Romániai Magyar Szó, 1999. december (11. évfolyam, 3261-3286. szám)
1999-12-03 / 3261. szám
1999. december 3.honi valóság , honi valóság Követve a hagyományt új utakat keres az EMKE (Folytatás az 1. oldalról) Kötő József ügyvezető alelnök beszédében felvázolta azt az utat, amit az EMKE-nek meg kell tennie annak érdekében, hogy tevékenysége megfeleljen a modern kor követelményeinek. Elmondta, mennyire fontos önazonosságunk megtartása szempontjából a civil szervezetek tevékenysége, melyek azok a pontok, amelyekre kulturális tevékenységünkben még jobban oda kell figyelnünk. A talpon maradás attól függ, hogyan tudja újrateremteni az erdélyi magyarság saját kultúráját. Takács Csaba köszöntő beszédében arról szólt, mit jelent a Trianon után kialakult helyzetben az EMKE tevékenysége: a többségi nemzet mellett kitartóan érvényesíteni a kisebbség érdekeit; nagyon fontos, hogy mi történik Kolozsváron, és az eszközöket kell megtalálni; az EMKE az egyik legönállóbb partnere az RMDSZ-nek. Elhangzott Katona Réka és Bartha Margit pénzügyi beszámolója. Kelemen Hunor államtitkár arról beszélt, milyen Románia kultúrája az ezredfordulón. A legfontosabb tevékenység az építkezés, hogy a romániai magyarság intézményei önállóan működjenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kulturális életben váltani kell. Felvetette azt a kérdést is, hogy vajon el akarják-e tartani az önkormányzatok a kulturális intézményeket? Szomorúan beszélt arról, hogy vannak helyek, ahol a polgármester, alpolgármester magyar, és mégsem érdeklik őket az ilyen jellegű kulturális,intézmények,, nem támogatják őket, és ennek következtében azok leépülnek. Beszélt a kulturális egyezmények aláírásáról, de a bejegyzett alapítványok több mint fele nem működik. Példaértékű a Heltai Alapítvány. Ki kell használni mindazon összegeket, amelyeket a román kormány ad. A nemzeti kulturális alapot kell létrehozni. Jövőre várható a kegytárgyak visszaadása. A műemlékvédelem decentralizálása fog megtörténni. A hozzászólók mindegyike - sorrendben Szabó Pál, Gábor Dezső, Seprődi József, Guttmann Mihály, Zahoránszky Ibolya, Kovács László, Simonffy Irén, Muzsnai Árpád, Matekovics Mária, Pilich László, Kalmár Zoltán, Tófalvi Zoltán, Varga Rozália, Beder Tibor, Zsehránszky István, Németh Júlia - közérdekű kérdéseket taglalt a saját szempontjából, figyelembe véve, mit is kellene javítson a tevékenységén az EMKE. A sok jó ötletből azt fogadták el, amely az újraindulás 10. éve alkalmából egy emlékkönyv kiadását javasolta (Tófalvi Zoltán). Megkezdődött a tisztújítás, melynek eredményeként alapszabály-módosítás történt. Létrehozták a tiszteletbeli elnöki funkciót. A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok csak felkérésre, egyedi esetenként képviselhetik az EMKÉ-t. Nincs önálló jogkörük! Tiszteletbeli elnöknek a leköszönő Dávid Gyulát választotta meg a közgyűlés. Az EMKE elnöki funkciójába Kötő József került, az ügyvezető elnöki funkcióba Sebesi Karen Attila. Alelnökök szintjén bánsági alelnöknek Matekovics Máriát választották Matekovics György helyett, Szatmárnémetiben megmaradt továbbra is Muzsnai Árpád, Marosvásárhelyen Tófalvi Zoltán, a székely régióban Sylvester Lajos helyett Ördög Gyárfás Lajos lett megválasztva. Titkár Dáné Tibor Kálmán. Az elhunyt Laskai Sándor helyett Németh Ildikó került be a vezetőségbe. A pénzügyi kezelés továbbra is Katona Réka feladata. A pénzügyeket felügyelő bizottságba benne maradt Bartha Margit és Bódi Sándor. A megválasztott elnök, Kötő József kérésünkre a következőket nyilatkozta: Fokozottabb feladat és felelősség hárul rám az eljövendőkben, lényegében csapatmunkát kell folytatni, melyet ezelőtt néhány évvel kezdtünk újra. Ez a változás a folyamatosságot jelenti. Az EMKE mindenkor meg tud felelni annak a feladatnak, amit felvállalt, minden társadalmi fejlődési szakasznak megfelelően, a feladatokat fel tudja vállalni, és megtalálja azokat a megoldási módokat, melyek versenyképessé tudnak tenni egy közösséget. Sebesi Karen Attila elmondta, hogy szeretné erősíteni a területi szervezetek szerepét, olyan nyitást szeretne az EMKE-ben, ami az utóbbi időben történt ugyan, de nagyon kis lépésekkel. A Kisebbségi Tanácsban képviselt többi kisebbséggel együttműködve közös programokat hoznak létre. Erre az első konkrét lépések meg is történtek: a jövő évi Hannover 2000 világkiállításon a romániai kisebbségek külön standon fognak jelentkezni. A más országokban is föllelhető civil szervezetekkel sokkal hatékonyabban szeretnének együttműködni. A kárpátmedencei régióban külön stratégiára van szükség, mind pályázati rendszerek újraértékelésében, mind pedig közös programok szervezésében. Délután 3 órakor megtelt a terem, s elkezdődött a díjak kiosztása. Kötő József a diktatúrától megszabadult magyar közösség közművelődési intézményrendszerének kiépítésében végzett fáradhatatlan munkájáért az EMKE-szobrot életműdíjként vehette át. Laudátiót Dávid Gyula mondott. Farkas Árpád több évtizedes publicisztikai munkássága és a Háromszék című napilap főszerkesztőjeként az elmúlt évtizedben nyújtott teljesítménye elismeréseként - Kacsó Sándor-díj (szobor). L. Horváth Andor. Sebesi Imre (post mortem) - az emberközeli közszolgálatiság érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért - Janovics Jenő-díj (szobor). L. Csép Sándor. Fodor Csaba - identitástudatunk szilárdításáért, hagyományaink felgyűjtéséért, megőrzéséért, a több mint ezer felnevelt folklórszerető magyar emberért kifejtett munkásságáért - Kacsó András-díj (plakett). L. Füleki Zoltán. Antal Mária - az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozataláért - Bányai Jánosdíj (plakett). L. Gazda Klára. Biró István (post mortem) - a romániai magyar pedagógustársadalmat szolgáló közösség- és intézményteremtő munkájáért - Kun Kocsárd-díj (plakett). L. Lászlófy Pál. Matekovics Mihály - Arad és vidéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért - Kun Kocsárd-díj (plakett). L. Dáné Tibor Kálmán. Benkő András - kiváló erdélyi zenetörténet-kutató és tanári munkásságáért - Nagy István-díj (szobor). L. Guttmann Mihály. Tarr László - több évtizedes színészi teljesítményéért - Bánffy Miklós-díj (plakett). L. Tófalvi Zoltán. Gaál András - a 25 éves gyergyószárhegyi tábor szervezéséért, türelmes, kitartó munkájáért - Szolnay Sándor-díj (plakett). L. Zolcsák Sándor. Bogdán Zsolt - alkotó jellegű szerepformálásaiért - Kovács György-díj (szobor). L. Visky András Borbáth Júlia - színészetének élményszerű megújuló készségéért - Poór Lili-díj (szobor). L. Kötő József, Demeter András - a színházfejlesztés korszerű módszereinek kimunkálása terén szerzett érdemeiért - Kemény János-díj (plakett). L. Kötő József. Barabás Olga - a korszerű erdélyi magyar színházat szolgáló rendezői munkájáért- Kádár Imre-díj (plakett). L Bodor Ottó. Mészáros József - könyvtárosi és könyvtárszervezői munkásságáért - Monoki István-díj (plakett). L. Kiss Jenő. Szabó Éva - több évtizedes néptánctanításért és a Gyöngykoszorú Fesztivál rendezéséért - Vámszer Géza-díj (plakett). L. Kelemen Ferenc írását Sebesi Karen Attila olvasta fel. Simori Sándor - az amatőr színjátszó mozgalomban kifejtett eredményes tevékenységéért - Szentgyörgyi István-díj (plakett). L. Jancsó Árpád írását Sebesi Karen Attila olvasta fel. A 80 éves Bandi Dezső Európában is páratlan, több évtizedes művészetszervező munkásságáért oklevelet kapott. Ennek a páratlan útnak a stációit taglalta figyelemreméltó alapossággal Tófalvi Zoltán. Az elismerés, a méltatás mindenki számára öröm volt. Öregek otthonát építenek a szatmári reformátusok• Névadó ünnepség holland vendégekkel Három éve ismerkedett meg - egy magyarországi kapcsolat révén - Korda Zoltán nagytiszteletű, a szatmárnémeti Láncos-templom lelkésze a hollandiai Franeker város református gyülekezetének prezsbitériumával. A személyes kapcsolatból mára a két közösség gyümölcsöző együttműködése alakult ki. Korda Zoltán az őszön azzal a szándékkal utazott ki a frízek földjén lévő Franekerbe, ahol valamikor sok erdélyi református tanult (híres egyetemét Napóleon szüntette meg), hogy az ottani barátokat tájékoztassa egy szatmári református öregek otthona építésének lehetőségéről, mivel a megfelelő telek adva van, méghozzá a helybeliek egyik kedvelt parkja, az egykori Kossuth-kert közvetlen közelében. A többit aztán csak összehozzák valahogy... Sok a hozzátartozók nélkül élő, magányos öreg, közülük nem kevesen filléres napi gondokkal küzdenek. Az angolul és németül is beszélő lelkipásztor már a tervvázlatot is magával vitte: erről volna szó és ennyibe kerülne! (Közismert, hogy a nyugatiak nagyon gyakorlatiasak, látni akarják azt, ami mellé állnak, az úgynevezett szép álmokra és elképzelésekre nem vevők!) Mivel a franekeriek Korda Zoltánt már előbb megismerték, tudták, hogy szavának fedezete van, nagy érdeklődéssel hallgatták előterjesztését, nézegették a bemutatott dokumentumokat, aztán rábólintottak. Legyen, de minél előbb, mi mellettetek állunk és segítünk benneteket, amivel csak tudunk! S már akkor úgy döntöttek, hogy jelentős (több tízmillió lejes) összeggel segítik a végleges tervek elkészítését és az alapozás megkezdését, aztán közben jönnek Szatmárnémetibe máskor is... de, amit már most ígérhetnek: vállalják az otthon berendezését! Ami megint csak nem fillérekbe fog kerülni. Múlt vasárnap már névadó ünnepséget tarthatott az említett református közösség. Több meghívott vendég volt a délelőtti istentiszteleten a Láncostemplomban, a legelső sorban ott ült a franekeri reformátusok kis küldöttsége; arcukról könnyű volt leolvasni - különösen, mikor felzúgtak az általuk is ismert zsoltárok -, hogy testvérek közt érzik magukat. Tőkés püspök nevében ifjú Csűri István generális direktor hirdetett igét, Pál apostolt idézve: „Valamit tesztek, lélekből cselekedjétek!” Majd Tjibola Midema úr, a holland (fríz) küldöttség vezetője köszöntötte a több száz főnyi közönséget, ünneplő gyülekezetét. Egyebek mellett az újra egymásra találás öröméről beszélt, felidézve a közös múltat, azt az időt, amikor Franeker utcáin elég gyakran lehetett magyar szót hallani, hisz száz meg száz erdélyi magyar tanult ott. A reformáció üldöztetése idején többeket közülük gályarabságra hurcoltak. Másokéval együtt emléküket őrzi az egyetem épületének falán az a tábla, amelyet három nyelven (hollandul, frízül és magyarul) feliratoztak. Korda Zoltán válaszolt a meleg szavakra, kiemelve: mennyire döntő az öregek háza építésében a hollandok testvéri segítsége, s önmagában is az a tény, hogy Franeker és Harlingen (egy másik holland város) és a szatmári láncos református közösség egymásra talált. A templomi ünnepséget a gyülekezet vegyes karának, ifjúsági kórusának és a kolozsvári Református Teológia II. évfolyama egy csoportjának műsora tette emlékezetesebbé, változatosabbá. Aztán a sokadalom kivonult a Teleki (Avram Iattcu) utca 27. szám alá a névadó tábla leleplezésére. Sipos Miklós, az egyházmegye esperese köszöntötte a megjelenteket, kihangsúlyozva: mennyire fontos egy ilyen intézmény létrehozása egy olyan társadalomban, amely hosszú idő óta értékváltsággal küzd, ahol nem kívánatos a gyermek megszületése és ahol teher az öreg! Majd egy másik holland vendég, Misne Tolsma szólt, tolmácsolva a franekeri és harlingeni reformátusok üdvözletét, megköszönve azt az élményt, amit a szatmári reformátusok nyújtottak. Ifjabb Csűri István püspöki generális direktor lehúzta a fehér leplet a márványtábláról, melyen ez áll: „KÁLVIN ÖREGEK OTTHONA - «Megőszüléstekig én visellek» - Ésaiás 46/4”. Ezt követően Ilyés Gyula, a város alpolgármestere, a megyei RMDSZ elnöke és Riedl Rudolf prefektus beszélt. Mindketten az összefogást, a közös dolgaink iránti felelősséget hangsúlyozták, kiemelve, hogy nagy szükségünk van az olyan kezdeményezésekre, mint ami az itteni együttlétre alkalmat adott. S az olyan kezdeményezőkre, mint a még fiatal papok sorába tartozó Korda Zoltán - tesszük hozzá. Végül még annyit: persze, a névadó tábla még egy régi ház falára került, de amint az idő is engedi, megindul itt az építkezés. Ha elkészül a Kálvin Öregek Háza, kezdetben 28, majd a tetőtér beépítésével további 24 idős embernek nyújt otthont s minden bizonnyal kellő szeretetet. SIKE LAJOS ltb ! Még nem elég! Egy RMDSZ-emlékrendezvény margójára November 26-án tartotta meg a Nagybánya-Központú Területi RMDSZ jubileumi küldöttgyűlését. A megyeháza nagy gyűlésterme színültig megtelt, amikor (Stoica miniszter látogatása miatt jó félórás késéssel) a helyiségben felcsendült a Szózat dallama, majd Égly Lehel XI-es tanuló elszavalta Váczy Mihálynak a címben jelölt versét. A rendezvény első része teljes egészében a helyi szervezet 10 éves fennállásának és tevékenységének megemlékezését idézte. Ámbár e rendezvény pontosan egy nappal és egy hónappal előzte meg az 1989-es megalakulási időpontot, a szervezők tekintettel a decemberi zsúfolt eseménynaptárra, vállalták az előrehozott megemlékezés kockázatát. A területi küldötteken és a helybeli RMDSZ- tagokon,szimpatizánsokon kívül a szervezők meghívták az RMDSZ országos vezetőségét (Nagy Zsolt alelnök és csapata, a területi szervezetekért felelős főosztály tagjai vállalták a részvételt), a helyi civil szerveződések képviselőit (a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub tagjai virágkosárral járultak hozzá a terem díszítéséhez, s az ünnepi hangulat fokozásához, míg a baptista nőegylet az állófogadást készítette elő), a helyi egyházak vezetőit, a koalíciós pártok küldötteit, a történelmi Máramaros RMDSZ vezetőit, valamint a helyi média embereit. Ludescher István elnök köszöntője után Cristian Anghel, a város polgármestere a liberális párt nevében, míg Carpov Dan a szociáldemokrata párt nevében üdvözölték a jelenlévőket. Volt alapítótagok, a szervezet volt és jelen elnökei, parlamenti képviselői emlékeztek a tíz év főbb tevékenységeiről, eredményeiről és kudarcairól. Dr. Márton Árpád, néhány ideiglenes elnök utáni első vezetője a helyi szervezetnek nyitotta meg az emlékezést, egy történelminek nevezhető összefoglalóval, majd Szilágyi Adalbert Béla színérváraljai elnök és Hitter Ferencfelsőbányai alpolgármester elevenítették fel szervezeteik indulását, küzdelmeit. Csiha Tamás, az első helyi RMDSZ-szenátor majd szervezeti elnök a Váczi Mihály-vers alapgondolatát kötötte egybe az ünnepelt szervezet eddigi útjával és jövőbeli feladataival. (Ő emlékeztetett a helyi szervezet két halottjára, akiknek munkája nélkül ma szegényebb lenne e megemlékezés: Zonda Attila képviselőre és Olajos Pál ügyvezető alelnökre, illetve kis ideig RMDSZ-elnökre. Böndi Gyöngyike hosszú éveken át ügyvezető alelnöke és lelkes mindenese, majd 1996. óta az országos RMDSZ egyetlen hölgy képviselője a román parlamentben - a szervezetnek az országos törvényhozásban és a kormányzásban való jelentős részvételét, e tevékenységeknek immár bizonyított létjogosultságát és gyakorlati hasznát emelte ki. Ludescher István azzal a gondolattal játszott el, hogy mi lett volna, ha az RMDSZ nincsen a törvényhozásban, a kormányzásban. Nagy Zsolt, az országos RMDSZ-nek a Nagybánya Központú Területi Szervezetről kialakult véleményét, elismerését hangsúlyozta. Az RMDSZ-tagok többsége elismeréssel vélekedett az elmúlt tíz év felelősségteljes szervezeti munkájáról, ám mindegyik felhívta a figyelmet az összefogás szükségességére, az átlagember mindennapi gondjai orvoslásának a felkarolására, a gazdasági helyzet, a MÁÉRT-határozatok kockázatainak veszélyeire (különös tekintettel a magyarországi munkavállalásokra, tanulmányokra, s az RMDSZ tevékenységének legfőbb alapgondolatára, a szülőföldön való megmaradás feltételeinek, európai normák keretei közötti biztosítására. A rendezvény második felében, az új alapszabályzat szellemében összeállt területi küldöttgyűlés első ülésére került sor, ahol az alapszabályzatnak ezen új fórum általi legitimizálása volt az első feladat, aztán megválasztották amegyében két területi, a Nagybánya-központú és a történelmi Máramarosi szervezet egymás mellett élése következtében a megye közös gondjainak összehangolásához szükséges) egyeztető tanács tagjait. A helyi területi szervezet cselekvési prioritásainak egyéves programja és az SZKT utolsó határozatánk értelmében a szervezet belső választásainak jóváhagyott módszere (ti. az elektoros választás, a nehezen kivitelezhető és drágább közvetlen választás ellenében) zárta a rendezvényt. FARKAS E. ZOLTÁN Az Állami Vagyonalap (Fondul Proprietatii de Stat) a 99/1999-es törvény I. fejezete, 4. cikkelye, (2) bekezdése B betűje b) pontja alapján módosított és Hirdetési kiegészített 88/1997-es Sürgősségi kormányrendelet előírásainak megfelelően privatizációra bocsát egy Szeben megyei kereskedelmi társaságot, amely szerepel az r . r. ,, ÁVA által privatizálásra felkínált kereskedelmi társaságok 15. sz. Listáján, amit az országos írott sajtóban és az INTERNET-en tettek közzé. © rXSSNO Az alább bemutatott kereskedelmi társaság iránt érdeklődő potenciális befektetők - román vagy külföldi természetes és jogi személyek - azon ÁVA-székhelyhez fordulhatnak, ahol a privatizációra sor kerül. F.sz. A társaság neve Helység Cím Cégbírósági iktatószám Adóügyi szám Tevékenységi terület Társasági tőke (ezer lej) Részvényesi struktúra (a jelen lista közlési dátumakor) % Összes részvények A társasági tőke eladandó részaránya % Az eladandó részvények száma A PRIVATIZÁCIÓ HELYSZÍNE IDEAL SIBIU MÉDIÁS STR. LAURENTIUS TOPPELTINIUS, NR. 1 J32/126/1991 Egyéb szállítóeszközök gyártása 804412 1368200 FPS 10,001 SIF PPM 32,144 Mások 57,855 54728 10,001 5473 FPS-SIBIU STR. SAMUEL BRUKENTHAL NR. 2-4, SIBIU, COD 2400