Romániai Magyar Szó, 2000. április (12. évfolyam, 3375-3401. szám)

2000-04-01 / 3375-3376. szám

hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek EU-bővítés Probléma a környezetvédelem (Bukarest / MTI / Gózon István) ­Ha Románia nem tesz tényleges lépé­seket a környezeti balesetek megelőzé­sére, az hatással lehet az Európai Unió­hoz való csatlakozás terveire - idézte csütörtökön a román sajtó Aurel Cio­­banu Cordea román főtárgyalót, aki elmondta, hogy bár a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdésekor nem került napirendre a környezet­­védelem, a román kormánynak jóval nagyobb figyelmet és költségvetési fe­dezetet kell fordítania erre a területre. A román vezetés azt szeretné, hogy Románia 2007. január 1-re az Európai Unió tagja legyen. - Itt az ideje, hogy hatékonyak legyünk - hangsúlyozta Ciobanu Cordea, aki elmondta, hogy a csatlakozási tárgyalásokon Lengyel­ország és Magyarország­ példáját érdemes figyelembe venni. A román főtárgyaló szerint Lengyelország „na­gyon is engedékeny volt önmagával szemben, amikor halasztásokat és türelmi időket kért magának, Magyar­­ország viszont nagyon pontosnak és egyben hatékonynak bizonyult az ilyen kérésekben”. Ciobanu Cordea leszögezte, hogy a román álláspontot minden eset­ben ésszerű és nagyon gondosan összeállított dokumentáció­val kell kísérni. Hozzátette, hogy Ro­mánia már figyelmeztetést kapott: késésben van a felkészüléssel. A román főtárgyaló úgy vélte, hogy a román döntéshozatalban elszakadt egymástól a politikai és a szakértői szint. A román politikusok a jelek sze­rint elfelejtették a tárgyalások igazi tétjét. - Egyeseknek sokkal többet szá­mít az adott pillanat, a rövidtávú ha­szon, és megfeledkeznek a lényegről, arról, hogy Románia átalakításának történelmi folyamata zajlik - mondta. A halogatás stádiuma? (Eger , MTI) - Az Európai Unió bővítése történelmi szükségszerűség, a folyamatot nem lehet megállítani, újra kell egyesíteni Európát - hangoztatta Martonyi János csütörtökön az egri Európa Klubban. Az ehhez szükséges stratégiai döntés könnyedén megszületett, az éppen két éve folyó csatla­kozási tárgyalások ütemesen folytak, most viszont a halogatás stádiumába jutottunk, késleltetési technikák alkalmazása tapasztalható - érzékeltette a jelenlegi helyzetet a külügyminiszter. A részletekre térve elmondta, hogy a tárgyalások során a huszonkilenc tárgyalási fejezetből huszonhárom témát már megnyitottak, és a magyar tárgyalódelegáció valamennyi fejezet kap­csán letette az Unió asztalára a magyar álláspontot, ugyanakkor ma már láthatóak olyan jelek, hogy az Európai Bizottság nem akarja siettetni a további tárgyalásokat. Mindazonáltal a magyar kormány programja nem változik, továbbra is az az álláspontja, hogy 2001 végéig be kell és be is lehet fejezni a csatla­kozáshoz szükséges tárgyalásokat, ha ehhez megvan a politikai akarat. Mar­tonyi János utóbb rámutatott, hogy az Európai Unió nem old meg egy csa­pásra minden gondot, bár különböző fejlesztésekhez többletforrások bevo­nását is lehetővé teszi Magyarország számára. Az EU keretei között virágzó és versenyképes mezőgazdaságot alakíthatunk ki, miközben iparunk már most versenyképes Európában - fűzte hozzá. Amennyiben a következendő években a magyar gazdaság képes öt százalékos növekedési ütemet tartani, az országnak minden reménye meg lehet arra, hogy 15-20 év alatt lénye­gesen megközelítse a közösségi össztermék átlagát - mondta a külügy­miniszter. Felajánlási konferencia 2,4 milliárd dollár gyűlt össze (Brüsszel / MTI / Veres Béla)­­ Összesen 2,4 milliárd euró (nagyjából ugyanennyi dollár) se­gélyről és hitelről szóló felaján­lást rögzítettek a balkáni stabili­zálási folyamat jegyében rende­zett brüsszeli nemzetközi pénz­ügyi konferencián. Ez jóval meg­haladja a kezdeti reményeket, amelyek 1,8 milliárd dollárra tették a várható adományokat. A Világbank és az Európai Bizottság szervezte találkozón felajánlott összegek a részt vevő összesen több mint 40 országtól és hasonló létszámú nemzetközi szervezettől érkeztek, céljuk a balkáni országok gazdasági fejlődésének és - ahol szük­séges - újjáépítésének segítése. A hitelek nagy részét legalább két országot érintő infrastruk­turális tervezetekre fordítják, a projekteket az út- és hídépítéstől kezdve a taposóaknák felszedé­sén át az elektromosáram-ellá­­tásig, határátkelőhelyek fejleszté­séig és televíziós hálózat kiépíté­séig terjedő sokféleség jellemzi. A találkozón összesen közel négyszáz tervezet került szóba. Ebből mintegy háromtucatnyi olyan projekt, amelynek kivitele­zését azonnal meg kívánják kezdeni, 1,1 milliárd dollár összértékben. Ezek közös vonása, hogy homlokterükben a menekültek visszatérésének segítése áll. A többi rövid- és középtávú tervezet, amelyek a szélesebb körű újjáépítést szol­gálják. A felmerült tervezetek között számos olyan található, amely közvetve érinti a felajánló államok közé sorolt Magyaror­szágot. Ilyen például a balkáni közlekedési vonalak egy része, a Duna-hidak újjá- vagy felépítése, a Duna hajózhatóvá tétele, de ilyennek tekinthető a balkáni gazdasági fejlődés segítése általában is. Belgrádi reagálások (Belgrád / MTI / Végh Sándor)­­ Vegyes fogadtatásra találtak csütörtökön Belgrádban a balkáni országok megsegítését célzó brüsszeli felajánlási konfe­rencia eredményei. Chris Patten, az Európai Unió külügyi biztosa szerdán közölte, hogy mintegy 3 milliárd euró vár szerbiai befek­tetésre, ám leszögezte, hogy ez csak Slobodan Milosevic jugosz­láv elnöknek a hatalomból való távozása után valósítható meg. Nikola Sainovic jugoszláv kor­mányfőhelyettes sajtóértekez­letén lehetetlennek vélte, hogy napi politikai érdekek miatt más irányba tereljék az európai közlekedési útvonalakat. Ezt azon kérdésre mondta, hogy országa tartós elszigeteléseként értelmezhető-e a Brüsszelben bejelentett - Romániát, Bulgáriát, Görögországot és Albániát összekötő, de Szerbiát elkerülő - új közút kiépítése. A Nebojsa Covic vezette ellenzéki Demok­ratikus Alternatíva élesen bírálta a nemzetközi közösséget, amiért az elutasította a Jugoszlávia elleni szankciók teljes eltörlését szorgalmazó szerb ellenzéki követelést. A párt képmutatásnak nevezte, hogy a korlátozó intéz­kedéseket csak a jelenlegi belg­rádi vezetés leváltása után töröl­nék el, mert ezzel - úgymond - két „áthatolhatatlan fal”, a belg­rádi vezetés és a „rosszindulatú” nemzetközi közösség közé helyezik a szerbiai lakosságot. A kisebbségi nyelvek helyzetét tanulmányozzák (Párizs / MTI • Rákos György) ­A Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának érvényre jutását vizsgálja Magyarországon április 2-5. között az Európa Tanács (ET) szakér­tői bizottságának küldöttsége. A stras­­bourgi közlemény emlékeztet, hogy Magyarország 1995-ben ratifikálta a szóban forgó európai szerződést, amely - a kellő számú ország csatlako­zása után - 1998 elején lépett érvény­be. Budapest a teljesítésre vonatkozó első jelentését 1999-ben adta át a szak­értői bizottságnak. A küldöttség Ma­gyarországon találkozik a kisebbségi és regionális nyelvek beszélőit kép­viselő nem kormányzati szervezetekkel, az Országgyűlés illetékes bizottságá­nak tagjaival, a kisebbségek érdekei­nek védelmével megbízott hatóságok vezetőivel, minisztériumok képviselői­vel. A szakértők az ET miniszteri bizottsága számára jelentést készítenek - adott esetben javaslatokkal, ajánlásokkal - a magyar hatóságok jelentése és saját helyszíni tapasztala­taik alapján. A regionális és kisebbségi nyelvek helyzetének hasonló felmérésére eddig a chartához csatlakozott országok közül Horvátországban, Finnország­ban és Hollandiában jártak ET- szakértők. I­I Feladó: neve, keresztneve..... címe: I J utca......................................................................................1 ■ házszám.........................telefon.........................................* AN­­ APRÓHIRDETÉS | A hirdetés I szövege..... I......................... I I (az a és az névelőket leszámítva maximum tíz szó) I I Tíz szó fölött szavanként 1500 lej értékű postabélyeggel kell kipótolni­­ J az ingyenes, 15 000 lej értéket. ▼ Kérnénk a szöveget nyomtatott betűk­­­­kel írni ▼ A hirdetés szövege a beérkezéstől számított egy héten belül je­l­­­lenik meg. ▼ A szelvény csak áprilisre érvényes! ▼ A kedvezménnyel ki­­­­­zárólag csak magánszemélyek élhetnek! ▼ NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán)­­ Pokolgéppel robbantott fel 37 embert egy két­ségbeesett kínai férfi egy kis észak­kínai faluban tartott lakodalmas menetben - számolt be az esetről pénteken a Csungkuo Csingnien Pao (Kínai Ifjúság) című napilap. A dráma szerdán történt Sacsien faluban Senhszi tartományban. A 34 éves munkanélküli bányász Liu Csan-csin, aki szakmájából adó­dóan értett a robbanóanyagokhoz, ismerősei szerint feleségén akart bosszút állni, amiért az asszony egy éve elhagyta és egyetlen gyer­meküket is magával vitte. • Len­gyelországban a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter csütörtökön „további lépéseket” helyezett kilá­tásba, amennyiben Oroszország nem hagy fel intenzív lengyelországi kémkedési tevékenységével. • A bolgár parlament csütörtökön első olvasatban elfogadta azt a törvényt, amely illegálisnak nyilvánítja a volt kommunista rendszert, és lehetővé teszi, hogy ítélkezzenek azok felett, akik annak idején bűnöket követtek el. • Korántsem végleges adatok szerint több mint száz halálos áldozata van annak a kompbale­­setnek, amely szerdán este követ­kezett be Pakisztánban. • Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­gának (UNHCR) pristinai képviselői csütörtökön aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Németország koszo­vói albán menekültek ezreit kívánja hazatoloncolni a szerbiai tartomány­ba, köztük bűncselekmények elköve­tésével vádolt személyeket is. • A német parlament pártjait megosztja az a kérdés, felhasználhatók-e a Bundestag ad hoc bizottságának munkájához azok a lehallgatási jegyzőkönyvek, amelyeket az egykori keletnémet állambiztonsági szervezet készített 1976-88 között a CDU törvénybe ütköző pénzügyi művele­teiről. Az uniópárt hevesen tiltakozik a felhasználás lehetősége ellen. Andreas Schmidt, a pártadományok és fegyverügyletek hátterét vizsgáló parlamenti bizottság CDU-s tagja „a jogállamiság elveit sértő bot­rányos” lépésnek nevezte, hogy a Stasi-iratok kivonata megjelenhetett a sajtóban. Csecsenföld Videofelvétel egy tömegmészárlásról (Nazrany / MTI)­­ Egy csecsenfü­ldi tömegmészárlás áldozatairól készült videokazettát tekinthettek meg újságírók az oroszországi Nazrany városában. A vérfürdő szemtanúinak elmondása szerint az orosz katonák február 5-én végeztek az áldozatokkal Groznij egyik elővárosában. „Egy videokazetta mindig kérdéseket vet fel. Mi azonban megkérdeztünk húsz embert: túlélőket és hozzátartozókat, akik Ingusföldre menekültek. Ez a kazetta tökéletesen megerősíti a kapott információkat, a vérengzés majd minden vonatkozásra fény derült” - jelentette ki a Human Rights Watch (HRWW) emberjogi szervezet egyik illetékese. A negyvenperces kazetta legke­vesebb harminckét agyonlőtt ember - különböző korú asszonyok és férfiak - holttestéről mutat felvételeket. A vérbefagyott áldozatokon jól látszik, hogy fejbe, nyakon vagy szájba lőtték őket. Néhányuk kezét összekötözték, aranyfogaikat kiverték. Az egyik Szerencsétlen fejét kettévágták, egy másik koponyáját szétverték. A mészárlás túlélői a videofelvételen elmondták, hogy orosz katonák, az orosz belügyi erők elitalakulatai (OMON) és zsoldosok végeztek a csecsen polgári személyekkel - írja az AFP. A szemtanúk 84 áldozatról beszélnek. A tanúk elbeszéléseit hangos zokogás szakítja félbe, amikor felidézik, hogy társaik tetemeit ők cipelték be a házakba, nehogy felfalják azokat a kutyák. „Megérkeztek az oroszok. Az elsők még elfogadhatóan viselkedtek. Másnap elkezdték gyilkolni a polgári személyeket, kifosztani és felgyújtani a házakat. Letépték az asszonyokról az arany ékszereket. Iszonyatos jelenet volt” - mesélte az egyik túlélő. A most bemutatott videofelvétel azért külö­nösen érdekes, mert az orosz katonai főügyészi hivatal nemrégiben vizsgála­tot indított a február 5-én Groznij Aldi nevű déli részén történt vérfürdővel kapcsolatban, és megállapította: az orosz csapatoknak nincs közük Aldi békés lakóinak állítólagos lemészár­lásához. Miután kiderült, hogy a csecsenek tőrbe csaltak egy orosz belügyi konvojt s 33 rendőrt megöltek, Groznijban megszólaltatták a harangokat Megtalálták Cook kapitány gépét (MTI-Panoráma)­­ Ötvenhárom év után megtalálták Cook kapitány gépét. No nem a tengeri felfedezőjét, hanem egy pilótáét, aki 1947. augusztus 2-án zuhant le Argentínában, a 6860 méter magas Tupungato­­hegyen. A roncsokat 53 év után a napokban hozta le a csúcsról az ar­gentin hadsereg. A gép egy 691-es Avro Lancastrian volt, a II. világhábo­rúban alkalmazott bombázó, amelyet aztán kereskedelmi utakra adap­táltak. A gép a London-Rio de Janeiro-Buenos Aires-Santiago-Li­­ma-Caracas-Bermudák-London útvonalon közlekedett. A fedélzeten utazott a személyzet öt tagja és hat utas. A gépnek az erős vihar miatt le kellett szállnia Mendozában, de újra felszálltak még kedvezőtlen légköri viszonyok között és a hegy oldalának ütköztek 5500 méteres magas­ságban. José Mosio repülős és egy hegymászó csoport találták meg a gépet 53 év után. A gép roncsai mellett három megcsonkított, de az alacsony hőmérséklet miatt jól konzerv­álódott holttestet leltek. A DNS-elemzések után valószínűleg azonosítani tudják majd őket. Évtizedek alatt különböző legendák keletkeztek a szerencsétlenül járt gép körül, amelyről korábban azt hitték, a Csendes-óceánba zuhant. Beszélték, hogy bizonytalan eredetű ékszereket, aranytömböket, olyan titkos dokumentumokat szállított, amelyek kompromittálhatták­ volna Juan Domingo Perónt, aki egy évvel előtte lett Argentína elnöke. Érdekes mó­don a fantázia itt-ott találkozott is a valósággal. Úgy áll a dolog, hogy az utasok egyike, bizonyos Paul Simpson diplomáciai futár volt, aki a brit külügyminisztériumból bizalmas utasításokat vitt a latin-amerikai brit követségekre. A repülőgép kapitánya Reginald James Cook volt. 29 évesen a II. világháború veteránja, aki 90 bevetést élt túl. Mendozából való felszállása után pár perccel a rádiókapcsolat megszűnt az irányító torony és a gép között. José Mosso szerint abban az időben „elég felelőtlenül" repültek a pilóták, a háború utáni „agresszív verseny miatt", amely a tengeri szállítást próbálta kiszorítani. (Kampala / MTI)­­ Az ugandai hatóságok csütörtökön bejelentették, hogy letartóztattak egy olyan tartományi tisztségviselőt, akinek feltehetően köze volt az Isteni Tízparancsolat Helyreál­­­lításának Mozgalma nevű öngyilkos szektához. A világ végét váró szekta tagjai két héttel ezelőtt hajtottak végre kollektív öngyilkosságot azzal, hogy a délnyugati országrészben fekvő Kanungu városában magukra gyújtottak egy temp­lomot. A hatóságok a leégett templom romjai alatt és a szekta ingatlanjain felfe­dezett tömegsírokban eddig mintegy 900 holttestet találtak, köztük mintegy száz gyermek tetemét. Az őrizetbe vett járási hivatalnok maga is lelkész, elképzelhető, hogy tagja volt a vallási közösségnek. Azzal gyanúsítják, hogy elhallgatott egy olyan titkosszolgálati jelentést, amely figyelmeztetett volna a szekta veszélyes voltára. Yoweri Museveni ugandai elnök úgy vélekedett, hogy a helyi kormányzati szervek is felelősek a tragédiáért, mert nem vették komolyan a figyelmeztető jelentéseket. Az üggyel kapcsolatban az államfő már a múlt héten vizsgálatot rendelt el. A rendőrség szerint a szekta az ország egész délnyugati részén tevékeny­kedett, és legalább 5000 tagja van. Az ugandai hatóságok értesítették az Inter­­polt, hogy négy, valószínűleg szökésben lévő szektavezér ellen adjanak ki nem­zetközi körözést. A hivatalnok az első személy, akit a gyilkosságokkal össze­függésben letartóztattak. Meciart elővezetik? (Pozsony I MTI / Reszeli Ferenc)­­ Vladimír Meciart a rendőrség nem tartóztathatja le, hiszen bűncselekmény el­követésével nem vádolják, hanem tanúként akarják kihall­gatni, s ha ennek továbbra is ellenáll, akkor arra kell számítania, hogy elővezetik. Ezt Ladislav Pittner, szlovák belügyminiszter jelentette ki csütörtökön, miután Meciar szerdán polgári engedetlenséget jelezve kilátásba helyezte, hogy „a jogtipró önkény elleni tiltakozásul” zavargásokat gerjeszt az országban. Az ügyre Rudolf Schuster államfő is reagált. Mint mondta, nem látja okát annak, hogy Meciar tanúként ne jelenjen meg a kihallgatáson. Ján Carnogorsky, igazság­ügy-miniszter kijelentette: „A Btk. minden beidézett pol­gár kötelességéül szabja, hogy a megjelenjen a kihallga­táson, ahol aztán a vallomást megtagadhatja,­ha annak megvannak a törvényben méltányolt indokai.” Hozzátette: ezzel a jogával minden polgár élhet, az idézésnek azonban eleget kell tennie. Azzal kapcsolatosan, hogy Meciar az ellenállás keretében akár, úgymond „az utcára vinné” az embereket, az igazságügyi miniszter mosolyogva csak annyit mondott: „Ám tegye, parancsoljon!” Egy késő délutáni jelentés szerint az országos nyomo­zóhivatal főigazgatója, Jaroslav Ivor tábornok csütörtökön Meciar rendőri előállításáról döntött. A SITA hírügynök­ség úgy tudja, hogy a pozsonyi rendőrök a nap folyamán megérkeztek Trencsénteplicre (Trencianské Teplice), a világhírű fürdőváros helyi rendőrségének azonban erről nem volt tudomása. A Meciar vezette HZDS parlamenti képviselői úgy döntöttek: pártelnökük közelében marad­nak, hogy a lehetséges rendőri beavatkozásnak személy­ükben hiteles és objektív tanúi legyenek. Mint írják, azért döntöttek így, mert „a megtorló erők már elfoglalták a Vladimír Meciar családi házához vezető összes utat”.

Next