodik, holott a szállítás eleve áremelő-ármeghatározó tényező. Többet kellene tenni azért, hogy a bibarcfalvi kincs a megye lakosainak asztalára kerüljön. Lehetetlen ez? A meghatározó a tiszta víz biztosítása, amiről szó esett a felsőháromszéki polgármesterek minapi bálványosi összejövetelén, újabban a tulipános önkormányzati vezetők sepsiszentgyörgyi találkozóján is. FLÓRA GÁBOR z a szelvény 5 milliót ér, ne dobja el! Vágja ki, gyűjtse össze valamennyit, amit három hónapon át közölni fogunk, s ne felejtsen el rajta írásban válaszolni soros (3.) kérdésünkre: KI VEZETTE A BÁNYÁSZOKAT TÖBB ÍZBEN IS BUKARESTBE? Ez ma a kulcsszó - ez a mai ige a románok számára, a balkániak számára - mindazok számára, akik túl akarják élni az ezredvég kihívásait. A gyűlöletre épült, gyűlöletből font világ áldásait. Koszovó máris sokaknak eszébe juttatta Versailles-t. Valamint azt, hogy ott tulajdonképpen nem békét kötöttek, hanem csupán elkaparták a gyűlölet aznapi eredményeit. Az osszd meg és uralkodj elv szerint nevelt politikusok, mint például a nemzeti-kommunista gyűlölködés egyik hazai folytatója, Ion Iliescu is kénytelen volt elismerni, hogy a nemzetközi jog se nem igazolja, se nem tiltja az intervenciót. Az olyan végvárak, mint a nemzeti szuverenitás, belügyekbe való be nem avatkozás, területi integritás - nem jelentenek többé menedéket a határon belüli népirtóknak, etnikai tisztogatóknak, asszimilálókrnak. A Koszovóval kapcsolatos parlamenti vita, de főleg a Nyilatkozat közmegegyezés alapján történt kibütykölése mégiscsak hasznos volt. Telegingott egy tirádasor, s meg fog ingani az a politikai szféra is, amelynek ez volt a fő érve, fő fedezete. Remus Opris, a parasztpárt szónoka kénytelen volt előhozakodni azzal az érvvel, hogy a ■■ jugoszláviai román kisebbség nem rendelkezik a nemzeti kisebbségek számára nemzetközileg előírt jogokkal. Vagyis ... ezt nem mondta, de az előbbiből következik: nem igaz a román nacionalisták által fennen hirdetett szállóige, miszerint Románia szomszédai közül csak kettő az, amelyik mindig barátja volt, illetve sohasem volt ellensége: a tenger és a szerbek. Mert ez utóbbi nagy barátok ugyanúgy elnyomják a Dunától délre élő többszázezres románságot, mint az albánokat Koszovóban, a magyarokat Vajdaságban, a horvátokat, a bosnyákokat, a bolgárokat - bármilyen nemzetiséget, amelynek úgy hozta a sorsa, vagy a végzete, hogy az európai nagy történelmi keveredésben többnyire akaratuk ellenére, szerbek közé keveredett. És leomlik a ma naprakészen gyártott - és szemérmetlenül propagált tévhit is, miszerint a koszovói albánok újabb, égrekiáltó szenvedése és felfokozott exodusa a külföldi beavatkozás első kézzelfogható eredménye. Milosevics már rég eltervezte számukra ezt a szenvedést, és éppen ezért kell megállítani őt, akár nemzetközi beavatkozással is. Ezért jogos a nemzetközi beavatkozás - a szuverenitás felfüggesztése az emberi jogok lábbal tiprása esetén. Sokat tanult a román közélet Koszovóból! Illene tandíjat fizetnie érte. Hazugságok omlanak, s az ember... még él. Sőt, ha így megy, élni is fog. Reménykedhetünk. Hiszen már Petre Roman is rájött arra, sőt el is meri mondani a román parlament nyilvánossága előtt, hogy „Gyűlöljünk kevesebbet, és dolgozzunk többet”. Nagy szó... Ez lényegében egybehangzik Markó Béla szövetségi elnök véleményével is, hogy az etnikai vagy nemzetiségi alapon történő megtorlások teljes mértékben elfogadhatatlanok - ez ellen fel kell lépnie mindenkinek, határon belülieknek és kívülieknek egyaránt. A NATO-nak nemcsak a kedvező lépéseivel kell egyetérteni, és rögtön semlegességet jelenteni, ha a szövetség illúzióinkat rombolja. A nemzetállami tüskevár-ábrándokat. Amiben a románság vezetőinek zöme és Milosevics egy húron pendül, egy követ fúj, mert ugyanazon téveszmék foglya - fejtenénk ki a hallottakat. A közmegegyezés - és a közbéke - nem lehet az egyetemes emberi értékek, az emberi jogok feladásával született kompromisszum. A megelőzésen kell legyen a hangsúly s nem a beavatkozáson, de ha valamely nemzeti kisebbség létét fenyegetik, akkor igenis be kell avatkozni, létre kell hogy jöjjön a minimális emberi szolidaritás. A romániai magyar közösség politikai, parlamentáris úton, a közélet, a demokrácia eszközeivel akarja céljait elérni, de elvárja, hogy erőfeszítései pozitív választ váltsanak ki a többségből.. S az RMDSZ a román parlament közmegegyezéssel született Nyilatkozatát együtt olvassa az államfő, a külügyminiszter, a kormány koszovói nyilatkozataival csak úgy tekinti állásfoglalásunkat egésznek. Igaza van. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN „Gyűlöljünk kevesebbet!”