Romániai Magyar Szó, 1999. december (11. évfolyam, 3261-3286. szám)

1999-12-03 / 3261. szám

Új sorozat 3261. szám 1999. december 3., PÉNTEK Ára: előfizetőknek 692, darabonként 1500 lej Tel.: 224 29 62, 222 58 02, 224 36 68 Fax: 222 94 41, 224 28 48 E-mail: rmsz@com.pcnet.ro Bucuresti, Piața Presei Sikere 1­ INTERNETEN az RMSz az alábbi címről hívható le: http://www.hhrf.org/rm­sz Követve a hagyományt új utakat keres az EMKE Az Erdélyi Magyar Közműve­lődési Egyesület 1999. november 27-én megtartotta idei tisztújító közgyűlését Kolozsváron a Pro­testáns Teológiai Intézet dísz­termében. Az ország minden tájáról összegyűlt tagok meghallgatták a leköszönő elnök, Dávid Gyula beszámolóját, melyben sorjázta mindazon tevékenységeket, melyek az elmúlt időszakban az EMKE égisze alatt lefolytak. Amint mondta, az elmúlt eszten­dő a magyar forradalom és sza­badságharc 150. évfordulójának második esztendeje volt. Ezt az eseményt úgy tudja az erdélyi magyarság igazán élővé és emlékezetessé tenni, ha össze­kapcsolja az erdélyi 1848-1849- es események hőseinek megi­­dézésével, ha minden közösség a saját legszemélyesebb múltját, a saját 48-as hőseit, mártírjait idézi meg ezen az ünnepi évfor­dulón. Erre az eseménynaptár­ban 62 rendezvényt tartanak számon országszerte. A hazai közművelődési életben rendszeressé vált a zágoni kórustalálkozó, melyet idén 29. alkalommal rendeztek meg. Árkoson a kézműves alkotótábor résztvevői 22. alkalommal jöttek össze. 10. alkalommal került megrendezésre a Bogdlándi Nemzetiségi Néptánctalálkozó, a tordaszentlászlói kórustalálkozó, a zilahi nemzetiségi fesztivál, a Gellért Sándor Szavalóverseny, ugyancsak 10-edszerre seregle­nek össze százak az érmind­szenti Ady zarándoklatra. 9. alkalommal rendezik meg a rétyi fúvóstalálkozót, a kalotaszegi Felnőtt Népzene és Néptánc­tábort Kalotaszentkirályon, a Hajnal akar lenni vetélkedőt Szatmárnémetiben, a Temesvári Magyar Diákszövetség kulturális diákfesztiválját, 8-adszor Gyí­­mesközéplokon a Gyímesi Tánc­tábort, Válaszúton a Mezőségi Népzene- és Néptánctábort, az országos EKE-vándortúrát, a nagyváradi Honismereti Tábort; 7-edszer a kolozsvári Mátyás­napokat, a temesvári diáknapok nyári olimpiáját, a marosvásár­helyi Bárdos Lajos-Nagy István­­napokat, a kalotaszentkirályi diák-olvasótábort; 6-odszor az árkosi könyvtáros-találkozót, a magyarlapádi Testvériség Feszti­vált, az apácai Bartalis János Szavalóversenyt; 5-ödször Csík­madarason a felcsíki egyház­zenei kórustalálkozót, Szatmár­németiben a Jakabffy-napokat, Székelyudvarhelyen a Bárdos Lajos-Palló Imre kórusfesztivált, Szamosújváron a mezőségi népdaléneklési versenyt, Zilahon a szilágysági népdalvetélkedőt, Válaszúton az ifjúsági, népzene- és néptánctalálkozót, Felsőbol­­dogfalván a székelyföldi tánctá­bort, Marosvásárhelyen a nem­zetközi ifjúsági képzőművészeti alkotótábort, Nagyenyeden az ifjúsági modernzene-fesztivált, a baróti kulturális napokat. Tízezre­ket vonz a Varadinum, a kovász­nái Körösi Csom­a Sándor-napok, a székelyudvarhelyi Szejke­­napok, a bálványosi néptáncfesz­tivál, a Majláti Vasárnap, a szilágysomlyói Báthory-napok, az Ipp Art, a sepsiszentgyörgyi Theátrum Színházi Fesztivál. A nem teljesség igényével zárjuk ezt a felsorolást a Vasvári Pál, Bernády György, Apáczai Csere János emlékére rendezett össze­jövetelek megemlékezésével. A felsoroltakból is látszik, mily élénk tevékenységet fejt ki az EMKE. CSOMAFÁY FERENC (Folytatása a 4. oldalon) Az RMDSZ nem kíván veternal emit­aként fellépni Egyeztetés Budapesten A magyar-román kapcsolatok időszerű kérdéseiről is tárgyalt november 29-én Budapesten a­ magyar külügyminisztérium politi­kai államtitkára a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség küldött­ségével. Az ezt követő sajtótájé­koztatót Németh Zsolt államtitkár azzal vezette be, hogy e találkozó rendszeres konzultációik sorába illeszkedik. Áttekintették Románia jelenlegi európai uniós csatlakozási esé­lyeit. Németh Zsolt rendkívüli je­lentőségűnek minősítette Románia meghívását az EU-csatlakozási tárgyalásokra, mert ez esélyessé teszi a törekvést, hogy Magyaror­szág és Románia jövője tartósan, az euroatlanti térség érdekkörében legyen megvalósítható. Támogat­ják az Európai Unió és Románia közötti gazdaságfejlesztési straté­gia megszületését, annál is inkább, mert Románia makrogazdasági folyamatainak kihatása Magyaror­szágon is érzékelhető. Fontosnak tartják, hogy Romá­nia lekerüljön az EU vízumkö­telezett országainak listájáról, amelynek érdekében a magyar diplomácia fokozott erőfeszítéseket tesz. A Romániában jövőre esedé­kes választásokkal kapcsolatban a magyar külpolitikai államtitkár megjegyezte, hogy szeretnék, ha ennek következtében Románia politikai orientációja nem változna meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a romániai helyzet elemzése kap­csán megerősítette az elmondot­takat, és kiegészítette azzal, hogy az elkövetkező hónapok döntőek lesznek a reformfolyamat és a privatizáció szempontjából, ezért megegyeztek az államtitkár úrral és kollégáival, hogy gazdasági kérdésekben megpróbálnak minél sűrűbben konzultálni. Ezt azért is szükségesnek tartják, mert az RMDSZ konkrét gazdasági stra­tégiát dolgozott ki a privatizáció­ban való részvételre. Fontos előrelépésként ítélték meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését, alkalmasnak találva a magyar-magyar kapcso­lattartás technikai vonatkozásai­nak lebonyolítására. A státusztör­vénnyel kapcsolatban megállapí­tották, hogy a határon túli ma­gyarság szempontjából fontos lenne, ha e jogszabály Magyar­­országon mielőbb megszületne. Németh Zsolt jelezte: reményei szerint erre már a jövő évben sor kerül. A megbeszélés központi témája az erdélyi történelmi egyházak GUTHER M. ILONA (Folytatása a 8. oldalon) Ár­ ! XÍr a Lapzártakor értesültünk: Aláírták a brit-ír egyezményt A brit és az ír kormány képviselői csütörtökön aláírták az Észak-Írország helyzetét rendező kétoldalú egyezményüket. A megállapodásban Dublin hivatalosan lemond az Ír Köztársaság alkotmányos területi követeléséről az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írországot illetően, London pedig - az északír-ír miniszteri tanács létrehozásával, a határokon átnyúló együttműködési testületek, valamint a brit-ír úgynevezett Szigetek Tanácsa felállításával - bevonja Írországot az északír tartomány ügyeinek kezelésébe. A dublini ünnepélyes aláírás után azonnal összeült Írország kormánya, hogy kiiktassa a köztársaság alkotmányából azt a két paragrafust, amelyet még 1937-ben fogalmaztak meg a brit uralom megszüntetéséért harcoló ír függetlenségi mozgalom vezetői. „Az északír nemzetgyűlés és a kormány a mai naptól ismét kezébe veheti a tartomány irányítását” - hangoztatta az alkotmánymódosítás aláírásakor az ír miniszterelnök. Ahern bejelentette, hogy az ír-északír miniszteri tanács december 13-án, a brit-ír Szigetek Tanácsa december 17-én megtartja első ülését. A nagypénteki békemegállapodás megvalósításának menetrendje szerint a nap folyamán a legnagyobb északír terrorista csoportnak, az Ír Köztársasági Hadseregnek ki kellett jelölnie képviselőjét a félkatonai csoportok leszerelését felügyelő nemzetközi bizottsághoz, biztosítandó, hogy jövő májusig kivonják a fegyvereket az északír politikából. mmt mrmm em lesz emelvény - ígérték a gyulafehérvári szervezők -, lesz vi­szont bőven sör, bor, mitites meg minden egyéb inni és harapni való, ami „nélkülözhetetlen” ahhoz, hogy az emberek jól, családias környezetben és hangulatban érezzék magukat. És tényleg nem építettek emelvényt, amely ugyebár elválasztja a... néptől, külön csapatba emeli a hatalom képviselőit, habzott a sör, sistergett is a mititet, az ünnepségre érkezettek többsége mégsem érezte jól magát. Sőt, egyenesen rossz hangulat fogta el őket. Olyasminek lehettek ugyanis szem- és fültanúi, amitől nemcsak étvágyuk ment el, hanem a gyomruk is felfordult: a román nemzeti ünnep megszentségtelenítésének. Kicsiny, jól szervezett, főleg az SZDRP és az NRP táborához tartozó társaság tartott ugyanis füttykoncertet az államfőnek, aki emiatt rövid beszédéről is kénytelen volt lemondani. A fütty, a fujjogás akkor sem csendesedett, amikor a felsorakozott kiskatonák eskületételére, a papi kar szertartására került sor. Emil Constantinescut, akinek népszerűsége vészesen csökken az utóbbi hónapokban, nem először fütyölik már ki. Olykor még egy koncertre sem tehette be a lábát, hogy a jelenlevők elégedetlenségüknek, nemtetszé­süknek ne adjanak hangot, igaz nem a legcivilizáltabban, dehát, ahogy mondani szoktuk, ez van, ennyire vagyunk képesek. Arra viszont aligha számított valaki, hogy vannak olyan románok, akik a nemzeti ünnepet is készek feláldozni, botránnyá lefokozni, csak azért, hogy indulataikat kiélhessék, haragjuknak, gyűlöletüknek hangot adjanak. Amint az szerdán és Gyulafehérváron bebi­zonyosodott, vannak, még­hozzá szép számmal. Ráa­dásul semmitől sem riadnak, vissza, akiknek semmi sem szent, még népük történelme sem. Bár arra, ha a fütty­koncertet előadók nem is, de akik erre felbújtották őket mindenképpen, sokat és szívesen hivatkoznak, sőt, holmi „alternatív” tankönyv-szerzőktől is meg akarják védelmezni. Mert nehogy az igazat tudja meg arról a nép, amelyet jobb és könnyebb legendákkal, mint szőlővel és lágy kenyérrel... etetni. Mindazok, akiknek nem túl rövid az emlékezetük, szerdán végre megérthették a romániai magyarságnak azt a leírhatatlan döbbenetét, amely 1990-ben, szintén december elsején, szintén a román nemzeti ünnepen, hatalmába kerítette a képviselője elleni hasonló, minősíthetetlen bánásmód láttán. Sajnos, akkor sokan legyintettek, a Vatra, a vele szövetséges egységpárt, a Nagy-Románia Párt és az akkor még egységes NMF elnézően cinkos magatartását sem siettek elítélni. Mert akkoriban, de sajnos azt követően sem volt divat az etnikai türelmesség. A történeteket egyszerűen azzal magyarázták, hogy a magyarok követeléseikkel sértik a románság igen erős nemzeti érzését. Arról viszont nem sok szó esett sem J akkor, sem később, hogy a gyulafehérvári füttykoncert az RMDSZ­­ képviselője felszólalásának idején, része volt egy olyan forgatókönyvnek,­­ amely a nacionálkommunista erők hatalmon maradását szolgálta. És ma? Ma mi történik? Ma már nem a magyart fütyölték ki. Hanem a­­ románt, Románia megválasztott elnökét. Nagyjából, amint az a­­ tudósításokból kiderül, ugyanazon személyek, politikai erők bátorítására. A háttérben most is ott állt az SZDRP, személyesen Adrian Nastase, de ott a­­ titkosszolgálat egykori mindenható ura, a Román Nemzeti Párt jelenlegi­­ elnöke, Virgil Magureanu is. A rendzavarok zömét pedig ingyenbuszokkal , főleg Hunyad megyéből szállították. Romániára pedig ismét úgy néznek majd, mint egy olyan országra, ahol ismeretlen fogalom a politikai, etnikai­­ és vallási türelmesség, ahol a forradalom után tíz évvel is ingatag a helyzet. Érdekes módon mindez pont akkor, amikor az Európai Unió arról készül dönteni, hogy hazánkat is meghívja a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Kinek szólt a fütty? Vajon csak a tényleg sok csalódást okozó Emil Constantinescunak? Vagy inkább a helsinki csúcs részvevői fülének szánták? GYARMATH JÁNOS Füttykoncert - csak az elnöknek? A fejtől büdösödő hal áldozatai November 26-án iszonyú dolog történt Gyergyószentmiklós egyik iskolájában: két hatodikos, tehát kb. 12 éves fiúgyermek részben otthonról hozott részben iskolai szünetben üzletben vásárolt, összesen 7 deciliter szeszes italt fogyasztott el röpke két óra alatt, mire egzaltált viselkedésükre és rosszullétükre a tanárok fölfigyelve, kórházba szállít­tatták őket. A kórházban az egyik gyermek - az italt hozó és értelmi szerző - a vízhajtók, gyógyszerek ellenére is még órákig sokkos, félkómás állapotban volt. Az eset súlyos kérdéseket vet fel családtól iskoláig, elárusító üzletig és össztársadalomig, amelyről hallgat­nunk nem szabad, az okok között az áldatlan tanteremhiányt is meg kell említenünk, ami nemcsak hogy zsú­folt kéz váltásba kényszeríti a gyer­mekeket, de az érintett VI. osztá­lyosokat korosztályuktól, az V-VIII- asoktól elszakítva, ellentétes váltásba is, fölaprózva a szétszórt órarenddel tanító tanárok felügyeletét, és meg­fosztva az osztályfőnököket attól a lehetőségtől, hogy mindig osztályuk­kal egy váltásban legyenek óráik. A tanteremhiány válságairól más esetek kapcsán már többször írtunk, de megoldása érdekében 10 éve nem történt semmi. Az eset hátteréhez menthetetlenül hozzátartozik a mindennapi létért folytatott hajsza, ami elvonja a szülőket a gyermekneveléstől, és megfosztja a gyermekeket attól a biztonságot nyújtó családi háttértől, amely egy megtartó értékrend kialakulásának alapja kellene legyen. Mindezek mellett biztos vagyok benne, hogy a serdülő gyermekek értékrendje kialakulásában romba-GÁL ÉVA EMESE (Folytatása az 5. oldalon) RMDSZ-színvallató Mint jeleztük, az RMSZ az elvi és gyakorlati tisztázás szándékával átfogó ankét keretében szándékszik foglal­kozni azokkal a kritikai meg­jegyzésekkel, vádakkal, ame­lyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke fogalmazott, majd ismételt meg több román lapnak adott interjúja keretében. Mivel a szerkesztőség véleménye az, hogy az elhangzottak nem csak egy embert, tehát nem­csak Markó Béla szövetségi elnököt, egy szőkébb csopor­tot hoz hírbe, hanem minden­kit, akit az RMDSZ az utóbbi három évben tisztségbe jutta­tott, az érintettekhez három kérdéscsoportot intézett: 1. Mennyiben érzi magát egy kommunista párt típusú szer­vezet tagjának, szimpatizán­sának? Észlelt-e olyan vi­szonyulást az RMDSZ vezető­sége részéről, amely ilyesfajta magatartásra utalna? 2. Mivel érdemelte ki azt, hogy az RMDSZ a jelenlegi tisztségbe jelölje? Szakmai hozzáértésével? RMDSZ-tag­­ságának köszönhetően? Azért, mert az ún. Markó-klikk tagja? 3. Kinevezésével mit nyert az intézmény, mit az ország és mit a romániai magyarság? Azaz, mi az, amit elképzelé­seiből, az RMDSZ-, illetve a koalíciós kormány programjá­ból eddig meg tudott valósí­tani? És mi az, amit esetleg szubjektív vagy­­objektív okok­ból nem? Az alábbiakban Kelemen Hunor államtitkár válaszait közöljük. AZ ÁLTALUNK SZERZETT TAPASZTALATOT MÉG LESZ ALKALMUNK KAMATOZTATNI­­. Erre a kérdésre nagyon egy­szerű a válaszom: egyáltalán nem érzem magam sem egy kommunista párt típusú szerve­zet tagjának, sem szimpatizánsá­nak. Továbbá, az RMDSZ egyet­len vezetője részéről sem érez­tem egyetlen pillanatig sem az általam ismert kommunista típu­sú vezető magatartását. Ez így tiszta és­ egyszerű válasz, akár tovább is léphetnénk, ha a tisz­teletbeli elnök kijelentése egy ennyire egyszerű helyzetre, kon­textusra vonatkozna. Sőt, nagyon elegánsan azt is mondhatnám, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. Előbb néhány szót ama „ingről", amelyet akarva-KELEMEN HUNOR a Kulturális Minisztérium államtitkára (Folytatása az 5. oldalon) A Csíkszeredai Here Ciné Rt. és Inter due Rt. jóvoltából tovább NEVETHETÜNK - DE MAR 200 OOO-ért! A humoros keresztrejtvények (lásd a pénteki mozaik oldalán a sorrendben a 10.) ugyancsak Debreczeni Éva munkáját dicsérik. A megfejtéseket egyszerre kérjük beküldeni (a 10., 11., 12., 13. és 14. sz. rejtvényeket) január 15-ig (a postabélyegző dátuma) a szerkesztőség címére. A borítékra írják rá: • Nevessünk 200 ezerért. A helyes megfejtéseket beküldők között öt, egyenként 200 ezer lejes pénzjutalmat sorsolunk ki. Szerencse fel!

Next